84 éves korában Kolozsváron elhunyt Hornyák József író /Gilvács, 1920. márc. 8.- Kolozsvár, 2005. márc. 3./ Nyomdászként kezdte a pályát, majd napi- és irodalmi lapok szerkesztőjeként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Az erdélyi magyar irodalomban a kisprózai műfajok legkövetkezetesebb művelője. Tucatnyi kötete jelent meg, az irodalmi lapokban folyamatosan jelen volt. Utoljára a budapesti PONT Kiadónál 2001-ben és 2002-ben jelent meg két kisprózakötete: az Évek, őrangyalok és a Szerelmeim. /Elhunyt Hornyák József. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

George Bush büszke rá, hogy vendégét, Traian Basescut a barátjának nevezheti, Romániát pedig szilárd szövetségesnek – jelentette ki az amerikai elnök március 9-én, a washingtoni találkozót követő sajtótájékoztatón. Bush elmondta: a megbeszélésen szót ejtettek a Fekete-tenger térségéről, és – mint hozzátette – Basescunak világos elképzelése van arról, hogy a térség miként tehető biztonságosabbá. Közölte, hogy vendége nagyon jó tanácsot adott neki Moldováról, de ennek mibenlétét nem ismertette. „Együtt akarunk működni barátainkkal a térségben a stabilitás és a béke érdekében. Nagyra értékelem tanácsát és ítéletét. Nincs jobb személy, akire hallgathatunk, például Moldova ügyében, mint Moldova szomszédja” – mondta Bush elnök. Közölte, hogy mély benyomást tett rá vendégének a korrupció felszámolására irányuló kampánya. /Bush barátjának nevezte Basescut, Romániát pedig Amerika szövetségesének. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

A csendőrség már 2006-tól önkéntesekből állítja össze állományát – jelentette be sajtótájékoztatóján Costica Silion, a Román Csendőrség parancsnoka. Mint mondta, már idén csökkentik a sorkötelesek létszámát, és a hivatásos katonaságra való áttérés jegyében kétezer csendőrt alkalmaznak. /Jövőre már nem soroznak csendőröket. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

A képviselőház és a szenátus március 9-i együttes ülésén újabb közös parlamenti bizottságok és nemzetközi küldöttségek összetételét hagyták jóvá, ezekben RMDSZ-es képviselők, szenátorok is részt vesznek. Az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsában Sógor Csaba szenátor, a NATO Parlamenti Közgyűlési Küldöttségében Verestóy Attila szenátor, a képviselők és szenátorok statútumáról szóló törvénykezdeményezések kidolgozásának közös képviselőházi és szenátusi bizottságában Kerekes Károly képviselő és Puskás Bálint szenátor vesz részt. A két ház együttes üléseinek szabályzatát módosító és kiegészítő határozat kidolgozásának képviselőházi és szenátusi közös bizottságának Varga Attila képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Román Rádió- és Televízió Társaság tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottságnak Kelemen Hunor képviselő a tagja. Ugyanakkor megválasztották a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző közös állandó bizottság vezetői testületét, az alelnöki tisztséget Verestóy Attila szenátor fogja betölteni. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kinevezte, és a szövetségi elnöknek megerősítésre javasolta Lakatos Andrást az RMDSZ ideiglenes oktatási ügyvezető alelnöki tisztségébe. Lakatos András fizika-kémia szakos tanár, a kalotaszentkirály-zentelkei Ady Endre iskola igazgatója, a kalotaszentkirályi és a bánffyhunyadi RMDSZ alapító tagja, 1996-tól Kolozs megyei tanácsos, 2000-tól tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának. Alapító tagja a kalotaszentkirályi Ady Endre Művelődési Egyesületnek és a Kós Károly Művelődési Egyesületnek. /Lakatos András az oktatásért felelős ügyvezető alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Egyelőre csak Kónya-Hamar Sándort és Vekov Károlyt javasolták az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének élére. /B. T.: Egyelőre két megyei elnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége közleményben határolta el magát attól, hogy Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselőt egy harminc fős csoport megakadályozta előadása megtartásában. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége, valamint Juhász Péter, a tüntetés egyik résztvevője írásban tiltakozott a Szabadság kolozsvári napilap két újságírója – Borbély Tamás és Tibori Szabó Zoltán – ellen, mivel szerintük antiszemita megmozdulásként állították be a történteket. Az EMI-nek szándékában áll a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottságához fordulni. Mint leszögezik, az antiszemitának minősített kijelentéseket nem ők, hanem hozzájuk társult idősebb személyek tették, akik provokátorok is lehettek. Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy a másik részről viszont nyilasokhoz hasonlították szervezetüket. Az esettel kapcsolatban két kolozsvári újságíró, Kelemen Attila (Transindex) és Salamon Márton László (Krónika) fogalmazott meg állásfoglalást. Eszerint az erdélyi toleranciával összeegyeztethetetlen, szélsőséges megnyilvánulások, az antiszemitizmus újszerű megjelenése nem csupán az értelmiségiek aggodalmát kell kiváltania. Tennie kell ez ellen az oktatás és az egyház közmunkásainak is, hiszen a fiatalok körében tapasztalható türelmetlenség és uszító magatartás csak így helyezhető normán kívül. /(Rostás-Péter Emese): Tovább gyűrűzik az Eörsi-botrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Kolozsvár Társaság vállalt feladatával és céljával ellentétes politikai játszmák középpontjába került. Eckstein-ovács Péter szenátor (RMDSZ Szabadelvű platform) meghívására dr. Eörsi Mátyás, Kolozsváron tartózkodott. A kettős állampolgárságról rendezett, a határon túli magyarság létérdekeit súlyosan érintő magyarországi népszavazás eredményével összefüggésben az előadó személye indulatokat váltott ki. A Kolozsvár Társaság nyilatkozata szerint a szabad véleménynyilvánítás megakadályozását elfogadhatatlannak tartják és elítélik. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

A kolozsvári Sapientia Egyetemen fiatalok megakadályozták Eörsi Mátyás előadásának megtartását. Sebestyén Mihály szerint „ezek a magukért és Erdélyért felelősséget érző baglyok és verebek, karvalyok, sasok és keselyűk, poszáták és agg gurgyalagok ott verdestek mélymadárságuk tudatában és káricsáltak a liberalizmus ellen.” A cikkíró, aki tanít a Sapientián, megkérdezte a tüntetőktől: „Hol turbózták fel agyadat a turáni turulmadarak?” Az Erdélyi Magyar Ifjak eddig három alkalommal léptek a szélesebb nyilvánosság elé, a Wass Albert-művek maratoni felolvasásával, a Trianon-film vetítésekor, most meg a december 5-i népszavazás kudarca elleni tiltakozáskor. Sebestyén Mihály minősített: „az Erdélyi Magyar Ifjak egy múltba forduló, a jajveszékeléshez közelálló ifjúság élcsapatát képezik”. Ezt nem otthon tanulták. Sebestyén a Soros Alapítvány kolozsvári és bukaresti kuratóriumában tevékenykedve rengetegszer szembesülhetett mindenféle civil szervezet táborfinanszírozási pályázatával: régészeti, tánc, matek, hagyományőrző, természetismereti, környezetvédelmi, olvasás stb. célzattal. A táborokban rengeteg alkohol fogyott, és rengeteg magyarországi előadó jött. „Hozták az ottani pártviszálykodást, gyűlöletbeszédet.” A fiatalok azt tették Kolozsvárott, amit mestereiktől elsajátítottak. /Sebestyén Mihály: „Én mondom: még nem nagy az ember”.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./ A Népszabadság március 13-i száma átvette a Népújságból és újból közölte Sebestyén Mihály: „Én mondom: még nem nagy az ember” című cikkét, de nem jelezte, hogy átvételről van szó.

Parászka Boróka főszerkesztő kifejtette, tévedett Eörsi Mátyás, amikor 2005 márciusában vállalkozott Erdélyi útjára. Sokkal hamarabb, még a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt kellett volna jönnie, hogy megvitassa az erdélyiekkel álláspontját. Tévedett az SZDSZ azzal, hogy magyarországi pártként nem avatkozott bele a szomszédos államokban élő magyarok belpolitikai ügyeibe, a Fidesz viszont exportálta a magyar belpolitika konfliktusait. Parászka szerint az RMDSZ jobboldali párttá vált , magára hagyta az erdélyi liberálisokat, baloldaliakat. Szerinte az „egyházaknak nincs keresnivalójuk politikai életünkben, és mégsem tiltakozunk ez ellen kellő határozottsággal.” És tévednek azok, akik belefojtották a szót Eörsi Mátyásba.” Parászka cikkét Eörsi előtti nagy tisztelettel zárta, aki eljött, vállalva a vitát. A fiatalokat felszólította, hogy becsüljétek jól meg Eörsi Mátyást. /Parászka Boróka: Tévedések rémjátéka. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 10./

Eörsi Mátyás ködösít, mellébeszél. Aki ezt megszervezte, a meghívás ódiumát fölvállalta, ugyanúgy leégett, mint az SZDSZ nagy korifeusa. A honi RMDSZ-es liberálisokról, személy szerint Eckstein-Kovács Péterről van szó. Politikai balfogásnak számít az erdélyi magyar publikum elé hívni egy balliberális magyarországi politikust, s a friss sebeket feltépendő, az itteni elkeseredett és kiábrándult magyarokkal végighallgattatni egy SZDSZ-es ,,nagy európéer” okoskodásait, sőt okítgatásait. Eörsi ,,nemzetpolitikája” arról szól, hogy mindenki – minden magyar! – úgy váljék európai polgárrá, hogy felejtse el anyaországát, felejtse el természetes kötődéseit, írta Magyari Lajos. Szerinte bőven elég Európában találkozni. /Magyari Lajos: Eörsi Mátyás ,,szerecsenmosakodása”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt a tüntetők az Erdélyi Magyar Ifjak képviseletében nem engedték be a Sapientia Egyetemre. Az „ifjúsági kórus előadásába ezúttal is keveredett némi antiszemita felhang, amikor Eörsinek és vendéglátójának, az ugyancsak szabadelvű Eckstein-Kovács Péternek azt tanácsolták, hogy inkább a Gázai övezetbe menjenek beszélgetni”, írta Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője. Másnap a magyarországi politikus nagyváradi sajtótájékoztatóján egy kérdező újságíró Eörsi állítólagos kettős állampolgárságát firtató kérdésével bevallottan magyar–izraeli kettősséget sejtetett. Valakit megakadályozni abban, hogy nézeteit kifejthesse, nem európai, nem erdélyi magatartás. Sem nem magyar, írta Szűcs László. Az újságíró a háttérből az erdélyi magyar ifjakat tüzelőkről írt. A kettős népszavazásnál a kormánypártok „hazug adatokba öltöztették fel a népszavazásra bocsátott kérdés elutasítását. Úgyhogy nem csoda, s nem meglepő, hogy a minden eshetőségre felkészült Eörsi Mátyás tartalék öltönyt hozott magával erdélyi útjára.” /Szűcs László: Nemek harca. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 10./

Fennállása óta először hozott határozatot antiszemitának minősített megnyilvánulás ügyében az Országos Diszkriminációellenes Tanács, ötmillió lejes pénzbírsággal sújtva Molnár Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) erdőszentgyörgyi küldöttjét. Molnár József az SZNT február 12-i gyergyószentmiklósi ülésén elhangzott felszólalásában a kettős állampolgárságra vonatkozó december 5-ei népszavazás kudarca kapcsán megállapította, hogy „Magyarország lassan második Izraellé válik (...), és ha nem vigyázunk, még messzebbre is eljutnak!” A tanács három héttel ezelőtt indított eljárást az ügyben, a Krónika február 16-ai számában megjelent cikk alapján. A tanács korábban az ilyen eseteket a testület az ügyészség hatáskörébe tartozónak minősítette, amely viszont nem foglalkozott velük. Erdélyiek az új antiszemitizmus ellen címmel nyílt levelet hozott nyilvánosságra civil értelmiségiek, újságírók egy csoportja. A dokumentum szerint „több egyértelmű jele is volt annak, hogy egy újfajta, retorikájában, szótárában alighanem Magyarországról importált antiszemitizmus próbálja ki magát Erdélyben is... A sajtóra, az egyházakra, a pedagógusokra és a civil szervezetekre hárul annak felelőssége, hogy amikor látják, felismerjék az antiszemitizmust. (...) Az antiszemitizmus minket, mindenkit érint!” – zárul a levél, amelynek aláíróihoz Eckstein-Kovács Péter szenátor is csatlakozott. /Salamon Márton László: Ötmillió lejes pénzbüntetés antiszemita felszólalásért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Az A Hétben Stefano Bottoni A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét, febr. 17./ című tanulmánya kapcsán újabb hozzászólások jelentek meg: a/ Cs. Nagy Ibolya az első, aki a vitában nem támadta Sütő Andrást, sőt megállapította, hogy a hetilapban a vita álcázott taktikai játék, a cél Sütő András támadása, ezért történik az egész kultuszlebontó igyekezet, melyben sok az ilyen elem: mindenki tudta, nekem mesélte… Földes László Utunkból való kizárása nem drámai végű ügy: ideológiailag megbízhatatlanként marxizmust tanított egy főiskolán. A mostani vitában egyetlen célszemély lett fontos, Sütő András. A cikkek nyomán a kor ügynökévé, kollaboránsává válik az író. Először Bíró Béla támadta Sütőt a hetilapban /Zsidónak (is) lenni, A Hét, jan. 13./, majd Stefano Bottoni tanulmányában, de legfőképpen Sipos Géza (Az önfelmentő, febr. 24.). Sipos Géza már azt is nehezményezte, hogy az írónak sok könyve jelent meg. Sipos Géza cikke az eddigi vita mélypontja, kifejtette nyers ellenszenvét. Cs. Nagy Ibolya hangsúlyozta, hogy Sütő András drámái, könyvei a nemzetiséget megerősítette önazonosságában. Tudta ezt a hatalom is: 1984-ben a Vidám sirató... kivételével szilenciumra ítélték az író színpadi munkáit. Sipos Géza szerint Sütő drámáinak egyetlen érdeme a „gyengécske ellenzéki hang”. Valójában a romániai kisebbség sorsáról Sütő András drámáiból, esszéiből, azután majd „elemző” beszédeiből, beadványiból, leveleiből, cikkeiből értesülhetett Európa, magyarok és nem magyarok. Sütő András a diktatúra idején, 1982-ben Lacranjan Erdély-könyve miatt tiltakozó beadványt fogalmazott Ceausescuhoz s aláírt harmincötödmagával. Cs. Nagy Ibolya sorolta, mi mindent tett Sütő András a diktatúra idején népéért. /Cs. Nagy Ibolya: A sajátosság újabb méltatlanságai. Vita vagy közelharc? = Hét (Marosvásárhely), márc. 10./ b/ Gagyi József figyelmeztetett: a jelenségek nyilvánosságra hozatala kockázatos vállalkozás mindaddig, amíg nem ismerjük az ötvenes (hatvanas, hetvenes...) éveket. Ezen évek tudományosan feldolgozott, megvitatott és alapmunkákban rögzített történetét. Nem tudjuk, sorolta Gagyi, milyen volt „az országot, a tartományt, a várost, az emberek életét kormányzó hatalom mint szándék (ideológia), szerkezet (államműködés) és történelmi megvalósulás (a feltárt történelmi forrásokra alapuló értékelés, értelmezés),” továbbá „nem tudjuk, hogy milyen volt a Szekuritáté 1956 utáni kiépülése nyomán az irodalmi-művészeti szerkezetek-intézmények behálózottsága és ennek következményei”. /Gagyi József: Ismerjük? Nem ismerjük. = Hét (Marosvásárhely), márc. 10./ c/ Kuszálik Péter hangsúlyozta, Sütő Andrásra nem jellemző önhibáinak feltárása. Sütő András „nem félrevezetett volt, hanem félrevezető. Őt és társait azzal bízta meg 1945-ben Pártunk és Kormányunk, hogy a nép lelkébe beledaloljon egy kitalálása pillanatában is hazug ideológiát.” Kuszálik elítélte Sütő Andrást, hozzátéve, ne várjon „vastapsot a följelentései (1956-os forradalom, Földes László, ...?) miatt, csak azért, mert megírta a Heinrich von Kleist-parafrázist (az Egy lócsiszár virágvasárnapjáról van szó)”. /Kuszálik Péter: A tényekre figyelve. = Hét (Marosvásárhely), márc. 10./

Március 16-án jár le az a határidő, ameddig ki kell fizetni a bírósági végrehajtó által megállapított 94,6 millió lejt. Molnár Endre, az RMDSZ felső-háromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke közölte: Reiner házának lefoglalása előtt a bírósági végrehajtónak mindenképpen kifizetik az összeget. /(Iochom): Az RMDSZ fizet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Bartos Endre (1924–1979) néprajzi gyűjtő kéziratos hagyatékát unokahúga, Szekrényné Bartos Mária őrzi Kézdiszentléleken. Bartos Endre gyűjtötte a XX. század derekán még élő néphagyományokat. Kéziratai között van Mesél a Perkő címmel Kézdi­szentlélek részletes monográfiája (1978), továbbá Címeres bitangok és A szebeni ház hóhéra című két kisregénye. Nagyon fontos, hogy majdan Bartos helytörténeti adathalmaza beépüljön Kézdiszentlélek részletesebb falumonográfiájába. /(kisgyörgy): Bartos Endre portréjához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Az egyházi ingatlanok restitúcióját is akadályozza a Kolozs megyei kataszteri hivatalban uralkodó káosz. Ezrével tűntek el a volt területi Telekkönyvi Hivatal Kolozs megye öt városában lévő irodáiból az ingatlanok feletti tulajdonjogot bizonyító telekkönyvek. Eltűnt több tízezer telekkönyv, a hivatal azonban nem rendelkezik pontos adattal. Az összesítés az ingatlan megszűnte miatt már lezárt, valamint hiányzó telekkönyvek számát tartalmazza, amely Kolozs megyében 33.328-ra emelkedik a nyilvántartásban lévő 517.291 dokumentumból. Az érvényét vesztett telekkönyvek száma azonban elenyésző az eltűntekhez képest. „Az 1989-es rendszerváltás után rengeteg telekkönyvnek veszett nyoma. Egy részük elkallódott, ugyanakkor sokat szándékosan tüntettek el” – nyilatkozta a kataszteri hivatal egyik, magát megnevezni nem kívánó munkatársa. A kataszteri káosz idézte elő a római katolikus egyház ingatlanjainak visszaszolgáltatása körüli huzavonát is. Muresán László, a római katolikus státus gondnoka közölte: „Jellemző, hogy a legértékesebb épületeink dokumentumai keltek lábra, a kisebb épületekét egytől egyig megtaláltuk. Hűlt helye például a Bolyai utca 7. szám alatti többemeletes ingatlanunk telekkönyvének is, ezért amíg elő nem kerül a dokumentum, a restitúciós bizottság nem tud foglalkozni a visszaszolgáltatási kérvénnyel”. A kolozsvári görög katolikus püspökség képviselői már nyíltabban fogalmaznak. Cristian Teglas, a püspökség gazdasági tanácsadójának véleménye szerint valakiknek érdekük fűződik a nagy értékű ingatlanok telekkönyvének eltulajdonításához. Az adatok szerint Kolozsváron 21.501 telekkönyv hiányzik a 215.368-ból, Tordán 5294 (112.012), Bánffyhunyadon 1338 (64.577), Désen 2824 (61.740), Szamosújváron pedig 2371 telekkönyv tűnt el a 63.592-ből. /Lázár Lehel: Hová tűnt harmincezer telekkönyv? = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Már nem lehet a postán külföldre táviratot küldeni, ez a szolgáltatás egy idő óta a Romtelecomhoz tartozik. Fel kell hívni a 957-es telefonszámot, be kell mondani a szöveget, aztán majd a telefonszámlán kell fizetni. Az adott szám Bukarestben van, s a készüléknél ülő csak románul tud. Amennyiben Magyarországra akar valaki táviratozni, akkor az egész szöveget le kell betűznie. A jövő hónap elején megtudhatják, hogy mindez mennyivel növelte a telefonszámlát. Jogos az igény, hogy legyen magyarul tudó is a táviratot felvevők között. Az egyik olvasó panaszkodott, Szatmárnémetiben a rendőrségen senki sem tudott magyarul. Az olvasó kérdezte, miért nem intézkednek a magyar vezetők? Sike Lajos, a lap munkatársa elmagyarázta, hogy az nem az ő dolguk, miután már az új román közigazgatási törvény kötelezi erre a rendőrséget. Hozzátette: egyénenként, mindenkinek harcolnia kell jogaiért. /Sike Lajos: Naponta meg kell vívnunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Magyar Polgári Szövetség gyergyói szervezete március 8-ai sajtóközleményében arról tudósított, hogy létrehozták a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára címet, amelyet felajánlottak minden Kárpát-medencében élő magyarnak. A közleményben felkértek minden gyergyói magyar embert, hogy igényelje a tiszteletbeli polgári címet. Az érdeklődőket az MPSZ gyergyószentmiklósi székházában várják. /Az MPSZ heti sajtóközleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A nőnap megünneplése alkalmával lépett először színpadra Zilahon a Muresul Együttes nyolc magyar táncosa és négy zenésze. Az együttes korábban a Szilágy megyei Hagyományőrző Művelődési Központ keretében működött, román néptáncokat és népdalokat adtak elő. Csóka Tibor, a megyei önkormányzat alelnöke lobbizott, hogy magyar tagozata is legyen az önállósult egyesületnek. Szilágy megye 1968-ban történt újraalakítása óta a megyében nem volt hivatásos magyar együttes. A magyar tagozat vezetői: Matyi István koreográfus és Szilágyi Pityu prímás. A jövőben az együttest roma táncosokkal is bővíteni fogják. /Magyar tagozat a Muresul Együttesben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Szatmár Megyei Múzeum munkatársai is részt vesznek a kelet-magyarországi autópálya nyomvonalának régészeti feltárásában. Az egyik szakember közülük Szőcs Péter Levente, aki a múlt évben Nyíregyháza alatt, Oros határában különleges leletet talált. Egy eredeti, félköríves hun nyereg felhajtható oldallapjainak halpikkely-mintával díszített aranylemezeit ásta ki. Találtak már ilyet máshol is (világviszonylatban két tucatnyit tartanak számon), de ebben az övezetben ez az első. Újabb tárgyi bizonyíték a hunok kárpát-medencei jelenlétéről, vagy akár arról, hogy „közük” van a magyarokhoz. Néhány napja Szőcs Péter Levente a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója, 30 éves. A történész-régész 1997-ben végzett a Babes-Bolyai Egyetemen, s azóta a múzeumnál dolgozik. A régészeten belül szakterülete a középkori kerámia-edények Erdélyben, ebben a témakörben doktorál a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Aligazgatóként a múzeumban található gyűjtemények nyilvántartásáért, feldolgozásáért és a velük kapcsolatos publikálásáért felel a jövőben. /(Sike Lajos): Nyerő lett a régész-történész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Minden hónap első és harmadik hétfőjén ülésezik a nagybányai RMDSZ-szervezet elnöksége. A március 7-i tanácskozáson Nagy Zoltán történelemtanár, a nagybányai RMPSZ (Romániai Magyar Pedagógus Szövetség) elnöke javasolta egy új magyar nyelvű óvoda beindítását. Az új tömbháznegyedekben ugyanis a hiányzó óvodahelyiségek miatt nem indíthatók magyar nyelvű óvodák. Az állomás közelében már évek óta esedékes a magyar nyelvű csoport beindítása. Az RMPSZ szülői aláírásokat gyűjtött az új óvodai tagozat beindítása érdekében. Új magyar óvoda beindításához legkevesebb tizenöt, magyar első osztályok beindításához legalább tíz gyermekre van szükség. /(Farkas E. Zoltán): Napirenden: a magyar nyelvű óvodák helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Nagyváradon a 15 esztendős váradi táncházat ünnepelték március 4-5-én. Többszázan sereglettek össze Erdélyországból és Magyarországról. Miklós János, a Nagyváradi Táncház Egyesület elnöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője köszöntötte az egybeseregletteket, most volt a csángó nap is. A Mikecs László Csángó Baráti Társaságot vezető Szilágyi Zsolt arról szólt, hogy a csángó kultúra részét képezi az európai és világörökségnek. Wagner Péter mérnök fotográfiái villantották föl hangulatukban a csángók földjét, a körfolyosón pedig a 15 éves váradi táncház és a bihari népi tánccsoportok múltját megörökítő újságcikkek sorakoztak. /Lakatos Balla Tünde: És felvirágzott a nóta! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

A Basa Tamás Gazdasági-Kulturális Egyesület Igazgatótanácsa Farkas Árpádot és Dr. Grezsa Istvánt díszoklevéllel tüntette ki „Nemzeti önazonosságunk védelmezője” címmel. Farkas Árpád költő, a Háromszék napilap főszerkesztője a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével történő kitüntetés átvételét visszautasította, ezért a határon kívüli összmagyarságért tett kiállásáért, Dr. Grezsa István hódmezővásárhelyi megyei képviselő javasolta a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgár cím adományozását a történelmi Magyarország elcsatolt területein élő magyarok részére. /Pásztori Tibor Endre elnök: Nemzeti önazonosságunk védelmezői. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Tusnádfürdőn a városközpontban levő hősök emlékművének tetejére az 1848–49-es szabadságharc évfordulós ünnepségének tiszteletére bronzból készült turulmadarat helyeznek el – tájékoztatott Zólya Zoltán polgármester. A turulmadarat Csepelen készítették, magyarországi támogatók adományainak köszönhetően. A március 15-i tusnádfürdői ünnepségre a Hargita megyei önkormányzat vezetőit, parlamenti képviselőket, szenátorokat, államtitkárokat és magyarországi támogatókat hívtak meg. /Turulmadár kerül az emlékműre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

Február 20-án tartották a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlését. Az egyesület új elnöke Szabó József, a korábbi alelnök lett. Az egyesületet 15 éve alapított Gábos Dezső, Kányádi Sándor örökébe lépve, tiszteletbeli elnökként erősítheti a vezetőséget. /Máthé Attila, Fehéregyháza: A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Szapáryfalva 232 lelkes gyülekezete tervezi a református templom teljes felújítása. A fűtetlen, közel évszázados templomban dermesztő a hideg, nyirkosak falak, itt-ott lehullott a vakolat. A templom felújítása meghaladja a gyülekezet erejét, ezért felhívást intéztek a lehetséges mecénásokhoz, a vidék elszármazottaihoz, hogy segítsék a felújítást. /P. L. Zs.: Szapáryfalvi templomfelújítás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

Zsúfolásig megtelt Aradon a színház 450 férőhelyes nagyterme a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégjátékán. Kiéhezve már az aradi magyar közönség egy magyar nyelvű színházi előadásra, ennek is nagy része volt a Huszka Jenő-operett óriási közönségsikerében. Az előadás végi negyedórás vastapssal a közönség elsősorban nem a produkciót jutalmazta, hanem a nagyváradi színészek visszatérését ünnepelte. /(Balázs): Negyedórás vastaps a nagyváradi színészeknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./