A román és a magyar külügyminiszter a hónap végén Gyulán találkozik, hogy rögzítsék az utolsó részleteket is az október 20-21-re tervezett közös kormányülésre – ebben állapodtak meg Bukarestben a román-magyar külügyi és integrációs vegyes bizottság ülésén. Az ülés után a szakbizottság két társelnöke, Bársony András külügyi államtitkár, illetve Lucian Leustean államtitkár közös sajtóértekezleten számolt be arról, hogy a bizottság három munkacsoportban vitatta meg a terítéken lévő témákat. Az elsőben az európai integrációt illető együttműködésről, a másodikban a regionális együttműködésről és a biztonsági kérdésekről, a harmadikban pedig a Bukarestben tervezett közös kormányülés előkészítéséről és a kétoldalú kapcsolatokat érintő más kérdésekről tárgyaltak. /Gyulán tanácskozik a két külügyminiszter. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Előrelépést érzékelt a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügyében a Bukarestben tárgyaló Bársony András politikai államtitkár, aki megbeszéléseket folytatott Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Razvan Ungureanu külügyminiszterrel is. Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország immár hét-nyolc éve küzd azért, hogy Csíkszeredában főkonzulátust nyithasson. /Lesz konzulátus Csíkszeredában? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Kilin Sándor, a lap munkatársa, nagy lelkesedéssel írt arról, hogy októberben közös román–magyar kormányülés lesz. Feddően szólt arról, hogy a lapok alig említették ezt a hírt. /Kilin Sándor: Áttörés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

Az udvarhelyszéki árvíz után minden gyergyói településen a magyar egyházak is gyűjtést szerveztek, az önkormányzatok, civil szervezetek sem ülnek tétlen. Gyergyóremetéről egy héten át dolgozott földmunkára alkalmas erőgép Oroszhegyen, az üzemanyagot lakossági hozzájárulás biztosította. A következő héten a gyergyószárhegyiek váltották fel erőgépükkel őket. 200 millió lejt vittek a gyergyóditrói önkormányzat részéről első gyorssegélyként Székelyudvarhelyre. Gyergyóújfalu elsősorban faanyaggal járul hozzá a károk csökkentéséhez. A szállítást helyi vállalkozó vállalta. /Bajna György: Együttérzés ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Megvonta támogatását az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettestől, akit azért menesztenének tisztségéből, mert a magyar nyelvű oktatásban számos probléma továbbra is megoldatlan, jelentette be László Attila RMDSZ-elnök a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) ülésén. Idén is késéssel érkeznek meg a magyar nyelvű tankönyvek az iskolákba, mivel a kiadók többnyire olyan fordítókat alkalmaznak, akik felületes munkát végeznek. Például a felvilágosodás helyett fénykorszak, Nagy-Britannia helyett Brit Tenger, a baktériumok lebomlása helyett lefokozása jelent meg a tankönyvekben. Kolozs megyében 1997-hez képest az első osztályos gyerekek létszáma 50 százalékkal csökkent. Megnőtt a kiscsoportos óvodások száma. Eddig 17–18 gyerekkel indultak a csoportok, az idén mindenhol 30-ra bővült a létszám. Sikerült magyar bölcsődét indítani Kolozsváron. /Borbély Tamás: Leváltanák a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettest. A Kolozs megyei RMDSZ vezetői elégedetlenek Török Ferenc munkájával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

A kémhistóriát a sajtó igen szellemesen hol Mucusgate-nek, hol Mata Hari-sztorinak nevezi, írta Simon Judit, az Erdélyi Riport munkatársa, aki elvetette az egész kémügyet és Tőkés László püspök felelősségéről írt. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ugyanis írásában Gálszécsi András valamikori titoknokra hivatkozva azt állította, hogy „a határon túlról bevándorlók körében bőven találhatók ügynökök, kémek, besúgók”. Az újságíró szerint ezzel a püspök gyanússá tett minden olyan anyaországba áttelepült határon túli magyart, aki magasabb beosztásba jutott, továbbá az RMDSZ és annak elnöke ellen emelt szót, „akit eddig is támadott”. Az újságíró hitet tett az RMDSZ vezetői és tevékenysége mellett, mondván „az RMDSZ nehéz alkuk, kompromisszumok, kemény kiállás, rengeteg munka árán többet ért el az erdélyi magyar közösség számára Bukarestben, mint bármennyi lángoló szónoklat Budapesten.” /Simon Judit: Tőkés és a Mucusgate. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 8./

Kolozs megyében 950 iskola működik, az iskolák fele nem teljesíti a működéshez szükséges közegészségügyi feltételeket. Falun több épület egyenesen közveszélyes: szénmonoxid-mérgezéssel fenyegető romos kályhák, az ivóvíz, a megfelelő illemhely és mosdó hiánya a leggyakoribb gondok. Olyan iskolaépületek is léteznek, amelyekbe még az elektromos áram sincs bevezetve. /F. I.: Rossz állapotban a vidéki iskolák. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az alsó-háromszéki tájékoztató irodához mintegy 9500, a felső-háromszékihez mintegy 4600 oktatási támogatásra érkezett kérvény, és 600, illetve 250 körüli azon magyarul tanuló egyetemistáknak a száma, akik a hallgatói támogatást pályázták Háromszék megyében. A magyar állam által folyósított pénzösszegek a tavaly is késve érkeztek – az ígért október végi határidőből december vége lett, és idén sem bizonyos, hogy tartani tudják az ezúttal november végére kitűzött határidőt. Az irodák változatlanul fogadják a magyar igazolványra, valamint a diák-, pedagógus- és oktatói igazolványra benyújtott kéréseket is. /(demeter): November végéig mindenki megkapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Szeptember 7-én tartották a Hunyad megyei magyar tanárok évkezdő összejövetelét Déván. – Rajtunk múlik a magyar oktatás jövője, szögezte le Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. Nemrég megalakult a Hauer Erich Társaság, melynek célja a Hunyad megyei magyar oktatás, elsősorban a dévai Téglás Gábor névre keresztelt új iskola felkarolása és támogatása, ismertette fia szellemi örökségének továbbvitelét dr. Hauer Erich. A két évvel ezelőtt váratlanul elhunyt ifj. Hauer Erich ugyanis a Hunyad megyei magyar szórványoktatás fő pártfogója volt. Számos Hunyad megyei magyar pedagógus nem élt a lehetőségekkel és nem használta fel sem az oktatói támogatást, sem a könyvvásárlási utalványt. Sőt, a magyar gyerekeknek elkülönített nyári táborozási lehetőségeket sem merítették ki, ismertette a szomorú helyzetet Kofity Magda, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke. Sok szülő román tagozatra gyermekét, különösen középiskolai szinten. A létszámmal több helyen gond van. /Chirmiciu András: Magyar tanárok évkezdő összejövetele. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

Resicabányán kiderült ki, hogy egy iskolára való Gábor-gyerek beiskolázatlan már két esztendeje. A Gábor-cigányok Etédről vagy Dicsőszentmártonból vándoroltak Resicabányára, most kilenc gyerek indult közülük a magyar iskolába. A szülők eddig nem tudták, hogy van magyar iskola a városban. /Szakmáry Károly: Gáborok képviselik a magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

A Székelyudvarhely környéki árvíz sújtotta falvakban is megkezdődik szeptember 12-én a tanítás. Siménfalván az iskola földszinti hat tantermét egyelőre nem tudják használni, ezért átmenetileg az emeletre költöznek az osztályok. Az átmeneti állapot pedig addig tart, amíg a megígért kormánysegélyből rendbe tudják tenni az épületet. Kobátfalván az óvoda épülete vált használhatatlanná, ám a tanév az óvodásoknak is megkezdődik: a közelben levő iskolában biztosítanak helyet számukra. Itt is számítanak a kormánysegélyre. /Számítanak a kormánysegélyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

A moldvai és az erdélyi helyzetről tájékozódik a Budapesti Fővárosi Önkormányzat kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottsága. A Tirts Tamás által vezetett nyolctagú küldöttség a magyar politikai paletta majdminden pártját képviseli. Moldvába indulásuk előtt Csíksomlyón, Gergely István plébánosnál beszélgettek az együttműködés lehetőségeiről. – Elsősorban a moldvai csángómagyarok számára Rekecsinben épülő iskola helyzetéről kívánunk tájékozódni a helyszínen – mondta Tirts Tamás. Közölte: találkoznak a moldvai csángó magyar szervezetek és az általuk működtetett oktatási program vezetőivel, felkeresve több csángó falut. Előzőleg Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban felkeresték Berszán Lajos igazgatót, majd Gyimesbükkön Deáky András vendégszeretetét élvezték. Erdélyi körútjuk során felkeresték a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi karait is, megállapítva, hogy a magyar állami segítséggel létrehozott és működtetett intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A két héttel ezelőtti udvarhelyszéki árvíz következményeit is felmérték a küldöttség tagjai, ugyanakkor budapesti cégek által felajánlott segélyeket juttattak a térségbe. /Sarány István: Budapesti képviselők látogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Szabó Csongor kérői református lelkész a hívekkel létrehozta a munkahelyeket is teremtő, Élő Forrásnak nevezett központot. A Szamosújvárral összenőtt, alig 350 lelkes Kérő 150 fős református gyülekezetének lelkésze szerint fékezni lehet a magyarság elvándorlását és fogyását. Amerikai és holland gyülekezet segítette őket, a romos parókia helyébe újat építettek, majd a gyülekezeti ház következett, ez lett az Élő Forrásnak nevezett központ. A templomot is felújították, majd berendeztek egy kis asztalosműhelyt, mára már tizenhatan dolgoznak a műhelyben. Van köztük Magyarországról hazatelepült fiatal, és van özvegyasszony is. /Benkő Levente: Életet adó forrás a mezőségi Kérőn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Jótékonysági estet szervezett a szilágycsehi református egyházközség. A bevételt, kilenc millió régi lejt a helybéli református templom belső világítórendszerének a felújítására fordítják. A templomot tatarozzák, az ünnepélyes felavatást október végére tervezik. A templom felújítását 2003-ban kezdték. Az 1519-ben épített hajó visszanyerte eredeti állapotát. Molnár Kálmán, szilágycsehi lelkipásztor elmondta, a teljes újjáépítés költségei elérik az 120 ezer lejt (1,2 milliárd régi lej), amit az egyházközség a budapesti Teleki László Alapítvány és a hívek adományaiból gyűlt össze. /Stanik Bence: Szilágycseh. Közadakozásból újítják fel a református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Erdőszentgyörgyön a líceum október 29-én ünnepli ötvenéves évfordulóját, melyre hazavárja hajdani diákjait. Az iskola fölveszi gróf Rhédey Claudia nevét. Erre az alkalomra emlékkönyv készül. Másfél milliárd lejért végezték el az erdőszentgyörgyi kórház javítását. Az összeg nagy részét a svájci testvértelepülés, Plan-les-Ouates állta.. Könyvadományokkal gazdagodott az iskola dokumentációs központja, tudósított az Erdőszentgyörgyi Híradó. /b. d..: Erdőszentgyörgyi Híradó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Szükség van egy helyi vonatkozású újságra, írta Molnos Ferenc, a Szovátai Hírmondó főszerkesztője. Szeptember 1-jétől indult az első nemzetközi képzőművészeti tábor Szovátán. – A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház bérletet hirdet a szovátai Domokos Kázmér Művelődési Házban tartandó előadásokra. /Szovátai Hírmondó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Szeptember 7-én megnyílt Sipos László /a Barabás Miklós Céh és a Magyar Művészeti Akadémia tagja/ festményeinek kiállítása Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. /(n): Sipos László gyűjteményes kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

A 2004-ben községként önállósult Csíkrákos közössége falunapokat rendezett, a falunapok alkalmával Cserei Mihálynak állítottak emléket: Csíkrákos központjában álló Szervátiusz Jenő faragta Zászlós kopjafa mellé szeptember 7-én mellszobrot emeltek. Cserei Mihály, a jeles erdélyi történetíró itt született és életének utolsó 25 évét is itt élte le. Kovács Annamária, a helyi Cserei Mihály Egyesület elnöke, vállalkozóként tulajdonosa a kúriának, elmondta: az egyesület céljaira használják az egykori udvarházat, emlékszobát rendeztek be, emléktáblát helyeztek el a bejáratnál, és sikerült adományokból mellszobrot emelni. Csíkrákos 1500 lelket számláló község először ünnepel önállósulása óta. Két hónappal ezelőtt még az Olt folyó áradása ellen küzdöttek, homokzsákokból emeltek gátat, hogy ne öntse el a víz teljesen a falut, és a 88 milliós kormánysegítséggel megpróbálták helyreállítani a károkat. Az ünnepségen jelen volt Boda magyarországi testvértelepülés küldöttsége is. /Cserei Mihálynak állítottak szobrot Csíkrákoson. = erdely.ma, szept. 8./

A kolozsvári protestáns teológián 25 éve végzettek találkozóját tartották Székelyudvarhelyen. Gede Mátyás, a belvárosi református egyházközség lelkésze elmondta, hogy 1980-ban a protestáns teológia 34 végzős diákja nagyobbrészt református felekezetű volt. Velük együtt végzett egy kisebb létszámú unitárius és baptista felekezetű teológiai hallgatócsoport is. Az ötévente megrendezett találkozókat eddig többnyire Kolozsváron tartották, most Udvarhelyre esett a választás. Dr. Kozma Zsolt professzor elmondta, hogy ez az 1980-ban végzett évfolyam mind a tanulmányi előmenetel, mind az erkölcsi magatartás szempontjából követendő példát mutatott. Sajnos 1981-től államilag korlátozták a teológiai hallgatók számát, ezért sok egyházközség lelkész nélkül maradt. A teológiai oktatás diáklétszámát 1990-től már nem korlátozták, így igényeinek megfelelően vehetett fel diákokat, és ma már az Erdélyi Református Egyházkerületben nincs egyetlen lelkész nélküli parókia sem, ellenben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben még találni lelkipásztor nélküli egyházközséget. Az anyaországi teológiai egyetemekkel szoros kapcsolatot tartanak fenn, és évente közösen egyhetes előadássorozatot szerveznek. Kolozsváron az egyetemen a református teológia testvéri kapcsolatot tart fenn a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiával. Minden évben egy vagy két alkalommal kétnapos tanártalálkozót rendeznek Gyulafehérváron és Kolozsváron. A két egyház közti – felfogásbéli, dogmai – különbözőségek nem választanak el minket, mondta Kozma professzor. Rengeteg közös sorskérdés van Erdélyben, melyeket csak együtt cselekedve, összefogással tudnak megoldani, miközben megtartják felekezeti sajátosságaikat. Erdélyiben évszázadok óta gyakorolják az ökumenizmust. /Bágyi Bencze Jakab: Több évszázados az erdélyi ökumenizmus. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 8./

Szeptember 7-én előadást tartott Kolozsváron Mario Alinei nyelvészprofesszor, több nemzetközi szakmai testület tagja. Az előadásban a híres tudós összekötött két nagy elméletét: a sok szakmai vitát kiváltott indoeurópai-uráli-altáji kontinuitást, illetve az Ősi kapocs című kötetében kifejtett magyar–etruszk nyelvrokonságot. A professzor elmondta: régészetileg bizonyított dolog, hogy az etruszk nép őse, az úgynevezett villanovai kultúra, és annak előde a Kárpát-medencéből származik, és alapvetően a török-magyar, tehát uráli-altáji kultúra része. Mario Alinei cáfolja azt a feltevést, hogy az Itáliát megszálló indoeurópaiak betelepültek, az etruszkok pedig őslakosok voltak. Szerinte az etruszkok ősei Kárpát-medencei türk–magyar népek, akik főként tengeri úton érkeztek Itáliába. A magyar nyelvben előforduló, hadvezetéssel és lovaglással-lótenyésztéssel kapcsolatos szavak szinte kivétel nélkül a török nyelvekből származnak, ezért az alapvetően uráli népcsoporthoz tartozó magyarok és a török-altáji-kurgan nép valamilyen szövetségben állt egymással. Mario Alinei úgy véli: az Árpád-kori és az azutáni krónikák a magyarokat mint harcos, katonai szerveződésű népet mutatják be, amely a történelem folyamán nagyon hamar, mondhatni természetellenes gyorsasággal átalakul földműves közösséggé. A látszólagos ellentmondás a professzor szerint csakis azzal magyarázható, hogy az Árpád-kort megelőzően már éltek itt békés, földművelő magyarok. Mario Alinei szerint a magyarok közvetlenül a török hatás átvétele után elárasztották Délkelet-Európát. Az etruszk nyelv szerkezete (agglutináló, szótőhöz kapcsolódó képzőkkel, végződésekkel, toldalékokkal, illeszkedő magánhangzókkal, zöngétlen mássalhangzókkal, első szótagra eső hangsúllyal, nyílt szótagszerkezettel) egyértelmű rokonságot mutat az uráli nyelvekkel. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Etruszkok a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Vilniusba megy az első magyar nemzetiségű román nagykövet. Tokay György úgy gondolja, hogy november végén utazhat állomáshelyére. Emlékeztetett: 1992-től kezdve, amikor az RMDSZ-t képviselte az amerikai külügyminisztériumban, 2004 novemberéig, amikor az EBESZ romániai tagjaként megfigyelőként vett részt az egyesült államokbeli választásokon, folyamatosan olyan munkát végzett, amit úgy neveznek: parlamenti diplomácia. Nagykövetként Románia egészét kell képviselnie, ennek szerves része a magyar kisebbség is. /Gazda Árpád: Tokay példát mutatna. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ Kilin Sándor, a lap munkatársa örömmel nyugtázta, hogy a parlament külügyi bizottsága áldását adta egy magyar nemzetiségű, RMDSZ-es nagykövet, Tokay György kinevezési javaslatára. Annak ellenére, hogy Mircea Geoana volt külügyminiszter “politikai kinevezésnek” titulálta a jelölést. /Kilin Sándor: Fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

Hadsereg, rendőrség, csendőrség, terrorista-elhárító alakulat, pártok, állami intézmények, egy tucat román néző, koszorúk, hangosítás, görögkeleti ima, történelmi visszatekintés, díszbeszédek, zászlók, díszlépés, így emlékezett meg idén 1944. szeptember 8-áról a Háromszék megye román vezetősége a sepsiszentgyörgyi városháza előtt. Amelynek tetején azóta is ott leng a román zászló, hirdetvén egy magyar város magyar hatalom alóli dicsőséges felszabadítását, az ,,Erdély szent földjéért” vívott nehéz harcot. A többségi magyarságot az ünnepségen két kivezényelt igazgató képviseli, a többiek kimenthették magukat, ami természetesen sérti az itt élő románok érzékenységét. A magyarság érzékenységéről persze nincs szó. /Demeter J. Ildikó: Érzékenyen emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

Szeptember 8-án az MTV szerződést kötött a Romanian Cable Sistemmel (RCS), hogy az m1, a Magyar Televízió (MTV) 1-es csatornája Romániában is fogható legyen. Aki az RCS előfizetője, az már láthatja az adó műsorait. A szerződés értelmében e hónap végétől az RCS kábel-alapcsomagjában is benne lesz az m1. Más kábelszolgáltatókkal is tárgyalni fognak, hogy Erdély minél több pontján lehessen fogni az egyes csatornát is. /Erdélyben is látható az m1. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

A Gardianul című román lap Kurkó János csíkszeredai vállalkozóról írt. A szakmunkásból milliárdossá lett fiatalemberről azt állította a lap, hogy a magyar titkosszolgálatok megbízásából és pénzével vásárolta fel a fél Hargita megyét. A Gardianul aggódik amiatt is, hogy magyar pénzen magyar tulajdonba került már fél Erdély. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

Az üzemanyagok ára robbanásszerűen emelkedik. A világpiaci árak példátlan emelkedésére való hivatkozás nem stimmel, mert Románia üzemanyag termelésének elég jelentős részét – több mint negyven százalékot! – belső kőolaj-kitermelésből fedezi, írta Magyari Lajos. Közben sajtókampányt indítanak el a csíkszeredai Kurkó János székely vállalkozó sikerei ellen, elhintvén újra a ,,szörnyű” gyanút, hogy a honi vállalkozók segítségével Magyarország fölvásárolja Erdélyt. /Magyari Lajos: Robbanássorozat ­Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

Szeptember második felében kezdi meg a pártként való bejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtést a Magyar Polgári Szövetség. A szervezet háromszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta, szeptember 7-én tartották a székek közötti egyeztető ülést, és elosztották, melyik régiónak hány támogató a­lá­írást kell összesítenie. A háromszékiek igyekeznek kivenni részüket a munkából, Sepsiszéken 4500, Kézdi­széken 2000, Erdővidéken 1500, Orbaiszé­ken pedig 1000 aláírást szándékoznak gyűjteni. Háromszék vállalta Brassó megyét is, itt 800 aláírás összesítését ígérték. Akik ellátják kézjegyükkel a listát, azok az új párt támogatói lesznek, tagokká csak a bejegyzést követően válhatnak – pontosított Gazda. Az udvar­helyszéki árvíz miatt egyelőre bizonytalan ideig elhalasztották az MPSZ szeptember közepére tervezett kongresszusát. Gazda Zoltán kifejtette: szándékukban áll sepsiszentgyörgyi találkozóra hívni Szász Jenő elnököt és Szilágyi Zsolt választmányi elnököt, megpróbálják feloldani a két vezető között kialakult konfliktust. /(-kas): Kezdik az aláírásgyűjtést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

A rendszerváltás óta példátlanul kevés diák jelentkezett az idei felvételin a Babes–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakára, hasonló helyzet alakult ki a matematikán, fizikán, kémián és pedagógián. Idén is növelte a Babes-Bolyai Tudományegyetem a diákok létszámát, az első évre 11 600-an felvételiztek sikeresen. Nagy László rektor-helyettes adatai szerint 4544 diákot vettek fel tandíjmentes helyre. Tavalyhoz képest 200–300-al több magyar diákot vettek fel. A magyar tagozaton 934 jelentkezőnek sikerült a felvételije ingyenes helyre, 942 diáknak kell tandíjat fizetnie. Kommunikáció szakot a Politika- és Közigazgatástudományi Karon idén magyar nyelven is indítottak. A diáklétszám növekedése miatt a BBTE nem fér a jelenlegi épületeiben. A helyhiány annak ellenére is fennáll, hogy az egyetem az elmúlt 11 évben több mint 14 ingatlant vásárolt. /Csökkenő érdeklődés hagyományos egyetemi szakok iránt. A BBTE-re az idén háromszázzal több magyar diákot vettek fel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Kolozsváron, a Főtéren új régészeti gödröt kezdtek ásni. Dorin Alicu, a Történelmi Múzeum régésze elmondta: az új színhelyre mindenféle engedélyt beszereztek. Boros János alpolgármester azt nyilatkozta, hogy a régi gödröt mindenképpen betömik a szeptember 30-i határidőig. Az új „hadműveletről” nem volt tudomása, de elképzelhetőnek tartja, hogy a régészek az engedélyeket Bukarestből szerezték be a kolozsvári önkormányzat megkerülésével. /Ö. I. B.: Ássák a harmadik főtéri gödröt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Stanik István, az RMDSZ szövetségi elnökének kommunikációs tanácsadója szerint „Tőkés László általában a politikai ellenfelek útszéli gyalázására használja a tényeket figyelmen kívül hagyó vagy elferdítő, nagyotmondó sajtómegszólalásait.” Tőkés Lászlónak Egy kémbotránytól – az autonómiáig címmel a Magyar Nemzetben és a Krónikában is megjelent írására az érintettség miatt Stanik most reagált. Az említett cikkében Tőkés megpróbálja úgy értelmezni a Szatmári-ügyet, hogy az RMDSZ vezetősége, személyesen Markó Béla is felelős a történtekért. A csúsztatásokkal, hazug állításokkal teli szöveg felvezetése után Tőkés felsorolta „az elmúlt években már százszor hangoztatott, de sohasem bizonyított vádjait, ezúttal úgy, hogy azokat titkosszolgálati manipulációkkal hozza összefüggésbe.” – írta Stanik. Tőkés László neveket sorolt fel, azt bizonyítandó, hogy Markó Béla kompromittált, hitvány emberekkel veszi körül magát. Ide sorolta Stanik Istvánt is. Stanik kifejtette, Markó munkatársai között „nincs egyetlen olyan személy sem, mint Dr. Csapó József, aki a nyolcvanas években Ceausescu agrárpolitikájának elhivatott szakírója, propagandistája volt, ma pedig Tőkés legelszántabb autonomista harcostársa.” /Stanik István: Bagoly mondja verébnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Előzmény: Tőkés László: Egy kémbotránytól – az autonómiáig, Magyar Nemzet, aug. 31.

A Németh László örökösei által létrehozott Schola Rivulina Alapítvány 500 ezer forintot küldött. Az alapítvány Németh László szellemét őrzi, s lányai jóvoltából, akik kurátorok, hét család kapott rendkívüli anyagi segítséget. A mindenét elvesztő székelydobói Lázár család a legmagasabb összegű adományt kapta. Pénzadománnyal Szász (Zas) Lóránt és Ormay Gabriella is támogatta az árvízkárosultakat. Több nemzeti szellemű könyvkiadó is hozzájárult a segélyszállítmányhoz. A pomázi Karitasz 45 zsák ruhaneművel és könyvekkel segített. A Meditop Kft. 230 000 Ft értékű fertőtlenítőszert, a Globus Konzervgyár kedvezményes árú konzerveket juttatott el az egyesület segítségével Székelyföldre. Hodgya református lelkésze, Ballai Zoltán koordinálja az adományok elosztását. /Segítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./