"Szept. 7-én Koltón zárult a Petőfi-emlékrendezvények sorozata. A Petőfi házaspár Koltón töltött napjai, a "koltói ősz" emlékére szerveztek 14. alkalommal emlékünnepséget. Hét helyszínen ünnepelték a hét végén Petőfi Sándort. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek találkozója szept. 5-én kezdődött, amikor a fiatalok Szamoskóródot látogatták meg, ahol július elején emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére. Innen Szamoskrassóra zarándokoltak, ahol a Bem-emlékszobát és a néprajzi múzeumot járhatták körbe. Este Dávid Gyula irodalomtörténész, a Petőfi Erdélyben című kötet társszerzője és Benkő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főkutatója irányításával kerekasztal-beszélgetésre került sor a Petőfi-emlékhelyekről, -kutatásokról és -kultuszról. Szept. 6-án Erdődön volt emlékezés, délután Nagykárolyban, a Petőfi-szobor előtt a helybeli Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Camerata Cantorum kórusainak szereplése mellett a Petőfi-találkozó fiatal küldöttei mutattak be irodalmi műsort. Másnap Misztótfalu és Nagybánya érintésével a Petőfi-házaspár mézesheteinek helyszínére, Koltóra érkeztek a különböző kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyekről összesereglett fiatalok. A Koltói ősz nevű rendezvényt először 1938-ban szervezték meg Erdély és Partium határán, majd az 1980-as évek elején betiltották az ünneplést, 1990-től azután újra megrendezték. Hagyománnyá vált, hogy az öt éve Koltón felavatott Szeptember végén című szobrot - amely Petőfit Szendrey Júliával ábrázolja - megkoszorúzzák Erdély és Magyarország Petőfi-emlékhelyeinek küldöttei. Kulturális műsor zárta a rendezvényt: Madarász Katalin népdalénekes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének zeneiskola növendékei, valamint a sárospataki színház művészei léptek színpadra. /Soó Éva: Koltói ősz szeptember elején. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./"

"Szent Kinga tiszteletére szentelték fel szept. 6-án a Csíkszeredához tartozó Szécsenyben a korábban a belvárosból lebontott, a csíkszeredaiak által deszkatemplomként ismert egyházi hajlékot. A Csíkszeredához tartozó, az utóbbi időben egyre jobban benépesedő telepnek mindmáig nem volt temploma. Az 1981-ben épült deszkatemplom közelében 2001 őszén tették le a Milleniumi templom alapkövét, az építkezési munkálatok előrehaladtával azonban elkerülhetetlenné vált a deszkatemplom lebontása. Az eredeti elképzelések szerint ezt a múzeumkertben kívánták elhelyezni, ám ott nem sikerült helyet biztosítani számára. A deszkatemplom Borbély Gábor főesperes-plébános idejében épült. "Amikor 1981-ben el akarták venni az egyház kertjét, néhány nap alatt felépítették a templom lábazatát, azzal érvelve, hogy a bérmálás miatt van erre szükség - tájékoztatott Darvas-Kozma József esperes. - Ezután a kommunista hatalom már nem mert hozzányúlni, és végül sikerült teljesen körbedeszkázni. Így szolgálta a híveket idén júliusig." /Balázs Ildikó: Elköltözött hajlék. Újraszentelték a katolikus templomot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./"

"Szept. 6-án ünnepelte a nagyenyedi Máltai Segélyszolgálat megalakulásának 10. évfordulóját. A szentmisét három nyelven celebrálta Gáll Alajos gyulafehérvári főesperes, aki maga is négy évig volt a Romániai Segélyszolgálat országos elnöke. Jelen volt Puskás Bálint, a segélyszolgálat országos elnöke is. Rus Octavian Liviu nagyenyedi polgármester elmondta, hogy a szolgálatot, városszerte ismert és hatékony munkájáért, azzal ajándékozza meg a város vezetősége, hogy 20 évig bérmentesen használhatja azt az épületet, amelyet néhány éve székházul utalt ki neki. Fari Ilona, a helyi segélyszolgálat vezetője beszámolt tíz éves tevékenységükről, oklevelet osztott ki az alapító tagoknak, megköszönte a németországi és magyarországi partnerek együttműködését. /Bencze Anna: 10 éves a Nagyenyedi Máltai Segélyszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Negyedik alkalommal szerveztek Bethlenben ifjúsági szórványtalálkozót a helybeli magyar szervezetek. Évről évre egyre többen vesznek részt a találkozón, melynek lényege a magyarságismereti történelmi vetélkedő, tájékoztatott Borsos László, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A rendezvényt a Bethleni Tulipán Egyesület, a Bethleni Teleház, a helyi MADISZ szervezte, a Communitas Alapítvány, a NKÖM és az Illyés Alapítvány támogatták. Közel 200 fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. /Bencze Anna: Egyre népszerűbb a bethleni Ifjúsági Szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Az Unitárius Egyház négy éve rendszeresen gyermektábort szervez. Idén júliusban Homoródszentmárton, szept. 1-7. közt pedig Várfalva adott otthont a rendezvénynek. Rácz Róbert programfelelős elmondta: a rendezvény megszervezésére az ötletet a már tíz éve működő szórványtábor adta, amelyen etnikai és felekezeti szempontból szórványban élő unitárius fiatalok vesznek részt. A szeptemberi táborba 32 gyermek érkezett. A szórakozás, pihenés, vetélkedők, kézműves foglalkozások és kirándulás mellett a gyermekek gazdag lelki táplálékot kaptak. /Szentes Szidónia: Hagyj magad után nyomokat az úton... Unitárius Gyermektábor Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"A díjkiosztó gálával és az azt követő Bozsik Yvette Társulat Lakodalom című táncszínházi előadásával ért véget szept. 7-én Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A Kollokvium Nagydíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A csoda című előadása nyerte el. Előadásdíjat kapott a kolozsvári Állami Magyar Színház Slawomir Mrozek Károly című produkciója, az ebben szereplő Bíró József pedig elnyerte a legjobb férfialakítási díjat. A Muskátli Vendéglő által felajánlott különdíjat a kiemelkedő együttes játékért a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Két nő közt című előadása kapta. A legjobb női alakítás díját Márkó Eszter tudhatja magáénak, és Életműdíjjal tüntették ki Kovács Ildikó rendezőnőt. /Köllő Katalin: A kolozsváriak nyerték a Kollokvium Előadásdíját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Tizennegyedik alkalommal került sor, ezúttal Kolozsváron, az unitárius nők országos találkozójára. Az 1992-ben megalakult UNOSZ (Unitárius Nők Országos Szövetsége) minden szeptember első hétvégéjén sorra kerülő rendezvénye az idén is rengeteg érdeklődőt vonzott. Zsakó Erzsébet, aki 89 után létrehozta a kolozsvári szervezetet, 1992-2001 között az UNOSZ elnöke volt, a nőszövetségnek a múltban játszott szerepéről beszélt, majd Andrási Erika előadása hangzott el a szövetség jelenéről. Ez alkalommal útjára bocsátották Zsakó Erzsébet Hinni és tenni című, az UNOSZ történetéről íródott kötetét. A közgyűlés határozatai tulajdonképpen a szövetség célkitűzéseit tartalmazza - tájékoztatott Asztalos Klára, az UNOSZ elnöke. Rendszeresen megjelenik az UNOSZ kiadványa, a Nők Világa. Az UNOSZ-nak jelenleg 80 helyi tagszervezete és 1700 tagja van. /K. E.: Megerősödést hozott az UNOSZ konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Tizenharmadik alkalommal rendezték meg ebben az évben a Nemzetiségek Néptánctalálkozóját szept. 7-én Bogdándon. Első alkalommal érkezett a községbe a magyarországi Barabás község népes küldöttsége, akik tárgyaltak a testvértelepülési szerződésről. /(benedek): Néptánctalálkozó Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./"

"Szept. 7-én rendezték meg Ákoson a már hagyományossá vált templomnapot, melynek célja a 800 éves református templom felújításának az ösztönzése és az ehhez szükséges anyagi háttér előteremtése. Tőkés László püspök igehirdetésében kiemelte, kevés ma már az olyan falu, ahol nem falunapot, hanem templomnapot szerveznek. Szőcs Péter muzeológus az Ákos nemzetségről és az ákosi templom történetéről tartott előadást. A tetőszerkezet felújítása 600 millió lejbe került, a költségeket többnyire magyarországi támogatásból fedezték. /Templomnap Ákoson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./"

"Szept. 7-8-án immár negyedik alkalommal rendezték meg Farkaslakán a Szenes Napokat. Az érdeklődők a helyszínen betekintést nyerhettek a hagyományos népi mesterség, a szénégetés fortélyaiba. A vetélkedők után bál következett. Másnap a helyi katolikus templomban tartott szentmise után a helybeliek, a testvértelepülések küldöttségei, jeles személyiségek, parlamenti képviselők gyülekeztek Tamási Áron sírjánál, hogy megemlékezzenek a nagy író születésének 106. évfordulójáról. Pomogáts Béla mondott beszédet. Ő, aki személyesen is ismerte Tamási Áront, azt hangsúlyozta, hogy e nemzet gondolkodásának módját a fekete évtizedekben az írók szabták meg. Ezek közé tartozott Tamási is, aki rendületlenül hitt a magyarság újjászületésében. A sírnál elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd az iskola épületében megnyitották Pécsi Dániel magyarországi címertervező 35 erdélyi és Kárpát-medencei településről készített címerterv-kiállítását. /Kristó Tibor: Farkaslaki Szenes Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./"

"Négy irányából indultak, vonultak fel a falu között, majd érkeztek a fúvóstalálkozó színhelyére Korondon a rétyi, parajdi, fehéregyházi, valamint a házigazda fúvószenekarok. A korondiak mögött barna öltözetben a helybeli önkéntes tűzoltó-alakulat tagjai vonultak, lévén, hogy ez alkalommal ünneplik fennállásuk 110. évfordulóját. Kettős ünnepnek számít e találkozó, ugyanis a fúvósok is jubilálnak, 10 éve jegyezték be a Pro Musica Alapítványt, mely az együttest is működteti. Általában 25 percre szabták azt az időt, mialatt a részt vevő együttesek ízelítőt nyújthattak gazdag repertoárjukból. /Kristó Tibor: Fúvóstalálkozó Korondon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./"

"Az eddigieknél szerényebb körülmények között zajlott le szept. 7-én a hagyományos Széchenyi-megemlékezés Kőszegremetén. A Széchenyi-emlékoszlopnál Varga Attila parlamenti képviselő szólt Széchenyi örökségéről. Széchenyi örökségét ápolni kell, legalább úgy, ahogyan azt a kőszegremeteiek teszik, akik Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi-emlékművét mondhatják magukénak - emelte ki Varga. Sike Lajos újságíró ezt követően bemutatta Kocsis István "Széchenyi - a magyarságtudat regénye " című könyvét. A Kossuth-, illetve József Attila-díjas író a múltban tanított Kőszegremetén is. Az idén is volt kulturális műsor. /Fodor István: Kőszegremete. Széchenyi-emlékünnepség, szerényebb módon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./ "

"Szept. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /SZNT KT/. Azt szeretnénk, ha a Székelyföld eurorégióvá válna - hangzott el az SZNT KT ülésén. A résztvevők szerint a román politikai elit sem ellenezheti a kezdeményezést, hiszen az autonómia Európai Uniós elvárás. Az ülésen megerősítették: munkadokumentumként fogadják el Csapó József volt RMDSZ-szenátor Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Csapó József a tanácskozáson az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es határozatát idézte, amely hatékony eszköz lehet a román politikai vezetés ellenvetéseinek "kivédésében".Az említett határozat előírja, hogy az Európai Unió országaiban hatalmat, illetve hatásköröket adjanak a kisebbségeknek saját ügyeik intézésére. A volt szenátor hozzátette, a szubszidiaritás elve alapján az állami költségvetésnek is segítenie kellene a térséget, amíg megteremtődnek a teljes anyagi önállósulás feltételei. A volt szenátor hozzátette: a létrehozandó testületek nem veszélyeztetnék a már létező politikai alakulatok esélyeit a választásokon, hiszen a létrehozandó tanácsok nem lesznek önálló jogi személyek, így nem indíthatnak önálló jelölteket a helyhatósági választásokon. A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete és az RMDSZ viszonyával kapcsolatban Csapó kijelentette: "Az RMDSZ programjában mind a háromféle autonómiatörekvés benne van, így - remélhetőleg - a Szövetség támogatja a székelyföldi kezdeményezést." /Bakó Zoltán: A régióautonómia EU-s elvárás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ A zárt ajtók mögött folyó tanácskozásról Izsák Balázs soros szóvivő és Csapó József, a Székelyföld autonómia-statútumának kidolgozója tájékoztatta a sajtó képviselőit. Csapó József elmondta, a cél, a Terra Siculorum eurórégióként való elismertetése. A román törvényhozás esetleges elutasító határozata esetén az európai fórumokhoz lehet majd fordulni, de mindezt csak azután, ha maga a Székelyföld lakossága is kifejezte autonómiaigényét. /Sz. L.: Decemberre véglegesítik a Székelyföld autonómiájának statútumát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./"

"Kétségessé vált, hogy fel lehet-e állítani okt. 5-én Aradon a 13 vértanú tábornok emlékét megörökítő Szabadság-szobrot, miután a helyi szakhatóság leállította az emlékmű talapzatának építését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a múlt héten személyesen tárgyalt Adrian Nastase miniszterelnökkel a Szabadság-szobor kérdéséről. Akkor abban maradtak, hogy tartják magukat a szobor felállításáról az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között mind országos, mind pedig helyi szinten született megállapodáshoz. Nastase azt javasolta: keressünk olyan formát, üzenetet, amely a történelmi megbékélés eszméjét és 1848 közös szellemiségét idézi - tette hozzá Markó. Az RMDSZ-elnököt meglepte, hogy másnap Nastase felhívta őt, és közölte: a kormányülésen rendkívül éles vita folyt erről a kérdésről, a kormányon belül megoszlanak a vélemények. Ezért a miniszterelnök azt indítványozta: a Szabadság-szobrot egy szoborpark keretében kellene felállítani. Markó válasza az volt: azon lehet gondolkodni, hogy milyen formát válasszanak, de a szobrot most ismét köztérre kell állítani, arról pedig később lehet majd tárgyalni, hogy milyen legyen annak környezete. Ezek után Markó Béla megdöbbenve fogadta a hírt, hogy az aradi hatóságok leállították a munkálatokat. "Ezt nem tudjuk elfogadni, ez súlyosan érinti az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést" - szögezte le Markó. /Kétséges a Szabadság-szobor felállítása. Markó Béla megdöbbenéssel fogadta a hírt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Az Építési Felügyelőség bevonta az aradi Szabadság-szobor felállítási munkálataira kiadott építkezési engedélyt, ugyanakkor 30 millió lejjel, azaz a kiszabható maximális pénzbírsággal sújtotta az Aradi Polgármesteri Hivatalt, továbbá eljárást indított ellene az Aradi Törvényszék mellett működő Közigazgatási Bíróságon. Szept. 8-án roma gyerekek a Szabadság-szobor talapzatának a közelében a következő román feliratú szórólapot osztogatták: "Statuia Ungariei in Ungaria!", azaz Magyarország szobra Magyarországra! /(b): Ma döntés? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"

"Szept. 8-án késő este, 23 óra után jelezte Markó Béla szövetségi elnök: "A Szabadság-szobor visszaállításának meggátolása kapcsán kezdett egyeztető tárgyaláson az RMDSZ-SZDP csúcsvezetősége felvázolt néhány lehetséges kiutat a patthelyzetből." Megegyeztek abban, hogy szept. 10-én, amikor Adrian Nastase miniszterelnök is itthon lesz, közösen találnak elfogadható megoldást. Az RMDSZ-t a szövetségi elnök mellett Tokay György, Frunda György, Verestóy Attila és Borbély László képviselte. Tokay György parlamenti képviselő kijelentette: "Most is azt mondhatom, mint legutóbb, a szobor állni fog!" /Balta: Éjszakába nyúló egyeztetés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"

"A magyar diplomácia megteszi a szükséges lépéseket, amennyiben az aradi Szabadság-szobor felállításának ügyében olyan helyzet alakulna ki - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. "A magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a szoborcsoport ügyét" - közölte Tóth Tamás az MTI-vel. /A magyar diplomácia lépni fog. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Mind a békeszerződésekben vállalt magyar kötelezettségeket, mind pedig az Európai Unió elvárásait sértené, ha Magyarország kiterjesztené állampolgárságát a határon túli magyarokra - jelentette ki a Budapesti Nemzetközi Vásár keretében rendezett határon túli médiatalálkozón Bársony András külügyi államtitkár. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára ez alkalommal is a Bársony Andrásétól határozottan elütő hangon vélekedett a kérdésről. "Az állampolgárság ügyét ma is az össznemzeti ügyek közé sorolom. Ez a kormány az első, amelyik megpróbálja végiggondolni ezt a kérdést" - jelentette ki az államtitkár. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke azt tette hozzá, hogy tudatosítani kell: aki igent mond az állampolgárságra, lemond a magyar igazolványról és a vele járó kedvezményekről. Ezek kérvényezésekor ugyanis aláírta, hogy nem folyamodik magyar állampolgárságért. Makkai János, a Népújság főszerkesztője úgy vélte, a magyar állampolgárság megszerzése ellentmond a határon túli magyar közösségek érdekének. A Krónika arra volt kíváncsi, a külügyminisztériumi szakértők tanulmányozták-e a román-moldovai kettős állampolgárság jogi megoldásait. Bársony András megerősítette, figyelnek a szomszédok megoldásaira is, de a szomszédok helyzete jelentősen különbözik a magyarországi helyzettől. Az állampolgárságot határain túl is kiterjesztő Románia és Horvátország jócskán elmarad Magyarország mögött az uniós csatlakozási tárgyalásokban, az uniós joganyag átvételében. Bársony hozzátette, Magyarország a trianoni és a párizsi békeszerződésben vállalt kötelezettségét hágná át, ha repatriálás jogcímén adná vissza az elcsatolt területek egykori magyar állampolgárainak a magyar állampolgárságot. Bálint-Pataki József bejelentette, az Illyés Közalapítvány szeptemberben 1,3 milliárd forinthoz jutott, melyből a kedvezménytörvényben megítélt, tavalyról elmaradt oktatási-nevelési támogatást folyósítja. Mint kijelentette, szeptember végéig mintegy 70 ezer gyermek számára juttatják el a szülők által megpályázott támogatást. Az idei támogatásra azonban várhatóan csak októberben írhatják ki a pályázatot. /Bársony: nem lophatunk be másokat az EU-ba. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./"

"A tiszai ciánszennyezésre a magyar és a román fél még sokáig fog emlékezni, de jelenleg az a fontos, hogy ilyen környezeti baleset többé ne forduljon elő - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Persányi Miklós. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetője számos javaslatot terjeszt a megalakuló román-magyar környezetvédelmi vegyes bizottság elé.Ellátogatott volna a verespataki nagy beruházás helyszínére is, de közölték vele, nem tudták előkészíteni a verespataki látogatást. /Rostás Szabolcs: Nagybánya után... Interjú Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterrel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./"

"Az erdőterületek volt tulajdonosainak ügyintézési nehézségeire hívta fel a figyelmet szept. 8-i sajtótájékoztatóján Garda Dezső képviselő. Szerinte több esetben éppen az RMDSZ-es honatyák gátolják az erdőterületek visszaszolgáltatását. Három éve valóságos irtóhadjárat indult az erdők ellen Gyergyóban - jellemezte a gyors ütemben zajló kitermelést a képviselő. Mint elmondta, Hargita megyében riasztó méreteket öltött a falopás. /Balázs Ildikó: Erdőtulajdonosok kálváriája. Garda: az RMDSZ is gátolja a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./"

"Kolozs megyében mintegy ötven pedagógusnak jelentett traumát a versenyvizsga utolsó szakasza, a tanárok-tanítók országos szinten kivitelezett számítógépes elosztása, ugyanis a gép automatikusan mellékvágányra terelte azokat a kérvényeket, amelyeket úgymond hibásan töltöttek ki. Ennek a rendszernek főleg az ország azon megyéiben mutatkoztak meg a gyenge pontjai, ahol a sikeresen versenyvizsgázó tanárok két nyelven, azaz románul és magyarul tanultak az egyetemen, és a román nyelvet tüntették fel egyetemi tannyelvként a számítógépes adatbázishoz szolgáló kérvényükben. Akik az ún. alaposztályozó kockába ezt írták, azokat a számítógép nem tudta helyesen azonosítani, ugyanis a megpályázott katedra kódszáma egyértelműen utalt arra, hogy magyar anyanyelvű kérvényezőről van szó. A megyei tanfelügyelőség folyosóin végtelen sorokban álltak a különböző gondokkal küszködő tanárok. Mintegy százötvenen voltak azok, akik nem fogadták el a "kiutalt" állást, és hivatalosan lemondtak erről, második elosztásban reménykedve. Lucia Cojocaru, a Kolozs megyei közoktatási szakszervezet elnöke felháborodottan vette tudomásul, hogy az a repartíciós rendszer, amelyet amúgy is ellenzett a szakszervezet, ilyen fonák helyzeteket produkált. - A tanárok nem robotok, hogy kódok alapján osszák szét őket, mint a csordát - mondta. /Szabó Csaba: Akadozik a tanügy robotosítása. Elkockázott magyar tanársorsok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa azt ajánlotta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai tagozata vezetésének, hogy függesszék ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkező esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat. - Kifüggesztjük a zászlót, ha a törvény ezt írja elő, de úgy vélem, hogy minden város Kolozsvárhoz lesz hasonlatos. Más országokban a nemzeti lobogót nem függesztik ki állandó jelleggel - nyilatkozta a Mediafaxnak Süket Levente, az EMTE titkára. /Román zászló a Sapientián? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"A Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának és a Magyar Statisztikai Társaságnak a támogatásával szobrot emeltek az 1807 és 1876 között élt Fényes Eleknek szülőfalujában, az érmelléki Csokalyon. A busztot Barabás Miklós festményei alapján Mihály Gábor magyarországi szobrászművész készítette el, és abban az emlékparkban helyezte el a Fényes Elek Társaság, ahol a magyar statisztika megteremtőjének szülőháza állott, s amelynek romos maradványait tavaly mentették meg az utókornak: "A Fényes Elek Társaság két éve alakult, de már négy esztendeje szeretnénk emlékhelyet kialakítani, ezért 2001-ben a református templom falán emléktáblát helyeztünk el, tavaly pedig kialakítottuk az emlékparkot" - nyilatkozta Cservid Levente, a Fényes Elek Társaság székelyhídi elnöke. /(Balla Tünde): Fényes Elek szobra Csokalyon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

"Szept. 6-án megnyílt a 107. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV). A szeptember 14-ig nyitva tartó BNV-vel egy időben rendezik a Kárpát-medencei régiók bemutatkozását is. - A Magyar Világ 2003 Kiállítás olyan esemény, amely hozzájárul a Kárpát-medence határokon átívelő üzleti és kulturális kapcsolatainak sikeréhez, a térségen belüli többdimenziós együttműködés megvalósulásához - mondta Szabó Vilmos államtitkár a rendezvény megnyitóján. /Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Befejeződött Gyergyószentmiklóson a színházak találkozója. Bocsárdi László /Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy/ szerint szükséges a gyergyószentmiklósi színpad megfelelő felszerelésére, mert akkor nagyon alkalmas lenne a legigényesebb darabok eljátszására is. Úgy látja, Gyergyó igen alkalmas hely arra, hogy itt legyen a jövőben is a találkozó, a kollokvium. Kötő József, a zsűri tagja szerint természetes, hogy szükség van a kollokviumra. Egy egészséges színházi élet feltételezi annak a szellemi fórumnak, műhelynek a meglétét, ahol meg lehet beszélni a szakma gondjait. Szerinte ennek versenyjellegűnek kell lennie, mert a verseny mindig biztosít egy értékteremtő, értékrend-kialakító törekvést. Gyergyóban megteremthetők a feltéteke ahhoz, hogy a jövőben is itt legyen a találkozó. Parászka Miklós (Csíki Játékszín) szerint kapkodva és takaréklángon megvalósított fesztivált láttak, nem kollokviumot. Szükség van arra, hogy az erdélyi magyar színház vonjon össze szellemi energiákat, találja ki az arculatát, a lebonyolító hatóságát és azt a finanszírozási rendszert, ami időben megteremtené a szakmai rendezvény körülményeit. Ő a műhelymunkára, a találkozójellegre fektetné a fő hangsúlyt. Zsehránszky István, a zsűri tagja úgy érzi, a lehetőségek szerinti maximumot hozták ki ebből a rendezvényből. A jövőben nagyobb anyagi keretek kellenek. Eddig egy vasat nem kaptak a Művelődési Minisztériumtól, amely tulajdonképpen a gazdája kellene legyen a rendezvénynek. Gyergyószentmiklósnak rendbe kellene tenni a színházi termet. Sepsiszentgyörgyön minden előadás előtt megostromolták a színházat a nézők. Itt viszont a terem igazából 2-3 alkalommal telt meg a kollokvium ideje alatt. Szabó Tibor, a rendezvény igazgatója kiemelte, a rendezvényre költött 810 millió teljesen Gyergyón kívüli forrásokból jött össze. Gyergyószentmiklóson helye van e rendezvénynek. /Bajna György: Mi maradt a taps után? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./"

"Szept. 7-én Lippán, a református parókián jöttek össze a helybeli és radnai magyarok, akik közösen gondolkozva megoldást keresnek a legégetőbb gondjaikra. Közülük első az anyanyelvű oktatás hiánya. Amint Czernák Ferenc RMDSZ-elnök elmondta, két tanéven keresztül kielégítően működött a magyar nyelvű fakultatív oktatás, amely azonban nem tudott oda fejlődni, hogy az iskolában zajló, hivatalos formát öltsön. A városban élő magyar nemzetiségű pedagógusok ezt nem vállalták fel. A legutóbbi népszámlálás alkalmával Lippán és Radnán közel 700-an vallották magukat magyarnak, noha az elmúlt helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjeire csupán 80-an szavaztak, amiért egyetlen városi tanácsosi tisztséghez sem jutottak a magyarság képviselői. Ebből a helyzetből nehéz talpra állni - vélekedett Kuglis István, aki lippai lakosként az RMDSZ Arad megyei szervezetének a színeiben tölthet be megyei tanácsosi tisztséget. A magyar közösségépítés kezdő lépéseként elhatározták az olvasókör létrehozását, amely október elején tartja első ülését. Ugyancsak a közösségépítést szolgálja a Strenger István kántor által kezdeményezett, és bejegyzés alatt álló alapítvány, amely a helybeli hagyományok felélesztését, megtartását tűzi ki célul. /(Balta): Olvasókör alakul Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"

"Véget ért Kisiratoson a képzőművészeti tábor. A két hétig tartó rendezvény záróakkordjaként megnyitott tárlaton 12 képzőművész 48 munkáját tekinthették meg az érdeklődők. A munkákat Banner Zoltán műkritikus és Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Egyesülete temesvári fiókjának elnöke értékelte. Banner Zoltán meglepetésének adott hangot, hogy a régió első állandó képzőművészeti tábora éppen a Bánság egyik legkisebb falujában jött létre. Úgy vélte, hogy az idei alkotások a látványtól a látomásig vezetik el nézőjüket. A képzőművészek nevében Gnandt János mondott köszönetet dr. Almási Bélának a tábor létrehozása és fenntartása érdekében vállalt önfeláldozó munkájáért. /Karácsonyi Zsolt: Látványtól a látomásig. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"

"Mintegy négyszázan sereglettek össze szept. 6-án a Bihar megyei Mezőbajon, hogy együtt ünnepeljenek. Ebben az esztendőben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Mezőbaj református egyházközségével szervezte meg az Erdőháti Napot. A találkozó célja a Körösök közötti kistáj településeinek, lakóinak összefogása. Az Erdőháti Szövetség 1996-ban alakult azzal a szándékkal, hogy fejlesszék vidéküket. Az idei volt a hetedik Erdőháti Nap, ugyanis a 98-as elmaradt. Erdőhát vidéke a Tenkétől Nagyszalontán át Fazekasvarsándig terjedő rész. A hajdani erdőségeket mára nagyrészt kiirtották, így a térség már csak nevében őrzi emléküket.Tőkés László püspök hirdetett igét. Ezután Filep Ferenc, az Erdőháti Szövetség elnöke, árpádi református lelkipásztor köszöntőjében kifejtette: fontos a régió lelki egysége, mely előfeltétele a regionális öntudatosságnak. Gazda József közíró Magyar sorskérdések címmel értekezett a magyar lelkület megnyilatkozásairól. A parókián kiállítás nyílt az innen Nagyváradra elszármazott grafikus, Vassy Erzsébet alkotásaiból. Az 1996-ban alapított Árpád-díjat ez esztendőben neki ítélték oda. Ezt követően fórumot tartottak, melynek fő témája a dél-bihari tájegység településeinek összefogása, a régiófejlesztés fontossága volt. Tőkés László és Béres István nyugalmazott tanító leleplezte a templomban található, az I. és II. világháborúban elpusztult mezőbaji magyar honvédek emléktábláját, a templomkertben pedig kopjafát avattak a találkozó emlékére. /Tóth Hajnal: Erdőháti Nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./"

"Művészi pályája 40. esztendejében a bécsi operaház számára tervez díszleteket Jecza Péter Temesvárott élő és alkotó kiváló szobrászművész. 1963-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A művészt az 1950-es években tehetségkutatók fedezték fel Sepsiszentgyörgyön. Tanárai, diáktársai s jómaga is biztosra vették, hogy diplomaosztáskor gyakorlatvezetőnek, tanársegédnek tartják vissza a kolozsvári művészeti akadémiára. Azonban érvényesíteni kellett a numerus clausust. A főiskola szobrászati tanszékén abban az időben a hivatalos megítélés szerint még túlságosan sok magyar nemzetiségű tanár oktatott. A tanintézet akkori rektora Jecza értésére is adta, hogy még egy magyart nem alkalmazhatnak a szobrászati katedrára. Jecza Pétert a Temesvári Tanárképző Főiskola rajzkarára nevezeték ki. Később egy tollvonással megszüntették a rajztanárképző fakultást, akkor Jecza a műegyetem építészeti karán tanított formatant, majd az Afrikából, a "harmadik világ" régióiból érkezett diákjelölteket készítette fel, később pedig műszaki rajzot tanított a politechnikum gépészeti karán. Az 1989-es változásokat követően a temesvári Nyugati Tudományegyetem keretében megalakult a képzőművészeti kar: Jecza Péter immár több mint tíz éve a szobrászati tanszék professzora. A Romániában életbe léptetett törvények miatt 64. életévében Jecza Péter, a nemzetközi hírnevet szerzett szobrászművész és művésztanár arra kényszerült, hogy beiratkozzon a doktorátusra. Egyébként a 2004-2005-ös tanévtől már konzultáns tanárként sem oktathatna az egyetemen. A doktorjelölti státus ellenben automatikusan feljogosítja arra, hogy a továbbiakban is diákcsoportokat és mesterkurzusokat vezessen. 2003 nyarának elején Jecza Péter sikeresen felvételizett s a doktorándusok sorába lépett. Ha minden jól megy, 3-4 év múltán már oklevéllel, pecsétes papírral is igazolhatja, hogy a szobrászművészet doktora. Dolgozatában saját műveit készül bemutatni, leírni, szavakban is értelmezni. Nagyon sok hazai és külföldi városban rendezett egyéni tárlatot az elmúlt negyven év során. Ellenben Budapesten csak 2003-ban mutatta be először önállóan műveit: Románia budapesti Művelődési Központjában szerepelt egy magvas válogatással, majd a Rákóczi úti Árkád Galériában mutatta be bronzszobrait. 2003 nyarának elejétől Jecza Péter házában, amely egyúttal a családja által életre hívott Triade Interart Alapítvány székhelye is, alkotásainak állandó jellegű gyűjteményes tárlata fogadja az érdeklődőket. A ház előtti téren a Németországban élő bánsági származású szobrászművész, Ingo Glass köztéri alkotásának ünnepélyes leleplezésével hivatalosan fölavatták Temesvár első szoborparkját. A szoborparkban más művészek munkái is láthatók. Az Aradon élő és a temesvári képzőművészeti fakultáson oktató Kocsis Rudolfnak a szoborparkba szánt kompozícióját ősszel avatják fel, amikor sor kerül majd a Pécsett doktorált szobrászművész Tárgy és szobrászat című disszertációja román nyelvű fordításának bemutatójára is. A könyv a Triade Interart Alapítvány kiadásában látott nyomdafestéket. Jecza Péter bemutatja kortársai, valamint a fiatal művészek alkotásait is. Jó néhány sikerült hangversenynek, eszmecserének és tudományos szimpóziumnak is hajlékot nyújtott az elmúlt hónapokban a Jecza-ház. /Szekernyés János: Kortárs szobrászatunk legsikeresebb alkotóegyénisége. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./"

"Egy szegedi székhelyű magyar civil szervezet, a Magyar Baráti Közösség levélben fordult Lamperth Mónika belügyminiszterhez "az anyaországba áttelepült határon túli magyarok önazonossághoz való jogának védelmében". A levél emlékeztet arra, hogy egyes szomszédos államok hatóságai magyar nemzetiségű polgáraik keresztnevét lefordítják, s Jánosból Ioan vagy Ján lesz, vagy színmagyar kereszt- és családneveket torzítanak el, hagyják el róluk az ékezetet, például Tündéből Tunde, Kovácsból Kovacs lesz. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános gyakorlata az, hogy az eredeti román, szlovák, szerb útlevélben szereplő írásmódot veszi alapul, s tünteti fel a magyar letelepedési vagy tartózkodási engedélyen; a kérelmezők az esetek nagy részében hiába tiltakoznak ez ellen. A Magyar Baráti Közösség javasolja, hogy abban az esetben, ha egy kérelmező magyarországi tartózkodásra jogosító dokumentumért folyamodik, s magyar nemzetiségűnek vallja magát, akkor használhassa nevét a magyar nyelv szabályai szerint. /D. L.: Magyarországon sem lehetnek magyarok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./"

"Szinte minden magyar vonatkozású rendezvényen részt vesz, sokszor besegít a szervezésbe is a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának végzős hallgatója, Szekeres Bernadett.. Úgy érzi, hogy az etnikumok még mindig hátrányos helyzetben vannak, s ez nincs rendjén. Gyergyóalfaluról költöztek Temesvárra. Sajnálja, hogy eljöttek Székelyföldről, rokonai, barátai mind ott élnek. Képzőművészként otthon van náluk. Gyergyóalfaluban egy kis művészcsoport, a lelke Balázs József, állandó kiállítóterembe gyűjti össze az onnan elszármazottak munkáit. Ő is szívesen küld, ajándékoz szülőfalujának. Jólesik, hogy számon tartanak, visszacsalogatnak. - Amikor új otthont kerestek, édesanyja kikötötte, hogy csak olyan helyre megy, ahol van magyar iskola, és vannak katolikusok. Így telepedtek le a Temesvárhoz tartozó Győrödön. Magyar közösségre találtak, s a gyárvárosi magyar iskola jó szellemi műhely volt. A képzőművészeti középiskolából nem sok jóra emlékezik. Ott értette meg, mit jelent szórványban magyarnak lenni. Az egyetemen is megkeresi a székelyföldi diákokat. Jó kis magyar csoportot alakítottuak, évente a Bánsági Magyar Napokon közös kiállítást szerveznek. Rövidesen diplomás divattervező lesz. Úgy látja, hogy az egyetemen a gyakorlati képzés rendkívül hiányos. A divattervezés mellett a szeret festeni. Nem festményeket készít, hanem tárgyakat fest, azokat rendezi kompozícióba. - Okt. 6-ra készít egy kiállítást Dobolyi Tamás grafikussal. A 13 aradi vértanúval kapcsolatos gondolataikat szeretnék kifejezni. "Úgy érezzük, az aradi tizenhármak áldozatvállalása nem volt hiábavaló, hiszen újabb és újabb nemzedékek öntik formába az eszmét, amelyért a vértanúságot elszenvedték." - vallja Szekeres Bernadett. /Szekernyés Irén: "Akkor jó egy művész, ha megértik üzenetét" Szekeres Bernadett vallomása a kötődésekről és a művészetről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"