"Ha nem sikerül megegyezniük az RMDSZ belső és külső ellenzékével, akkor saját polgármester-jelöltet indítanak Marosvásárhelyen a szabaddemokraták - jelentette ki Kiss Kálmán, a Szabad Magyar Szövetség elnöke. Kiss szerint a Polgári Mozgalom túlértékelte erejét, jelentőségét. Arra a kérdésre, milyen valóságalapja van a Markó Béla által kifogásolt, állítólagos Tőkés-Kiss-féle "szörnyűséges szövetségnek", Kiss kitérő választ adott, a manővert az RMDSZ valós vagy potenciális ellenfeleinek lejáratására tett vérszegény kísérletként értékelte. /Sz. L.: A szabaddemokraták elégedetlenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"Szept. 3-án tartják azt a pert, melyet a Varadinum alkalmával felavatott nagyváradi Bethlen Gábor szobor miatt indított a bihari megyeszékhely polgármesteri hivatala az állíttató református püspökség ellen. A város már a szobor felavatását sem akarta engedélyezni, aztán 75 millió lejre bírságolta az egyházat, mivel az egész alakos, hatalmas szobor talapzatán szereplő felirat nem egyezett meg a hivatalos papírokon szereplőkkel: a latinos Gabriel helyett magyarul olvasható Bethlen Gábor fejedelem neve, ugyancsak magyarul került föl a bibliai idézet is: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk." Történt mindez annak ellenére, hogy korábban a városi tanács egyöntetűen szavazta meg a szobornak a Petőfi-parkban való felállítását. Tény, hogy az avatóünnepségen bársonycsík takarta a magyar feliratot. A magyar felirattal kapcsolatban Razvan Theodorescu művelődési minisztertől kérték, igazíthassák ki háromnyelvűre, azaz hogy románul is felróhassák a talapzatra az idézett szövegrészt, s hogy a tárcavezető ezt engedélyezte, az arról szóló hivatalos átiratot még várja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /(Balla Tünde): Per a 75 milliós büntetés ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./"

"A II.Partiumi Magyar Napok során tartották Szatmárnémetiben a Regionális indentitás - lokális történelem című kárpát-medencei helytörténeti konferenciát, melyen megjelent Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapitvány elnöke és dr. Szakály Sándor történész, a Duna Tv alelnöke is. Dr. Kiss András kolozsvári kutató a helytörténetírás levéltári forrásairól, a budapesti dr. Rácz György a helytörténet-kutatás középkori forrásai és irodalma a digitális korban, a kolozsvári dr. Kovács András a műemlék- monográfiák és a művészettörténetírás szerepe a helytörténeti kutatásban, dr. Szakály Sándor a helytörténetírás mint az identitás biztosítéka címmel tartotta meg előadását. Fellendült a helytörténetírás, de arányaiban kevés az igazán szakszerű monográfia. Bemutatták Kereskényi Sándor Otthon a történelemben című, Jakó Zsigmond pályakezdéséről írt könyvét. A Partiumi Magyar Napok programja gazdag volt, gyermektáncosok tartottak színpompás bemutatót, sokan megnézték Görbe Éva babakiállítását. /(Sike Lajos): II.Partiumi Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./"

"Iskolakezdés előtt egyre többen érdeklődnek az anyaországi kedvezménytörvény által - a határon túli magyarul tanuló diákoknak - nyújtandó támogatásról. A megígért 20 ezer forintra, a tanfelszerelés megvásárlásánál volna a legnagyobb szükség. A támogatást az Illyés Közalapítványon keresztül bonyolítják. Az alapítvány illetékes kuratóriuma a nyáron 46 ezer beérkezett pályázatot bírált el. Ennek nagyobb része - 30-35 ezer - Erdélyből érkezett. Az elbírálás tulajdonképpen azt jelenti, hogy ezek az összegek elvileg bármikor kifizethetők, ha megvan rá a pénz. Az összeg átutalása a nyári szabadságolások miatt késlekedik. A pályázatokon keresztül igényelt pénzösszeg 1,6 milliárd forint körül van, viszont az alapítvány idei költségvetésében 1,2 milliárd forint szerepel, vagyis 400 millióval szűkebb a költségvetésben megszabott keret. A Miniszterelnöki Hivatalból közölték, hogy ezzel nem lesz gond, az összeget kiegészítik, és remélhetőleg szeptember folyamán átutalják. - A jövő évre vonatkozó támogatás meghirdetéséről nemsokára dönt a kuratórium. Ezt a pályázatot szeptember, október folyamán meg kell hirdetni. /Bágyi: Ha késve is, de megérkezik a húszezer forint. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./"

"Az Udvarhelyi Híradó Levélbontás rovarában a levélíró emlékeztetett Verestóy Attila szenátor állítására, aki "Verestóy Attila szenátor megerősíti: az RMDSZ nem hajlandó a baloldallal szövetkezni (UH, 2000. aug. 15.). című interjúban leszögezte: "az RMDSZ jövendő szövetségesei semmiképp nem a baloldal táborából kerülnének ki." A következő kérdés arra vonatkozott, hogy Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kijelentette, az RMDSZ-en belüli posztkommunista erők az RTDP-vel szeretnének szövetségre lépni. Erre reagált a cikkben Verestóy szenátor a következőképpen: "Erről a kérdésről mostanig csak Toró T. Tibort hallottam beszélni, így lehet, hogy az RMDSZ-en belüli posztkommunista erőket maga körül véli felfedezni. Az RMDSZ eddigi politikai hozzáállása egyértelműen azt mutatja, hogy az RTDP-vel ellentétben a szövetség egy demokratizálódó, egy decentralizálódó, az európai integráció útján lévő politikát képvisel."Az olvasó megjegyezte, Torót, már csak korát tekintve is, furcsa posztkommunistának nevezni. Az olvasó végül megkérdezte, hogy Verestóy miért nem foglalt állást, legalább egy mondat erejéig, a városi, és főleg a széki RMDSZ, a bögözi iskola kálváriája esetében, vagy Wass Albert-névtábla levételekor az ügyről? /Forrai Tibor: Számolunk... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./"

"Jakab Sámuel oroszlánrészt vállalt a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának felállításában, tíz esztendeje vezeti fáradhatatlanul a főiskolát, de közreműködött a marosvásárhelyi Sapientián tavaly beindult kertészeti szak megszervezésében is. Jakab professzor a romániai agrárium s benne az erdélyi magyar gazdatársadalom helyzetét kétségbeejtőnek látja. Az életképtelen törpegazdaságok sokasága, a korszerűtlen, sok esetben a középkorira emlékeztető gazdálkodási módszerek, a szövetkezeti hálózat kialakításának elmulasztása, pénzhiány, az ágazat jövőjével kapcsolatos összefüggő stratégia hiánya ezt erősíti meg. Szerinte változás nem lesz addig, amíg le nem lép a színről az a generáció, amelynek képviselői még a múlt rendszerben szocializálódtak s emiatt képtelenek a mentalitásváltásra. Egyelőre a különböző vezetői szinteken sokan vannak azok, akik a mostani állapotok konzerválásában érdekeltek. Ezt nem kell ölbe tett kezekkel várni. A gazdatársadalom felvilágosítása, képzése, korszerű ismeretekkel való ellátása, a szakmai utánpótlás nevelése kiemelt fontosságú. A főiskola, mely a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem kihelyezett tagozataként működik, hiánypótló intézményként jött létre. Főiskolaként a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt. A vállalkozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A végzettek mintegy 80 százaléka a szakmában vagy azzal rokon területen helyezkedett el. Durván számítva mintegy 200 szakemberrel gazdagították az erdélyi magyar gazdatársadalmat. A Sapientián induló kertészeti szak kapcsán felvetődött a kérdés, szükség van még a főiskolára? Jakab határozottan válaszolta: mindkettőre szükség van, Nyárádszeredában a gyakorlati képzésre fektetik a hangsúlyt, a Sapientián pedig elitképzés folyik. Ez utóbbi különlegesen fontos, mert 1959 óta, az egyetemegyesítés óta szünetel a magyar nyelvű agrárszakember-képzés. - A politikum nem viseli szívén az agrárium sorsát. Sajnos az RMDSZ teljesítménye is igen sokban kifogásolható. A nyárádszeredai főiskolai oktatás beindítását nem támogatta, igaz, nem is akadályozta. Azt viszont be kell ismernünk: érdekérvényesítő potenciálja igencsak korlátozott. /Szentgyörgyi László: A mellényt újra kell gombolni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"Szept. 1-jén tartotta évadnyitó társulati gyűlését a Kolozsvári Magyar Opera. Simon Gábor igazgató kitért arra, hogy az elmúlt tizennégy év, amióta az intézményt vezeti, nem volt akadályoktól mentes, ám mindeddig sikerült legyőzni ezeket. Az igazgató felelevenítette a nyári magyarországi fellépéseket, amelyek nagy sikert arattak. Simon Gábor igazgató bemutatta a társulat új művészeti titkárát, Katona Józsefet. /Hintós Diana: Évadnyitás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"Kisvárda szűk volt színházainknak, és Gyergyó csak egy fokkal jobb: itt hazai pályán szorongunk - indítja írását Zsehránszky István zsűritag a Gyergyói Kisújság által Kollokvium címmel megjelentetett kiadványban. A kollokviumot támogató Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának igazgatója rámutat: a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a gyergyószentmiklósi seregszemle közötti hasonlat más tekintetben is érvényes. "Magyarország Kisvárdával két legyet akar ütni egy csapásra: csokorba gyűjti a kisebbségben működő magyar színházakat, és versenyt mímel a támogatás leosztásához. Másrészt e seregszemlével jelentős kulturális eseményt teremt egy Isten háta mögötti vidéken" - vélekedik Zsehránszky.A vitába szállók - rendezők, színészek, egykori színházigazgatók - leginkább azt fájlalták: a Kollokvium-szerű rendezvényeken - a 90-es évek elejétől már Kisvárdán is - alig egy napot töltenek a meghívott társulatok, s így az intézmények között nem jönnek létre kapcsolatok. /Gergely Edit: Gyergyószentmiklós Erdély Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./"

"Az ország tíz nagyvárosából összesen huszonhárom középiskolás vesz részt a három éve Kisiratoson megrendezésre kerülő Spectator Médiatábor rendezvényén. A táborban a diákok a médiával kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg, és gyakorlati képzésen sajátítják el a médiára vonatkozó ismereteket. Puskel Emese a rendezvény ötletgazdája és szervezője, aki több éve a Duna Televízió aradi tudósítójaként dolgozik. /Gujdár Gabriella: Utánpótlást nevelnek a hazai magyar újságírók? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./"

"Aug. 30-án a szilágycsehi Tövishát Kulturális Társaság titkára, Vida Katalin megnyitotta az évente megrendezett Tövisháti Napokat. A kétnaposra tervezett ünnepségen a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc eseményei és a tájegység hagyományőrzése a főszereplő. A Rákóczi szabadságharc tövisháti és tágabb értelemben vett partiumi vonatkozásairól tartott előadást Dancsecz Mónika történelemtanár. Varga D. István, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke előadása után többek között a Budapesten doktoráló szilágycsehi Fóris Mónika a désházi lakodalmas szokásokról beszélt. Az iskolások vetélkedője után az IPP ART képzőművészeti csoport ez évi táborának "termését" mutatták be. A nyolcezer lakosú Szilágycseh kisvárosnak mintegy fele magyar, 1997-től évente rendezik a Tövisháti Napokat nemcsak a város, hanem a három részre szakított tájegység magyarsága számára. Az ünnepség kapocs a Szatmár és Máramaros megyéhez kapcsolt tövisháti települések között. Évente átjárnak egymás ünnepeire. A Tövishát Társaság mellett létrehozták a Berkenye Ifjúsági Egyesületet is, így jobban tudtak pályázni az ifjúsági rendezvényekre. /Józsa László: Hetedik alkalommal szerveztek Tövisháti Napokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"A magyarul tanuló csángó gyerekek legjobbjait Csíkszépvízre hozták táborozni. Tíz faluból negyven gyerek és húsz pedagógus vesz részt a módszertani táborban, amelyet a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok csángó oktatási programja keretén belül. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program felelőse vezette a vetélkedőket. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke összegezte: tavaly két településen volt az iskolában magyar oktatás, Klézsén és Pusztinán, összesen 34 gyermekkel. Idén hét településen hat pedagógus fog tanítani (Klézsén a központban és Somoskán is lesz magyar oktatás), összesen 140 gyerekkel. Ezek a gyerekek tehát az iskolán belül anyanyelvként tanulják a magyar nyelvet, román tannyelvű iskolákban. Az iskolán kívüli és iskolai oktatásban magyart tanító pedagógusoknak 20-30 százaléka helyi tanár. Farkas Mónika a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben tanult, most otthon, Diószénben tanítja a magyar nyelvet. Mónika két éve 15 gyerekkel kezdte a magyarórákat, tavasszal 42-vel végezte. Borbáth Erzsébet a moldvai magyar oktatás módszertani szakirányítója. Tanév idején havonta egy hetet tölt Moldvában. Hegyeli Attiláékkal közösen kidolgoztak egy kerettantervet- mondta. A képesítéssel hazatért csángó fiataloknak is ki kellett állniuk a rosszindulatú emberek rosszindulatú viszonyulását, a hatalom, egyház meg az általuk felbujtatott egyszerű emberek támadásait. A csángószövetség elnöke, Barta András Magyarországon folytatta tanulmányait, majd az alelnök Bilibók Jenővel, aki ugyancsak Magyarországon szerzett képesítést, visszatértek. Mások is követték példájukat.Csoma Gergely Budapestről mint fotóművész járta be a moldvai magyar falvakat már évtizedekkel ezelőtt. Ismeri a csángókat, beszéli nyelvüket. Az elmúlt tanévben Magyarfaluban ment, ott lakott és tanított. Munkájának eredményeképp 42 szülői kérésre ősszel kétosztálynyi gyerekkel beindul az iskolai magyar oktatás. Megállapította, hogy a magyar nyelv tanítását ellenzőkben, a papban, rendőrségben, román pedagógusokban egyfajta primitív egzisztenciális félelem dolgozik: ha megerősödik a magyar nyelv az iskolákban, elveszíthetik a falu fölötti gazdasági és egzisztenciális hatalmukat. Ezért folyamodnak az elijesztés, riasztás, esetenként a brutális fenyegetés módszeréhez. /Takács Éva: Feljön a nap a csángómagyaroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./"

"Magyarsároson első alkalommal rendezték meg a kulturális napokat Kozma Albert unitárius lelkész szervezésében. Szerepeltek a kórusok, a helyi táncosok, Kilyén Ilka színművésznő nótaestje után másnap Dancs Annamari könnyűzenei koncertje zárta a rendezvényt. A művelődési napok keretében díszoklevéllel és emléklappal jutalmazták azokat is, akik hozzájárultak a falu fejlődéséhez. Tóth Katalin tanítónő számolt be Magyarsáros eredetéről, az unitárius egyház és a műemlék harangláb történetéről. /(bodolai): Kulturális napok Magyarsároson. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"

"Szabó Éva, a Marosvásárhelyi Kántor-Tanítőképző Főiskola népdal- és népművészeti szakkörének vezetője Szent István király ünnepe alkalmával részesült kitüntetésben. Budapesten vehette át a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Életfa-díjat. Bensőséges ünnepség volt, melyen Petrás Mária énekelte a Csángó imádságot, István király imádságát. Száznyolcvanan részesültek a díjban, ebből Erdélyből öten. /Járay Fekete Katalin: Lelkiismeretem, szívem szavára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"

"A besztercei MADISZ háromnapos ifjúsági tábort szervezett augusztus végén a kolibicai üdülőtelepen, ahol 13 helységből több mint 45 fiatal vett részt. A rendezvényt a Communitas Alapítvány és a megyei RMDSZ támogatta. A tábor főszervezője, Gönczi Irénke megyei ifjúsági alelnök kifejtette: Jelenleg Besztercén és Bethlenben működik MADISZ-szervezet, és a februári Ifjúsági Szórványtábor után, Magyardécsében is alakult ifjúsági szervezet. Támogatnak minden próbálkozást, segítenek pályázatokat írni. /Bencze Anna: Háromnapos Ifjúsági Tábor Kolibicán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"Az első kiírást leszámítva, minden évben díjazták Bartha Csabát az Ungvári Rádiós és Televíziós Fesztiválon. A Temesvári Rádió magyar adásának és a Román Televízió Temesvári Stúdiója magyar adásának főszerkesztője idén a rendezői díjat nyerte el a kárpátaljai seregszemlén a Dr. Mara című, Újra otthon alcímmel jegyzett filmjével. Elmondta, hogy dr. Mara Ernőt az ötvenes években kényszerlakhelyre vitték, ott végezte az egyetemet, később Nagybányán lett tanársegéd a bányamérnöki egyetemen, 1989 novemberében pedig kitelepedett Magyarországra, ahol a dorogi szénbányáknál dolgozott. Amikor ott kezdtek rosszul menni a dolgok, hazajött, s visszaigényelte az ősi családi birtokot. A faluban csak ő és az édesanyja magyarok. A templomot restaurálná, hogy ne omladozzon tovább. /Pataky Lehel Zsolt: Otthon dr. Maránál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./"

"Kézdiszentlélek, Kézdialbis és Kászonújfalu lakossága együttesen sem haladja meg a 2500 főt. A Duna Televízió aug. 19-i közönségtalálkozójának apropója a Mire a levelek lehullanak című dokumentumfilm díszbemutatója volt, melyen a televíziót Csermák Zoltán, a film egyik alkotója képviselte. Az I. világháború észak-olasz hadszínterein a temetőkben sok magyar katona nyugszik. A Mire a levelek lehullanak három hősi halott, a kászonújfalui Szilveszter Mátyás, a kézdialbisi Bod Antal és a kézdiszentléleki Deák Ferenc sorsát követi a leszármazottak elbeszélése nyomán. A három település lakói ezelőtt nem tartották a kapcsolatot, most azonban az ott élő magyarokban feltámadt az igény a rendszeres találkozásokra. /Klausz Orsolya: Mire a levelek lehullanak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"A Gyergyói-medence legnagyobb települése Gyergyószentmiklós. Első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből való. Hodgyai Géza vállalkozó, aki egy személyben birtokolja az Új Kelet című helyi hetilapot, működteti a csíki és szentmiklósi Mix Fm rádiókat, valamint idéntől a helyi Extra Rádiót, megvásárolta a helyi tévéstúdiót is. Hodgyai a nyár eleji tisztújításkor Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus és Garda Dezső parlamenti képviselő riválisaként megpályázta az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de a szavazáson mindössze nyolc voksot tudott összegyűjteni. Dézsi segítette, hogy Hodgyait legyen az RMDSZ területi szervezetének gazdasági alelnöke. Hodgyait erős politikai ambíciók fűtik. Rátette a kezét a helyi médiára. Tény, hogy a tizedik évfolyamába lépett, augusztus elején 500. megjelenését ünneplő Gyergyói Kisújságot leszámítva ma sehol sem közölhetők egy bizonyos csoportosulás, klikk politikai és gazdasági érdekeivel ütköző vélemények. Hodgyai megvette a helyt tévéstúdiót, a TVS-t, ezután botrányos körülmények között távozásra kényszerítették a stúdió régi szerkesztőségét. Erről Hodgyai így nyilatkozott: "Miután az első hét végére alábbhagyott a unkakedv, s igényes adások helyett egy követeléslistát tettek elém, amibe nem egyezhettem bele, nem engedhettem meg, hogy adásba menjen egy olyan anyag, amiben a tények ismertetése nélkül elköszön a stáb" (Új Kelet, 1993. július 17-23., 29. szám). A régi stáb tagjai arra hivatkozva, hogy jórészt saját felszereléseikkel dolgoztak, használati díjat követeltek az új tulajdonostól. Ehelyett kétheti fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de a leginkább azt kifogásolják, hogy a bő évtizedig szolgált gyergyói nézőktől való elbúcsúzás lehetőségétől is megfosztotta őket az új tulajdonos. Azóta szünetel a helyi tévéadás Gyergyószentmiklóson. Hodgyai jelenleg új stáb összeállításán dolgozik. A felmondott stáb fórumon ismertette a lakossággal egy új stúdió beindítására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel párhuzamosan támogató aláírások gyűjtésébe kezdtek: rövid idő alatt közel háromezren látták el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Reményeik szerint már e hónap folyamán beindulhat az újjászületett helyi televízió. Gyergyószentmiklósnak 21 ezer lakosa van, háromezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban, mintegy 88 százalékuk magyar. A cigány lakosság létszáma a becslések szerint közel másfél ezer, közülük alig hatszáz mondhatja magát hivatalosan is szentmiklósi illetőségűnek. A 2000-es helyhatósági választásokkor nagy feltűnést keltett, hogy kilenc, az RMDSZ felső vezetőségének politikájával azonosulni nem tudó magyar jelölt a liberálisok (NLP) listáján indulva jutott be Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzati testületbe. Az érintettek kényszermegoldásként vállalták e lépést, mivel a választási törvény nem biztosít a pártlistán indulókkal egyenlő esélyt a függetleneknek. Ezzel azonban kimerült minden kapcsolatuk a liberálisokkal. Kercsó Attila 2001-től tölti be az alpolgármesteri tisztséget. Jól menő vállalkozását cserélte fel a közösségért folytatott munkával. Mint mondta, igen megbánta, hogy elvállalta, mert a rá osztott feladatok mellé nem rendelték oda a megfelelő pénzösszegeket. Négy beadványt is megfogalmazott, de Pál Árpád polgármester még csak válaszra sem méltatta. Az alpolgármester feladatai közé tartozik a városgazdálkodás talán legnehezebb szektora, az úthálózat karbantartása is. Az idén már 700 millió lej értékben végeztek munkálatokat, ebből mindössze 400-at fizettek ki, a többivel még adósak a kivitelezőnek. Aszfaltozásra már 7-8 esztendeje nincs elég pénz, többnyire csak a kátyúk betömésére futja. Gyergyószentmiklós utcáinak 70 százaléka ma is földút, kavicsozásra 50 esztendeje nem került sor, idén sikerült a Felszeg utcáit kijavítani. A Figura Stúdió Színház, a város legjelentősebb kulturális intézménye az idők során fogalommá vált. A társulat fennállása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat igyekszik a maga szűk lehetőségei szerint támogatni, de az korántsem elég a zavartalan működéshez. Szabó Tibor hét esztendeig közmegelégedésre töltötte be a tisztséget, s egyesek szerint továbbra is ő lenne az igazgató, ha Nagy István, a polgármesteri hivatal jegyzője különböző paragrafusokat használva ürügyként, meg nem fúrja. A jövő esztendő végére teljesen kiépülhet a Hargita megyei gázszolgáltatói hálózat. Eszerint Gyergyószentmiklósra is eljuthat a gáz, megoldódhat a gázfűtés, vége szakadhat annak az évenként ismétlődő helyzetnek, hogy márciusra elfogy az üzemanyag, s az utánpótlás megérkezéséig a tömbházlakók napokig fűtés nélkül maradnak. /Szentgyörgyi László: Város a Piricske lábánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban, az Aradi Concord Media Rt. kiadásában megjelent Szőcs Géza Az allegóriás ember avagy mikor a szomszédgyerek a Holdra lép c. verseskönyve. A kötet végén Orbán János Dénes a szerzővel készített interjút, ezt átvette a lap. 1992-ben jelent meg "Sz. G. utolsó verseskönyve", azóta sok verset írt. Szőcs Géza elmondta, amikor támadások érték, akkor ő kölcsönöket vett föl, hogy az Erdélyi Napló továbbra is megjelenhessen, hétről hétre, erre ráment a család ingatlanjainak java része. Egy este kipakolták öccse lakását, mindent kidobáltak, akkor vesztek el Szőcs Géza kéziratai is. Néha arra gondol, hátha valaki olyannak a kezébe kerültek, aki megőrizte őket. Szőcs Géza nem akar újabb kötetet megjelentetni. /Mint kötet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./"

"Az embereknek vállalniuk kell a felelősséget szavaikért, az ellenzéknek abba kell hagynia azt a mocskolódást, amely hosszú hónapok óta folyik - közölte Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának adott interjújában szept. 1-jén. A kormányfő szerint az ellenzék a K and H brókercégénél kialakult botránnyal és az egykori Inter-Európa Bank elnökségével összefüggésben "folyamatos csúsztatásokkal él, s amikor kiderül, hogy hazugság volt, amit mondtak, akkor azt mondják: jó, beszéljünk másról". Medgyessy Péter beszámolt arról, hogy két éve mondott le az Inter-Európa Bank élén betöltött posztjáról, de ezt a cégbíróságon sokáig tartó eljárás miatt csak tavaly jegyezték be. Közlése szerint a pénzmosásgyanús tranzakciók csak "pici része" történhetett a bankelnöksége idején, s ezeket az eseteket egyébként jelentették a rendőrségnek is. A kormányfő közölte: csak enyhítő körülmény, hogy a bankfelügyelet elnöke azt mondja, ők tárták fel a K and H brókercégénél történt visszaéléseket. "Ez nem válasz arra, ha a bankfelügyelet nem végezte el a dolgát" - jegyezte meg Medgyessy Péter. Az interjút készítő újságíró felvetésére, hogy a szervezet bizonyos mértékben független intézmény, a kormányfő úgy fogalmazott: a bankfelügyelet működése nem független a társadalomtól. /A magyar kormányfő a K&H-botrányról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./A Magyar ATV, a korábban több jobboldali műsornak is otthont adó tévécsatorna tulajdonlásában ötvenszázalékos részesedést szerzett a baloldalhoz szoros szálakkal kötődő Hit Gyülekezete, a gazdasági holdudvarába tartozó vállalkozáson keresztül. Stefka elmondása szerint Székely olyan vehemensen balos újságírókkal képzeli el a centrumban maradást, mint Mészáros Tamás vagy Dési János.A rendőrség nyomozást rendelt el egy Magyar Nemzet-cikk alapján, mely szerint Csonka Gábor, a szocialista párt tagja, Lendvai Ildikó korábbi kampányfőnöke ötmillió forint kenőpénzt vett át ifjabb és idősebb Jónás Csabától, hogy közbenjárása révén a VI. kerületi vagyonkezelő kifizesse nekik közel ötvenmillió forintnyi elismert számlatartozását. Csonka annak ellenére minősítette rágalmazásnak a Magyar Nemzet állításait, hogy az a Jónásék által felvett hangszalag tartalmán alapult. Gál J. Zoltán kormányszóvivő bizonygatta, hogy Medgyessy Péter nem a pénzmosás idején volt az Inter-Európa Bank elnöke. Hadd idézzük szó szerint: "Immár a gyógypedagógusok türelmével vagyok kénytelen újra és újra megismételni: Medgyessy Péter 2001. szeptember 30-éig töltötte be az Inter-Európa Bank elnöki tisztét". Ehhez képest 2003. augusztus 29-én a Fővárosi Bíróság hivatalosan igazolta, hogy Medgyessy Péter 1998. október 1-jétől 2002. április 29-éig a bank felelős vezetője, tisztségviselője volt. A Fidesz három kérdést tett fel az eset kapcsán: Hogyan szökhetett külföldre a K&H-ügy után az Inter-Európa-ügyben is érintett egyik gyanúsított? Miért tévesztette meg a kormányszóvivő a közvéleményt Medgyessy Péter bankvezetői felelősségét illetően? Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét Medgyessy bankjában mosták tisztára? Ülésezett a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya. A testület megbízta a párt elnökségét és frakcióját, hogy kezdeményezzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a közfigyelmet hetek óta lefoglaló K&H-ügyben. Az OV állást foglalt a kettős állampolgárság kérdésében is, felszólítva a kormányt, mielőbb kezdjen tárgyalásokat a határon túl élő magyarság képviselőivel. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"Aug. 22-én tartotta második nagy összejövetelét a Seprődi János Kórusszövetség a Szeged melletti Mórahalom. Másnap a Kárpát-medencei zenei együttesek, kórusok találkoztak Ópusztaszeren. Hat országból közel ötven kórus vett részt, több mint 1500 dalos lépett fel. Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség régi-új elnöke beszámolt arról, hogy a kongresszus legfontosabb döntése: a szövetség Erdélyből "átköltözött" Magyarországra, pontosabban Törökbálint önkormányzata vállalta az anyagi feltételek biztosítását. Az ott bejegyzett tagozat végzi a nemzetközi adminisztratív munkát is. A vezetőség összetétele megváltozott. Az elnökség tagjai főleg magyarországiak, de minden ország egy-egy képviselője részt vesz az elnökség munkájában. Az erdélyi tagozat vezetői: Orosz Pál József, Márton Zsolt, Csíky Csaba és Balázs Győző. A kórusszövetség négy régió szerint tagolódik, északkeleti, északnyugati, délkeleti és délnyugati (Nyíregyháza, Sopron, Siófok, Szeged) központokkal. A határon túli kórusok is ezekhez fognak tartozni. A régiók vezetősége önállóan dolgozik, az elnökség inkább az információs bázist működteti, és összehangolja a munkát. /B. D.: "Repatriált" a Seprődi Kórusszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./ "

"A képviselőház szept. 2-án kinevezte képviselőit az alkotmánymódosítást egyeztető bizottságba, a testületből kizárták a Nagy-Románia Párt (NRP) tagjait. A bizottságnak van egy RMDSZ-es tagja, Varga Attila. A szenátus részéről is kinevezték a tagokat az egyeztető bizottságba, az RMDSZ-t Eckstein-Kovács Péter szenátor képviseli. /Kinevezték az alkotmánymódosítást egyeztető bizottság tagjait. A nagy-romániásokat kizárták a testületből. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a kettős állampolgárság kérdése Magyarországon politikai csatározások eszközévé vált, ezért önkorlátozással kell élni a kérdés kezelésekor. Szabó a szept. 2-i újvidéki Magyar Szónak nyilatkozva kijelentette: ami történt, jellemzi a magyarországi politikai álláspontokat, nevezetesen azt, hogy még a határon túli magyarokat érintő nemzetpolitikai ügyben sem tudunk magyar nemzeti egyetértést kialakítani. Ebben a mostani ellenzék nem partner. "A magyar nemzetnek vannak közös politikai érdekei, a jelenlegi anyaországnak is van politikája, s ez a kettő nem minden esetben vág egybe. Fontos, hogy az államisággal rendelkező politika ezt jól kezelje, és ne vetítse ki a határon kívüli magyarokra, sem a szomszédos országokra" - nyilatkozta Szabó Vilmos. A politikai államtitkár szerint "a magyar kormány felvállalta a nemzetben való gondolkodást, és így is cselekszik". Azt szeretné elérni, hogy a magyar politikai elit a kérdésnek megfelelő komolysággal kezelje a kettős állampolgárság ügyét. "Nem szerencsés dolog, ha politikai viták terhelnek egy ilyen kérdést. Nemzeti kérdésnek tekintjük a kettős állampolgárság kérdését, és együtt kell fellelnünk a megoldást" - mondta az államtitkár. Szabó rámutatott arra, hogy a kezdeti bizonytalanság mellett a rendszerváltás óta a jelenlegi kormány lesz az első, amely alaposan megvizsgálja a kettős állampolgárság kérdését mind politikai, mind szakmai szempontból. /Önkorlátozás szükséges. Szabó Vilmos a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

"Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos vajdasági követelésre nem lehet rövid időn belül megoldást találni. A miniszter szerint a magyar kormány illetékesei először negatívan reagáltak a követelésre, arra hivatkozva, hogy a magyar állampolgárság odaítélése ellentétes lenne Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az európai uniós gyakorlattal. A legújabb megnyilatkozások azonban már azt jelzik, hogy a kormány mégis foglalkozni fog a kérdéssel. Korhecz szerint "a nemzetközi jogi akadályok miatt kizárt, hogy ez a kérdés gyorsan rendeződjék". /Kizárt a kettős állampolgárság gyors rendezése? A vajdasági kisebbségügyi miniszter szkeptikus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnök a z aug. 30-i polgári fórumon mutathatta be először a Magyar Polgári Egyesületet (MPE) a nagyközönség számára. Regionális szervezet lett az MPE-ből, amely Szatmár megyében szeretné kifejteni tevékenységét. A politikai közéletbe annyiban lépne be, amennyiben az érdekképviseleti teendők nem kerülnek veszélybe. A helyhatósági választásokon saját jelöltlistát állítanak a városi és községi polgármesteri, illetve tanácsosi tisztségekre. Felmérések szerint a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka mára eltávolodott az RMDSZ-től. Ebben a helyzetben fennáll a veszélye annak, hogy ezek az állampolgárok legközelebb nem mennek el szavazni. Az MPE megjelenése nem megosztást, hanem egészséges versenyhelyzetet teremt. Az RMDSZ-nek nem kell attól félnie, hogy az egyesület megjelenésével veszélybe került a magyar érdekképviselet a román parlamentben, hiszen az MPE egyelőre csak a helyi érdekvédelmet tartja szem előtt. /Princz Csaba: "Politikai versenyhelyzetet teremt az MPE" - Interjú Pécsi Ferenc parlamenti képviselővel, a Szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"

"Kereskényi Sándor szenátor hangsúlyozta: kiderült, hogy azok az egységek, melyekkel az 1946-os békekötés utáni Románia területét alkották, nem voltak funkcionálisak. A nagyobb egységet le kell bontani kisebb egységekre. Ilyen értelemben Románia mai térképe mindenképp változtatásokra szorul. Moldva és a déli részek felosztásával nincs gond, ez elképzelhető tetszés szerint, mert nincsenek hagyományai regionalizmusnak. Erdélyben lesznek gondok, hisz itt már vannak hagyományai a területrendezésnek. A konfliktus oka az, hogy ha a történeti, földrajzi szempontokat vennénk figyelembe, akkor eltűnnének a román szupremácia jelei, tudnillik a románok úgy kerültek be Erdélybe, hogy átmentek bizonyos szűrőkön, és akkor fokozatosan szétterjedtek. A hegyvonulatok mentén jelentek meg, de csak akkor mentek le a síkságra, amikor már nagyon muszáj volt. Ezért például a Bánságban, vagy a Partiumban csak az utóbbi években jelentek meg, ellenben már elég korán ott voltak a Nyugati-Kárpátokban és beékelődtek a Szászföldre is. A román vezetők olyan területi felosztást akarnak, ahol a román szupremácia dokumentálható és megőrizhető. Ezért például ki akarnak alakítani egy olyan régiót, mely magába foglalja a jelenlegi Szatmár, Máramaros, Szilágy és Bihar megyéket. Azokat a részeket emelik ki a Nagyvárad-Nagybánya tengely mentén, ahol erős román etnikum él. Céljuk, hogy Nagybányát ipari, Nagyváradot pedig kulturális központtá tegyék. Nagybányát már nem kell elrománosítani, de Nagyváradot még lehet. Ebből a játékból kihagynák Szatmárnémetit és Zilahot, remélve, hogy minél inkább visszavidékiesednek. Ez az elképzelés beleütközik egyrészt az európai uniós elképzelésekbe, másrészt az itteni magyarság elképzeléseibe. Az RMDSZ-nek ezt nem kell megengednie. Szatmárnémetiben szükséges a gazdasági struktúra fellendítése. Tudni kell, hogy mi volt régen, ebben óriási szerepet játszhat egy olyan helytörténeti tanácskozás, melyre a Partiumi Magyar Napok keretében került sor. - Az erdélyi magyarság számára az autonómia lenne a legjobb megoldás. Románia keretén belül, de megőrizve azokat a kultúrtörténeti sajátosságokat, amelyek nélkül Erdély eljellegtelenedik. Erdélynek, a mainál korszerűbb román alkotmányos keretek között, ismét önmagának kellene döntenie saját sorsáról./Túrós Lóránd: Erdélynek ismét önállóan kell döntenie sorsáról - Beszélgetés Kereskényi Sándor szenátorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"

"A Babes-Bolyai román tanárai elutasítják a magyar karok létrehozását, a román nyelvű felsőoktatás kolozsvári hagyományait hangsúlyozó közleménnyel érveltek a magyar karok létrehozása ellen. A kolozsvári román egyetem Erdély Romániával való egyesülése nyomán jött létre, és megmaradása a helyi vagy pártérdekeken túlmutató, nemzeti jelentőségű ügy - áll a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tagozatának szept. 2-i állásfoglalásban. A Nicolae Bocsan, Vasile Cristea rektor-helyettesek és 12 dékán által aláírt dokumentum szerint: "Az egyetem román tagozatának oktatói mindig is támogatták ennek a multikulturális jellegnek a kialakítását, amelynek révén 52 szakon történik magyar nyelvű és 13 szakon német nyelvű képzés, a 88 román nyelvű szak mellett. Ezért a román oktatási vonal képviselői az európai szellemmel ellentétesnek tartják, és határozottan elutasítják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerint történő átszervezését, a BBTE rovására történő politikai tranzakciók következtében megjelent szeparációs törekvéseket". Szerintük a magyar fakultásoknak az RMDSZ és a PSD közötti együttműködési megállapodásban rögzített létrehozása etnikai feszültségeket keltene az egyetemen. Kása Zoltán rektor-helyettes uszító hangvételűnek nevezte a közleményt, amelyen Andrei Marga aláírása nem szerepel. Elmondta, hogy az egyetem magyar tagozatának képviselői szept. 4-én találkoznak, megvitatni a román kollégák uszító hangvételű állásfoglalása utáni teendőket. Kása szerint első alkalommal történik meg, hogy az egyetem sajtóirodája a három - román, magyar és német - oktatási vonal valamelyikének oktatói által megfogalmazott közleményt úgy hozza nyilvánosságra, mint hivatalos BBTE-állásfoglalást. Andrei Marga rektort - akinek aláírása a tegnapi közleményen nem szerepel - a lap nem tudta szóra bírni. Marga ezt azzal hárította el, hogy a karokról beérkező véleményeket a rektorátusnak figyelembe kell vennie. "A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának döntése nélkül az oktatási tárca nem léphet - nyilatkozta a Krónikának Radu Damian miniszterhelyettes, a felsőoktatásért felelős államtitkár. Ismeretes, hogy a a szaktárca több ízben is felkérte a BBTE vezetőségét: tűzze a szenátusi ülés napirendjére a kérdést. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, elvileg nincs is szükség a szenátus jóváhagyására ahhoz, hogy a kormány elrendelje a magyar karok létrehozását. /S. M. L.: Etnikai viszállyal riogatnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

""Súlyos politikai és szakmai hibát követett el az oktatási minisztérium, amikor arra kérte a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorát és szenátusát, hogy tűzze napirendre a két, etnikai alapon létrehozandó karról szóló határozattervezetet" - közölte Valentin Naumescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei alelnöke. Naumescu az RMDSZ "régi rögeszméjének" nevezte a BBTE-n belüli "etnikai enklavizálási" törekvéseket. Mint ismeretes, Andrei Marga rektor néhány hónappal ezelőtt belépett a liberális pártba. /L. P.: Liberális tiltakozás a magyar karok ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

"Aug. 30-án Ifjúság és kisebbségpolitika címmel szervezett kerekasztal-megbeszélést Szatmárnémetiben a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés. A megnyitón Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a szakképzett fiatalok szerepének fontosságát hangsúlyozta. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja kiemelte az esélyegyenlőség biztosításának jelentőségét. Az RMDSZ-en belüli ifjúságpolitika, valamint a regionalizáció hiányára hívta fel a figyelmet Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) ügyvezető alelnöke. Kifejtette, hogy az RMDSZ ifjúságpolitikája kimerül a fiatal politikusok, ifjúsági vezetők integrálásában, de hiányzik a fiatal generációt érintő valós problémák feltérképezése, megoldása. A valós ifjúságpolitika komoly kutatási eredmények alapjain megfogalmazott kérdésekre ad választ. Ehhez pedig úgy országos szinten, mint az RMDSZ-en belül hiányoznak a megfelelő intézmények. Varga Attila jogász, parlamenti képviselő a diákjogok kodifikálásának szükségességéről beszélt. Az anyaországi ifjúság- és kisebbség-politikájáról tartott előadást Arató Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője. A MIÉRT és az RMDSZ viszonyáról tartott előadást Kovács Péter, a MIÉRT elnöke, aki szerint bár az RMDSZ-nek valóban nincs hatékony ifjúság-politikája, tudatosan törekszik annak kialakítására. /T. L.: Ifjúság és kisebbségpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"

"Fodor Sándor nem tekinti tragédiának, ha a fiatalok egy része Magyarországon kíván boldogulni, ahol a lakosság létszáma évenként 30-40 000-rel csökken, és ahová kínaitól ukránig minden nemzet gyermekei bevándorolhatnak, letelepedhetnek (lehetőleg a környező országok magyarjai kivételével), hogy száz év múlva már utódaik tekintsék "betolakodóknak" a még megmaradt magyarokat. Az anyanyelvüket még őrző, ahhoz ragaszkodó moldvai csángómagyarokra gondol, akik közül mintegy 30-40 ezren még nem olvadtak be a román nemzetbe, akik még magyarul szeretnék a szentmisét hallgatni. Akikre ráfigyel az RMDSZ, akiket támogatnak külföldi alapítványok is - csakhogy a támogatásukra szánt összegek elapadva jutnak el rendeltetési helyükre, inkább bizonyos magánvagyonok gyarapodását szolgálják, erre célzott aug. 31-én, vasárnap a moldvai csángómagyarság egyik, lemondani készülő vezetője, a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A csángók teljes beolvadása a román nemzetbe- csak idő kérdése. 50 évvel ezelőtt létszámuk még megközelítette a százezret! Egyébként romániai látogatása alkalmával II. János Pál sem látogatta meg hűséges római és görög katolikus híveit. Alexandru Todeát, a mártírsorsú görög katolikus érseket súlyos betegen hurcolták-szállították le Szászrégenből Bukarestbe, és a boldog emlékezetű Márton Áron püspök sírját sem kereste fel Róma püspöke Gyulafehérváron. Fodor a maradék moldvai római katolikus, magyarul beszélő csángókat mentené át Magyarországra, amíg még van kit. Ők ugyanis - mély vallásosságuk következtében - nem "egykéznének", nem zárkóznának el a gyermekáldástól. Sajnos már kevesen vannak, de talán még mindig többen, mint Szlovénia és Horvátország magyarsága együttvéve. Ám ezt a keveset jó lenne áttelepíteni, természetesen csak azokat, akik szívesen, önként vállalkoznának erre. /Fodor Sándor: Töprengés jövőnkről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Megalakult a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, amelyet hivatalosan is bejegyeztek a bíróságon. A romániai magyar lapok kiadóinak érdekvédelmi szövetsége hiánypótló szerepet tölt be Romániában, hiszen egyesülettel rendelkeznek már a román nyelvű lapokat kiadók is. A lapkiadók egyesületének bemutatkozó sajtóértekezletére szept. 5-én kerül sor Kolozsváron. /Bemutatkozó sajtóértekezletet tart a lapkiadók egyesülete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./"