Szatmárnémetiben a helyi sajtó közzé tette a különböző egyházak földigénylését. Az 1300 hektárnyi területből közel 700 hektárt az ortodox egyház kér. Nem azért, mintha ennyit elkoboztak volna tőle, de ha van miből adni, akkor miért ne. Jellemző, hogy a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérvényük is közel 100 hektárt igényel, holott a város és környéke régi katolikus vidék. /Földigénylésben is első az ortodox egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Több reklamáció is érkezett annak kapcsán, hogy késnek a magyarigazolványok; néhányan nem kapták kézhez a dokumentumot, annak ellenére sem, hogy már hónapokkal ezelőtt benyújtották igénylésüket. Farkas Zoltán, a nagybányai státusiroda vezetője kifejtette: 1145 igénylőről illetve kérésről van szó, ezek a rendszer beindításának kezdeti időszakában halmozódtak fel, ekkor még nem a számítógépes útvonalon jutottak el a budapesti elbíráló hivatalba. Budapestről kérték, hogy az addig összegyűlt kérvényeket juttassák el a kolozsvári konzulátusra. Azonban több megyéből is begyűltek az iratok, több mint ötvenezer kérésről volt szó, leginkább Székelyudvarhelyről és környékéről. Ez már Kolozsvárnak is sok volt, a konzulátus nem volt felkészülve ekkora rohamra, így Budapestre küldték tovább az anyagot. Nem vesztek el kérvények, hangsúlyozta. - Az elmúlt hétig 330 ezer magyarigazolványt bíráltak el és adtak ki Magyarországon. Ezek kétharmada erdélyi, illetve romániai személy birtokában van. Ehhez jön még százezer ugyancsak erdélyi diákigazolvány, 1400 pedagógusigazolvány és 14 oktatói kártya. Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyar igazolvány. Beszterce-Naszód megye vezet 25 százalékkal, aztán következnek a székely megyék, majd Szilágy megye. Aradon alig 6 százalék ez az arány. /Dávid Lajos: Máramarosban a magyarság 15 százaléka igényelt magyarigazolványt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./

Jún. 12-én az ákosfalvi iskolások csapata vehette át a Kodály-vetélkedő legjobbjának járó oklevelet a Bolyai Farkas Középiskolában /Marosvásárhely/ rendezett díjkiosztó ünnepségen. Kodály Zoltán születésének 120. évfordulója alkalmából a Marosvásárhely-Kecskemét Baráti Kör Egyesület szervezésében zajlott több héten át a vetélkedő. A romániai és anyaországi általános iskolások számára meghirdetett versenyen, amelynek célja Kodály Zoltán munkásságának alaposabb megismerése volt, Maros megyéből 11 csapat indult. A nyertesek jutalma egy pécsi táborozás. /Legyen a zene mindenkié! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Huszonöt évvel ezelőtt, 1977-ben avatták a tájházat Székelyszentléleken. Balázsi Dénes tanár a kezdettől jelen volt, azóta a gyűjtemény gyarapodott. Balázsi Dénes megírta a Homoród menti szövetkezeti mozgalom két világháború közötti történetének monográfiáját. A hajdani népélet eltűnt, de tárgyi leltára még megvan ott, ahol összegyűjtötték, és vigyáznak rá. A múzeumokban, a csernátoni tájházban és – Székelyszentléleken. Jelenleg a Haáz Rezső Múzeum /Székelyudvarhely/ a felettesük a tudományosságban. A gondozói díjat is onnan kapják, havonta ötszázezer lejt. A helyi Vadrózsák Művelődési Egylet a műkedvelő színjátszás fölpártolására jött létre. /Oláh István: Huszonöt évvel ezelőtt avatták fel. Ház a tájban Szentléleken. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 14./

Szülőkkel együtt vagy kétszázan jelentek meg gyermek jún. 8-án a Bóbita Gyermekvetélkedőn Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Vers- és prózamondó verseny zajlott, emellett volt gyurmázás, aszfaltrajzolás is. A Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a rendezvény lebonyolítását. /Dávid Lajos: Vidám-hangos Bóbitások. Sikeres volt a gyermekvetélkedő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 14./

Jún. 13-án a csíkszeredai börtönben elhunyt rabtársaikra emlékeztek a volt női politikai foglyok a Szentlélek utcai temetőben a foglyok földi maradványai fölé emelt emlékműnél. Az ’50-es évek második és a ’60-as évek első felében a csíkszeredai börtönt a "legkeményebbek" között tartották számon, az ideszállított rabokból többen meghaltak az embertelen körülmények miatt. A temetőben 12, börtönben elhunyt női politikai fogoly maradványai nyugszanak. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége szervezte megemlékezésen ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással adóztak az elhunytak emlékének. /Emlékezés az elhunyt sorstársakra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

A közelmúltban, a Magyar Írószövetség Szabó Zoltán-díjjal kitüntette Lőrincz György székelyudvarhelyi írót a szociográfiai műfajban kiemelkedő munkásságáért. A díjátadás jún. 6-án történt Budapesten, az Írószövetség Bajza utcai székházában. Ebből az alkalomból nyilatkozott Lőrincz György. A díjat két munkájáért kapta. Az egyik 1982-ben, a másik csak a ’89-es fordulat után jelent meg (magukra maradt öregekről, árvaházakról, gyermekotthonokról, illetve embersorsokról szól). A falu gondja számos novellájában jelen van. A falu a megtartó erő ma is. Éltetni és erősíteni kell. A falu élete ma nyomorúságos. A föld visszaadásakor a falu népe üres kézzel maradt, gépek nélkül. Romániában a falu élete teljesen rendezetlen. Udvarhely környékén például az utakat száz év óta nem javították meg rendesen. A nyugati értelemben vett falu Székelyföldön nem létezik. Számos székely faluban 19. századi állapotok tapasztalhatók. Amilyen gépesítést megvalósított a magyar állam 1940–1944 között, arra a székely parasztemberek mint pozitív folyamatra emlékeznek. Akkor volt kedvezményes hitel gépekre, vetőmagra, állatra és egyebekre. - Falun ma sincs értelmiség, így a papnak és a kántor-tanítónak kell irányítania a gazdasági életet is. /Komoróczy György: Romániában a falu élete teljesen rendezetlen. Beszélgetés Lőrincz György Szabó Zoltán-díjas íróval. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Napvilágot látott dr. Borcsa János /Kézdivásárhely/ Méliusz József (1909–1995) íróról készült monográfája /Kriterion Könyvkiadó, Közelképek sorozat/. A könyv függeléke tartalmaz írói életrajzot, a művek jegyzékét, valamint egy válogatott könyvészeti anyagot. /(dimi): Kézdivásárhelyi szerző új könyve. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 14./

Az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet optimális megoldási módot kínál a felmerülő kérdésekre, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy személyesen kapcsolatba lép Ioan Rus belügyminiszterrel, valamint a kormánypárt tárgyalócsoportjával és sürgetni fogja a helyi szintű együttműködési megállapodás aláírását. A képviselő értékelte az SZDP helyi szervezetének állásfoglalását, miszerint elérkezett az idő Gheorghe Funar polgármesteri tevékenységének elemzésére, és reméli, hogy ez lesz az első lépés a Kolozsváron immár egy évtizede eluralkodott áldatlan helyzet elemzésére. /Együttműködni lehet, megállapodni nem. Továbbra is várat magára a helyi RMDSZ–SZDP protokollum aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

A felsőoktatási intézmények 30. Kazinczy Ferenc — Szép magyar beszéd versenyének országos döntőjét május végén szervezték Szekszárdon. A megmérettetésen magyarországi, erdélyi, felvidéki és újvidéki diákok vettek részt. Erdélyt Boros Emőke Blanka, a BBTE harmadéves, magyar–angol szakos hallgatója képviselte. Elhozta a tizenöt Kazinczy-emlékérem egyikét, ugyanakkor a hallgatói zsűri Babits Mihály-emlékplakettel értékelte kimagasló teljesítményét. /Fazakas Imola: Szép magyar beszéd verseny Szekszárdon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

A Babes–Bolyai Tudományegyetem új pecsétjén romániai történelemhamisító felirat van: "Romania, 1581". Miféle Kolozsvár, Románia, 1581? A Babes–Bolyai díszdoktoravatásokon kihangsúlyozták, hogy a Babes–Bolyai a multikulturalitás példája satöbbi. Külföld felé hasznosak a magyar és német szakok, de itthon már azt csinálunk, amit akarunk, jegyezte meg Jakab-Benke Nándor. Van más példa is. Egy bánsági sört reklámoznak, s mi a szlogenje? A románok söre ezerhétszáz-nemtudomhány óta. /Jakab-Benke Nándor: Frissen festve! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

1996 őszétől a BBTE Nyelv- és Kultúra szakának órarendjében egy új tantárgy jelent meg: a beszédtechnika. Ugyanebben az évben a Protestáns Teológián is beindult ennek a tantárgynak az oktatása. A 2001. év januárjától a Sapientia (Erdélyi Magyar Tudományegyetem) féléves kísérleti programja keretén belül lehetőség nyílt arra, hogy más szakok is megismerkedjenek a szép és helyes magyar beszéd kiejtési szabályaival, törvényeivel. A Sapientia és a Babes–Bolyai Tudományegyetem együttműködése értelmében a beszédtechnika beépült a 2001–2002-es tanév keretén belül az egyetemi oktatás tanrendjébe minden olyan egyetemi karon, ahol magyar nyelvű oktatás történik. (Ott is, ahol nem, de a magyar anyanyelvű diákok igényt tartanak a tantárgy elsajátítására.) A tantárgy oktatója Jancsó Miklós színművész. Jancsó Miklós nem titkolt terve: a beszédtechnika-tanárképzés beindítása. /Szabó Csaba: Új tantárgy: beszédtechnika. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

Jún. 13-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban a Koinónia Kiadó /Kolozsvár/ mutatta be legfrissebb köteteit. Kecskeméthy István /1864 és 1938/ fordításában megjelent a Biblia. Visky András, a Koinónia Könyvkiadó igazgatója közölte, hogy a kézirattal való foglalkozás öt éve komoly folyamat volt. A könyvvel kapcsolatos beszélgetéseket, szakmai reflexiókat a kiadó külön kötetben jelenteti meg. További bemutatott könyvek: Visky Ferenc Fogoly vagyok című kötete, amelynek alcíme 70 történet a börtönről és a barátságról, írója pedig a szamosújvári börtönben töltött éveiről beszél, Visky András Írni és (nem) rendezni, valamint a Transylvania Anno Domini MMI című kiadványok. Az utóbbi szép kötet, egy fotóművész lefényképezte a "táj sebeit", a kastély-, templom- és várromokat. Még nem készült el Hervay Gizella Kobak könyve, valamint Berszán István A válogatott útibatyu című munkája. /Köllő Katalin: Könyvek szépsége és szomorúsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

Budapesten a Magyarok Házában bemutatták a Faragó József szerkesztette Csángómagyar népballadák és a Kriza János gyűjtötte Vadrózsák című kötetek új kiadását. A rendezvényt Rázvány Csaba unitárius püspök nyitotta meg. A könyveket Kriza Ildikó néprajzkutató ismertette. Faragó József etnográfus, a MTA tiszteleti tagja A moldvai csángómagyarok között címmel tartott előadást. A szerzőt Halász Péter, a Lakatos Demeter Társaság titkára köszöntötte. Közreműködött a Szeret Együttes — Horváth Gyula kobzos, Ladányi Ferenc furulyás és Petrás Mária népdalénekes, valamint a Guzsalyas Csángó hagyományőrző Néptáncegyüttes. /Könyvbemutató Budapesten, a Magyarok Házában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

Az Európa Tanács (ET) jogi bizottságának jún. 13-i szaratovi ülésén döntés született arról, hogy a magyar kedvezménytörvényt értékelő úgynevezett Jürgens-jelentés vitáját a páneurópai szervezet június végi közgyűléséig elnapolják. Magyar résztvevője nem volt a tanácskozásnak. Tabajdi Csaba, az ET magyar parlamenti delegációjának új vezetője Budapestről levélben tiltakozott az általa egyoldalúnak minősített jelentés ilyen körülmények között történő megvitatása ellen, és a bizottság ennek nyomán döntött a dokumentummal kapcsolatos eszmecsere elhalasztásáról. Kovács László külügyminiszter Eric Jürgens holland parlamenti képviselő jelentésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, szükséges a kedvezménytörvény újragondolása. Hangsúlyozta: a jogszabálynak meg kell felelnie eredeti céljainak, összhangban kell lennie Magyarország és a határon túli magyarság érdekeivel. /Kovács újragondolná a státustörvényt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője – mint mindig – sietett Markó Béla mellé állni, amikor megjelent a sajtóban, hogy az RMDSZ legfelső vezetőséből néhányan elégedetlenek azzal, hogy a Román Televízió bukaresti magyar nyelvű műsorában hangot kaptak az RMDSZ mai politikai vonalától eltérő vélemények is. Továbbá: " A megüresedő vezetői állásra a legesélyesebb Kós Anna szerkesztő, Markó pártelnök neje". Boros Zoltán, a bukaresti magyar tévéadás vezetője tisztázta: nem tőle származik Kós Anna megnevezése. Megerősítette viszont: közte és bizonyos sajtóorgánumok, továbbá az RMDSZ csúcsvezetősége között nem a legjobb a kommunikáció. Nem egy meghívásukat visszautasították különböző ürügyekkel. A vitakedv, a dialógusra való készség nem elég erős bennük. Volt olyan eset is, hogy az RMDSZ operatív tanácsának egyik tagja felhívta azzal, hogy a készülő műsor nem időszerű... Boros magyarázatot sem kapott arra, miért nem jelöltek újra, bár a MÚRE, igaz csak konzultatív, tanácsadó szervként, mellette állt ki. /Gyarmath János: Egy sajtóbotrányt kiváltó mondatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Elmaradt a vita az RMDSZ-en belüli Polgári Együttműködési Tanács által Szatmárnémetiben összehívott Polgári Fórumon, mivel az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a tanácskozáson, csak a Polgári Szárny, a Reform Tömörülés és az egyházak képviselői. Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke felszólalásában kijelentette, az RMDSZ csúcsvezetősége az egység demagógiája mögé rejtőzik, és mindenkit egységbontónak tart, aki az övétől eltérő véleményt mer hangoztatni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint a szövetség vezetői a befogadó szövetség leple alatt kirekesztő pártot építenek. A fórumon részt vett Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Unitárius Ifjúsági Egylet elnöke is, aki a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldötteként jelent meg. /Erdei Róbert: Egyoldalú polgári fórum Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ / Az RMDSZ tevékenységének egészét bírálták a Polgári Együttműködés Tanácsának (PET) jún. 14-én Szatmárnémetiben megtartott ülésén. A pulpituson megjelent Amma Zoltán, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye vikáriusa, Kovács Zoltán, Kónya Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselők, Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület elnöke, Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés (RT) elnöke, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, valamint Vekov Károly parlamenti képviselő. A végén lakossági fórummá alakuló gyűlésen Pécsi Ferenc szólt a rendezvény megszervezése ellen a Szatmár megyei RMDSZ által folytatott ellenkampányról is. A szatmári képviselő ismertette a megbeszélés három vezértémáját is: az RMDSZ egyházakkal, az ifjúsággal és a civil szervezetekkel való kapcsolata. Tőkés László püspök az RMDSZ–uralta erdélyi magyar sajtó, a sokszor személyes ellentétként kezelt elvi ellentétek, az ingatlanvisszaszolgáltatás, a státustörvény és az erdélyi magyar egyetem ügyében észrevehető határozatlanságot sorolta a változásra szoruló ügyek közé. A református püspök szerint "az RMDSZ lassan a Szociáldemokrata Párt (SZDP) magyar tagozatává válik". Kónya Hamar Sándor képviselő hiányolta a szatmári RMDSZ–vezetőket, képviselőket és szenátorokat az ülésről. Kónya Hamar szerint a leginkább szembetűnő, hogy nincs sem gazdaság–, sem településpolitikája az erdélyi magyarság politikai szervezetének. "A Pécsi Ferenc iránti szolidaritás hozott ide minket, éreztetni akarjuk, hogy nincs egyedül!" — mutatott rá felszólalásában a találkozó lényegére Vekov Károly parlamenti képviselő. Felolvasták a PET szándéknyilatkozatát. /Princz Csaba: Pécsi Ferenc nincs egyedül: Szatmárnémetiben tartotta első ülését a Polgári Együttműködés Tanácsa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 15./ Szabó István Szatmár megyei tanácselnök távolmaradásra szólította fel az RMDSZ-híveket, olyan esemény bojkottálására, amelyet a magyarság hazai érdekképviseleti szerve rendez. A kovász egy rebellis képviselő, de mégis csak olyan rendezvényről van szó, amelyen a hazai egyházak prominens képviselői jelentek meg, köztük Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök úr nézeteivel lehet ugyan vitatkozni, de kvázi embargós személyiségnek kikiáltani túlzásnak tűnik, jegyezte meg a Krónika munkatársa, Csinta Samu. A "féltés" a hivatalos hangtól eltérő nézetek ellen fogalmazódott meg. Első látásra a Polgári Együttműködési Tanács által szervezett jún. 14-i szatmárnémeti találkozó témái aligha fakaszthattak aggodalmat. /Csinta Samu: Egység, erő, egyetértés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

A Polgári Együttműködési Mozgalom szándéknyilatkozata szerint céljuk: következetesen érvényesíteni az RNDSZ programját - az erdélyi magyarság közösségi érdekeit - az európai polgári–keresztény értékrend és az erdélyi haladó hagyományok szellemében. A Polgári Együttműködési Mozgalom befogadó szövetség, nem kirekesztő párt. Elvük a szabad véleménynyilvánítás, konszenzusorientált döntéshozatal. Céljuk a magyar történelmi egyházak vagyonának visszaszerzése, munkájának feltétel nélküli segítése, a politikafüggő támogatási rendszer felszámolása, a szervezett ifjúság autonóm szövetséges, nem kádertartalék, önálló érdek– és közképviselet, saját külpolitika — helyzetteremtő politikai cselekvés. /A Polgári Együttműködési mozgalom szándéknyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 15./

Végleges ítéletet hozott az egyház javára a Kolozsvári Táblabíróság: immár végérvényesen a református egyháznak ítélte a művelődési házként működtetett zilahi Kálvineum épületét. Tőkés László püspök kijelentette, az épületet az eredeti céloknak megfelelően kívánják felhasználni. /Gazda Árpád: A reformátusoké a Kálvineum. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Sepsiszentgyörgyön a városháza tornyáról levették a román piros-sárga-kék zászlót. Adrian-Vlad Casunean Albert Álmos polgármestert tette felelőssé a zászló hiányáért, ezért követelte Sepsiszentgyörgy első emberének azonnali eltávolítását, illetve kivizsgálás elindítását. Casunean kilátásba helyezte, hogy a parlamentben interpellál az ügyben. - Az érzésem, hogy Albert Álmos és a megyei tanács elnöke, Demeter János azt akarják, hogy ne legyen nyugalom a megyében - fogalmazott Casunean SZDP-s képviselő, aki az RMDSZ helyi vezetőit hibáztatta amiatt, hogy nem sikerült aláírni a megyei szintű SZDP—RMDSZ egyezményt. Casunean leszögezte: ,,Albert Álmosnak éreznie kell, hogy Romániában él, ha pedig ez nem tetszik neki, elmehet Magyarországra." /(Benkő): Casunean Albert fejét követeli. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

Temesváron oktatási fórumot tartottak. Kiss Ferenc tanfelügyelő bemutatta, hogy Temes megyében az új évezredben némileg stabilizálódott a magyar nyelvű oktatás. A puszta fennmaradásért küszködő Ötvösdön idén nyolc gyermekkel indul az első osztály, de kis létszámú tagozatok is léteznek, összevont osztályokkal. A most záruló tanévben a magyar gyermekek fele többségi iskolába járt. Erdei Ildikó tanárnő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének oktatási alelnöke felvázolta, hogy a magyar oktatás iránt elkötelezett pedagógusok és lelkes szülők évről évre felkeresik a családokat, számba veszik az iskoláskorú gyermekeket. Halász Ferenc tanár, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: a több éves kitartó munka ellenére még nem sikerült lajstromba foglalni a magyarságnak azt a rétegét, amely nem olvas magyar lapot, nem hallgat magyar rádiót (Temesvári Területi Stúdió), nem tart kapcsolatot az RMDSZ-szel vagy más magyar szervezettel. A megyei elnök szerint ezeket az embereket egyedül az egyház tudná megszólítani. A jelek szerint az anyaországi kedvezmények sem éreztetik még a várt mértékben a hatásukat. /Fórum az oktatásról Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Jún. 12-én tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban a Kossuth-vetélkedő döntőjét. Az EMKE marosvásárhelyi szervezete által lebonyolított vetélkedőre 19 csapat nevezett be, s ebből 11 jutott el a döntőbe, ahol első helyen az Ákosfalvi Általános Iskola Nyárád csapata végzett. A második helyre a marosvásárhelyi 3-as iskola Székölyök csapata került. Harmadikként a csittszentiváni gyermekek Búvár csapata teljesített. /b.: Ha még egyszer azt üzeni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

A kolozsvári Progress Alapítvány nagy értékű ingatlant vásárolt Temesváron, amely a tervek szerint, a kedvezménytörvényt alkalmazó információs iroda mellett a helyi RMDSZ kulturális igényeit is szolgálja. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy a 170 négyzetméteres alapterületű, hétszobás ingatlanhoz hasonló területű pincehelyiség, udvar és több mint 500 négyzetméter területű kert is tartozik. A májusban vásárolt székház használatba vételét az idei őszre tervezik, annyi bizonyos, hogy a státusiroda mellett egy mintegy 50 férőhelyes gyűléstermet kívánnak kialakítani benne. Az RMDSZ ugyanakkor nem mond le a város szívében álló temesvári Magyar Ház visszaszerzésének gondolatáról sem. /(Pataki Zoltán): Értékes ingatlan került a temesvári magyar közösség birtokába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

A 75 éves Sütő Andrást köszöntötte a lap Múzsák irodalmi melléklete. Közölték Fodor Sándornak az íróhoz írt levelét, Nagy Pál, Sylvester Lajos, Lázok János méltató írását, Csoóri Sándor és Farkas Árpád hozzá írt versét /Az elszalasztott utak, illetve Az árnyalatokért/, részlet olvasható A Nehéz álom - Sütő András 70 éve című kötetből (Nemzeti Könyvtár, Budapest, 1997), továbbá az ünnepelt munkáiból is hoztak részleteket. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

Élesden hetedjére szerveznek nyár elején gyermek és ifjúsági programokat. Legfőképp sportvetélkedők sorjáznak június 9-16. között a kisebbek örömére, továbbá báb és színielőadást, valamint szabadtéri ügyességi versenyeket. /Ifjúsági hét zajlik Élesden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Murádin Jenő kötete /Fadrusz – két szobor 100 éve, Gloria Kiadó és Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ a tragikusan fiatalon elhunyt szobrászművésznek, Fadrusz Jánosnak állított emléket, aki a közismert, részben világhírű munkák alkotója, többek között a kolozsvári Mátyás-szobor, a zilahi Wesselényi-szobor és a pozsonyi Mária Terézia-emlékmű. A szobrok utóéletéről is szó esik a kötetben, így a szétzúzott zilahi Tuhutum-obeliszk történetéről is. /(németh): "Szívekben égjen a láng..." A Fadrusz-szobrok 100 éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/ A pozsonyi Mária Terézia-szobrot 1921-ben felrobbantották, a zilahi turulmadaras millenumi emlékművet beolvasztották. A zilahi Wesselényi-emlékművet először bedeszkázták, majd 1935-ben szétfűrészelték és raktárba vitték. 1942-ben újra felállították.

Önkéntes alapon, önkéntes kezdeményezésből született az a magyar nyelvű katolikus portál, amely a romániai katolikus élet eseményeit szeretné bemutatni. A www.catholic.ro mostantól elérhető az interneten. A szerkesztésén dolgozók szabadidejükből áldoznak rá, lehetőségükhöz mérten. Mindenki segítségét, munkáját szívesen fogadják a közös ügy érdekében. /Új internetes oldal – magyarul. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 16./

2001. szeptember 29-én átadták az Arad megyei Kisjenőn, a római katolikus plébánia udvarán az Ifjúsági Központot. Pántya Elemér kisjenői plébános megállapíthatta, hogy az eltelt hat hónap alatt ez a központ már sok érdekes rendezvénynek volt a színhelye. A földszinten található a hittanterem, egy javítóműhely és egy autógarázs, valamint itt vannak a fogadószobák. Az emeleten található a nagyterem, amely társas rendezvényekre igen alkalmas. Az ifjúsági csoport hetente tartja összejöveteleit. Március 15-én itt tartották megemlékező ünnepséget, amelyre meghívták Ujj János aradi történészt, aki az 1848-as eseményekről értekezett. A jó idő beköszöntével 10 különböző csoport fogja elkezdeni itt működését. Az első csoport a hittanra járó tanulók csoportja, a második az ifjúsági és felnőtt énekkar, van zenecsoport, indul a cserkészcsapat, van továbbá számítógépes csoport, ministránscsoport, lesz irodalmi körük is, fakultatív magyar oktatás/kör, Bibliakör és rózsafüzér-társulat. Településük nagy szülöttje dr. Boros Béla c. érsek, aki idén ünnepli 94. születésnapját, megünnepelik őt is, márványtáblával szeretnék szülőházát megjelölni. Visszakérnek egy épületet, amely a plébánia mellett található, ahol Caritas-székházat szeretnének berendezni. /Boér Jenő: Egy 800 éves település újjáéledő hitéletéről. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 16./

Jún. 16-án szülőfalujában, Pusztakamaráson köszöntötték a 75 éves Sütő András erdélyi magyar írófejedelmet az egybegyűltek. A református templomban a hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, valamint Csató Béla, marosvásárhelyi plébános. Amikor innen elmegyünk, kezdjünk életmentésbe, mondotta Csató Béla plébános, és először a lelki életet mentsük. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke vette át a szót. Ahogy nő és gyarapszik az életmű, mintha úgy fogynának el azok, akik olvashatnák, hangzott a figyelmeztető megjegyzés Vetési Lászlótól. Az ünneplők gyülekezete Mezőségi Tanulmányi Alapot hoz létre, jelentette be Vetési László, amelynek segítségével támogatják a szórványvidéken élő tehetséges gyermekek és fiatalok anyanyelvi továbbtanulását. Az ünnepi köszöntők sorát Bálint-Pataki József nyitotta meg, aki Magyarország miniszterelnökének, Medgyessy Péternek az üzenetét tolmácsolta. Ezek után köszöntötte Sütő Andrást Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség részéről, Farkas Árpád, Márkus Béla, Sylvester Lajos, Bogdán László, Bertha Zoltán, Nagy Pál, Kötő József, a pusztakamarásiak részéről pedig Szász Gyula. Sütő András megköszönte a hozzá címzett szavakat, kegyelettel említette föl mindazokat "az emlékbe költözetteket", akik nélkül e maradék nép nem létezne. Az ünnepi gyülekezet a templomból a szülőházhoz vonult, ahol Vetési László felolvasta Fodor Sándor üzenetét, majd Pálfy G. István közíró, a Hungária Televízió Közalapítvány elnöke mondott köszöntőt. A köszöntők sorát Kányádi Sándor zárta, aki, mint mondotta, aszúsodó szeretettel üdvözli a születésnapját ünneplő Sütő Andrást. Az írót az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület életműdíjjal tüntette ki. /Köllő Katalin: Ott álltunk, tehettünk-e másként? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17/

Szamosújvár a hét végén, a hagyományos Világosító Szent Gergely ünnepén találkoztak az örmények. Valamennyi hazai örmény közössége képviseltette magát. Budapestről két küldöttség is érkezett, a Magyarországi Örmények Szövetsége, illetve az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülete részéről. Mint mindig, az eseményen megjelent Pop Nicolae polgármester is. Az örmény katolikus szentmisét Jean Claude Périsset érsek, pápai nuncius együtt meghívójával, Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel celebrálta. A vendégek megtekintették a főtéri "Ararat" klubban megnyílt fényképkiállítást, amely hű tükörképet nyújt a helyi örmény közösség történetéről, szokásairól. /Erkedi Csaba: Örmények ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17/