Március 5-én zsúfolásig megtelt Ágya kultúrotthona, 15 év után újra előadták Nóti Károly egyik nagy sikerű bohózatát, a Nyitott ablakot. Arad megyében, de az egész régióban sem igen található manapság olyan műkedvelő társulatot, amelynek különféle civil foglalkozású tagjait valamivel motiválni lehetne a heteken át fűtetlen teremben tartandó szereptanulásra, a szükséges ruhák, kellékek önerőből történő elkészítésére. A helybeli református templom fűtőberendezésének megépítése érdekében egy lelkes csoport elhatározta: újra előadják a Nóti-darabot. /Balta János: Ágyán újra Nyitott ablak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

A közigazgatásilag Kastélyhoz tartozó Szapáryfalván él a bánsági szórványvidék egyik jelentős magyar közössége. Március 5-én újságíró-olvasó találkozót szervezett a Nyugati Jelen temesvári szerkesztősége és Bódis Ferenc helybéli tiszteletes a református parókia imatermében. A találkozón a több mint 230 lelkes református gyülekezet tagjai mellett a negyven-ötvenfős római katolikus közösség és a szombatista hívek képviselői is megjelentek. A reformátusok a templom felújítására gyűjtenek. /Pataky Lehel Zsolt: Szapáryfalva hallatja a hangját. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

Két napon át tanácskoztak politikusok, egyetemi tanárok, közvéleményformáló értelmiségiek, a téma elméleti kutatói a “Nyelvi korlátok a soknemzetiségű közösségekben” témakörben Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvény szervezői, a temesvári Szórvány Alapítvány és a Marosvásárhelyen működő Közép-, Kelet- és Délkelet-Európai Project on Ethnic Relations (PER) Regionális Központja meghívták Kötő József oktatásügyi és Markó Attila kisebbségügyi államtitkárt. Erdei Ildikó pszichológus a helyi nyelvek és közoktatás kapcsolatáról, Fórika Éva jogász a nemzetközi és az európai egyezmények és a nyelvhasználati jog kérdéséről értekezett. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár kutatásokon és gyakorlati példákon alapuló dolgozatában számos megvitatásra szánt és újszerűen értelmezett kérdést vetett fel. A meghívás ellenére a tanácskozáson nem vettek részt a román sajtó képviselői. /Szekernyés Irén: Tolerancia helyett dialógus. Kétnyelvűség és az etnikumközi kommunikáció. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

A Szabadság-szobor Egyesület /Arad/ teljesítette legfőbb feladatát, a szobor újraállítását tavaly április 25-én. A Szabadság-szobor Egyesület közgyűlésén Király András elnök emlékeztetett rá, az egyesület akkor jött létre, amikor szükség mutatkozott az újraállítás végrehajtását felvállaló civil szervezetre. Hosszú volt az út, egy adott pillanatban – 2003. szeptember 5-én, a talapzatépítés leállításakor – egyesek a reményt is elvesztették. De végül sikerült. A közgyűlésen az egyesület további terveit, feladatait is taglalták. Az alapszabály szerint ugyanis az egyesület céljai között szerepel az aradi vértanúk emlékének ápolása, kiadványok megjelentetése, rendezvények szervezése stb. A közgyűlés megválasztotta a Szabadság-szobor Egyesület új vezetőségét. /Jámbor Gyula: Szabadság-szobor Egyesület évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

Temesváron a Temesvári Magyar Nőszövetség tagjai ellátogattak a Csehek és Szlovákok Temes megyei Egyesületének rendezvényére. A két szervezet évek óta jó kapcsolatot alakított ki, tájékoztatott Szász Enikő nőszövetségi elnök. /(Sz. I.): Szomszédolás bánsági szokás szerint. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

Március 4-én Kolozsváron, az E-MIL és az EME közös szervezésében ismertették Bajor Andor: Az ezermester; A Valdemár-kódex, a Hargita Kiadó gondozásában megjelent regényeit. Dr. Egyed Ákos az EME képviseletében elmondta: szerencsésnek tartja a közös szervezést, hiszen már az EME alapítója, gróf Mikó Imre is nagy teret szánt az irodalomnak a szervezeten belül. /F. I.: Bajor Andorra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Március 4-én Kolozsvárott a Prospero Házban megnyílt a fotótárlat, a Penelope Irodalmi Kör keretében. Feleki Károly, a Képzőművészeti Egyetem tanára elmondta: szerencsésnek tartja, hogy az első éves fotószakos diákokba ennyi kezdeményező kedv szorult és az egyetemi feladatok mellett megszervezték ezt a tárlatot. /F. I.: Fotótárlat a Prospero Házban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Március 5-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt kiállításon látható Lőrincz Lehel szobor- és pasztellművészetének legfrissebb termése. Németh Júlia műkritikus szerint Lőrincz Lehel hű önmagához és közösségéhez realista szemléletű alkotásaival. /Ö. I. B.: Megnyílt Lőrincz Lehel tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő kolozsvári előadására mintegy negyvenen gyűltek össze. Feszült volt a légkör, s az előadó néhány szavára – „a decemberi népszavazás után az újságok arról írtak, hogy kormánypártiak ne jöjjenek többé Erdélybe” –, máris elhangzott: „Nagyon helyes!”, Miért jött ide?”, „Nem kellett volna idejönnie!”, miközben valaki „Ezt meghallgatni sem érdemes” szavakkal kirohant a teremből. Eörsi szerint a népszavazás nem a határon túli magyarokról szólt, a két nagy párt azt a saját hasznára fordította. A Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) minden magyar párt amellett volt, hogy a népszavazás káros. Az Eörsi előadásán jelen lévő Patrubány Miklós tiltakozott ezen állítás ellem. András Imre is megjegyezte, ez nem felel meg a valóságnak. Eörsi szerint Patrubány ceausiszta volt. Eörsi szerint az erdélyieknek a magyar állampolgárság semmi előnnyel nem járna, magyar állampolgárság csak a román kormány engedélyével adható. Eörsi szerint az Európai Unió nem támogatja a kettős állampolgárságot. Patrubány Miklós és mások megjegyezték, Horvátország, Románia, Nyugaton Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország mégis biztosította határon túli nemzettársainak az anyaország állampolgárságát. Az SZDSZ álláspontja szerint a népszavazás Trianonról szólt. A kettős állampolgárság visszamenés az időben: Nagy-Magyarországot nem lehet építeni. A jövő kettős állampolgársága az EU–magyar, EU–román állampolgárság. A hozzászólások során Patrubány Miklós elmondta: nem Romániától függ, hogy Magyarország állampolgárságot adjon a határon túliaknak. Minden állam saját joga, hogy kinek ad, ebbe senki sem szólhat bele. Bagoly Zsolt, megjegyezte, hogyan támogatja Eörsi az autonómiát azután, hogy kijelentette, megérti Romániát, hogy nem akar autonómiát adni a Székelyföldnek, mert Magyarország sem ad a kínai textilkereskedőknek, továbbá miért nem keresztény ország Magyarország? Eörsi Mátyás kijelentette: Az autonómia és a kollektív kisebbségi jogok mellett van. Nem emlékszik arra, hogy mit mondott a kínai textilkereskedőkről. Magyarország nem keresztény, de nagyon sok keresztény állampolgára van. /Az Eörsi előadásáról beszámolót készítő Asztalos Lajos emlékeztetett a székelyek és autonómiájáról tett kijelentésére: „Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?” [168 Óra, 2004/38.].)/ András Imre: Hiteles lehet-e az a magyar politikus, aki elfelejti pártja, az SZDSZ 1989 tavaszán elfogadott programját, amelyben ez áll: „Minden magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja – legyen jogosult a magyar állampolgárságra.”? /Asztalos Lajos: SZDSZ-es politikus a kettős állampolgárságról – Kolozsvárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Eörsi előadásában Orbán Viktort tette felelőssé azért, hogy az aláírások összegyűlhettek, és megtörtént december 5-én a népszavazás. András Imre felszólalva tételesen megcáfolta Eörsi állításait, majd emlékeztette őt, hogy az SZDSZ által is elfogadott 1989-es rendszerváltási program tartalmazza azt a kitételt, hogy minden magát magyarnak valló személy jogosult a magyar állampolgárságra. Eörsi válasza: „Ezt elfelejtettem.” Nem derült fény arra, ki hívta meg valójában az előadót. A Kolozsvár Társaság szerepelt meghívóként, de Eörsi elöljáróban a Szabadelvű Körnek köszönte meg a meghívást. András Imre kérdésére a képviselő kitérő választ adott, a teremben lévő Eckstein-Kovács Péter elnök pedig nem jelentkezett válaszadásra. Az MVSZ sajtószolgálata szerint „a Kolozsvár Társaság több alapító tagja, köztük Vetési László elnök, Egyed Ákos akadémikus, Jakab Gábor lelkipásztor is elmondta, hogy nem tudott Eörsi kolozsvári meghívásáról. Értesülések szerint a meghívó Eckstein-Kovács Péter volt, de mivel a kolozsvári RMDSZ nem vállalta Eörsit, a szenátor, Visky András és Kántor Lajos alelnök használta fel saját céljaira a Kolozsvár Társaság nevét.” /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság mint „illúzió” . = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./

George W. Bush meghívására március 7-én Washingtonba utazott Traian Basescu államfő. A londoni és moszkvai látogatás után, ez a román államfő harmadik nagy jelentőséggel bíró külföldi útja azóta, hogy átvette hivatalát. Basescu hangoztatta: nemzetbiztonsági szempontokat figyelembe véve Bukarestnek az az érdeke, hogy különleges viszonyt ápoljon Londonnal és Washingtonnal. /Basescu Washingtonba utazott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöksége – Soós Sándor elnök és Bagoly Zsolt alelnök –, valamint Juhász Péter határozottan tiltakozott amiatt, hogy a Szabadság március 7-i számában Eörsi Mátyás képviselő megakadályozott kolozsvári előadását Borbély Tamás „antiszemita megmozdulásként” igyekezett beállítani. A tiltakozók szerint Borbély Tamás rágalmaz, amikor azt sejteti, hogy az EMI tagjaitól vagy a harmadik említett személytől származott volna a Sapientia Egyetemnél rendezett tüntetésen az antiszemitának beállított „menjetek beszélgetni a Gázai övezetbe” bekiabálás. Az EMI vezetői kifejtették: „ Meg lehet próbálni az erdélyi magyarság és a Gáza-övezetben jogfosztottan élő palesztin kisebbség helyzete közötti párhuzamot antiszemitának beállítani, de nem hisszük, hogy józan ésszel gondolkodó olvasók számára sikerülni fog. Akik ennek ellenére valamilyen zsidóellenességet látnak az Eörsit a Gáza-övezetbe küldő mondatban, közöljük, hogy a mondat egyetlen hangnak tulajdonítható, amely nem az alulírott és nem az EMI valamely tagjának a hangja. Az EMI csoport köré jó pár tiltakozó társult, akik között akár provokátorok is lehettek.” A tiltakozók elutasítják, hogy őket szélsőségesnek bélyegezzék meg, és közösségi rágalomnak tartják, hogy Borbély az „erdélyi magyarság bizonyos rétegeiben antiszemita gyűlölet”-et emleget. Soós, Bagoly és Juhász a címkézésre magyarázatot, helyreigazítást, ellenkező esetben pedig bizonyítékokat kér. /Tiltakozó tüntetők. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Markó Béla RMDSZ-elnök megengedhetetlennek minősítette és elítélte, hogy Eckstein-Kovács Péter szenátort és Eörsi Mátyást, a Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési képviselőjét március 5-én Kolozsváron „erőszakot alkalmazó tiltakozók” megakadályozták abban, hogy egy nyilvános fórumot megtartsanak. Markó az MTI-nek kifejtette: tudomása szerint Eörsi Mátyás többek között pártjának a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját kívánta ismertetni. „Ezzel az állásponttal én egyáltalán nem értek egyet, sőt homlokegyenest más véleményen vagyok, de azt gondolom, hogy Erdély a tolerancia és a szólásszabadság földje, és itt mindenkinek joga van a maga véleményét nyilvánosan kifejteni” – szögezte le az RMDSZ szövetségi elnöke. A tüntetést szervező Erdélyi Magyar Ifjak ugyanakkor közleményben tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy egyesek antiszemita megmozdulásként próbálják beállítani akciójukat. /Markó Béla elítélte az EMI Eörsi-ellenes tüntetését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Két tucat fiatal tüntetett és megakadályozta, hogy Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő előadást tartson. Maroknyi diák olyasmi ellen tüntetett, amiről meglehetősen hiányosak az ismereteik. Itt a szellemiségről van szó, intett Makkai János, a Népújság főszerkesztője, az egyetem a butaságból volt képes (le)vizsgázni. A diákok nem hallgatták meg a másfajta véleményt. Az újságíró elmarasztalta Pap Géza püspököt is, amiért nem biztosított teret az előadásra. /Makkai János: „Hőstett” a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a vele készült beszélgetésben megjegyezte, fel lehet tenni a kérdést: az RMDSZ jelenleg mennyire közképviseleti, mennyire érdekvédelmi és mennyire szövetség? Már nem szövetség, hanem párt. Sem az alapszabályzatát, sem a programját nem tartotta meg, az utolsó esztendőkben csak az a célja, hogy mindenáron a hatalom közelében maradjon. Az RMDSZ vezetősége egyfajta egyezkedő hátrálással azokat az elveket és célokat adta föl, amelyek végül is az erdélyi magyarság túlélését biztosították volna. Emlékeztetett arra, a külhoni állampolgárságért az aláírásokat annak idején úgy gyűjtötték, hogy Frunda György államelnöki jelöltségét kapcsolták hozzá. Az RMDSZ-ben nem is lehet szervezett ellenzék. A parlamenti frakcióban, de az SZKT-ban is, önkényuralmi módszereket alkalmaznak, nem szólva arról, hogy hiányzik mindenfajta tájékoztatás. Kónya-Hamar Sándor hangsúlyozta, hogy amit nem érnek el Romániának az Európai Unióba lépése előtt, azt már utána aligha érik el. Példa erre Szlovákia. A képviselő úgy látja, oltalom nélkül maradt a magyarság. Az anyaország lemondott róla, hiszen vezetői nem akarják állampolgárainak tudni a külhoni magyarokat. Romániában a magyar iskolákat továbbra is minden szinten sorvasztják. A képviselő elmondta, hogy a kormány és a parlamenti képviselet között sem felhőtlen a viszony. Még az RMDSZ-ben sem. Furcsa a magyarországi MSZP-hez való viszonya az RMDSZ-nek: egy jobboldali kormány magát jobboldalinak tartó csoportosulása egy baloldali párttal van a testvérinél is szorosabb viszonyban. Végül Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy az RMDSZ külső ellenzéke megosztott. Elhibázottnak tartja, hogy ha megalakult a Polgári Szövetség, akkor még létrehozzák az Erdélyi Nemzeti Tanácsot is, hogy aztán kiváljon belőle a Székely Nemzeti Tanács. Olyan ez, mintha minden tiszt saját hadsereget akarna létrehozni. Az ellenzéki erőket nem szabad szétforgácsolni. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint: Egyezkedő hátrálással föladták az elveket, célokat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./

A Kommunisták Moldovai Pártja nyerte a Moldova Köztársaságban a március 6-án megtartott parlamenti választásokat, a voksok 46 százalékának megszerzésével – közölték a szavazatok 97,4 százalékának összeszámlálása után. Nem változott a pártok sorrendje a korábbi részleges eredményekhez képest. A második helyen végzett, állítólag Moszkva támogatását is élvező Demokratikus Moldova Tömb 28,3 százalék szavazatot kapott, míg a román érzelmű Kereszténydemokrata Néppárt 9 százalékot. A szakadár Dnyeszter-menti területen élők túlnyomó többsége a Demokratikus Moldova Tömb jelöltjeire voksolt. /Kommunista győzelem Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

A kettős állampolgárságról szóló előadásra nem ment el, mert a magyar parlamenti ülésen, a határon túli magyarok képviselőinek jelenlétében, „Eörsi Mátyás ellenünk kampányolt”- írta Szabó J. Álmos. Amikor a kettős állampolgárság kérése egyértelműen fogalmazódott meg mindegyik határon túli, legitim magyar képviselet részéről, jogi és egyéb akadályokra hivatkozni, csak mert a belpolitikai pártérdek ezt kívánja, nemzetárulás vagy nemzettagadás. Eörsi Mátyás második előadására elment, elsősorban a cím miatt: Kolozsvár és a tágabb régió perspektívái az Európai Unióban. Eörsi előadása eléggé laposra sikerült. Beszélt a jelenkori magyar kormány tehetetlenségéről, az előző kormány okozta hatalmas károkról, néha megemlítve Orbán Viktort is, mint aki mindenért felelős, ugyanakkor szinte semmi nem hangzott el Kolozsvárról és annak szerepéről. A hallgatóság Eörsit érkezésekor megtapsolta. Szabó J. Álmos úgy látja, hogy itt az SZDSZ-es elvek Erdélybe való importálásáról van szó. Arról, amivel a kormányon levő politikusok mindig megvádolják az ellenzéket. /Szabó J. Álmos: Miről is szólt Eörsi Mátyás előadása? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Az RMDSZ helyét és szerepét a romániai politikai porondon a párbeszédkészsége határozta meg, amelynek köszönhetően sikerült megváltoztatnunk az etnikumközi kapcsolatokat. Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) mind ellenzéki, mind kormányzati politikai tényezőként több olyan jelentős kérdés megoldását vállalta fel közösen az elmúlt 15 évben, mint például a visszaszolgáltatások ügye – mondta Markó Béla szövetségi elnök az újonnan megalakult, a kereszténydemokrata mozgalmakat egyesítő Kereszténydemokrata Néppárt kongresszusán. Az Európai Néppárt az EP legerősebb frakciója, amelynek két romániai „tagszervezete” van: a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ és az újonnan megalakult KDNP (eddig KDNPP). /Markó a kereszténydemokrata erők együttműködését szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

Március 7-én Budapesten újabb három határon túli magyar szervezet képviselőivel írtak alá szerződést internet-hozzáférési pontok, úgynevezett eMagyar-pontok létrehozásának támogatására. „A cél az, hogy az idei év végéig több mint 300 internet-hozzáférési pont jöjjön létre a határon túli magyarok számára” – mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A szerződéseket a „Szülőföldön az információs társadalomba 1” pályázat lebonyolítója, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója, Kőhalmi Zsolt, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Jakab Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke Benzovics László és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke látta el kézjegyével. A közeljövőben újabb 28 eMagyar-pont létesül a szerződések alapján Horvátországban és Ukrajnában. Hasonló szerződéseket február végén írtak alá a szlovákiai Szövetség a Közös célokért, a Mécs László Társulás szervezetekkel, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanáccsal, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségével, és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel. Ezek alapján 55 eMagyar-pont telepítése kezdődött meg. További három szervezettel, az erdélyi Progress Alapítvánnyal, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségével, valamint az USA-ban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvánnyal a tervek között március végén kötnek szerződést. /Újabb internet- hozzáférési pontok a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Az integrációs tárca vezetője azt mondta, hogy a fejlesztési régiók átalakítása nem kormányzati prioritás. Csutak István, az integrációs tárca regionális politikákat felügyelő államtitkára viszont közölte, hogy a jelenlegi kormánykoalíció hivatalos kormányprogramja a romániai fejlesztési régiók átalakításának szükségességét mondja ki. /Sarány István: Itt a régió! Hol a régió? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./

A Steaua-Csíkszeredai Sportklub mérkőzés után több magyar szurkolót láncokkal és botokkal támadtak meg a helybeli szurkolók, írta a bukaresti Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

A székelyudvarhelyi bíróságon március 7-én tárgyalták először Jakab Attilának, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökének a Trianon film vetítése miatt kirótt ötvenmillió lejes büntetéssel szembeni fellebbezését. Az UFF elnöke leszögezte, hogy ő csupán az Erdélyi Magyar Ifjak felkérésének tett eleget, amikor engedélyezte a film vetítését, a bemutatón azonban egyszerű nézőként vett részt. /Péter Attila: Kihallgatják a Koltay-alkotás nézőit is. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

A Gyimesközéplokhoz tartozó Borospatakán egy fiatal helybeli vállalkozó, Antal Csaba, vagy ahogy a helyiek emlegetik, Szölek Csaba terrorizálja a közösséget. Többen a Krónika szerkesztőihez fordultak, segítsenek rajtuk. Antal Csaba dühének már többen is áldozatul estek, az elmúlt években több ártatlan embert is bántalmazott, többek között a helyi állatorvost, illetve az erdészt is. Ez utóbbi bántalmazásából törvényszéki ügy lett, s bár a faluban többen látták az esetet, senki nem merte vállalni a tanúskodást, féltek a bosszútól. Antal Csaba rendszerint ittasan, fejszével vagy villával jelenik meg az úton, és ok nélkül fenyegetőzik, provokálja a falubelieket. Antal a szomszédai életét is megkeseríti. Mentek már a rendőrségre is, de hiába. Petru Hangan helyi rendőrparancsnok elmondta, nem ajánlja, hogy az újságíró felkeresse Antal Csabát, ő is csak a kerítésen át beszélt vele. /G. Á.: Terrorhangulat uralkodik a gyimesi faluban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Nem született még alapfokú ítélet a Gyimesek völgyében Suba Jánosként ismert Ioan Barsan elleni perben. Az üzletembert azt követően helyezték vizsgálati fogságba, hogy a Krónika tényfeltáró riportot közölt a tarhavaspataki Suba-klán garázdálkodásáról. Utolsó áldozatuk, Szentes Szilárd, a középloki diszkó lemezlovasa a riport megjelenése után belehalt sérüléseibe. /D. Balázs Ildikó: Ítélethez közeledik a Suba-per. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Visszautasította az RMDSZ helyi szervezete által felajánlott oklevelet Oláh József, a Kolozs megyei Kisbács református lelkésze az RMDSZ tizenötödik születésnapi ünnepségén. Oláh József elmondta, több oka volt annak, hogy visszautasította a helyi RMDSZ elismerő emléklapját: „Úgy érzem, magánszemélyként semmit nem tettem az ifjúsági házért, lelkipásztorként pedig csak a kötelességemet teljesítettem, amikor segítettem. Lelkiismeretem ellen cselekedtem volna, ha elfogadom az oklevelet attól a szervezettől, amely bele próbált szólni az egyházam ügyeibe” – jelentette ki a református lelkipásztor. Tavaly karácsonykor a helyi RMDSZ elnöke negyedmagával megjelent a parókián, és a tervezett ünnepség módosítását kérte. „A presbiterek jelenlétében kioktattak, hogyan kell megszervezni egy református karácsonyi ünnepséget” – jelentette Oláh József. Deák Ferenc, a helyi RMDSZ elnöke nem kívánta kommentálni az esetet. /Valkai Krisztina: Oláh József nem vette át az emléklapot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Különböző források szerint százötven-kétszázezer erdélyi magyar települt át az anyaországba a rendszerváltás óta. Van, aki szerint a szegénység, mások szerint családegyesítés, vagy éppen a román nacionalizmus miatt mentek el. A lap munkatársa szerint „magunkban kell keresni” az okokat. Sike a szlovák fordítók hiányával okolja, hogy odadobták a második világháború után Pozsony alatt azt a két tiszta magyar falut, amelyet a Trianon Magyarországnak hagyott, továbbá azt, hogy nem alázták volna meg ennyire Magyarországot a Bős-Nagymaros vízlépcső ügyében, itt is hiányzott a fordító. Igazat kell adni Pomogáts Bélának, Magyarországon nincs nemzetpolitika csak pártpolitika. /Sike Lajos: Ó, fordító! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

 A romániai magyarság története egyik legna­gyobb amputációja előtt áll: maholnap elveszítheti értelmiségét, különösen annak igényesebb és vállalkozókedvűbb részét. A marosvásárhelyi orvosin tavaly végzett száz magyar hallgatónak diplomája birtokában első dolga az volt, hogy szétnézzen Magyarországon, és több mint háromnegyedük már talált is magának ott munkahelyet A magyarországi orvos­társadalom pedig nyugat felé indult meg. A tavalyi statisztikák 1200, nyugaton állást vállalt orvosról tudnak az amúgy is orvoshiánnyal küzdő országban. Amit nem tudott megtenni a diktatúra, hogy lefejezze a magyar értelmiséget, azt elvégzi a jómódú világ vonzása, a szabad munkaerő-forgalomVan-e az RMDSZ-nek valamilyen elképzelése arra, hogy Erdély kiürülését megakadályozza? /B. Kovács András: Kiszivattyúzzák az értelmiséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Román Győző, a lap munkatársa szerint az RMDSZ által frissen kormánytisztségekbe kinevezettek közül többen az RMDSZ vezéreinek csicskásai. Megjegyezte, látott már pálfordulást az RMDSZ-ben. Kelemen Atilla eleinte belső ellenzéki politikus volt. A szatmári Kereskényi Sándor, a néhai ellenzéki újságíró a szenátusba kerülve hirtelen elfelejtett mindent, amit addig írt. A valahai Orient Expressz számait olvasva pálfordulások tömegére bukkan az újságíró. Egyik cikk Borbély Lászlót és Frunda Györgyöt bírálta, a szerző: Csutak István. Évekig az RMDSZ belső demokratikus ellenzékének egyik meghatározó alakja volt. Jelenleg az Integrációs Minisztérium RMDSZ-es államtitkára. /Román Győző: Tiszta vizet a nyílt kártyákba. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8.)

Egységes képzési programot dolgoztak ki az amatőr néptánccsoportok szakirányítói részére a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szakemberei. A képzést Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szamosújváron szervezik meg. A tanfolyam néptáncegyüttesek szakirányítói, valamint a közoktatásban és táncházakban már legalább egy éve néptáncot oktatók tanítását vállalja. Romániában eddig nem volt néptáncoktató-képzés, mondta el Deák Gyula, az egyesület elnöke. /Bíró Blanka: Három erdélyi városban indul képzés néptáncoktatók számára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Lugoson március 6-án emlékeztek a helyi RMDSZ-szervezet megalakulásának 15. évfordulójára. A rendezvényen a volt és jelenlegi elnökök – sorrendben Bakk Miklós, Király Zoltán, Langó Ferenc és Pozsár József, Lugos alpolgármestere – felidézték az alapítás körülményeit és az azóta eltelt másfél évtized történéseit. A hőskor (amikor 640 tagot számlált a szervezet) már a múlté, de a lemorzsolódással párhuzamosan erősödött a civil szféra, társszervezetek, magyar alapítványok és közművelődési egyesületek alakultak Lugoson. Sikerült újraindítani az önálló magyar nyelvű óvodát, megerősíteni az elemi és általános iskolai képzést – a történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen. Az ünnepségen diákok és helyi értelmiségiek szavaltak, fellépett az 5-ös iskola furulya-együttese és a Fazakas Csaba református esperes és Király Emőke által felkészített Gyöngyvirág népi táncegyüttes. /P. L. Zs.: Másfél évtized a lugosi RMDSZ mögött. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

Az Argó Audiovizuális Műhely által szervezett felnőttképzési program eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron a program két koordinátora, Lakatos Róbert és Szántai János. Az öt hónapos képzés célja a filmkészítés, filmművészet világába bevezetni a téma iránt érdeklődő erdélyi fiatalokat. Tavaly az Argó Audiovizuális Műhely elnyerte az Apáczai Közalapítványhoz beadott pályázatát, így indulhatott a tanfolyam. A tanításban hazai és magyarországi szakemberek vettek részt. /Vincze Judit: Audiovizuális felnőttképzés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./