"Immár harmadik alkalommal szervezték meg március utolsó vasárnapján Tordán a helyi Kisebbségek Kulturális Napját, a Petőfi Társaság rendezésében. A Tordai Nemzeti Színház nagyterme megtelt. Ádámosy Klára, a Petőfi Társaság programfelelőse köszöntötte az egybegyűlteket, majd színpadra lépett a 130 éves múlttal büszkélkedő Tordai Magyar Dalkör Szabó Zsombor vezénylésével, és népdalokkal, műdalokkal kedveskedett a jelenlevőknek. A továbbiakban Aranyospolyán amatőr színjátszó csoportja adta elő Arany János A bajusz című darabját, a várfalvi Aranyosszék táncegyüttes tagjai pedig magyar táncot jártak. /Ladányi Emese-Kinga: Népdallal ünnepeltek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./"

"A hét végi három napot Temesvár száz évvel ezelőtti múltjának felidézésével, valamint a hozzá kapcsolható jelen rendezvényeinek szervezésével töltötte a Geml József Társaskör tagsága. A Bartók Béla Líceum nagytermében számos érdeklődő vett részt a várostörténeti szimpóziumon. Marossy Zoltán megyei tanácsos, a társaskör elnöke a civil szervezet alakulásáról, célkitűzéseiről beszélt. Szekernyés János helytörténész a társaskör névadójának, Geml József polgármesternek városépítő tevékenységét mutatta be. Kiss Ferenc tanfelügyelő az óvodai oktatás múltjáról szólt. Ezután a résztvevők a közeli Temesrékáson, Geml József szülőhelyén folytatták a múltidézést. /Szekernyés Irén: Várostörténeti napok a Geml József Társaskör rendezésében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./"

"Márc. 20-án folytatódott az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havonta jelentkező előadássorozata Nagybányán a Teleki Magyar Házban. Az Erdélyi Féniks folyóirat szerkesztője és az előadássorozat útjára indítója, Csoma György ezúttal két meghívottat mutatott be, először Müller Dezső vámfalusi parókus lelkész-költő mesélt életéről, és mutatta be legújabb, Rimánkodó szívverésben /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetét, majd Kacsó Károly, a helyi Történelmi és Régészeti Múzeum aligazgatója emlékezett dr. Schönherr Gyula nagybányai születésű történészre halálának 95. évfordulóján. Schönherr Gyula (1864-1908) fő műve az 1896-ban készült Nagybánya-monográfia (befejezésében korai halála akadályozta meg)./Sz. L. Z.: Nagybánya - Erdélyi Féniks Szabadegyetem .= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"A Luxten Lighting Co. cég támogatásával a Bethlen Gábor Kollégiumba megérkezett száz darab világítótest, amelyet Simon János igazgató kérésére kapott az iskola. A különböző erősségű égőket az enyedi tanítóképzés 150. évfordulója alkalmából, májusban felavatandó Barcsay Jenő Galéria megvilágítására kérte a Kollégium vezetősége. /Művészeti galériát nyit a Kollégium. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./"

"Márc. 22-én Marosvásárhelyen, a 7-es Számú Általános Iskolában zajlott le a Kis Nyelvművelők megyei vetélkedője. A megmérettetésén nyolc csapat vett részt: a marosvásárhelyieken kívül Magyaróról, Ludasról, Magyarsárosról, Szovátáról és Segesvárról is jöttek kis versenyzők. A kis nyelvművelők mindnyájan jelesre vizsgáztak az anyanyelv szeretetéből, odaadásból és csapatszellemből. /Nyelvművelők vetélkedője. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./"

"Márc. 31-én kezdődött a Pallas-hét Csíkszeredában. A Csíki Játékszínben felolvasások hangzottak el a Pallas Akadémia Kiadó tíz évnyi hozamából. Az évfordulót az olvasótáboruk szerint legnépesebb négy erdélyi szellemi központban ünneplik: Csíkszeredában, Gyergyóban, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen. A csíkszeredai megnyitón jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, valamint a kiadó igazgatója, Tőzsér József. A könyvtáros elmondta, hogy a legtöbben Wass Albert munkáit kölcsönzik, sokan keresik Márai Sándort is. /Barabás Blanka: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./"

"Székelyudvarhelyen a néptánccsoportok felvonulásával vette kezdetét IV. Gyermek Néptáncosok találkozója. A házigazdák, a Kékiringó táncával nyitották meg a gálaműsort, utánuk következett a balánbányai Ördögborda, majd a székelykeresztúri Mákvirágok és Kispipacsok, a segesvári Kikerics és az alsósófalvi hagyományőrzők. /B. B.: IV. Gyermek Néptáncosok találkozója. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./"

"A máréfalvi Forogvirág és a zetelaki gyermek-néptáncegyüttes Farkaslakán vendégszerepelt. Kovács Imre néptáncoktató elmondta, hogy a szereplés mellett ének- és néptánctanítás is volt. Kovács Imre nemrég elkezdte a tanítást Zetelakán is, ahol száz gyermekkel foglalkozik. /(bágyi): Szereplés és tánctanítás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./"

"Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztősége tavaly ősszel riportpályázatot hirdetett meg. Kolozsváron, a március végi díjátadó ünnepségen Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője azzal indokolta a riportpályázat ötletét, hogy éppen ez a műfaj hiányzik leginkább az erdélyi magyar sajtóból. A beérkezett 38 pályamű többsége Hargita, Maros és Kolozs megyéből származik, de érkezett egy írás Bukarestből is, kettő pedig Budapestről. A díjazott pályaműveket Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Adorjáni Zoltán teológiai tanár, valamint maga a főszerkesztő méltatta. Az Üzenet pályázatán az első helyet Szucher Ervin, a Krónika napilap munkatársa nyerte Egy lelkész - két gyülekezet, két mezőségi falu, két sors című riportjával. Második a székelyudvarhelyi Kosztolányi Katalin, harmadik a sepsiszentgyörgyi Fekete Réka lett. A riportok egy része a közeljövőben megjelenik az egyházi sajtó hasábjain: az Üzenetben, a Református Szemlében és a Református Családban. /F. T.: Kuriózumszámba menő riportpályázat.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"A Falufüzetek-sorozat elindítói "ablakot nyitottak szülőföldünk megismeréséhez". A székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó frissen megjelent füzete Hargitafürdőt mutatja be. A kiadványt Tófalvi Ildikó és Tófalvi Ernő állította össze. A 32 oldalas füzet román és angol nyelvű összefoglalást is tartalmaz. /(pbá): Hargitafürdő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./"

"A román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, azonban még mindig léteznek bizonyos problémák, többek között a rendőri erőszak túlzott alkalmazásával, a korrupcióval és a tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatban, áll abban a jelentésben, amelyet az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma készített az emberi jogok világszintű helyzetéről. A romániai rendőrök továbbra is verik a foglyokat, és bizonyos jelentések szerint zaklatják a romákat és túlzott mértékben alkalmaznak erőszakot velük szemben. A rendőrségi túlkapások kivizsgálása általában elhúzódott, és ritkán vezetett bűnvádi vizsgálathoz, vagy büntetések kiszabásához. A parlament elfogadta azt a törvényrendszert, amely a polgári jogrend hatáskörébe utalja a rendőrségi túlkapások kivizsgálását, azonban a biztonsági erők egy része a határőrséggel és a csendőrséggel együtt továbbra is a katonai igazságszolgáltatás jogkörébe tartozik. A hatóságok bizonyos esetekben megszegték a tetszőleges letartóztatást és fogvatartást tiltó előírásokat, a végrehajtó hatalom pedig folytatta az igazságszolgáltatás befolyásolását, a széles körben elterjedt korrupció is komoly probléma maradt. A kormányzat bizonyos esetekben korlátozta a vélemény és a sajtó szabadságát, a hivatalosan el nem ismert vallási közösségek pedig jelezték, hogy a hatóságok diszkriminatív módon kezelik őket. Az amerikai külügyminisztérium jelentése egyéb problémákat is jelez, mint például a vallási kisebbségek társadalmi zaklatása, a nők elleni erőszak és diszkrimináció, valamint a kommunista rezsim által elkobzott javak visszaszolgáltatása. A jelentés említést tesz továbbá az utcagyerekekről, a romákkal szemben alkalmazott társadalmi diszkriminációról és erőszakról, illetve a kiskorúak dolgoztatásáról. A jelentés megemlíti a szakszervezeti tevékenységbe történő kormányzati beavatkozást, valamint a nőkereskedelmet, de hozzáteszi, hogy a kormány intézkedéseket hozott e kérdések rendezésére. Az amerikai külügyminisztérium által készített dokumentum szerint Románia alkotmányos demokrácia, kétkamarás és többpártrendszerű parlamenttel. A törvény szerint az igazságszolgáltatási rendszernek függetlennek kell lennie a többi kormányzati ágazattól, mégis, a gyakorlatban a végrehajtó hatalom befolyást gyakorol az igazságszolgáltatásra. /Amerikai jelentés az emberi jogokról. Romániában még léteznek problémák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Egy év múlva lesz pontosan kiszámítható, hogy milyen hatást gyakorolt az EU-csatlakozási tárgyalásokra az, hogy Románia támogatja az Egyesült Államokat az iraki kérdésben, jelentette ki Vasile Puscas főtárgyaló. Puscas szerint a román fél és Franciaország között nagyon jó volt az együttműködés, még azt követően is, hogy Jacques Chirac francia államfő bírálta Romániát az iraki válsággal kapcsolatos álláspontjáért. /A román-amerikai együttműködés hatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Románia alkotmányának átfogó reformja kiemelkedő fontosságú az ország euro-atlanti csatlakozása szempontjából, ugyanakkor megteremtheti nemzeti közösségünk belső önrendelkezésen alapuló autonómia-programjának alkotmányos keretét is, új dimenziót adva ezáltal az erdélyi magyar társadalom természetes fejlődésének és a román-magyar kapcsolatok normalizálásának egyaránt - szögezték le közleményükben Kovács Zoltán Zsolt, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Vekov Károly és Toró T. Tibor parlamenti képviselők. "Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a támogatott javaslatok igen csekély mértékben tartalmazzák az általunk igényelt módosításokat. Ezen az sem változtat, hogy a félig vagy teljesen elutasított indítványokat, így az RMDSZ javaslatait is, újra meg lehet vitatni a parlament plénumában. A lényeg, hogy a bizottságban résztvevő román politikai pártok a magyar javaslatoknak csupán töredékét fogadták el", szögezték le. Az öt képviselő jelezte, hogy az RMDSZ által hivatalosan benyújtott módosító-csomag alapelveinek véglegesítését nem előzte meg sem komoly társadalmi, sem belső politikai vita. A Szövetségi Képviselők Tanácsa nem volt hajlandó vitára bocsátani a megfogalmazott indítványokat, és formális szavazást is a végleges anyag ismertetése nélkül rendelt el. Ezzel az RMDSZ programjának lényegét képező stratégiai cél: a közösségi - kulturális és területi - autonómia alkotmányos jogának tételes megfogalmazása kimaradt a csomagból. Mindezekért jelen állásfoglalás aláírói az RMDSZ képviselőházi csoportjában ellenezték, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja ezen alkotmánymódosítási csomag kezdeményezője legyen. "Ilyen körülmények között kezdeményezőként aláírni ezt a - mi szempontunkból - csonka alkotmánymódosítási javaslatot, amely tagadhatatlan pozitív elemei ellenére messze nem tartalmazza, még az elutasított indítványok szintjén sem, a magyar nemzeti közösség hosszú távú stratégiai céljainak alkotmányos garanciáit, annyit jelentene, mint beleegyezőleg elfogadni azt, hogy csak ennyire módosuljon a román alkotmány. Ezzel mintegy előre jeleznénk, hogy ezzel a kevéssel is beérjük, és jelenleg nem tartunk igényt sem a belső nemzeti önrendelkezésre, sem az Európában használatos autonómia-formákra, amelyek esélyegyenlőséget biztosíthatnak román polgártársainkkal", állapítják meg. Mindezek ellenére az elkövetkező alkotmány-vitában részt kívánnak venni. /Álláspont az alkotmány-módosítási indítványokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Noha esetenként már letelt a restitúciós kérvények benyújtásától számított hatvannapos határidő, az erdélyi történelmi magyar egyházak még egyetlen államosított ingatlanjukat sem kapták vissza a tavaly elfogadott törvény alapján. Az erdélyi történelmi magyar egyházaknak több mint 1800 igényét iktatták az illetékesek. A visszaigényelt ingatlanok száma azonban valamivel magasabb, ugyanis némelyik kérés nem egyetlen ingatlanra, hanem egy egész épületegyüttesre vonatkozik. /Gazda Árpád: Kivárnak a restitúcióval. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Szatmárnémetiben azokat az épületeket, melyeket a Slavici Főgimnázium használ, 1998-ban államosították, amennyiben akkor írták át a város tulajdonába az épületet. Ardai Attila püspöki kormányzó az egyháza elleni intézkedésnek nevezte az átírást, hisz az egész város és megyevezetés tudta, hogy a püspökség visszaigényli törvénytelenül elkobzott vagyonát, s a Zárda épületegyüttes minden ezzel kapcsolatban beadott hivatalos papíron az elsők közt szerepelt. Elkeserítő, hogy az EU-felé igyekvő Romániában ilyen trükkökkel játsszák ki ma is ki a kisebbségeket. A Slavici igazgatónője, Angela Negreanu kioktatta a püspökséget: "Egyetlen tulajdonos sem köteles tanácskozni a volt tulajdonossal, ha a tulajdonában lévő épületen valamilyen változtatást szándékozik végezni" /(Sike Lajos): 1998-ban államosítottak egy szatmári katolikus iskolát!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

"A kormánypárt Kovászna megyei vezetői, miközben nem találtak "alkalmas időt" az RMDSZ háromszéki vezetői által szorgalmazott találkozóra, sajtótájékoztatón vádaskodtak az RMDSZ vezetői ellen, támadásaik középpontjába állítva ezúttal Puskás Bálint szenátort, aki a megyében kialakult helyzet feloldására a prefektus menesztését kérte. Az újabb keletű vádakra válaszolva a szenátor kijelentette, nem rendelkezik gazdasági vállalkozásokkal, cége sincs, tehát cselekvését gazdasági érdek nem magyarázza. A prefektus erdők, földek visszajuttatásának fékezi, akadályozza a magánerdészetek létrehozását, a megye lakosságának döntő hányadát képviselő magyarság alulképviselt a tulajdon sorsát meghatározó döntéshozó szervekben, bizottságokban, testületekben. /(Flóra Gábor): Már csak Bukarest? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

"Pusztadaróc a hozzá tartozó három faluval - Dara, Pete, Atya - együtt közel négyezer lakost számlál. Pusztadarócnak már lapja is van, megjelent az "esetenként megjelenő" Községi Hírlap első száma. Ebben többek között bemutatták a község új katolikus papját, Biró Norbertet. /Sike Lajos: Itt a daróci hírlap! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

"Chilf Miklós marosvásárhelyi zeneszerzőre, tanárra és előadóművészre emlékeztek az elmúlt héten Marosvásárhelyen, a Művészeti Líceum dísztermében. A koncert kapcsán Kovács Zsuzsa zongoratanárnővel beszélgettünk. Chilf Miklós (1905-1985) jó évtizedet töltött Olaszországban, Franciaországban. Nemcsak saját szerzeményeit, hanem Debussy-, Rubinstein-műveket is játszotta. /Járay Fekete Katalin: Chilf Miklós-emlékhangverseny. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./"

"Ápr. 1-jén hivatalosan felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karainak könyvtárát. Lányi Szabolcs professzor, a romániai magyar magánegyetem csíkszeredai karainak dékánja köszöntő beszédében ünnepnek nevezte az eseményt. Balog László könyvtárigazgató hangsúlyozta, hogy már egy éve működik az intézmény, az avatóra a második olvasóterem elkészülte szolgáltatott alkalmat. Az intézmény könyvállománya 25 ezer kötet, az állomány gyarapodását számos hagyaték gazdagította. Ezek között Szent-Györgyi Mária, Jalki István, André Kosztolany és Fábián Ernő hagyatékadományát említette. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszédében Erdélyt egy folyamatosan égő Alexandriai könyvtárhoz hasonlította. - Itt az ideje, hogy eloltsuk ezt a tüzet, és sorra nyissuk könyvtárainkat - hangsúlyozta. /Magyar egyetemi könyvtár Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./"

"A Bánság, valamint az észak- és dél-erdélyi szórvány közel tíz egyházközsége küldte el képviselőit márc. 29-én a Petrozsényban megrendezett unitárius szórványkonferenciára. A lupényi és petrozsényi unitárius közösség által szervezett rendezvényen részt vett dr. Szabó Árpád püspök is. Terítékre kerültek a szórványgyülekezetek gondjai, elsősorban a rohamos lélekszámcsökkenés. A tanácskozáson elhangzott: szórványközpontot kell kialakítani Déván. Ez a Hunyad megyei szórvány mellett elláthatná a temesvári és aradi apró gyülekezeteket is. Jelenleg e két egyházközségben a nagyváradi lelkipásztor végez szolgálatot, de nagykiterjedésű szórványa miatt évente csupán négy alkalommal jut el e gyülekezetekbe. /GBR: Unitárius konferencia Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./"

"Márc. 30-án Resicabányán a református Templom és Iskola épülete előtt ökumenikus keresztútjárás kezdődött. A református egyháztörténelemben először volt ilyen rendezvény. A református, az evangélikus és a római katolikus templom előtt volt "szabálytalan" stáció. Innét a Kereszthegy felé vette útját a menet, és a tizennégy stációnál megállva, ékes szép rendben érkezett az emlékműhöz. A rendezvény kezdetén Makay Botond református tiszteletes igeolvasást, majd rövid beszédet tartott. Jelen voltak a történelmi felekezetek hívei, ami a keresztény egységre törekvés szándékát jelzi. /Krassay Szörény: Az egyháztörténelemben először. Keresztútjárás a reformátusokkal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./"

"Márc. 29-én Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) volt a házigazdája az Irinyi János-Hevesy György Kémiaverseny erdélyi döntőjének, melyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezett. A Magyarországon sorra kerülő döntőre tízen jutottak be. /Iochom István: Irinyi János-Hevesy György Kémiaverseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./"

"Harmadik alkalommal rendezték meg Csíkcsicsóban a Kurutty Általános Műveltségi Vetélkedő körzeti szakaszát, amelyen négy település kisdiákjai vettek részt. /A csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola Sulikoktél című lapjának szerkesztői: Csicsói kuruttyolás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./"

"Februárban 4 451 835 lej volt az országos nettó átlagbér összege, ami 5,9 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz viszonyítva. A Központi Statisztikai Intézet szerint az országos bruttó átlagbér összege 7,1 százalékkal 6 054 129 lejre csökkent. Ennek ellenére bizonyos ágazatokban növekedett a fizetések összege. A legmagasabb béremeléseket a pénzügyi- és bankszférában regisztrálták, ahol 15 százalékkal 12,7 millió lejre nőtt a nettó átlagbér összege. Jelentősebb bércsökkenést az állami alkalmazottak esetében regisztráltak: az oktatásban 28,4 százalékkal 4,5 millió lejre csökkent a nettó átlagfizetés, a közigazgatásban dolgozók 25,7 százalékkal alacsonyabb havi bért kaptak (6,01 millió lej). /Csökkent az országos nettó átlagbér. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

"Orbán Viktor volt miniszterelnök ápr. 1-jén megbeszélést folytatott a Budapestre látogató Günther Verheugen bővítési biztossal. Az exkormányfő azt kérte a biztostól, hogy - elsősorban a határon túli magyarságra való tekintettel - Magyarország EU-csatlakozása után is maradjon meg a vízummentesség Romániával, Szerbia felé pedig egy rugalmas megoldást találjanak. Günther Verheugen szerint ebben az Európai Bizottság is érdekelt. /Günther Verheugen Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

"Megjelent a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat 30. lapszáma. A lap fő témája a nemrégiben véget ért 34. Magyar Filmszemle. A Műfajtörténet rovat az egyik legkönnyesebb műfaj, a melodráma történetét kezdi el ismertetni. /(balázs): Filmtett - március. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

"Az RMDSZ két vezetője, Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő szemére vetette Fodor Imrének, hogy Kiss Kálmánnal közös platformra lépett. Fodor Imre alpolgármester kijelentette, megdöbbenve hallgatta ezeket a nyilatkozatokat. Soha életében semmiféle kapcsolatom nem volt a Kiss Kálmán-féle párttal /Magyar Szabaddemokrata Párt/, sem annak tagjaival. Kolozsváron, a Farkas utcai templomban megtudta, hogy oda Kiss Kálmánt senki sem hívta. Mózes Edith újságíró közölte: a hírek szerint Kiss Kálmán tagja az ott megalakult kezdeményező bizottságnak. Fodor Imre leszögezte, semmiféle kezdeményező bizottságban senki a nevét föl nem vetette. Kiss Kálmán célja, mint mindig, a diverzió volt. /Mózes Edith: Fodor Imre: Soha az életben semmiféle kapcsolatom nem volt Kiss Kálmánnal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./ Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke válaszolt Fodor Imre-nyilatkozatára. Azt állította, hogy írásos meghívót kapott a kolozsvári fórumra. Az RMSZDP elnökének címzett, névre szóló meghívót Tőkés László írta alá. Kiss Kálmán felszólalásában azt mondta, hogy ők rákényszerültek a külön útra. Az új mozgalom azért alakult, hogy legyen végre - a kirekesztő jellegű RMDSZ-en kívül - egy közös, befogadó szervezet. /Válasz Fodor Imrének. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./"

"A státustörvény módosításának ügyében várhatóan az április 12-i magyarországi EU-csatlakozási népszavazás után hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Jelenleg az érdekelt felek ismertetik álláspontjukat a módosítás tervezetéről- jelentette ki Bársony András, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában az államtitkár hangsúlyozta: úgy tűnik, a jelenlegi szöveg elfogadható mind az RMDSZ, mind a román kormány számára. Bársony elmondta: az RMDSZ egyetlen kifogással élt, ragaszkodott ahhoz, hogy az oktatási-nevelési támogatás egyenesen a családokhoz juthasson el. Kovács László magyar külügyminiszter ezt ismertette Mircea Geoana román külügyminiszterrel, aki nem fejtett ki ellenvéleményt. Bársony nem értett egyet azzal a bírálattal, hogy a jogszabályból kikerül az egységes magyar kultúrnemzet kifejezés. Véleménye szerint a tervezett módosítás szövege nagyon is pontosan utal a magyar nemzetre. Az államtitkár elmondta, hogy a tervezett módosítás szerint kikerülne a törvényből a munkavállalás lehetősége, valamint a társadalombiztosítási és az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó részek. Hangsúlyozta: ezeket a kérdéseket a kétoldalú kormány- és államközi megállapodások rendezik. /Népszavazás után ül össze a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Az RMDSZ önkormányzati konferenciája a "bírálóknak", a "jobboldali ellenzéknek" az eredménye. A konferencián ugyanis Marosvásárhelyen a Székelyföldi Régió megteremtéséről volt szó. Az egységhez közös cél szükséges. Az 1989-es decemberi változás utáni legelső Iliescu nyilatkozatban még ott szerepel a kisebbségi autonómia, mint ígéret. De már az első megmentési Front programjából ez kimaradt. Az RMDSZ már ekkor elkövette első történelmi hibáját azzal, hogy nem ragaszkodott annak a programba való beillesztéséhez, hangsúlyozta Gazda József. Az RMDSZ brassói kongresszusán viszont megszületett a közös cél: önrendelkezés, három szintű autonómia. Tehát az egység lehetősége megadatott. És ezt tépázza, csorbítja azóta is az RMDSZ-vezetés. Az RMDSZ-vezetés nem áll ki nemzetközi porondon a magyarság céljai mellett. /Gazda József: A közös célról (Az egység ára). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"