"Szabályos vadászat folyt a Hortobágyi Nemzeti Park területén múlthét végén, melyen Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására Adrian Nastase is részt vett - erről a park a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon keresztül adott ki közleményt. "A vadászatra jogosult társaság az előírásoknak megfelelően jelentette be a Hortobágyi Nemzeti Park illetékeseinek a hétvégi vadászatot, amelyet Turi- Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő kifogásolt" - áll a közleményben. A nemzeti park tájékoztatása szerint a vadászoknak volt engedélyük, és kizárólag erre a célra tenyésztett tőkés récékre vadásztak. (Az MTI nyomán) /Kormányfői vadászat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"Giacomo Santini, az Európai Néppárt elnöke a bolgár Dnevnik napilapnak adott interjújában kijelentette: "Románia az Európai Unióba való belépés előtt saját állampolgárain kellene segítsen, hogy ezek kiszabaduljanak abból a nyomorból, amiben élnek." Santini augusztus elején látogatott Romániába, és negatív tapasztalatait az Ansa hírügynökség is közzétette. Az olasz politikus elmondta, hogy az Európai Unió 5,1 milliárd eurót biztosított Romániának az állami adminisztrációban, a közlekedésben, az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban eltervezett reformok megvalósítása érdekében. Ennek ellenére sok faluban még mindig nincs vezetékes víz, kanalizálás és elektromos áram. /(st.): Negatív vélemény Romániáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Nem fog kettészakadni sem az én mandátumom alatt, sem azután a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) - jelentette ki Alexandru Athanasiu oktatási miniszter, aki különben nem veti el az önálló magyar karok létrehozásának gondolatát. A miniszter úgy vélte: a magyar oktatók kérése, hogy hozzanak létre az egyetem keretében két önálló magyar kart, alkotmányos. Hozzátette: jobb, ha a kolozsvári felsőoktatási intézmény olyan marad, amilyen eddig volt, és tovább fejleszti multikulturális jellegét. (Rompres) /A tanügyminiszter szerint a BBTE nem fog kettészakadni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"Nyárádszeredán a kertészmérnöki oktatás 10 éves múltja alkalmából szerveztek ünnepséget.Nagy reményekkel, a jó ügy szolgálatának tudatában szorgalmazta pár ember tíz évvel ezelőtt, hogy itt kertészmérnöki oktatás induljon, anyanyelven, magyarul. Halász Péterné, a magyarországi Kertészeti és a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának vezetője tekintett vissza az elmúlt tíz év fontosabb történéseire. Dr. Jakab Sámuel, a Szent István Egyetem Nyárádszeredai Konzultációs Központjának tagozatvezetője rámutatott: "Az évfolyamok szaporodásával nőttek gondjaink, nehézségeink. Volt részünk meg nem értésben, értetlenkedésben, gáncsoskodásban, vádaskodásban. Túléltük. A nehézségek ellenére sok örömben, megelégedésben is volt, van részünk... Nem kis öröm látni azt, hogy diákjaink nem sajnálják olykor sok pénzt költeni drága szakkönyvek megszerzésére. Ők lehetnek - legalábbis részben - a jelenlegi kiöregedett szakírói gárda felváltói". Az eddigi hét évfolyamon összesen 203 diák szerzett diplomát, összesen 184-en maradtak szülőföldjükön, közülük 144-en dolgoznak a szakmában, hatan folytatják tanulmányaikat, 18-an Magyarországra települtek. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnök-képzés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./"

"A kistérségekben való gondolkodás egyre fontosabb lesz az Európai Unió számára - magyarázta Fülöp Mihály, Biharkeresztes polgármestere a Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának elnöke azon a szemináriumon, melyen először tartottak stratégiai megbeszélést a településtársulás elöljárói. A találkozót Borson szervezték. Nyolc hajdú-bihari és tizenegy Bihar megyei község képviseltette magát a szemináriumon. A társulás 1997-ben alakult meg. Jövőre beindul a borsi ipari park finanszírozása, 3,5 millió eurós PHARE- támogatással. /(Balla Tünde): Együttműködési stratégia a bihari határszélen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"Több mint ezren kísérték utolsó útjára aug. 23-án Kolozsvárott Tonk Sándort, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorát, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokát. A gyászmenetben Magyarországról ott volt Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke. Több erdélyi és határon túli püspök is részt vett a temetésen. Tonk Sándor ravatalát a kolozsvári Farkas utcai református templomban állították fel. A gyászistentiszteleten Pap Géza erdélyi református püspök hirdetett igét. A család kérésére felolvasta a professzor fél évvel ezelőtt írt testamentumát. Ebben a közéleti hagyatkozásban Tonk Sándor belátja, többet vállalt, mint amit el tudott viselni, és úgy véli, talán tévedett, amikor a tudomány művelése helyett az egyetemépítés, az intézményszervezés munkájára vállalkozott. Hozzátette: "életünk, sorsunk, keresztyényi magyar emberi mivoltunk fönnmaradásának záloga: vállaljuk az áldozatot". Az 56 éves korában váratlanul elhunyt Tonk Sándort a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra. /Tonk Sándor rektor temetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"Két évvel ezelőtt Szelterszben sátorozást szervezett a KAM és az Areopolis csoport /Székelyudvarhely/ azzal a céllal, hogy megoszthassák egymás közt a történelmi, társadalmi illetve szociológiai jellegű kutatásaik eredményeit. Ebben az évben arra kerestek választ a kutatók, történészek és szociológusok, hogy a modernizációs törekvéseknek milyen hatása van az erdélyi társadalmi szerkezetre. Aug. 21-én kezdődött a tábori program, folyamatban lévő kutatások (A kőrösfői migráció-kutatás, az ötvenes években zajló romániai kutatásokra jellemző irányzatok, középiskolai helyzetjelentések) eredményeit vitatták meg. Előadást tartottak Stefano Bottoni, Gidó Attila, Gagyi József, Oláh Sándor, Novák Zoltán és mások. Bemutatták Hermann Gusztáv Náció és nemzet című könyvét. A következő napokon folytatódtak a szakmai megbeszélések, a kutatók a parasztiatlanodás-visszaparasztosodás témakörét járták körül. Majd a fogalomhasználatot. Aug. 23-án az erdélyi prostitúció-kutatásról esett szó, ezt követte az aktuális kutatások ismertetése. A tábor egyik szervezője, előadója, Bárdi Nándor elmondta, a különböző társadalomtudományi diszciplínák kutatóinak esélyt kell adni a gondolataik kicserélésére. A tábor egyedüli támogatója a Jakabffy Elemér Alapítvány volt. /Barabás Blanka, Kápolnási Zsolt: Társadalomtudományi beszélgetéssorozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./"

"Aug. 23-24-én folytatódott a Bekő Tamás polgármester által 22-én megnyitott Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Sikert aratott 33 nyírbátori mazsorett tánca, a spanyol Druida Fandan-go alternatív színházat játszó csoport, a nagykárolyi művelődési ház tánccsoportja, a magyarországi táncosok, a nagykárolyi tanulók klubja és a többi együttes. Voltak kézműves-foglalkozás, majd két budapesti vendég, Birinyi József hangszerkészítő és Miskolczi Mariska népdalénekes produkciója következett. Több néptáncegyüttes szereplése után táncház is volt. A Kalazanci Szent József római katolikus templomban sor került Ruha István és Fátyol Rudolf hangversenyére, a múzeumban megnyílt Szűcs Róbert és Bócsi Krisztián Szatmár határok nélkül című fotókiállítása. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - szombat, vasárnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Aug. 22-én tartották a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye kétszáz éves fennállását ünneplő, jövő év augusztusáig tartó rendezvénysorozat nyitókoncertjét Szatmárnémetiben, a székesegyházban. Schönberger Jenő megyés püspök méltatta az esemény jelentőségét. Először W. A. Mozart G-dúr hegedűversenye szólalt meg Fátyol Rudolf és a Szatmári Filharmónia Zenekara előadásában. Terényi Ede Requiemje (voltaképpen orgonára és zenekarra írt, háromtételes szimfónia) következett. /Báthory Éva: Jövőre 200 éves a szatmári római katolikus egyházmegye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Csoportos felvonulással és menettánccal kezdődött a Mezőbándon első alkalommal megrendezett Égtájak Néptáncfesztivál. A Szlovákiából, Szerbiából, Montenegróból és Erdélyből érkező néptáncosok színpadi fellépését megelőzően ökumenikus istentiszteletet tartottak. A művelődési otthon színpadán huszonhárom táncegyüttes mutatta be hagyományos népviseletét, táncait, énekeit. A fesztivált a Hungarofeszttel közösen szervezték. Goldschmied József, a Hungarofeszt programigazgatója közölte, hogy az Égtájak fesztivált nyolc éve szervezik Budapesten. /Orbán Zsolt: Égtájak fesztiválja. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./"

"Hunyad megyében Piskin van az egyetlen templom, melyet Szent István király tiszteletére emeltek. A gazdag történelmi múlttal rendelkező városkában ma már kevés magyar ember él. Magát a Szent István napi búcsúmisét is két nyelven kell tartani ahhoz, hogy az egyházközség valamennyi híve megértse a prédikációt. Az aug. 24-én megtartott búcsúünnepre a megye számos településéről sereglenek ide magyarok. /GBR: Szent István búcsú Piskin. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./"

"Széken a Bertalan-napi gyászünnepségre, aug. 24-én idén is teljes létszámban gyűlt össze a település és a környék népe. Az elszármazottak is hazajöttek, hogy az itthonmaradottakkal együtt emlékezzenek az 1717-es gyászos Bertalan-napi tatárjárásra, amikor az akkori város szinte teljes lakossága kipusztult, s mintegy száz lélek maradt a tatárdúlta helységben. A túlélők fogadalmat tettek, hogy a Bertalan-napi gyászos eseményről minden évben hármas istentisztelettel és böjttel emlékeznek meg. Ugyanakkor 1759-ben született egy emlékeztető, ún. Memoriálé is, amelyet minden Bertalan-napkor felolvasnak a templomban Isten megbocsátását és segedelmét kérve. Az első istentisztelet után megnyitották Pécsi L. Dániel heraldikus címerkiállítását, amelyen bemutatták a nemrég elkészült széki címert. A kiállítást Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A harmadik istentiszteleten Tőkés László püspök hirdette az igét. Az eseményen jelen voltak magyarországi és hazai politikusok, a helyi és megyei tanácsok képviselői, közéleti személyiségek. /Valkai Krisztina: Bertalan-napi gyászünnepség Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

"A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány az idei esztendőt Kemény János-évnek nyilvánítva, szept. 1-jén, a marosvécsi találkozók vendéglátójának 100. születésnapján, rendezvénysorozattal emlékezik meg róla és tollforgató társairól. Az alapítvány kuratóriuma a vár nyaranta visszatérő egykori íróvendégeinek mai leszármazottait, hozzátartozóit hívta meg emlékidézésre. Kolozsvárról, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szovátáról érkeztek rokonok a találkozóra. Budapestről Kemény János négy unokája volt jelen. Az 55 nyilvántartott helikoni tag közül már egy sem él, többüknek a rokonairól sem maradt fenn adat, de Áprilytól Wass Albertig, Bánffy Miklóstól Tompa Lászlóig, Kacsó Sándortól Vita Zsigmondig, Járosi Andortól Tavaszy Sándorig, Kós Károlytól Szentimrei Jenőig, Kiss Jenőtől Tamási Áronig, Kovács Lászlótól Szemlér Ferencig, Moldován Páltól Olosz Lajosig és így tovább szerencsére még vannak és elérhetők családtagok, rokonok. A megbeszéléseken kiderült, sokan őriznek is kéziratokat, leveleket neves elődeikről. A tisztelgés Marosvécsen, a kastélyparkban, a helikoni asztalnál indult. Adamovits Sándor, a Helikon - Kemény János Alapítvány elnöke összefoglalta a valamikori szabad írói parlament történetét, vázolta jelentőségét. A Kemény család építette gyönyörű református templomot Székely József lelkész mutatta be a leszármazottaknak. A jelenlevők a Kemény János unokáktól - Vécsi Nagy Zoltántól és Nagy Gézától, illetve Kemény Zoltántól és Zsigmondtól - megtudhatták, hogy a család a kastélyparkot visszakapta, a kastély visszaszolgáltatása még függőben van. Kedvező döntés esetén a várat vissza szeretnék állítani a magyar kulturális, szellemi élet szolgálatába olyanformán, ahogyan annak idején Kemény János tette. /N.M.K.: Honfoglaló, nagy írónemzedék. Emlékidézés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./"

"Aug. 24-én Pókán első ízben szerveztek falutalálkozót, amelyre mintegy nyolcvanan jöttek haza a településről elszármazottak közül. A helybeliek versösszeállítással léptek fel, sárpatakiak és a vajdaszentiványi táncosok pedig ropták a csárdást. A szervezők - köztük Szőlősi Árpád, a település monográfiájának társszerzője- kifejtették: jövőre júniusban tartják meg a falutalálkozót, ekkor emlékművet is avatnak. /Bakó Zoltán: Hazajöttek az elszármazottak. Első ízben tartottak falutalálkozót Pókában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./"

"A magyar szabadságharc három vértanúját ábrázoló bronz-domborművet ajándékozott Dinyés László budapesti szobrászművész az arad-belvárosi római katolikus templomnak. A művész nem először adományoz Aradnak: az RMDSZ székházában lévő Kossuth és a Csiky Gergely Iskolacsoport épületében elhelyezett Petőfi dombormű, valamint a Kölcsey Egyesületnek készített emlékplakett is az ő keze munkája. Auffenberg Ormai Róbert, Lenkey János és Ludwig Hauk hősök emlékére készített alkotáshoz szükséges alapanyagok költségét - mintegy százharmincezer forintot - egy önzetlen magyar építész-vállalkozó állta. "Mivel a másik tizenhárom vértanúnak már van egy emlékműve, és remélhetően a Szabadság-szobor is hamarosan állni fog, úgy gondoltam, ennek a három hősnek is illő emléket állítani Aradon. Mindhárom katolikus volt és mindhármat az aradi minorita atyák segítették, majd kísérték el utolsó útjára." - nyilatkozta Dinyés László. A templom előcsarnokának a falára elhelyezett domborművet aug. 24-én Roos Márton püspök szentelte fel. /(Sólya): Nem az első adomány Arad számára. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./"

"Negyedik alkalommal rendezték meg aug. 23-án a Végvári Falunapokat, és a szervezők (Riveto Egyesület) fel tudták kelteni iránta a település lakosainak érdeklődését. Sokan hazajöttek az elszármazottak közül. Cudar Julianna tanárnő, a Riveto Egyesület elnöke köszönte meg a messziről jött vendégek ittlétét. Volt virág- és kézimunka kiállítás is. Értékes a helyi múzeum anyaga, régi használati eszközök láthatók. Az esti műsor a hagyományos felvonulással kezdődött. Lovas bandérium, a rékási fúvószenekar és a népviseletbe öltözött hagyományőrző táncosok hosszú sora vonult el a közönség előtt. Fellépett, a kisiskolások alkotta Csűrdöngölő, majd a Muskátli Együttes és a Nosztalgia zenekar is. /Sipos János: Végvár ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./"

"A két Nyikó menti település, a Kis- és Nagykadácsi közösség összefogásával aug. 23-án első ízben került sor falutalálkozóra Nagykadácsban. A 170 lelket számláló településen az emberek közmunkával kitakarították a sáncokat, újrameszelték a kultúrotthon, valamint az iskola épületét. Kádár Attila unitárius lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. Ezt követően - a hazaszeretet, az otthonmaradás jelképeként felállított Pro Patria elnevezésű kopjafa felavatása következett a templomkertben. Este a művelődési házban folytatódott az ünnepség: a helyi műkedvelők alkalmi műsora után az István, a király rockopera csíksomlyói előadásán készült videofelvételt tekintették meg a jelenlévők. A település számos elszármazottja részt vett a falutalálkozón. /Szász Emese: Kadácsi falutalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./"

"Aug. 24-én millenniumi emlékparkot avattak Kisborosnyón. A Magyarok Világszövetségének képviseletében Borsos Géza alelnök mondott beszédet, és Gyáva népnek nincs hazája jeligével ékesített szövetségi zászlót adott át a falunak. Történelmi áttekintést nyújtott Boér Hunor muzeológus. Kisborosnyón 2002-ben felavatták a turulmadaras emlékművet. A millenniumi parkot Damó Gyula előterjesztése szerint a jövő évben tovább bővítik: újabb kopjafák, feliratos kőtömbök, fák és cserjék találnak otthonra.A kisborosnyói 48-as és világháborús emlékmű egyébként térplasztikai alkotásként is bármelyik modern nagyváros büszkesége lehetne. /Sylvester Lajos: Történelmi megállóhely Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./"

"Aug. 24-én Árkoson felavatták a felújított községházát, az új millenniumi emlékművet és a hősök - magyar forradalom és szabadságharc, a két világégés - emlékművét. Elhelyezték a kegyelet koszorúit a két emlékmű talapzatán. A Szózatot Bencze Magdolna szavalta el. Ünnepi történelmi és helytörténeti adatokban bővelkedő szónoklatot mondott Kisgyörgy Zoltán, a falu szülötte. Az ünnepség a székely himnusz éneklésével végződött. Árkoson 317 római katolikus lelket tartanak számon. A kápolnával rendelkező gyülekezet a sepsikőröspataki anyaegyház filiája. Megtartották a kápolna védőszentjének, Szent Istvánnak a templombúcsúját. Az oltár mellett áll a festmény, melyen az államalapító király koronáját ajánlja a Szűzanya oltalmába. /(kisgyörgy): Méltóságteljes ünnepség (Árkos). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./"

"A temesvári Szórvány Alapítvány idén második alkalommal szervezte meg Buziásfürdőn Temes megye magyar önkormányzati képviselőinek és civil szervezeteinek találkozóját és képzését. Az aug. 22-én sorra kerülő képzés témája Önkormányzatiság és integráció volt, sor került a Kulturális örökség a szórványban című civil-önkormányzati találkozóra is. A kétnapos rendezvényt Delesega Gyula Temesvári kalauz c. könyvének bemutatója, Trefort Ágoston buziási mellszobrának megkoszorúzása és az újszentesi hagyományőrző együttesek műsora zárta. /Szent István Napok 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "

"Galócás ünnepelt: aug. 14-én emlékművet avattak, 15-én pedig fölszentelték a galócási magyarság új római katolikus templomát. A Gyergyói Kisújság legfrissebb számában Gergyely Géza Megvalósult a galócásiak régi álma címmel részletesen írt mindkét eseményről: az emlékművet a kommunista rendszer két áldozata, Ábrahám Árpád és Lőrincz János Raymond emlékére emelték. Ábrahám Árpád 1939-1940-ben teljesített papi szolgálatot Gyergyóhodoson és Galócáson, 1957-ben tartóztatták le, majd 1958. szeptember 1-jén végezték ki a zsilávai börtönben, mert "csatlakozott ahhoz az ellenállási mozgalomhoz, amely Temesvárról indult a Szoboszlai Aladár irányításával". A katonai szolgálatot teljesítő Lőrincz Jánost 1989. dec. 27-én gyilkolták meg Brailában. Gergely Géza cikkében azt is megemlíti, hogy a kiskatona tragédiájáról a Romániai Magyar Szó 1990. ápr. 6-án adott hírt. A nyitott történelemkönyvet ábrázoló emlékmű két alapján a két áldozat fényképe, s alatta felirat: "Beteg rendszer és beteg ember halálos áldozata". Az aug. 15-én a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt katolikus templom alapköveit 2001. jún. 17-én szentelte meg Tamás József segédpüspök, fölépítése bel- és külföldi támogatásokból és a galócási katolikus hívek összefogásával valósult meg. "Ez a közösség bebizonyította, hogy életképes. Élni akar, tehát élni fog! 225 személy dolgozott itt 3500 munkanapot díjtalanul. Ennek a teljesítménynek több mint 15%-át nők végezték." - írja a templomépítésről Gergely Géza. A csaknem 3000 lelket számláló Galócáson 700 római katolikus él, a község plébánosa Salamon József. /Új katolikus templom Galócáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "

"Aug. 23-24-én a szilágynagyfalusiak a testvértelepülés küldöttségével, a hajdúvidéki Vámospércs lelkészével együtt ülték meg a település napját. A kultúrotthonban megtartották az elszármazottak találkozóját; népművészeti kiállítást rendeztek a helyi általános iskolában; saját könyveit dedikálta Tóth Máté Miklós színművész, író. Nem maradt el a mazsorett-parádé, az ünnepséget záró tűzijáték sem; közönségcsalogatónál több volt Meleg Attila revükabaré műsora, a fellépő együtteseknek sikerük volt. /Szilágynagyfalusi napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "

"Somosd Marosvásárhely tőszomszédságában levő tiszta magyar település, hol immár harmadik éve egyhetes zenei tábort szerveznek kisiskolás gyerekek számára. A tábor lelkes szervezője a helybéli református lelkészházaspár; idén közel száz gyerek vett részt a napokban zárult táborban, melynek irányítását ezúttal is Gáspár Attila zilahi zenetanár vállalta fel. A távolabbról érkezetteket a holland gyülekezet támogatásával felépített, 2000-ben felavatott gyülekezeti ház vendégszobáiban szállásolták el. A résztvevők gitáron, furulyán és szájharmonikán tanultak muzsikálni. /Hol gyerekek énekelnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "

"A budapesti Evangélium Színház erdélyi körútja során a héten Hargita megyébe érkezik. Aug. 29-én, pénteken Székelyudvarhelyen, másnap Csíkszeredában mutatják be Sík Sándor István király című kétrészes drámáját. István király szerepét Bitskey Tibor Kossuth-díjas, érdemes művész alakítja, Gizella királynét pedig Borbáth Ottília, aki hosszú évekig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. /Budapesti színház vendégjátéka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./ "

"Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./"

"Aug. 20-24-e között lezajlott a második Zetelaki Írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) legjelentősebb rendezvénye. A meghirdetett téma az erdélyiség, pontosabban: létezik-e erdélyi irodalom, miként definiálható, ha létezik, jó vagy rossz, az erdélyi íróknak hasznukra vagy kárukra válik erdélyiségük. A tábor ideje alatt naponta átlagosan 70-90 szerző volt jelen. Sor került a kezdő versírók számára meghirdetett pályázat kiértékelésére. Első díjban a mindössze tizenhat éves Márkus András és Ármos Lóránd részesült, a második díjat Barabás Blanka érdemelte ki. Sokan eljöttek a táborba, mert fontosnak tartották a találkozást, a szakmai, baráti beszélgetést. /Gyorsjelentés az EMIL- táborozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A naponta megrendezett költői szemináriumokat Fekete Vince és Karácsonyi Zsolt vezették, a nagy népszerűségnek örvendő csapattag a KILL (Kiskorú Írók Ligája) volt, a fiatal Márkus András vezérletével. Az előadásokat Szőcs Géza és Beke Mihály András tartották. Killék felolvasása mutatta, hogy ez a fajta vulgár poétika feltörőben van. /(bb): Mit nekem, te Kárpátoknak? (erdélyiség ma). Véget ért az idei zetelaki írótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./ Fried István összefoglalóját úgy összegezte, hogy a mai erdélyi írónemzedéknek végre nincs kisebbségérzése és kisebbségtudata, és képes öniróniával szemlélni önmagát is, ami a korábbi nemzedékekre nem volt jellemző. Láng Gusztáv kifejtette, hogy az összmagyar irodalomban az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kismértékű. Egyed Emese Erdélyi zordon címmel, arról értekezve, hogy miért oly komor, bús, tragikus hangvételű az erdélyi irodalom. Balázs Imre József az erdélyiség hasznáról és káráról beszélt, megállapítva, hogy többször káros, "megbélyegző", mint ahányszor hasznos. Balázs Imre szerint ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megszűntetni, ha stratégiát dolgoznának ki az egységes magyar irodalom megteremtésére. A romániai magyar irodalom történetén dolgozik, hogy felépüljön egy rendszer, ami Magyarországon is kanonizálható lenne. Jelenleg a magyarországi irodalomtörténet torz, elnagyolt képet fest az erdélyi irodalomról. Először fel kell mutatni az egységgé összeálló értékeket, azután lehet megkeresni, miként épülhetnek be az egységes magyar irodalomba. Fekete Vince beszámolt az idén tizedik évét ünneplő Serény Múmiáról, a Helikon című irodalmi lap mellékletéről, melynek a kezdetektől ő a koordinálója. A Serény Múmia hozzájárult a fiatal írónemzedékek (pl. transzközép-társaság) elfogadtatásához. Aug. 23-án tartották az EMIL közgyűlését. Fodor Sándor elnök megnyitotta a gyűlést, Sántha Attila ügyvezető beszámolt a liga eddigi tevékenységéről. Sikerült nagyon sok író-olvasó találkozót szervezni, melyek során olyan kisebb, eldugottabb településekre is eljutottak, ahová magyar író hosszú évek óta nem tette be a lábát. Jelenleg 108 tagja van a ligának, zömük természetesen erdélyi, de vannak felvidéki, magyarországi, ausztriai, svédországi, kanadai tagok is. Sikerült jelentős pénzjutalmakkal járó díjakat átadni: a tavalyi EMIL-díjazottaknak összesen 4600 eurót osztottak ki. Szóba kerültek a könyvterjesztési problémák. Ferenczes István vázolta: elkészült egy irodalmi könyvesház létrehozásának terve, melyben minden erdélyi kiadó könyve megvásárolható lenne, s amely lerakatként is működne. Szóba kerültek még a szerzői jogdíjak, a felvidéki, délvidéki írókkal való kapcsolattartás nehézségei is. /Zsidó Ferenc: Erdélyi írók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Az aug. 19. óta kínai látogatáson tartózkodó Ion Iliescu államfő közölte, hogy romániai cégek részt vehetnek a 2008-ban Kínában sorra kerülő olimpia lebonyolításához szükséges infrastruktúra építésében. Hong Kongba menet, a repülőgépen Iliescu kijelentette: a külföldi, s köztük a kínai befektetők számára Románia a legjobb célország, hiszen innen könnyebben beléphetnek az európai piacokra. A kínaiak érdekeltek a román energiaipar korszerűsítésében, kereskedelemi központok építésében, háztartási gépek forgalmazásában, s olyan ipari park létrehozásában, amelyben kizárólag kínai cégek kapjanak helyet. /Románia a legjobb célország - állította Ion Iliescu Kínában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Ülésezett a kormánypárt /PSD/ és az RMDSZ vegyes bizottsága. Közös álláspontjuk az, hogy az aradi Szabadság-szobornak a helyi önkormányzat által kijelölt méltó helyére kell kerülnie - jelentette ki Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A szenátor hozzátette, "ez azt jelenti, hogy a szoborállítást akadályozó jelenlegi adminisztratív és egyéb döntéseket felül kell vizsgálni". Az RMDSZ tárgyalócsoportja 23 pontos listával ült le a tárgyalóasztalhoz, és a megbeszélések során áttekintették a pártközi együttműködés helyzetét, különös figyelmet fordítva a tanévkezdéssel kapcsolatos kérdésekre. Azt is rögzítették, hogy miként működnek együtt a 2004-es költségvetési törvénytervezet kidolgozásában. /Gazda Árpád: Megegyeztek a szoborállításról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"Aug. 25-én kezdte el a szenátus rendkívüli nyárvégi ülését. Az alkotmányt módosítása folyik. A felsőházba benyújtott 324 módosító javaslat közül 191-et eleve elutasítottak, 11-et visszavontak, s tulajdonképpen csak 32-őt fogadtak el a kidolgozással megbízott bizottságban. Az RMDSZ frakciója is több javaslatot benyújtott. Ismét kérte, hogy töröljék a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkelyt, javasolta továbbá, hogy a román alkotmány a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségekként ismerje el. Ezeket az alkotmánymódosító bizottság elutasította. /Kilin Sándor: Alkotmányfoltozás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a közel múltban tartotta évi ülését, Sylvester János szülőfalujában, Színérváralján. Az egybegyűltek megemlékeztek a tudós teológus és bibliafordító születésének 500. évfordulójáról, valamint megfogalmazták az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatos álláspontjukat. Az állásfoglalás értelmében a közgyűlés elégedetlen az erdélyi magyarság "jelenlegi áldatlan helyzetével" és továbbra is keresi azokat az eszközöket, amelyek révén meg lehet találni az abból kivezető utat. Miközben a román kormányzat és az RMDSZ a román-magyar kapcsolatok javulásáról beszél, a romániai magyarság "vészes pusztulása, sorvadása és térvesztése" tovább tart. Nyílt egyházi és társadalmi párbeszédet kell folytatni az ügyről. A párbeszéd célja a jelenlegi helyzet orvoslása. A közgyűlés vallja a közéleti szerepvállalás fontosságát, és elutasítja azokat a támadásokat, amelyek célja ennek megakadályozása. Határozatban kimondták a megmaradás és megépülés stratégiájának a kidolgozását, amelynek megfelelően elindítják az "Áldás, népesség" elnevezésű népességkezelő programot. Ennek kidolgozását az őszi ülés napirendjére tűzi. /Elégedetlenek az erdélyi magyarság helyzetével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"