Gyalog tette meg a körülbelül hétszáz kilométeres távot Bencsik János, Tatabánya polgármestere, aki négy héttel ezelőtt indult a városból Csíksomlyóra. Zarándoklatával engesztelni kívánja a Nagyboldogasszonyt a magyarság hibáiért, az erdélyi magyarokat a december 5-ei népszavazásért. Szerinte az idősebbeket sértette inkább lélekben a decemberi népszavazás, a fiatalok egy része dühös és méltatlannak tartja az elutasítást, más csak legyint... /A tatabányai zarándok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Megjelent a Pohárnyi fény /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ című, Kolozsváron élő román és magyar költők kétnyelvű antológiája, a városi tanács és polgármesteri hivatal támogatásával. Molnos Lajos szerkesztő, a válogatás összeállítója elmondta: több szempontból is nagy jelentőségű ez a kötet. /F. I.: Pohárnyi fény – Kolozsvári kortárs költők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

„Kevés olyan alkotás van, amelyik egyszerre az angol irodalom klasszikusa és ugyanakkor a 17. század végétől kezdve egyik legnépszerűbb hitépítő olvasmány is keresztények körében” írta előszavában dr. Fabiny Tibor egyetemi tanár a Koinónia Kiadó által két nyelven, magyarul és románul megjelentetett kötetéhez. John Bunyan A zarándok útja, (a román változat címe Calatoria pelerinului) című művének mostani kiadását nemzetközi könyvnek lehet tekinteni, mert angol szerző alkotása jelent meg román fordítók közreműködésével magyar kiadónál, bolgár képzőművészek illusztrációjával. /(köllő): A zarándok útja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Megjelent Daczó Árpád (P. Lukács O.F.M.): Csíksomlyó titka /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve, a 2000-ben napvilágot látott nagysikerű mű változatlan újrakiadása. Daczó Árpád ferences szerzetes (páter Lukács) több évtizedes kutatómunkája annak a kapcsolatnak a feltárása, amely a régi magyar mitológia Boldogasszonya, ősvallásunk Hold-istenasszonya, a keresztény Boldogságos Szűz Mária között létezhet, és amely a mai napig meghatározza a keresztény világnézetet. A pünkösdi búcsú alkalmával, a kegytemplom előtt az atya dedikálja a könyvet. /Csíksomlyó titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Több százezer ember gyűlt össze május 16-án a 438. csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklaton, a híres csíksomlyói búcsún. Délelőtt 11 órakor a templom előtti térről indult a búcsú jelképeivel és a főpapsággal a körmenet, az úgynevezett kordon a déli szentmise színhelyére. A zarándokokat Páll Leó, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója köszöntötte, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke üdvözölte a főpapságot, akárcsak a zarándokhelyet 750 éve őrző ferenceseket. Az érsek a Vatikán – Leonardo Sandri helyettes államtitkár – üzenetét tolmácsolta az egybegyűlteknek. Jakubinyi reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek pápa valóra váltja előde ígéretét, miszerint ellátogat majd Csíksomlyóra. A hagyományos búcsúra Magyarországról is jöttek közéleti személyiségek: Németh Zsolt, Dávid Ibolya, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége jószolgálati úton tartózkodik Romániában. Szovátán megtekintette a Szent József Gyermekotthont, megismerkedett az ott lakó gyermekekkel és az otthon vezetőivel, tanáraival, majd Gyimesfelsőlokon meglátogatta az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, Berszán Lajos esperes vendégeként. Dalma asszony maga is részt vett a búcsún, majd pünkösdvasárnap a csángóföldi Rekecsinbe vezetett útja. E helyen a csángó gyermekek számára épülő iskola alapkőletételi ünnepségén vett részt. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltételeiről, az anyanyelv megőrzéséről, a család értékeiről, valamint az erdélyi magyarság autonómiájának fontosságáról beszélt a csíksomlyói búcsún elhangzott ünnepi beszédében Hajdó István gyergyói főesperes. „Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, szűzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!” – ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István főesperes. Különleges figyelmet szentelt beszédében a család hagyományos értékeinek, szót emelve a válások ellen. A válás a főesperes szerint elsősorban a gyermekeket károsítja. Hajdó István a nemzet megmaradásának feltételeként három dolgot határozott meg: a hitet, az anyanyelvet és az autonómiát. Ami a hitet illeti, Szent István király egykori parancsát idézte fel, miszerint minden tíz falu népe építsen templomot. „Ma is kéri tőlünk Szent István király: ne hagyjátok a templomokat! Istennek üres templomra nincs szüksége. A földi templomokat töltsük meg élettel, élő templomokkal”. A nemzet egységéről szólva így szólt a főesperes: a „megoldott kévét”, amíg nem késő, együtt kell összegyűjtenie a magyarságnak. „Az imádság adott erőt, hogy mindenki előtt valljuk, mi egy láthatatlan magyar nemzethez tartozunk, és minket nem lehet országhatárok közé zárni... Ne adjuk fel! Az oldott kévét gyűjtsük össze, még akkor is, ha minden esztendőben megrendezik 2004. december 5-ét, amikor a nemzetet két részre szakították. Mindent elkövettek, hogy a többség letagadja azt az igazságot, hogy mi testvérek vagyunk. Nem győztek, mert a testvéreinket félrevezetőkkel szemben, másfél millióan vállalták az igent” – fejtette ki az egyházi elöljáró. Úgy vélte: az igent vállalók felismerték, hogy a magyar nép, a magyar nemzet nem alakulhat tömeggé. Hangsúlyozta, hogy egy nemzet feltámadása akkor jön el, amikor kiutasítja életéből a koporsót, megszünteti a gyermekellenes hangulatot, és vállalja az életet. Hajdó István szerint „a mai vezetők olyan Európát akarnak teremteni, amelyből kihagyják a keresztény értékrendet, mint fogalmazott, az erkölcsi rend fölött emberi törvényeket hoztak, meghirdették, hogy szabad az abortusz, az időseknek szabad a kegyes halál, és ifjúságunk fogyaszthatja az enyhe kábítószert. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyűjtsétek össze” – kérte a jelenlévőket a főesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. A csángómagyarok védelmében mondta a szónok a magyarság minden vezetőjéhez szólva: miért kellett, hogy éppen egy finn asszony (Titty Isohookana Asunmaa) emelje fel szavát az Európa Tanácsban a 150 ezer csángómagyar jogaiért? Az erdélyi magyarság autonómiájáról szólva Hajdó érthetetlennek nevezte, hogy a „körülöttünk élő nemzetek” ezt a szót, hogy autonómia, nem szeretik hallani. /Pünkösdszombati búcsú – 438. alkalommal. Hajdó István: megmaradásunk feltétele a hit, anyanyelv, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Dr. Steiner Pál, Budapest belváros polgármestere: Most már hagyományosan részt veszek a búcsúkon. Korábban is voltam. A magyarság olyan ünnepe ez, amelyen nem számít a felekezeti hovatartozás. Itt a nemzet egységét is érezni lehet. Martonyi János volt magyar külügyminiszter: Ilyen csodálatos élményben nem nagyon volt részem. Az ünnepi beszéd különösen megragadott, minden benne volt, amit most el lehetett és el is kellett mondani. A magyarság összetartozásának egy nagyon nagy ünnepén voltam. Ezt viszem magammal, mint velem együtt az a félmilliónyi zarándok, aki feljött a Hegyre. Csoóri Sándor költő: Csíksomlyó a jelenkori magyar történelem egyik legizgalmasabb helye. Egy nép olyan vallomását ismerhetem itt meg, amelyik nem szóban igazol. Ide senki nem küldi az embereket, se pártok, se szakszervezetek. Nagy vallomás, mert úgy látszik, hogy a magyarság lelke mélyén vannak olyan erők, amelyek itt tudnak igazából kifejeződni. E nagy erejű vallomásnál szebbet nem tudok elképzelni. /Bajna György: Búcsúfia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./

Újabb károkat okozott az elmúlt két napban az árvíz és földcsuszamlás: Arad megyében 718 gazdaságot érintett, a városban pedig több lakás pincéjéből ki kell szivattyúzni a vizet. Brassó megyében 12 helységet öntött el a víz, járhatatlanok egyes megyei és községi utak, Krassó-Szörényben 1120 gazdaság és 120 hektár földterület szenvedett kárt. Kovászna megyében 17 személyt kellett kilakoltatni. Temes megyébe 24 víz-szivattyú érkezett Németországból, hogy eltávolítsák a vizet az elöntött területekről. /További károkat okoz az árvíz és földcsuszamlás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Persányi Miklós magyar, és Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter hét végén Verespatakon tett látogatásakor a Duna TV és a Magyar Televízió kolozsvári stábjának munkáját a Kolozs megyei környezetvédelmi hatóság vezetői akadályozták. Makkai Koós Imola, a Duna TV kolozsvári tudósítója elmondta: a Kolozs megyei környezetvédelmi hatóság vezetője, Marian Proorocu leigazoltatta az egyik stáb operatőrét, és meg akarta tiltani, hogy filmezzék a bánya vezetősége és a küldöttség tagjai között folyó utcai beszélgetést. Később a két magyar közszolgálati tévé munkatársainak a román hatóságok megtiltották, hogy hallótávolságon belüli körzetben közelítsenek a küldöttség tagjaihoz. A tévések azt is sérelmezték, hogy Sulfina Barbu nem adott interjút a Duna TV-nek, arra hivatkozva, hogy csak magyar sajtó van jelen az eseményen. /B. T.: Akadályozták a Duna Tv és az MTV munkáját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A Román Televízióra gyakorolt politikai nyomással és a tévétársaság ügyeibe való beavatkozással vádolta meg nyílt levélben Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt a tévétársaság elnök-igazgatója, Valentin Nicolau. Szerinte a kormányfő megígért az RMDSZ-nek egy olyan kisebbségi törvényt, amilyent azok szeretnének, cserébe egy „ellene” szavazatot kért a vizsgálóbizottságban. A kormány szóvivője szerint Valentin Nicolau valótlanságokat állít. /Megvádolták a miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A csángómagyar gyermekek számára felépítendő iskolaközpont alapkövét tették le és szentelték meg ünnepélyes keretek között, romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében május 15-én, Rekecsinben. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egy iskolaközpont felépítéséhez. Az ünnepségen többek között részt vett Mádl Dalma, a köztársasági elnök jószolgálati úton Romániában tartózkodó felesége és a magyarországi politikai élet számos képviselője. Böjte Csaba az ünnepség előtt felidézte: január elején a csángómagyarok szövetsége a Szent Ferenc Alapítványhoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen egy olyan iskolaközpont felépítésében, ahol a jövőben a csángómagyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak majd. Az alapítvány tizenöt hektár földet vásárolt Rekecsinben az iskolaközpont felépítéséhez. A tervek szerint a komplexum iskolát, kollégiumot, étkezdét, tornatermet, játszóteret, sportpályát és több más épületegységet foglalna magában. Egy közeli telken tanári lakásokat is építenének. Böjte Csaba elmondta: első lépésként meg kell szerezni a román hatóságoktól az építési engedélyt, s remélhetőleg 2006 tavaszán meg is lehet kezdeni a központ építését. /Iskolaközpont csángómagyar gyermekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Az alapkőletétel és -szentelésen beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke; Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere; Mádl Dalma; Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke; Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana-Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke; Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepség meghívottja volt Terényi János bukaresti magyar nagykövet és Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. Nem jött el ugyan személyesen Petru Gherghel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. /Alapkőletétel Rekecsinben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Gabriel Berca bákói prefektus beszédében kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel”. Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevők a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. Az ünnepségen megszólalt a harang, amelyet a magyarországi Farkas Titusz ajándékozott a leendő iskola kápolnájának. Oldalára a Székely himnuszból vett idézetet írtak. /Lukács János: Iskola a Béke Királynője oltalmában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Botrányba fulladt márciusi kolozsvári látogatása után Eörsi Mátyás most a Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ) küldöttségével Bukarestbe látogatott. Eörsi Mátyás kijelentette, azzal, hogy a magukat radikálisnak hívő magyarok Gyurcsány Ferenc március 15-i üzenetét kifütyülték, a román miniszterelnökét viszont megtapsolták, igazi liberális politikát valósítanak meg, mert tudomásul veszik, hogy miközben a romániai politikai nemzet tagjai, kulturális önazonosságuk magyar. Asztalos Lajos kifejtette, „mi nem hisszük magunkat sem úgynevezett radikálisnak, sem fasisztának – ahogyan egyes elvtársai a velük egyet nem értőket nevezik –, még kevésbé nyilasnak – ahogyan kolozsvári látogatásakor az ez ellen tiltakozókat ő vagy egyik cimborája minősítette –, hanem egyszerűen olyan magyarul beszélő magyarnak, aki ragaszkodik önazonosságához, aki nem akar Magyarországra telepedni, aki szülőföldjén akarja nyelvét, hagyományait, anyanyelvi műveltségét megőrizni”. Eörsi nem akarja tudni, miért fütyülték ki Erdély-szerte Gyurcsány Ferenc üzenetét. Azért, mert az, aki december 5-e előtt minősíthetetlen kampányt folytat a magyarországi szavazók meggyőzésére, március 15-én ne üzenjen semmit, mintha mi sem történt volna. Eörsi Mátyás „ne akarjon bennünket magyarul beszélő románnak minősíteni, mert nem megy. Mi a magyar nemzet része vagyunk!” – írta Asztalos. A politikai nemzet fogalma az egységes nemzetállam velejárója. Eörsi Mátyás, a magyar miniszterelnök tanácsadója ezt tudja. mégis ennek a híve. /Asztalos Lajos: Eörsi Mátyás és mi, „magyarul beszélő románok”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Réven 800 főnyi magyar él. Rév község önkormányzata az elsők között írta ki magyarul is a település nevét. Rövid időn belül lefestették a táblát, azt kijavították, de legközelebb már ellopták a magyar nyelvű feliratot. – Háromszor tűnt el és rongálódott meg a településjelző – sommázta a tábla történetét Hasas János révi tanácsos. A községi önkormányzat segítségével egy hete csináltattak újabb kétnyelvű helységnév táblát. /(Lakatos Balla Tünde): Lefestették, ellopták, de megint a helyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Lemondott a hétvégén a román írószövetség elnöke, Eugen Uricaru, miután a nyilvánosságra került dokumentumok szerint a Szekuritáté besúgója volt. Az 58 éves Uricaru közölte: azért mond le, mert a vádaskodások miatt kialakult légkör nem használ az írószövetségnek. Tagadta, hogy a Szekuritáté informátora lett volna, cáfolta, hogy megfigyelte volna Doinea Cornea kolozsvári emberjogi harcost és Nicolae Steinhardt antikommunista írót, szerzetest, és jelentéseket írt volna róluk. Doina Cornea megkapott több rá vonatkozó aktát a Szekuritáté egykori irattárából, ezekből szerzett tudomást Uricaru ellene irányuló tevékenységéről. Cornea előbb magánlevélben szólította fel lemondásra az írószövetség elnökét, majd amikor nem kapott választ, nyilvánosságra hozta az iratokat. Uricaru számos fontos pozíciót foglalt el a rendszerváltás után a bukaresti külügyminisztériumban. Később a közszolgálati rádió egyik vezetője lett, majd 2001-ben megválasztották az írószövetség elnökévé. /S. M. L.: Lemondott a román írószövetség elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Május 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) székhelyén zajlott le a II. Számítástechnikai nyomdászkonferencia, hazai és anyaországi részvétellel. Boros János alpolgármester Kolozsvár nyomdaipari hagyományait és kilátásait hangsúlyozta. Köllő Gábor, EMT-elnök pedig az idén 15. születésnapját ünneplő társaság eredményeire utalt (6 fiók, 10 szakosztály, 900 tag, évente 10 nemzetközileg is elismert tanácskozás). Romániában hiányosság, hogy a mai napig nincs nyomdászképzés. A várható változások azokat a nyomdákat fogják érinteni a leginkább, amelyek tőkeszegények, elavult technológiájúak. /Ördög I. Béla: II. Számítástechnikai nyomdászkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Véget értek Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban a Kollégiumi Napok. Szöcs Ildikó igazgatónő a rendezvény célját „ünnepi együttlétnek és bemutatkozásnak” nevezte. Előadások hangzottak el, volt szavalóverseny, ki mit tud vetélkedő, könyvbemutató, kiértékelték az esszé és rajzpályázatot. Eljöttek a véndiákok, külföldről is. Jelen voltak a testvériskolák képviselői. /Bakó Botond: Bethlen-napi együttlétek Nagyenyeden. Véget értek a Kollégiumi napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Brassóban május 13-a és 19-e között zajlik a Brassói Magyar Diákszövetség évfordulós ünnepsége, a XV. BMD szülinapok rendezvénysorozata. Az Áprily Lajos Főgimnáziumban sportrendezvények voltak, továbbá nótaest és szórakoztató előadások. /XV. BMD szülinapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Hálaadó istentisztelettel ünnepelt, valamint jótékonysági fogadást adott a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium abból az alkalomból, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület visszanyerte tulajdonjogát az egykori kollégium ingatlanjára. Igét Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke hirdetett. Tőkéczki László /Budapest/, az ELTE előadótanára beszédében üdvözölte a nagy eseményt. /Barabás Blanka: Ünnep a református gimnáziumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 16./

Húsz településről vettek részt a csíkszeredai Csűrdöngölő ifjúsági néptánctalálkozón Csíkszeredában, május 13-án, a Szabadság téren. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az András Alapítvány által szervezett Csűrdöngölő néptánctalálkozón közel ezer kis táncos ropta. /D. Balázs Ildikó: Ezer gyerek perdült táncra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Május 13-án Nagygalambfalván a település nagy szülöttjének, Kányádi Sándornak a verseiből rendeztek szavalóversenyt az iskolában, melyen kilenc környékbeli település gyermekei vetélkedtek. 1566. május 11-éről származik az első írásos említés arról, hogy Nagygalambfalván iskolai oktatás folyik. Erről tizenegyedik éve megemlékeznek az iskolanapok keretében. /K. E.: Verstől versig Nagygalambfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 16./

Május 14-én Kolozsváron, a Korunk Galériában Lövith Egon festményeiből és grafikáiból nyílt kiállítás. Németh Júlia műkritikus ismertette a nyolcvankét éves mester életét, művészi pályáját. Lövith Egon megjárta a koncentrációs tábort, ennek ellenére a mai napig megőrizte munkakedvét, pozitív életszemléletét. Kántor Lajos szólt a Mentor Kiadó által néhány hónapja Németh Júlia tollából megjelentetett Lövith Egon-monográfiáról. /Ö. I. B.: Lövith Egon tárlata a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Megjelent Magyari András: Gyergyóalfalu a történelem sodrában /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2005/ című monográfiája, az 1997-es kiadás változatlan utánnyomása. Magyari András levéltári és könyvészeti kutatások során összegyűjtött adatokból tárta fel a falu történetét. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./

Egy, a nevének elhallgatását kérő erdélyi diák több száz aláírással támogatott levélben kérte Dávid Ibolya jelölését az államfői posztra a Fidesztől és az MDF-től. Az íveket tartalmazó borítékon feladó nincs, a postai bélyegző azonban magyarországi feladást jelez. Az MTI-nek sikerült elérnie az erdélyi gimnazistát, aki közölte: kizárólag a Fidesz és az MDF címére adta fel a két levelet ajánlott küldeményként Marosvásárhelyen. A Fidesz sajtóosztálya az MTI-nek azt mondta, hogy nincs tudomásuk a levélről. /Erdélyiek Dávid Ibolya államfő-jelölését kérték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Állítólag erdélyi magyarok Dávid Ibolyát szeretnék látni Magyarország elnöki tisztségében. Lehet, hogy vannak néhányan, akik az MSZP és az SZDSZ újraválasztásában érdekeltek, amit az MDF elnöke az utóbbi három évben politikai sasszézásaival ugyancsak igyekszik előmozdítani. De az erdélyi magyarok elsöprő többsége a NEMeseket annyira nem kedveli, hogy zsoldosukat sem akarja magas polcon látni. Úgyhogy ebből a hírből kérjük szépen kivonni 99,99 százalékunkat. / N. Á.: Ibike államelnök? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

Május 14-én Marosvásárhelyen a várban az EMKE immár másodízben megszervezte a Tavaszi Fesztivál, melyet Csegzi Sándor alpolgármester nyitott meg. Különböző tájegységek népviseletébe öltözött gyerekek töltötték be a teret. Tizenhárom csoport lépett színpadra, Magyarországról is jöttek. A színpadon folyt a tánc, a játék, a mellette lévő téren kézművességre – nemezelés, körmöcskézés, fonás – tanították az érdeklődő gyermekeket. Volt népdalvetélkedő is, több mint negyven benevezővel. A család nemzetközi napja alkalmából a meghívottak között volt Herman János hatgyermekes református lelkész és Kristófi János tízgyermekes festőművész. /Mezey Sarolta: II. EMKE Tavaszi Fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./ A fesztivál keretében megrendezték Marosvásárhelyen a IV. Gyermek-Gyöngykoszorú találkozót, ahol népi gyermekjátékokat mutatott be 15 csoport, közöttük magyarországi meghívottak is. Ezt követően népdalvetélkedőre került sor. /II. EMKE Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Átfogalmazott néhány szövegrészt a készülő kisebbségi törvénytervezetben az RMDSZ azt követően, hogy múlt héten a szövetség vezetői Mona Musca művelődésügyi miniszterrel találkoztak. A szaktárca vezetője kifogásolta, hogy az autonómia tanácsok döntési jogkörrel rendelkezzenek a kultúra és az oktatás területén. Márton Árpád parlamenti képviselő elmondta: kidolgoztak egy újabb változatot a vitatott szakaszokról, de az autonómiatanácsok jogköre nem fog csorbulni, az oktatás és művelődés területén a hatóságoknak tudomásul kell venniük a testületek döntését. A folyamatos koalíciós egyeztetés tényét Markó Béla, az RMDSZ elnöke is megerősítette, aki azonban cáfolta, hogy pártközi megegyezés vagy más természetű alku létezne az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) közötti törvénytervezetről. Több hírforrás ugyanis arról számolt be, hogy egyfajta „cserealku” jött létre az RMDSZ és a kormánykoalíció két pártja, az NLP és a Demokrata Párt (DP) között. Eszerint az NLP és a DP elfogadja a kisebbségi törvény-tervezet RMDSZ által benyújtott szövegét, cserében pedig az RMDSZ támogatja a másik két partner által kidolgozott formáját a közszolgálati rádió és televízió tevékenységéről szóló parlamenti jelentésnek. /Átfogalmazott szakaszok a kisebbségi törvénytervezetbe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Az RMDSZ győzelmeként könyvelte el Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke azt a tényt, hogy Mona Musca művelődési miniszter elfogadta: a kisebbségi törvénytervezet szerint megalakuló autonómiatanácsnak hatósági jogköröket kell gyakorolnia. „A miniszter asszony kitétele az volt, hogy az autonómiatanácsoknak legyen valamiféle beszámolási kötelezettségük egy felsőbb hatóság felé. Ezt a kérést mi is megalapozottnak tartjuk, így abban egyeztünk meg, hogy az autonómiatestületek ne legyenek ugyan alárendelve egy másik intézménynek, ám legyen számukra kötelező beszámolni tevékenységükről a parlament előtt. Akárcsak az olyan, kormánypolitikától független intézményeknek, mint az Országos Audiovizuális Tanács vagy a Számvevőszék” – részletezte az államtitkár. Egy másik módosítás Markó Attila szerint kedvezőbb, mint az eredeti változat. A művelődési miniszter kifogásolta, hogy a központi hatóságoknak ki kell kérniük az autonómiatanácsok kötelező véleményezését valamennyi, az illető kisebbséget érintő kérdésben. Végül a miniszter kérésére a kötelező véleményezés fogalmát a beleegyezés fogalmával helyettesítették, ami a kisebbség szempontjából előnyösebb. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az autonómiatanács beleegyezése nélkül például nem lehet olyan oktatási vagy művelődési, illetve a kisebbségi médiát érintő kérdésekben döntéseket hozni, mint az iskola-összevonás és -megszüntetés vagy kultúr- és médiastratégiák kidolgozása” – tette hozzá Markó Attila. /Salamon Márton László: Ünnepelni készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Az ingatlan-visszaszolgáltatással kapcsolatos végleges bírósági döntések gyakorlatba ültetését szorgalmazta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő számos panaszt kapott, különösen a zsidó közösségtől, a tizenöt éve húzódó visszaszolgáltatási folyamat kapcsán. A Zsidó Világtanács vezetői elégedetlenségüket fejezték ki a visszaszolgáltatás kapcsán tapasztalt nehézségek miatt. A szervezet Zvi Barak jogtanácsos által aláírt levélben fordult a képviselőház elnökéhez, amelyben arra kérték Adrian Nastaset, tegye lehetővé, hogy a romániai zsidó közösség képviselői részt vehessenek a kormány által készített tulajdontörvény-csomag parlamenti szakbizottsági vitáján. /Tariceanu a jogerős ítéletek alkalmazását szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Két olvasó is vitatta Tibori Szabó Zoltán korábbi írását /A bérlő álma, Szabadság, máj. 9./, mondván, nem hibásak a bérlők, mert megvették a lakást. A levélíró ismer öregeket, akik az utcára kerültek, mert jelentkezett a hajdani tulajdonos. Tibori Szabó Zoltán válaszolt az észrevételekre, leszögezte, vissza kell adni a jogos tulajdonosnak volt ingatlanát, akkor is, ha az illető közben megvette azt az államtól. /Tibori Szabó Zoltán: Elvekről és pénzről van szó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A román–magyar partnerségi viszonyt és a romániai magyar kisebbség helyzetének javulását említette Traian Basescu államfő az Európa Tanács varsói csúcsértekezletén Románia egyik legjelentősebb megvalósításaként. A 46 tagország állam- és kormányfőinek, illetve minisztereinek részvételével rendezett találkozón Basescu eredményként könyvelte el, hogy sikerült egy új, az állampolgárhoz közelálló kormányzási elképzelést meghonosítania. Rámutatott: Bukarest állandó párbeszédet folytat a nemzeti kisebbségekkel. /Büszke Basescu a román–magyar partnerségi viszonyra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A jelenlegi magyar nyelvű adásidő kibővítése eshet a közszolgálati televízió vezetősége és a kormány közötti vita áldozatául. Valentin Nicolau, a Román Televízió igazgatója azzal vádolta a kormányt, hogy politikai nyomást gyakorol a tévé vezetőségére, ezt a kormányprogramból kimásolt azon szövegrészlettel igyekezett alátámasztani, amely éppen a magyar nyelvű adás kibővítésére vonatkozik. A kormányprogram szerint a következő négy évben bővíteni fogják a magyarul sugárzott adás idejét, hogy majd egész napos műsort tölthessen ez ki. – Megengedhetetlen, és természetesen törvénytelen, hogy a közszolgálati tévé műsorai politikai alkuk tárgyát képezzék. A tévé műsorait nem szabhatja meg a kormány, az adást nem lehet a kormánykoalíciós partnereket kielégítő árunak tekinteni – áll Nicolau közleményében. /A magyar adással kötekedik Valentin Nicolau. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ Gálfalvi Zsolt, a televízió igazgatótanácsának tagja érthetetlennek nevezte Nicolau elnök-vezérigazgató vádjait. A magyar nyelven sugárzó területi közszolgálati adók műsoridejének kibővítését nemcsak az RMDSZ vagy a kormány szorgalmazza, hanem ez összhangban áll a tévé igazgatótanácsának véleményével is. /Cseke Péter Tamás: Nyilatkozatháború a kormányprogram szerinti magyar műsorszórás miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Günther Krichbaum német kereszténydemokrata képviselő május 16-án Temesvárra látogatott, ahol kijelentette: „az Európai Néppárt /EPP/ nem egy zárt párt, bárki csatlakozhat, de a politikai alakulatoknak eleget kell tenniük bizonyos feltételeknek, például ne tartozzanak a nacionalista vonalhoz”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a román politikusok könnyen váltanak pártot, ami Németországban meglehetősen szokatlan. A romániai pártok közül többen is pályáznak az EPP-tagságra: a Román Humanista Párt Konzervatív Párt, a Nagy-Románia Párt, amely most felvette a Nagy-Románia Néppárt nevet. A Demokrata Párt is törölte alapszabályzatából azt a kitételt, miszerint csak szociáldemokrata ideológiájú határozatot fogadhatnak el. A romániai parlamenti pártok közül egyedül az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak. /Nem kellenek az EPP-nek a nacionalisták. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./