"Márkus Barbarossa János egyike az erdélyi magyar irodalom legérdekesebb személyiségeinek. Költő, zeneszerző, elismert hegedűkészítő. Még zeneszerzőként is jelentkezett. Most hangszereket készítek, és ebből él. Nagyon szegény volt, nem tudta megvásárolni a hangszereiket, ezért inkább elkészítette őket, közölte a vele készült beszélgetésben. Kezdetben végigjárta az akkoriban engedélyezett Kelet-Európa múzeumait és mestereit, később a nagyvilág összes komoly műhelyét. Költészetét így jellemezte: "mindig is a történésnek, a korszellemnek voltam és vagyok is az embere, én nem tűröm a nosztalgiát." /Karácsonyi Zsolt: Nem tűri a nosztalgiát. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"

"A Korunk szerkesztősége elhatározta, hogy kötetbe foglalja és az idei őszi könyvhétre kiadja néhány jeles erdélyi magyar főnemesi család történetét. A kézirat megírására, illetve összeállítására a szerkesztők a családok leszármazottait kérték fel. A Tisza család 1867 és 1918 között két miniszterelnököt adott a nemzetnek: Tisza Kálmánt és Tisza Istvánt. A Tisza család krónikája című írás tiszta képet fest a két miniszterelnökről, ugyanis eddig számos ellentmondásos vélemény látott napvilágot róluk. A jó íráskészséggel megáldott, Marosvásárhelyen élő szerző, Tisza Kálmán megbízható források, korabeli feljegyzések és családi hagyományok alapján jegyezte le családja történetét a kezdetektől napjainkig. Tisza Kálmánról olvasható: "A XIX. század második feléből Deákon kívül neki volt a legnagyobb befolyása nemzete sorsára, hazája történelmére... Közéleti pályája az ország fénykorának és fejlődésének visszatükrözője." 1914-ben Tisza István minden erejével a háború elhárításán dolgozott. Tisza békés javaslatát azonban leszavazták. /Komoróczy György: A Tisza család krónikája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./"

"Hargita és Kovászna megye felszámolását, a Székelyföld területi-közigazgatási újrafelosztását szorgalmazó törvénytervezetet nyújtott be a Nagy-Románia Párt tíz képviselője, illetve egy független honatya. A PRM-s honatyák azt javasolják, hogy Kovászna megyét csatolják Brassó megyéhez, aminek eredményeként egy 700 ezer lakosú, 70 százalékban román nyelvterület jönne létre. A 86 százalékban magyarlakta Hargita megyének felosztására két lehetőséget is látnak a törvénytervezet megalkotói. Egyrészt a két történelmi vidék, Csík- és Udvarhelyszék elkülönítését oldanák meg oly módon, hogy Csík-vidéket Maros megye északi részével csatolják össze, Maroshévíz megyeszékhellyel, míg Udvarhelyszéket a Nagy-Küküllő vidékével csatolnák egybe, amelynek megyeközpontjává Segesvárt jelölnék ki. Az újonnan létrehozott megyék így mindkét esetben román többségű területek lennének. /I. F.: Veszélyes a Székelyföld? = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Ezenkívül bizonyos települések nevét is meg szeretnék változtatni. Szerintük Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely neve ezentúl Udvarhely (Odorhei), Keresztúr (Cristureni) és Barca-Vásárhely (Targu-Barsei) kellene hogy legyen. /Megszüntetnék Kovászna és Hargita megyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Romániának politikai és gazdasági vonalon is lépnie kell franciaországi megítélésének javítása érdekében, hogy a francia közvélemény valós és kiegyensúlyozott képet alakítson ki a romániai társadalomról, nyilatkozta Adrian Nastase kormányfő szept. 8-án Párizsban. A kormányfő rámutatott, a Romániával kapcsolatos információk legtöbbször negatív formában kerülnek a francia közvélemény elé. Nastase szerint a két ország között korábban kialakult feszült politikai kapcsolat rendeződött. /A kormányfő kedvezőbb francia megítélést remél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"A Kovászna megyei Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ Hargita megyei honatyái és Hargita megye prefektusa szept. 9-én bírálták a Hargita-Kovászna térség újrafelosztásáról szóló törvénytervezetet, amelyet kilenc nagy-romániás (NRP), egy kormánypárti képviselő és az ukrán kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezett. A Kovászna megyei SZDP sajtóirodájának közleménye szerint a román állam nem veszítette el autoritását a megyében, az NRP honatyáinak "indokolatlan félelméről van szó". A Hargita megyei RMDSZ-honatyák szerint a törvénytervezet "ostobaság" és a választási kampány részét képezi. Sógor Csaba szenátor kijelentette, "az NRP elkezdte a választási kampányt, és komoly dolgok helyett ostobaságokkal rukkol elő". Ráduly Róbert képviselő szerint a törvénytervezet szóra sem érdemes. Kelemen Hunor képviselő elmondta, a tervezet "támogatás nélküli értelmetlen kezdeményezés, s annak bizonyítéka, hogy valaki megpróbál az előtérbe tolakodni". /Bírálják a Székelyföld újrafelosztásának tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Fiatalon, jólétben" mottóval zajlott a 2. MIÉRT Akadémia Félixfürdőn. A konferencia szept. 4-től 7-ig tartott, a következő témákban: fiatal vállalkozások, vidéki gazdálkodás, pályakezdés, hitelrendszerek. Kovács Péter MIÉRT-elnök szerint arra törekedtek, hogy az ifjúság és gazdaság témába nyújtsanak nagyobb betekintést. Mesterházy Attila, a magyarországi Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára üdvözlő levelében hangsúlyozta, hogy a mai romániai magyar fiatalokat három dolog kell hogy vezérelje: küldetés-, felelősség- és kötelességtudat. Halász János a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. képviseletében elmondta, hogy a magyarországi befektetőknek szüksége van az itteni képzett fiatalokra, kereslet van, de konkrét kínálat nincs. Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője a helyi önkormányzatok, a civil szféra pénztelenségéről szólt. A Fiatal vállalkozók, Vidéki gazdálkodás - vidéki gazdák, valamint a Politika és gazdaság kérdésköre címmel rendezett előadások is hasznos információkkal szolgáltak. Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő felhívta a figyelmet az erdőgazdálkodás területén megjelenő gondokra: hiányoznak a fiatal magyar erdőgazdászok, az erdőgazdálkodásra specializált könyvelési cégek, illetve az erdőkérdésekben jártas jogászok. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az Európai Unióhoz való "közeledés" eredményeképpen az utóbbi évek eseményei felgyorsultak, ami gyors szemléletváltással jár, és amihez leginkább a fiatalság képes alkalmazkodni. /A 2. MIÉRT Akadémia az ifjúság és a gazdaság témába nyújtott nagyobb betekintést. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./"

"Szept. 9-én a képviselőház ülésén, a napirend előtti felszólalások során dr. B.-Garda Dezső képviselő hangsúlyozta, hogy akadályozzák az erdők visszaszolgáltatását. A Csíkszeredai Erdészeti Hivatal nem hajlandó visszaszolgáltatni bizonyos erdős területeket jogos tulajdonosaiknak, holott erre törvény kötelezi őket, azzal érvelve, hogy ezeknek a területeknek hidrológiai és erózióvédelmi szerepük van, és ezáltal nem kerülhetnek vissza magántulajdonba. A képviselő rámutatott, hogy ezek az érvek nem valósak. Egyértelműen állítható, hogy hivatali visszaélésről van szó. /Dr. B.-Garda Dezső képviselő szerint. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./"

"Mind nagyobb számban szereltetnek egyéni kazánt a tömbházlakók Bár nem kis összegbe kerül a beszerelés, egyre többen szereltetnek egyéni hőközpontot tömbházlakásukba. A távhőszolgáltató cégek lassan megszűnésre ítéltetnek. Szatmárnémetiben idén teljesen megszűnt a távhőszolgáltatás, Kézdivásárhely lakói már évek óta saját maguk gondoskodnak a téli melegről lakásaikban, és ha a kormány nem talál sürgősen megfelelő megoldást, hasonló sorsra juthatnak a gyergyószentmiklósiak is. Mivel a távfűtés évről évre egyre drágább, a tömbházlakók országszerte mind nagyobb számban kérvényezték a rendszerről való leválást. Kolozsváron mintegy 15 ezren váltak eddig le a távfűtési rendszerről, ez a fogyasztók körülbelül 17 százalékát jelenti. Marosvásárhelyen a lakók 18,7 százaléka választotta az alternatív fűtési rendszert vagy a fagyoskodást. Sepsiszentgyörgyön a leválók aránya elérte a 60 százalékot. /Halálra ítélt távhőszolgáltatók. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./"

"Szept. 9-én Kolozsváron újrakezdődtek az 1994-ben etnikai feszültségeket kiváltó ásatások a Fő téren. Kilenc évvel ezelőtt Gheorghe Funar kezdeményezésére kezdték el az ásatásokat. Akkor azzal indokolták az "akciót", meg akarják találni a Kolozsvár helyén egykoron állt római település, Napoca fórumát. A munkálatok ürügyén Funar szerette volna eltávolíttatni a főtérről Mátyás király bronz lovasszobrát. Carmen Ciongradi, az Erdélyi Történelmi Múzeum szóvivője elmondta, a munkálatokat szakmai szempontból érdemes folytatni. A szóvivő hozzátette: a kolozsvári szakemberek szeretnék alaposan tanulmányozni a föld alatt talált ókori épület maradványait. Korábban, helyi szinten a pártok között már kialakult valamiféle egyetértés arról, hogy az egykori "gödörháborút" lezárják, a gödröket betömik, Theodorescu miniszter döntése meglepte mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mind pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi képviselőit. Az RMDSZ helyi képviselői tiltakozásukat fejezték ki az ásatások folytatása ellen, és Razvan Theodorescu azonnali lemondását, illetve leváltását követelték. /P. Zs.: Folytatják az ásatásokat a Fő téren. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./"

"Egyenlő esélyek a rendőriskolában? Nincsenek, szögezte le hozzászólásában Bedő Béla ny. ezredes. Felidézte a múltat. Románia állampolitikai rangra emelte az antiszemitizmust az 1940. aug. 9-én kiadott 2659. számú törvényrendelettel, amely meghatározta a Romániában lakó zsidók helyzetét. Ez a rendelet a román állampolgárokat szétválasztja "vér szerinti románokra" (romani de singe) és "román állampolgárokra" (cetateni romani). A zsidó megnevezést három kategóriába sorolta: vallási, rituális és vér szerinti kritérium alapján. Ezeket eltiltotta egyes állampolgári jogok gyakorlásától. Attól függően, hogy melyik kategóriába tartoznak, nem tölthetnek be közigazgatási állásokat, nem vehetnek részt az ügyigazgató, -intéző tanácsokban, vidéken nem vásárolhatnak ingatlan javakat, nem lehetnek hivatásos katonák. Ez a gyökere az etnikai, nem román elemekkel szembeni ideológiának, mely új fejlődésnek indul az 1965. évtől, N. Ceausescu hatalomra jutásának idején. Ceausescu 1978-ban a Központi Bizottság plenáris ülésén megadta az ,,értékes utasítást", hogy a hadseregben és belügyekben szolgáló ,,jidani, banghini" és mások legyenek eltávolítva. Bedő idézte Ion Mihai Pacepa Vörös horizontok című visszaemlékezéséből a következőket: ,,Ceausescu mindig is fanatikus nacionalista volt, és ez leginkább személyi politikájában nyilvánult meg. Csak fajtiszta románok, akik származásukat két generációig vissza tudták vezetni, és a román határokon belül születtek, tölthetnek be olyan párt- és állami tisztségeket, amelyek kapcsolatban voltak a titkosszolgálattal. A DIE-ben betöltött állásomnak a feltétele a három generációra visszavezethető tiszta román vér volt. Más etnikai származású románokat, még akkor is, ha családjuk már több nemzedéken át Romániában élt, szigorúan eltiltottak attól, hogy bizonyos állásokat töltsenek be a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának nemzetvédelmi osztályán, a DIE-ben, illetve a Securitate főhadiszállásán vagy a fegyveres erők vezérkarában. Miután Ceausescu hatalomra jutott, csendben még azokat is eltávolította beosztásukból, akik nem román származásúakkal házasodtak össze. Csak néhány zsidót, magyart és németet hagyott magas pozíciókban, elsősorban propagandacélból, de hangzatos címeik ellenére nem tudhattak semmit Ceausescu igazi titkaiból. Az az erőfeszítése, hogy vértisztítást hajtson végre a román kormányban, kísértetiesen emlékeztetett Hitlernek az árja nemzet létrehozására irányuló kísérleteire. A Romániában élő magyarokat utálta N. Ceausescu a leginkább nagy számuk és összetartozásuk miatt. (...) A hatvanas évek vége felé Ceausescu elkezdte az Erdélyben tömbben élő magyarokat csendben szétszórni Romániában."A hadseregben is ez az elgondolás lett úrrá már a hatvanas évek elejétől. A magyar vagy más etnikai származású katonatiszteket kezdték kihelyezni Moldvába, Munténiába, Dobrudzsába és Olténiába. Bedő is így került Nagyszebenből Pitesti-re, ahol 25 évig mindig kérte visszahelyezését, de csak mint nyugdíjas kerülhetett haza, Sepsiszentgyörgyre. Azok a más nemzetiségű aktív katonák, akik nem voltak hajlandók átköltözni családjukkal Erdélyből a fent említett vidékekre, a századosi rangnál nem sokan vitték feljebb, vagy egyszerűen találtak okot, és leszerelték őket. Itt-ott persze maradt belőlük propagandacélból, de jobb beosztást így sem kaptak tudásukhoz méltóan. Bedőnek van román származású kollégája, aki magyar leányt vett feleségül. Irodai munkára kényszerült, mert a tábornok felettese kérdésére - mikor akarja családi dolgait elrendezni, vagyis magyar feleségétől elválni? - nem reagált. A katonaiskolákba való toborzásra a megyékbe román származású tiszteket küldtek, akik nem írott, hanem szóbeli utasításokat kaptak az e célra való felkészítőn arra, hogy találjanak valamilyen okot a nem román származású jelentkezők elutasítására. Ezen elképzelés a román hadsereg fegyveres erőinek, a belügyiek tisztikarának tisztán tartására etnikailag és ezek tisztogatása még az 1989-es fordulat után is folytatódik. Diabolikus, tekervényes fondorlatokat találtak ki, ügyelve arra, hogy adott esetben tudják bebizonyítani a közvélemény (hazai és külföldi) előtt azt, hogy ,,nincs Romániában etnikai megkülönböztetés". Ezen ideológia áldozata lett az a kisfiú is, aki a Mihai Viteazul-szobor robbantásánál halt meg. A közvélemény előtt be kellett bizonyítani, hogy a sepsiszentgyörgyi belügyiek magyar származású főnökei nem képesek megvédeni a román jellegű műemlékeket, és el kell távolítani őket. /Bedő Béla ny. ezredes: Egyenlő esélyek? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./"

"Visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium épülete - tájékoztatta a Hargita Népét Nagy Benedek, az Országos Restitúciós Bizottság elnökének tanácsosa. A testület 48 ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött, ebből 22 az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A csíkszeredai gimnázium épülete mellett még két csíksomlyói iskolaépület, négy gyergyószentmiklósi ingatlan - ebből háromban iskola működik -, a gyergyóditrói kórház és a csíkszentsimoni elemi iskola épülete szerepel a visszaszolgáltatott ingatlanok listáján. A felsorolt ingatlanok tulajdonjogát kapják meg az egyházak, de a bennük működő intézmények további öt évig bérlőként működhetnek az épületekben. /Sarány István: Márton Áron Gimnázium. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./"

"Székely határőrök nyomdokain címmel immár harmadik alkalommal szervezte meg augusztus 21-30. között a Tenni Közösen Próbálunk Szentmártoni Ifjúsági Társulat történelmi és honismereti táborát az Úz völgyében, több mint 40 hazai és határon túli fiatal részvételével. A táborban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatói is megjelentek. A táborozás alatt a résztvevők bejárhatták az I. és II. világháborús hadszíntereket, ismerkedtek a vidékkel és az egykori történelmi eseményekkel. Dr. Szabó József János hadtörténész érdekes, terepbejárással egybekötött előadások keretében ismertette meg a hallgatókkal az Úz völgyében lezajlott eseményeket, valamint az Árpád-vonal hadászati jelentőségét. Külön színfoltot jelentett a háromszéki veteránok csoportja. A fiatalok a haditemetőt is rendbe tették. /Gergely András, Csíkszentmárton: Székely határőrök nyomdokain. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./"

"Ősszel ünnepli a Segesvári Miklós Pál Egylet negyedik születésnapját. A dévai kultúrélet felkarolására, támogatására megalakult egyesületnek eddig sikerült táncházat, színjátszó csoportot alapítani és évről évre megrendezi a szórványtábort. Az idén két részletben rendezték meg a tábort. Az első, júliusi turnusban izményi vendégdiákokkal együtt ismerkedtek Hunyad megye történelmi nevezetességeivel. A tábor második részére az elmúlt héten került sor. Ezen dévai gyermekek vettek részt. Marossólymoson a kirándulás alkalmával lehetőség adódott a játékos tanulásra, történelmi, nyelvészeti fogalmak tisztázására. Nagy élmény volt a hajdani Kisbánya (ma Boica) megtekintése. Ez utóbbi valamikor virágzó helységnek számított. Jelentős számú magyar közösség élt itt. Ma már évszázados temploma elhagyatott, hívei elapadtak. /Gáspár-Barra Réka: Szórványtábor Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./"

"Szept. 9-én Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes jelenlétében Nagy Editet beiktatták a Maros Megyei Pedagógusok Háza igazgatói tisztségébe. Az új igazgató 25 éve társadalomtudomány szakos tanár és az utóbbi években az Avram Iancu Iskolaközpont aligazgatói tisztségét töltötte be. Nagy Edit kifejtette, hogy a pedagógusok módszertani képzése terén vannak a legnagyobb hiányosságok. Ezeket szeretné pótolni. Folytatják a pedagógusok számára szervezett számítógép-kezelési felkészítőket és a menedzsertanfolyamokat iskolavezetőknek. /(mezey): Korszerű pedagógus-továbbképzést szorgalmaznak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Árkoson, ebben a zömében unitárius faluban 1868-ban 377 református lelket írtak itt össze. Jelenleg 412 lelket pásztorol Makkai Péter tiszteletes. Nemrég zárta kapuit a faluban immár ötödik alkalommal megtartott Gyermek Evangelizációs Napok elnevezésű rendezvény. A nyár folyamán svájci és holland segítséggel, az Illyés Közalapítvány támogatásával elvégezték a református lelkészi lakás belső korszerűsítését. Több mint félszáz férőhelyes gyülekezeti otthon építésébe kezdtek a templom közelében, amely majd helyet ad egy orvosi, illetve fogorvosi rendelőnek is. A pénz egy részét egy holland egyházi alapítvány biztosítja./Kisgyörgy Zoltán: Élő egyház Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./"

"Az Ausztriához tartozó Felsőpulyán (Oberpulendorf) szept. 6-7-én rendezték meg a Kufstein VII. tanácskozást, Az Európai Unió és az etnikai kisebbségek - Diagnózis és prognózis címmel, amelyet az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), Felsőpulya városa, valamint a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezett, a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával. A háromezer lakost számláló, valaha többségében magyarok lakta Felsőpulya lakosai közül ma alig húsz százalék vallja magát magyarnak. A tanácskozásra a Kárpát-medence minden tájról érkezett több mint 250 résztvevő. Erdélyt Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Antal János, Kőrösfő polgármestere és Péntek László /kőrösfői Rákóczi Kultúregylet/ képviselte. Jelen volt Bálint-Pataki József HTMH-elnök, valamint Pekár István, a Duna TV elnöke is. Szabó Vilmos politikai államtitkár Ernst Kulmann volt felsőpulyai polgármesternek átadta a Magyar Köztársaság Keresztje kitüntetést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök ítélt oda a régió magyarságának támogatásáért, a magyarságtudat ébrentartásáért és megmaradásáért végzett munkáért. Sok érdekes előadás hangzott el, így például dr. Szarka László (Budapest): A magyar kisebbségek napjaink kutatásainak tükrében - Asszimilációs folyamatok és önkormányzati törekvések elemzése. Nagy sikert aratott dr. Chrisoph Pan (Bozen) német nyelvű előadása, amely a dél-tiroli autonómia létrejöttéről és működéséről szólt. Kiderült: több mint harminc évvel Dél-Tirol autonómia kiépítése után valóban el lehet mondani, hogy fő célja, a német és ladin népcsoport védelme jelentős részben megvalósult. Az Európai Tanács Parlamenti Gyűlése jún. 24-én a 133. sz., Autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint a konfliktus megoldás forrása Európában című határozatban fontos alapelveket fogadott el az autonómiát illetően, és a hasonló című, 1609. sz. Ajánlásban felszólította a Miniszteri Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai autonómia-konvenciót. Kudlik Gábor /Szabadka/ Civil kontroll - a szerbiai nemzeti kisebbségeket tömörítő civil szervezetek szerepe rendszerváltásban és az azt követő időszakban címmel tartotta meg előadását, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök előadása követett Együttműködés vagy konfrontáció? Az erdélyi magyar politika dilemmái 1989 után címmel. Az elnök ismertette az RMDSZ politikáját, létrejöttétől napjainkig. Bugár Béla (Pozsony) Kisebbségből kormányzásban - a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalatai Szlovákiában címmel tartott előadásában a "kis lépések" politikájának helyességéről győzködte a hallgatóságot. A tanácskozásokat követő műsorban fellépett a kalotaszegi Rákóczi Hagyományőrző Néptánccsoport is. Dr. Szabó Vilmos (Budapest) A határon túli magyarok kérdése a magyar kormány kisebbségpolitikájában címmel értekezett, majd dr. Szabó Mátyás (Svédország), Kelemen László (Alsóőr), Dujmovics Déna (Bécs), valamint dr. Elisabeth Hlawac (Bécs) előadása következett. A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogalmaztak meg. /Péntek László: Kőrösfői táncosok Felsőpulyán. Nemzetközi konferencián mutatták be a kalotaszegi táncrendet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Az RMDSZ-t 39 fős küldöttség képviseli azon a csúcstalálkozón, amelyet az Országgyűlés rendez szept. 11 -14. között a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők számára. Szept. 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök fogadja a résztvevőket a Parlamentben. A csúcstalálkozót Szili Katalin házelnök nyitja meg szept. 12-én a Parlamentben. Négy téma kerül terítékre: az Országgyűlés feladatai az európai uniós csatlakozási folyamatban (előadó Szili Katalin); EU tagságunk várható hatásai a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre (előadó Kovács László külügyminiszter); a magyar kormányprogram megvalósulása és a határon túli magyar közösségek helyzete (előadó Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter); Magyarország, mint leendő EU-tag kapcsolatai a határon túl élő magyarokkal (előadók Szabó Vilmos politikai államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke). Minden előadást kötetlen eszmecsere követ. A délután folyamán a csúcstalálkozó résztvevői tárgyalásokat folytatnak az Országgyűlés külügyi, továbbá európai integrációs ügyek, valamint gazdasági bizottságainak vezetőségével, illetve tagjaival. A résztvevők tiszteletére dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök ad fogadást a Sándor Palotában. /Magyar-magyar csúcstalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Közel háromórányi tárgyalás után sem sikerült szept. 10-én elérni az aradi Szabadság-szobor visszaállítási munkálatainak folytatását. - A teljes elzárkózástól félmegoldásig sikerült eljutni a miniszterelnökkel folytatott tárgyaláson - foglalta össze a megbeszélésen elhangzottakat Markó Béla. /Csinta Samu: Nastase "parkosítani" akar. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"A közlemény helyett mindezt a parlamentben kellett volna elmondani!Bársony András, külügyi politikai államtitkár a vele készült interjúban leszögezte: Magyarország csak 2004 májusától vethetné fel az Európai Unióban az állampolgársági rendszer megváltoztatását. Addig nem időszerű a kérdés tárgyalása. A Külügyminisztérium szakértői elemzik a kettős állampolgárság európai gyakorlatát. Elkészült a 15 európai uniós és a 9 velünk együtt csatlakozó ország erre vonatkozó jogszabályainak összesítése. Elemezték a szomszédos országok gyakorlatát is. A Krónika munkatársa emlékeztetett: a magyar kormány tisztségviselői eltérő válaszokat adtak az állampolgárság kérdésére. Kovács László külügyminiszter gyermeteg dolognak tartotta az igényt, Szabó Vilmos államtitkár viszont többször is nemzeti ügynek titulálta. Bársony erre kifejtette: A kettős állampolgárságra vonatkozó igény megfogalmazása egyszerre volt tárgyszerűtlen és információhiányt tükröző. A vajdasági magyar szervezetek első nyilatkozatai abban merültek ki, hogy Magyarország adja meg a kettős állampolgárságot valamennyi vajdasági magyar számára. Mára világossá vált, hogy otthon szeretnének maradni. Bársony szerint "nem lehet feltétel az, hogy valakik a szülőföldön való maradás alapján kapják meg az állampolgárságot, amiként nem feltétel az sem, hogy a magyarságuk alapján kapják meg ezt a jogot, mert a magyarság jogi értelemben nem definiálható." Bársony szerint akik 1918 előtt az Osztrák-Magyar Monarchia polgárai vagy 1940 és 44 között Magyarország polgárai voltak, azokat nemzetközi egyezmény zárja ki, hogy az akkori állampolgárságuk alapján bármilyen pozitív jogkövetkezményt igénybe vehessenek. Bársony a határon túli magyar újságírók számára szervezett médiatalálkozón kijelentette, Brüsszel rossz szemmel nézné, ha Magyarország a hátsó ajtón próbálná becsempészni a szomszédos országok állampolgárait az Unióba. Milyen formában érkezett ez a brüsszeli jelzés?- hangzott a kérdés. "Az Európai Tanács által elfogadott állampolgársági keretegyezmény kizárja az ilyenfajta általános rendezést." /Gazda Árpád: Szerződések kényszerpályája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Bársony András magyar külügyi államtitkár szept. 8-án, a Kárpát-medencei magyarok médiatalálkozóján egyszerűen "levelezői állampolgároknak" titulálta a kettős állampolgárságot kérő külhoni magyarokat. Akik úgy képzelik, küldenek egy faxot Budapestre, s postafordultával kapják a magyar útlevelet, magyarázta az államtitkár. Fájó volt Bársony András arroganciával átitatott stílusa, állapította meg Irházi János, a lap munkatársa. Sajnos, Budapest egyszerűen képtelen kezelni a határon túli magyarság húsbavágó ügyeit- tette hozzá. A szabadkai magyar politikusok a lengyel példára hivatkoztak, ugyanis Varsó, kétoldalú megállapodás keretében, a napokban kiegyezett Kijevvel, hogy ingyen adja a beutazási vízumokat. Végül Kovács László külügyminiszter kiegyezett a déli szomszéddal a vízum ingyenességéről. Bántó, hogy Bársony András tudta, mi vár a kárpátaljai és vajdasági magyarokra, tehát már akár tavaly kötelezően léphettek volna ez ügyben. A szept. 8-i médiatalálkozón a külügyi államtitkár, a hallgatóság megdöbbenésére, azzal "vigasztalta" a vajdaságiaknál sokkal nyomorultabbul élő kárpátaljaiakat, hogy ott a magyar lakosság felének nincs útlevele, tehát: ugyan mibe üssék a beutazási vízumot? Ne várják Budapesttől, hogy útlevelet is vegyen nekik. /Irházi János: Sorompó és pofon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./"

"A Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) sérül a folyamatosság elve amiatt, hogy az intézményt nem kellő szaktudással vezetik - jelentette ki szept. 10-én a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan képviselő. A testület tagjai a tartalékba vonuló tisztek, elsősorban a SRI igazgatóhelyettese, Vasile Iancu távozásának okairól hallgatták meg Radu Timoftét, a hírszerző szolgálat vezetőjét. Ioan Stan ismertette az általa vezetett bizottság véleményét, amely elmarasztalja a SRI vezetőinek tevékenységét. "A hírszerző szolgálatban a folyamatosság elve sérül meg azáltal, hogy az intézményben jönnek-mennek a tisztek, akár a központi egységekről, akár a vidékiekről van szó" - állapította meg Stan. A bizottság bírálta a SRI-t amiatt is, hogy nem ellenőrzi megfelelő módon a titkosított információk kezelését szabályozó törvény alkalmazását, ugyanakkor sok esetben megtörtént, hogy minősített adatok szivárogtak ki az intézményből. /Cs. P. T.: Bírálják a SRI-t. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Temesvári sajtótájékoztatóján az alkotmány-módosításról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozását célzó folyamatról fejtette ki álláspontját Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Pozitívan értékelte azt a három alkotmánymódosítást - a felekezeti oktatás törvényesítéséről valamint a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a kisebbségek számára biztosított anyanyelvhasználati jogról van szó -, amelyeket az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak sikerült elfogadtatni. Toró T. Tibor ezért igennel szavazott az "EU-csatlakozás előtti" alkotmányra, amely reményei szerint 2007 előtt még módosul, ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki az egyik RMDSZ-javaslat szenátusi változata miatt: az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhaszálatra vonatkozó kiegészítő mondat ("a jog gyakorlásának módozatait, tolmácsok vagy fordítások igénybevételének esetén is, úgy kell megállapítani, hogy az igazságszolgáltatás jó ügymenetét ne akadályozzák, és ne okozzanak többletkiadásokat az érdekelteknek") korlátozza, sőt, sok esetben semlegesíti a polgár jogát ahhoz, hogy anyanyelvén védje meg az igazát. Ismertette azokat az alkotmány-módosítási javaslatokat, amelyeket személyesen nyújtott be az RMDSZ Polgári Szárnya nevében a kulturális és a regionális autonómiáról. Ezeket a javaslatokat nem szavazták meg, de Toró eredményként könyveli el, hogy elkezdődött a párbeszéd erről a kérdésről, s európai viszonylatban pozitív trendről lehet beszélni az autonómia vonatkozásában. Ezt igyekszik kihasználni az alakulófélben levő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, amely a szórványmagyarság számára a kulturális autonómiát, a tömbmagyarság számára pedig a regionális autonómiát akarja kiharcolni az elkövetkező időszakban. Toró T. Tibor elmondta: az autonómiát még Románia EU-csatlakozása előtt kell megvalósítania a romániai magyarságnak, megteremtve hozzá a törvényes kereteket is, mert "amilyen státussal kerülünk be az unióba, belátható időn belül azzal is maradunk". /Pataki Zoltán: "Az autonómiát még az EU-csatlakozás előtt kell megvalósítani". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

"December 31-éig kérhetnek kárpótlást az etnikai alapon meghurcolt emberek. A második bécsi döntés nyomán a Romániában maradt országrészekből a visszatért Észak-Erdélybe menekült magyarok közül csak kevesen kérték a kárpótlást. Szakemberek szerint a magyar nemzetiségűek kárpótlását nehezíti, hogy még nem kerültek elő azok az iratok, amelyek a menekülő magyarok adatait rögzítik. Történeti források szerint az 1940. aug. 30-ai második bécsi döntést követően Dél-Erdélyből közel 200 ezer magyar menekült a Magyarországhoz visszatért Észak-Erdélybe, ahonnan viszont legalább annyi román távozott a Romániában maradt országrészbe.A kárpótlást igénylő román nemzetiségű állampolgárok legnagyobb része azzal igazolja etnikai alapon történt meghurcoltatását, hogy amikor 1940 őszén Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekült, a román hatóságoknál jelentkezett, ahol nyilvántartásba vették, és segélyben is részesítették őket. Kolozsváron az utóbbi időben egyre többen keresik fel az állami levéltárat, amely kiállítja a kért dokumentumot. Kiss András kolozsvári nyugalmazott főlevéltáros szerint a Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekült magyarokat is minden bizonnyal nyilvántartásba vették a magyar hatóságok, a baj csak az, hogy erről még nem került elő irat. A nemzeti hovatartozása miatt 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a közötti időszakban meghurcoltak kárpótlásáról törvény rendelkezik. Valamennyi román állampolgár, akit a vonatkozó időszakban külföldi gettókba és koncentrációs táborokba hurcoltak, koncentrációs lágerekben vagy más helyeken fogva tartottak, kitelepítettek, kiutasítottak vagy menekülésre kényszerítettek, kárpótlásban részesül. Hasonlóan kárpótlásra jogosultak, akiket kényszermunkaosztagokba hurcoltak el, akik túlélték a "halálvonatot", akiknek férjét vagy feleségét nemzetiségi hovatartozása miatt kivégezték, és utólag nem házasodott újra. Az érintettek a besorolásuktól függően havi 300 ezer lejes juttatást kapnak a fogságban töltött minden hónapra, továbbá ingyenes gyógykezelésben és gyógyszeres ellátásban részesülnek, a városi közszállításban mindig, vasúton első osztályon, autón vagy folyami eszközön kísérőjükkel együtt évi 6 alkalommal ingyen utazhatnak. Emellett jár még évi egy ingyenjegy gyógyfürdőre, díjmentes rádió-, telefon- és televízióbérlet, elsőbbség telefonbeszerelésre, igénylésre pedig ingyenes nyughely.A nemzetiségi alapon történt meghurcolást kérésre az illetékes intézmények által kibocsátott hivatalos papírokkal lehet bizonyítani. Ilyen okmány lehet például a katonakönyv vagy a kényszermunkára hurcoltak esetén a pitesti-i 02405. számú katonai egység által kibocsátott bizonylat, de a tanúsító okmány származhat a Nemzetközi Vöröskereszttől vagy bármelyik koncentrációs táborból is. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő elmondta: Maros megyében a Tg. Jiu-i lágert megjárt magyarok már kapják a kárpótlást. Kovászna megyében több mint 500 kérvényt tárgyaltak eddig, az esetek több mint 90 százalékában pozitív döntés született.Háromszéken több olyan egykori fogoly nyújtotta be kárpótlási kérelmét, akit 1944 őszén a barcaföldvári haláltáborba hurcoltak a román hatóságok. Az elbíráló testület azzal utasította el kérvényüket, hogy bár a benyújtott papírokból egyértelműen kiderül, hogy Földváron tartották őket fogva, nem igazolt az etnikai meghurcoltatás ténye. A kézdialbisi Bod András szerint igazságtalanság történt akkor is, amikor 1944 őszén otthonából sok társával együtt magyarságuk miatt Földvárra internálták, és most is, amikor kérvényét elutasították. /Benkő Levente: Csak a magyarok nem szenvedtek? = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"2002. júliusa óta Teller Ede a Sapientia - EMTE Nemzetközi Tanácsadó Testületének tiszteletbeli elnöki tisztségét töltötte be. "Kérem Önöket: támogassák az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügyét. Reményeim szerint gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki Önök és a Sapientia Egyetemen oktató magyar kollégák között" - áll abban a tavaly július 5-én keltezett levélben, amelyet Teller Ede a nemzetközi tudóstársadalomhoz intézett. A tisztségre a tudóst a Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke, Hámos László kérte fel. "Teller Ede nagy érdeklődést tanúsított az erdélyi magánegyetem kérdése iránt, nagyon érdekelte, milyen tanárok oktatnak ott, melyek a demográfiai viszonyok az oktatási helyszíneken. Végül hajlandónak mutatkozott a tudóstársaihoz intézett levélbe foglalni a támogatásösztönzést" - számolt be annak idején a Krónikának Hámos László arról, ahogyan Teller Ede az erdélyi magyar egyetem ügyéhez viszonyult. /S. M. L.: Teller Ede és az erdélyi magyar felsőoktatás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Elszigeteltséggel és szegénységgel küszködik a Homoródmente. Oklándon az 1998-as tűzvész után felújított községi könyvtár falán Beke Gyula Múzeum feliratú tábla árulkodik a kis néprajzi gyűjteményről, amelyet a kiállítás névadója hagyott hátra három évtizedes oklándi tanítóskodása után. Tette nem egyedüli magyar nyelvterületen, hiszen például Zathureczkyné Cserey Emília gyűjteményéből született a Székely Nemzeti Múzeum, a háromszéki Csernátonban idős Haszmann Pál kollekciójából jött létre a ma már híres falumúzeum, Baróton Kászoni Gáspár néhai órásmester adományából készül újraindulni az Erdővidéki Tájmúzeum. Gondot jelent, hogy tárlók és vegyszerek hiányában Oklándon a gyűjtemény faanyaga szemmel láthatóan pusztul. A valamikori 22 500 kötetből 2002. decemberére 10 004 maradt, miután több ezer könyvet kiselejteztek. A három faluból, Oklándból, Homoródújfaluból és Homoródkarácsonyfalvából álló 4000 lelkes községből főleg a gyermekek és fiatalok, télen inkább a felnőttek keresik fel a könyvtárat. Mostanában évente alig 1-1 millió lejből vásárolhatnak, ebből legfeljebb 4-5 kötetre futja. Legutóbb 2000 decemberében szereztek tekintélyesebb mennyiségű olvasnivalót, amikor a Pro Hungaris Alapítvány 200 kötettel ajándékozta meg az oklándi tékát. /Benkő Levente: Gondolatok az oklándi könyvtárban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Székesfehérváron idén immár harmadik alkalommal rendezik meg a határon túli irodalom hetét, szeptember 23. és 28. között. A rendezvénysorozaton mintegy harminc-harmincöt anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész és szerkesztő vesz részt. A rendezvényt Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, valamint Spányi Antal megyés püspök és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke - a konferencia védnökei - nyitják meg. A konferencia visszatérő erdélyi vendégei: a Látó folyóirat helyettes főszerkesztője, Gálfalvi György Illúziók és önámítás, Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője Van-e magyar jövő Kolozsváron?, Sebestyén Mihály író Egy romániai magyar író románságképe címmel tartanak előadást. A meghívottak író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon vesznek részt a megye településein. A konferencia második vitaindítója Balla D. Károly ungvári költő, az UngParty virtuálé "építője". Az információs társadalom és a nemzeti identitás. Hozzájárulhat-e a Világháló a határon túli magyar kultúrák (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? témakör erdélyi előadói Gergely Edit költő és Szabó Géza Korunk-szerkesztő. A tanácskozás további erdélyi meghívottjai: Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője, Gál Éva Emese költő, grafikusművész és Antal Erika újságíró, a Krónika munkatársa. Az előző években felvetett témakörök: Az irodalom szerepe a nemzeti önazonosság megtartásában; Hagyomány és újítás a határon túli magyar irodalmakban; Vallás és Isten-élmény az 1945 utáni határon túli magyar irodalmakban; A történelem mint metafora a határon túli magyar irodalmakban. /Illúzió és virtuália. A határon túli irodalom hete Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"Az Aradi Magyar Színház Stúdió Színpada szept. 10-én Szép Fehér Annácska című balladajátékkal tartotta évadnyitó előadását. Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésze sikert aratott. Ezután könyvbemutató volt. - Aradon ritkán születnek költők - kezdte Karácsonyi Zsolt Sárgapart című verseskötetének bemutatását a Jelen Házban Nagyálmos Ildikó. Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötet immár a második a költő életművében, aki egész fiatalon bekerült az erdélyi és magyarországi irodalmi élet körforgásába. /(Irházi): Az Aradi Magyar Színház Stúdió Színpadának évadnyitója a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./"

"A múlt héten nyílt meg a sófaragó tábor Parajdon. Immár harmadik alkalommal érkeztek hazai és külföldi művészek Parajdra, hogy ittlétüket egy-egy alkotással - lett légyen falfestmény vagy sószobor - tegyék emlékezetessé. idén már 14 alkotó jár(t) le naponta a bányamélyre rávésni, ráfesteni egy-egy alkotását a sófalakra - mondta Seprődi Zoltán, a Salina bányavállalat igazgatója, aki egyik kezdeményezője és védnöke is e tábornak. A csíkszeredaiak: Botár László, Ferencz S. Apor és Léstyán Csaba befejezték munkájukat, két kolozsvári művész, Dobribán Emil és Andra Predescu még dolgozik. /Kristó Tibor: Művészek a bánya mélyén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"