Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2005. március 8.
Nyárádremete községben 3.860 személy él, Nyárádremetén, Nyárádköszvényesen, Deményházán, Mikházán, Vármezőn. Az állatállomány jelentős, 43 traktor és 7 kombájn van magántulajdonban. A község polgármestere, Gál Lajos elmondta, hogy nehéz lesz a földterületek birtokviszonyának rendezése, nincsenek kataszteri térképek. Az utak rossz állapotban vannak. /(nagy a.): Vendégoldal – Nyárádremete. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
2005. március 8.
Film készült a Szabadság-szobor újraállításáról, melyet most a Szabadság-szobor Egyesület tagjainak többsége láthatott Aradon. Puskel Tünde Emese a film készítője, Puskel Péter az irodalmi igényű szövegkönyv írója (a felolvasó Meleg Vilmos színművész). Több esztendő hatalmas filmanyagának összevágásából született meg a végső változat, amely kronologikus sorrendben követi nyomon a Szabadság-szobor történetének főleg utóbbi éveit az aradi várból történt 1999. október elsejei kihozatalától a 2004. április 25-i másodszori felavatásig.. /J. Gy.: Film a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2005. március 8.
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a Csíki Műemlékvédő Egyesület felhívása nyomán szépen gyűl a tervezett rendhagyó csíki iskolatörténeti kiállítás anyaga, jelezték az akció szervezői, Daczó Katalin újságíró és Máthé Klára műépítész. /(Cseke Gábor): Csíkszeredai oktatás a XX. században. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2005. március 8.
Szatmárnémetiben a Szent-Györgyi Albert Társaság február 22-én megtartott kuratóriumi ülésén döntötte el, hogy Merlás Tibor plébánost jutalmazza a 2004-ben és az azt megelőző években kifejtett tevékenységéért a Szent-Györgyi Albert Emlékportréval. Az idén tizenötödik alkalommal adják ki a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét, azoknak a Szatmár megyei személyeknek, akik a legtöbbet tettek az előző években a megye demokratikus kibontakozásáért, a magyar kisebbség sorsának európai szintre emeléséért, a keresztény értékek megőrzéséért. Eddig a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét olyan személyek kapták meg, mint Sipos Miklós egyházmegyei esperes, Merk Mihály plébános, Reizer Pál püspök, dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, Szilágy Éva, a Református Gimnázium igazgatója, Borsos Ernő újságíró, a Szatmárnémeti MADISZ stb. /Szent-Györgyi Albert Emlékportré. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2005. március 8.
Steinhübel Zoltán aradi képzőművész 1980-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem kerámia és üvegtervező szakán. 2000-től az aradi Művészeti Líceumban kerámia és rajz szakon tanít, folyamatosan részt vesz az aradi képzőművészek közös tárlatain Aradon és külföldön egyaránt. Használati és dísztárgyakat, kisplasztikákat és figurális tárgyakat egyaránt készít, grafikával, tűzzománccal is foglalkozik. /Nagyálmos Ildikó: A művészet játék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2005. március 9.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége elhatárolja magát az egyetem területén történt sajnálatos incidenstől Eörsi Mátyással kapcsolatban. „Sem az EMTE hallgatói, sem oktatói nem vettek részt az előadást megakadályozó tiltakozó akcióban, és annak megszervezésében” – áll az egyetem sajtóközleményében. A dokumentum szerint az egyetem szigorúan betartja az egyetemi charta politikai tevékenységre vonatkozó előírását, amely szerint az EMTE akadémiai közössége távol tartja magát mindenféle politikai tevékenységtől. /Elhatárolódik a Sapientia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alelnöke üdvözölte, hogy magyar fiatalok megakadályozták Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselőt előadása megtartásában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székházában. A fiatalok tiltakozása indokolt volt, és egy olyan politikus ellen irányult, aki negatívan befolyásolta a magyarországi közvéleményt a 2004. december 5-i népszavazás előtt. Az MPSZ alelnöke szerint Markó Béla RMDSZ-elnök azért ítélte el a fiatalok kezdeményezését, mivel fél a szabad véleménynyilvánítástól a magyar közösségen belül. Tulit szerint a jövőben hasonló tiltakozásokra kerülhet sor, ha a kettős állampolgárságot ellenző magyar kormánypártok képviselői Erdélybe látogatnak. /Üdvözli az Eörsi-ellenes tüntetést az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Dr. Újvári Ferenc közölte, mi az, amit nem mondhatott el dr. Eörsi Mátyásnak. Újvári emlékeztetett olyan történelmi személyiségekre, akiknek jövőképük volt Erdélyről, és azt bátran közölték a nyilvánossággal is. Márton Áron, gyulafehérvári római katolikus püspök, Fodor Pál, csíkszeredai mérnök, Lakatos István, az Erdély című lap főszerkesztője, Kertész Gábor, zilahi ügyvéd, akit a román börtönökben halálra kínoztak. Márton Áron püspök a bukaresti katonai törvényszéken közölte vészbíróival: „Ami a második vádpontot illeti – mely szerint indítványoztam a magyar–román határ rendezését is (ha már annyi ország határait újrarendezték) – az megfelel a valóságnak, és ezért vállalom a felelősséget. Ugyanis egy közös tulajdont nem lehet úgy megosztani, hogy odaadom az egészet az egyik társtulajdonosnak. 1910-ben a románok 43%-ban voltak jelen Erdélyben. Ennyi jár nekik és nem az egész Erdély két millió magyarral, akiket a franciák, mint juhnyájat, odaajándékoztak Romániának csak azért, mert átpártolt hozzájuk. – Emlékiratomban valóban indítványoztam, hogy egész Erdély csatoltassék vissza a Szent Korona közjogi fennhatósága alá, minden nemzetiségi kisebbségnek teljes autonómia biztosításával. Ha ezt sem akarják, akkor osszuk ketté, és az Észak-Erdélyi románok cseréljenek helyet a Dél-Erdélyi magyarokkal.” 2. Meg van írva a Szentírásban: „A jó pásztor életét adja a juhaiért. Ha csak egy is elkóborog, elmegy, megkeresi és visszahozza juhai közé.” Dr. Újvári Ferenc leszögezte, nem igaz, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia rossz pásztor volt, ezért 1920. június 4-én egy „jobb pásztorra” bízták a Kárpát-medencei népeket. Románia akkor bizonyult volna „jobb pásztornak”, ha az erdélyi szászok, zsidók létszáma megduplázódik, ha a szászvárosi Református Árvaház mellé még egy másikat is építettek volna, vagy a szászvárosi Református Kollégium – ahol dr. Petru Groza is érettségizett és ahol a véndiák-találkozóit rendezte – magyar főiskolai rangra emelkedik, s ha a kolozsvári Hunyadi-téri Magyar Színház, a Farkas utcai Egyetem, a Mikó utcai Klinikák épületei stb. stb. mind a birtokunkban maradhattak volna. „Erdélyben nyolcvanöt éve vagyunk háborúban földi fegyverek nélkül, de az Úristenbe vetett hit kardjával védjük és megtartjuk 1100 éven át jogelődeinktől reánk hagyott javainkat” – írta Újvári. /Dr. Újvári Ferenc: Amit nem mondhattam el dr. Eörsi Mátyásnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Kolozsvári látogatása előtt maga Eörsi Mátyás sem gondolt arra, hogy az erdélyi magyar kötődik a nemzet gondolatához, hiába véli azt a képviselő nem létezőnek. Magyarországon többen látják a nemzet fogalmát valami ódon kitömött tigrisnek mint idehaza. A kérdés az, hogy megéri-e az anyaország felével rossz viszonyt kialakítani? – tette fel a kérdést Kiss Bence, hiszen magyarországi forrásokból finanszírozzák a Sapientia Egyetemet, jó néhány kulturális intézményt, a diákoknak, a hallgatóknak juttatott ösztöndíjakat nem is említve. – Az ember ne szentelje az idejét a múlt sérelmeinek, vonta le a következtetést a cikkíró. /Kiss Bence: Amikor Eörsi Mátyás és a NEM egymásra találnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
A december 5-i népszavazás után kiderült, hogy Magyarországon csak másfél millió magyar szolidarizál a határokon kívül élő magyarsággal. A nemmagyar, aki ráadásul a nyilvánosság előtt szónokolt, uszított, most megjelent szégyentelenül, hogy Európáról, a tőkebeáramlásról adjon leckét. Eörsi Mátyás esete Kolozsváron nagy visszhangot váltott ki. Jó, hogy még van egy Erdélyi Magyar Ifjak egyesülete, amely hangot tud adni tiltakozásának és fel tudja mutatni a NEM-et. Persze, ez nem elfogadható, ez nem civilizált, ez nem lojális, ez nem toleráns magatartás, sőt: kirekesztő! Kérdem én, ki rekesztette ki Eörsi Mátyást, ha nem ő önmagát! – írta Ferencz Imre. Februárban 25-én Újhelyi István MSZP-alelnök Csíkszeredában járt. Ráduly Róbert polgármester elmondta: javarészt Újhelyi Istvánnak köszönhető, hogy sikerült előteremteni az augusztus 5-én Csíkszeredában tartandó ingyenes Illés-koncert költségeinek egy részét. Újhelyi „ellenünk agitált”, emlékeztetett Ferencz Imre. Vannak emberek, akik pofátlanok, szégyentelenek. /Ferencz Imre: A szégyentelenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2005. március 9.
Március 6-án tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján Eörsi Mátyás elsősorban az őt ért kolozsvári kellemetlenségekről beszélt a bihari médiának. Úgy vélekedett, hogy a többséget nem sikerült meggyőznie. A diákság reakcióinál rosszabbra is fel volt készülve, ezért csomagolta a pótöltönyt, közölte. Nagyváradon eurorintegrációs kérdésekben és testvérvárosi kapcsolatokról egyeztetett a Bihar megyei RMDSZ képviselőivel. Egyes hírügynökségi jelentések szerint Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök romániai körútját készítette elő, ezt nem erősítette, de nem is cáfolta a politikus. /(Lakatos Balla Tünde): A többséget nem győzte meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. március 9.
2004 szeptemberében a Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta a református egyháznak a Bolyai Farkas Líceum épületét, a katolikus egyháznak a marosvásárhelyi Unirea Líceumot és a Művészetit. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megtámadta a döntést, a táblabíróság a Bolyai és az Unirea visszaszolgáltatását törvénytelennek hirdette ki. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kijelentette: „a polgármester alattomosan járt el, nem nyújthatott be a testület nevében fellebbezést, a véleményünket nem kérte ki”. Bárczi Győző alpolgármester elmondta, ő tudott az ügyről, és a február 7-i táblabírósági döntés után átadta Borbély László területrendezési miniszternek a táblabíróság indoklását, és támogatását kérte az ügyben.. Borbély László pedig azt mondta, hogy tudott az ügyről, ezért megkereste a marosvásárhelyi alpolgármestereket, nézzék meg, mi a valós helyzet. A Restitúciós Bizottság fellebbezett az ítélet ellen. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár átiratot küldött az igazságügy-minisztériumnak, amelyben felhívja a figyelmet, hogy fennáll a gyanú, miszerint a marosvásárhelyi bíró részrehajlóan döntött. /(mózes): Borbély László a visszaszolgáltatott líceumok ügyéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
2005. március 9.
A Magyar Polgári Szövetség háromszéki szervezete az erdélyi magyar közösség által elszenvedett jogsértéseket tartalmazó listát küldött az Európai Parlament magyar képviselőinek. A dokumentumot a hét elején elküldték Gál Kinga EP-képviselőnek, és kérik, hogy a Románia uniós csatlakozásáról szóló döntés meghozatala előtt vegyék figyelembe a jogsértések listáját is. /A háromszéki MPSZ az Európai Parlamenthez fordul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Gyerkó Lászlót nevezte ki a Román Privatizációs Ügynökség (AVAS) alelnökének. Gyerkó László 1966-ban született Csíkszeredában. 1996-ban Magyarországon, a gyöngyösi Mezőgazdasági Egyetem keretében szerzett gazdasági mérnöki diplomát, majd 2000-ben a temesvári egyetem Mezőgazdasági Management karán hasonló képesítést szerzett. 1994 és 2000 között a Hargita megyei Takarékpénztárnál dolgozott pénzügyi ellenőrként, valamint a Perla ásványvíztársaságban töltött be vezető funkciót. /RMDSZ-es alelnöke van az AVAS-nak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Aggodalmát fejezte ki a Határon Túli Románok Hivatala amiatt, hogy megszűnhet a magyarországi Eleken működő román nyelvű általános iskola. Közleményükben felszólították a magyar hatóságokat, tegyék lehetővé a jövőben is az eleki román nemzetiségű diákok oktatási lehetőségét, ugyanakkor a főosztály arra hivatkozik, hogy az anyanyelvű tanuláshoz való európai jog fölötte áll mindenféle helyi politikai érdeknek. „Bízunk abban, hogy a kölcsönösség jegyében a magyar hatóságok mindent megtesznek az eleki románok jogainak tiszteletben tartása érdekében, már csak azért is, mivel a romániai magyarokat valamennyi, a nemzeti kisebbségeknek kijáró jog megilleti” – szögezi le a Határon Túli Románok Hivatala. Népszámlálási adatok szerint Magyarországon mintegy tízezer román nemzetiségű polgár él, azonban az Országos Román Önkormányzat adatai szerint valójában 20–25 ezerre tehető a közösség lélekszáma. Az ország 11 településén működő román nyelvű általános iskolában 1200, míg a gyulai Nicolae Balcescu Gimnáziumban 205 román nemzetiségű diák tanul. Az eleki tanintézet sorsa iránt már régóta aggódnak a román közösség képviselői, mivel a román gyereklétszám fogyatkozása miatt az iskola évről évre kevesebb állami finanszírozásban részesül. Az iskolában jelenleg 39 román nemzetiségű diák tanul. /Rostás Szabolcs: Bukarest óvná az eleki iskolát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete gyűjtést kezdeményezett, hogy megmentsék az Agache-perben elítélt kézdivásárhelyi Reiner Antal otthonát. Reiner március 16-án elveszíti esztelneki házát, ha addig nem fizet ki közel százmillió lej kártérítést. Az RMDSZ eddig 49 millió lejt gyűjtött Reiner esztelneki házának megvásárlására. Józsa Péter, az amerikai Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) romániai képviselője a Krónikának elmondta, még 2003-ban összegyűjtöttek 12 ezer dollárt az Agache-per két elítéltje, Héjja Dezső és Reiner Antal megsegítésére, ebből az alapítvány havonta ötven dollárral járul hozzá a két férfi kiadásaihoz. Reiner részéből még maradt néhány ezer dollár, az alapítvány azonban ódzkodik attól, hogy Agachénak fizesse ki ezt az összeget, mert ezzel Józsa szerint legitimizálnák a Reineréket elítélő bírósági döntést. Hozzátette: végső megoldásként a HHRF kiegészíti a Romániában összegyűjtött összeget, a maradékból pedig nemzetközi fórumokon továbbra is keresik a jogorvoslat lehetőségét az igazságtalanul meghurcolt kézdivásárhelyiek ügyében. /Bíró Blanka: Az RMDSZ és a HHRF megmentené Reiner házát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
„Mindegy, ki milyen politikai színt képvisel, amikor a közösség érdekében kell cselekedni” – jelentette ki Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere annak kapcsán, hogy Verestóy Attila szenátorral tárgyalt a Székelyudvarhely melletti Fenyéden. A két ősellenségnek számító politikus székelyudvarhelyi közügyekről egyeztetett. „Az az érzésem, hogy a polgármester megfontolás tárgyává teszi, hogy együttműködjék Ladányi Lászlóval, az RMDSZ-es tanácsi többség által megválasztott alpolgármesterrel” – jelentette ki a találkozó után Verestóy. /Gazda Árpád, Péter Attila: Verestóy Attila szenátorral találkozott Szász Jenő polgármester. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Nyilvános vitára szólította fel a magyar értelmiség, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit a készülő kisebbségi törvénytervezet kapcsán Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos alelnöke. /B. K. B.: Közös felelősség a készülő kisebbségi törvény. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Tasnádi István, a Szatmár megyei információs iroda vezetője elmondta, hogy az érdeklődés a múlt évinél is nagyobb. Akkor 9.500 iskolás, egyetemista és pedagógus kapott oktatási támogatást, most 12.000-re számítanak. Az irodavezető szerint nem arról van szó, hogy ugrásszerűen nőtt volna a magyarul tanuló fiatalok száma, sokkal inkább arról, hogy olyanok is igénylik a támogatást, akik eddig elmulasztották, részben hanyagságból, részben pedig azért, mert a szükséges információ későn jutott el hozzájuk. /(Sike Lajos): Többen igénylik oktatási támogatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. március 9.
A Sapientia Egyetem csíkszeredai karán március 7-én dr. Chikán Attila professzor, a budapesti Corvinus Egyetem volt rektora /1998-99 között gazdasági miniszter/ előadást tartott a magyar-román gazdasági kapcsolatok állásáról az EU-integráció tükrében. Hangsúlyozta, hogy a román csatlakozás egyértelműen magyar érdek, a magyar külföldi beruházások egyharmada éppen az erdélyi- romániai térségben van, s Románia viszonylatában is hetedik helyen áll a befektetett magyar tőke. /Cseke Gábor: Négy év után – közös hajóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. március 9.
Amikor nyilvánosságra hozták a 2002-es népszámlálás eredményeit, a romániai magyarság vezetői elszörnyedtek. Egymás után hangzottak el a nyilatkozatok, hogy meg kell állítani a magyar népesség fogyását, stratégiát kell kidolgozni a szülőföldön maradásra. Azóta is várjuk annak a bizonyos stratégiának a nyilvánosságra hozását, írta Ujj János. /Ujj János: Az a bizonyos vészharang. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
2005. március 9.
Puskás Bálint a szenátusban elhangzott politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet a tanügyben és az iskolák egy részében uralkodó áldatlan állapotokra. Szólt a le­romlott iskolaépületekről, elmondta, hogy a tanulóknak iskolába menet – szállítóeszközök híján – sok tíz kilométer utat kell hóban, fagyban megtenniük, hogy utána esetleg fűtetlen tanteremben reszkessenek, továbbá a pedagógusok alulfizetettek. A parlament egymás után hagyja jóvá a köztisztviselők, a közigazgatási alkalmazottak, a belügyminisztérium, a védelmi és nemzetbiztonsági állományba tartozók illetményét, emelték a külügyben, az igazságszolgáltatásban dolgozók javadalmazását is, de a pedagógusokról megfeledkeznek. /(s): A pedagógusokról megfeledkeznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./
2005. március 9.
A versenyvizsga alapján a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházat Nagy Pál, az Udvarhely Néptáncműhelyt pedig Miklós Levente igazgatja az elkövetkezendőkben. Nagy Pál úgy látja, a Művelődési Háztól függetlenné válva, a színházat mint önállósult intézményt újra kell szervezni. Egy épületben fognak együtt dolgozni, és el szeretné kerülni az ebből adódó kellemetlenségeket. /Péter Attila: Udvarhely új kultúrvezetői. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
A Debrecen és Nagyvárad közötti vasútvonal megépítését is szorgalmazták a magyarországi Nagykerekiben – ahol a két várost egykor összekötő vasúti pálya megszakad – az Európai Néppárt magyar delegációjának konferenciáján. A tanácskozás résztvevői – a határ menti települések önkormányzati vezetői, vállalkozói, a civil szervezetek képviselő – két szekcióban tekintették át a gazdaságfejlesztéssel, illetve a humán erőforrás fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. /Konferencia a határon átívelő kapcsolatok bővítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Csíkszeredában több mint fél éve havi rendszerességgel tartja összejöveteleit a Nagycsaládosok Egyesülete. Hivatalos bejegyezésük folyamatban van. Legfontosabb céljuk a nagycsaládosok társadalmi szerepének elismertetése. Dánél Sándor elnök családja is kilenc tagú. Dánél Sándor beszámolt arról, hogy Erdélyben a nyárádszeredai, üvegcsűri, marosvásárhelyi, ozsdolai, kézdivásárhelyi, bélafalvi és nagyváradi egyesületekkel alakítottak ki szorosabb kapcsolatokat. /Péter D. Erika: Tizenhárom család – ötven gyermekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. március 9.
Néhány éve meghalt Nagyenyeden Horváth Zoltán, a Bethlen Kollégium egykori természettudomány tanára, nemrég kísérték a temetőbe feleségét, Horváth Zoltánné Kézdialbisi Elekes Ida magyar-történelem szakos tanárnőt. A Horváth és Elekes-család Nagyenyed szellemi életének valaha meghatározó jelentőségű tényezője volt. A kommunizmus idejét keményen meg kellett szenvedniük: Targu-Jiu-i internálás, majd a birtokuk elkobzása, tanári állásuktól való megfosztás, házkutatások, szinte teljes elszigetelésük a kollégiumtól és a város magyarságától. Azonban a családot nem törték meg. Fizikai, majd tisztviselői munkával, falusi pedagógusi tevékenységgel kellett felcserélniük a Bethlen Kollégium katedráit. Az 1989-es fordulat után spontán módon köréjük gyűlt a város magyar értelmiségének egy része. Ettől kezdve lett barátságos otthonuk sokunknak szellemi eszmecserék, sokszor könyvcserék színhelye. Házuk mindig nyitva állt a jószándékú emberek előtt. Távozásukkal Enyeden egy kis magyar sziget szűnt meg. /Józsa Miklós: Eltűnt egy világ Nagyenyeden. A Horváth házaspár emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, Kolozsváron március 3-án mutatták be Molnár Jenő Táj és Társadalom /AGORA-UKE, Székelyudvarhely/. A népes hallgatóság – jórészt volt tanítványok – a könyvbemutató kapcsán a 85 éves professzor ünneplésére jöttek össze. Molnár Jenő tudományos tevékenységét az egyetemi katedrán odaadással végezte. Az egyetemen a gazdaság-, népesség-, és településföldrajzot adta elő. A táj értelmezéséhez szervesen kapcsolódik Áprily Lajos költészetének az elemzése egy tanulmány keretében. A kötet tartalmazza a szerző első doktori értekezését is, amelyet summa cum laude fokozattal védett meg 1945-ben: Erdély lakossága magassági övek szerint. Ezt a doktorátust a román hatóságok nem ismerték el, ezért 1972-ben újabbat nyújtott be. Kolozsvárhoz való kötödését Kolozsvár szerepe az erdélyi magyar művelődési életben című tanulmányában bizonyította. /Ajtay Ferenc: Tudományosan Erdély tájairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
A magyar közszolgálati televízió egyik utóbbi, Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulója alkalmából bemutatott műsorban röppent fel a hír: Szatmárnémetiben eddig ismeretlen Csokonai verset fedeztek fel. Stier Gyula, a Szatmár megyei könyvtár osztályvezetője bevezette az újságírót az intézmény azon részlegére, ahol a régi könyveket és kéziratokat őrzik. A miskolci egyetem két kutatója, Demeter Júlia és Pintér Zsuzsánna, akik az utóbbi években rendszeresebben megfordultak a könyvtárban, a múlt nyáron egy kézirásos füzetben több verset, köztük egy eddig ismeretlen, legalábbis általuk annak vélt Csokonai verset találtak. A verset még sehol nem közölték, mert a megyei könyvtár országos felügyelete egyelőre nem adott engedélyt, hogy a kéziratról másolatot készítsenek. Romániában hosszadalmas az ilyen engedélyek megszerzése. /(Sike Lajos): Csokonai és a román nemzet biztonsága?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. március 9.
Torockón a helybeli unitárius nőszövetség székhelyén az asszonyok kézimunkáznak: torockói motívumokkal ékesített babákat készítenek. Családi használatban jelenleg is jó néhány szövőszék működik, amelyeken a konyharuhák mellett törülközők, abroszok készülnek, eladásra. /(balta): Fonóhangulat Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
2005. március 9.
Negyedévenként jelenik meg az ötödik évfolyamába lépett Dobbantó (szerkesztője, Nagy Gizella), a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. Sok szép vers található benne, továbbá gyermekpályázati szemelvények is. /(bölöni): Tavaszi Dobbantó. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./