Biró A. Zoltán tudományos kutató, a KAM–Regionális és Antropológiai Kutatások Központja vezetője, egyetemi oktató a vele készült beszélgetésben értékelte a május 13-án lezajlott Székelyföld-konferenciát. Az elmúlt másfél évtizedben legalább egy tucat rendezvény foglalkozott Székelyföld fejlesztésének témakörével. Többször volt kísérlet arra, hogy tartósan fennmaradó munkacsoportot hozzanak létre, amely a Székelyfölddel foglalkozó „egyetlen” igazi szervezet lenne. Ez ugyanis egy sokszereplős térség, több erős kezdeményezés jelentkezik. Az eddigi tanácskozások sok érdekes részeredményt hoztak. Át kell térni a megfelelő szakmai színvonalú munkára. A legutóbbi tanácskozás, amelyet Hargita Megye Tanácsa szervezett, jelentős továbblépési esélyt jelent. Ezen a konferencián bemutatták Székelyföld – számokban című, Biró A. Zoltán és Zsigmond Csilla által készített tanulmányt. A legfontosabb feladat most már egy átfogó, alapozó jellegű térségi statisztikai munka lenne. Ennek hiányában átmeneti megoldást jelenthet a térségi családi háztartásokra irányuló rendszeres szociológiai adatfelvétel. A KAM keretében nemrég végeztek egy ilyen adatfelvételt. A térségben azok a háztartások vannak döntő többségben, amelyekre az „éppen csak megélünk” kijelentés jellemző, nem tudnak jelentősebb mértékben megtakarítani. A családi háztartások döntő többsége kivár, nem jelentkeznek tömeges mobilitási vagy migrációs szándékok. Ez a várakozási állapot jó helyzet a fejlesztési elképzelések, programok kidolgozására. E térségben a fejlesztés jelentős modernizációs fordulatot jelent. Egyfajta átalakulás előtt állnak, mely a munkavégzésben, a tanulásban, az információszerzésben a korábbitól eltérő modelleket hoz előtérbe. Hordozói a fiatalok, akik nemrég végezték tanulmányaikat, vagy éppen itthon tanulnak (a Sapientián, a Babes–Bolyai térségbe kihelyezett tagozatain). A generációs váltás nagyon közel van. Szükséges a térségi jövőképek kialakítása. /Cseke Gábor: Túllépni a „nagy eseményen”. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Csak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hívhatja össze a státustörvény végrehajtásának országos felügyelőtestületét annak a gyergyói visszaélésnek a kivizsgálására, amelyet Árus Zsolt a gyergyószéki felügyelőtestület tagjaként már egy éve bejelentett: a Gyergyó Területi RMDSZ jogtalanul használta a státusiroda Skoda márkájú autóját a 2004. tavaszi választási kampányban, az autót arra használták, hogy a nem RMDSZ-színekben indulni akaró személyek jelölését a törvényszéken megakadályozzák. – Az irodát és a szolgálati gépkocsit a magyarországi adófizetők pénzéből tartják fenn – mutatott rá Árus. Ezért felhívásában a magyarországi pártokhoz is fordult, a Határon Túli Magyarok Hivatala mulasztását kérve számon, amely már egy éve válasz nélkül hagyja az ügyben tett közérdekű bejelentést. /Gergely Edit: Markó Bélának kell lépnie a „státus-Skoda” ügyében? = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Ezreket mozgósítottak az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok. A Pro Érmellék Egyesület megalakításáról hozott határozatot több érmelléki település tanácsa, így majd könnyebben hozzáférhetnek az európai uniós Phare-alapokhoz. Sikeres volt a négynapos rendezvénysorozat, a naponta összegyűlt nyolc-tízezer ember azt jelzi, hogy nemcsak a helyieket, hanem a környék lakosságát is mozgósították. Meghívták Pataki Attilát, az EDDA frontemberét, illetve a Princess zenekart. /Balogh Levente: Pro Érmellék Egyesületet hoznak létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Erdély magyarlakta részeinek nagy részén (legfőképpen vidéken) halódik a kulturális élet. Nincsenek fiatalok, vagy ha vannak, nem érdekli őket a társadalmi létnek az a része. Dózsa György községben Gyárfás Károly egykori iskolaigazgató emlékezett: egykor hetven-nyolcvan tagú énekkar működött itt, volt tánccsoport, színjátszó csoport, pezsgő volt a kulturális élet. Ma már semmi sincs. Sok pedagógus ingázik, de a helybélieket sem érdekli a kultúra. A kultúrházak jobbára kihasználatlanok /Nagy Botond: Haldoklik a kulturális élet Dózsagyörgyön? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A Gyergyószentmiklóson zajló III. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumán Szebeni Zsuzsa, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet határon túli referense felelevenítette az 1978-ban Sepsiszentgyörgyön megszületett tíznapos színházi találkozót. Akkor tizenkétezer nézője volt a kollokviumnak, most pedig Szabó Tibor jelenlegi fesztiváligazgató a második (2003-as) gyergyói rendezvény kétezres nézőszámát biztatónak tartja. /Gergely Edit: Színházközi forró drótról a gyergyói Kollokviumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

A Filmművészet esélyei címmel tartják Kolozsváron a VIII. Erdélyi Filmtudományi Konferenciát a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). Az előadások párhuzamosan zajlottak, az egyik teremben magyar, a másikban pedig angol nyelven. Központi témájuk: a film, mint művészet a képfajták technikai megsokszorozódásának és a vizuális tömegkultúra globalizálódásának korszakában. Virginás Andrea, az EMTE Fotóművészet, Filmművészet, Média szakának tanára emlékeztetett: nyolc évvel ezelőtt Pethő Ágnes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és az EMTE professzora rendezte meg az első ilyen jellegű tudományos előadássorozatot a BBTE épületében. Számos vendégelőadó érkezett magyarországi egyetemekről, de van előadó a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemről is. /Dézsi Ildikó: Filmtudományi Konferencia a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Május 23-án Aradon rendhagyó együttes ülést tartottak az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kuratóriumai. A megbeszélésen Németországból részt vett dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója, valamint Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke. Később fognak dönteni az alapítvány tulajdonát képező autóbusz sorsáról. Elhatározták: az Alapítvány leltárában lévő nagy mennyiségű, 16 milliméteres tanfilm-tekercset felajánlják a magyar nyelven oktató iskoláknak, vetítőgépestül. /(balta): Németországi vendégek az Alma Maternél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Gyimesbükkön Antalné Tankó Mária magánmúzeumot, tájházat üzemeltet. Antalné Tankó Máriának több könyv jelent meg (Gyimesvölgyi népi gyógyászat, A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága, 1100 Gyimes-völgyi hímes tojás). Most a Csángó Szövetség felhívására megírta emlékeit a tanítóképzős évekről Bákóban, ezt a Moldvai Magyarság közli. Elmondta, hogy magyar nyelvű tanítóképző működött Bákóban 1953-tól 1957-ig. A Magyar Népi Szövetség érte el, hogy létrehozták a tanítóképzést. 153 községben volt magyartanítás Bákó megyében, és Erdélyből hoztak tanítókat. Akkor Gyergyótölgyest és Gyimesbükköt Bákó megyéhez csatolták, ezért sok tanuló volt ott ebből a két helységből. A magyar tanítóképző a román tanítóképző tagozata volt. Egy osztálynyian voltak magyar képzőben. Ezekben az években Lujzikalagorban volt hétosztályos iskola, a falvakban négyosztályos magyar iskolák voltak. Ha valaki magyarul akarta elvégezni a hét osztályt, annyi volt kötelező, Lujzikalagorban volt bentlakásos iskola a csángóknak. Bodnár Endrének hívták az igazgatót, nagybaconi volt, nemrég halt meg. Először a magyar tanítóképzőt szüntették meg 1957-ben, majd párthatározattal sorra megszüntették a csángó falvalban a magyar iskolákat, 1958-59-ben. /Krebsz János: Így kell éljünk, ahogy lehet. Antalné Tankó Mária – Magyar tanítóképző Bákóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Május 21-én immár harmadszor szervezett diákkonferenciát az Unicornis Diákkör Gyergyószentmiklóson, a Gépgyártóipari Iskolaközpontban. A diákkört András Szabolcs fiatal történelemtanár alapította diákjaival három évvel ezelőtt. A diákkörben a tanulók önálló történelmi és honismereti kutatásokat végeznek. A mostani konferencián négy diák tartott előadást, majd egy dokumentumfilmet vetítettek, amelyet az Unicornis diákkör tagjai készítettek, s amely a gyergyói ’50-es éveket hozta testközelbe a „kulákok” meghurcoltatásáról, az államosításról, az iskolák akkori helyzetéről. /(Gál Éva Emese): III. Unicornis diákkonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Mindenki úgy gondolta, hogy Gyergyószentmiklóson a főiskolai kar létrehozása felpezsdíti a kisváros életét. Teltek az évek és a városban nem érződik a jelenlétük. 300 főiskolás – ősztől egyetemi hallgató – kellene, hogy tolongjon a rangos kulturális rendezvényeken: tárlatokon, előadásokon, koncerteken és a színházban. Erről azonban nincs szó. /Bajna György: Nekem már fáj a főiskola is. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

A máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet énekkara Nyíregyházán vendégszerepelt. A rendezvényt a Magyar Páneurópa Unió nyugati szervezetének tagjai kezdeményezték. A nyíregyházi Keresztyénekért Alapítvány hívta meg őket, Nyíregyháza helyi önkormányzata nyújtott támogatást. A házigazdák tokaji kirándulást is szerveztek a vendégeknek. A dalárdát meghívták egy újabb kórustalálkozóra. /Farkas E. Zoltán: Nyíregyházára látogatott a Hollósy Simon Művelődési Egylet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

A múlt hét végén Magyarországon szerepeltek a szamosújvári műkedvelők, a Téka Művelődési Alapítvány Kenderkóc néptánc-együttese, részt vettek Aba testvérváros hagyományos nyáreleji ünnepségsorozatán. /E. Cs.: Szamosújvár. Magyarországon a Kenderkóc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Hatodik alkalommal rendezték meg a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedőt, melyen 159 gyermek vett részt, 30 településről. A Csíki-medence településeiről jött versenyzők mellett idén Borszékről is beneveztek. A körzeti vetélkedők öt helyszínen zajlottak: Gyimesfelsőlokon, Gyergyószentmiklóson, Csíkdánfalván, Csíkszeredában és Csíkszentmártonban. A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban tartott döntőbe 70 egyéni versenyző és 7 dalcsoport jutott be. Antal Rozália elmondta, hogy a Tiszta Forrás Alapítvány idén is megszervezi a Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábort. /Sarány István: Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

A második világháború után a Pénzügyminisztérium egy román–magyar tannyelvű középiskolát működtetett Székelyudvarhelyen. Kereskedelmi, majd pénzügyi jellegű volt, és Mezőgazdasági Könyvelési Középiskolának nevezték 1955-ben, amikor felszámolták. Az akkori három végzős osztály 78 növendéket bocsátott ki összesen, ők még 1955-ben megkapták az érettségi (könyvelői) bizonyítványt. Az elmúlt 50 év alatt a székelyudvarhelyiek ötévenként megszervezték érettségi találkozókat. /Gergely Géza, Gyergyóditró: Ősz a tavaszban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Kézdiszárazpatak iskolája 2001. május 26-a óta viseli egykori tanára, Ópra Benedek nevét, azóta áll falán Vetró B. András domborműve. Ópra Benedek /Kézdiszárazpatak, 1907. ápr. 12. – Csíkszereda, 1978. nov. 25./ Kolozsvárott francia, magyar és román szakos tanári oklevelet szerzett. Előbb a csíkszeredai római katolikus főgimnáziumban, majd Brassóban, a fémipari líceumban tanított. 1956-ban tanítványai arra kérték, vegyen részt szervezkedésükben. Ópra Benedek óva intette a fiatalokat a rájuk leselkedő veszedelemtől. 1958-ban váratlanul letartóztatták, és huszonöt év kényszermunkára ítélték. 1964-ben közkegyelemben részesült. A tanügybe többé nem vették vissza, ezért szakképzetlen munkásként dolgozott. 1948-ban végzett diákjai vitték vállukon a koporsóját, aki tehette az egykori tanítványok közül, Erdélyből és Magyarországról, mind megjelent a harmincöt pap által celebrált temetésen. 1996-ban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 40. évfordulóján Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz kitüntetésben részesítette. Szülőháza siralmas állapotban van, a tető is beszakadt. /Iochom István: Romokban Ópra Benedek szülőháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

Sikeres volt Faludy György május 24-i kolozsvári közönségtalálkozójának. Faludyt Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője kérdezte, aki József Attilához fűződő barátságáról is vallott. /Faludy György Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Megjelent Kovács Kendi Lehel Nagy-Kő-havas / Erdély hegyei, 28. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve: a Brassó közvetlen közelében fekvő Nagy-Kő-havasról. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Bernád Ilona Egészségünkért című 2002-ben megjelent kötetében a Kárpát-medence rengeteg helységét bejárta. Eljutott a Nyitra, a Mura vidékére, Horvátország magyarlakta területeire, az anyaországi és erdélyi városokba, előadásokat tartott az amerikai, ausztriai, németországi, franciaországi magyar közösségekben. Útjai során az előadások mellett állandóan gyűjtött, s a kapott visszajelzések során az első kötetben közreadott magyar népi gyógyító módszerek hatékonyságát is számba vehette. Bernád Ilona eredeti hivatása szerint egészségügyi asszisztens, szülésznő, szülőfalujában édesanyjától, nagyanyjától sajátította el a magyar népi egészségmegőrző módszereket. A szerző szándéka, hogy a népi egészségmegőrző és gyógymódszerekkel megismertesse az olvasót. /Bernád Ilona második könyve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Sötét képet fest az Amnesty International emberi jogvédelmi szervezet évi jelentése Romániáról. A dokumentum a múlt évi választási csalásokról, az SZDP-nek, a volt kormánypártnak a médiára és az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai és gazdasági nyomásairól, a gyermekek, öregek, pszichiátriai betegek gyakran elviselhetetlen sorsáról jelentett. Egyes újságírókat többször meghurcoltak, amikor a közpénzek nem rendeltetésszerű felhasználói ellen írtak. A jelentés élesen bírálja a volt kormányt, amely gyakorlatilag semmit sem tett a korrupció felszámolása érdekében. Romániában tavaly 66 ezer gyermeket dolgoztattak nagyon nehéz körülmények között. Másokat embercsempészek külföldre juttattak, ahol szexuális vagy más célokra használták őket. A pszichiátriai intézményekben, sokszor elégséges orvosi indok nélkül, akaratuk ellenére tartanak őrizetben pácienseket, olyan életkörülmények közepette, amelyek a nemzetközi emberi jogi alapnormákat sértik. Az ilyen intézményekben a túlzsúfoltság miatt gyakori, hogy egy ágyon többen osztoznak. Az AI értesülése szerint egy romániai kórházban tavaly télen 18-an haltak meg alultápláltság és kihűlés miatt. A rendőri hatóságok által széles körben alkalmazott embertelen bánásmód esetenként kínzással ér fel, a rendőrök olyan esetekben is tűzfegyvert használnak – sokszor roma áldozatok ellen –, amikor az a nemzetközi normák szerint tilos lenne, és sokan csak azért szenvednek el verbális vagy fizikai erőszakot, mert nem tudnak személyi igazolványt felmutatni. /Korrupció, erőszak, nyomor. Amnesty International-jelentés Romániáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Ioan Talpes szenátor felajánlotta szolgálatait Traian Basescu elnöknek. Talpes bejelentette, hogy kilép a Szociáldemokrata Pártból, mert képtelen együttműködni azokkal, akik a párt alapítóját, Ion Iliescut kiszorították az elnöki tisztségből. Talpes hosszan elbeszélgetett az államfővel nemzetbiztonsági kérdésekről. Talpes volt több évig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ vezetője. Talpes az SZDP-ből való kilépésekor több botránykeltő kijelentést is tett, többek közt a szociáldemokraták és a letartóztatásban levő arab üzletember, Omar Hayssam viszonyáról, akit egyebek közt az újságírók elrablásával vádolnak. Talpes cáfolta, hogy valami köze lenne Hayssamhoz, elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt berkeiben kell keresni azokat, akik Hayssamot támogatták és behozták a pártba. A bukaresti Adevarul bizonyítékai szerint viszont Hayssam alaposan kivette a részét (anyagilag is) Iliescu kampányában. /(-y, -a): Talpes Basescu nemzetbiztonsági tanácsadója? A szenátor felajánlotta szolgálatait az államfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Az amerikai csapatok a Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot, valamint a 34-es hadtest kaszárnyáját, illetve a babadagi lőteret és a kogalniceanui kikötői lehetőségeket használják majd – közölte Valeriu Nicut tábornok. Az amerikai támaszpontok romániai elhelyezéséről megszületett a döntés, a bázisok előkészítése azonban elhúzódik – mondta a tábornok a Globális biztonsági tervezés konferencián Bukarestben. /Jönnek az amerikaiak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek címzett levélben tiltakozott Adrian Nastase, az SZDP ügyvezető elnöke az RMDSZ által előterjesztett kisebbségi törvénytervezet ellen. Nastase szerint a tervezet alkotmányellenes, hiszen ellenkezik az egységes nemzetállam eszméjével. Úgy véli, ártalmas különböző, az állami döntéshozó szervekkel párhuzamos intézményeket, úgynevezett autonómiatanácsokat létrehozni, a tanintézményeket erőltetetten szétválasztani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Antidemokratikusnak, nemzet- és alkotmányellenesnek nevezte a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt május 25-én Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Szerinte a törvénytervezetben szerepelnie kellene a Székely Nemzeti Tanács területi autonómia-statútumának, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott személyi elvű és kulturális autonómia-statútumnak. Gazda szerint a törvénytervezet tele van általánosságokkal. Példaként azt hozta fel, hogy ahol a szövegben a nemzeti kisebbségek legitim képviselőiről van szó, nem jelölik meg pontosan, hogy ez mit jelent. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

A kisebbségi jogok érvényesülésének felügyelete is feladata lesz az Alapvető Jogok Ügynökségének, amelynek létrehozásáról május 26-án szavaz Brüsszelben az Európai Parlament (EP). Az ügynökség létrehozását Gál Kinga /Fidesz/ képviselő terjesztette elő. Célként nevezte meg, hogy ezek a jogok valamennyi EU-s intézkedés középpontjába kerüljenek. Meg kell találnia ugyanakkor az egyensúlyt az egyéni jogok érvényesülése és a kollektív biztonság megvalósítása között. A kisebbségi jogok érvényesítését nem lehet kizárólag az idegengyűlölet és diszkriminációellenes küzdelem révén megvalósítani. A kisebbségek védelmét az esélyegyenlőség szempontjából is meg kell vizsgálni. A jelentéstevő szerint a létrehozandó ügynökségnek külön részlegének kell a tradicionális nemzeti kisebbségekkel foglalkoznia. /G. Á.: Új szervet készül létrehozni az Európai Unió Új szervet készül létrehozni az Európai Unió. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Az Európa Tanács jogi bizottsága meghallgatta Frunda György szenátor, az Európa Tanács monitoring bizottsága elnökének a nemzetről szóló tanulmányát. Frunda György elmondta: a tervezetben azt hangsúlyozta, hogy nem szükséges a nemzet fogalmára egy új megnevezést keresni, az a cél, a mentalitást tegyék rugalmasabbá, a nemzeteket toleránsabbá. Frunda kijelentette: arra kell törekedniük, rákényszerítsék a tagállamokat, hogy a nemzeti kisebbségeknek biztosítsák a jogait. A szenátor szerint két kategóriája van a nemzet fogalmának. Az egyik a francia modell, amely nem ismeri el a nemzeti kisebbségeket, azaz az egy ország – egy nemzet elv. A másik az angolszász mentalitás, amely elismeri, hogy nemzetek részei élhetnek máshol is, mint az anyanemzet. A jogi bizottság tagjai közül főleg Adrian Severin emelt kifogást a nemzet fogalmának a kisebbségek oldaláról való megközelítése ellen. Ugyancsak a tanulmány ellen agitált Erik Jürgens képviselő, egyetértésben Severinnel. (Köztudott, Erik Jürgens volt az a képviselő, aki annak idején elmarasztaló jelentést tett a magyar státustörvényről.) A két képviselő azt szorgalmazta, hogy ne tárgyaljanak a dokumentumról. Frunda György felkérte az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát, hogy a tervezetet a tagországok írják alá és ratifikálják a Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és az Önkormányzatok Európai Chartája értelmében, amelyek a nemzeti kisebbségek identitása és önazonossága megőrzésének alapvető eszközei. Ugyanakkor kérje fel a nemzeti parlamenteket, biztosítsák a kulturális autonómiát a nemzeti kisebbségek számára a nemzetközi egyezmények alapján, illetve, hogy az Európa Tanács dolgozzon ki egy új mellékletet az Európai Emberjogi Egyezményhez oly módon, hogy minimális jogi standardokat állapítson meg a nemzeti kisebbségek számára, ez a protokollum pedig legyen majd jogi eszköze az Európai Emberjogi Bíróságnak. Frunda szerint ezen protokollum alapján az Európa Tanács 46 tagországának bármely nemzeti közössége vagy bármely nemzeti kisebbséghez tartozó személy jogsértés esetén az európai bírósághoz fordulhat. /Mózes Edith: Frunda György bemutatta a nemzetről szóló jelentését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Három török egyetem bejelentette, hogy elhalasztja azt a tudományos konferenciát, amelyet az oszmán birodalombeli örmények múlt századbeli tömeges lemészárlásának szenteltek volna, teret adva a népirtást tagadó hivatalos ankarai politikát bíráló felszólalásoknak is. A háromnapos konferencián, amely május 25-én nyílt volna meg az isztambuli Bosporus Egyetemen, először hangzottak volna el a hivatalos álláspontot megkérdőjelező tudományos értekezések a török történelem sötét fejezetéről. A konferencia elhalasztása mutatja, hogy Ankara még mindig nem tűri a hivatalostól eltérő véleményeket. A tudományos eszmecsere elnapolását kiváltó parlamenti beszédében Cemil Cicek igazságügyi miniszter árulásnak és „a török nép hátba döfésének” nevezte a rendezvényt. A hivatalos politika indulatosan visszautasítja, hogy szándékos népirtó hadjárat során megöltek mintegy 1,5 millió örményt. Törökország szerint az örményeket az oszmán birodalom összeomlásakor kitört zavargások idején ölték meg. /S. M. L.: Tabu marad az örmény népirtás Törökországban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Borbély László középítkezésügyi és területrendezési miniszter progamot dolgozott ki az árvízsújtotta helységek megsegítésére, az összeomlott házak újjáépítésére. Az ütemtervet sajtótértékezletén ismertette. Június 20-án megkezdődik az árvízsújtotta területeken az összedőlt lakások újraépítése. Különbizottság elemezte az összeomlott házak újjáépítésére meghirdetett pályázatra benyújtott terveket. Több mint ezer házat kell. Az építőcégeket licitálás alapján választják ki. A kormány 21 millió eurót bocsátott az építkezések céljára, a szaktárca pedig saját forrásaiból további 4,2 millió eurót. Az ütemtervet szigorúan betartják. /Béres Katalin: Borbély László miniszter sajtótértekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Megdöbbentő hírek: román tinédzserek bandákba verődve megvernek magyar tizenéveseket. Hogy miért? Mert Székelyföldön pár évtizede néhány százalék híján még színmagyar városukban magyarul, azaz anyanyelvükön beszélnek. Értetlenül fogadta mindenki a vajdasági magyarverések szörnyűségeit. És ha magyarok megvertek némely szerb fiatalt, akkor öt temerini magyar verekedőt együttvéve 61 évi börtönbüntetéssel sújtottak, amíg más esetekben a szerb elkövetőknek haja szála sem görbült. A budapesti és általában a magyarhoni verekedéses garázdaságokat, mint például a mostani cigány-cigány ,,kardvívásokat” ugyancsak távolinak tartották, írta Sylvester Lajos, „amelyek némelyeknek ismételten alkalmat szolgáltatnak arra, hogy magyargyűlölő indulataiknak szocialista párttársaikkal együtt szabad teret engedjenek.” Közben erdélyi hídfőállásaikat is építgetik bizonyos lapok, bértollnokok, megélhetési politikusok révén. Derült égből villámcsapásként jött a sepsiszentgyörgyi magyarverősdi, ennek bandajellege, primitív agresszivitása. A bandák ellen a hatóságoknak kell határozottan fellépniük. /Sylvester Lajos: Háromszéki magyarverősdi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Hét román fiatalt azonosított a Kovászna megyei rendőrség az elmúlt napok sepsiszentgyörgyi magyarveréseinek elkövetőiként – közölte György Ervin prefektus, aki határozott fellépést kért Constantin Scurtu megyei rendőrparancsnoktól. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke figyelemmel kísérte az ügyet, de megvárja a hivatalos jelentést, tudni akarja, kik a tettesek, és kapcsolatba hozhatók-e a Lósy-Schmidt Ede-emléktáblaállításkor szervezett tavalyi magyarellenes tüntetéssel. Az esetek sokasága és hasonlósága nem teszi kétségessé: a román fiatalok szervezetten és magyarságuk miatt bántalmazták a 15–18 éves diákokat. /Farkas Réka: Azonosították a magyarverőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./ Constantin Scurtu sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok bandák közötti harcra gyanakszik, szerinte nem áll etnikai konfliktus a bántalmazások hátterében. A szülők elmondása szerint a gyermekeket megkérdezték, hogy milyen nyelven beszélnek Romániában, és amikor magyarul válaszoltak, sértegették és bántalmazták őket. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, a napokban beszélgetést kezdeményez a diákokkal, a szülőkkel, valamint a helyi hatóságok, az iskolák, a tanfelügyelőség és a rendőrség képviselőivel, hogy még csírájában elfojtsák az etnikai konfliktus lehetőségét. /Bíró Blanka: Magyar diákokat vertek a román iskolások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Egy X. osztályos fiút a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium udvarán, szintén X. osztályos mikós diáklányt lakása előtt, az utcán vertek meg csapatba verődött román fiatalok. /(fekete): Két mikós diákot is megvertek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./