Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. május 19.
Aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett tordai szülőkkel együtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a református egyház és a Petőfi Sándor Társaság, a helyi önálló magyar iskola létrehozásáért. A református egyháznak visszaszolgáltatott főtéri épület adna otthont az iskolának Jelenleg három tanintézményben vannak szétszórva a tordai magyar diákok, de a helyi Ion Opria Iskolában már tavaly sem indulhatott magyar nyelvű első osztály, a szülők kénytelenek voltak román osztályokba íratni gyerekeiket. Nagy Albert esperes, aki egyben a Petőfi Sándor Társaság elnöke, elmondta, hogy az ingatlan már biztosítva lenne, hacsak az iskola vezetősége nem fellebbezi meg az ítéletet. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a fejkvóta-rendszer miatt legalább 200 gyermeknek kellene járnia az iskolába, amely osztályonként több mint húsz tanulóval működne. /Dézsi Ildikó: Önálló magyar iskola létesülhet Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2005. május 19.
Csíkszeredán május 13-án rendezték meg Székelyföld – jövőképünk Európa küszöbén című konferenciát. Cseke Gábor szerint a rendezvény választ adott arra a közvélekedésre, hogy Székelyföldnek még az ország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az autonómiát, a cikkíró hozzátette, hogy mihez kezd majd vele az itt élő pár százezer ember, az majd a jövő zenéje. Az autonómiához a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia azt a jövőmodellt”, szögezte le előadásában Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója. Amíg erre nincs programszerű, működőképes válasz, addig a Székelyföld önálló politizálása, autonómia-törekvése merő illúzió és demagógia. A Székelyföld 2000 munkacsoport általa kezdeményezett három Székelyföld konferencia (2000, 2001, 2002) anyagai, a Sapientia – EMTE szakembereinek bekapcsolása olyan alapot jelentenek, amire építeni lehet. Gagyi József A krízis éve 1949 (Múltunk Könyvek, Pro-Print, Csíkszereda, 2004) című könyvében azokat a nyomokat kereste, hogy Székelyföld, az erdélyi magyarság tömbben élő csoportja miként veszítette el önrendelkezésének utolsó foszlányait, a diktatúra kényszerének engedve. A szerzőt másik tanulmányában /Határ, amely összeköt, Regio (Budapest), 2003/3./ a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) létrejöttét követő propaganda, illetve közvélekedést vizsgálta. A MAT létrehozását mindkét oldalon indulatosan félreértették. A magyarok úgy érezték, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek. Cseke szerint a MAT története azt mutatja, hogy erővel a jogrend sohasem oldja meg a kisebbségi önállóság, az önigazgatás kérdését. A 85. évében levő dr. Molnár Jenő professzor Táj és társadalom című szöveggyűjteménye erősíti a székelyföldi helyzetfelismerést. Székelyföld autonómiájához önálló intézményekre és gazdasági önállóságra van szükség. Jelentős még a tatabányai Limes negyedéves tudományos szemle 2004-es két székelyföldi száma a sokszempontú régiómegközelítés miatt. A székelyudvarhelyi Geréb László tanulmánya (A Székelyföld a román gazdasági-statisztikai térben) 1999–2000-es adatok alapján hasonlította a székely régiót az általános romániai helyzethez. A népszaporulat szempontjából a régió nem áll a legrosszabb helyen, a foglalkoztatottság tekintetében szintén nincs rossz helyzetben. A május 13-án tartott konferencián Z. Karvalics László kutató Információs társadalom a Székelyföldön? Című előadásában kifejtette, hogy a hálószerű kommunikáció, a gyors összekapcsoltság szinte minden esetben látványosan javít a demokratizmus minőségén. A tatabányai folyóiratban, a Limesben a székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc Rövid helyzetkép a Székelyföld gazdaságáról címmel megállapította, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottnak mondható, azonban a közlekedési utak szempontjából periférikus helyzet hátrányosan érinti a vidéket mind a beruházási kedvet, mind a kereskedelmet illetően. Kassay János csíkszeredai geográfus tanulmánya (Városok és településhálózat a mai Székelyföldön) szerint a régió nem homogén, s mind környezeti, mind történelmi-kulturális szempontból több térségre, számos élő tájegységre és kistájra darabolódik. Székelyföld jelenleg közigazgatásilag három részre van szakítva, ugyanakkor feloldódik egy határain jóval túlmutató, hivatalosan megállapított fejlesztési régióban, amely hat erdélyi megyét egyesít (Központ-régió), s amelyben a székelyföldi sajátos érdekek alárendelődnek. Az 50 várost, 335 községet és 1828 falut magában foglaló, 2,6 millió lakost számláló (ennek 64,4 %-a román, 30,7 %-a magyar, 1,3 %-a német és 3,3 %-a cigány az 1992-es adatok alapján), Erdély több mint egyharmadát kitevő régióban a székely vidéknek, főként Brassó és Szeben megyék mellett másodhegedűs szereppel kell beérnie. Székelyföldnek nincs egy klasszikus értelemben vett vonzásközpontja. Marosvásárhely rendelkezik ugyan a regionális központra jellemző funkciókkal, ugyanakkor a legerőteljesebb hatást inkább csak saját megyéjére fejti ki. Székelyföldre irányuló vonzáspászmája megütközik a Brassó által kifejtett befolyással. A székelyföldi autonómiatörekvésekben akkor ígérkezik majd előbbre lépés, amikor különleges régiófejlesztési projektek valósulnak meg. A Limesben olvasható továbbá Bíró Béla politológus tanulmánya (Az autonómia esélyei), példaanyagában idejétmúlt. Bíró szerint az elhíresült Gross-féle jelentés kimondja ugyan, hogy a kisebbségek autonómia-törekvések jogosak, de azt is leszögezi, hogy ez csak a többség egyetértésével érvényesítő. Autonómiáról csak valódi demokratikus viszonyok között lehet szó. /Cseke Gábor: Kitalálni önmagunkat, avagy az autonómia csapdái (1.). = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18., (2.) máj. 19./
2005. május 19.
A Pro Európa Liga emberjogi szervezet marosvásárhelyi igazgatója, Haller István, valamint a februártól működő temesvári iroda vezetője, Tóth Erika jogász Temesváron tanácskoztak a helyi hatóságok és civil szervezetek képviselőivel az etnikai és faji megkülönböztetés eseteiről és jogorvoslásáról. Haller István elmondta, hosszú időnek kellett eltelnie, amíg a hatóságok nem ellenségként kezelték a liga munkatársait, s megértették, hogy a törvények betartása az ő érdekük is. Eddigi “ügyfeleik” leggyakrabban rendőri brutalitásra, etnikai diszkriminációra, az igazságszolgáltatás elfogultságára tettek panaszt. Merjünk élni jogainkkal – szól a tanácskozás üzenete mindenkihez. /Szekernyés Irén: Merjünk élni jogainkkal. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2005. május 19.
A Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz fordul a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, és kéri, vizsgálják ki, hogy a Distrigaz által bevezetett új számlázási módszer törvényes-e. Gazda Zoltán elnök megfogalmazása szerint a kormány túlkapásáról van szó, amelyet az RMDSZ is megszavazott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy azok a fogyasztók, akik a távfűtési rendszerhez tartoznak, illetve lépcsőházi kazánt szereltettek, de van saját gázórájuk, kétszeres bérleti díjat kényszerülnek fizetni. Az MPSZ széles körű polgári engedetlenségre szólítja fel a lakosságot nemzetiségétől és politikai hovatartozásától függetlenül, és felkér mindenkit, hogy húzza át a szerződés szövegét, írja alá, hogy nem ért egyet vele egyet, s így küldje vissza. /(-kas): Polgári engedetlenségre szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
2005. május 19.
Az öt erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttes május 18-án kezdődött sepsiszentgyörgyi találkozóján átfogó kép nyílik helyzetükről. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Udvarhely Néptáncműhely, a Maros Művészegyüttes, a Nagyvárad Táncegyüttes és a házigazda Háromszék Táncegyüttes a két nap alatt önálló produkcióval mutatkozik be. A hivatásos táncegyüttesek első találkozóját öt esztendővel ezelőtt tartották. A gyakoribb összegző találkozók fontosságát hangsúlyozta Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a művelődési főosztály vezetője. Szép Gyula elmondta: elegendő Erdélynek az öt hivatásos néptáncegyüttes, Magyarországon csak négy van, és mind Budapesten. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója elmondta, a találkozó célja többek között az is, hogy előadásszervezők, szakmabeliek előtt bemutatkozzanak, és meghívásokat kapjanak. /(fekete): Az együttlét jó alkalom a töltekezésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
2005. május 19.
József Attila születésének centenáriuma alkalmat adott a Sebes-Körös menti szórványban élő magyaroknak is anyanyelvápolásra. A réviek vállalták fel az első József Attila-szavalóverseny megszervezését, melyen 63 tanuló vett részt. Ezen a vidéken tucatnyi településen alig ötezer magyar él: Réven 800-an, Élesden talán ezren, Telegd és Örvénd 700-800 fős magyar közösségével erőteljesnek számít, de a legtöbb kisfalu lakossága apadóban van. Pusztaújlakon félezren lehetnek, Pósalakán 200-300-an, Magyarkakucson talán még ennyien sem, Mezőtelken és Feketeerdő 300-400-an, a többi faluban elenyésző számban élnek magyarok, erőteljes az elvándorlás, kevés a gyermek, veszélyben az iskolák. Rév magyarsága évente több helytörténeti eseményre is vendégül látja a szomszédságot, tevékeny a Pro Rév Egyesület /elnöke Hasas János/. /Lakatos Balla Tünde: Sebes-Körös menti magyaroknál. Igazgyöngyök a legapróbb falvakban is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2005. május 19.
Évek óta nem tudtak megfelelő helyet találni a pankotai magyar óvodának. Böde Ágnes óvónő elmondta, a tizenhárom gyerekből álló magyar csoport (alig néhányan tudnak magyarul, vegyes házasságból származnak) egy bérházban működik. Most megígérték: őszre biztosítanak helyet a román óvoda épületében, ahol lenne egy nagyobb, évek óta lomtárnak használt helyiség. Ez a szoba azonban rozoga állapota miatt nem alkalmas a gyermekek befogadására. Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő is megerősítette, találnak helyet, még akkor is, ha ezzel feladják függetlenségüket. Frayna Edit nyugdíjas tanítónő a pankotai iskola magyar nyelvű I–IV. tagozatán összesen hét diákra felügyel, Pankotán jelenleg csak hét elemistát tanítanak magyarul. Rajtuk kívül tizenheten (V–X. osztályosok) járnak a katolikus plébánián fakultatív magyar órára. A Pankotán élő mintegy 650 magyarból alig tudnak összeszedni 5-6 gyereket az I–IV. osztályba” – jelezte Frayna tanítónő. /Sólya Emília: A románok mellett kapnának helyet. Ígéret új otthonra a pankotai magyar óvodának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2005. május 19.
A székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban május 9. és 15. között ötödik alkalommal szervezték meg az ünnepi hetet. A diákok megkoszorúzták Zeyk Domokos szobrát. Volt Ki mit tud? vetélkedő, leleplezték a tanítóképző első igazgatója, a tibódi születésű Gyertyánffy István tanár emléktábláját. A tudományos ülésszakon Szabó K. Attila nyugalmazott tanár ismertette Gyertyánffy István életét és munkásságát, Péterffy Miklós ny. tanár a volt gyermekotthon iskolájának történetét, Bartos László igazgató a Zeyk Domokos Iskolaközpont történetét, Zsigmond Ibolya tanár és Feleki András oktatómester a szakoktatás múltját és jelenét mutatták be. /László Miklós: Ünnepelt a Zeyk Domokos Iskolaközpont. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 19./
2005. május 19.
Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét (Marosvásárhely), 2005. február 17./ című tanulmányához a hetilapban újabb hozzászólások jelentek meg: a/ Tamás Pál /Budapest/ szerint a Földes-Sütő „vita gyorsan elmocsarasodott. Ismétlődő vagdalkozások, a kortársak egyre fáradtabb magyarázkodása, egy-egy önjelölt ifjú inkvizítor.” Számára az egész „unalmassá vált.” A Földes–Sütő sztori önmagában nem túl érdekes. Sütő totem is volt. A totemet a következő nemzedéki elit megpróbálja ledönteni. Sütő ma már nem politizál, pozíciókat nem akar elfoglalni. „Hát akkor mire az egész?” Tamás Pál a politikai vitákat rendszerezte. Az egyik változat: „a »felelős« él, akkor elsősorban személyeskedéssel, a vitában életrajzi elemek túltengésével és némi filologizálással találkozhatunk. Nagyjából úgy, ahogy ezt most A Hét vitájában is látjuk.” /Tamás Pál: Totemdöntés. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 19./ b/ Ezt a vitát nem az igazságkeresés szenvedélye motiválja, írta Görömbei András, aki húsz évvel ezelőtt Sütő Andrásról készített kismonográfiát. A Sütő művekben az erdélyi magyarság állt föl térdre kényszerített állapotából. Hetvenes évekbeli művészete az erdélyi magyarság legnagyobb tette volt a kisebbségi jogok védelmében, az emberi méltóság óvásában – vallja Görömbei. Az erdélyi magyarság égető sorskérdéseit Sütő András könyvei vitték be a magyarországi köztudatba. A „mostani vita néhány résztvevőjét a tájékozatlansággal társult zsigeri gyűlölet motiválja.” – állapította meg. /Görömbei András: Sütő András és támadói. = A Hét (Marosvásárhely), máj. 19./
2005. május 19.
A Romániából nyugatra emigrált, bécsi lakhelyű Antal házaspár a magyarság és Isten szolgálatát tekintik elsődleges feladatuknak. Istenes és világi énekek, versek, balladák és történelmi dokumentumok szövegeinek előadásával járják a magyarlakta településeket. Legutóbb Boldogfalván és Székelyudvarhelyen jártak. Antal Imre elmondta, hogy Ausztriában sok római katolikus egyházi ünnepet állami ünneppé nyilvánítottak, és ilyenkor elutaznak előadásokat tartani. Megjelent CD-re rögzített adventi, karácsonyi koncertjük Istengyermek címmel. Ősinek mondható karácsonyi dalokat énekeltek citera, mandolin, furulya, tekerőlant, néhol pedig orgona kíséretével. Kezdetben Szépfalusy Istvánnal indultak el, aki 2000-ig a Bornemissza Irodalmi Társaságnak, valamint az ausztriai magyar lelkigondozó szolgálatnak az ügyvivője volt. Erdélyben 1995-ben hangzott el először előadásuk. Szeretnének Erdély minden templomában legalább egyszer énekelni. /Bágyi Bencze Jakab: A magyarság és Isten szolgálatában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 19./
2005. május 19.
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör május 17-i munkaülésének témája dr. Brauch Magda nyelvművelő és stilisztikai tevékenysége volt. Az egész életét a magyar irodalom tanításának szentelő tanárnő egyetemi évei alatt kezdte a tudományos munkát. A Magyarosan című folyóiratot elemző tudományos dolgozatával országos döntőbe jutott, később országos első helyezést ért el Kolozsváron a metaforáról írt munkájával. Az 1976-ban megjelent Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról című kötetben társszerzőként szerepelt, 1979-ben látott napvilágot első önálló kötete Nominális szerkesztésmód a magyar impresszionista szépirodalomban címmel, mely átdolgozott változata 1977-ben megvédett doktori értekezésének. 2001-ben jelent meg Magyarról magyarra című nyelvművelő kötete, két évvel később Közös anyanyelvünkért című könyve (mindkettő az Erdélyi Gondolat kiadásában). Nyomdakész Beszélni kell című, két díjnyertes dolgozatot is tartalmazó munkája, Kolozsváron pedig 60 verselemzését tartalmazó versválogatása. /Regéczy Szabina Perle: Dr. Brauch Magda szélmalomharca. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2005. május 19.
Kiállítás nyílt az Arad Megyei Könyvtárban az 1839 és 1940 között Aradon megjelenő magyar nyelvű újságokból. Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Aradon összesen több mint hatvan újság, lap, kiadvány létezett, tájékoztatott Hábel Géza nyugalmazott főkönyvtáros. /(nagyálmos): Kiállítás régi újságokból. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2005. május 19.
A magyarokhoz címmel magyarság- és istenes versekből állított össze hatalmas és megrendítő gyűjteményt Medvigy Endre. Az Ómagyar Mária-siralomtól Trianonig és napjainkig sorakoznak a versek, 584 oldalon. A gyűjteménynek természetesen vannak előzményei, ezek közül Alexa Károly Magyar Zsoltár című antológiájától a Psalmus Hungaricus című, Pomogáts Béla által összeállított breviáriumig és a Benedek István szerkesztette Rendületlenül című, hazafias verseket tartalmazó kötetig, vagy a Lisztócky László Castrum Kiadónál megjelenő antológiájáig számosat fel is sorol rövid előszavában Medvigy. Azonban hogy ilyen terjedelmű – az egész magyar nyelvterületet átfogó – kötet megjelenésére eddig nem került sor. Kiadásáért mind az összeállítót, mind a Felső-magyarországi és a Kiskapu Kiadót dicséret illeti. Különösen nagy érdeme Medvigy Endrének, hogy a Trianon után szétszakadó ország elszakított területeken születő verseire is figyel, tekintélyes terjedelmű fejezetek foglalkoznak az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és a Nyugaton születő költők hazafias és istenes verseinek bemutatásával. Példázva a hét évszázados magyar költészet szellemi egységét és hallatlan erkölcsi erejét. /Bogdán László: Hazádnak rendületlenül!… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
2005. május 19.
Frunda György RMDSZ-szenátor arra biztatja a lakosságot, hogy ne írja alá a Distrigazzal az új szerződéseket, amelyek bérleti díjat tartalmaznak. A politikus Mihai Antonie NLP-szenátorral, a Distrigaz Nord volt vezérigazgatójával tartott sajtótájékoztatót. A honatyák Radu Berceanu DP-szenátorral együtt kezdeményezték a 2004/351-es gázszolgáltatási törvény módosítását, és törölnék a bérleti díj bevezetését, mert ennek szerintük semmilyen gazdasági indoka nincsen. Az új szerződésben megszabott díjszabási kritériumok jogellenesek, mert bérleti díjat vezetnek be a gázszolgáltató bizonyos költségeinek, például a gázvezetékek cseréjének és más munkálatoknak a fedezésére. A polgári törvénykönyv értelmében egy adott tulajdon karbantartása a tulajdonos kötelessége, és nem ruházhatja ennek költségeinek kifizetését a fogyasztókra, áll a három szenátor indoklásában. /Frunda: Nem szabad aláírni a szerződéseket a Distrigazzal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Ugyanerről: Polgári engedetlenségre szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
2005. május 19.
Bányai Péter szerint Basescu államfő nem egy „Emil Constantinescu féle nímand”, Radu Vasile volt miniszterelnök Bányai szerint hóhányó. Az államfő bízik Timofteban és társaiban. Basescu a Demokrata Párt /DP/ élén eltávolította a korábbi pártvezetést, másod, harmad vonalbeli pártaktivistákat állított a helyükre. Bányai szerint azonban ezek kiszámíthatatlanok, megbízhatatlanok. A tisztogatás következtében több „szőkét” is előléptetett, újgazdag nőszemélyeket, döbbenetes jövedelemmel. Basescu elnök a titkosszolgálatokra támaszkodik. Hat hónapja betöltetlen a nemzetbiztonsági főtanácsosi állás. Basescu nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőként akarja számon tartani a rossz kormányzást. – Basescu igazi ambíciója a hatalom. /Bányai Péter, politikai kommentátor: Elnöki „tanácstalanság”, avagy kikre (nem) hallgat Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ Timofte 2001 óta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője.
2005. május 20.
Konszenzussal fogadta el a kormány a kisebbségi törvénytervezetet május 19-i ülésén. A tervezet szerint a kisebbségi közösségek választott tanácsai beleszólhatnak minden olyan kérdésbe, amely az anyanyelvű oktatási vagy művelődési intézményekre vonatkozik, és nélkülük nem lehet ezekről dönteni. A törvény szabályozza a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállását, a kisebbségi szervezetek státusát, és egyúttal megteremti a kulturális autonómia kereteit. Az RMDSZ közleménye szerint a törvény elfogadása fontos lépés lesz az európai kisebbségjogi normák romániai alkalmazásában A tervezet vitáját sürgősségi eljárással hamarosan megkezdi a parlament. A tervezet tiltja, hogy adminisztratív úton közvetlenül vagy közvetetten módosítsák egy vidék lakosságának etnikai összetételét. A törvény szerint a kisebbségek minden tantárgyat tanulhatnak anyanyelvükön, kivéve a román nyelvet. A jogszabály-tervezet arra is kötelezi az iskolákat, hogy azokban az intézményekben, ahol magyar tagozatok működnek, legyenek magyar nemzetiségű igazgatók vagy aligazgatók. Iskolák és osztályok megszüntetésekor vagy összevonásakor a hatóságoknak konzultálniuk kell az érintett kisebbség képviselőivel, az autonómiatanácsok beleegyezése nélkül ilyen vonatkozású döntést nem fogadhatnak el a hatóságok. A kisebbségek megyei szintű autonómiatanácsokat is létrehozhatnak. A közszolgálati rádió és tévé kisebbségi szerkesztőségeinek kinevezése is csak az autonómiatanácsok jóváhagyásával történhet. Az autonómiatanácsok legkevesebb hét tagból, és legtöbb 91 személyből állhatnak. Az 5 ezernél kevesebb személyből álló nemzeti kisebbségnek hét tagú tanácsa, az 1 milliót meghaladó, mint például a magyar kisebbség esetében 91 személy alkotja majd a testületet. A tanács tagjai négy éves mandátummal rendelkeznek. /Borbély Tamás: Elfogadta a kormány a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Jövő ilyenkorra már lesz magyar autonómiatanács Romániában – jósolta Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes azután, hogy a kormány elfogadta a kisebbségi törvénytervezetet. Az egyik változtatás szerint a központi hatóságoknak már nem az autonómiatanácsok kötelező véleményezését kell kikérniük az illető kisebbséget érintő kérdésben, hanem azok beleegyezését. Markó Béla szerint arra már nincs lehetőség, hogy a kabinet kormányzati felelősséget vállaljon a kisebbségi törvénytervezetért is, ahogyan azt Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor kérte. /Salamon Márton László: Autonómiatanács egy év múlva? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Az RMDSZ „véres csatát” vív a bukaresti kormánypartnereivel, hogy elfogadtassa a kisebbségi törvénytervezet azon előírásait, amely a román központosított politikai gyakorlattól merően elütő logikát igyekszik becsempészni a jogrendszerbe. A tervezet RMDSZ által elképzelt formája ugyanis a tervezett autonómia tanácsoknak kvázi döntési jogkört biztosít, a hatóságoknak ki kell kérniük a tanácsok véleményét. Ez jó garancia lehet arra, hogy a kisebbségek testületei megkerülhetetlen tényezőkké váljanak az őket megillető kérdésekben. Ezzel párhuzamosan a Székely Nemzeti Tanács vezetői úgy döntöttek, hogy ismét a parlament elé terjesztik Székelyföld autonómiájáról szóló statútumot. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint naivságról tesz tanúbizonyságot Ferencz Csaba, SZNT-alelnök azon megállapítása, miszerint a testület vezetői nem mehetnek a kormánnyal tárgyalni, és egyezkedni az autonómiatervezet tartalmát illetően, mivel a nemzeti tanács közképviseleti testület, ezért nekik, vezetőknek nem lehet joguk módosítani az SZNT által elfogadott dokumentumot. Az erdélyi magyarságnak nem szabad hermetikusan elzárkóznia az őt körülvevő román kulturális, politikai és gazdasági élettől. Az újságíró szerint Székelyföld autonómiatervezete által várhatóan kiváltott hisztéria ártani fog majd a kisebbségi törvénytervezetnek. Ezért az erdélyi magyarság „különböző nemzeti tanácsokba és pártocskába szakadt vezetői” és az RMDSZ politikusai közötti egyeztetés halaszthatatlan. /Borbély Tamás: Gyakorlatiasság nélküli elvek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Az Európai Szocialista Párt (ESZP) május 19-én Párizsban ülésező elnöksége egyhangúlag jóváhagyta a Szociáldemokrata Párt (SZDP) teljes jogú tagságát. /Teljes jogú ESZP-tag az SZDP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága május 18-án egyhangúlag elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunista uralom alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A tervezetet Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti tagja terjesztette be április 6-án Tom Tancredo republikánus párti képviselőtársával együtt. A határozati javaslat felszólítja Románia kormányát, „teljesítse kötelezettségét a volt kommunista hatalom által jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok méltányos, haladéktalan és igazságos visszaszolgáltatására”. A dokumentum konkrétan a történelmi magyar egyházakat, a zsidó közösséget és a görög katolikus egyházat nevezi meg. Emlékeztet rá, hogy a négy magyar történelmi egyháztól (római katolikus, református, evangélikus és unitárius) 2140 iskolát, kórházat és más intézményt koboztak el törvénytelenül, a zsidó egyházközségeket több mint ezer ingatlantól fosztották meg, a görög katolikus egyházat pedig feloszlatták. /(Tóth László / MTI): Az egyházi javak visszaszolgáltatásáért. Amerikai sürgetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2005. május 20.
„A kormány és a Bechtel képviselői közötti egyeztetések folyamatban vannak, és egyáltalán nincs szó az amerikai céggel a Brassó–Bors autópálya megépítésére kötött szerződés felbontásáról” – tájékoztatott Adrian Ionescu közlekedési minisztériumi szóvivő. A felek megegyeztek a munkálatok folytatásáról. Előzőleg Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Bechtellel kötött szerződés felbontását helyezte kilátásba. /Salamon Márton László: Bukarest beadta a derekát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára kinevezése után bejelentette egy sajátos térkép elkészítésének szándékát, amely azt mutatná, hogyan alkalmazzák a törvényeket a kisebbségek önazonossága őrzésének érdekében. Az oktatási és közigazgatási törvényre, a kétnyelvű táblák kifüggesztésére gondolt, többek között. A felmérés elindult, különböző településekről már kapott visszajelzéseket arról, hogy a szóban forgó törvények alkalmazásában hol adódik gond. Szerinte, ha ez elkészül, az utóbbi másfél évtized egyik legnagyobb fegyvertényének könyvelhetik majd el. /Béres Katalin: Egyperces Markó Attila államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2005. május 20.
Nem zárkózott el a sepsiszentgyörgyi RMDSZ a közös trianoni megemlékezés gondolatától – jelentette be Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke. A trianoni döntés 85. évfordulójára – június 4-ére – emlékező rendezvényt Gazda szerint politikai beállítottságtól függetlenül közösen kell megtartani, erről az MPSZ a történelmi magyar egyházakkal és a nemzeti elkötelezettségükről tanúbizonyságot tett civil szervezetekkel kíván tárgyalni. „A trianoni döntés nem pusztán politikai pártokat, szervezeteket, személyeket érintett, hanem egységesen a magyar nemzetet” – hangsúlyozta Gazda. Az MPSZ terve szerint a megemlékezés az Erzsébet parkban, az országzászló egykori helyén lesz, ahol improvizált zászlórúdra felhúzzák a fekete szalagos nemzeti lobogót. Az elhangzó beszédek Trianon következményeiről és a székelyföldi területi autonómia fontosságáról szólnak. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, szerinte nincs akadálya a közös szervezésnek. /Bíró Blanka: Lesz közös MPSZ–RMDSZ trianoni megemlékezés? = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Gyergyószentmiklóson a szülészeten kialakult konfliktust szakbizottság vizsgálja. A bizottság megállapította: etnikai konfliktusról nincs szó, a két nőgyógyász közötti ellentét etikai jellegű, amiért dr. László József a felelős. Ennek nyomán a kórház igazgatósága írásbeli megrovásban részesítette az osztályvezető főorvost, ami ellen dr. László József jogi keresetet nyújtott be. A kórház 28 alkalmazottja kérte dr. László József és szintén nőgyógyász felesége elbocsátását, ugyanakkor páciensek, szülőnők elmondták, hogy dr. László Józsefnek köszönhetik az életüket. /(Gál Éva Emese): A konfliktus nem etnikai jellegű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2005. május 20.
Május 19-én kellett volna tárgyalnia Csíkszeredán a bíróságnak a csicsói Péter Lukács ügyét, akit a rendőrség 100 millió lejes pénzbírsággal sújtott a Trianon című film bemutatásáért. Újabb halasztás történt, a következő tárgyalás június 16-án lesz. A székelyudvarhelyi bíróság korábban érvénytelennek nyilvánította azt a rendőrségi jegyzőkönyvet, amely 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét, a Trianon című dokumentumfilm levetítésének megszervezése miatt. A Trianon című film miatt megbírságolt harmadik személy a csíkszeredai Kovács Csaba, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője, akinek szintén 50 millió lejes pénzbírságot szabott ki a rendőrség. Kovács fellebbezését május 23-án tárgyalja a bíróság. /Trianon-perek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2005. május 20.
Az MNSZ és az SZNT együttes ülésének (2005. ápr. 23., Marosvásárhely, Vártemplom) előkészített anyagában van egy nyilatkozat, amelyet Tőkés László püspök szövegezett. Ebben szerepel: „Romániában ma is tart az etnikai – a társadalmi, a gazdasági, az anyanyelvi, a vallási/egyházi – diszkrimináció. A mesterséges asszimiláció, a betelepítési politika, a kisebbségek elleni hátrányos megkülönböztetés, etnikai gyűlöletkeltés, valamint a magyarság – ezeknek is tulajdonítható – »természetes« apadása és tömeges elvándorlása vezetett oda, hogy az utóbbi tizenöt esztendőben nemzeti közösségünk nagyobb mértékű lélekszám-veszteséget szenvedett, mint 1920 és 1990 között – hetven év alatt – együttvéve. Mesterségesen előidézett, vértelen pusztulásunk megállítására, erdélyi nemzeti közösségünk megmentésére és felemelkedésére egyetlen hatékony eszköznek, célravezető útnak és működő alternatívának a közösségi önkormányzat, az Európában honos autonómia-formák rendszerének a bevezetése kínálkozik.” Kuszálik nem érti, hogy miért kell mindig a halálról, a negatívumokról beszélni „Lehet, hogy csak erre jön be a taps, a holland támogatás, a dolgozó tömegek hálás pillantása, a Fidesz elismerése (nem kívánt törlendő).” Közben a másik részen, az Erdélyi Református Egyházkerületben folytonosan építkeznek. Csiha Kálmán püspök jelezte, 217 új épületet (ebből 33 templom), emeltek az utóbbi tíz évben az egyházkerület területén. (RMSZ, 2000. máj. 29.) „Tőkésnél jajonganak és temetnek, Csihánál dolgoznak és építkeznek.” Kuszálik saját 1994-es írását idézte, ő már akkor is Tőkés László ellen, a „Püspök Úr vészmadár-huhogása” ellen volt. /Kuszálik Péter: Morfondír. Az üzenet hangja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2005. május 20.
Mintegy hatvanezer kötetnyi tankönyv érkezett a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezetéhez, a budapesti Erdélyben Maradásért Alapítvány ajándékaként. A mintegy kilenc és fél millió forint értékű adomány jórészt általános iskolai matematika- és fizikatankönyvekből, illetve munkafüzetekből áll. A könyveket iskoláknak, könyvtáraknak, valamint civil szervezeteknek osztják ki, de magánszemélyek is jelentkezhetnek. Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke elmondta, az alapítvány tervei között szerepel, hogy a közeljövőben egy szépirodalmi művekből álló küldeményt is eljuttasson Erdélybe. /Balogh Levente: Adomány az Erdélyben maradásért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Közel hatszáz magyar egyetemista gyűlt össze május 19-én Marosvásárhely sportpályáin, hogy részt vegyen a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség által immár nyolcadik alkalommal szervezett diáknapok vetélkedőin. Eljöttek a kolozsvári, iasi-i, temesvári, nagyváradi, illetve marosvásárhelyi magyar egyetemisták is, egy csoport pedig Magyarországról jött. Sólyom Árpád szervező elmondta, nyolcadik alkalommal szervezik a magyar diáknapokat, ez az eddigi legnagyobb rendezvényük, a legelső évben alig hatvanan vettek részt a diáknapon. A főtéren átvonuló csapatok színes pólókba öltözve, csapatzászlókat lengetve, síppal és dobszóval hívták fel magukra a figyelmet. /Antal Erika: Marosvásárhelyi Diáknapok nyolcadszor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 20.
Zajlik a tizedik Nemzetközi Látványszínház Fesztivál. Csehov Lakodalom című művét mutatta be Marosvásárhelyen a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, majd a Tompa Miklós Társulat vitte színre Janusz Glowacki Negyedik nővér című tragikomédiáját. A csíkszeredai Városi Színház játszotta Madách Imre világhírű művét. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vitte színre a Bocsárdi László rendezte Othello-t. /Nagy Botond: A sárga Othello. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2005. május 20.
Május 20-án kezdődik a III. kisebbségi színháztalálkozó Gyergyószentmiklóson. Ez kétévenként ismétlődő esemény. A találkozó lapja a Kollokvium, melynek öt száma jelenik meg a – Gyergyói Kisújság munkatársainak segítségével – a 9 nap alatt. Zsehránszky István hírül adta, ameddig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala lesz a főtámogató, addig a házigazda mindig a fesztivál újraélesztését vállaló Gyergyószentmiklós lesz. Versenydarabot 11-et láthat a közönség, ezenkívül a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, a kolozsvári Színművészeti Tanszék és a marosvásárhelyi Ariel Színház is bemutatkozik. Temesvárról és Nagyszebenből a német, Bukarestből a zsidó színház vesz részt versenydarabbal a romániai magyar színházak mellett, amelyek közül csak a szatmári magyar társulat és a nagyváradi Kis Színház nem utazik Gyergyószentmiklósra. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./