"A közös infrastruktúra fejlesztéséről tárgyaltak Nagyváradon a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar eurorégió együttműködés keretében a két megye képviselői. A magyar küldöttség képviselői szerint a román és a magyar megye a közeljövőben pályázik a PHARE CBC alapnál egy vállalkozásfejlesztési központ és egy határ menti környezetvédelmi folyosó kialakításának támogatására. Csontos János, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: reméli, hogy egy éven belül megnyílik a Székelyhíd-Létavértes határátkelő. Ez azért fontos, mert tehermentesítené a Bors-Ártánd határátkelőt, ahol Magyarország EU-csatlakozása után várhatóan jelentősen növekszik majd a forgalom. A képviselő felvetette a hét kilométeres szakaszon megszüntetett Nagyvárad-Debrecen vasútvonal helyreállítását, amely a Kassa- Miskolc-Debrecen európai közlekedési folyosó meghosszabbítása lehetne. /Határon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./"

"Takács Péter, a békéscsabai közgyűlés képviselője, a Békés megyei MDF elnöke arról tájékoztatott, hogy márc. 27-én Békéscsaba megyei jogú város közgyűlése 500 ezer forintot ajánlott fel az aradi Szabadság-szobor felállítására. Az előző napokban a közgyűlés külügyi bizottsága saját alapjaiból 50 ezer forintot szavazott meg ugyanerre a célra. A közeljövőben várhatóan a Békés Megyei Önkormányzat is támogatja a szobor felállítását. /Békéscsabáról 550 ezer forint a Szabadság-szoborra. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./"

"Márc. 26-án hivatalos személyek keresték fel a holtmarosi református parókiát és a szászrégeni római katolikus plébániát. A belügy-, a művelődési minisztérium és a megyei művelődésügyi felügyelőség emberei a háborús bűnösök kultuszát tiltó kormányrendeletre hivatkozva felszólították Pakó Benedek plébános-kanonokot és a holtmarosi Bartha József lelkészt, hogy haladéktalanul távolítsák el a régeni templomkertben, illetve a holtmarosi parókia udvarán álló Wass Albert-szobrokat, ellenkező esetben súlyos pénzbírsággal büntethetők, azt követően pedig bűnügyi eljárást indítanak ellenük. Bartha József elmondta, tegnap délelőtt eltávolították a szobrot a parókia udvaráról, helyébe zöld fenyőt ültettek. Pakó kanonok rövid haladékot kért, amíg Frunda Györggyel egyeztet. Tekintettel a keményen rögzített bronztömegre, valószínű, hogy a templomkerti szobrot hamarosan bedeszkázzák. /(lokodi): Holtmaroson eltávolították Wass Albert szobrát. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./"

"Az utóbbi években a könyvtárakban egyre kisebb a magyar könyvek száma, amihez az is társul, hogy némely helyeken már csak mutatóban találni magyar alkalmazottat. Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár egyik elődjénél, a Ferdinánd Király Egyetem Könyvtárnál az 1935/36-os tanévben a személyzet összetétele: a 42 főből 10 magyar, a vezetőségben pedig az arány 7:0 - a románok javára. Jelenleg a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár 224 fős személyzetéből 25 magyar könyvtáros van. Az Octavian Goga Megyei Könyvtár könyvállományának mintegy 10 százaléka magyar nyelvű kötet, olvasóiknak pedig 8,2 százaléka magyar. A könyvtár személyzete 88 fő. Az újságíró kétheti várakozás után sem kapott választ arra, hogy közülük hány magyar nemzetiségű van. Pillich Katalin, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető titkára és a könyvtár vezetője szerint az állami könyvtárhálózat nem szolgálja ki a kisebbséget. A törvény nem írja elő, hogy milyen arányban legyenek az állományban román és nem román kötetek. A Heltai Gáspár Könyvtárnak 60 ezer kötete és 4800 olvasója van. /Ördög I. Béla: Kolozsvári magyar könyvek és könyvtárosok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Homoródkeményfalván az 1800-as évekből származó házak is vannak. A kultúrotthont ma már ritkán használják, színdarabos bál nagyon rég nem volt. Bence László összeszámolta: magyar 90 személy, cigány ugyanennyi él a faluban. Lakossága1992-ben 224 fő volt, közülük 4 román nemzetiségű. A mészégetés megszűnt, a kollektívnek nem hozott jövedelmet. Régen a falunak legjelentősebb jövedelemforrása volt a mészégetés. A falu unitárius temploma a 19. század elején épült. A hajdani párttagok most a templomban a legelső sorban ülnek. /P. Buzogány Árpád: Ódon házak és a madaraknak parancsoló mészégető. Homoródkeményfalva a jégpáncélos vitéz szülőfaluja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./"

""Tudjunk meg többet városunk múltjáról" - ösztönözte tagságát Temesváron a helyi Geml József Társaskör a március 28-30. között szervezett Várostörténeti Napok rendezvénysorozatának műsorfüzetében. Hagyományteremtőnek szánják a háromnapos rendezvényt. Szándékuk minden évben megünnepelni névadó polgármesterük születésnapját, amelynek keretében megemlékeznek arról is, mi minden történt száz évvel ezelőtt a Bega-parti városban. Márc. 28-án városnéző sétát indítanak, másnap a Bartók Béla Elméleti Líceumban a száz évvel ezelőtti Temesvártól lesz szimpózium, majd Temesrékásra, Geml József szülőhelyére szerveznek autóbuszos kirándulást. Márc. 30-án újabb városnéző sétán Temesvár belvárosának nevezetességeivel ismerkednek az érdeklődők. /(Sz. I.): Mától Várostörténeti Napok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./"

"Vándorkiállítást szervezett a Pro Armenia Alapítvány, címe: Az erdélyi országúton... A tárlatmegnyitó Gyergyószentmiklóson zajlott, négy képzőművész alkotásait tekinthette meg a közönség: Balla Tibor festőművész, Erdély Bálint Előd fotográfus, Karácsony Ernő festőművész, Sebestyén Róbert, Zavaczky Walter szobrászművészek vettek részt a kiállításon. /(bb): Udvarhelyi művészek Gyergyószentmiklóson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./"

"Márc. 31-én, a Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ ülésén Czírják Edit második verseskönyvét, a Sivatagi virágok című kötetet mutatják be. /(Bajna György): Czírják Edit felolvasóestje. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./"

"Márc. 27-én Kolozsváron, a Judaisztikai Intézetbe bemutatták A zsidók Romániában (1945-1965) című terjedelmes dokumentumkötetet, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában. Szerkesztői: Andreea Andreescu, Lucian Nastasa és Andrea Varga. Gyémánt László történész, az intézet igazgatója elismerően méltatta a könyvet. A bemutató végén Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának programkoordinátora mutatta be néhány szóban a központ tevékenységét. /(sbá): A zsidókutatás újabb eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Az elmúlt század első felében a magyar írók igen derekasan kivették részüket nemzeti sorskérdésekről szóló vitákból. Napjainkban ennek kevés jele tapasztalható. Nemeskürty István, a kiváló irodalom- és filmtörténész, azok közé tartozik, akik a kérdés tárgyalását felvállalják. Felvállalta már a hetvenes évek elején, amikor megjelentette a Rekviem egy hadseregért című könyvét, amely az akkori történelemszemlélettel ellentétben írt a második magyar hadsereg doni katasztrófájáról. Felvállalja ma is, például a Meddig várjunk? és a Mi történt velünk? című köteteiben. Máriás József az utóbbit ismertette. Nemeskürty a Mi történt velünk? /Szabad Tér Kft, Budapest, 2002/ című könyvében a magyarság huszadik századi történelmét elemezve kérdezte: mi történt velünk? Munkájában "a mi három elmulasztott huszadik századi lehetőségünk"-ről beszélt. 1918 - ha a "fegyelmezetten hazavezetett magyar honvédhaderő (...) felvonul a magyar határokon, megakadályozhattuk volna az ellenséges csapatok betörését és a majdan megkötendő békében csekélyebb terület-átengedésekre kényszerültünk volna"; 1941 - "ha ragaszkodunk semlegességünkhöz, megnyerhettük volna a háború utáni békét; 1990 - "önmagunkkal szabadon rendelkező állammá váltunk. Kezdődhetett (volna) a nemzetépítés". /Máriás József: Nemeskürty István: Mi történt velünk? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./"

"Nagybánya talán a legtöbb testvérvárosi kapcsolattal rendelkezik Romániában, magyar vonatkozásban. Legelőször Szolnok városa, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye lépett testvéri-kapcsolatra Nagybányával és megyével, még a kilencvenes évek elején. Hódmezővásárhellyel a közelmúltban sikerült testvérvárosi-viszonyt kialakítaniuk. Márc. 20-án, Nagybányán került sor a Nagybánya és Nyíregyháza közötti kapcsolatokat szentesítő okirat aláírására. /Simori Sándor: Újabb testvérvárosi kapcsolat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./ "

"Pákey-Gyerkó Mária /sz. Alsórákos, 1930. febr. 11./ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagybányára került, a Vegyi Művek alkalmazásában állt mint szobrász és festő. 1970-ben költözött Szinérváraljára, azóta itt él. Számos kiállításon szerepelt , 1971-ben volt például a 30 szobrot bemutató szatmári kiállítása, majd 1976-ban a Gyergyószentmiklóson Dudás Gyula festőművésszel közösen rendezett kiállítást. Jelenleg a szinérváraljai Sylvester János Ifjúsági és Rehabilitációs Központban láthatók festményei, újabb kiállításán. Férje politikai meghurcoltatása idején egy ideig még takarítónői állást sem kapott. Férjét 1965-ben ítélték el, politikai okokból, mert megalapították a Kereszténydemokrata Pártot. Öt évnyi börtönt kapott. Nagyenyeden töltötte le a büntetést. Kikötötték, sokat kínozták, verték. Gyerkó Mária a festészetet és a szobrászatot egyformán kedveli. Mindig az adott téma jellegzetessége határozza meg, hogy festmény, fa-, kő- vagy márványszobor, esetleg agyagfigura lesz-e elgondolásából. Vannak munkái Angliában, Amerikában, Németországban, Ausztriában, Izraelben és természetesen Magyarországon is. Sok munkáját tönkretették annakidején. A forrásnál című munkáját például a kiállítás után összetörték. Valamikor Hervay Gizella írta róla: "Gyerkó Mária a lehető legegyszerűbben jutott el a tömörséghez, a tömbszerűséghez, a leegyszerűsített formákhoz. Ösztönösen, s a megmunkálandó anyag iránti alázatból." /Tamási Attila: "A szülőföld mindig első helyen áll". Beszélgetés Pákey-Gyerkó Mária festő- és szobrászművésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./ "

"A Szabadság febr. 27-i száma beszámolt arról, hogy magyarellenes falfirkák jelentek meg Kolozsváron /Moarte ungurilor! - magyarul: Halál a magyarokra!/. Ez a felirat ma is ott van az Akadémiai Könyvtár falán, mindenki szeme láttára. A polgármesteri hivatal nem vállalkozik az eltávolítására. /Cserés Ferenc: Falfirkák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Márc. 28-án Kolozsváron megtartotta alakuló ülését az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. Az alkuratórium személyi összetétele: Markó Béla elnök, Béres András, Frunda György, Kelemen Hunor, Kovács Péter, Kötő József, Takács Csaba. Az ülésen meghatározták az alkuratórium és a szaktestületek támogatási és működési alapelveit, valamint a szaktestületek támogatási keretösszegeit. Az alkuratóriumi határozatok értelmében az alkuratórium a továbbiakban sem dönt a pályázati kérelmekről. Ezeket teljes mértékben az e célból létrejött, összesen 106 tagot számláló, a gazdasági, a tudományos, a művelődési élet személyiségeiből, egyetemi és középiskolai tanárokból, lelkészekből, ifjúsági szakértőkből, önkormányzati képviselőkből álló nyolc szaktestület bírálja el. A pályázási folyamat felgyorsítása érdekében a szaktestületi alakuló ülésekre a következő tíz napban kerül sor. A lap közölte az egyes szaktestületek névsorát. /Megalakult az Illyés közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"A kultuszminisztériumi és belügyes emberek felszólították holtmarosi és szászrégeni lelkészeket, és őket arra, hogy távolítsák el a Wass Albert-szobrokat. Frunda György szenátor, a szoborállítók jogi képviselője leszögezte: "nehéz helyzetben vagyunk, ugyanis az RMDSZ volt az egyik fő indítványozója és fő mozgatója a parlamentben a sürgősségi rendelet elfogadásának, amelyre most a szoborállítás ellenzői hivatkoznak. Szerdán is több mint egy órát vitatkoztunk a parlamentben azon, hogy mi a holokauszt és mi nem, mert a nagy-romániás szenátorok azt próbálták elérni, hogy csak ami Németországban történt a zsidók ellen, az legyen holokauszt, holott a nemzetközi bíróságok megállapították a második világháborút követően, hogy mi a holokauszt. Nem csak zsidók ellen, hanem más kisebbségek, cigányok, homoszexuálisok, vallási kisebbségek ellen elkövetett népirtások is holokausztnak számítanak, és nemcsak Németországban, hanem egész Európában volt holokauszt." Wass Albertet és édesapját egy kolozsvári népbíróság 1946-ban halálra ítélte "háborús bűnökért". 1946-tól 2003 márciusáig a család nem tett semmit azért, hogy megsemmisítsék ezt az ítéletet. A jóhiszemű Wass Albert abban reménykedett, hogy hivatalból elindítják a pert, az viszont nem történt meg. Frunda szerint mivel létezik ítélet Wass Albert ellen, legalábbis formailag, ezeket a szobrokat el kell költöztetni. Az lesz csak megoldás, ha sikerül felülbírálni az 1946-os ítéletet. Ezt a családnak kell indítványoznia. Wass Endrével, az író fiával abban egyeztek meg, hogy Frunda elindítja az 1946-os ítélet megsemmisítését, aztán kérni fogja az író rehabilitálását. Az ügy iratait Frunda márc. 31-én fogja iktatni a főügyésznél. Ugyanakkor a kultuszminisztert, Razvan Theodorescut kéri, hogy mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás döntést hoz, függessze fel a szobroknak az eltávolítását. A kérdés megoldása két dologtól függ: 1. Mennyire tud a Wass család segíteni abban, hogy beszerezzék a szükséges bizonyítékokat arról, hogy Wass Albert nem volt háborús bűnös. Ami - hatvan évre visszanézve, nagyon-nagyon nehéz feladat. 2. Ha sikerül meggyőzni a főügyészt, akkor az már a főügyész dolga, hogy kérje a Legfelsőbb Bíróságtól a 46-os ítélet hatálytalanítását, és ezzel Wass Albert rehabilitálását. /Lokodi Imre: Wass Albert-ügy. A szenátor kéri az 1946-os ítélet megsemmisítését. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./"

"Márc. 28-án száznál is több résztvevője volt Sepsiszentgyörgyön a fórumnak, ahol az RMDSZ-szel elégedetlen polgárok nyilatkozatot fogadtak el a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom (SPM) megalakításáról, és ideiglenes ügyvivő testületet választottak. Ugyanakkor bejelentették, hogy ápr. 25-én Székelyudvarhelyen megalakul a Nemzeti Tanács, és 26-án Nemzeti Önkormányzati Fórumra kerül sor. Gazda Zoltán felolvasta a javasolt nyilatkozat és felhívás szövegét. Előbbi szerint az SPM ,,keresztény és nemzeti-liberális értékek alapján létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező közéleti szerveződésként" határozza meg önmagát, melynek célja ,,az önálló magyar érdekeken nyugvó politizálás elősegítése (...), önazonosságunk megőrzése és továbbfejlesztése az autonómia érvényesítése érdekében", és ,,integrálni kívánja az RMDSZ-en kívül és belül működő civil szervezeteket és személyeket". Utóbbi az önszerveződésre szólít fel minden településen és kisrégióban. Felszólalt Király Károly is. Az elszakadás vagy egység kapcsán felmerült, hogy a szatmárnémeti kongresszus utáni ,,elégedetlenkedő" fórumok pozitív hozadékának tekinthetően Markó Béla RMDSZ-elnök újból elővette az autonómia szót - ez azonban nem elég. A kezdeményező civil szervezetek - Magyarok Székelyföldi Társasága, Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Sepsireform Egyesület, Rákóczi Szövetség, Vitézi Rend, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - megválasztották az ideiglenes ügyvivő testületet: Török Áron, Már István, Gazda Zoltán, Csáki Ernő, Váncsa Árpád, Tulit Attila, Bereczki Kinga, Főcze Attila, Tölcséres Sándor, Ferencz Csaba, Fazakas Tibor, Kónya Ádám, Bordás Attila és Bíró Enikő. A fórum Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatónak a jubileumi Rákóczi-felkelésről (2003-2011) tartott előadást. /Demeter J. Ildikó: Alakul a Polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./"

"Nagyváradon a tanács jóváhagyta az egykori nyári színház elcserélését a Transilvania General Import-Export cég által felajánlott területtel. Hajdu Géza színművész, a Szigligeti Társulat közismert tagja szomorúnak tartja ezt a határozatot. A kilencvenes évek óta négy javaslatot nyújtottak be a városvezetéshez e terület hasznosítására, de javaslataikat leseperték az asztalról. Javaslataik szerint különböző cégek felújították volna a nyári színházat. Hajdu szerint tudatosan hagyták, hogy a nyári színház tönkremenjen, mert a Micula testvérek már 1992 óta próbálkoztak a nyári színház megszerzésével. A nyári színházat annak idején, az ötvenes években, Molnár János színigazgató idejében társadalmi munkával építették a váradiak. A nyári színház soha nem volt a románok ügye. Éppen ezért Eugen Tugulea igazgató kitalálta, hogy a váradi egy prózai színház, leépítették a zenekart, a kórust, a tánckart. Innentől kezdve nem volt mit játszani a nyári színházban. Hajdu kifejtette: a nyári színházért harcoltak, amit az RMDSZ vezetői nem értettek meg, mert nem volt érzelmi kötődésük hozzá. /Péter I. Zoltán: Jobban szeretjük a pénzt, mint a kultúrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./"

"Szatmárnémetiben a katolikus egyház hivatalosan is visszaigényelte a Zárda épületegyüttesért, melyet a kommunizmus idején elvettek. Ennek ellenére az egykori katolikus lánygimnázium egyik termét ortodox kápolnává alakították. Ez megdöbbentette az ötvenezres szatmári magyarságot. A törvény szerint azok az épületek, melyeket egyházi célra is használnak, nem adhatók vissza. Az épületben levő román kollégium igazgatónője a pénzügyi botrány miatt nyugdíjaztatott helyi SRI-főnök felesége. A kápolnát Iustin Sigheteanu, Máramaros és Szatmár püspöke szenteli fel április 3-án. Ilyés Csaba, a szatmári római katolikus egyházmegye püspökségi titkára csak ennyit tehetett, hogy írásos emlékeztetőt küldött a prefektusnak és a polgármesternek. Az ortodoxoknak a mai szegénységben is kerül pénz az építkezésekre. A reformátusok viszont tíz éve gyűjtik a Rákóczi Kollégium tégláit, mégis messze állnak a befejezéstől. Szatmárnémetiben jelenleg 9 ortodox templom épül. Folyik a hagymakupolás hódítás Szatmáron is. /Sike Lajos: Hagymakupolás hódítás Szatmáron is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"A hét elején megalakult az Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) nagyváradi tagcsoportja. Az Állampolgár Menedzser Egylet 1993-ban jött létre Romániában. 1994-96 között már működött egy váradi tagcsoport. A most újonnan alakult nagyváradi csoport céljai közé tartozik: szakmai képzések szervezése az ifjúsági szervezeteket érintő kerekasztal-megbeszélések, fórumok, rendezése a Bihar megyei ifjúsági szervezetek vezetői számára. A váradi tagcsoport elnöke Pető Attila, alelnökei Debreczeni Sándor és Vajda László. /Új tagcsoport alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./"

"A Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti birtokán idén második alkalommal szervezett gazdatanfolyamot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete, közösen az EMKE-vel. Összesen 18 előadás hangzott el a környékbeli magyar gazdák számára. Román és magyar professzorok voltak az előadók. /Barazsuly Emil: Véget ért a válaszúti gazdatanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Gyergyószentmiklóson 16 064 ember vallotta magát római katolikusnak a legutóbbi népszámláláskor. A városon belül kisebb közösségeket alakítanak ki, ahol a személyes kapcsolat jobban tartható a lelkipásztor és hívei között. Hajdó István főesperes plébános elmondta, 1991-ben elhatározták, hogy egy új templomot építenek az alszegi hívek számára. 1993-ra elkészültek a tervek, beszerezték a szükséges engedélyeket, a tégla, a vas, a mész és a fa legnagyobb részét. Közben a faanyagot ellopták, a tégla is fogyni kezdett. Anthony Gall, a gyilkostói kápolna tervezője most elhozta egy kisebb templom makettjét. Fallal kerített udvarán egyházi és világi rendezvényeknek szánt helyet a tervező. Az udvarban lelkészi lak, ifjúsági terem lesz. /Bajna György: Római katolikus templom épül Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./"

"Márc. 28-án volt a kolozsvári Állami Magyar Színházban Cristopher Marlowe Doktor Faustus tragikus históriája bemutatója, Mihai Maniutiu rendezésében. /Köllő Katalin: Doktor Faustus tragikus históriája a Magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Elsősorban Suba László szobrászművésznek köszönhető, hogy az Ótordai Református Egyházközség IKE-terme immár a művészeti galéria szerepét is betölti. A galéria a tordai születésű, Budapesten élő Gross Arnold grafikusművész munkáival az utóbbi időben kétszer is megörvendeztette a közönséget. Márc. 28-án nyílt Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában Suba László szobrász és Labancz Lóránt szőnyegeinek kiállítása. /Németh Júlia: Torda művészi üzenete a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Az Apáthy István Egyesület és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Öko Stúdium Társasága szervezésében márc. 28-29-én negyedik alkalommal tartják meg a Kolozsvári Biológus Napokat. A rendezvénysorozatot olyan harminc év alatti erdélyi magyar szakembereknek vagy leendő szakembereknek hozták életre, akik főleg Kolozsváron végezték tanulmányaikat. A cél: megtartani a kapcsolatot az aktívan kutató fiatalok és volt tanáraik között, valamint alkalmat szolgáltatni kutatási eredményeik bemutatására. /Ördög I. Béla: IV. Kolozsvári Biológus Napok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Tóth Mária írónő április 6-án lesz hetvenéves. Aradon született, jelenleg Bukarestben él. Első kötete, A küszöbön túl címmel 1964-ben jelent meg, s azóta 19 kötete látott napvilágot. A huszadik is hamarosan megjelenik a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál: A cukor íze című regénye Aradon játszódik, a cukorgyár államosításának idején. Tóth Mária sokat gondol szülővárosára, minden írásában legalább egyszer, szerepelnie kell Aradnak. Három helyről kap nyugdíjat, de a három összesen nem tesz ki száz dollárt. Az egyik jön a laptól, ahol dolgozott, a másik az Írószövetségtől, a harmadik pedig a politikai elítéltek szövetségétől. /Irházi János: Tóth Mária 70 éves. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./"

"Márc. 28-án megnyílt Balázs Péter /Magyarfenes, 1919. máj. 28. - Kolozsvár, 2003. febr. 17./ gyűjteményes festészeti kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A nemrég elhunyt festőművész életművéből válogatott munkák keresztmetszetét adják művészeti munkásságnak. Balázs Péter mintegy nyolcszáz olajfestmény mellett több ezer grafikát és illusztrációt alkotott. /Balázs Péter gyűjteményes tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Napvilágot látott a szegedi néprajzi tanszék kétnyelvű kiadványa: "Mária megsegített" Fogadalmi tárgyak Máriaradnán - "Maria hat geholfen" Votivgegenstände in Maria-Radna. A tudományos munka első kötete tíz szerző tanulmányával, Barna Gábor szerkesztésében jelent meg. A második kötet fényképtár a Máriaradnán föllelhető fogadalmi képekről és fogadalmi tárgyakról, illetve ezeknek a katalógusa. 272 oldalon 2249 tárgy és kép sorakozik. A képek eredetéről földrajzi, ikonográfiai mutató is van. A fogadalmi tárgyak között vannak láncok, szenteket, emberfigurákat, imádkozókat, csecsemőket, szívet, keresztet, végtagokat, emberi szerveket ábrázoló medalionok, amelyek fémből, fából, nemesfémekből, üvegből vagy csontból készültek. Akad közöttük rózsafüzér és gyöngysor is. A kegytárgyak származási helye igazolja azt, hogy a máriaradnai fogadalmi templomot csaknem ötven helyről keresték föl a bajban lévők könyörgési, illetve hálaadási céllal. Kolozsvár, Déva, Szentjobb, Marosújvár, Vajdahunyad és Kaplony is képviselteti magát. /Makay Botond: "Mária megsegített". Fogadalmi tárgyak Máriaradnán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./"

"A Krónika beszélgetést közölt Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./"

"Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel készített interjút Gyarmath János főszerkesztő, aki megjegyezte, nem mindenki örült annak, hogy Románia határozottan elkötelezte magát az Egyesült Államok mellett. Mindenki egyetért abban, hogy a diktatúrákat nem szabad megtűrni, fejtette ki Markó, hozzátette: "az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban egyre hangsúlyozottabban támogatott bennünket a NATO- felvétel ügyében, mert stratégiai tekintetben felértékelődött Románia." Markó szerint a Washingtonnal létrejött politikai és részben katonai együttműködés kedvezően fog kihatni "gazdasági életünkre." Markó úgy látja, hogy jelenleg a kormány elsősorban a kisembereket sújtja újabb és újabb adóterhekkel. Gyarmath kérdésére, mi a véleménye, hogy Tőkés László püspök megvonja támogatását az RMDSZ-től. Markó leszögezte: ezt nem tekinti a Királyhágómelléki Egyházkerület lelkészei álláspontjának, mert sokan nem értenek ezzel egyet. Kijelentette: "nekünk olyan egyházra van szükségünk, amely minden hívéhez egyforma szeretettel tud szólni." Az RMDSZ-nek szüksége van az egyházak, a lelkészek támogatására. A püspök "fellépése, álláspontja veszélyes, hiszen tényleg eltávolíthatja egymástól az RMDSZ-t és az egyházat." /Gyarmath János: Mesterségesen gerjesztett konfliktusokra nincs szükségünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./ "

"Sepsiszentgyörgyön a márc. 14-i rendőrrazia kapcsán - amikor 37 fiatalt vittek be rendőrségre, fényképeztek, ujjlenyomatolták, s csak néhány óra múltán engedtek szabadon - Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője elmondta, hogy Románia is aláírta a nemzetközi gyermekjogra vonatkozó egyezményt, melynek értelmében a rendőrség nem járt el törvényesen, nem vette figyelembe a kiskorúak jogait, mely szerint a szülőket azonnal kellett volna értesíteni és nem három óra elteltével. /(Éltes Enikő): Nem volt törvényes a razzia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./ "