A hitelfelvételi űrlapon az állampolgárság mellett kérik a nemzeti hovatartozás megjelölését is. Az űrlap elkészítői nem ok nélkül szerepeltetik ezt. Miért érdeklődnek a bankban arról, hogy magyar, cigány, zsidó, szász, sváb, esetleg román nemzetiségű-e a hitelező? /Bajna György: Hitel nemzetiségi alapon? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Véget ért a gyerekek multikulturális tábora Kolozsváron. A román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatala által is támogatott, a Tranzit Házban harmadik alkalommal megrendezett kéthetes táborban összesen harminc magyar, román és roma nemzetiségű kolozsvári gyerek ismerkedett a hagyományos és kortárs művészetek világával. A gyerekek pantomimet, kortárs- és néptáncot, gyurma- és textiltárgyak készítését, számítógépes grafikát, cirkuszi mutatványokat tanulhattak, ugyanakkor fotókat és rövidfilmeket készítettek. /Toth Ibolya: Bepillantás egymás világába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

A nagyváradi római katolikus püspökség Kanonok sori székhelyre betörtek ismeretlen tettesek. Az elkövetők a püspökség könyvelőségéről elvitték két számítógép memóriaegységét, valamint hatmillió régi lejt és az alkalmazottak személyi iratainak másolatát. „A károkat tetézi, hogy már ötödik alkalommal törtek be ily módon hozzánk az elmúlt néhány hónapban, valószínűleg ugyanarról a bandáról lehet szó” – vélte Fodor József püspöki helynök. Alina Popa, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője nem tudta megmondani, van-e összefüggés a mostani és a korábbi betörések között. Legutóbb nyár elején történt betörés a Kanonok-soron, akkor behatoltak a Bunyitai Vince Könyvtárba és a Várad folyóirat szerkesztőségébe is: készpénzt, valamint számítástechnikai eszközöket vittek el. /Balogh Levente: Újabb betörés a Kanonok soron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Az új tanévben Tordán eggyel kevesebb magyar első osztály indult. Tordán jelenleg a Ioan Opris és Teodor Murasanu Általános Iskolában, valamint a Mihai Viteazul Kollégiumban folyik magyar nyelvű oktatás. Míg a Teodor Muresanu iskolában az első osztályában 21 kisgyerek van, addig a Ioan Opris iskolában nem indult magyar nyelvű első osztály. Ugyanitt jelenleg sem harmadik, sem ötödik, sem hatodik, sem hetedik osztály nem létezik a magyar tagozaton. A Mihai Viteazul Kollégium magyar kilencedik osztályába 22 diák iratkozott. A kollégium új magyar szakos tanárral gazdagodott: Fodor Dóra helyett Mihály Krisztina oktat majd magyar nyelvet. Fodor Dóra miniszteri szaktanácsos lett Bukarestben, ahol a magyar nyelv és irodalom oktatását országos szinten koordinálja. Tantervek, tankönyvek, tantárgyversenyek, kisérettségi, érettségi, óvónők, tanítónők versenyvizsgája mellett a magyar nyelvű oktatás szintén az ő hatáskörébe tartozik. Fodor Dóra támogatja azt, hogy Tordán önálló magyar iskola legyen. /Ladányi Emese Kinga: Kevés gyerek – megszűnő osztályok Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Az 1941–48 között viselt főgimnázium megnevezés újrafelvételéről döntöttek a tanévnyitón a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum tanárai, diákjai és a jelen lévő szülői közösség. Az iskola vezetősége folytatja a közel két éve megkezdett eljárást a főgimnáziummá minősítés érdekében, s amíg erre jogosítványt kap, magyar nyelven Mikes Kelemen Főgimnáziumként nevezi meg magát. Jancsó Árpád igazgató javaslatát a tantestület, a szülők és az 1260 diák egyhangú igen felkiáltással fogadta el, a hivatalos átminősítés érdekében az iskola vezetősége ismételten benyújtotta kérését a megyei tanfelügyelőségre. /(Fekete): Önállóan döntöttek a névváltoztatásról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

B. Szendrő Csilla esztergomi népi iparművész a magyar nyelvterület hímestojás-mintakincsének egyik legjobb ismerője. Évtizedek óta kutatja a gyimesi népi kultúrát, gyűjti a Gyimes-völgye írott-tojásmintáit. A Gyimesekbe a nyolcvanas évek óta jár, többször átment Moldvába is. B. Szendrő Csilla a Gyimesekben archaikus mintakincsre bukkant. Moldvában pedig egy olyan maratásos tojásdíszítési technikára bukkant, amelynek a leírása egy 1700-as évekbeli hunyadi kéziratban maradt fenn. A kutató szerint a tojáshímek archaikus anyaga hasonlóságot mutat a Kárpát-medence minden néprajzi tájegységében, ugyanazokat a motívumokat használják a Zoborvidéktől a Muravidékig, mint a Gyimesekben és Moldvában. Ezt a hatalmas és színes anyagot bemutatta az egész Kárpát-medence mintakincsét átfogó kiállításon. Az utóbbi időben sok úgynevezett néprajzi munka jelent meg, dilettáns módon „értekezve” a tojásírásról. /Sarány István: Az igazi értékeket kell bemutatni. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Vajdaszentivány népviselete, táncrendje fogalom a szakmában. A kultúrigazgató, Mező Palkó István sem riad vissza a kihívásoktól. Sikeresen pályáztak művelődési rendezvények szervezésére, életre hívták az ifi roma tánccsoportot. /b.d.: Nem kell a sült galambra várni. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Szeptember 11-én a kézdivásárhelyi szociális központban a Felső-háromszéki Népművészek Egyesületének szervezésében köszöntötték a százéves bélafalvi Orbán Lázárt. A megyében a Haszmann testvérek, Lőrincz Etelka és Szabó Judit után a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége életműdíjjal tüntette ki a bélafalvi csűrmúzeum létrehozóját és a kis település krónikaíróját. /Iochom István: Orbán Lázár életműdíjat kapott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Ötödik alkalommal szerveztek kiállítást Kolozsváron a Református Kollégium dísztermében, most az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) támogatásával. Ez alkalommal fotókiállítás nyílt, Veress Ferenc és László Miklós fényképész Kolozsvárról készült felvételeit társították a régi és új Kolozsvár jegyében. Veress Ferenc XIX. századi fényképész a fényképészet első profi szakemberének számít, aki az 1850-es évek elején kezdett el fényképezni. /Dézsi Ildikó: Örökségünk Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Kilenc alkotó részesül az idén Magyar Művészetért Díjban, a kuratórium és a művészeti kollégium emellett posztumusz elismerések és tiszteletbeli emlékérmek odaítéléséről is döntött. Díjat kap Domonkos István délvidéki költő, Grendel Lajos felvidéki író, Gulyás Dénes operaénekes, Kubinyi Anna gobelin-textilművész, Kurtág György zeneszerző, Lászlóffy Aladár erdélyi költő, Spiró György író, Vígh Tamás szobrász és Zsigmond Dezső filmrendező. A Magyar Művészetért Posztumusz-díjat Gyarmathy Tihamér festőművésznek és Vujicsics Tihamér zeneszerzőnek ítélték. /Magyar Művészetért Díj Lászlóffy Aladárnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Pomáz mellett a hegytetőn van a Majdáni fennsík, ahol a Magyar Vár Alapítvány nemzetközi Kalotaszeg tábort tartott augusztus derekán. Erdély tömbmagyarságának egy része Kalotaszegen él, közismert ennek a tájegységnek jellegzetes népzenéje, népi tánca, viselete, kézműves hagyománya, nép szokásai, mondái. Mindezt megidézték Pomázon is. Jelen volt többek között Kudor István fafaragó és neje, Mária, ők a szövés és hímzés kultúrájáról beszéltek, Mérából Tőtszegi Tekla előadást tartott a kalotaszegi népviseletről. Péntek László Vasvári Pál emlékéről, Okos Márton Kalotaszegről és az Unióról, Kovács Pali Ferenc a bútorfestésről beszélt. Tőtszegi András kalotaszegi táncot tanított, és felléptek a mérai táncosok is. /Kovács Pali Ferenc: Pomázra költözött Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A magyarországi bevándorlás önmagát fenntartó folyamattá kezd válni azzal, hogy a letelepedetteket egyre nagyobb számban követik családtagjaik és barátaik; a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptember 14-én, Budapesten ismertetett kutatási jelentése szerint a szomszédos országokból bevándorlók 92 százaléka magyar nemzetiségű. A „szekunder migráció”, vagyis a családegyesítés jelensége elsősorban Kárpátaljáról, Erdélyből, illetve a Felvidékről érkezőkre jellemző. Míg az első két esetben általában a szülők követik gyermekeiket Magyarországra, addig utóbbinál inkább a házasság a jellemző érkezési ok. A Magyarországra érkezők jelentős része, 72,5 százaléka olyan településről érkezett, ahol szinte csak magyarok, többségében magyarok, vagy legalább felerészben magyarok éltek. Szükség lenne hosszú távú magyar nemzetpolitikai koncepcióra és ezen belül hosszú távú migrációs politikai stratégiára. Ha így folytatódik a migráció, rövid időn belül fölszámolódik a délvidéki magyarság, nagy valószínűséggel hasonló folyamat játszódik le Kárpátalján. Utóbbi helyen esetenként szinte teljes létszámú végzős osztályok jönnek át Magyarországra. A mostani folyamatokat alapul véve az elkövetkező 25 évben mintegy félmillió magyar vándorol át Romániából Magyarországra. /A bevándorlás önmagát fenntartó folyamattá válik. Félmillió magyar vándorol ki Romániából az anyaországba? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

A kormány 21 millió eurót fordít az udvarhelyszéki árvizek következtében megrongálódott utak, hidak rehabilitációjára, és közel 7 milliárd lej értékben építőanyagokat biztosít a károsodott házak újjáépítéséhez – jelentette be Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter. /Megkezdődött az utak, hidak és házak újjáépítése a Székelyföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Megérkezett a magyarországi Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, az ÁPISZ és az Agora Iroda tanszertámogatása, melyet a tavaszi árvíz által sújtott jelentősebb magyar közösségek által lakott Temes megyei településeken osztanak szét a károsult családok iskoláskorú gyermekei között. A magyarországi minisztérium további támogatásokat tervez. /(pataky): Magyarországi tanszertámogatás árvízkárosult diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Szeptember 13-án éjszaka Erdélybe szeretett volna utazni Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke. A román határon közölték vele, hogy kitiltották az országból, és nem engedték belépni Románia területére. A határőrség nem indokolta meg a kitiltást, azt tanácsolták Toroczkainak, forduljon Magyarország bukaresti nagykövetségéhez. Toroczkai László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának szerkesztő-riportere, valamint a Magyar Jelen című hetilap Kárpát-medencei főszerkesztője. Újságírói minőségében szándékozott Székelyföldre utazni. /Kitiltották Romániából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./ „A határrendésszel folytatott párbeszéd azzal végződött, hogy az kijelentette: húzzak vissza a francba. Ezt szó szerint így mondta” – idézte fel Toroczkai, megjegyezvén, hogy mindvégig magyarul beszélgettek. Hozzátette, a határrendész azt tanácsolta, a szegedi román főkonzulátuson vagy a budapesti román nagykövetségen érdeklődjék az okokról. Mind a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztályán, mind a román külügyminisztérium sajtóosztályán azt ígérték, visszahívják a Krónika szerkesztőségét, mihelyt tájékozódtak az ügyben. Lapzártáig azonban csak a bihari határrendészeti szóvivő jelentkezett, csak annyit közölt, az illető személy nem teljesítette azokat a belépési feltételeket, amelyeket az idegenrendészeti sürgősségi kormányrendelet rögzít. Az említett rendelet azok belépését engedi meg, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, a közrendre, a közegészségügyre vagy a közerkölcsre. A jogszabály szerint a hatóságoknak a helyszínen közölniük kell az érintettel a kitiltás okát. A román hatóságok legutóbb 2004. február 28-án Bayer Zsolt újságíróval jártak el hasonlóképpen. Az érintett akkor sem kapott a helyszínen tájékoztatást kitiltása okáról. Néhány nappal később a belügyminisztérium közölte, azért nem engedélyezték Bayer belépését Romániába, mert úgy ítélték meg, az újságíró egyes tevékenységei veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, a nemzeti egységet, az ország védelmét és a közrendet. A belügyminisztérium akkori közleményében leszögezte, Bayer Zsolt a román nemzetbiztonságért felelős intézmények számára jól ismert személy, ugyanis több esetben nyilvánosan uszított az alkotmányos rend ellen, dicsőítette a revizionista eszméket, támogatta az elszakadás gondolatát, publicisztikai munkásságával pedig kétségbe vont Románia egységes nemzetállami jellegét. /Gazda Árpád: Megelégelték a Trianon-felvonulásokat? Kiutasították Romániából Toroczkai Lászlót, a HVIM vezetőjét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./ Bayer Zsolt publicista és Eva Maria Barki bécsi ügyvédhez hasonlóan ismét kitiltottak valakit Romániából, ezúttal Toroczkai Lászlót. A román titkosszolgálatoknak illett volna jobban fülelniük Toroczkai László legutóbbi kijelentésekor, amikor is néhány nappal ezelőtt Nagyszalontán éppenséggel a revizionizmus vádját cáfolta, leszögezve, a HVIM nem határmódosításra, hanem nemzeti ébresztésre törekszik, mivel szerinte az EU-bővítés amúgy is megoldja a Kárpát-medencei magyarság problémáit. /Rostás Szabolcs: Tiltsuk ki Európát! = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Jó két hete a csíkszeredai Star FM magyar nyelvű kereskedelmi rádió felfüggesztette működését – hullámhosszán a bukaresti Kiss FM román nyelvű műsorait közvetíti. Az Audiovizuális Tanács felszólította a Star FM tulajdonosait, hogy haladéktalanul állítsák vissza a hatóság által elfogadott műsorrácsot, ugyanakkor az önkényes műsorváltoztatás miatt írásbeli figyelmeztetésben részesítette az adót. A Star FM, a Kiss FM és a Prima TV ugyanazon tulajdonosi csoporthoz tartozik. A helyi rádióadó alkalmazottainak többsége a döntés következtében állás nélkül maradt. A Transindex úgy tudja, a változás hátterében az áll, hogy a médiatrösztöt megvásárolta a magyarországi TV2-t is működtető svéd SBS Communication, amely vélhetőleg azt tervezi, hogy költségmegtakarító átcsoportosításokkal a helyi sávokon működő rádiókban elsősorban Bukarestben előállított műsorokat sugároz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Dr. Becsek-Garda Dezső parlamenti képviselő újabb kérdéseket intézett Vasile Blaga mezőgazdasági, illetve Gheorghe Flutur erdészeti és környezetvédelmi miniszterhez. Hiába szavazták meg a törvényt, nem valószínű, hogy megtörténhet az egykori birtokok, erdős területek és ingatlanok teljes visszaadása – figyelmeztetett. A törvény végrehajtását szabályozó módszertan egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz. Flutur miniszterhez fordulva szóvá tette, hogy az állami erdészeti hivatalok 15 esztendeje rejtegetik az 1946-ban kezelésükbe vett erdős területek kimutatásait. S hiába hivatkoznak rájuk a tulajdonosok, akik e dokumentumok másolataira bukkannak, sem a helyi bizottságok, sem az erdészeti hivatalok nem törődnek velük. /Bajna György: Meddig tart a hivatalok packázása? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Két oldalt szentelt a Ziua című napilap a Szatmári-ügynek. Az egyiken interjút közöl az ügy főszereplőjével, az RMDSZ volt budapesti képviselőjével, a másikon az eset történéseit foglalja össze több íráson keresztül. Egy kérdésre adott válaszában Szatmári tagadja, hogy Verestóy Attila romániai szenátor ,,üzleti ügyeit” képviselte volna Budapesten. Egy másik kérdésre, amely arra vonatkozik, miért szakította meg vele hirtelen a kapcsolatokat az RMDSZ, amelynek budapesti képviselője volt, leszögezte: semmiféle konfliktusa nem volt Markó Bélával. Szatmári kifejtette: a budapesti román nagykövetséggel valóban volt munkakapcsolata a romániai alkotmánymódosító népszavazás, illetve a romániai parlamenti választások idején, tagja volt akkor a nagykövetségen működő választási bizottságnak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Szeptember 12-én Kézdivásárhelyen a Bod Péter Tanítóképző udvarán Bajcsi Ildikó igazgató megnyitotta az új tanévet, melyet nem kényszerszünidővel, hanem tanítással kezdtek, igaz, nem a képző épületében, hanem a város több intézményében. Az építő október 7-ére ígérte a tizenegy osztály és a tornaterem átadását. Az igazgató meglátása szerint az időpont nem reális, a munkálatok lassan haladnak. /(Iochom): Kényszermegoldások a tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Különlegesen tanévnyitó volt Mezőpaniton a Kádár Márton Általános Iskolában, ahol 233 tanuló kezdte meg a tanulást: felavatták a kopjafaegyüttet is, az iskola előtt áll a terméskő talapzatra állított hármas kopjafa. A hármas kopjafa egyik ága az elhunyt igazgatóknak, a második a pedagógusoknak, míg a harmadik az elhunyt tanulóknak állít emléket. A kopjafákat a nemrégiben elhunyt Bandi Dezső tanítványai faragták. A kopjafaállítást a Monográfia Iskola Alapítvány kezdeményezte, és az iskolával közösen állították fel. Az iskolában 29 első osztályos van. /(mezey): Kopjafaegyüttes Mezőpanitban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Végre háromnyelvű helységnévtábla jelzi Nagyenyed határát, ez több évi munka eredménye. – Először a 2002-es protokollumban próbálták elérni azt, hogy 3 nyelvű tábla legyen, de végül nem sikerült – emlékezett Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök. Szükség lenne arra is, hogy a polgármesteri hivatal honlapján a jelenlegi román és angol nyelvű szöveg magyarul és németül is olvasható lenne. /Otthonteremtés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Középajta és Majosháza öt éve áll testvértelepülési kapcsolatban, ez alkalomból az erdővidékiek székely kaput adományoztak Pest megyei barátaiknak. A Középajta összefogásából született ajándékot a község temetőjének bejárata előtt állítják fel, október 22-én. Az öt esztendő alatt a családok közt is szoros barátságok köttettek. A vargyasi tanár-fafaragómester József Gellért elkészítette a 6,5 méter széles, négy méter magas, udvarhelyszéki motívumokkal díszített, székelyvarsági hagyományos pattintott zsindellyel fedett kaput. A szemöldökfán ez áll: Isten segedelmével állíttatta ezt a kaput a testvériség jelképéül Majosháza és Középajta népe. /(hecser): Középajta ajándéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai szeptember 14-én immár ötödször indultak útnak, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal. A szerkesztők tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlő lehetőségekről stb. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élő tudósításokban számoltak be kollégáink. A rádiósok kerékpárral járják be a Nagyernye – Nyárádremete – Szováta – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Hargitafürdő útvonalat, majd Székelyudvarhely – Korondra – Szováta – Nyárádszereda útvonalon érkeznek vissza Marosvásárhelyre. /-vagy -: Gurul a Rádió, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Harmadik alkalommal jelentkezett Temesváron, a Bánság Múzeumában évente megrendezésre kerülő Cart-Vest könyvvásáron az Irodalmi Jelen Könyvek (IJK). Az IJK-ról Böszörményi Zoltán kiadó- és laptulajdonos, főszerkesztő elbeszélgetett a rendezvény megnyitóján megjelent írókkal, költőkkel, művelődési vezetőkel. A legfrissebb könyveik: Paul Sohar Hazajáró versek (angol és magyar nyelven), Tomaso Kemény Erdély aranypora, az IJK és A Dunánál Könyvkiadó (Kolozsvár–Budapest) közös munkája, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötete, Farkas Wellmann Éva Itten ma donna választ, György Attila Harcosok könyve, Demeter Szilárd Egérfelügyelő és Tar Károly Kutyatár. Megjelenés előtt állnak: Bágyoni Szabó István Elszabadult konténerek, Jancsó Miklós Kandi-kamera, Nagyálmos Ildikó Félmozdulat és Irházi János Morczika levelei. /(Szekernyés): Könyvek a múzsák hajlékában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Szeptember 13-án délután tartotta az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör évadnyitó ülését. Regéczy Szabina Perle Szemek tüzében című naplójegyzetéből olvasott fel részleteket, mely az 1989. október 2. és december 16. közötti élményeit, küzdelmeit, fájdalmait tárgyalta. A szerző ekkor helyettes tanítónőként tevékenykedett Aradon. A továbbiakban a szerző műfordításait Czernák Ferenc mutatta be. /Szemek tüzében 1989-ben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Marosvásárhelyen megnyílt a hetvenéves Bálint Károly szobrászművész (és mellette 37 éven keresztül marosvásárhelyi pedagógus) tárlata. „Nagy műgonddal munkálja meg az anyagot, legyen az márvány, fa, vagy terrakotta. A szó szoros értelmében életet lehel az anyagba” – írta róla Polgár István. Ő maga így vall erről: „Ábrázolni szeretném a kimeríthetetlenül gazdag testi és lelki, emberi szépségeket, érzelmi állapotokat, méltóságot, életállapotokat és rezdüléseket, életkorokat és időtlen nyugalmat, azt a belső igazi valót, amit a test kiemelt vonzásainak hordoznia kell, a legnemesebbet, a legmaradandóbbat (ha ezt munkáim tükrözik, elértem a célomat).” /Nagy Botond: Az életfaragó tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Rendkívül fontosnak nevezte Sólyom László magyar köztársasági elnök az ENSZ-csúcstalálkozó alkalmából New Yorkban, szeptember 15-én tartott megbeszéléseit Traian Basescu román államfővel. Sólyom László román kollégájától hivatalos látogatásra szóló meghívást kapott. Sólyom konkrét témaként említette, hogy a csíkszeredai magyar konzulátus nyolc éves huzavona után sínre került, és meg fog nyílni. A magyar fél felajánlotta, hogy a szintén régóta húzódó Gozsdu Alapítvány ügye is nyugvópontra kerül: magyar–román közalapítvány kezdheti meg a működését. A román elnök méltatta az RMDSZ konstruktív szerepét a román belpolitikában és a két ország közötti viszonyban. A csíkszeredai konzulátus fontos lenne, mert az itt élő magyaroknak pluszköltséget jelent a kolozsvári főkonzulátusra való gyakori utazás, emellett az évente Székelyföldre érkező számos magyar turista esetében szükséges ügyintézés lebonyolítása helyben egyszerűbb lenne. /Sólyom szerint megnyílik a csíkszeredai konzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

RMDSZ-es államtitkár is áldozatul esett a mini kormányátalakításnak, amit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szeptember 15-én hajtott végre. Markó Béla bejelentette, hogy elégedett a magyar nemzetiségű államtitkárok munkájával, ennek ellenére Tariceanu leváltotta Demeter Attilát, aki a gazdasági és kereskedelmi minisztériumban töltött be államtitkári tisztséget. /Demetert is leváltották. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Demeter Attila, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára meglepődött a döntésen, melynek okáról még nem tájékoztatták. Az RMDSZ is elégedett volt Demeter munkájával. Borbély László kormánykapcsolatokért felelős alelnök elmondta, ez a miniszterelnök döntése volt, melybe előzőleg Markó Béla RMDSZ-elnök is beleegyezett. Borbély elmondta, megtalálják a módját annak, hogy Demeter Attila továbbra is Bukarestben hasznosítsa tudását. /Gazda Árpád: Menesztették Demeter Attilát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Tartalmatlannak nevezte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határon túli magyaroknak tett három javaslatát az újvidéki Magyar Szóban közölt nyilatkozatában. A politikus szerint „szemfény-vesztés, sőt cinizmus” a szocialisták részéről a határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalása. A határon túli magyarok ügyeivel mind a külügyi, mind az emberjogi bizottság foglalkozik, ezért nincs égető szükség új bizottságra. Sokkal nagyobb szükség lenne olyan fórumok működtetésére, amelyeken „a határon túliakkal együtt és az egyenjogúság jegyében tárgyaljuk meg a közös ügyeket” – vélekedett. A speciális magyar személyi igazolvánnyal kapcsolatosan a fideszes politikus szerint „Gyurcsány Ferenc feltalálta a spanyolviaszt”, hiszen ez már megvolt – ez a státustörvény és a magyar igazolvány. A fideszes politikus szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívásának halogatásával a miniszterelnök megsérti a MÁÉRT alapszabályát. /Németh tartalom nélkülieknek tekinti Gyurcsány- javaslatokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök félrevezette a Velencei Bizottságot a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán. Markó megpróbálta kedvező színben feltüntetni a diszkriminatív törvényt, mivel a testület tagjai nem ismerték a jogszabály-tervezetet, mondta Gazda. Gazda Zoltán közölte, az MPSZ központi vezetősége levelet kíván küldeni a Velencei Bizottságnak, Traian Basescu államfőnek, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek, a parlament házelnökeinek és a parlamenti pártok elnökeinek, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a törvénytervezet diszkriminatív elemeket tartalmaz, akárcsak a választási törvény. /MPSZ-bírálat Markó címére. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./