Újabb sikert aratott Emil Boc kolozsvári polgármester, megválasztása óta először fogadott miniszterelnök-helyettest. Kolozsvár mostani polgármesterét május 16-án romániai látogatása során Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes kereste fel. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja politikusa a találkozó után elmondta: az Európai Unióban népszerűsíteni fogja Kolozsvárt és a város nagy múltjában és jelentős gazdasági potenciáljában rejlő lehetőségeket. Csáky a Bihar megyében élő szlovák kisebbséget is felkereste, a helyi közösség iskoláinak pedig tankönyvet és számítógépet hozott. /B. T.: Csáky–Boc találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Az igazság a hazugságról. Így jellemezte Emil Constantinescu volt államelnök bemutatott új könyvét. Ezúttal nem hétkilós könyvet írt, hanem egyetlen kötetben mondta ki az „igazságot” a „gyilkosokról, tolvajokról, rablókról”, akik tönkreteszik Romániát. A kötetben 1472 személyről ír teljes névvel, kezdve Románia elnökeitől, a leggazdagabbakig és az arab maffiáig. Könyve tényekre, statisztikai adatokra, az ügyészség, rendőrség nyomozási adataira, bírósági ítéletekre, tanúvallomásokra alapoz. Várta, hogy bepereljék könyvéért, de egyetlen érintett sem tette ezt meg. Kijelentette, hogy könyve nyomán vették napirendre a '89-es események, illetve a bányászjárások kivizsgálását. Constantinescu szerinte csak „azt hittük, hogy '90-ben demokrácia kezdődött Romániában”, pedig az olyan „katonai rendszer”, amilyen csak „a dél-amerikai és afrikai katonai diktatúrákban van”. /Mózes Edith: „Az igazság a hazugságról”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, érezhető egy elmozdulás a magyar befektetők részéről Románia iránt. Jelenleg Kolozs megyében Magyarország áll az első helyen a külföldi befektetők rangsorában. 2004 június végéig 565 magyar résztulajdonú céget jegyeztek be, amelynek összbefektetése 114 millió dollár. A statisztikai adatok néha csalnak. Ebben az esetben a 114 millió dollárból 82 millió a MOL Rt. befektetése, amelynek székhelye Kolozsváron található ugyan, de az igazi befektetései szerte az országban vannak. A MOL nélkül a rangsorban Magyarország csak a 4–5. helyen áll Kolozs megyében. Sok magyarországi befektető érdeklődik Kolozs megye iránt. A magyar tőke nagyon óvatos, bizalmatlan. /Ördög I. Béla: Indokolatlan a magyar tőke habozása Erdély küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A Hargita megyei napok rendezvényei megpezsdítették a város és a megye életét. Kiemelkedő volt az első pünkösdi könyvnapok megrendezése és az íróvendégek tömeges jelenléte. Az idei Hargita Megyéért díjat Berszán Lajos címzetes kanonok kapta, aki az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium alapítója és egyben igazgatója. Számos életműdíjat is kiosztottak, a kitüntetettek közt van dr. Asztalos László ny. gyergyóremetei főorvos, Barabás Vilmos ny. székelykeresztúri tanár, Ilyésné Miklós Magdolna volt olimpiai kézilabdázó, Nagy P. Zoltán fotóművész és Pop Valeria tanárnő. Jelentős volt a megyenapok alatt a május 13-án lezajlott Székelyföld – jövőkép Európa küszöbén témájú konferencia. Neves kutatók és szakemberek vázolták azokat a szempontokat, melyek a Székelyföld önállósodásában világos szerepet játszanak. Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója előadása (Székelyföldi kitörési pontok 2015-2020. Regionális jövőképek) szerint a térségnek „ki kell találnia” önmagát, föl kell vázolnia a jövőmodellt. Dönteni kell abban, milyen függőségekkel kíván megbékélni és együtt élni a régió. /Cseke Gábor: V. Megyenapok Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Egyre szaporábbak az európai integrálódásról szóló beszélgetések, kerekasztalok, konferenciák. Fel lehet-e Erdélyben készíteni a népet, hogy mihez kezdjen visszakapott-örökölt nadrágszíj-parcelláival, miután tizenöt esztendő nekik nem hozott semmit? Tudatosítani kell, hogy a székely szabadság meg a sokat emlegetett küldetéstudat mára kiürült, üres fogalommá vált, a székely előbb vagy utóbb elmegy, ha nem boldogulhat, és akkor nem segít sem kerekasztal, sem konferencia, írta Bölöni Domokos. A Duna TV Hírmondó műsorában Csáky Zoltán bemutatta a csíkszeredai Sapientia Egyetem aulájában Székelyföld – jövőkép Európa küszöbén című konferencia előadóit. Köztük volt Kolumbán Gábor egyetemi adjunktus, Bunta Levente, a Hargita megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Szász Jenő Székelyudvarhely polgármestere és Kurkó János György vállalkozó. Egyetlen budapesti ember volt jelen, Tamás Pál egyetemi tanár, aki a Sapientián is tanít. Jó utakra van szükség, az úgynevezett kommunikációs csatornák azért „dugultak el”, mert nincs min kommunikálni, a gazdasági kommunikációhoz kocsik és rakományok is kellenének. A globalizációval jár az újabb elvándorlás is. Veronában, mondotta a sepsiszentgyörgyi Sylvester Lajos rövid felszólalásában, legalább ezer csángó él, és kivívták maguknak a jogot, hogy – románul hallgathassanak misét. Az is jelképértékű, hogy Rekecsinben lerakták az első csángómagyar iskolaközpont alapjait. Autonómia, tudás, (főleg magyar) tőke, fiatalok segítése, modern üzleti tudományok akadémiája, a székelyek közvetítő szerepe a romániai húszmilliós felvevőpiac felé, jó közgazdászok, talpraesett menedzserek, utak, székely világháló, sok pénz – ez kellene. /Bölöni Domokos: Telenéző. „Ha jön a Tőke, hé, székelyek, mi lesz?” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

A Duna Televízió beszámolt a Csíkszeredán, a Sapientia Tudományegyetemen szervezetett konferenciáról. Közben megtörtént a moldvai Béke Királynője Gimnázium, az első csángómagyar tanintézet alapkövének ünnepélyes letétele. A rendezvényeket összekapcsolja a székelymagyar küldetéstudat. Sylvester Lajos a székely küldetéstudat sérülése kapcsán csíkszeredai hozzászólóként kifejtette, hogy Székelyföld a Kárpát-medencei magyarság keleti kapuja. A Kárpátok előterében találhatók a moldvai magyarok, a mai magyar népcsoportok közül az egyedüli közösség, amely pozitív népszaporulatával a magyarság biológiai fogyatkozásának mérséklésére lenne képes. A magyar nemzetstratégiának – ha volna ilyen – alapvető feladata lenne, hogy kormányzati szinten is vállalja ennek a népcsoportnak a magyar nemzethez való visszakapcsolását. Ehelyett félszáz esztendeje egyetlen kormány sem vállalta a moldvai csángómagyarság ilyenféle gyámolítását. Helyettük egyházi és világi személyek, egyesületek, alapítványok vállalták fel a moldvai iskolaügyet is. Hajdó István gyergyó­szentmiklósi főesperes-plébános a csíksomlyói búcsú ünnepi szentbeszédében is nyomatékkal kérdezett rá: miért kellett hogy éppen egy finn asszony emelje fel szavát az Európa Tanácsban a csángómagyarok jogaiért? A Kárpát-medence előterében lévő moldvai magyarság az előerdők szerepkörét tölti be. Védi a hegyek koszorúin belül lévőket. /Sylvester Lajos: Előerdősors. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

A Református Világszövetség elöljárói Nagyváradot is meglátogatták. A mintegy 75 millió reformátust képviselő testület részéről Clifton Kirkpatrick elnök, Setri Nyomi főtitkár, Duncan Hanson és Tamás Bertalan vezetőségi tagok jöttek el. A vendéglátó Királyhágó-melléki Református Egyházkerület képet adott helyzetükről. Nagyváradon a találkozón megjelentek a magyar történelmi egyházak képviselői, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és tanárai. A reformátusok panaszainak megvizsgálása céljából a vendégek a másik felet is meg akarták hallgatni. A Világszövetségnek a Polgármesteri Hivatalhoz írott levélre azonban nem válaszoltak. A küldöttség meglátogatta a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól az ortodoxok által – polgármesteri segédlettel – elsajátított sportpályát. Az ortodox papi lakból egy videokamera fényképezte a küldöttséget és az összesereglőket, a diákokat, a tanárokat. A vendégek maguk láthatták azt, amit olykor gyanakvóan hallgattak. /Csűry István: Kukkoló ortodoxok (avagy ami kimaradt a híradásokból). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Garda Dezső képviselő egy esztendővel ezelőtt írt panaszlevelet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ becsületbíróságához, amelyben kérte, hogy vizsgálják ki egy helyi lap rágalmát. A gyergyószentmiklósi Új Kelet a tavalyi választások előtt majdnem minden számban a becsületébe gázolt. Az Új Kelet laptulajdonosa Hodgyai Géza. A lapban Botos László és Péter Csaba cikkeiben azt akarta bebizonyítani, hogy Garda Dezső harca az erdőmaffia és az erdőlopások ellen csak színleges, hogy ártatlan embereket támad. Garda Dezső egy esztendeje hiába várja a MÚRE válaszát. Kérdésére azt mondták, hogy küldtek választ, de azt Garda nem kapta meg. A MÚRE véleménye kimondásának halogatásával nem a törvénytisztelők pártjára állt. /Román Győző: Garda Dezső gyergyói képviselő a becsületét keresi. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Az EMI, az Egyesült Magyar Ifjúság, Erdélyben pedig az Erdélyi Magyar Ifjak a szabadság törvényeinek tiszteletben tartását követeli. Az Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéken nemet mond a nemzetvesztő politikára, kiáll eszméi mellett és pártoktól független. Az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki megalakulását a Márai-felolvasóesttől számítják, ez volt az első rendezvényük. Most már 20 fölött van a létszámuk. Szerveztek Márai-, Jókai-, Kosztolányi-felolvasóestet és vármakett-kiállítást, levetítették a Trianon-filmet. /Zsigmond László, Sepsiszentgyörgy: Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéken. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

A kis és közepes vállalkozások támogatási lehetőségeiről volt szó azon a régiós konferencián, amelyre az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete, valamint a Kis és Közepes Vállalkozások Ügynöksége szervezésében került sor a múlt hét végén Székelyudvarhelyen. Bemutatták az ügynökség, valamint a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium finanszírozási lehetőségeit a 2005-ös évre. /Gazdasági tanácskozás Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Kiskenden május 15-én felavatták az egészségügyi központot, melyet svájci és holland segítséggel sikerült megvalósítani. Pál András kiskendi református lelkész, a Providentia Alapítvány elnöke ott bábáskodott a központ születésénél. Rüsz Károly részt vállalt egyházi és kulturális rendezvények megszervezésében, kórustagként, színjátszóként és versmondóként támogatta a magyar kultúrát, önálló versműsorával szerepelt már a megye számos településén. A közösségért tett munkájáért átvehette a község díszpolgári címét. Nemrég tért haza az Anyám fekete rózsa nevet viselő, Veresegyházon megszervezett nemzetközi versmondó versenyről, ahol a tavalyi második, a tavalyelőtti első díj után ismét első helyen végzett. A Petőfi Sándor Kultúrotthonban a Vadrózsa csoport fellépésével zárult az ünnepség. /Mészely Réka: Egészségügyi központot avattak Kiskenden. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Május 13-án Mádl Ferencné, a köztársasági elnök felesége, Dalma asszony meglátogatta a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központot. Az egy évvel ezelőtti tűzesetben szinte teljesen leégett központ újjáépülését az egész Kárpát-medencei és nemzetközi magyar közösség nagy figyelemmel kísérte. A központ létrejöttét a Magyar Püspöki Konferencia által kezdeményezett Jót tenni jó program lelkes adakozói és a magyarországi gyerekek adományai tették lehetővé. Az otthon elkészülése után 80-100 gyereknek ad majd új otthont, 7-8 nagy családban. /-J-: Épülőben a Szent József Gyermekvédelmi Központ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

200 éves temploma ünnepét ülte a Brassó megyei Apáca község lakossága, ugyanakkor a felnőtt-képzést biztosító Oktatási Központot avatták május 14-én. Az eseményen részt vett az Apáczai Közalapítvány kuratóriuma, Annus József jelenlegi és König Sándor volt elnök, Arató Gergely oktatásügyi államtitkár Magyarországról, Kötő József államtitkár és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. A központban szakmát tanulhatnak az érdeklődők. Az ünnepség keretében Arató Gergely „A magyar felsőoktatásért” díjat átadta a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem professzorának, Béres András rektornak. /Ünnepelt Apáca. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Két anyanyelvi vetélkedőre kerül sor a Gagy mentén a napokban. A szentábrahámi Benedek Elek Alapítvány a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen szervezi meg az iskola névadójának tiszteletére kezdeményezett, most már hagyományosnak számító mesemondó versenyt, amelyen Keresztúr környéki iskolák képviselői mondanak mesét május 18-án. Május 20-án Gagyban, a felújított kultúrotthonban a környékbeli tanulók mérik össze képességeiket a 12. Móra Ferenc Vers- és Prózamondó Versenyen. /Anyanyelvápolás a Gagy mentén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Miközben egyes iskolák olyan román személyiségek nevét viselik, akik soha nem jártak Szatmárnémetibe, a három magyar líceumot leszámítva, mindössze egy vegyes Schiller–Petőfi nevű tanintézet létezik. Tavaly elindult egy kezdeményezés a 10-es általános iskolától, hogy vegye fel a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének, a több éven át Szatmárnémetiben diákoskodó Szilágyi Domokosnak a nevét. A szükséges többségi tantestületi szavazat, majd a városi tanács jóváhagyó beleegyezése is megvolt, döntés mégsem született. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint már csak az iskola igazgatójának kell elküldenie a kérvényt és a jóváhagyásokat a tanfelügyelőséghez. Reszler István, az iskola igazgatója, aki tavaly felkarolta a kezdeményezést, most óvatos, úgy véli, hogy a névváltoztatás „elijesztené” az iskolától a román szülőket, és fennállna annak lehetősége, hogy a tanintézet magyar iskolává válna. Úgy látszik, fél az esetleges „politikai támadástól”. Szatmárnémetiben ötvenezres a magyarság lélekszáma. /(Sike Lajos): Mégsem lesz Szilágyi Domokos iskola? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A 659 lelket számláló Kézdimartonfalva református település, de az utóbbi évtizedekben megnövekedett a katolikus filia is. A Szentkatolnához tartozó faluközösség ragaszkodik részlegesen megmaradt önállóságához, mezejéhez, kaszálóihoz, legelőihez, állatállományához, általános iskolájához, egyházához, éredekszervezetéhez. A falvak ragaszkodnak ősi iskoláikhoz. Megszűnt a mátisfalvi elemi iskola, Márkosfalván és Hatolykán rég nincs V–VIII. osztály, s kérdéses az imecsfalvi elemi fennmaradása is. Aggódnak a helyiek: vagy megszűnik a martonfalvi V–VIII. osztály, s vele együtt egy-két falusi elemi, vagy a szentkatolnai községvezetés vállalja, hogy pótolja a költségeket. Martonfalván nem ismeretlen a jó közösségi szellem, készséggel részt vesznek a közmunkákban. Évek óta javítgatják a helybeli kul­túr­otthont. A tetőzete beázik. Korszerű fedőanyaggal akarják lefedni. Az RMDSZ-nek lesz majd a feladata, hogy ebben az épületben magyar közművelődés is legyen. Ez egyelőre ismeretlen a faluban. /Kisgyörgy Zoltán: Martonfalvi koordináták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Május 15-én Nagyajtán Moyses Mártonra, a néhai egyetemi hallgatóra emlékeztek, akit az 1956-os magyar forradalommal való együttérzése, a kommunista rendszert bíráló szavai miatt 1960–62 között börtönbe vetettek, és aki a megaláztatást nem bírva 1970 februárjában a brassói kommunista pártszékház előtt felgyújtotta magát, három hónap múlva, május 15-én pedig 29 éves korában belehalt sérüléseibe. Az Amerikából hazatérő Arany Tibor, a legendás pesti srácok egyike elhatározta, hogy a székely fiú emlékére is bronztáblát fog állítani, mert ott a helye a szovjet megszállás ellen szintén önkéntes máglyahalált halt Jan Palach prágai cseh egyetemista és a kommunizmus ellen ugyanígy tiltakozó Bauer Sándor mellett. Arany Tibor a Moyses-bronztáblát Nagyajta községnek adományozta. Leplezték Kiss Levente képzőművész alkotását, amelyen Moyses Márton gimnazistakori arcképe látható, alatta ezzel a felirattal: „Ebben a házban élt 1941 és 1970 között, a börtönből való szabadulása után itt volt a kényszerlakhelye, innen indult az önkéntes tűzhalálba Moyses Márton mártírköltő, az erdélyi tudományosság nagy ígérete.” Tófalvi Zoltán, 1956 erdélyi eseményeinek és utóéletének kutatója beszédében a magyarság egyik legnagyobb mártírjának nevezte Moysest. A Marosvásárhelyen élő Szokoly Elek, Moyses Márton egyik legjobb barátja és elítélt sorstársa felfelé hulló csillagnak nevezte Moysest, Józsa Árpád Csaba volt politikai fogoly pedig arra emlékezett, hogy napokkal az 1956. november 4-i szovjet katonai támadás után Moysesszel és másik két iskolás társukkal hogyan vágtak neki a román–magyar határnak, hogy a pesti srácokhoz csatlakozzanak. A Krónika munkatársa, Benkő Levente a Moyses Márton életpályáját és kálváriáját összefoglaló, Bűn volt a szó című könyvének bemutatóján kiemelte: az atomfizikával, magas szintű matematikával, folklórgyűjtéssel és nemzetpolitikai kérdésekkel egyaránt foglalkozó Moyses gondolkodása évtizedekkel megelőzte korát. /Moyses Mártonra emlékeztek a háromszéki Nagyajtán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Temesváron kollégák, ismerősök, színházbarátok körében ünnepelte május 13-án 79. születésnapját Ferenczy Annamária (Maya), a Csiky Gergely Állami Színház idén Hűség-díjjal kitüntetett tagja. A ma is töretlen lendülettel dolgozó magyarláposi születésű művésznő zene- és színiakadémiát végzett. Játszott a Kolozsvári Magyar Operában, a Nagyváradi Állami Színházban, az 1960-as évek második felében szerződött a temesvári magyar társulathoz. Több mint fél évszázados pályafutása során több mint 250 szerepben lépett fel. /P. L. Zs.: Mayát ünnepelték a színházban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Évente egyszer bizonyosan Borosjenőre terelődik a figyelem Arad megyében, ekkor rendezik meg a helység szülöttéről, Horváth Béla színészről elnevezett szavalóversenyt. Amikor először megtartották, tíz körül volt a fellépők száma, de ahogy teltek az évek, egyre többen kapcsolódtak be a szórványvidéken. Idén már száz körüli a versmondók száma. A dr. Vajda Sándor helybeli EMKE-elnök kezdeményezte versenynek nyolc esztendeje igen lelkes külföldi támogatói is vannak, köztük a magyarországi Tasnády Lajos. Saját költségükre több gyereket átvittek üdülni Balaton menti nyaralójukba, sőt: beszédhibás gyerekeket kezeltettek igen sikeresen. /(Péterszabó Ilona): Borosjenői versmondók vetélkedője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Május 14-én Szászrégenben, a református templomban tartották a lassan hagyománnyá váló Zengjen hálaének kórustalálkozót. Demeter József református lelkész és Gagyi Béla karnagy tizennegyedik alkalommal szervezte meg ezt a nagyszabású rendezvényt. Összesen 13 kórus jelent meg. A rendezvény – a Pápai Lajos által vezetett szászrégeni fúvószenekar akkordjai kíséretében – felvonulással kezdődött. /Fábián András Gy.: Zengjen hálaének kórustalálkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Temes megyében, Végváron tartalmas iskolanapokat szerveztek. Peres Ibolya, az iskola igazgatója elmondta, számára az iskola, a hivatás jelenti a legtöbbet az életben. A környékről Kádár, Buziás, Sipet, Ötvösd, Gátalja, a határon túlról Röszke iskolai küldöttsége érkezett meg. Idén Csákról, a Caritas árvaház gyermekei is megtapasztalhatták Végvár nagyközösség vendégszeretetét. Kézművesség, logikai játékok, újságszerkesztés, helytörténeti vetélkedő, sport, kirándulás – változatos volt a program. Az Ismerjük meg szülőfalunkat verseny megmozgatta a falut. /Sipos Erzsébet: Visszhangos iskolanapok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Május 16-án Gyimesfelsőlokon és Csíkszeredában tartottak előadást a budapesti Magyar Operaház előadóművészei. A hangverseny jótékonysági jellegű volt, az adományozott összegeket a moldvai csángók megsegítésére ajánlották fel a művészek. /Takács Éva: Budapesti előadóművészek Operagálája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Bocskai-díjjal tüntette ki a Bocskai Szövetség a Háromszék szerkesztőségét, értesítette a lapot dr. Kreczinger István elnök. A szervezet immár tizennegyedik alkalommal osztja ki az elismeréseket egy-egy Erdélyben, Magyarországon és Nyugaton élő személyiségnek, 1996 óta a felsoroltakon kívül egy intézménynek is, aki, illetve amely ,,a Bocskai Szövetség programjából eredő erkölcsi-politikai értékrend szerint kiemelkedően szolgálja nemzetünket, ezen belül az erdélyi magyarságot”. A díjátadásra május 29-én Koltón kerül sor. Az eddigi díjazottak között van Beke György, Böjte Csaba, Egyed Ákos, Gergely István, Kató Béla, Orbán Viktor, Pomogáts Béla, Tempfli József, Tőkés László. /Bocskai-díjas a Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Tamás György műgyűjtő fáradhatatlanul rendezi a kiállításokat, csoportost vagy egyénit, kiadványokban népszerűsíti az egyetemes magyar képzőművészeti munkákat, elsősorban Stockholmban, az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholmon – az EMKES-en keresztül. Ennek az egyesületnek a célja, amint a hasonló című könyv első fejezetében a négy szerző, Gergely Tamás, Stockholm, Takács Gábor, Kolozsvár, Takács Gábor, Szentendre és Tar Károly, Lund, kifejti, a magyar képzőművészet támogatása és népszerűsítése, ezen belül kiemelten az erdélyi szerzőké és munkáiké. Most rendezi a második nagyszabású képzőművészeti tárlatot Tamás György műgyűjtő. Mind a március 17-i, első, mind a mostani, második, május 26-án megnyíló kiállítás, az EMKES 10. jubileumának szentelt rendezvény bemutatja a magyar képzőművészeket Kolozsvártól Amerikáig, Nagybányától Párizsig. A Kolozsvárról elszármazott mecénás szervezte márciusi kiállításon kiváltságos helyet kapnak kolozsvári képzőművészek: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, Tompos Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan sokan már elhunytak. A felsoroltakon kívül több mint 25 magyar képzőművész munkáját mutatták be. A május 26-án Stockholmban, az Idős Magyarok Klubjában (Senior Klub) nyíló kiállításon 38 képzőművész szerepel 59 munkával. Ezen a kiállításon zömmel szobrászok, keramikusok szerepelnek, de festők és grafikusok is. Az alkotók egyharmada „kincses Kolozsvárt” képviseli. /Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Megjelent Henics Tamás, /sz. 1965, Szentgothárd, Vas megye/ kétnyelvű könyve: Juhmérés Visában, alcíme Szent György-napi örökségünk. Angol nyelvre Sue Foy fordította: Measuring sheep’s milk in Visa a Saint George’s day custom in Transilvania. A kötet az Etnofon népzenei kiadó gondozásában jelent meg 2005-ben Budapesten. A szerző összehasonlítja más falvak azonos szokásaival, (Méra, Szovát, Szék, Magyarlóna, Nemeszsuk, Bonchida, Magyarpalatka), a kiadványt fényképek illusztrálják. /Vajnár Ilona: Juhmérés Visában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Békéscsabán a Heti Kelet hetilapnál a szerző, Sarusi Mihály jelenlétében mutatta be Banner Zoltán színművész, műkritikus az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban megjelent kisiratosi monográfiát, a Szalbek-Iratost. /(b): Békéscsabán a Szalbek-Iratos. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Május 17-én a képviselőház és a szenátus együttes ülésen ratifikálta az Európai Unió tagállamai, illetve Románia és Bulgária közötti, április 25-én Luxemburgban aláírt egyezményről szóló törvényt, amely a két ország uniós csatlakozására vonatkozik. Az RMDSZ részéről Markó Béla államminiszter mondott beszédet. Rámutatott: a csatlakozási egyezmény ratifikálása a diktatúra bukását követő legfontosabb döntés. Kifejtette: a magyarok a szélsőségesen nacionalista erők okozta szkepticizmus dacára támogatják Románia EU-integrációs törekvéseit. A közös Európán belül számos elve működik a szubszidiaritásnak és az autonómiának, amelyeken keresztül a nemzeti kisebbségeknek lehetőségük nyílik arra, hogy nemzeti identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat megőrizhessék és ápolhassák. /Ratifikálták az EU-csatlakozási egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Kilenc Kovászna és Hargita megyei román liga és alapítvány kéri a kormányt, hogy halassza el a kisebbségi törvény elfogadását, amíg a Velencei Bizottság nem nyilvánít véleményt a tervezetről, ne engedjen „az RMDSZ zsarolásának és nyomásának”. Tiltakoznak az RMDSZ tervezetének előírásai ellen, amelyek „túllépik az európai törvények standardjait és a demokratikus államok gyakorlatát, és megteremtik az etnikai alapú területi autonómia alapjait a két megyében”. /Ellenzik a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A tavalyi sikertelen előterjesztés után másodszor is a parlament elé terjeszti változatlan formában Székelyföld Autonómia Statútumát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A szervezet Állandó Bizottsága május 17-én hozta nyilvánosságra azt a határozatot, amely leszögezi: május 25-ig a parlament elé terjesztik a tervezetet. 2003-ban az SZNT megalakulásakor a testület elfogadta a Csapó József által kidolgozott tervezetet munkadokumentumként. A beérkezett javaslatok alapján megtartott vita során a testület saját autonómia-statútumaként fogadta el a tervezetet. A román parlament alsóháza tavaly március 30-án elutasította a tervezetet, a román pártok mind az elutasításra voksoltak. Az RMDSZ korábban nem értett egyet azzal, hogy hat képviselője február 25-én az SZNT felkérésére benyújtotta a parlamentben a Székelyföldi Autonómia Statútum tervezetét, e szavazáskor mégis a frakció minden tagja együtt szavazott az indítvány előterjesztőivel, így tiltakozva néhány szélsőséges román politikus magyarellenes kirohanása ellen. Az SZNT szerint most kedvező nemzetközi konjunktúra van, amit Románia 2007-re tervezett EU-csatlakozása és az Európai Parlament külügyi bizottsága által elfogadott jelentés teremt meg. Március 29-i ülésén ugyanis a testület az általános kisebbségvédelmi megfogalmazások mellett, kifejezetten a magyar kisebbségre vonatkoztatva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvének figyelembe vételét sürgette. Az SZNT a tervezet benyújtásával azt szeretné tudatosítani a hazai és a nemzetközi közvéleményben, hogy az erdélyi magyarság igényli a területi autonómiát. Ferencz utalt arra, hogy Renate Weber, Traian Basescu államelnök tanácsosa a napokban a Duna tévében úgy nyilatkozott, hogy a romániai magyarság részéről ilyen igény nem létezik. Az SZNT megkeresi levélben az RMDSZ törvényhozóit, és felkéri őket, hogy támogassák a tervezetet. – Várom az SZNT megkeresését, és a szöveg ismeretében döntöm el, hogy támogatom-e vagy sem a tervezetet – mondta a Szabadságnak Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Toró szerint az autonómiavitát újra kellene tematizálni, és frontot kellene nyitni a területi autonómia témájában is. /Borbély Tamás: Ismét a parlament elé kerül a székely autonómia-tervezet. Toró T. Tibor: a területi autonómia esetében is frontot kellene nyitni. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A bíróság György Ervin Háromszék megyei kormánymegbízottnak adott igazat, s törvénytelennek mondta ki a vargyasi tanács népszavazási határozatát. Az önkormányzat fellebbezni fog, jelezte Ilkei Ferenc polgármester. A vargyasi tanács határozata szerint a község polgárainak arra a kérdésre kellett volna válaszolniuk: akarják-e, hogy a Székelyföld autonóm közigazgatási egységgé váljék, és Var­gyas község ehhez tartozzék. A polgármester elmondta, a határozatot először formai okokra hivatkozva akarták megsemmisíteni, majd miután ren­delkezésükre bocsátották a kívánt iratokat, a hatályban lévő román törvényekre, az Európai Unió szellemére hivatkozva ,,szó szerint lehordtak a sárga földig – voltunk nacionalisták, szepa­ra­tisták, sőt, sztálinisták is –, majd számunkra kedvezőtlen döntést hoztak.” Ilkei hozzátette, esélyük sem volt, hogy szóhoz jussanak. Az önkormányzat fellebbezésre készül, védelmét Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd fogja ellátni. /(hecser): Vargyas vesztett, de fellebbezni készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./