Tavaly látott napvilágot Murádin Jenő Erdélyi magyar metszetművészet a 20. században /Europrint Kiadó, Nagyvárad, 2004/ című munkája. Johannes Honterus (1498-1549) nevéhez fűződik az első erdélyi nyomda megalapítása Brassóban (1539), s az itt nyomtatott fametszetes könyvek kiadása. 1550-től már Kolozsváron is működött a Heltai-nyomda. Murádin könyve a magyar és az európai művészeti helyzetképbe helyezve tárgyalja mindazt, ami erdélyi és magyar. Külön fejezetet szentel a sokszorosított grafika olyan kiemelkedő egyéniségeinek, mint Nagy Imre, Buday György és Gy. Szabó Béla, valamint a nagybányai festőtelep metszőművészeinek. A második világháború utáni metszetművészet alakulásában-alakításában a főiskolán oktató Andrásy Zoltán, Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor és Kádár Tibor mellett döntő szerepet játszott Feszt László. /Németh Júlia: Fa- és linóleummetszés a 20. századi Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Megjelent Benedek Fidél (1907–1979) rendtörténész, volt ferences tartományfőnök és Tüdős S. Kinga művészettörténész egy-egy tanulmányát magában foglaló, Esztelnek műemlékei, ferences kolostor és kerített templom /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ című kötet. Ez az Ambrózia Kiadó nyolcadik könyve. /Iochom: Esztelnek műemlékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Az RMDSZ közeljövőre vonatkozó célkitűzéseinek meghatározása, a romániai magyar oktatás helyzetének értékelése, illetve az árvíz sújtotta településeken hozott intézkedések számbavétele történt meg szeptember 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet az egyedüli a romániai politikai pártok között, amely az elmúlt tizenöt évben megtanulta, hogyan működik egy koalíció. A sikerek között említette elsőként Markó az aradi Megbékélési Emlékpark augusztusi felavatását, másodikként a székelyföldi infrastruktúra fejlesztése terén tett előrelépéseket, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban három fontos útvonal megjavítása is elkezdődött. Harmadikként arról számolt be, hogy Tokay Györgyöt litván és lett nagykövetté nevezték ki. Az oktatás területén siker a szilágysomlyói és a dévai önálló magyar iskola beindulása, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyarrá válása. Az RMDSZ kudarclistáján elsősorban az észak-erdélyi autópálya szerepel. Frunda György bejelentette, ha jövőben nem kezdődik el az autópálya építése, akkor ez akár a kormánykoalícióval való együttműködés szakítópróbája is lehet. Az őszi parlamenti ülésszak prioritásai közé tartozik a kisebbségi törvénytervezet és a decentralizációs jogszabály elfogadtatása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok esetében Markó csak annyit mondott, hogy továbblépésre van szükség. A gyűlésen Sárkány Kis Endre, a BBTE oktatója bírálta az egyetem magyar vezetőit, akik nem segítik az önálló karok ügyét. Lakatos András a rossz magyarsággal megírt tankönyvek problémáját vázolta. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője jelezte, hogy az idén a tavalyhoz képest hamarabb megkapják a gyerekek a tankönyveket. Újra be kellene indítani a magyar nyelvű tankönyvírást. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának tájékoztatásából kiderül, hogy Magyarország mindhárom árvíz esetében nagy segítséget nyújtott. A székelyföldi katasztrófával kapcsolatosan a jelentés emlékeztet, hogy Magyarország ismét elsőként sietett az udvarhelyszékiek megsegítésére. /Borbély Tamás: Az autópálya ügye az RMDSZ legnagyobb kudarca. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptember 9-10-én Kolozsváron hetedik alkalommal szervezték meg a Civil Fórumot, a magyar civil szervezeteknek találkozóját. A rendezvény központi kérdése a támogatási rendszer és a politikum összefüggésének elemzése volt. – Bár idén az elmúlt évekhez viszonyítva alig egynegyednyi volt a rendelkezésünkre álló anyagi keret, sikerült eredményes munkát folytatni – fogalmazott Egri István a szervezők nevében. Közel kétszáz regisztrált résztvevő volt a Civil Fórumon, és legalább ötven további érdeklődőt vonzott a rendezvény. Parázs vitákat szült a jelenlegi formájában nem megfelelő támogatási rendszer. Felmerült: feltétlenül szükség volna a magyarországi mintára itt is létrehozni a Nemzeti Civil Alapprogramot, lényeges volna már a középiskolai, illetve egyetemi képzés alatt megismerkedniük a fiataloknak a nonprofit szakismeretekkel, hogy civilként aktívan részt vehessenek a társadalom életében, alakításában. Szeptember 10-én tartották a MACISZE 2. közgyűlését, amelyen öt szakcsoport alakult: művelődési, oktatási-tudományos, szociális, mezőgazdaság- és vidékfejlesztési, gazdasági. Nyolctagú bizottság fogja kidolgozni a szervezet saját támogatáspolitikai programját. Bodó Barna elnök elmondta: szükséges a támogatási rendszer reformja. A szervezők Elvek és szabályok a hazai támogatási rendszerben címmel tanácskozást kezdeményeztek, amelyen Kelemen Hunor az Illyés Alapítvány, Szép Gyula a Communitas Alapítvány, Dáné Tibor pedig az NKÖM támogatásáról számolt be. A kilenc szakmai szekcióülés mindegyike érintette a konferencia fő témáját. /Farkas Imola, Stanik Bence: Erősödő civil szféra. Módosítandó a támogatási rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Október 8-án tartják Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik ülését – mondta Marosvásárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozón megvitatandó témaként a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogait, valamint a magyar-magyar kapcsolatokban követendő célok és prioritások meghatározását javasolják. /Marosvásárhelyen tartják a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

Szeptember 9-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület központi könyvtárában kolozsvári magyar civil és egyházi szervezetek, valamint az Országos Széchényi Könyvtár képviselői tartottak megbeszélést Erdély kulturális örökségének elektronikus számbavételéről, digitalizálásáról és a világhálón való közzétételről. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára, az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára és az Országos Széchényi Könyvtár képviselői áttekintették eddigi együttműködésük eredményeit. Létrejött és elindult az Erdélyi Közös Könyvtárkatalógus (EKKA). A katalógusban első lépésben egy tucat kolozsvári, később más erdélyi civil szervezet könyveiről, egyéb kiadványairól lehet majd egy közös honlapon tájékozódni. A Magyar Elektronikus Könyvtárba számos értékes erdélyi kiadvány (társadalom- és természettudományi könyvek és folyóiratok) jutott el az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társasággal való jó együttműködésnek köszönhetően. Szó esett az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárában digitalizált legfontosabb unitárius kéziratokról és a Jakabffy Elemér Alapítvány által fejlesztett erdélyi magyar adatbank továbbfejlesztési terveiről. A résztvevők fontosnak tartották, hogy egyeztessenek erdélyi szinten a különböző digitalizálási munkákról, rendszeresen tájékoztassák egymást a terveikről és a folyó munkákról. Szükségesnek tartották egy közös nyilvántartás létrehozását a párhuzamos munkák kiküszöbölése érdekében. Megállapodtak abban, hogy a közeljövőben egyhetes műhelymunkát tartanak. /Erdély a „digitális Kárpát-medencében”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Kolozsváron a Báthory István Gimnázium aligazgatónője, Káptalan Erna szerint a gimnázium 1100 tanulója és a tanárok bizakodó hangulatban kezdhetik az új tanévet. A tantermek rendbetétele a múlt héten befejeződött, három teljes létszámú első osztály kezd az új tanévben. A Brassai Sámuel Gimnázium igazgatónője, Kósa Mária elmondása szerint végleges kinevezéssel rendelkező tanáraik vannak. Jelenleg a nappali tagozatra hozzávetőlegesen 800 diák jár, az esti tagozaton pedig 300 körüli a diáklétszám. Idén két első osztály indult. Gond van a X. osztályos tankönyvekkel: a tanterv-változás miatt az új tankönyvek fordítása akadályba ütközött, ezért ezek csak a tanévkezdés után fognak megérkezni. Az Apáczai Csere János Gimnázium igazgatója, Wolf Rudolf véleménye szerint a diáklétszám csökkenőben van az alsó tagozat osztályaiban, másrészt pedig az V–VII. osztály délutáni tanítása nem felel meg a szülőknek. Az iskolának ebben a tanévben több mint 650 tanulója van. Jelenleg egy első osztályt indítottak. A Kolozsvári Református Kollégium tanára, László Margit tájékoztatott: a kollégium 265 diákja változatlan körülmények között kezdi a tanévet. Létrejött a három IX. osztály. A János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatónője, Popa Márta a tankönyvek hiányára panaszkodott. Idén egy, 25-ös létszámú első osztályt indítottak, a IX. osztályban pedig két osztály indult: egy a reál és egy a humán tagozaton. Jelenleg 330 diák tanul ebben a tanintézményben. A Római Katolikus Gimnázium igazgatónője, Schuller Hajnal szerint az iskola közel 200 tanulója számára mind a tankönyvellátás, mind a tanerők helyzete megoldott. A Sigismund Toduta Zeneiskola aligazgatója, Máthé Árpád arról számolt be, hogy egy magyar és két román osztály van mindegyik évfolyamon. A Donát negyedi Onisifor Ghibu Természettudományi Gimnázium aligazgatónője, Irsay Mónika szerint iskola összlétszáma 1500 tanuló, ebből közel 300 tanuló jár a magyar tagozaton. A Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola aligazgatónője, Tonder Ilona szerint az iskolába hozzávetőlegesen 700 gyerek jár, ebből közel 150 a magyar tagozaton tanulók létszáma. A Monostor negyedi Ion Creanga Általános Iskola aligazgatója, Márk Lajos közölte, az iskola összlétszáma 1100 fő, ebből a magyar osztályban tanuló gyerekek számaránya 27 százalék, azaz közel 400 tanuló. Minden évfolyamon van magyar osztály, sőt: a 7. és 8. osztályban két párhuzamos magyar tannyelvű osztály van – mindegyikben több mint 20 gyerekkel. /Nagy-Hintós Diana: Különösebb gondok nélkül indul az iskola. Országszerte ma kezdődik a 2005/2006-os tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptember 11-én tartották Kisiratoson a 125 évvel ezelőtt felszentelt kisiratosi katolikus templom búcsúünnepségét, ez a községi rangját nemrég visszanyert település egyik legnagyobb sátoros ünnepe. Ilyenkor hazalátogatnak az elszármazottak is. Ebből az alkalomból másodszor adták ki négy nyelven a Kisiratos képekben című, 36 oldalas színes ismertetőt, a helybeli tanács és a vállalkozók jóvoltából. A kisiratosiak kérésére Böjte Csaba ferences atya magával hozott 10 gyermeket, akik itt fognak iskolába járni. A szerzetes elmondta, az eddig létrehozott gyermekotthonok mindenütt élesztőjévé váltak az anyanyelvű oktatásnak és kultúrának. A létszámban megfogyatkozott, önbizalmukban megingott szórvány magyarok szívébe visszahozták a megmaradás reményét. Arad egyében még nincs általa szervezett gyermekotthon, megfontolandó egyet Kisiratoson létrehozni. /Balta János: Élesztője kultúránknak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

Szeptember 11-én Szilágysomlyón felavatták az ország harmadik Holocaust Múzeumát. A nemzetközi rendezvényen nem csupán az izraelita közösségek szervezetei vettek részt: az ünnepélyes megnyitón képviseltette magát a nagyvilágban szétszórt, illetve hazai zsidó szervezetek mellett Izrael kormánya és nagykövetsége, az Egyesült Államok külképviselete és Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. A megnyitót magyarul, románul és angolul Hecht Sándor Szilágynagyfaluból elszármazott, jelenleg New Yorkban élő üzletember tartotta. Az emlékezők felhívták a figyelmet Románia keleti és déli tartományaiból a Dnyeszteren túli területekre deportált zsidók sorsára is. /Józsa László: Holocaust Múzeumot avattak Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A Sincai iskola igazgatója a kolozsvári polgármesterrel találkozott, és felmerült a tornaterem felújításának a kérdése is. Az igazgató nagylelkű ajánlatot tett: szívesen látnának egy-egy magyar tannyelvű osztályt is. Jellemző, hogy 57 évvel a kolozsvári Református Kollégium államosítása után, a kollégium épületeinek visszaszolgáltatása után is a diákokat esetleg „szívesen látnák” a tornateremben, ott, ahol a kollégium és a református egyház már évek óta jogos tulajdonos kellene hogy legyen. A tornaterem ma használatlanul bezárva áll, és jogos tulajdonos – a Református Kollégium – diákjai nem használhatják. /A Kolozsvári Református Kollégium tornaterme. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szeptember 11-én templombúcsú volt Csernakeresztúron, a bukovinai székelyek Szentkereszt ünnepsége ugyanis a közösség összetartásának ünnepe. Délután szabadtéri bál következett. /Chirmiciu András: Búcsúünnepség Csernakeresztúron. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

Kökösben először tartottak falunapokat. Az árkosi fúvósok zenéjére ébredt a falu. Igazi látványosság volt, amint két lovas vonult végig a településen a frissen jóváhagyott címeres zászlóval. Délután az iskolaudvaron felállított színpadon zenés-táncos produkciókat láthatott a nagyközönség, este itt is szabadtéri bált tartottak. /(kas): Először tartottak falunapot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Szeptember 10-én falunapot tartottak a nyárádmenti településen, Márkodon. Szüreti bállal zárult az eseménysorozat, amelynek kiemelkedő mozzanata volt Suba Ferenc falumonográfiájának bemutatója és az emlékoszlop-avatás a református templomkertben. /Ünnepeltek Márkodon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

A második torjai falunapok fénypontját a monumentális méretű – 15,06 m széles és 9,45 méter magas – székely kapu felavatása jelentette, hiszen Torján állították fel a világ legnagyobb székely kapuját. A galambdúc egyik végén kereszt, a másikon pedig kopja látható, ami azt jelképezi, hogy Torján római katolikusok és reformátusok élnek. A kaput a huszonhat éves, helybeli Pethő Sándor faragta, és rajta Vén Árpád torjai népi költő vidám hangvételű rigmusai olvashatók. Az avatáson a két testvértelepülés, Gádoros és Kistarcsa küldöttsége is jelen volt. Torja jeles szülöttjeiről Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék munkatársa tartott előadást. Felszentelték a II. János Pál pápa emlékére állított emlékkeresztet. /Iochom István: Áll a világ legnagyobb székely kapuja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

A Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szotyorban ezen a hét végén nyolcadik alkalommal szervezték meg a falu ünnepét. Vetélkedők, sportrendezvények, kulturális műsorok mellett a helybeliek állatkiállítása és termékbemutatója színesítette a kínálatot. /(-kas): Szotyor is ünnepelt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Szeptember 11-én Nyujtódon, a volt téesz székháza átalakított épületében közösségi házat avattak. Tamás Sándor parlamenti képviselő az összefogás eredményének értékelte a házat. A felújított közösségi házban Deák Ferenc tanár megnyitotta a Kosztándi és Vetró művész házaspár, valamint Sárosi Csaba és fia, Sárosi Mátyás közös tárlatát. /Dévai István: Közösségi házat avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Marosvásárhelyen a Gecse Dániel utcai Kistemplomban tartották a kegytárgy kiállítást. Horváth Iringó művészettörténész a kiállított textíliákat, Barabás Kis Anna művészettörténész a klenódiumokat, azaz úrasztali edényeket, Lakatos Péter lelkész pedig az ott látható könyveket méltatta. A kiállításon szereplő tárgyak mindegyike a XVII.-XVIII. század folyamán készült, nélkülözhetetlen kellékei a protestáns szertartásnak. Kiállították a váradi Bibliát, az Öreg Graduálét, a liturgikus énekeskönyvet, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem nevéhez fűződik, akinek kezdeményezésére Gyulafehérváron 200 példány hagyta el a nyomdát. Ezek közül ma már csak 21 darab lelhető fel. /Vajda Éva-Zsuzsa, Bodoni Bíborka: Kegytárgy kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

Az V. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Fotópályázat nagydíját Kovács László Attila sepsiszentgyörgyi fotográfusnak ítélte oda idén a Magyar Fotóművészek Világszövetsége (MFVSZ). Az MFVSZ ötödik alkalommal szervezte meg a kiállítást. /A Nemzetközi Magyar Fotópályázat nagydíját Kovács László Attila kapta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Megjelent a Budapesten élő Töttössy Magdolna: A Magyar Népi Szövetség története 1944–1953. I–II. kötet /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica, 39./ című könyve. A Magyar Népi Szövetség 1944-ben alakult Brassóban, és megalakulása után jó néhány évig határozottan fellépett a romániai magyar kisebbség kollektív jogainak a biztosításáért. 1949 végén az akkori vezetőinek nagy részét letartóztatták, koncepciós perekben elítélték, 1953-ban pedig – mivel a kommunista párt a nemzetiségi kérdést megoldottnak nyilvánította – az MNSZ-t feloszlatták. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

Kézdivásárhelyen, a Vigadóban hármas könyvbemutatóra került sor. Stoffán György magyarországi újságíró, író, lapszerkesztő, a Nemzeti Napló főszerkesztője három, tavaly és idén megjelent könyvét mutatta be. A Vádirat a 2004. december 5-ei népszavazás ügyében és az Én öltem meg Teleki Pált címűt a kézdivásárhelyi Havas Kiadó jelentette meg, mert a szerző hiába kilincselt kéziratával otthoni kiadóknál, senki nem vállalta kiadását. Az Én öltem meg Teleki Pál című könyv dokumentumokkal és vallomásokkal próbálja bebizonyítani, hogy Teleki nem lett öngyilkos, hanem a németek végeztek vele. A szerző Németországban vallomásra bírta azt az egykori német SS-tisztet, aki meghúzta a ravaszt. A harmadik könyv …kiirtanám az összes keresztényt (Magyar valóság, 2004.) címet viseli, és a szerző elmondása szerint ez a mondat a budapesti Tilos Rádióban hangzott el, és oldalain a szerző a magyar- és keresztényellenességet, a történelemhamisítást és gyűlöletkeltést dokumentálja. /Iochom István: Stoffán György három könyvét mutatta be. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

A magyar állami költségvetésből létrehozott Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen maximum egy éven belül rektorválasztást tartanak. Az idei tanév Szilágyi Pál rektorságának utolsó évét jelenti, hiszen az alapítók és a kuratórium tagjai a matematika szakos oktatót korára való tekintettel minden bizonnyal nem választják meg újra. Az alapítvány kuratóriuma július 22-én hosszabbította meg Szilágyi Pál mandátumát egy évvel. Kolozsváron új épületet bérelt az egyetem, emellett újabb ingatlanokat tervez vásárolni, hogy helyet biztosítsanak a jelenlegi és a nemrég beindított szakoknak. Kolozsvári oktatói körökben egyre nagyobb az elégedetlenség amiatt, hogy az EMTE a kezdeti célkitűzéseknek ellent mondva a Babes–Bolyai Tudományegyetemen már létező szakokat indít. Ezt az egyetem finanszírozója, az MSZP–SZDSZ összetételű magyar kormány is többször szóvá tette. /Borbély Tamás: Új rektort keres a Sapientia Egyetem. Szilágyi Pál meghosszabbított mandátumának utolsó éve. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A most induló tanévtől kezdődően az ország legtöbb állami egyeteméhez hasonlóan a Babes–Bolyai Tudományegyetem is drágábbak lesznek a fizetéses helyek, a tavalyi 13–14 millió régi lej helyett az idén 20 millió lejbe kerül a szülőknek a taníttatás. A szülőket felháborítja az egyetem eljárása, például az egyik édesanya kifogásolta, hogy a negyedik évet kezdő fia esetében is megemelték a tandíjat, eddig 2 millió 200 ezer lejt fizetett negyedévi részletként, most azonban ez az összeg 5 millió lejre emelkedett. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen nem emelik a tandíjat, közölte Negele Enikő szóvivő. /F. I.: Megemelt tandíjak a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A Partiumi Keresztény Egyetem fejlesztési stratégiájában már a kezdetektől fogva célkitűzésként szerepelt a mezőgazdasági képzés elkezdése. A bukaresti Országos Akkreditációs Bizottság vitatható módon kétszer is megtagadta tőlük erre a működési engedély megadását. Most a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara és a Partiumi Keresztény Egyetemet fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány együttműködésével a 2005/2006-os tanévben megindulhat a nagyváradi magyar nyelvű agrárképzés. A képzés a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának kihelyezett tagozatán indul, levelező tagozaton, 50 fővel. Az előadásokat debreceni tanárok tartják, a gyakorlati oktatást Nagyvárad környéki mezőgazdasági termelőegységekben szervezik meg. Hároméves tanulás és sikeres diplomavizsga után a végzettek a Debreceni Egyetemtől kapnak BSc diplomát, ennek honosítása után elhelyezkedhetnek, vagy pedig folytatják tanulmányaikat az újabb két-három éves szakosodás irányában. /Indul a magyar agrárszakember-képzés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./

Nyolcvan ember még mindig sátorban lakik a székelyföldi Siménfalván kialakított táborban. A tíz katonai sátrat a magyar Polgári Védelem adományozta a falunak. Az éjszakai hideg miatt hőszigetelik a sátrakat, és padlót is elhelyeznek bennük. Az emberek a két héttel ezelőtti árvízben váltak hajléktalanná. Megérkezett a magyar kormány 30 millió forintos pénzsegélye, amelyből hét székelyföldi település részesült. A településeket elborító iszapban még mindig sok állattetem van, ami növeli a fertőzésveszélyt. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és egy tésztagyár öt és fél millió forint értékű szállítmánya napokig vesztegelt a borsi vámnál, mert a meglévő engedélyeken kívül más igazolások felmutatását is kérték. Az árvizek nyolc Hargita megyei településen 16 ember halálához vezettek; több ezer háziállat pusztult el, mintegy 70 ház összedőlt, több száz megrongálódott. /Itthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./

Minden három napban átadtak egy új ortodox templomot Romániában az elmúlt években – derül ki a templomépítésekről Bukarestben pénteken közzétett adatokból. Romániában 2001 óta évente 120 ortodox templomot adtak át, vagyis minden három napra jutott egy templomavatás – közölte a Szolidaritás a Lelkiismereti Szabadságért nevű civil szervezet. A kulturális minisztérium tanácsadója, Ionut Corduneanu szerint a templomépítési láz ellenére Romániában még mindig hiány van templomokból, főleg a városokban. /Minden három napban egy új templomot énekegyütteseinek fesztiválját is. /B. D.: Derűs jövőképet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

A Kolozs megyei RMDSZ megvonta támogatását Török Ferenctől, mert a vezetők elégedetlenek a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes munkájával. Ilyen az elmúlt években történt, írta az Erdélyi Napló, hogy valaki rosszul végzi munkáját, ezért meneszteni kell – RMDSZ-vonalon. Felvetődik a kérdés, hogy vajon más szinten, más területen mikor lesz meg a lehetőség, mikor lesz meg a politikai akarat arra, hogy hasonló döntések szülessenek. Lesz-e valaki, aki majd veszi a bátorságot, hogy megvonja a támogatást a kolozsvári magyar színház vezetőségétől? Hogy a kincses városban valóban népszínház működjék. Hogy ne csak 20-30 meghívott fő ücsörögjön a színpadon, hanem ezer ember tapsoljon a nézőtéren. /S. B.: Érdekképviselet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 13./

Nagy ünnep a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság körében, hogy Déván szeptember 12-én Téglás Gábor nevét viselő önálló magyar iskolában megkezdődött a tanév. Az iskolaépület félkész állapotban van, mégis nagy volt az öröm. – Legyőztük a reménytelenséget, s megszületett a csoda, a várva várt iskola, hangsúlyozta Varga Károly, az iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke. Mindez nem jöhetett volna létre a társadalmi munkát vállaló szülők, egyházak, civil szervezetek, valamint az RMDSZ támogatása nélkül. Idén ugyanis az anyaországi támogatás fele sem jött meg, az építővállalat jóindulatán múlott a munka folytatása. Jelenleg csupán a földszinten és a második emeleten lévő tantermek készültek el, miközben az első emeleti bentlakáson, illetve a harmadik emeleti laboratóriumoknál még folyik az építkezés. Az ünnepségen résztvevő Markó Béla az együttes építést és a magyarság jövőjében való álmodozás szükségességét említette a tavaly novemberben megígért, de meg nem érkezett anyagi támogatás pótlására az összefogásból és a magyar oktatás hitében való kitartásból jelesen vizsgázó dévaiaknak. A magyar oktatási minisztérium képviselője az iskola további anyagi támogatásáról biztosította az egybegyűlteket. – Míg az iskolák rendre épülnek le még a többség körében is, mi, itt, a szórványban új iskolát építünk, hangsúlyozta Kocsis Attila, az iskola meghatódott igazgatója. /Chirmiciu András: Megszületett a várva várt csoda! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./ A megnyitón megjelent Markó Béla RMDSZ- elnök, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke és Mircea Ioan Molot, a Hunyad megyei tanács elnöke is. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: „Bizonyára sokan kész épületre, a friss, ragyogó vakolat illatára számítottak, ehelyett építőtelep fogadta az egybegyűlteket”, de az építőtelep a jelképe egyszerre szimbolizálja az eddigi erőfeszítéseket és a hátralevő feladatokat. Déván felépül ez az első, állami alapokból működő színmagyar iskola. Mircea Ioan Molot rendkívül nagyra értékelte az iskola névválasztását. Téglás Gábor ugyanis nemcsak egy dévai iskola igazgatói tisztségét töltötte be, hanem dák leletek után is kutatott a megyében. Az iskolában egyébként elsőtől tizenkettedik osztályig összesen 371 diák, valamint 80 óvodás kezdi meg a tanévet. Kocsis Attila igazgató félbentlakásos rendszert vázolt föl, ahol a diákok a tanórák után különböző foglalkozásokon, szakkörökön vesznek részt, és a házi feladatokat is elkészítik. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke elmondta, az eddigi években több mint 110 millió forintot szánt a magyar állam a Téglás Gábor Iskola megépítésére, idén pedig újabb 35–40 millió forintra lehet számítani. Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke nem vett részt az ünnepségen. Úgy látja, az új iskola nem lesz negatív hatással az egyházi ernyő alatt működő intézményre. Böjte Csaba ugyanakkor természetesnek tartotta volna, ha a létesítmény megálmodóival még a telekvásárlás előtt közösen gondolkodtak volna a dél-erdélyi szórványmagyarság oktatási gondjainak megoldásáról. Téglás Gábor /Brassó, 1848. márc. 23. – Budapest, 1916. febr. 4./ régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Egyetemi tanulmányai után, 1871-től a dévai főreáliskola tanára, 1883-tól 1904-ig igazgatója. A római kori Dáciát választotta tanulmányai főtárgyául. Felásatta a sarmisegetusai amfiteátrumot, s a dévai múzeumot gazdagította az innen kikerült leletekkel. Hosszú időn át igazgatója volt a Hunyad Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. /Antal Erika. Lukács János: Félkész épületben a Téglás-iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

A Petrozsényban újra kapuit megnyitó magyar iskola a gyulafehérvári római katolikus érsekség tulajdona. Beindítását és működtetését a Böjte Csaba atya által irányított dévai Szent Ferenc Alapítvány vállalta magára. – Segíteni szeretnék a rászoruló Zsil-völgyi gyermekeknek. Rengeteg itt a szegény. Szociális munkát vállaltam ezért – mondja a Budapestről érkezett Pogány Borbála, aki itt önkéntes munkát vállalt. Ács Éva igazgatónő hangsúlyozta, nem vették el, hanem biztosítják a magyar pedagógusok katedráját Petrozsényban, Petrillán és Lupényban. Megegyeztek, hogy a gyermekek itt járnak majd iskolába. /György Horváth László: Újból magyar iskola indult Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Szeptember 12-én ünnepelte újraindításának 15. évfordulóját a zilahi református Wesselényi Kollégium. Ugyanakkor Szilágysomlyón a 46 éve megszüntetett önálló magyar iskola elkezdte működését. Szilágysomlyón Vida Anna igazgatónő elsősorban a szülőknek és város magyarságának köszönte azt, hogy önálló iskolában kezdhetik az új tanévet a római katolikus egyház által a magyar oktatás rendelkezésére bocsátott épületben. Az egyház bérmentve adta át az ingatlant. Kötő József államtitkár, Markó Béla szövetségi elnök és miniszterelnök-helyettes üdvözletét tolmácsolta, és hivatalosan megnyitotta a tanévet. A szilágysomlyói magyar oktatás közel 400 éves múltra tekint vissza. 1948-ban a magyar iskolát beolvasztották a román nyelvű állami oktatási intézményekbe, azóta csak tagozatokként működhettek minden döntési jogkör nélkül. Most mintegy 325 tanulóval és 20 jól képzett tanárral újra önálló magyar oktatási intézmény van a városban. Az intézményt az egész város segíti. A református egyházközség nevében Mike Zoltán lelkész a gyülekezet vasárnapi istentiszteletének perselypénzét ajánlotta fel. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke szintén pénzadományt és az alapítvány könyvtárának használatát ajánlotta fel a diákok és a tanárok számára. /Józsa László: Újraindult a szilágysomlyói önálló magyar iskola. A helyi közösség összefogásának az eredménye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Szeptember 12-én megkezdődött a tanév. A mintegy 60 ezer Hargita megyei óvodás, iskolás közül közel 50 ezer tanul magyar nyelven. Évről évre kevesebb a gyermek az iskolákban. /Becsengettek a megye 170 oktatási intézményében. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./