"A sepsiszentgyörgyi tanácsnak a március 14-i rendőrségi razzia kapcsán tartott számon kérő ülése után Horia Grama prefektus közleményt adott ki, mely szerint a kormány területi megbízottjaként fenntartja a rendőrség álláspontját: az akciónak nem a magyar lakosság megfélemlítése volt a célja. Az akció törvényes volt. Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormánypárt megyei szervezetének elnöke márc. 23-ai sajtótájékoztatóján ironikusan mondta, a rendőrségnek egyetlenegy jóváhagyása hiányzott akciójához, mégpedig ,,a Székelyföld Autonóm Tartomány igen tisztelt RMDSZ-es vezetőihez címzett alázatos kérvény, engednék meg őuraságaik, hogy a rendőrség végezhesse a dolgát". A politikus kijelentette, nem történt semmiféle visszaélés. Rákérdeztünk: honnan tudja, beszélt-e érintettekkel? Nem, a megyei rendőrfőkapitánnyal tárgyalt - válaszolta. /(sz.): Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./"

"Márc. 22-én újból bizalmat szavaztak az RMDSZ Brassó megyei elnökének Kovács Attilának a tisztújító küldöttgyűlésen. "Nagyon fontos célkitűzésünk volt a belső egység helyreállítása, a belső szabályok betartása, a béke és a csend megteremtése az RMDSZ szervezetben. " - mutatott rá elnöki beszámolójában Kovács Attila. A szervezet elnökének programjában szerepel egy önálló magyar nyelvű iskola megteremtése, a földek és erdők visszaszerzése, a vidéki szervezetek megerősítése, a helyi önkormányzatok anyagi támogatása, a civil szférával és az egyházakkal építő jellegű kapcsolat kialakítása. A közvetett választáson résztvevő 344 küldött Szakál Andrást, Bálint Lászlót és Magdó Leventét választotta az SZKT tagjává. /Belső választások - 2003. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 24., 2422. sz./"

"Márc. 21-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe tartott fórumot a nagyváradi Magyar Polgári Egyesület Csak azért se győzhet a Mindegy címmel. Hivatalosan bejegyezték a váradi Magyar Polgári Egyesületet (MPE), jelezte Sárközi Zoltán bevezetőjében, mondván "nekünk nem pártra, hanem valós értékekre épülő egyesületre van szükségünk, olyanra, ahol bátran kimondhatjuk véleményünket, és nem álmagyarok húzzák meg jogos igényeink határát". Tőkés László református püspök elítélte a "pártnómenklatúrán alapuló pénzosztás" gyakorlatát, ami korrumpálja a magyarság egy részét. Közölte: fontolgatják, hogy beperelik Geoana román külügyminisztert, amiért a kolozsvári fórum résztvevőiről azt állította, hogy irredenták, szélsőségesek és revizionisták. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek igénylik a belső demokráciát. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke rámutatott: nem szabad engedni, hogy a félelem falai ismét felépüljenek az erdélyi magyar közösségen belül. /Polgári fórum a Mindeggyel szemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./"

"Márc. 22-én a Györkös Mányi Emlékházban tartotta alakuló ülését a Kolozsvár Társaság. A tavaly novemberben útjára indított civil társadalmi kezdeményezés ösztönözni kívánja a város magyar lakosságának megmaradását és sikeres jelenlétét. A társaság a város - és különösképpen a magyarság - jövőjét érintő, átfogó vagy ágazati - gazdasági, szociális, művelődési, tudományos, oktatási, felnőttképzési - stratégiák kidolgozását vállalja magára. Fejleszteni kívánja a magyar intézményrendszert, a magyar és a román intézmények közötti párbeszédet, kapcsolatot kíván tartani a Kolozsvárról elszármazottakkal, a helyi nemzetközi képviseletekkel. Az alakuló ülés 19 tagú vezetőtanácsot és héttagú elnökséget választott a társaság tevékenységének irányítására. A vezetőtanács első ülésén elnökké Vetési László református lelkészt, alelnökökké Horváth Andor egyetemi tanárt és Kántor Lajost, a Korunk főszerkesztőjét, titkárrá pedig Tibád Zoltánt, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumának titkárát választották. /Megalakult a Kolozsvár Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Magyar iskolát avattak márc. 22-én Maroshévízen. A szalagot Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa és Kálmán Ungvári Zsófia, a megye főtanfelügyelője vágta el. Az iskola igazgatója, Mohácsek Ákos és több résztvevő méltatta a Világbank, a román kormány és a helyi önkormányzat támogatásával felépített iskola fontosságát. Az igazgató egy tornaterem megépítésének, a könyvtár állományának és a szaktermek szemléltetőanyagának bővítése fontosságát is megemlítette, majd arról szólt, hogy az ősztől Kemény János Középiskola néven működő intézmény a környék metodikai és oktatási központja lesz. /Bajna György: Iskolaavató ünnepség Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

"A Kovászna és Hargita megyei Román Ortodox Püspökség egyházkerületi gyűlésének több mint kétszáz papja, a parlament, az elnöki hivatal, a kormány és a két megye prefektusi hivatalának képviselői a Hargita és Kovászna megyei románság helyzetéről tárgyalt márc. 22-én Csíkszeredában. Az egyházkerületi gyűlés tagjai és a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának képviselői arra kérték a központi vezetést, szenteljen nagyobb figyelmet a térségben kisebbségben levő románság problémáinak és az etnikai szegregáció megállításának. Kérték a román nyelvű rádió- és tévéstúdiók létrehozását, valamint a választási törvény módosítását úgy, hogy a jogszabály biztosítson önkormányzati képviseletet a székelyföldi románoknak. Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke szerint új megközelítésmódra van szükség a közösségi problémák rendezésére, amelyben a románok többé nem a múltra, hanem a jelenre összpontosítanak. A Hargita és Kovászna megyei románok képviselői kérték a központi vezetést, lépjenek fel határozottan a szélsőséges akciók megakadályozása érdekében, melyeknek célja egy etnikai alapon szerveződő régió létrehozása, a szegregáció és a két megye enklavizációja. /Kisebbségi románok fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

"Kéthetenként tartanak irodalmi estet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének rendezésében. A házigazda Demeter Szilárd, a cél pedig a kortárs irodalom megismertetése. Az első irodalmi est meghívottjaként Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke és Papp Attila Zsolt költő beszélt egyebek között a transzközép irodalomról, mely igazi áttörést jelentett a kilencvenes évek elején. Legutóbb három költő volt a vendég: Gáll Attila, Király Zoltán és Szántai János. /Tóth Hajnal: Irodalmi kuckó a PKE-n. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./"

"A pedagógusok félévi módszertani tanácskozását tartották meg Nagyváradon, a közelmúltban. A Nagyváradon s a környékén lévő települések óvodapedagógusai és a tanítók szakmai megbeszélése a tehetséggondozásról, ennek pedagógiai alternatíváiról szólt. Az óvodapedagógusok a váradi Csillagocska református zeneóvodában gyülekeztek. Bemutatták Rauscher Erzsébet és Kecskés Edit új módszertani könyvét, melynek témája az anyanyelvi oktatás az óvodákban. A tanítók a váradi George Cosbuc Nyolcosztályos Iskolában a step by step osztályokban ismerkedtek ezen oktatási alternatíva módszerének lényegével. A step by step a gyermekközpontú, lépésről lépésre típusú oktatásnál a gyermek egyéni képességei jobban kibontakoztathatóak. /Tóth Hajnal: Pedagógusok tanácskoztak a tehetséggondozásról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság a szokásos tavaszi partiumi honismereti találkozóját tartotta Nagyváradon, márc. 22-én. A Kriza János Néprajzi Társaság tagjai a moldvai csángókról tartottak előadásokat. Dukrét Géza elnök köszöntő szavait követően kezdetét vették a felolvasások. Az első részben a PBMEB tagjai, Kupán Árpád, Antal Béla, Nánási Zoltán és Borbély Gábor II. Rákóczi Ferencnek a Partiumhoz kötődő emlékeit idézték fel. Ezt követően Székely Antal, Nagy Aranka, Fábián József és Bessenyei István változatos tematikájú ismertetőket tartott a 20. század emlékezete tematikában. A találkozó második részében a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, dr. Pozsony Ferenc és a társaság fiatal tagjai - Peti Lehel, Kinda István, Nagy Emőke, Ilyés Sándor, Pete Komáromi Sára, Ivácsony Zsuzsa, János Szatmári Ildikó, Fülöp Mónika, Miklós Zoltán és Buzogány Zsuzsa - tartottak előadásokat kutatási témájukról, a moldvai csángók életéről. /Péter I. Zoltán: Honismereti találkozó volt Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./"

"Márc. 22-én Pitti Katalin, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Ács János zongoraművész volt a díszvendége Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett jótékonysági estnek. A hangverseny után a szórványban élő borosjenői fiatalok előadása következett. Borosjenőn negyven éve megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A borosjenői EMKE első ízben 1995-ben rendezte meg a város szülöttéről, Horváth Béla színészről, rendezőről, műfordítóról elnevezett szavalóversenyt, mely iránt mind nagyobb az érdeklődés. /Tóth Hajnal: Jótékonysági est világhírű művészekkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./"

"Márc. 23-án Nagyszentmiklóson a város nagy szülöttjére, Bartók Bélára emlékezett az Aranka-parti város. A rangos rendezvényt a helyi Pro Bartók Társaság és vezetője, Tamás Sándor szervezte. A rangos rendezvényt a helyi Pro Bartók Társaság és vezetője, Tamás Sándor szervezte. Megkoszorúzták a zeneszerző köztéri szobrát, majd a Nákó-kastélyban hangversenyt rendeztek, felléptek a temesvári és a szegedi zeneművészeti főiskolások. /(Sz. I.): Bartók Bélára emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./"

"Megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelte márc. 22-én a szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes és intézményi háttere, a Téka Alapítvány táncházzal, kiállítással, illetve gálaműsorral. Felavatták fel az első szamosújvári táncházzenekart, a Sóvirágot. Felléptek a Kenderkóc gyereknéptánc-csoport, valamint az "öreg" Kalákások tagjai is. Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány vezetője jelezte, a Sóvirág táncházzenekar megalakulása nagy dolgot jelent, mivel Erdélyben kevés ilyen zenekar van. /Valkai Krisztina: Tízéves a Kaláka néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Márc. 24-én Óteleken oktatási tanácskozásra gyűltek össze a helyi és környékbeli pedagógusok, RMDSZ-es politikusok és a civil szervezetek képviselői. Az összejövetel célja feltérképezni a magyar oktatás jelenlegi helyzetét, és lehetőséget találni a gondok megoldására. A tanácskozáson Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kiss Ferenc tanfelügyelő és Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök is jelen volt. Erdei Ildikó, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke elmondta, hogy különböző régiókra - Temesvár, Ótelek, Végvár, Lugos, Nagyszentmiklós, Zsombolya és Újszentes, valamint e települések környékei - osztották a megyét, és minden tájegységre ellátogatnak. Az oktatási stratégia szerint a felsorolt ,,központi" települések iskoláit meg kell erősíteni. Talpai Adél, az óteleki általános iskola igazgatója felsorolta az intézmény főbb gondjait. Pozitívumként az épület jó állapotát, az iskola infrastruktúráját, a testvérvárosi kapcsolatokat, gondként a közvetlen telefon, fax, internet hiányát, a rossz út miatti megközelíthetetlenséget, saját vízforrás és csatornarendszer hiányát, valamint a magyar gyermekek létszámcsökkenését említette. Lehetőségként az iskolabusz megszerzését ajánlották. Távlati terveik között szerepel egy bentlakás létrehozása. /Nagyálmos Ildikó: Gondfelmérés, megoldáskeresés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./"

"Megyes-Lábadi Éva temesvári bábszínész bohócszolgálatot működtet. Az volt a célja, hogy bővítse a Pock Bábszínház aktivitását. Elmegy születésnapokra, összejövetelekre. Először mindig egy előadást tart, ezután interaktív műsorokat játszik a gyerekekkel. /Kétnyelvű bohócszolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./"

"Szilágysámson faluközössége márc. 23-án leplezte le az első és a második világháborúban elesettek emlékművét, és egy kicsit megkésve, az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek. /Emlékmű avatás Szilágysámsonon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"

"A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium hat diákja és három kísérő tanára a múlt héten a csurgói Református Középiskolai Tudományos Diákkonferencián mutatta be dolgozatait. Hazatérőben Aradon, a Csiky Gergely Líceumban is felolvasták dolgozataikat. /(Sólya): Nagyenyedi diákok a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./"

"Márc. 20-án Aradon, a Kölcsey Egyesületben Ujj János történelemtanár tartott előadást a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcról, majd elolvasásra ajánlotta Jókai Szeretve mind a vérpadig című regényét és Móricz Zsigmond Erdély-trilógiáját. /(benke): Rákócziról a Kölcsey Egyesületbe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./"

"Márc. 22-én immár 30. alkalommal osztották ki a Magyar Örökség-díjakat Budapesten. Céljuk az, hogy az 1948 után évtizedekig letagadott magyar szellemi értékek, az alkotásokat létrehozó jeles tudósok, művészek életműve, munkássága újra része legyen a nemzeti köztudatnak. A Magyar Örökség bírálóbizottsága az előterjesztett állampolgári javaslatok alapján Magyar Örökség-díjjal ismerte el Szervátiusz Tibor és posztumusz Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművészetét. Posztumusz Magyar Örökség kitüntető címmel ismerték el Petrik Géza (1845-1925) magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenységét, illetve Korányi Sándornak (1866-1944), a XX. század kiemelkedő orvostudósának iskolateremtő munkásságát. Magyar Örökség lett Kosztolányi Dezső (1885-1936) "költői és írói géniusza", valamint Török Erzsébet (1912-1973) "feledhetetlen népdaléneklése". A kitüntetettek nevét őrző Aranykönyvbe bejegyeztetett a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium több évszázados "legendás nevelőmunkája", valamint a Lakiteleki Népfőiskola "felnőttoktatási missziója" is. /Magyar Örökség-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./"

"Sütő András, felbecsülhetetlen írói munkásságával, valamint az erdélyi magyarság megmaradásáért folytatott küzdelemben hozott súlyos áldozatával, mindannyiunk számára az emberi tartás, a közösségi érdekvédelmi harc példaképévé vált - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy márc. 22-én marosvásárhelyi otthonában látogatta meg az írót. Megfogalmazódott, hogy az elmúlt évtizedben az RMDSZ együttműködésen alapuló politikája nyomán lényegesen javult a román és magyar nemzetiség közötti viszony, de a 13 évvel ezelőtti magyarellenes megmozdulás ma is figyelmeztető jel arra, hogy a közösségi célok csupán egységgel, közös fellépéssel valósíthatók meg. - Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak azonban minden évben fejet kell hajtania tragikus sorsuk, a magyar közösségért hozott súlyos áldozatuk előtt - jelentette ki Markó Béla. /Felkeresték Sütő Andrást az RMDSZ vezetői. Találkoztak az 1990-es pogrom áldozatainak hozzátartozóival is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

"Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: a szatmárnémeti döntések beteljesítették az RMDSZ pártosodását. Tőkés László eltávolításával az RMDSZ csúcsvezetősége nemcsak egy személyiséggel számolt le, hanem az általa megjelenített értékrenddel is, a rendszerváltás értékrendjével. A belső választások helyett a részleges tisztújítást választották. A Reform Tömörülésnek mint platformnak döntött: megszüntette a sokszínűség látszatát fenntartó platformot, s egyidejűleg - mintegy annak kiszélesítéseként - létrehozta a Reform Mozgalmat. E politikai mozgalomnak tagjai között vannak és lehetnek mind RMDSZ-tagok, mind párton kívüliek, részt vehetnek benne mindazok, akiket az elmúlt tizenhárom év alatt kiszorítottak az RMDSZ-ből vagy akik egyáltalán nem is voltak soha a szövetség tagjai. Ami összetartja őket, az a sajátos magyar érdekekre és értékekre alapuló politizálás a keresztény és nemzeti liberális értékrend, a megmaradás záloga az autonóm közösségi státus elismertetése, s a cél, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése. Hangsúlyt fektetnek a történelmi egyházak érdekeinek megjelenítésére. Jó kapcsolatot építenek ki minden olyan Kárpát-medencei erővel, amely fontosnak tartja a státustörvény eredeti tartalmának a megőrzését. Arra a felvetésre, hogy RMDSZ-körökből felvetik az egységbontás vádját, Szilágyi Zsolt megjegyezte: azok képviselik ezt a vádat, akik az egység jelszava alatt eltávolították Tőkés László tiszteletbeli elnököt, akik a magyar parlamenti pártok közül csak a Magyar Szocialista Pártot hívják meg március 15-én a marosvásárhelyi központi ünnepségekre, akik az ünneplő magyar közösséget megbotránkoztatva, választott tisztségviselőhöz méltatlanul viselkedve kitiltják Németh Zsolt szövegét a brassói ünnepségről. /R. Gy.: Másfajta egységben - más stílusban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

"Vekov Károly képviselő, az RMDSZ Nemzetépítő Platformja vezetője kifejtette: éppen a Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszus hibás lépései miatt szabadultak el az indulatok. A tiszteletbeli elnöki cím törlése közfelháborodást váltott ki Erdélyben. A belső választások megtartása olyan formában, amiként azt a kongresszus meghatározta, az erdélyi magyarság bizonyos hányadának kirekesztését jelenti. Szükség van egy olyan átfogó szervezetre, amely megtestesíti a magyar nemzeti közösség önkormányzatát. Főleg Székelyföldön egy fórum létrehozására komoly lépések történtek. /Román Győző: Ki szelet vetett, vihart aratott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

"Több mint egy éve fiatal, csinos szekus nők és srácok látogatják, kerülgetik a tanárokat és a diákokat az erdélyi iskolákban. Úgy egy-másfél havonként keresik fel őket, rendszeresen. Alkalmazva a Securitate régi fenyegető, zsaroló, kecsegtető módszereit, ilyesmik felől érdeklődnek: a diákok éneklik-e a magyar és székely himnuszt; milyen magyar zenét hallgatnak; milyen magyarországi tankönyveket olvasnak/használnak; hogyan vélekednek a státustörvényről és mi a hozzáállásuk; hogyan tanítják a történelmet; milyen anyagi és tankönyvtámogatást kapnak a magyar államtól; (név szerint kik) milyen táborozáson vesznek részt; mi a véleményük az ortodox vallásról; milyen témákat vitatnak a tanári gyűlésen; milyen az iskolában a politikai hangulat stb. Ha az eljárás nem eredményes, akkor elmondják, hogy ők tudják, hogy a magyar középiskolákból hányan kábítószereznek (név szerint), s botránnyal fenyegetőznek, vagy az ember magánéletébe vágó (kitalált) dolgokkal kötekednek. A diákoknak minden információért cserébe pénzt, felvételimentességet, ösztöndíjat, állást ígérnek. A brassói Áprily Lajos, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó és Mikes Kelemen, valamint a csíkszeredai Márton Áron gimnáziumok esetében ez több esetben megtörtént. Ez a jelenség bizonyára nem korlátozódik az említett iskolák tanáraira és diákjaira. /Takáts Csaba: Riadó! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

"A Marosvásárhelyen tartott önkormányzati konferenciáról nyilatkozott Kerekes Gábor, az RMDSZ alelnöke. A konferencia a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáért is síkraszállt. Ugyancsak fontos a Partium kérdése. Az, hogy a Nagybányától Aradig vagy legalábbis Nagyváradig tartó fejlesztési régióban ki hogyan érvényesítheti a saját érdekeit. A prefektusnak szakembernek, jogásznak kell lennie, a státusa sokkalta inkább közalkalmazotti, mint politikusi státus. /Salamon Márton László: Kell a szakmai vita. Interjú Kerekes Gábor RMDSZ-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"A Bukarest felé vezető országút elzárásával tiltakoztak márc. 24-én Brassóban a Roman Rt. alkalmazottai amiatt, hogy a kormány tömeges elbocsátásokat tervez a brassói teherautógyárnál.A munkások tiltakoztak a kormány döntése miatt, mely szerint a Roman Rt.-től több mint háromezer személyt bocsátanak el. A gyár alkalmazottait nem elégedtek meg azzal, hogy a kormány ipari parkok létrehozását tervezi Brassóban, ami munkát biztosítana az elbocsátottaknak./Cs. P.: Az elbocsátás "ördögi terv". = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"Kétnyelvű hírlapot adtak ki a romániai HIFA segélyszervezet tagjai Marosvásárhelyen. Nemrég megjelent az első lapszám. A romániai HIFA 2002-ben alakult meg, és szeretne segítséget nyújtani mindazoknak, akik szellemi, fizikai vagy anyagi hátrányaik miatt külső támogatás nélkül nem képesek emberhez méltó életet élni, nyilatkozta Simon Judit, a romániai HIFA vezetője, a hírlap szerkesztője. Szeretnék, ha minél több sérült, illetve beteg személy lépne be a mozgalomba, létrehozva így egy olyan lelki közösséget, amely bátorságot adó, fenntartó erő lenne mindenkinek. /Antal Erika: Méltó életet a betegeknek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"Márc. 24-én Mindenki iskolája címmel rendeztek konferenciát Nagyváradon, a Posticum Ifjúsági Keresztény Központban. A hátrányos helyzetű gyermekeknek a közoktatási intézményekbe való integrálásáról tárgyaltak a meghívottak, a közoktatási intézmények igazgatói és pedagógusai. A konferencián javarészt pszichopedagógusok adtak elő. A megyében több mint 2100 hátrányos helyzetű óvodás- vagy iskoláskorú gyermeket tartanak nyilván. Közülük csupán 74-en járnak közoktatási intézménybe, túlnyomó többségük speciális óvodát vagy iskolát látogat. Biharban jelenleg csupán négy, közoktatási feladatokat ellátó óvoda (valamennyi Nagyváradon) és három iskola (Erdőgyarakon, Tenkén és Nagyszalontán) fogad hátrányos helyzetű gyermekeket. /Pengő Zoltán: Mindenki iskolája a Posticumban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a zeneszerző születésnapi megemlékezéseit második éve szervezi a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság. A Szegedi Konzervatórium és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Kara legtehetségesebb diákjait vonultatja fel a születésnapi rendezvényen. Márc. 23-án, a nyitórendezvényen a zeneszerző köztéri szobrának megkoszorúzása alkalmával mondott beszédet Oncu Iosif, Nagyszentmiklós polgármestere, kifejtette, hogy idén a rendezvényt a regionális együttműködés és a népek közötti barátság jegyében szervezték. Meghívták testvértelepüléseik: Burgkirchen (Németország), Kazincbarcika, Kiszombor és Makó (Magyarország) önkormányzatának képviselőit. A DKMT Eurorégió művelődési rendezvényei közé sorolta az évente megszervezésre kerülő nagyszentmiklósi Bartók Napot. A Csongrád Megyei Önkormányzat nevében Herbert Bertalan főjegyző köszöntötte az egybegyűlteket, a Temes Megyei Tanács részéről jelen volt a Művelődési Bizottság elnöke, Bodó Barna, az RMDSZ-vezetést Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint Halász Ferenc megyei elnök képviselte. A Nákó-kastély dísztermében hangverseny volt. /Szekernyés Irén: Bartók Nap a régió népeinek barátsága jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./"

"A megközelítőleg 40 százaléknyi magyar lakosságú Nagysármás mindkét bejáratánál lefestették a kétnyelvű helységnévtáblákat. A tavaly kitett tábla magyar nyelvű feliratát mintegy két héttel az elhelyezése után "ismeretlen" tettesek bemázolták. Ismeretlenek, hiszen senki ellen nem indult nyomozás, van, aki tudni véli, kik a festegetők. - Jeleztük a rendőrségnek, tanácsnak, polgármesternek, de választ nem kaptunk - mondta Sallai Imre helyi RMDSZ-elnök. A táblák azóta is változatlan állapotban vannak. Az intézmények kétnyelvű feliratozása sincs meg, azt mondták, ha lesz rá pénz, kikerülnek a kétnyelvű táblák. A településen a 18 éven felülieknek semmilyen szórakozási lehetőségük nincs. Februárban nagy értékű adományt kapott a nagysármási óvoda magyar részlege, melyet a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség pályázatán nyert el /színes TV, videolejátszó, CD-lejátszó, mesefilmeket tartalmazó videokazetták, gyerekdalokat tartalmazó CD-lemezek, könyvek, játékok/. /Lefestették a kétnyelvű helységnévtáblákat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./"

"Fejedelemkori erdélyi testamentumok szakirodalmi és filmes feldolgozásáról kötött megállapodást a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/ és a magyarországi Dunatáj Alapítvány. A kiadó nyárra tervezett kötete, valamint a Duna Televíziónak készülő Fejedelemségkori erdélyi testamentumok című dokumentumfilm-sorozat első része Tüdős Kinga történész kutatásait adná közre. Elkezdődött Gyergyószárhegyen a televíziós műsor forgatása, tájékoztatott Kassay L. Péter, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő Megyei Alkotóközpont igazgatója. Az Erdélyi testamentumok könyvsorozat első kiadványa Tüdős Kinga Katonai rendű háromszékiek végrendelete 1540-1710 című munkája, amelyben a szerző 147 háromszéki nemes, lófő, gyalogos és puskás végrendeletét dolgozza fel. A történész-kutató elmondta, erdélyi forráskiadásban ilyen gyűjtés eddig még nem jelent meg. Az 52 perces dokumentumfilm Szakáll István rendező, Bucsek Tibor operatőr, valamint Szederkényi Miklós, a Dunatáj Alapítványt képviselő gyártásvezető munkája. A filmben a székelyföldi főnemesek, a Kálnoky és a Mikes grófok, az Apor bárók, valamint a gyergyószárhegyi Lázár grófok végrendeletét dolgozzák fel. /Gergely Edit: Testamentum filmen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./"

"Márc. 22-én hármas Alma Mater-találkozó színhelye volt a magyar főváros. Az alapítvány budapesti, kölni és aradi képviselői összeültek, hogy megvitassák közös dolgaikat. Az aradiak részéről dr. Pálfi Sándor elnök, Éder Ottó ügyvezető elnök, Czinczér Ágnes és Hadnagy Éva alelnök vett részt a találkozón. Jelen volt Erdélyi Ildikó, a kölni Alma Mater elnöke és Réhon József alapító tag is. A házigazdák részéről Fitori Péter elnök ismertette az aradi magyar oktatást támogató magyarországi szervezet tevékenységét. Az aradiak munkájáról Pálfi Sándor tájékoztatta az alapítvány jelen lévő mintegy félszáz tagját. A budapesti szervezet idén hozzájárult 12 kollégiumi diák bentlakási költségeinek 50 százalékos fedezéséhez. Először találkoztak kuratóriumi szinten az Alma Mater Alapítvány aradi, budapesti és kölni vezetői. /Alma Mater-találkozó Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./"