Kezdetét vette a jövőre esedékes magyarországi parlamenti választásokat megelőző kampány. A felek a politikai csatározásokból immár a titkosszolgálatokat sem hagyják ki. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság kolozsvári tudósítója szerint a kormányváltás után az ároktemetés a Fidesznek is rendkívül fontos volt, nem állt érdekében, hogy kitudódjék: „mennyi pénz is került esetleg honi vagy magyarországi pártkasszába, netán magánzsebekbe azokból az összegekből, amelyek Erdélyben alapítványok számlái között eltűntek.” Tibori szerint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem ingatlanügyeivel kapcsolatban több millió dolláros összegek sorsáról a mai napig nincsenek világos információk. Az újságíró szerint Erdélyben elkezdtek kerengeni az első információk arra nézve, hogy Szatmári Tibor és felesége kémek. „A Fidesznek nem maradt más hátra, mint bosszút állni azokon a személyeken, akik az egész ügyet, bizonyítékokkal együtt, kiszivárogtatták. Elkezdték tehát egyre hangosabban mondogatni a „kémügyet”, amelyet nyilvánosan, sok hónappal ezelőtt, a kolozsvári Transindex internetes lap egyik névtelen fórumán dobtak be először.” Mások szerint az ügyet a szocialisták szivárogtatták ki. Ezzel akarták megbüntetni az RMDSZ-t a Fideszhez történő közeledése miatt. „Mit is tudott volna megszerezni Szatmári Ildikó Bálint-Pataki Józseftől, Hiller Istvántól vagy pedig Magyar Bálinttól? Azt a titkot, hogy a HTMH-nak valójában milyen kevés beleszólása van a határon túlra szánt nagypénzek elosztásába?” „Az egész ügy valószínűleg nem egyéb, mint a kezdődő kampány keretében történő elmaradt leszámolások egyik legelső felvonása.” /Tibori Szabó Zoltán: Visszalövő lövészárok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Magyar Bálint oktatási miniszter állítólagosan lehallgatott telefonbeszélgetéseiből készült jegyzőkönyvekből közölt részleteket augusztus 31-én az index.hu internetes lap. A hírportál állítása szerint az egyetlen példányban készült lehallgatási jegyzőkönyvek egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a jelentésekben Magyar Bálint oktatási miniszter és a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű nő beszélgetéseit rögzítették. Súlyos bűncselekmény, de legalább jogsértés történt akkor, amikor kikerült a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) Magyar Bálint oktatási miniszter telefonbeszélgetéseinek szövege – mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Hozzátette: az adatvédelmi törvényt biztos, hogy megsértette az, aki nyilvánosságra hozta a lehallgatási jegyzőkönyvek részleteit. /Lehallgatták Magyar Bálint telefonbeszélgetéseit. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Kémügy mégis van. A Magyar Nemzet értesülése szerint éppen Gyurcsány Ferenc kormányfő volt a ludas, aki március környékén, ,,a balliberális médiának tartott szokásos háttérbeszélgetésen említést tett a történtekről, ám tanácsadója jelzésére részleteket nem árult el az ügyről”. Azt, hogy a kormányfő már tavasszal tudott a történetről, azt az Index internetes portál erősítette meg. A Hírszerző.hu úgy tudja, márciusban ,,egy határon túli ügyekkel korábban hivatásszerűen foglalkozó magyarországi közszereplőtől” érkeztek néhány budapesti és erdélyi médiumhoz az első jelzések az NBH vizsgálatáról és Szatmáriék tevékenységéről. A napilap informátora szerint ,,szinte kizárt, hogy erre vonatkozó információkat bárki legális csatornákon megszerezhet”. A bizottságban történtek, a NBH-jelentés megrendelése és az államtitoksértés vizsgálatának ténye a lap forrásai szerint arra engednek következtetni, hogy a ,,kémtörténetnek” van valóságalapja. A portál úgy tudja, az NBH valóban vizsgálódott Szatmári Ildikó és a miniszterek kapcsolata után is; továbbá igazak az ügyről megjelent írásokban használt, Kiszorítás fedőnevű akcióról szóló hírek is, ám itt – a Magyar Nemzet állításával szemben – nem az országból, hanem a felderítő tevékenységet lehetővé tevő pozíciókból történő kiszorításról volt szó. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

A mi Mata Harinkat Mucuskának hívják. A Szatmári házaspár Erdélyből települt át, állítólag a Román Hírszerző Szolgálatnak dolgoztak, a nő – Mucuska – több mint bizalmas kapcsolatba keveredett néhány politikai nagymenővel, a férfit Markó Béla többször is a szövetség magyarországi nagykövetének ajánlotta be a székesfővárosban, írta Oláh István. A kémhisztéria előállt, az is igaz, a történet valószínűségéhez sem fér kétség. A szekusdosszié fantomja is kísért, újabban magát Markót támadja egy bukaresti román lap, azt állítva, hogy marosvásárhelyi lapszerkesztőként jó kapcsolatai voltak azzal a szekus tiszttel, akit ráállított a hatalom. /Oláh István: Heti híres. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője levélben tájékoztatta Josep Borrellt, az Európai Parlament elnökét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kasza József ellen elkövetett merényletről. A magyar képviselő megköszönte Borrell támogatását a vajdasági incidensek kivizsgálásában, és nagyra értékelte a Doris Pack asszony vezette vajdasági és belgrádi EP- vizsgálóbizottság munkáját. A képviselő reményét fejezte ki, hogy Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök ígéretéhez híven felkutatják, és bíróság elé állítják a tetteseket. /Tabajdi tájékoztatta az EP elnökét a vajdasági robbantásról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

„A Magyar Polgári Szövetségen belüli konfliktus úgy lenne a legegyszerűbben megoldható, ha Szász Jenő elnök és köre lemondana. Így gyorsan össze lehetne hívni a rendkívüli kongresszust, ahol új vezetést választhatnánk, hogy a hanyatlóban lévő szövetséget megerősítsük. Lemondásuk nemes gesztus is lehetne az erdélyi jobboldal megújulásáért” – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke. Szász Jenő a Krónikától értesült a Nagyváradon elhangzottakról, azt kicsinyes politikai fellépésként értékelte. „Csuzi István és Sárközi Zoltán az MPSZ életében már a múlté” – tette hozzá Szász. /Balogh Levente, D. Balázs Ildikó: Szász lemondását követeli a bihari vezetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Gyurcsány Ferenc kormányfő az Európai Bizottság elnökének jelezte: Budapest nemmel fog szavazni arra a bizottsági szándékra, amelynek értelmében a Magyarországra beutazó nem uniós állampolgárok belépési díját fel kellene szorozni az ott tartózkodás napjainak számával. A döntést kétharmados többséggel lehet elfogadni, és Magyarország lobbizni készül, hogy ezt elutasítsák. /Budapest velünk tart. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Ami a verespataki aranybánya-beruházás környezeti engedélyeztetésével kapcsolatban Romániában történik, az nemcsak a román törvényeknek, hanem az európai jognak is megfelel – mondta Sulfina Barbu román környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter szeptember 1-jén, a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter kifejtette: a hatásvizsgálat szempontjainak kialakításánál a magyarországi javaslatokat is figyelembe vette a román minisztérium. Sulfina Barbu megköszönte a romániai árvízvédelemben nyújtott magyar részvételt. /Ülésezett a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Szeptember 1-jétől átlagosan 8,7%-kal drágultak a vonatjegyek, s ezt követően évnegyedenként fog a díjszabástétel emelkedni, el egészen 2007-ig, amikor is 50%-kal lesznek drágábbak a jegyek Romániában, mint jelenleg. A mostani, emelés okán Bukarest–Csíkszereda közt – például – egy II. osztályú személyvonati menetjegy ára 14,9 lejről 16,2 lejre nőtt, gyorsvonat esetében pedig 25,6 lejről 27,8 lejre. Ugyanakkor átszervezték a Vasúti Személyszállítási Országos Rt.-t, oly módon, hogy 8 regionális társaság alakult. Az esztendő végéig megszűnnek a távolsági személyvonatjáratok, helyettük pedig a drágább díjszabású gyorsvonatok fognak közlekedni. /Megdrágult a vonatjegy. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

A gyulafehérvári táblabíróság másodfokon is a nagyszebeni Magyar Ház visszaszolgáltatását hatálytalanító álláspontra helyezkedett. A Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület ugyan visszakapta a helyi polgármesteri hivataltól egykori ingatlanját, de a városháza per útján hatálytalanítaná saját restitúciós határozatát. A kommunista diktatúra idején úgy szüntették meg a Nagyszebeni Magyar Polgári Kört, hogy erről nem született írás. 1952-ben a kommunisták kizsuppolták a házból az oda 1944 őszén beköltözött Magyar Népi Szövetség helyi szervezetét, az utcára dobált magyar könyvtárból máglyát raktak. /Benkő Levente, Fám Erika: A visszaállamosítás második állomása? A gyulafehérvári táblabíróság is törölné a nagyszebeni Magyar Ház restitúcióját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Resicabányán RMDSZ-es kisebbségi és alternatív-oktatási tanfelügyelőt neveztek ki Seres Adélia személyében. Seres Adélia az RMDSZ megyei szervezetében különböző tisztségeket töltött be, a resicabányai református egyházközség egyházgondnoka. /Makay Botond: RMDSZ-es tanfelügyelő Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Kálmán Ungvári Zsófia lemondása után ideiglenes jelleggel Bondor Istvánt bízták meg a Hargita megyei főtanfelügyelői tisztség betöltésére. Bondor közölte, továbbra is főtanfelügyelő-helyettes Costea Constantin, és ugyanilyen funkcióba került Bartolf Hedwig. Megjelent a minőségjavítási és -biztosítási törvény. Szeretné megerősíteni a szaktanfelügyeletet. Szükség van az oktatás menedzsmentjére. Bondor nagyobb autonómiát akar biztosítani az iskolaigazgatóknak. Fontosnak tartja az anyanyelvi iskolahálózat fenntartását és működtetését. /Takács Éva: Az oktatás minőségének javítására törekszünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Kiskenden Rüsz Károly versmondó, helyi EMKE-elnök elmondta, hogy nagy-nagy erőfeszítés árán sikerült létrehozni falumúzeumot, amely a könyvtárnak is helyet adna. 1995-ben felavatták a múzeumot és a könyvtárat. Elég gazdag anyagot sikerült összegyűjteniük. A múzeum a nagykendi óvoda udvarán, a tanítói házban található, amely mára rossz állapotúvá vált. Nem lehet befűteni, ki kellene cserélni az ablakokat és felújítani az egész épületet. A másik gond az, hogy a múzeum nem rendelkezik külön bejárattal, hiszen egy család költözött a tanítói ház szabadon álló részébe, így a lakáson is keresztül kell mennie a látogatónak. Ilyen körülmények között nem tudják népszerűsíteni a múzeumot. /Nagy Botond: Falumúzeum, csak éppen kinek? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Augusztus 28-án székelykaput avattak Rodostóban, a II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek és hűséges követőinek egykor menedéket nyújtó törökországi városban. A Magyarok Székelyföldi Társasága és a sepsiszentgyörgyi Mikes Közművelődési Egyesület kezdeményezésére, közadakozásból készült el a székelykapu. Zágoni fából faragták háromszéki mesterek. Az avatóünnepségen jelen volt a 70 tagú erdélyi és magyarországi csoport is. A csoport végighaladva a bujdosók útján, erre az alkalomra zarándokolt Rodostóba. /Székelykaput avattak Rodostóban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

A Hargita Megyei Kulturális Központ művészeti irányítója, Botár László festőművész elmondta, hogy szeptember elsejétől nemzetközi képzőművészeti alkotóműhely indult Csíkszeredában. A most induló alkotóműhely résztvevői neves képzőművészek, a hazaiak mellett Magyarországról Angliából Japánból és máshonnan is jönnek. Új szemlélettel rendelkező alkotási központ létrehozásáról van szó. /Ferencz Imre: Képzőművészeti alkotótábor Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól az erdélyi magyar televízió létrehozására kapott 300 millió forint egynegyede megérkezett, senki sem költötte el, hanem a tévé létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány bankszámláján áll – jelentette ki Nagy Zsolt informatikai miniszter. A magyarországi kémbotrány kapcsán a hirszerzo.hu internetes hírportál azt a látszatot keltette, mintha a magyar informatikai minisztérium túl sok pénzt költött volna Erdélyre. A cikk azzal magyarázta a magyar szaktárca nagylelkűségét, hogy a kémkedéssel vádolt Szatmári Tibor meglehetősen jó kapcsolatokat ápolt a magyarországi SZDSZ-szel. Mint ismeretes, Kovács Kálmán távközlési miniszter is a SZDSZ-es. Az újság szerint 300 millió forintot elkülönítettek a televízió eszközbeszerzésére, a pénz megérkezett a Janovics Jenő Alapítványhoz, azonban az alapítvány eddig nem adott számot annak felhasználásáról. Nagy Zsolt szerint alapítvány azt várja, hogy engedélyt kapjon „az eredeti cél későbbi megvalósítását lehetővé tevő terv megvalósítására”. A miniszter nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, hogy mi lenne ez a terv. Nagy Zsolt a honlap azon információját is cáfolta, miszerint 2002 és 2004 között az IHM közel egymilliárd forintot csorgatott volna Erdélybe. /B. T.: Nem költötték el a 300 millió forintot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes heti sajtótájékoztatóján a lengyelországi eseményeket ismertette. Hét jelenlegi és volt államfő, kilenc kormányfő és még számos európai és amerikai tisztségviselő írta alá Lengyelországban, Gdanskban a Szolidaritás Európai Központja megalakulását tanúsító okiratot. Minderre a Szolidaritás Mozgalom megalakulásának 25. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek keretén belül került sor. Markó tájékoztatott az RMDSZ országos operatív munkacsoportjának megalakulásáról, amely Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével a székelyföldi árvíz sújtotta települések segítésével foglalkozik. /Markó Béla szerint: Elérkezett a házelnökök leváltásának ideje. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

A borsi határátkelőnél már több mint egy napja vesztegel a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a gyermelyi tésztagyár öt és fél millió forint értékű, alapélelmiszerekből álló, árvízkárosultaknak szánt, közel 16 tonnás segélyszállítmánya, mivel a román vámhatóság állategészségügyi bizonyítványt követel a húskonzervekre (!). /Nagy Botond: Az imázs a határon vesztegel! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

Gyökeres változások várhatók a Temes megyei RMDSZ és a tagság közti kapcsolatban – jelentették be szeptember 2-án sajtótájékoztatójukon Halász Ferenc elnök és Marossy Zoltán szervezési alelnök. Marossy szerint át kell gondolni, hogy mi is az RMDSZ szerepe a Bánságban. Az RMDSZ-nek kell közvetítenie a helyi közösségek igényeit a hatóságok felé. Minden településen, ahol magyarok laknak, szeretnenéek RMDSZ-szervezetet létrehozni, a megyeszékhelyen pedig 22 körzeti szervezetet alakítana meg a jelenleg Temesváron létező nyolc körzet helyett. A koalíciós megegyezések alapján az RMDSZ-nek eddig négy jelöltjét sikerült bejuttatnia a különböző közintézmények vezetőségébe, ez az arány nem túl jó. Erdély István a munkaerő-közvetítő ügynökség vezérigazgatói, Csősz István az agrárhivatal aligazgatói tisztségét nyerte el versenyvizsgán, Kovács Juditot a talajjavító ügynökség területi kirendeltségének élére helyezték három hónapos próbaidőre, Halász Ferencnek pedig meghosszabbították főtanfelügyelő-helyettesi kinevezését. /Pataky L. Zs.: Átértékelik az RMDSZ szerepét. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Ötvenfős küldöttség képviselte az Arad megyei magyar gazdálkodókat a 71. Budapesti Nemzetközi Vásáron, ahol megszervezték a magyar–magyar gazdatalálkozót is. A házigazdákat Gráf József mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Szabó Béla HTMH-elnökhelyettes, míg a határon túli gazdatömörüléseket Bácskából Józsa László, Kárpátaljáról Homoki László, Romániából Sebestyén Csaba képviselte. A megbeszélések fő témája a határon túli gazdálkodóknak a szülőföldön maradását szolgáló támogatási rendszer működőképessé tétele volt. Dr. Albert Ferenc megállapította, a magyar állam nem támogatta a magyarországi földvásárlók bánsági befektetéseit, ellentétben az olasz, illetve osztrák állam ez irányú támogatásával. /Varga Piroska: Magyar–magyar gazdatalálkozó Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Farkaslaka község árvíz sújtotta településeiről eddig legalább tízezer köbméter iszapot, hordalékot és szemetet szállítottak ki a három kijelölt szeméttelepre. Farkaslakán az udvarok 80–90 százalékát már megtisztították a hordaléktól, az utcákról és a patak medréből is folyamatosan szedik össze a hordalékot. Segítenek a szomszéd települések lakói, illetve a Maros, Kovászna és Brassó megyéből érkezett önkéntesek is. A gazdaságok fertőtlenítését marosvásárhelyi, brassói és budapesti szakemberek végzik. Farkaslaka községben 13 ház teljesen megsemmisült, 21 jelentős mértékben károsodott, további 398 házban kisebb károk keletkeztek. /Sarány István: Iszaphegyeket mozgatnak Farkaslakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztetett, ebben az évben már három alkalommal kértek segítséget, hogy a hívek adományokkal támogassátok az árvíz sújtotta településeket. Első alkalommal a délkelet-ázsiai szökőár szenvedői, második és harmadik alkalommal a „bánsági és moldvai testvérek” megsegítésére gyűjtöttek. Az augusztus 23-i heves esőzés következtében hatalmas árhullám zúdult Székelyudvarhelyre és a Nyikó menti településekre. A víz több ezer házat árasztott el, melyek közül számos teljesen lakhatatlanná vált. A gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szervezetének munkatársai nyomban a helyszínen voltak, több mint 1 milliárd lej értékben osztottak szét szükségleti cikkeket. Mostani felhívásában az érsek kéri a híveket, hogy a szeptember 11-én tartott templomi gyűjtésen járuljanak hozzá adományukkal a székelyföldi árvízkárok megszüntetéséhez. /A Gyulafehérvári Érsekség felhívása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

A budapesti kémbotrány, melyet itthon igyekeznek bagatellizálni, Tőkés László véleménye szerint bizalmi válsághoz vezethet a szövetségen belül – írta az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Tőkés ez alkalommal azt rótta fel, hogy az RMDSZ vezetői annak idején túl jóhiszeműek voltak, semmiféle belső biztonsági rendszert nem hoztak létre, bíztak a belső demokrácia tisztító erejében, de kiderült, naivak voltak. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök megválasztásakor egyházmegyei átszervezést ígért. A püspök a lelkészektől pontos kimutatásokat igényelt a szerződésekre, a pénzügyi helyzetre vonatkozóan. Az előző időszakban kisebb hangsúlyt kapott a szórványgondozás, e téren is lépni kellett. Szórványkörzeteket hoztak létre vagy újítottak meg, ahova szórványlelkészeket küldtek. Kolozsváron hoztak létre szórványkörzetet, amely a mezőségi, illetve a Gyulafehérvár környéki hívek lelki gondozásával hivatott foglalkozni. A püspök lelkészt nevezett ki Oltszakadátra, ahol a gyülekezet létszáma évszázadok óta nem haladta meg a 200-at. A lelkésznek fel kellett keresnie a Szeben és Fogaras környéki falvakat is. Ekkor jöttek rá arra, hogy vannak falvak, ahol 40-60, különböző felekezetekhez tartozó magyar él, lelki gondozás nélkül. Számba, illetve vallásuk szerint gondozásba veszik őket, értesítik az illetékes felekezeteket is a létükről. A nagyenyedi református és katolikus kolléga értesítette őket az ott élő evangélikus hívekről. A nagy gyülekezetekben kevés a meglévő egy-egy lelkész. Brassóban például egy lelkész 2500 hívet szolgál. A püspök a szórványközösségek felkutatása mellett több ifjúsági foglalkozást vár a lelkészektől. Kolozsváron létrehozták a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyt, amely vitafórum, a kolozsvári elit ökumenikus találkozó helye. /Balta János: Minőségi egyház szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Idén augusztus 25–28-a között először szervezték meg Marosújváron a vakációs bibliahetet a református egyház, illetve magyar értelmiségiek támogatásával. A tábor színvonalát növelte a nagyenyedi, illetve magyarlapádi zenészek gitárkísérete. /Pálosy Zsuzsanna: Kicsiny kis fényemmel világítani fogok... = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

A héten Várfalván zajlott az unitárius egyház és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) szervezésében sorra került hatodik gyermektábor. Kovács Mária táborvezető elmondta, az idén hat tábor megszervezését és levezetését vállalták fel. /Várfalva. Holnap ér véget az unitárius gyermektábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Háromnapos képzést/tanácskozást szervezett a START Tanácsadó és Továbbképző Iroda Aradon. A rendezvényre nemcsak az ország különböző városaiból, hanem Szlovákiából és Kárpátaljáról is többen érkeztek, nyelvvel, kultúrával, antropológiával, néprajzzal foglalkozó, civil szervezetekben is tevékenykedő fiatalok. A magyar kisebbségi lét gondjai között a megmaradásért tenni akaró emberek találkoztak. A programot koordináló Magyari Sára, a START elnöke szervezetük bemutatásával kezdte. A rendezvényen elhangzott előadások: a magyar, különös tekintettel a bánsági sajtóról (Erdély Rita), a kortárs magyar irodalomról (Balogh Andrea), a moldvai csángó közösségekről (Nagy Emőke) a romániai magyarság jobb megismerését szolgálták. Ezeket egészítették ki a városnézések, a sajtónál és a művelődési intézményekben tett látogatások Aradon és Temesváron. /(Sz. I.): Kultúrák között, a magyar létért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Az állami mecenatúra rendszerváltás utáni megszűnésével a képzőművészet egyfajta válságba került és az így keletkezett helyzeten a különböző alapítványok és szervezetek a helyi önkormányzatokkal s az egyre erősödő magánvállalatokkal karöltve segítenek. A nagyenyedi Inter-Art képzőművészeti tábor – amely idén fennállásának tizedik évét ünnepelhette – idei résztvevői húsz különböző országból verbuválódtak. Az augusztus 26-i zárókiállítás szemléltette a felfogásbeli különbségeket. Most megnyílt Kortárs Művészeti Múzeum. Nem sok város dicsekedhet hasonló létesítménnyel. Alapját az az értékes anyag képezi, amely az Inter-Art tízéves fennállása óta a táborozó művészek adományaiból összegyűlt. /Németh Júlia: A nagyvilág művészei Nagyenyeden. Tízéves az Inter-Art alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A nagyváradi Szent László Gimnázium ősztől az elemi tagozaton is indít osztályokat, jelezte Zalder Éva Mária igazgatónő. Eddig a kanonoksori nyolc teremben folyt az oktatás. Ide csak felsősök, IX–XII.-esek jártak. Az itt tanuló 200 gyermek mellé jönnek a kicsik százan. Ők a közelmúltban visszakapott épületben lesznek. Az átadó iskola teljes magyar elemi tagozatát átvették tanítóstul, gyerekestül. Mind a négy tanteremben teljesen fel kellett újítani a bútorzatot, a padokat, ebben az oroszlánrészt a Caritas Catolica vállalta. /Tüzes Bálint: Kiteljesedő tanítás. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 4./

Szőkefalva egyformán vonz magyar és román Mária-tisztelőt, hogy két nyelven imádják Istent. Június 17-én volt az utolsónak hirdetett Mária-jelenés. Sokféle közösséghez tartozóak az emberek gyűltek össze. Csató Béla főesperes kifejtette, Szőkefalva igazi üzenete: ahol szeretet, egyetértés és rend van, ott van Isten, ahol meg szítás és ellenségeskedés folyik, akár az utcán, akár a parlamentben történjen, ott Isten nincs ott. A rózsafüzérnél egy tized magyarul, egy tized románul hangzott el. Románok és magyarok, görög katolikusok, római katolikusok, reformátusok és ortodoxok (apácák és szerzetesek is) együtt voltak Szőkefalván. Az utolsó jelenés magyarul volt, az eddigiek románul. A látnok egy elmagyarosodott, évekkel ezelőtt a cukorbetegség miatt megvakult cigányasszony. /Keul Mária: Két hónapja voltam Szőkefalván. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 4./