Súlyos költségvetési gondokkal küszködik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A nagy múltú intézményben a világításon kívül gyakorlatilag valamennyi szolgáltatás szünetel, mivel az intézménynek nincs pénze a számlák kifizetésére. A színház vezetősége az előremenekülést választotta: gyakorlatilag június hónap folyamán végig külföldön turnéznak. Évtizedeken át hűséges nézőit lemorzsolta az egyre csökkenő vásárlóerő, az utóbbi években pedig az újszerű kifejezésmód, eszköztár. A Bocsárdi László rendező-művészeti vezető, valamint csapata megjelenésétől datálódó művészi megújulás ugyanis a másféle színházon nevelkedett, korosodó színházlátogató közönség tekintélyes részének ellenállásába ütközött. Albert Álmos polgármester a város általános fizetési nehézségeivel magyarázta a helyzetet, de nem hallgatta el a színház tevékenységével kapcsolatos fenntartásait sem. /Csinta Samu: Színházi csoda lavórral és tűzoltóautóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Dugába dőlt az elképzelés, miszerint a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Szakközépiskolát összevonnák a Gépgyártóipari Szakmunkásképzővel. Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő kész lemondani a két gyergyószentmiklósi iskolát érintő átszervezési tervről. Az átszervezés ötlete abból indult ki, hogy a gyergyószentmiklósi Gépgyártóipari Szakmunkásképző komoly infrastruktúrával és nagy épülettel rendelkezik, de a profiljai jelen pillanatban nem túl keresettek. Az út másik oldalán levő Batthyány Ignác Mezőgazdasági Szakközépiskola ugyan nem rendelkezik mindezzel, ám több diákja és rugalmasan változó profilpalettája van. Egyfajta "közmegbeszélésre" szerették volna bocsátani az ajánlatot, "ehelyett abnormális tiltakozási akciók kezdődtek el" – mondotta Kálmán-Ungvári Zsófia. Mindkét iskolaépület a visszaigényelt egyházi ingatlanok listáján szerepel, éppúgy mint a felszegi iskola vagy az Orosz Kálmán nevét felvett iskola. /Gergely Edit: Nem lesz iskola-összevonás tűzoltóautóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Magyargorbó község vezetése vonakodik a magyarvistai református egyháznak átengedni a falu államosított kultúrházát. A helyi lelkész szerint nem kizárt, hogy szándékosan tüntettek el az ingatlanra vonatkozó dokumentumokat. /Lázár Lehel: Nem engedik felemelkedni a községet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

Ötödik éve járja a szórványt, írta Szabó Csaba. Tudja, hogy miért menthetetlen Hátszeg, tudja, hogy Zsibó soha nem támad fel, hogy Pusztakalán napjai meg vannak számlálva, tudja, hogy Kőhalom és Bethlen végleg elesett... Azt is tudja, hogy ezt nem szabad így kimondani, mert a felmentő seregben bízó végvárak még reménykednek. A harmadik évezred Erdélye már árnyéka sem önmagának. A temesvári magyar líceum hirdetések útján próbál Kolozsvárról, vagy a Székelyföldről tanárokat szerezni. Nagyváradon, Ady városának magánkézbe került a magyar napilapja. Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár, írta. A Babes-Bolyai Tudományegyetem nemsokára megjelenő, 20 oldalas diáklapjának, az UBB-Reportnak egyetlen oldala lesz "magyar". Más szóval: kisvárosiasodik a nagy Kolozsvár. /Szabó Csaba: Előttünk az özönvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár – ebben nincs igaza az újságírónak.

Radnóton az etnikai arányok az ötvenes évektől, a hőerőmű építésével kezdődően folyamatosan változtak s változnak manapság is. A hatezres városka lakosságának jelenleg alig több mint húsz százaléka magyar nemzetiségű. Öt évtizede még fordított volt az arány. Radnót legjelentősebb ipari létesítménye az ötvenes esztendőkben épült hőerőmű, amelyben 1960. és 1961. között indult be a villamos energia termelése. 1997-ben még az ország energiatermelésének közel kilenc százalékát adta. A gazdasági hanyatlással csökkent a villamos energia iránti szükséglet, jelenleg kapacitásuk alig negyedével termelnek, ami azt jelenti, hogy jelentős számú elbocsátások is történtek. Radnót munkaképes lakossága alig több mint felének van csak állandó munkahelye. Sokan járnak Magyarországra, ahol többnyire feketemunkát vállalnak, de számosan – főleg a fiatalok – már az EU-tagállamokba is eljutottak. Többségük nemhogy Radnótra, de az országba sem tér már vissza. Az általános iskolában a román tagozat huszonkilenc, a magyar nyolc osztállyal működik. A magyar tagozaton összesen 91 gyermek tanul. Jövőre, úgy tűnik, nem jön össze az első osztály beindításához szükséges számú gyermek. Szeretnék a tanfelügyelőség jóváhagyását megszerezni az előírtnál kisebb létszámú osztály indításához. Mester Imre református lelkipásztor szerint 1996-ban Radnóton 1200 tagja volt egyházközségünknek, ma már a reformátusok létszáma alig éri el az ezret. Öregedő, fogyó közösségről van szó. 1999-ben néptánccsoportot alakítottak, jelenleg egy 18 tagú gyermekcsoport készül a júliusban Kecskeméten tartandó nemzetközi gyermektalálkozóra. Radnóton 485 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. A kétnyelvű helységnévtáblákat a mai napig sem állították fel. /Szentgyörgyi László: Radnóti magyarság – önbizalmát vesztett közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./

A román–magyar művelődési kapcsolatok időszerű kérdéseiről tanácskozott Temesváron a hét végén a Harmadik Európa Alapítvány rendezésében huszonhét író, műfordító, lapszerkesztő, irodalomkritikus, egyetemi tanár és művelődési szakember. Az irodalmi párbeszéd résztvevői Aradról, Bukarestből, Kolozsvárról, Nagyváradról és Szegedről jöttek. Ezen a rendezvényen mutatták be az A Treia Europa időszaki kiadvány 5. számát, amelyet Konrád Györgynek és a magyar irodalomnak szenteltek, valamint egy kétnyelvű antológiát Travers címmel erdélyi írók és költők műveiből. A megszólalók többnyire arra tértek ki, hogy mit tettek a román írók a magyar irodalom megismertetéséért az utóbbi évtizedekben. Jelentek meg antológiák, próza- és verskötetek, folyóiratszámok, amelyek román nyelvű fordításban ismertették meg a magyar irodalmat a román olvasókkal. Időnként összehoznak tanácskozásokat, vitafórumokat, de a román–magyar irodalmi kapcsolatok még mindig az udvariassági gesztusok és az időnkénti hivatalos rendezvények szintjén mozognak – állapította meg több író. Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának vezetője az európai elvárásoknak való megfelelés jelenségét vetette fel. Az alkalmi könyvkiállításon ott voltak az utóbbi években napvilágot látott műfordítások, köztük Nádas Péter, Szentkuthy Miklós és Konrád György egy-egy könyve. /Szekernyés Irén: Őszintén a román-magyar irodalmi kapcsolatokról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./

Dédanyáink, dédapánk élete címmel fotókiállítás nyílt a hét végén Bethlenben, a Református Gyülekezeti Házban. A mintegy 200 fényképet, amely Beszterce-Naszód megye második világháború előtti életét mutatja be, a Grigore Silasi Általános Iskola tanárnője, Réman Enikő által irányított történelem kör tagjai gyűjtötték össze. Láthatók voltak a bevonuló magyar hadseregről készült fotók, népviseletbe öltözött asszonyok és férfiak a századelőről, azokból az évtizedekből, amikor még magyar többségűek voltak azok a Beszterce-Naszód megyei falvak, amelyekben ma már egyetlen magyar sem él. /Szabó Csaba: Fényképkiállítás a magyar világról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

A nyelv csak élve tündököl címmel nagyszabású szavalóversenyre került sor jún. 8-án Beszterce-Naszód megye legnagyobb szórványközpontjában, Bethlenben. A versenyre 17 Bethlen-környéki magyar település mintegy 130 elemista diákja nevezett be, még olyan falvakból is, ahol csak az idén sikerült újraindítani a magyar oktatást. /Sz. Cs.: A nyelv csak élve tündököl. Megmozgatta a környéket a szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

A 400 évvel ezelőtt hősi halált halt székely várőrökre emlékeztek a besztercei magyarok jún. 9-én 1602-ben Basta generális serege körülzárta Besztercét, az ostromot a várvédők visszaverték. A túlerő miatt végül szabad elvonulást ígértek a székely várőrségnek. A több száz fős őrség családostul elindult, azonban az osztrák generális nem tartotta be szavát. A székelyeket megtámadták, asszonyaikkal és gyermekeikkel együtt lemészárolták őket. A besztercei magyarok a város központi, evangélikus temetőjében állítottak síremléket a hősöknek, akik 400 éve ismeretlen sírban nyugszanak. Az ünnepség délelőtt egyidőben tartott szentmisével és istentisztelettel kezdődött a római katolikus és református templomban, ahol Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált, valamint igét hirdetett Papp Géza kolozsvári református püspök. Ezután zászlós menet indult az evangélikus temetőbe a síremlék felavatására. Az emlékműnél díszőrséget álltak a kézdivásárhelyi Tuzson János Hagyományőrző Társaság tagjai a 15-ös székely határőr-gyalogezred egyenruhájában. Koszorúztak a magyar történelmi egyházak, civil és politikai szervezetek. Ünnepi beszédet mondott Jakubinyi György érsek, Papp Géza püspök, Markó Béla RMDSZ-elnök, Moldovan Vasile polgármester, Gudor Lajos esperes és Szilágyi János helyi RMDSZ-elnök. /(Kresz Béla): Beszterce fekete vasárnapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Jún. 10-én Nagykárolyban, szülővárosában a helyi Kaffka Margit Művelődési Társaság a 122 éve született Kaffka Margit írónő szobra előtt koszorúzással egybekötött megemlékezést rendezett. /boros: Tegnap Nagykárolyban: Megkoszorúzták Kaffka Margit szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./

Csáki Gedeon egy éve lelkipásztora a piskolti református gyülekezetnek, legfőbb céljául az egykor elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzését tűzte ki. Piskolton erős ifjúsági szervezet működik, nemrég újraalakult az IKE, melynek tagjai rendszeresen járnak az összejövetelekre. Az iskolában 116 gyermek vesz részt a vallásoktatásban. Piskolton három éve pereskedik a presbitérium a két egyházi ingatlanért. Ezek telekkönyvileg hozzájuk tartoznak ugyan, de a birtokbavétel nem történt meg. A polgármester halogatja a visszaadást. A másik épületükben jelenleg a polgármesteri hivatal működik. Reszegén templomot építenek. /Elek György: Egyévi szolgálat után. Beszélgetés Csáki Gedeon piskolti református lelkipásztorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./

Jún. 10-én a városháza dísztermében bemutatták Csíkszereda város 2002-es évkönyvét. A megyeszékhely harmadik évkönyvét Csedő Csaba István polgármester méltatta, majd Szatmári László, a kiadvány szerkesztője ismertette tartalmát. Az évkönyv hű tükre a város élénkülő szellemi életének, a képzőművészet, az irodalom, a színház, az oktatás, a sport területén lezajlott emlékezetes eseményeknek. /Bemutatták Csíkszereda 2002-es évkönyvét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

Szombati-Szabó István (1888–1934) erdélyi költőnek remélhetőleg hamarosan kiadásra kerülnek összes versei, azonban az öröksége még mindig nem tisztázott. A Szombati-örökség része a Magyarországon élt, tevékenykedett és meghalt Szombati-Szabó Csaba jeles rajzfilmművész hagyatékával bővült. Az utóbbi években sok minden szóba jött. A hagyaték hazahozatala éppúgy, mint a Szombati-házaspár exhumálása és hazahozatala. Az lenne jó, ha minden Szombati-hagyaték lehetőleg a református egyházra szállna. /Ki örökli Szombati-Szabó István könyvtárát? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Tiba Katalin óvónő játékokat kért és kapott a Caritastól a resicabányai 6-os számú óvoda részére. A bőséges csomagokból nemcsak mindhárom óvodai csoportnak jutott elegendő játék, hanem az évzáró tombolájára is, ami azt jelenti, hogy ki-ki hazavihet majd egy-egy – vagy akár több – játékot a vakációra is. /Játékokat kaptak a magyar óvodások. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Nagy Olga és Vöő Gabriella Havasok mesemondója /Akadémiai Kiadó, Budapest/ című kötete Jakab István 41 legszebb meséjét tartalmazza. Meséiből a magyarországi szakember és olvasó első ízben ismerheti meg az erdélyi magyar mesemondás, illetve elbeszélő művészet egyik reprezentatív képviselőjét. Murádin László kolozsvári nyelvész a kiadvány meséinek nyelvészeti sajátosságát elemezte. Megjelent az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI. kötete, az Akadémiai Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagy közös ajándéka. A sorozat elgondolója és elindítója, Szabó T. Attila több évtizedes levéltári gyűjtése alkotja a szótár törzsanyagát. Ez később kiegészült néhány erdélyi történet- és emlékíró (mint Apor Péter, Bethlen Miklós, Cserei Mihály, Kemény János) munkáinak nyelvi anyagával. Célja a 16–19. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének az eleven nyelvhasználatban való bemutatása a szövegrészletek segítségével. Földrajzilag kiterjed a hajdani Erdély valamennyi megyéjére, így a vizsgált területen belüli nyelvjárási különbségeket is tükrözi. /Könyvsarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./

A 85 éves Szabó Magdának a 4. Simonyi Napok keretében adta át egy Arad megyei küldöttség jún. 2-án Debrecenben az idei összevont Simonyi-díjat, amelyet a körösközi Simonyi Társaság ítélt oda földijének, az ágyai származású írónőnek. Az elismerést egy színházi gálaest keretében személyesen vette át a kitüntetett a cívis városban, miután megtekintette a Régimódi történet című művének színpadi adaptációját, a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégjátékát. A díszoklevelet a partiumiak nevében Tőkés László püspök és Hevesi Mónár József egyesületi elnök nyújtották át Szabó Magdának, aki méltatta a körösköziek ragaszkodását, szeretetét, nemkülönben a váradiak kiváló játékát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./

Csehországban az elmúlt tíz évben 26 százalékkal csökkent a magyarok száma - derült ki a 2001. március elsején megtartott népszámlálás eredményeiből, amelyet a hét végén tett közzé a Cseh Statisztikai Hivatal: a tavalyi népszámláláskor 14 737 cseh állampolgár vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg 1991-ben 19 932 személy. Az elmúlt évtizedben gyakorlatilag minden nagyobb számú csehországi nemzeti kisebbség száma eléggé jelentősen csökkent. A szlovákoké 315 ezerről 194 ezerre, a németeké 49 ezerről 39 ezerre, a lengyeleké 59 ezerről 52 ezerre, míg a romáké 33 ezerről 12 ezerre. Másrészt az oroszok száma ötezerről 12 ezerre, az ukránoké nyolcezerről 22 ezerre, míg a vietnamiaké 417-ről 18 ezerre nőtt. Csehország lakossága 2001. március 1-jén 10,3 millió volt, 10 ezerrel kevesebb, mint 1991-ben, holott akkor a külföldieket még nem vették számba a népszámláláskor. /Tíz év alatt 26 százalékkal csökkent a csehországi magyarok száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Legalább fél tucat helyen írta volna át — nemritkán jelentős mértékben — a státustörvényt az a módosító indítvány, amelyet az Orbán-kormány még a választások előtt hagyott jóvá — adták hírül a budapesti lapok. A Népszabadság úgy tudja, a szövegtervezetet távozásakor Orbán Viktor még átadta a szomszédos országokban működő magyar szervezetek vezetőinek, de a módosító javaslat már nem jutott el az akkori ellenzéki pártokhoz, sőt az alakuló új kormányhoz sem. Az eset kapcsán Németh Zsolt volt külügyi államtitkár azt nyilatkozta: az Orbán-kabinet csak technikai jellegű változtatásokat irányzott elő a törvénnyel kapcsolatban. A Fidesz — tette hozzá Németh — semmilyen körülmények között sem járulna hozzá az érdemi módosításhoz. Az Orbán-kabinet annak idején az RMDSZ-nek is megküldte a státustörvény módosítására vonatkozó javaslatait. Markó Béla RMDSZ-elnök kérdésünkre kifejtette, hogy a szövetség vezetése a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) akkori elnökétől kapta meg ezt a tervezetet, és azt át is tanulmányozták. - A tervezet a Velencei Bizottság véleményezéséhez, illetve a román–magyar egyetértési nyilatkozathoz igazítaná a törvényt. A mi szempontunkból érdemi változást nem jelentene, hiszen Romániában a jogszabály alkalmazása most is az egyetértési nyilatkozatnak megfelelően történik – jelentette ki Markó. Orbán Viktornak és az új magyar kormánynak is azt javasoltam, hogy nem kellene sürgetni a törvénymódosítást— tette hozzá az RMDSZ elnöke. /Az Orbán-kabinet is módosította volna a státustörvényt? Németh: technikai jellegű változtatásokat terveztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

A szenátus a múlt héten elfogadta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. Amennyiben a képviselőházzal való egyeztetés során sikerül egyetértésre jutni a parlament két házának, immár tizenkét éves huzavona után végre megszületik az a kerettörvény, amely a visszaszolgáltatás kérdését általánosan rendezi. Tőkés László püspök nyilatkozott a kérdésről: Sajnos, ismét nem tartotta be a szavát az RMDSZ abban a tekintetben, hogy a szenátus elé kerülő, és az egyházak kívánságára módosított szövegtervezetet újból elküldjék az egyházaknak, hogy azok azt láttamozhassák. Ami a jogszabály tartalmát illeti, az nagyjából megfelel az egyházak elvárásainak. Az viszont kifogásolható, hogy a sürgősségi kormányrendeletekkel visszaadott negyven-ötven ingatlan ügye még mindig nem rendeződött. A püspök hiányolta a görög katolikus egyház követeléseinek teljes kimaradását. Az épületek tíz százalékának azonnali használatba adásáról sem kaptak választ. Románia ezt a törvénytervezetet Európa kedvéért fogadja el, az európai integrációra való tekintettel sürgeti. A püspök szerint ha megszűnik a politikai kényszer, akkor az ügyet tovább fogják csűrni, csavarni. /Fenntartásokkal örülnek az egyházak. Tőkés László az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő mondott néhány példát "saját szakmai melléfogásokra". Székelyudvarhely egyik középiskolájában egy érettségi előtt álló diákról kiderült, hogy sajnos, de való, nem vizsgázhat. A kilencediket ugyanis Magyarországon járta ki. Nagy utánajárásába került a képviselőnek, míg a minisztériumban rendezték az ügyet. Ebben az esetben az osztályfőnök, az igazgatóság, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség mulasztásáról van szó, nekik kellett volna intézkedniük.1999-ben az egri főiskolán több mint 50 erdélyi fiatal végzett a földrajz szakon, akiknek a képviselői iroda már többször segített a diploma honosításához szükséges dosszié összeállításakor. Már a diploma egyenértékűsítésekor adódott gond, mert Romániában földrajztanárképzés főiskolán nincs. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség átiratban kérdezte meg a minisztériumot, hogy e diplomákkal az ifjú pedagógusok a véglegesítőre? Emiatt Asztalosnak a közoktatásért felelős államtitkárral, végül Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal kellett tárgyalnia. Reméli, hogy néhány napon belül a tanfelügyelőség átiratot kap a minisztériumtól, s ez a fiatalok javára szól majd. További példa: az udvarhelyi Református Kollégium fel akarja venni az iskola szellemi alapítója, a XVIII. század második felében tevékenykedő Backamadarasi Kiss Gergely nevét. A minisztérium egyik vezérigazgatója azzal utasította el a kérést: olyan nehéz és bonyolult a név, hogy ki se lehet ejteni! Asztalos Ferenc szerint ha működne az intézményi autonómia, akkor semmilyen jóváhagyás nem kellene ilyenkor. Végül az egészségügyi középkáderek kérdése: a képzés most posztliceális. - A minisztérium rendelete szerint át kell térni a főiskolai képzésre. Akkor viszont megszűnne Romániában a magyar nyelvű asszisztensképzés. Erre a képviselőházi frakciók támogatásával kidolgoztak egy törvénytervezetet, ami szerint a főiskolai képzés mellett megmarad a posztliceális forma is. /Oláh István: Példák, jól ismert helyszínekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának dékánja közölte, az Akkreditációs Bizottság jún. 10-én két újabb szak, a kertészmérnöki mellett a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak indítására is engedélyt adott. /A meglevő szakok: informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a szociálpedagógia/. A kertészmérnöki szakra a tervek szerint 50 hallgatót vesznek fel, ebből 25 tandíjmentesen végezheti tanulmányait. A kertészeti szakon a felsőbb éveken választhatnak az agroinformatika, biotechnológia, dísznövénytermesztés és dendrológia, genetika és növénynemesítés, gyógynövénytermesztés, környezetgazdálkodás, menedzsment és marketing, növényvédelem, szőlőtermesztés, talajtan és agrokémia, zöldségtermesztés szakirányok között. A társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 40 hallgatót (20 tandíjmentes, 20 tandíjköteles helyre) vennének fel. A képzés célja sajtóreferensek, sajtószóvivők, reklámasszisztensek, médiamendzserek, kommunikációs szakreferensek, műsorvezetők, közösségi mediátorok, újságírók, hírszerkesztők képzése lenne. /(bodolai): Két új szakot engedélyeztek a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./ Megkapta a működési engedélyt az EMTE csíkszeredai karának élelmiszeripari mérnöki, környezetmérnöki és általános közgazdaságtani, valamint a marosvásárhelyi kar kommunikációs képesítése. Tonk Sándor, az egyetem rektora megerősítette, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi kommunikációs képesítés két szakirányából csupán egy, a közkapcsolatok-kommunikáció kapott jóváhagyást. Ugyanakkor neheztelnek a bizottságra azért, mert a Kolozsvárra tervezett környezettudományi szak ügycsomója, a kapott magyarázat szerint feledékenységből, nem került az ülés napirendjére. Tonk kifejtette, az eredeti tervektől eltérően szerepelt az engedélyeztetések között a csíkszeredai általános közgazdaságtani szak, mert korábbi elképzeléseiket az új hivatalos szakjegyzékhez kellett igazítani, és szükségesnek érezték, hogy megerősítsék Székelyföldön a közgazdaságtani oktatást. Egyetlen gond, hogy a kuratórium döntése értelmében ősztől csak akkor lehet beindítani ezt a szakot, ha lesz rá elegendő anyagi fedezet, de Tonk reményét fejezte ki, hogy ezt sikerül előteremteni. A Krónika információi szerint az EMTE oktatási helyszínei között néha feszültséget okoz, hogy a különböző karokon néha hasonló profilú szakok beindítását tervezik, mintegy versenyhelyzetbe állítva a városokat. Tonk Sándor azonban úgy véli, nincs ok a nézeteltérésre, hiszen megpróbálták jól behatárolni és megkülönböztetni a szakokat, és mindegyik oktatási helyszínnek meglesz a maga sajátos jellege. /Rédai Attila: Erősödő közgazdasági képzés. Négy új szakot hagytak jóvá az EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

A Szatmár megyei RMDSZ Állandó Bizottságának jún. 7–én megtartott ülésével és a kiadott közleménnyel kapcsolatban Pécsi Ferenc képviselő nyílt levelet intézett Ilyés Gyulához, az RMDSZ megyei elnökéhez. Az Állandó Bizottság ülésén megfenyegették Pécsi Ferencet, Kereskényi Sándor kilátásba helyezte, hogy a jún. 14–én megrendezendő polgári fórum alkalmával tanút állít ellene. Ilyés Gyula a kolozsvári Krónika című lap újságírói előtt azt a kijelentést tette, hogy "Pécsi Ferenc politikai tőkét csinált az 1989–ben meggyilkolt fia ügyéből". - Amióta Ilyés Gyula az RMDSZ megyei elnöke, Pécsi számtalan beadványt nyújtotta be, javasoltam a következő témák megtárgyalását: RMDSZ–kezdeményezések Szatmár megye gazdasági fellendüléséért, a megye gazdasági prioritásai, tervezet a gazdasági–szociális szakcsoport működési szabályzatára vonatkozóan, javaslatok az RMDSZ megyei szervezet tevékenysége hatékonyságának fokozására. Ilyés Gyula azonban általában nem tekintette fontosnak javaslatainak megvitatását. – Az RMDSZ–nek is kötelessége foglalkozni a korrupcióval és meg kell vonnia a támogatást a korrupcióbarát tisztségviselőktől. Pécsi felfüggeszti tevékenységét a Szatmár megyei RMDSZ–szervezet Állandó Bizottságában addig, amíg nem lesz biztosítva a belső demokratizmus és pluralizmus jegyében a platformszabadság, amely 1991 óta szerepel az RMDSZ Alapszabályzatában. Pécsi továbbra is a megyei választmány tagjának tekinti magát. /Pécsi Ferenc: Nyílt levél Ilyés Gyula úrnak, Az RMDSZ megyei elnökének. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 12./

A Vajdahunyadi MADISZ szervezésében került sor jún. 8-án a Hunyad megyei ifjúsági szervezetek fórumára. A találkozón részt vettek a petrozsényi, petrillai, lupényi, vajdahunyadi és dévai ifjúsági szervezetek képviselői. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ifjúsági előadója és az RMDSZ-el együttműködni kívánó szervezeteket tömörítő MIÉRT titkára, bemutatta a Magyar Ifjúsági Értekezletet, beszámolt az aktuális programokról, az ifjúsági szervezetek képzési folyamatáról. /Hunyad megyei ifjúsági szervezetek találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Jún. 11-én a helybeliek tisztították meg a jún. 7-re virradólag fehér festékkel bemázolt kétnyelvű helységnévtáblát Magyarpalatkán. A magyarpalatkai RMDSZ-es elöljárók ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek az ügyben a helyi rendőrségen. A tábla tisztítására a hatóságok nem tettek lépéseket. Az elkövetők előzőleg Magyarlónán mázolták be a magyar feliratot. /Magyarlóna után Palatkán "volt a sor". = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Jún. 10-én Sopronban 75. születésnapja alkalmából köszöntötték Sütő András Kossuth-díjas írót, akinek az egyetemes magyarságtudat elmélyítéséért, humanizmusáért, életművéért Mádl Ferenc köztársasági elnök Érdemrendet adományozott. Sütő András /sz. Pusztakamarás, 1927. jún. 17./ a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. 1975-ben mutatták be a kolozsvári Állami Magyar Színházban Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját Heinrich von Kleist regénye nyomán. Ezt történelmi drámák követik: Csillag a máglyán (1976), Káin és Ábel (1978), A szuzai mennyegző - Perzsák (1981). E műveiben a személyiség és a hatalom sokrétű elemzését adja. Művészetében külön fejezet a magyar nyelv ápolására tanító esszék sorozata. 1977-ben tette közzé visszaemlékezéseinek gyűjteményét Engedjétek hozzám jönni a szavakat címmel. 2001-ben jelent meg Erdélyi változatlanságok címmel publicisztikai írásainak és interjúinak gyűjteménye. 1990. jún. 22-én a Magyarok Világszövetsége budapesti ülésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották, a tisztséget előbb 1991 decemberéig, majd 1992–1996 között ismét betöltötte. Sütő Andrást 1979-ben Herder-díjjal tüntették ki, 1990-ben az Osztrák Pen Klub tiszteletbeli tagja lett. Magyarországon számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát: 1992-ben Kossuth-díjat kapott, 1996-ban a Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, s 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. /Sütő András hetvenöt éves. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

A dévai Magyarok Nagyasszonya kollégiumban zajlott a KÖDAK (Közéleti Diák és Ifjúsági Akadémiai Intézet) harmadik idei képzése.  A KÖDAK a Magyar Középiskolások Országos Szövetségével (MAKOSZ) közösen 1995 óta szervez évente egy-két elitvezető-képző tanfolyamot középiskolások számára, közölte Debreczeni Sándor országos MAKOSZ-elnök. A mostani képzésre meghívták Winkler Gyula parlamenti képviselőt, illetve Kofity Magda megyei RMPSZ-elnököt, kisebbségi tanfelügyelőt. /Gáspár-Barra Réka: KÖDAK-képzés Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Temesváron ünnepi szentmise keretében Böcskei László általános helynök anyanyelvükön köszöntötte a Gerhardinum Római Katolikus Líceum 21 magyar és 25 román ajkú végzősét. /(Pataki Zoltán): "Ebben az iskolában lelkiekben is gazdagabbak lettünk". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A Művelődés évente kétszer megjelenő melléklete, a Könyvesház legújabb számának tartalmát a főszerkesztő, Szabó Zsolt a következőképpen összegzi: "...kiindulva a hazai magyar könyvtáros társadalom néhány eseményéből, a könyv- és olvasástörténet néhány jeles eseményét, személyiségét, intézményét járjuk körül." A Könyvesház búcsúzott Bálint Tibor írótól, folytatta az Isteni színjáték újabb fordításának közlését Lőrinczi László tolmácsolásában. /Könyvesház 2001/2. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./