Június 7-én Aradon, a Jelen Ház nagytermében átadták a Regionális Simonyi Társaság által odaítélt Simonyi-díjat Bodor Pál publicistának, a bukaresti TV magyar adását annak idején elindító főszerkesztőnek, az immár évtizedek óta Budapesten él és publikál, jelenleg a Népszabadságban. Böszörményi Zoltánnak, a Simonyi-díj alapítója mellett többek között dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke is beszélt. Az ágyai iskolások magyar néptánc-összeállítást mutattak be. /Kiss Károly: Bodor Pálnak átadták a Simonyi-díjat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

Mintegy 300 új könyvet mutatnak be a ma kezdődő 77. Ünnepi könyvhéten, amelynek négy budapesti és számos vidéki helyszínén több mint ezer író-olvasó találkozót is szerveznek. A június 8. és 12. között zajló kortárs magyar irodalom ünnepével együtt tartják az 5. Gyermekkönyv-napokat is. Az eseményt hagyományosan a Vörösmarty téren nyitják meg. Kolozsvárról a Koinónia, Polis, Kriterion, valamint a Komp-Press kiadók vesznek részt a vásáron. Dávid Gyula igazgató közölte, a Polis Kiadó könyvei között lesz Bánffy Miklós Politikus-portrék /Balassi Kiadóval közösen/, Bíró Béla, A tragédia paradoxonai címmel, amely Az ember tragédiáját elemzi, Hatházi András A hetérák tudománya című, három drámát tartalmazó könyve, Gazda Ferenc Elrabolt esztendők című visszaemlékezése börtönéveiről, László Ferenc Bartók markában című tanulmánykötete, és Lőrinczi László újabb regénye, A Raphsody fedélzetén, a Prospero Könyvei két új kötete: Botházi Máriának Vitályos Ildikóval, illetve Hegyi Rékának László Gerővel készített életinterjúja. A Reményik-életmű sorozat újabb kötete, a Kéznyújtás. Kántor Lajos tájékoztatása szerint a Komp-Press Kiadó két újdonsággal jön, Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal (Bukaresti életutak), valamint Pomogáts Béla Együtt Európában című tanulmánykötete. A Kriterion Kiadó nyolc címmel jelentkezik, ezek között található verses- és tanulmánykötet, népmesék, népmondagyűjtemény, valamint történelmi regény: 101 vers a Székelyföldről, Válogatta Papp Kincses Emese; Cs. Szabó László Kárpátkebelében, (Szellemi utazás); Csetri Elek Európa és Erdély, (Tanulmányok és források); Dsida Jenő Séta egy csodálatos szigeten (Cikkek, riportok, novellák és levelek); Az igazmondó varjú (Tréfás magyar népmesék); Jakabffy Elemér Kisebbségi sorskérdések; Jancsik Pál Mit tanácsolsz, cinege, Versek gyermekeknek; Makkai Sándor Magyarok csillaga és A rókaszemű menyecske, Kovács Ágnes ketesdi népmondagyűjteménye. A Koinónia Kiadó könyvei: Láng Zsolt Kovács Emma születése, Selyem Zsuzsa 9 kiló, Történetek a 119. zsoltárra, Visky S. Béla Játék és alap, Zakariás Erzsébet Miesnapok képei (Moldvai csángó hétköznapok), Demény Péter Visszaforgatás és Visky András A szökés. /(köllő): Kolozsvári kiadók a 77. Ünnepi könyvhéten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A Colorádóból származó, Magyarországon élő nemzetközileg ismert fotóművész, Stephen Spinder 1991-ben véletlenül hallott valakitől az erdélyi néptánc fantasztikumáról. Azóta visszajár Erdélybe, a népi hagyományok, kultúrák megismerésének vágya lett a szenvedélye. Több mint tíz éve fényképeken örökíti meg Mezőség, Kalotaszeg, Székelyföld, Gyimes távoli magyar falvaiban az évszázadokon át megőrzött népi kultúrát. A rengeteg csodaszép fotónak az eredménye, a Tíz esztendő Erdélyben című albuma. /Kolumbán Annamária: Amerikai fotóművész hobbija: Erdély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Június 7-én Aradon, színház előcsarnokában bemutatták Böszörményi Zoltán szonettkoszorújának román fordítását /O suma de sonete/, Dan Vasile költő tolmácsolásában. /J. Gy: “Nagyon szép kötet bemutatója”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

Az EU képviselői bíznak abban, hogy Románia és Bulgária a hátramaradt időszakban teljesíti a csatlakozási feltételeket – számolt be Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes a június 8-án Brüsszelben Olli Rehn bővítési biztossal folytatott megbeszélésről. Rehn egyrészt a korrupcióellenes intézkedések, másrészt a kisebbségi kérdések, nevezetesen a kisebbségi törvénytervezet elfogadása felől érdeklődött. A kisebbségi törvény elfogadásáról szólva Markó Béla elmondta, komoly véleménykülönbségek vannak a koalícióban, egyébként e tekintetben sokat segített a bővítési biztos támogatása. A magyar nyelven történő felsőfokú oktatást szükségesnek tartja Markó Béla. Wilfried Martens, az Európai Kereszténydemokrata Néppárt elnöke biztosította az RMDSZ-t: latba vetik minden tekintélyüket, hogy a román törvényhozás megszavazza a kisebbségi törvényt. Az RMDSZ-képviselők találkoztak a magyarországi EP-küldöttséggel, akik ezúttal is támogatásukról biztosították az RMDSZ-t. /N.-H. D.: RMDSZ-küldöttség Brüsszelben: a korrupció és a kisebbségi törvény volt a téma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Az eurorégiók megfelelő kialakítása elemi érdeke az erdélyi magyaroknak – emelték ki az MSZP európai parlamenti képviselői azon a találkozón, amelyet az RMDSZ delegációjával folytattak a belga fővárosban. Az MSZP részéről a delegációt Tabajdi Csaba vezette Tabajdi elmondta, hogy az MSZP európai parlamenti delegációja támogatja az RMDSZ-t abbéli törekvéseiben, hogy a rosszul meghúzott romániai gazdasági fejlesztési régiókat újraszabják. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szólva a résztvevők egyetértettek, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen nagy szükség van önálló magyar karok és tanszékek létrehozására, és középtávú cél az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem létrehozása. Az Európai Parlamentben dolgozó fideszes, KDNP-s és MDF-es képviselők a szervezet minden fórumán egységesen léptek föl a romániai magyarság érdekeinek képviseletében – hangsúlyozta Brüsszelben Szájer József, az előbbi törvényhozókat tömörítő magyar néppárti képviselőcsoport vezetője, miután megbeszélést folytattak Markó Bélával, valamint Borbély László miniszterrel. A határon túli magyarság jogainak biztosítása olyan közös érdek, amely összehangolt munkát igényel minden érdekelt fél részéről. /Markó Béla magyar EP- képviselőkkel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Idén két súlyos esemény – a dunai árvíz és a madárinfluenza elterjedése – rázta meg az országot, a világ időben konstatálhatta a Románia nagy részében uralkodó fejetlenséget, a szervezés és józan ítélőképesség hiányát. A Kárpátok vonulata ezer esztendeje kulturális törésvonalat képez. „Mi, erdélyi magyarok, tehetetlenül nézzük, sőt a kormányzásban évek óta bólogatójánosi kirakatszerepet játszó érdekvédelmi szervezetünk révén közvetve támogatjuk azt, hogy 1990-től kezdődőleg a hagymakupolás templomok és kolostorok gombamód elárasszák Erdély földjét.” – írta Ördög I. Béla, a lap munkatársa. A Regát részéről folytatódik a honfoglalás, ez itteni emberek fejében végbemenő változásokkal is lemérhető: jobban méltányolják az életművészi ügyeskedést, az örökös köpönyegforgatást. Közben a mai Nyugat-Európa szellemisége sem a régi. Pomogáts Béka is érzékelteti: „A magaskultúra helyett a tömegkultúra, nem egy esetben az ízlésromboló termékek kaptak teret, a nemzeti kultúra hagyományai háttérbe szorulnak egy globalizációs álkultúra agresszív előretörésével.” Az EU-s tagsággal Romániában a felkészületlen mezőgazdaságot az összeroppanás fenyegeti, az iparnak korszerűség és hatékonyság dolgában legalább évtizednyi hátrányt kell bepótolnia, a munkaerő szabad vándorlásának jelszava alatt világgá megy a munkaképes lakosság jelentős része, amelyet ázsiai és afrikai olcsó vendégmunkásokkal kell majd pótolni stb. Immár közhelynek számító vélekedéssel: az EU-tagság számunkra szükséges rossz, amelynél már csak az lehet rosszabb, ha elmarad. /Ördög I. Béla: Miért félek az EU-tagságtól? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Kolozs megye több településén jeleztek árvízkárokat az elmúlt napokban bekövetkezett záporok miatt, így Harasztoson és Aranyosgyéresen is. Aranyosgyéresen a Sárrét elnevezésű lakónegyedben több mint ötven házat öntött el a víz. /Áradások Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A hónapok óta tartó belvíz miatt a régebben, vályogból épített pécskai házak most sorra dőlnek össze, vagy esnek ki a falak. Eddig közel egy tucatnyi ilyen ingatlan esett áldozatul a belvíznek, további omlások várhatóak. /(ij): Dőlnek a vályogházak Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

Az Iskola Alapítvány kuratóriuma június 8-i ülésén elfogadta 38.632 nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra jogosult gyermek kérelmét. 608 támogatási kérelmet hiányosnak talált, 308 gyermek kérelmét pedig elutasította. Az elutasított pályázatok esetében részben óvodáskorú, részben pedig román nyelven tanuló gyerekek után igényelték a támogatást. Továbbá a kuratórium 253 hallgatói támogatásra benyújtott kérelmet fogadott el és 6-ot elutasított. A támogatásra javasolt pályázatok összértéke 866.065.200 forint. Az Iskola Alapítvány „Szülőföldön, magyarul” programirodája június elején értesítette azokat, akiknek a pályázatait az április 21-i kuratóriumi ülésen bírálták el pozitívan. A 12.000 nevelési- oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz- támogatásra jogosult gyermeknek a programiroda június végén utalja a támogatást. /Döntöttek az iskolai támogatásokról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

A Sapientia EMTE háromnapos búcsúrendezvényének első fénypontja Marosvásárhelyen a kocogás volt. Nagy megpróbáltatás volt a diákoknak az erdei kocogás, mert a sártenger és a kedvezőtlen körülmények gátolták őket a haladásban. Hollanda Dénes, a Sapientia dékánja üdvözölte a végzősöket. Idén második alkalommal kocog a Sapientia – tájékoztatott Nemes Zoltán, a tavalyi kocogás főszervezője. /F.A.: Elkocogtak a sapientiás végzősök. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke nyílt levelet intézett Cselényi Lászlóhoz, a Duna Televízió elnökéhez, amiért a csatorna, pénzhiányra hivatkozva, nem hajlandó élőben közvetíteni a tanács által június 18-ra Gyergyóditróba összehívott Székely Nemzetgyűlést. „A június 18-i Székely Nemzetgyűlés tárgya kinyilvánítani a székely nép önrendelkezésre való jogát, ezen jog alapján Székelyföld államon belüli önkormányzásának alapelveit” – érvelt Csapó a nyílt levélben. Cselényi László az ÚMSZ-nek elmondta, még nem olvasta Csapó levelét. „Az SZNT mindig szeret bennünket ugráltatni. Mi sem utasítgatjuk őket, hogyan kezeljék az autonómiát, és én sem nagyon tűröm, hogy beleszóljanak a döntéseimbe” – fejtette ki Cselényi. „Mivel nem is kaptuk meg a rendezvény részletes leírását, azt sem tudjuk, várható-e lényeges előremozdulás a kérdésben vagy mindez csupán önreklám” – fűzte hozzá a tévéelnök. Levelében Csapó felkérte a világ magyarságát, részesítse anyagi támogatásban a Duna Televíziót, hogy a Székely Nemzetgyűlés munkálatainak a világ minden magyarja részese lehessen. /G. G.: SZNT-s nyílt levél a Duna TV-nek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Június 9-én teszi le Budapesten az esküt az új kormány. Ezt követően derül ki, milyen konkrét változások következnek be a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátásában. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül. Az anyaország és a határon kívülre szakadt magyarok kapcsolatát a rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben folyamatos, zökkenőkkel teli metamorfózis jellemzi. A Kárpát-medencei magyarság vezető politikusai képtelenek voltak közös nemzetstratégiát kialakítani. Ennek egyik negatív hozadéka a 2004. december 5-i népszavazás, illetve hogy a magyar kormány azóta sem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottan kijelentette többször is, hogy amíg nincs egyetértés, addig nincs MÁÉRT. A magyar-magyar kapcsolatok intézményesülésének első állomása az 1989. április 24-én minisztertanácsi határozattal létrehozott tanácsadói testület, a Nemzetiségi Kollégium volt, amely Pozsgay Imre államminiszter irányításával a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyar közösségek ügyének felügyeletét látta el. A hatvan, mások szerint ennél sokkal több tagot számláló Kollégium tagjai között volt Antall József, Csepeli György, Csoóri Sándor, Hanák Péter, Hankiss Elemér, Herczegh Géza, Jeszenszky Géza, Konrád György, Pomogáts Béla, Pungor Ernő, Vásárhelyi Miklós és Vígh Károly. Ez a testület nem rendelkezett döntéshozói jogokkal, a Minisztertanács 1989 őszén létrehozta az elsősorban adminisztratív feladatokat ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságot, amelynek vezetésével miniszterhelyettesi rangban Tabajdi Csabát bízták meg. Ezzel Magyarország nyíltan és intézményesítetten felvállalta az anyaország szerepét. Külön intézményként létrehozták 1990 tavaszán a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Határon Túli Magyarok Titkárságát, címzetes államtitkári minőségben Entz Géza vezetésével, majd ősszel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalát. Közben rendre alakultak meg a kisebbségi magyar érdekképviseleti szervezetek, pártok szerte a Kárpát-medencében. Az Antall-kormány az 1992. június 1-jén érvénybe lépett 90/1992. (V. 29.) számú rendelettel a Titkárságot megszüntette és önálló szervként létrehozta a Határon Túli Magyarok Hivatalát Entz Géza vezetésével, a Külügyminisztérium felügyelete alatt. Ezzel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyeinek intézésére nemzetközi diplomáciai tevékenységre is alkalmas intézmény jött létre. A kormányváltásokkal a Határon Túli Magyarok Hivatalát is változott: csúcsvezetésében, szerkezetében és tevékenységében is. A Horn kormány idején (1994-1998) a HTMH élére elnökként Lábody László került, elnökhelyettesnek Törzsök Erika, felügyeletét Tabajdi Csaba látta el a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként. Az Orbán kormány idején (1998-2002) Szabó Tibor lett a HTMH elnöke, felügyeletét Németh Zsolt látta el a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként. Ebben a ciklusban erősítették meg a különféle minisztériumokban az addig csak nyomokban jelen lévő határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat, valamennyi miniszter feladat- és hatáskörében megjelenítve a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányprogram végrehajtásának kötelezettségét. A tárcáknál létrehozták ehhez a megfelelő szervezeti kereteket, a munka koordinálása pedig a HTMH-ra hárult. Ugyancsak az Orbán-kormány idején jött létre a magyar-magyar kapcsolatok újabb intézményi kerete, a nemzeti egyeztető tanácsként működő Magyar Állandó Értekezlet. És ebben a ciklusban alkották meg a kedvezménytörvényt, melynek nyomán közel egymillió határon túli magyar igényelt eddig magyarigazolványt. A Medgyessy-kormány (2002-2004) idején a HTMH ismét visszakerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz, Szabó Vilmos politikai államtitkár irányítása alá. Elnöknek Bálint-Pataki Józsefet nevezték ki, aki addig a HTMH keretében a román területi főosztályt irányította. A Gyurcsány-kormány (2004-2006) idején a HTMH-t megint áttették ugyan a Külügyminisztérium hatáskörébe, de felügyeletét továbbra is Szabó Vilmos látta el. Bálint-Pataki lemondása után az elnöki teendőket ideiglenesen Szabó Béla, a jelenlegi csíkszeredai főkonzul végezte, 2006. január elsejétől pedig Komlós Attilát nevezték ki a HTMH élére. Az új Gyurcsány-kormány ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe vonja a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a HTMH felügyeletét. Külügyi bizottsági meghallgatásán Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt kitérő választ adott Németh Zsolt fideszes politikus azon kérdésére: igaz-e, hogy a kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Szilvásy annyit közölt: nem le, hanem felértékelése az ügynek, hogy a HTMH szakállamtitkársággá válik. A létszámcsökkentésről szóló híreket megerősítette, de azt nem közölte, hogy ez milyen mértékű lesz. A MÁÉRT-ről pedig Szilvásy úgy vélekedett, hogy nem az intézményrendszer, hanem a párbeszéd a fontos. Azt is kijelentette: nem szándékoznak állampolgárságot adni a határon túliaknak. Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a határon túli magyarság esetében a kishatárforgalom fejlesztésében, a vízumügyekben és stratégiai kérdésekben a külügynek is kiemelt feladatai lesznek. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyarok ügyéről úgy nyilatkozott: a pártok politikája vakvágányra vitte ezt a kérdést, az eddigi nemzetpolitika pedig nem volt eredményes, inkább bajt okozott. /Guther M. Ilona, Budapest: Magyar-magyar metamorfózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Kevés a pénz Sepsiszentgyörgyön mind az ingyenkonyhára, mind a szociális segélyekre, ezért – akár a korábbi években – két hónapra bezár az ingyenkonyha, és a két-három nyári hónap alatt nem folyósítják a szociális segélyt a rászorulóknak, közölte Tankó Vilmos, a városháza közösségfejlesztési igazgatóságának vezetője. Az ingyenkonyhára egy év során egymilliárd régi lejt költhet a város, ebből az év tíz hónapjában átlagban naponta 210 embert látnak el. Zömük hazaviszi az ételt, ami annak a jele, hogy többen étkeznek belőle.  Megvonják a nyári hónapokra a szociális segélyt is a rászorulóktól, a nyolcmilliárd lej, melyet 450 családnak folyósítanak, csak kilenc hónapra elég, ezért inkább nyáron állnak le, amikor idénymunkát könnyebb találni, mint év végén, mikor beáll már a hideg. /(s): Nyáron se ingyenkonyha, se szociális segély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

Hargita megyében 3214-en végzik idén a középiskolát, közülük 2456-an magyar nyelven. A látogatás nélküli tagozaton 476-an végeznek, közülük 283-an magyarul tanultak. A szakiskolák XI., kiegészítő évében 1206 diák végzett, akiknek túlnyomó többsége (988-an) magyarul tanult. Hargita megyében 3656 nyolcadik osztályos diák végez, többségük, 3072-en magyarul tanult. /Takács Éva: Kicsengetések ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Az általános iskolások közül elsőként, június 9-én zárják le a tanévet a nyolcadikos diákok. A nyolcadikosoknak még egy utolsó próbát kell kiállniuk: a kisérettségit. Közel tizennégyezer szabad ifjúsági táborhely várja az itthon nyaralni szándékozó diákokat. A jelentkezők száma itt viszont duplája a tavalyinak, miközben a romániai ifjúsági táboroknak csupán 32 százaléka működik. A többit vagy visszaigényelték régi tulajdonosaik, vagy pedig annyira leromlott állapotúak, hogy nem érdemes felújítani. Emellett a Hargita megyei Úz-völgye miatt pereskedik a Bákó megyei önkormányzat és az ANT: a moldvai megye a hatályos döntés ellenére sem szándékozik a Hargita megyei szakhatóságnak átadni az üdülőhelyet. Közel ezerrel több beiskolázási hely van a magyar diákok számára az ősztől induló középiskolai osztályokban, mint ahány nyolcadikos végzős elhagyja az általános iskolák padjait. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint a magyar osztályokban közel 11 ezer gyermek készülhet a június 20-án kezdődő kisérettségire. Az új tanévben viszont 11 800 hely várja a magyar nyelvű kilencedikeseket az elméleti, illetve szakoktatásban. Az utóbbi években drasztikusan csökkent a középiskolába lépő tizenéves gyerekek száma, ez a jelenség mostantól mérséklődik. „A rendszerváltás utáni években látványosan visszaesett a születések száma, a csökkenés csak 1994-től lassult le” – fejtette ki Veres Valér szociológus, a BBTE adjunktusa. Erősödik a gyerekekért folyó versengés az iskolák között. A kisérettségire készülő magyarul tanult nyolcadikosok legtöbbjének a román nyelv és irodalom lesz a legnehezebb. A próba-kisérettségin, melyet májusban tartottak, országszerte a diákok mintegy fele ért el átmenő eredményt, egy tantárgy, a magyar nyelv és irodalom kivételével, amelyből a diákok 82 százaléka volt sikeres. /Benedek István, Domokos Péter: Ezerrel több hely, mint magyar diák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A korábban már megméretett alcsíki és felcsíki gyermekszínjátszó csoportok legügyesebbjei mutatták be műsoraikat. Magyarul szépen beszélő, színházkedvelő, nyitott gyermekeket nevelni – fogalmazta meg Tima Mária Magdolna tanítónő a június 8-án lezajlott Kis Csíki Színészek Találkozójának célját. A III. Alcsíki, illetve az I. Felcsíki Gyermekszínjátszó Találkozók legjobb kilenc csoportját, mintegy százhetven gyermeket mozgatott meg a műkedvelő rendezvény. A kászonaltízi Kazun Egyesület, illetve a társszervező Dr. Lukács Mihály Általános Iskola által megvalósított gyermekszínjátszó találkozó ígéretes kezdeményezés. /Antal Ildikó: Kis Csíki Színészek Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Tamási Áron halála 40. évfordulójára Farkaslakán, szülőfalujában emlékeztek. Felavatták a felújított Tamási-kiállítást, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársait dicséri, valamint a budapesti Tamási Alapítvány elnökét, Ugrin Arankát, de részt vállalt a munkából a Farkaslaki Polgármesteri Hivatal mellett a székelyudvarhelyi múzeum is. Ünnepi beszédet a jeles budapesti irodalomtörténész, Görömbei András akadémikus mondott. Június 4-én, vasárnap a zsúfolásig megtelt templomban Kovács Sándor kanonok-főesperes celebrálta a misét és emlékezett Tamási Áronra, a sír mellett Ferenczi Éva művésznő énekszámai és felolvasásai jelentettek művészi élményt –, majd több felszólalás következett. /Lőrincz György: A főhajtó Tamási Áron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

A dévai Történelmi és Régészeti Múzeumnál elkövetett súlyos mulasztásokra hívta fel a figyelmet az intézmény frissen kinevezett igazgatója, Marcel Morar. Megbízott igazgatóként előzőleg az elmúlt három hónap alatt részletes elemzést készített az intézmény jelenlegi helyzetéről, rávilágítva a szakmai mulasztásokra, melyeket többnyire elődje, a múzeumot 20 évig vezető Adriana Pescaru követett el. A volt igazgatónő idén tavasszal kényszerült lemondásra, miután a sajtó nyilvánosságra hozta a boji kard eltűnését, amelyet a nemzeti örökség részeként további hat történelmi emléktárggyal együtt a dévai múzeumban őriztek. Öt éve nem volt átfogó leltározás a múzeumban, a különböző részlegek vezetőinek nem volt, vagy hiányos volt munkaköri leírása, senki semmiért nem vonható felelősségre. Az épület pincéjében többek közt előkerült közel 1000 darab régi könyv, melyekből 470-et tudtak még megmenteni. A könyvek jó része a dévai ferences zárda könyvtárából került oda. Feltehetően az 1970-es években hozták ide ezeket a könyveket, de nem tudni, pontosan mennyit, mert arról nincs dokumentum. Ami még menthető volt, azt nyilvántartásba vették és átadták a Szent Ferenc Alapítványnak. XIX. századi, illetve századfordulós könyvekről van szó, többnyire jogi, közigazgatási meg egyházi kiadványokról – közölte Karda Róbert fiatal történész, a Szent Ferenc Alapítvány munkatársa. A könyvek egyelőre száradnak. Felkérték Márton Krisztina marosvásárhelyi könyvrestaurátort, a Teleki Téka munkatársát, hogy szakmai szempontból nézze át a könyveket, és amennyiben lehetőség van rá, adja vissza könyvformájukat. A múzeum volt igazgatónőjét számtalan mulasztásáért senki sem vonta felelősségre. /Gáspár-Barra Réka: Több száz régi magyar könyv a pincében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

Június 8-án Budapesten megnyílt a 77. Ünnepi. A 84 magyarországi könyvkiadó mellett 9 határon túli magyar könyves műhely van jelen. A kiállított 298 kötetből 67 jelent meg határon túl. A könyvhét csupán 1957-ben maradt el – a magyar írók és könyvkiadók így fejezték ki szolidaritásukat bebörtönzött társaikkal. /Guther M. Ilona: Ünnepi könyvhét-nyitány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az erdélyi magyar könyvkiadók a könyvhéten négy sátrat bérelnek, jelen van Budapesten a Pallas-Akadémia, a Mentor, a Polis, a Koinónia, a Pro Print, a Kompress, az Irodalmi Jelen, a Kriterion és a Corvina Könyvposta. Az erdélyi irodalmárok közül Bogdán László, B. Kovács András (mindketten a lap munkatársai), Balázs Imre József, Király Kinga Júlia, Láng Zsolt, Demény Péter, Selyem Zsuzsa, Kovács András Ferenc és Visky András dedikál a könyvhéten. /Erdélyiek az Ünnepi könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

Ünnepélyes megnyitóval kezdődött június 8-án a VI. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), amelynek versenyprogramjában tizennégy produkció szerepel. A magyar színházi világ legnagyobb rendezvényének előadásait Márton András színművész választotta ki a magyar nyelvterületen általa szemlézett 140 darab közül. A határon túli magyar színházak előadásai közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck című produkciója került be színházi találkozó versenyprogramjába. Márton András a kolozsvárit „a legjobb magyar színház”-nak nevezte. /Woyzeck a POSZT-on. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Újabb emlékművet lepleznek le június 10-én Kolozsvárt. Az előző rendszer elítéltjeinek, meghurcoltjainak, a volt politikai foglyoknak állít emléket a Magyar Színházzal szemközt a stilizált, egyik oldalán nyitott cellát ábrázoló alkotás. Jó néhány éve, Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos határozat-tervezetet terjesztett elő, melyben javasolta, hogy Janovics Jenőnek, a kiváló színésznek, rendezőnek, szervezőnek, a Hunyadi téri színház és a sétatéri Színkör építése szorgalmazójának méltó szobrot emeljen a város. Legmegfelelőbb a színház előtti hely lett volna. Ennek kijelöléséhez viszont szükséges lett volna a Magyar Színház támogatása is, de az elmaradt. Így, amint a Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ) bejelentette emlékmű-állítási igényét, a polgármester nyomban engedélyt adott az említett helyre. A polgármesteri engedély nem volt törvényes, mert ezt a tanács soha nem hagyta jóvá. Ezért Molnos Lajos végig ellenezte az emlékmű anyagi támogatását. A stilizált cella tetején görögkeleti kereszt van. Mi tehát ez, cella vagy kápolna? Az elítéltek között görög és római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, zsidók, jehovisták, muzulmánok is voltak. /Asztalos Lajos: Kolozsvár – közelről. Cella? Kápolna? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

Nagyváradon, a Partiumi Írótábor második munkanapján, június 8-án az előadások gyűjtőcíme a Tiszta beszéd volt. Pomogáts Béla irodalomtörténész A szabadság áramában címmel személyes emlékeiről, a budapesti írótársadalom 1956-os szerepvállalásáról szólt. Pomogáts Béla szerint nem egyetlen vers hívó szavára csatlakoztak a tömegek a forradalomhoz, mint 1848-ban, de mindenképpen ki kell emelni Illyés Gyulának Egy mondat a zsarnokságról című versét. Székelyhidi Ágoston író, egykori forradalmár nemzettörténeti keretek közé foglalta 1956-ot. Előadásában kitért arra, hogy újfajta szereplők és események összetűzése jellemezte 1917 után a magyar társadalmat. A világuralmi törekvés, a szocialista nemzetfejlődés téves képlete 1956-ra torkollott kudarcba. Péter Miklós váradi teológiai tanár személyes élményeiről beszélt, amikor 56-ról szólt. A forradalom leverése után eszközölt erdélyi letartóztatásokat úgy időzítették, hogy sikerüljön megfélemlíteni mindazon intézményeket, melyeket átszervezni kívántak. Lásd a Bolyai Egyetemet, az unitárius teológiát. Az ismeretlen magyarországi teológustársak meggyászolása miatt kapott Péter professzor 14 évi kényszermunkát. Lelkésszé szentelésének első évfordulóját a szamosújvári börtönben ünnepelte, de amint azt mondta, a börtönévek iskolát is jelentettek számára. /Tüzes Bálint: Tiszta beszéd – írók között. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./

A 2003–as és 2004–es táboroztatás sikerén felbuzdulva, június 25. és július 3. között ismét csángó gyerekeknek szervez tábort a Szatmárnémeti MADISZ. Ötven, második és hetedik osztály közötti korosztályú gyermek jön majd Pusztináról, Frumószáról és Külsőrekecsinből. A gyermekek elszállásolására keresnek családokat. Változatos programokat – játszóház, vetélkedő, szépirodalmi és történelmi filmek, mesék vetítése – szerveznek majd a gyermekeknek. Emellett pedig vallásos nevelésben is részesítik, illetve kirándulásokra és strandolni is elviszik őket. /(bgy): Vállalja csángó gyermekek elszállásolását! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./

Kolozsváron a jeles színi rendező, műfordító születésének évfordulója közeledtével (1925. június 4.) már évente megrendezik a Harag György napokat. Nagybánya kiesik ebből az emlékezésből, pedig Harag György rendkívüli pálya innen indult. 1953 augusztusában ugyanis az akkor még Kolozsváron működő Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet 18 végzős diákja, s a velük végzett rendező, Farkas István Nagybányára érkezett, azzal a szándékkal, hogy továbbra is együtt maradnak, új színházat alapítanak. Élükön a fiatal intézeti tanársegéd, Harag György állt, aki egy évvel korábban nyert rendezői szakképesítést. Ma már nehezen tisztázható, hogy mi állt ennek a hátterében, a hiteles tanúk „elmentek”. Az akkori városvezetőség nagyrészt haláltáborokból, börtönökből, munkaszolgálatból hazatértekből állt. A kommunista világ hatalomra jutását célzó akcióik – államosítás, választási csalások, ártatlan emberek megkínzása, elpusztítása – mellett jó szándékú cselekedeteik is voltak. Megpróbálták újraéleszteni, feltámasztani az egykori festőtelep hírnevét, s abban is reménykedtek, hogy a Harag Györgyék nagybányai kirajzása a Hollósy Simonéhoz hasonló hírnevet hoz. Ezért épült fel a Virághegy alatti nyári színház is. A fiatal színészek kirajzása, a „hőskorszak” kálvária is volt – ahogyan Kovács Ferenc a „Színjádzó századok”-ban leírta. Hogy a kényelmetlen szálláskörülményeket, étkezési gondokat, nélkülözést ki lehessen bírni, olyan meghatározó személyiségre, vezetőre volt szükség, mint Harag György. /Klacsmányi Sándor: A HARAG GYÖRGY emléknapok margójára. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 9./

Csíkszereda híres gimnáziumának tanárai közül számosan gyakorolták a történetírást, köztük van dr. Antal Imre, aki éppen most 75 éves, igen előkelő helyet foglal el. Dr. Antal Imre /sz. Gyimesközéplok, 1931. jún. 6./ a Bolyai Tudományegyetemen végzett. 1955-től Segesváron, Gyimesközéplokon, Gyimesfelsőlokon, 1961-től pedig a csíkszeredai, a mai Márton Áron Gimnáziumban tanított. Az 1980-as évek végén Svédországba emigrált. Első írása: Adatok Gyimesközéplok község monográfiájához, a Csíki és Gyergyói Múzeumok Közleményeiben (1957) látott napvilágot, amelyet Kovács Dénes múzeumigazgató adott ki. Írásai, tanulmányai a Hargitában, A Hétben, a Korunkban, a Művelődésben és más kiadványban láttak napvilágot. Tanártársaival elkészítette a csíkszeredai líceum (gimnázium) kétnyelvű monográfiáját (1968). A kötetben az 1661-es nagy török–tatár inváziót követően a Damokos Kázmér ferences püspök által alapított vagy újraalapított középiskola 300 éves múltját, a csíki oktatásban-nevelésben és a művelődésben betöltött első rangú szerepét idézték fel. Antal Imre az 1970-es években a csíki közbirtokosságról írt dolgozatával doktori címet szerzett. A Csíkszeredai Múzeum kiadványaként (1972) nyomtatták ki a Bibliográfiai adatok Csíkszereda történetéhez című füzetet. „Ötszáz esztendő óta ez az első ilyen jellegű munka” – állt a füzet előszavában. Terjesztését azonban nem engedélyezték. Antal Imre a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak éveken át a Hargita megyei szerkesztője volt. Néhány adat a Csíkmegyei erdőpanamákról (Acta Hargitensia, 1980) című dolgozatában a közbirtokossági erdők helyzetét (1920–1944) jellemezte. Azok a tények, melyeket Antal Imre az 1970-es években a közbirtokossági vagyonok kirablásáról, elherdálásáról feltárt, azok ma újból aktuálisak. A történész 1992-ben, amikor már külföldön volt, megjelentette a Gyimesi krónikát. Az első olyan jellegű könyv ez, amelynek a tárgyát a gyimesi csángók története képezi. Antal Imre 1994-ben, Csíkszeredában kiadott Tisztesség adassék című könyvében a csíki középiskolai oktatás kezdeteiről írt. Munkájában az 1770–1846 között a Csíksomlyón végzett gimnáziumi tanulók jegyzékét is közölte. Jórészt ezek közül az ifjak közül került ki mintegy századnyi időszakra Csík értelmiségi rétege. Legújabb tanulmánykötete: Történelmi események Gyimes vidékén a régmúlttól napjainkig. E munkájában a Gyimesi krónikában közölt fejezeteken kívül újabbakkal bővítette az ismeretek tárházát. /Szőcs János muzeológus: 75 éve született Antal Imre történész, a gyimesi csángók krónikása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely után a Kriterion Kiadó a Székelyföldről is megjelentette a 101 verset tartalmazó kötetet. Régen élt és jelenkori, ismert és kevésbé ismert költők verseit válogatta kötetbe és írt hozzá előszót Papp Kincses Emese. A kötetet múlt héten mutatták be a csíkszeredai Corvina Könyváruházban. /Lírai vallomások a Székelyföldről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Nikolits Árpád, a Nagyváradról Budapestre települt író nagyobb lélegzetű, monografikus interjút készített: Kozmikus csendből. – Megőrzött vallomások a Holnap városából címmel, a Kecsmetion Pressnél százhat példányban megjelent kötetében a száz éve született Horváth Imrét és nejét, Margit nénit beszéltette. Emellett születésnapi üzenetekben mondta el véleményét, jókívánságát néhány, a költővel közeli kapcsolatban álló kortárs: Bajor Andor, Marosi Péter, Létay Lajos, Banner Zoltán. Nikolits beszéltette az interjúalanyokat. Óvatosan kérdezett, jelentéktelen epizódok kerülnek előtérbe. A kötetből nem tudhatja meg az utókor, hogy Horváth Imre miként vált a Petru Groza-i, Gheorghiu Dej-i kommunista diktatúra egyik kegyenc magyar költőjévé. Nem szembesít azzal a ténnyel, minek elismeréséül kapta a tizenötezer lejjel (egy komoly ház ára akkor!) járó állami díjat. Vajon hogyan jutott el beérett költőként, negyvenhét évesen a kulákság gúnyrajzáig, Sztálin dicsőítéséig? Az olvasó arra is kíváncsi lehet, a kisebbségbe nyomorított erdélyi magyarság létkérdései miért nem itatják át költészetét, miért nem foglalkoztatta – miként nagy kortársait, Kós Károlyt, Reményik Sándort – a nemzetsors? Arra sem derül fény, hogy 1971-ben miért nem írta alá a pártállam megbecsült költője a nagyváradi írók, festők, színészek petícióját, melyben egy, a Familiával párhuzamos magyar nyelvű irodalmi folyóirat megjelenését kérték a Központi Bizottságtól? /Pataki István: Költőarc félhomályban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./

Oszóczki Kálmán ny. történész-levéltáros Nagybányán töltött alkotó évtizedek után jó néhány esztendeje Magyarországon él. Június 10-én előadást tart Wass Albert életéről Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. /Wass Albert előadás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 9./

Nemsokára megjelenik a „Nagybánya és környéke” c. kötet, amely új grafikai köntösben az 1990-es évek népszerű közművelődési kiadványsorozata, az EMKE Füzetek javított, részben átszerkesztett anyagára támaszkodik, újabb adatokkal, térképekkel. /Nagybánya és környéke. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 9./