"Aug. 22-én Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról szólt, hogy a kedvezménytörvénnyel az előző kormányzatnak sikerült jogi kapcsolatot teremtenie a határon túli magyarok és az anyaország között, ezért az több mint kedvezménytörvény. Szavai szerint fontos, hogy az iskoláztatási és nevelési támogatást továbbra is a határon túl élő, a törvény szerint legalább kétgyermekes magyar nemzetiségű családok közvetlenül kapják meg. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint a Magyar Állandó Értekezleten tapasztalható volt, hogy a Medgyessy-kormány még nem tudott szakítani azzal a "folklorisztikus nemzetpolitikai felfogással", amely a rendszerváltás előtt volt jellemző. Felhívta a figyelmet arra, hogy ami a határon túli magyarsággal történik, az Magyarország jövőjét is közvetlenül befolyásolja. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: az ottani magyarság sorsfordító ponton van, amikor eldőlhet, hogy teljesen asszimilálódik-e, vagy megmaradhat szülőföldjén életképes nemzeti kisebbségnek. Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzeti kisebbség életképes legyen, legalább 150-200 ezer főt kell számlálnia. Toró T. Tibor, az RMDSZ országos elnökségének tagja elmondta: az erdélyi magyarok 14 százaléka, 270 ezer személy igényelte eddig a magyarigazolványt, a kormányváltással azonban ez a folyamat megtört. /Végre kell hajtani a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Kolozsváron az RMDSZ alsóvárosi körzete saját székházzal rendelkezik. Ábrahám Emese elnök számolt be a kerület magyarságának helyzetéről: a körzet elöregedett. A tagsága 1874 főt tett ki 1995-ben azóta sokan meghaltak, a fiatalok elköltöztek. A magyar igazolvány viszont jó húzóerőnek bizonyult, mintegy 135-en újra beiratkoztak. Az idősek segítségre szorulnak. A székházban előadásokat szerveznek. Az RMDSZ-tagok elégedetlenek az országos vezetéssel. Ábrahám Emese a megyei RMDSZ-elnököt, Kónya-Hamar Sándort tiszteli, egyenes embernek tartja, de sajnos egy fecske nem csinál tavaszt. - Az alsóvárosi RMDSZ-körzetnek jó a kapcsolata a többi körzettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VII.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"A Brassó Megyei Tanfelügyelőség sajtótájékoztatón közölte: új iskolát építenek a városban. Az új iskola azért épül, hogy a felújítási munkálatok alatt álló Áprily Lajos Gimnáziummal egy épületben lévő 6-os Általános iskolát költöztessék át oda, s így oldják meg a RMDSZ-SZDP egyezménybe is belefoglalt brassói magyar oktatás problémáját. Az Áprily középiskola igazgatója beadta lemondását. Az iskola új igazgatójának kiléte a napokban dől el. A felújítás során az építők nem oldották meg a talajvíz elvezetését, emiatt az alagsor bevizesedett, a friss parketta felázott, a falak penészednek. Azoknak, akik ismerik a Világbankkal kötött szerződés feltételeit, kötelességük lenne (lett volna) felügyelni a munkálatok helyes lefolyását. /(Tóásó Áron Zoltán): Iskola épül Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"A temesvári Szórvány Alapítvány és a megyei RMDSZ szervezésében augusztus 17-18-án Szent István emléknapokat tartottak Buziásfürdőn. A rendezvény fő szervezője, Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke leszögezte: a találkozó célja a megyebeli, sőt, régióbeli magyar civil szervezetek és önkormányzati képviselők közötti kapcsolatok építése, Szent István napjának közös megünneplése. Több színvonalas előadás hangzott el. A Temes megyei magyarság lélekszáma 11.386-tal lett kisebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Marossy Zoltán hosszú távú stratégia kidolgozását javasolta: a Bánságot külön régióként kell kezelni, konkrét programokat kell életbe léptetni. A lélekszám csökkenése miatt egyes településeken az RMDSZ nem éri el a választási küszöböt. Ezentúl évről évre megszervezik a Szent István emléknapokat, a bánsági magyarság közösségi ünnepeként. A hagyományápolásról tartott előadást Szekernyés János (Temesvár), Kudlik Gábor (Vajdaság) és Nagy Albert (Szeged). Kudlik Gábor a vajdasági magyarság Trianon óta elszenvedett és máig feldolgozatlan traumáiról beszélt: az 1944-es mészárlásokról, az 1956-os megtorlásokról és az 1990-es évek elején lezajlott háborús eseményekről. Végül Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője beszélt a bánsági népzenei és népi tánchagyomány újjászületéséről. Bemutatták a Járd ki most! - Hagyományápoló együttesek Temes megyében című kiadványt. /Pataki Zoltán: Szent István emléknapok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Aug. 21-én felavatták Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új cigánymissziós központját. Az ünnepi esemény a Református Világszövetség (RVSZ) immár harmadik napja Nagyváradon folyó európai területi nagygyűléséhez kapcsolódott. A megnyitón Csűry István egyházkerületi főjegyző, a cigányprogram felelőse, köszönetet mondott a Duna-melléki Egyházkerületnek az ingatlan megszerzésében nyújtott segítségért, és a magyar kormánynak, amely az épület 1,5 milliárd lejre rúgó felújítási költségeinek negyven százalékát állta. A megnyitón beszédet mondott Tőkés László királyhágómelléki püspök is. A velencei városrészben álló épületben kiállító terem is létesül, ahol a cigány kultúrát és hagyományt mutatják be, festményeken, népművészeti munkákon, cigány mesterségek kellékein, cigány nyelvű és cigányokról szóló könyveken keresztül. A tanév kezdésével induló szociális napközi otthonban az I-IV. osztályos cigány gyermekek délutáni elfoglaltságát biztosítják. /RVSZ - európai nagygyűlés. Cigánymissziós központ Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./"

"Aug. 22-én Tamás József püspök Gyergyószentmiklóson felszentelte a kápolnát Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után. Ez a gyulafehérvári egyházmegyében - 1990 óta - Isten dicsőségére épített 50. szent hajlék. Az 1992-ben - Kalamár Csaba tervrajzai alapján - megkezdett építkezés 800 személy hozzájárulásának, 130 család munkájának és 130 család jelentősebb anyagi támogatásának köszönhetően fejeződött be. /Bajna György: "Hajlékot Istennek..." = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

"A Bihar megyei Jankafalvának 300 éve nem volt saját temploma. A település református presbitériuma 1991-ben elhatározta, hogy felépíti az istenházát. Sokáig épült, aug. 18-án felszentelték. Az ünnepi alkalomból Herman M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó tanácsosa hirdetett igét arról szólva, hogy Jankafalván megtörténhetett a csoda. /Templomépítők Jankafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Bartha Balázs honvéd emlékére állítottak kopjafát Csíkszentmártonban aug. 20-án. Az úzvölgyi harcokban, 1944-ben elesett honvéd emlékére állított kopjafánál jelen voltak az egykori bajtársak, rokonok és falubeliek. A kopjafa állítását Petres József, Bartha Balázs honvéd Magyarországon élő veje kezdeményezte. /Kopjafát avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Aug. 23-25. között bonyolítják le a Nagykárolyi Napok rendezvénysorozatot. A mazsorettek felvonulása után több együttes lépett fel. Másnap újabb együttesek, tánccsoportok lépnek színpadra. /Nagykárolyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Pál-Antal Sándor, az Országos Levéltár marosvásárhelyi igazgatóságának főmunkatársa, akit Pauler Gyula-díjjal tüntettek ki, a 60-as évektől kezdődően együttműködött magyarországi kollégáival. Most jelent meg A székely önkormányzatok története című kötete. Több évtizedes munka eredménye a kötet, életműnek is tekinthető. A hónap végén jelenik meg a Kádár Zsombor marosvásárhelyi nyugalmazott erdészmérnökkel közösen írt A székelyföldi erdészet és faipar történeti kronológiája című munka. Készül további két kötete: A marosszéki intézmények pecsétjei, illetve a Búzásbesenyő falutörténete. /Antal Erika: Miről mond le a kutató? Beszélgetés Pál-Antal Sándorral, Pauler Gyula-díjas levéltárossal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./"

"Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

"Láng István professzort, az MTA rendes tagját tiszteletbeli tagjává választotta a Román Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia az agrár-környezetvédelem területén elért eredményeiért, illetve a magyar-román akadémiai kapcsolatok ápolásáért. Láng István 1985 és 1990, majd 1990 és 1993 között az MTA főtitkára volt, s abbéli minőségében kiemelten foglalkozott a magyar-román tudományos kapcsolatok fejlesztésével. A romániai az ötödik olyan külföldi akadémia, amely tagjai sorába fogadta a magyar akadémikust. /Láng István a mezőgazdasági akadémia tiszteletbeli tagja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Az idén februárban megalakult Erdélyi Magyar Írók Ligája első írótáborára került sor a napokban Zetelakán. Aug. 20-án a gálaesten vendégek és vendéglátók köszöntötték egymást, és megünnepelték Szent István napját is. Az ötnapos tábor aug. 25-én ér véget, ezalatt felolvasások, irodalomelméleti és irodalomkritikai előadások, filmvetítések, koncertek és színházi előadások váltogatják egymást. Szonda Szabolcs a bukaresti hungarológián diplomázott és a román irodalmi jelenségekről készített keresztmetszetet. Orbán János Dénes tartott költői szemináriumot, Szávai Géza pedig írói szemináriumot. Szávai Géza Magyarországon él és alapító tagja vagy az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Fontosnak tartja az EMIL megalakulását. Szerinte az Erdélyi Magyar Írók Ligája sem egy helyi, önérdekű szövetség, hanem összhangban a magyar egyetemes írói elkötelezettséggel, annak olyan távlatot tud adni, amit úgy nevezhetünk, hogy európai identitás. Erdély olyan kulturális-történelmi hely, ahol három náció együttélése mutat a múltból a jövőbe, magyarázta Száva. Létay Lajos, a nyolcvankét éves költő a Búcsú a lányoktól című új verseskötetével a kezében jelent meg. /Írótábor Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

"Aug. 26-31. között zajlik Kézdivásárhelyen a II. Székelyföldi Közösség- és Közművelődés-fejlesztő Vándortábor. A szervezők között van a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete. A képzés három szakaszból áll: egy felsőháromszéki közösségfejlesztő műhely megalapítása. /(nagy): Közösségfejlesztő vándortábor. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 23./"

"Harminc évvel ezelőtt, 1972-ben Kónya Ádám tanár diákjaival Csernátonban táborozott, ez volt egyben a múzeum alapjának a lerakása is. Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum igazgatója emlékezett: Cseh Gusztáv összefogta a képzőművészeket. Így született meg Gergely István két szobra Bod Péterről és Végh Antalról. Cseh Gusztáv elkészítette a 60 főember, s a Jeles házak sorozatát. 1973. január 24-25-én a falu közössége elhatározza, hogy meg kell nyitni a múzeumot. Megszületett a múzeum mellett a Csernátoni Népfőiskola, s a Bod Péter Közművelődési Egyesület. Mindhárom lényege a népművészeti tevékenység összefogása, alkotótáborok létrehozása. /Gazda Zoltán: Harminc éves a csernátoni csoda. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 23./"

"A Magyar Művelődési Intézet szervezésében zajlik Szárhegyen a nem hivatásos képzőművészek tábora. Az aug. 20-án kezdődött és 30-ig tartó tábor szakirányítói a csíkszeredai Gaál András festőművész, a székelyudvarhelyi Szabó János szobrász és a szovátai Siklódi Zsolt grafikus. /Újabb tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

"Aug. 23-án érvénybe lépett a rendőrök státusáról szóló törvény, amelynek értelmében a rendőrök egy hányada a polgármesteri hivataloknak alárendelt közhivatalonokká válik. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a polgármesteri hivatalok milyen pénzekből fogják fizetni a közhivatalnokokká vált rendőröket. A jövőben a polgármesteri hivatalokhoz fog tartozni a rendőrség volt számítógépes nyilvántartási osztálya, míg az útlevélosztály átkerül a prefektúra hatáskörébe. Az ország területén több mint 50 ezer rendőrből válik a törvény alapján közhivatalnok. Ők napi nyolc órát fognak dolgozni (a túlórákért külön fizetik őket), de fizetésük kisebb lesz, mint a többi, közigazgatásban dolgozó hivatalnoknak. Ahhoz, hogy egy tábornokból rendőrkapitány, katonai parancsnokezredes legyen, kettőtől öt évig terjedő képzésen kell majd részt vennie. Ilyen körülmények között az elkövetkező két évben a rendőri ügyosztályokon még ugyanazok a tisztek és altisztek teljesítenek majd szolgálatot, akiknek mentalitása és viselkedése is ugyanaz marad - tartja Stefanescu, a az Emberi Jogok Egyesülete Helsinki Bizottságának képviselője. A folyamat lépcsőzetes lesz és 2006-ig fog lezárulni. Addig demilitarizálják a tűzoltókat, a határrendőrséget, a közlekedésrendészetet, valamint a Belügyminisztérium központi apparátusát. A Belügyminisztériumnak ezek után egyetlen militarizált struktúrája marad: a csendőrség. /Közhivatalnokokká válnak a rendőrök. Hatályban a rendőrök jogállásáról szóló törvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Aug. 23-án a Külügyminisztériumba kérették Gilles Potvint, Kanada bukaresti nagykövetségének ügyvivőjét, hogy tisztázza azokat a kijelentéseket, amelyeket Rafael Girard nagykövet tett sajtótájékoztatón a romániai bürokráciáról. A nagykövet ugyanis kijelentette: a bürokrácia csökkentése az egyik feltétele annak, hogy Románia felgyorsíthassa gazdasági fejlődését és külföldi tőkét vonjon az országba. /Meglepődött a román külügy. Nem értik a kanadai nagykövet kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Aug. 23-án sajtóértekezletet tartott Vekov Károly képviselő. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az illetékes állami intézmények továbbra sem lépnek fel Funar polgármester ellen, aki számtalan alkalommal törvénytelenséget követett el. - A kormányt nem zavarja, hogy Funar csúfot űz kolozsvári képviselőiből? Azt, hogy elmebeteg, közvetlen módon állapították meg, a törvénytelenségek viszont rendkívül szembetűnőek - vélekedett a képviselő. Szerinte az RMDSZ is felelősségre vonható azért, ami az utóbbi években Kolozsváron történt, illetve nem történt. Nem érződik a súlya annak, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége Kolozsváron székel. Mintha nem is léteznének. Bejelentette, a parlamenti ülésszak elején interpellál a parlamentben a Gheorghe Funar elkövette törvénytelenségeket tétlenül tűrő állami szervekkel kapcsolatban. Vekov bírálta a kormánypárt és az RMDSZ közötti megállapodást.Szerinte nincs értelme aláírni egy olyan dokumentumot, amelyet nem tartanak be. Vekov keményen bírálta az RMDSZ csúcsvezetését, mondván, hogy a Kolozs megyei szervezet részéről jövő javaslatokat az érdekvédelmi szervezet éléről elmozdíthatatlan öt-hat személy egyáltalán nem támogatja. Vekov aggasztónak tartja, hogy az elmúlt időszakban egyes helyeken felére csökkent az RMDSZ-tagok száma. /Kiss Olivér: Éles hangon az RMDSZ-vezetőségről. Vekov Károly a diktatórikus módszerek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Kolozsvárhoz tartozik a szamosfalvi RMDSZ is. A kerületi szervezet elnöke Lőrincz János jellemezte helyzetüket: nagyon kevesen vannak a körzetben. Mintegy 80 fő alkotja a törzstagságot, akik aránylag aktívak. Segítségükre van Hegedűs József református lelkipásztor, a gyűléseket mindig kihirdeti a templomban. Idén először rendeztek farsangi bált. Szamosfalva magyarsága mindig 30 százalék körüli volt. Vasárnap, istentisztelet után szoktak összegyűlni, mert templomba mégiscsak eljárnak az emberek. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VIII.) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem között megállapodás született arról, hogy a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak hazai hallgatói a pedagógusok kötelező ötévenkénti továbbképző tanfolyamainak megfelelő tanúsítványt kapnak. Danciu Stefan az Adevarul Harghitei című napilap júl. 23-i számában kirohant ezen megállapodás ellen. Kifogásolta, hogy az előadók és a pedagógusok a volt Nagy-Magyarország területéről érkeztek. Az előadók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Danciu szerint Pomogáts Béla olyan személyiség, aki mellett a híres Eva Maria Barki mérsékeltnek nevezhető. - Stefan Danciu neve szerepelt annak az 1990. januári levélnek az aláírói között, amely a későbbi Har-Kov jelentés "alapanyagát" képezte. A levelet csíkszeredai román értelmiségiek írták és egy sor elképesztő hazugságot tartalmazott a romániai fordulatról, pontosabban a székelyföldi magyar településeken történt erőszakos cselekményekről. Danciu és társai "barbár magyarok" románellenes vérengzéseiről, a románok elűzéséről és hasonlókról írtak. /F. G.: Magyar tudás, román irigység. = Új Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./"

"A 200 lelket számláló Sztána, Szilágy megye ismert települései közé tartozik. Itt építette Kós Károly a Varjúvárat. Néhány éve Pap Hunor személyében fiatal lelkésze van a falunak. A templom legrégebbi része 1500-ból való. Idén már nem indult magyar nyelvű oktatás Sztánán. Kevés az iskolaköteles gyermek, s azok Zsobokra járnak tanulni. Az óvoda is bezárta kapuját. /S. Muzsnay Magda: Hazajönnek-e a fiatalok? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Mi az oka annak, hogy tíz év alatt szinte 200 ezer fővel fogyott Erdély magyarsága? 1945 után súlyosan megromlott az erdélyi magyarság gazdasági helyzete. A két világháború közti erdélyi magyarságnak megvoltak a nagyiparosai, a földbirtokosai, a gazdag magyar református, katolikus, unitárius egyházai. A munkásságot, parasztságot is beleértve, Erdély magyarsága jólétben élt, vállalt több gyereket. Léteztek magyar bankok, hitelintézetek, áruértékesítő szövetkezetek, biztosító társaságok, magyar kollégiumok, ahol a magyar fiatal ingyen tanult. Koródi Zoltán sürgette: jöjjön létre egy erdélyi ipari és kereskedelmi hitelbank, egy magyar érdekeltségű biztosító társaság, egy mezőgazdasági áruellátási és értékesítő szövetkezet, amilyen valaha a Hangya volt. Szükséges ugyanakkor a magyar értelmiségnek a magyarlakta falvakban való letelepedése, a szórványban élő magyarokról való gondoskodás, az egyházak erőteljesebb szerepvállalása a családi problémák megoldásában, anyagi gondoskodás, és segítség a sokgyerekes magyar családoknak. Sok erdélyi magyar fiatal látja a magyarok mindennapi kigúnyolását, megaláztatását, mellőzését, a román politikai elit gyalázkodásait, így kiábrándul szülőföldjéből, két alternatíva között választhat: vagy átvedlik románná, vagy itt hagyja Erdélyt. - Szenátoraink, képviselőink hányszor interpelláltak a törvényhozásban a magyarság megaláztatása ellen? Tudják-e Strasbourgban, hogy mi folyik Romániában? - tette fel a kérdést Koródi Zoltán. /Koródi Zoltán: Fogyunk ugyan, de miért? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"A tusnádfürdői szabadegyetemről fejtette ki gondolatait Herédi Zsolt. Egyre kevesebb a román résztvevő. Idén Tabajdi Csaba képviselte a magyarországi baloldalt, de ő nem jelent meg. A magyarországi kormánypártiak szintén távolmaradtak. A meghívott román politikusok jó része nem jött el. Az RMDSZ csúcsvezetőségének, illetve ennek holdudvarába tartozók tüntetőleges távolmaradása nagy megdöbbenést okozott. Markó Béláék távolmaradásukkal a viszály ilyen fokú elmérgesedését, a párbeszéd elutasítását nyilvánosan is felvállalták. Markó Béla szövetségi elnök távolmaradását azzal indokolta, hogy előre nem egyeztettek vele, és tagadta, hogy megtiltotta volna híveinek a részvételt. A korábbi években sem volt előzetes egyeztetés. Mindenkinek egyszerre jutna eszébe megsértődni, tüntetőleg vissza sem jelezni, azért, mert nem egyeztettek vele külön személyesen idejében? A szervezők szerint ugyanígy zajlott a meghívás minden évben. A primitív társadalmakban is megfigyelhető a Vezér feltétlen követése. Az RMDSZ-ben nem túl nagy divat az állások nyilvános meghirdetése. - A szabadegyetem egy hete alatt az étterem, a szállásköltség, nagyon magas volt. - Erdélyben naponta tapasztalják: csakis a többség lehet érzékeny. Herédi figyelmeztetett: Székelyföld egyik húzóágazata a jövőben a turizmus lesz. Márpedig ebben az ágazatban Romániában csak jó román nyelvtudással lehet majd elhelyezkedni. /Herédi Zsolt: Keserű szájíz Tusványos után. A szolgalelkűség megnyilvánulási formái. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Aug. 23-án kezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum - Református Kollégium fennállásának 445. évfordulója és az idei Bolyai Év alkalmával szervezett IV. Öregdiák Világtalálkozó. Bálint István igazgató beszámolt arról, hogy ősztől magyar nyelvű iskolaként működik a líceum, amiért köszönetet mondott mindazoknak, akik ezt elősegítették. - Az üldözés, a hányattatás, a beszüntetés éveit követően az újjáalakult református kollégium üdvözli hazatérő fiait - hangzott el Székely Emese, a kollégium igazgatónőjének beszédében. Fogy Marosvásárhely lakossága, s elsősorban a város magyarsága lesz évről évre kevesebb - figyelmeztette a hallgatóságot Fodor Imre alpolgármester, aki azt emelte ki, hogy kisebbségi sorsban a felekezeti iskolák fontossága megnövekedik. Az iskola szavalócsoportja és a Református Kollégium Csíki Ágnes vezette kórusa lépett fel. Novák József iparművész címerpajzsokat ábrázoló kiállítását Tófalvi Zoltán ajánlotta a nézők figyelmébe. Megnyitották az iskolamúzeumot. /(bodolai): Megnyílt a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"Aug. 23-án elkezdődött a Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Megjelentek Mátészalka és Nyírbátor képviselői, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Riedl Rudolf, a megye alprefektusa, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere és mások, így például a Ford cég képviselője. A Ford immár három éve a Nagykárolyi Napok fő szponzora. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./"

"Déván aug. 24-én ünneplik a magyar nyelvű, középfokú oktatás újraindításának 50. évfordulóját. Az öregdiák találkozó mérföldkövet jelent mind a dévai magyarság, mind a négyszáz éves iskola történetében. A rendezvénysorozat aug. 23-án koszorúzással és emléktábla-avatással kezdődött. Az egykori iskolatársak lerótták kegyeletüket Déván eltemetett hajdani tanáraik emléke előtt. A mai Eminescu-Petőfi Általános Iskola falán elhelyezett emléktáblát felavatták. Nem volt könnyű kijárni e névadást és a tegnap leleplezett emléktábla elhelyezését sem. Déva négy évszázados iskolatörténetét Szathmáry Rózsa tanárnő emlékkönyvbe foglalta. A könyv második, javított kiadása most jelent meg a rendezvény alkalmával, a Magyarországon élő dévai véndiákok jóvoltából. /Gáspár-Barra Réka: Tegnap emlékezéssel kezdődött. Nemzedékek találkozója Déván. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./"

"Elhunyt Dézsi Ferenc karnagy /1950. márc. 5. - 2002. aug. 22./, aki 1973 óta vezette szászcsávási vegyes kart. A híres csávási dalárdát Belle József tanító vezette 1850-től 1895-ig, munkáját folytatta Pethő Mihály, Tollas Árpád, Pethő Gyula és Keszeg János, aki 1954 és 1973 között (1956 után börtönbe került, majd a falu követelésére szabadult). Azóta Dézsi állt a százhúsz tagú vegyes kar élén. /Bölöni Domokos: Dézsi Ferenc karnagy halálára. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"Benkő Károly Marosvásárhely története /1862/ című munkáját 2001-ben újra megjelentette Pál-Antal Sándor. Orbán Balázs Székelyföldje 1990-ben teljes második kiadásban látott napvilágot. Most pedig Osvát Kálmán szerkesztésében készült Erdélyi lexikon újból napvilágot látott a Mentor Könyvkiadó jóvoltából. A legújabb egy katalógus, könyvtári gyarapodási jegyzék: a Teleki Téka állományának az alapító által összeállított ötödik, végső soron zárókötete. Latinul: Bibliothecae Samuelis Com. Teleki de Szék. Pars quinta. A kéziratot Deé Nagy Anikó fedezte fel a kolozsvári Akadémiai Levéltárban. Ő is rendezte sajtó alá. Hosszú időt várt a kiadásra, végül az Országos Széchényi Könyvtár, személyesen Monok István dr. főigazgató bábáskodott Magyarországon a kiadás felett, s jelentette meg 2002 tavaszán. Eleddig nem jutott Marosvásárhelyre példány. /Sebestyén Mihály: Törlesztés két századdal később. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./"

"Huber András Város az időben (Dési helytörténeti séták) című monografikus könyve jelent meg a kolozsvári Gloria Kiadónál. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"