Néhány napja Arad megyében is megalakult az RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés. Egyelőre nincs vezető bizottsága, de rövid időn belül, valószínűleg, sor kerül választmányi ülésére. Az aradi Reform Tömörülés ideiglenes elnöke Nagy István pécskai alpolgármester. Aradon heten vettek részt az alakuló ülésen: Nagy István, Borbély Zsolt Attila, Murvai Miklós, Hadnagy Dénes, Fekete Károly, Bálint Zoltán, Baracsi Levente. /Andó András: Aradon is megalakult a Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

A közel egy éve tartó válsághelyzet után visszaáll a régi kerékvágásba a bukaresti Hungarológia tanszék. Tavaly a tanszéket lefokozták A- ról B-szakra, ami kevesebb óraszámú tanítást jelentett. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya által kiadott Toborzó szerint a magiszteri képzést nyújtó ötödéven 10 helyet hirdet meg a tanszék évente Idén 15 pályázót vennének fel, de csak akkor, ha minimum 16-an jelentkeznek. Jövő tanévre újból "A" szakként indul a bukaresti hungarológia. /Bíró Hajnal: Mi szél fúj a hungarológián? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

A jún. 7-én véget érő pedagógusi áthelyezések során mintegy 400 versenydosszié sorsáról kellett döntenie Kolozs megyében a tanfelügyelőségnek. A legnehezebb a tanítók áthelyezése volt, 47 tanító állása maradt bizonytalan. Ezek sorsa ősszel fog eldőlni. A megyében tavaly az óvodai és általános iskolai oktatásban (0–8 osztály) 86 078 diák szerepelt a naplókban, az idén ez a szám 82 800-ra csökkent. A 2001— 2002-es tanévben 4240 osztály/csoport működött ezen a szinten, az idén már csak 4168-at sikerült beindítani. /Sz. Cs.: Bizonytalan tanítói állások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Ballag már a véndiák, a középiskolákban búcsúznak a végzős diákok. Csíkszeredában ezekben a napokban ballagnak a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a Venczel József Faipari Szakközépiskola, a Márton Áron Gimnázium, a Kájoni János Szakközépiskola, a Segítő Mária Gimnázium, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, a Székely Károly Gépipari Szakközépiskola diákjai, Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium, Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium végzősei. Hargita megyében összesen 2454 középiskolás, 779 szakiskolás, 167 inasiskolás végez. /Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Háromszék kilenc tanintézményben már jún. 8-án megtartották a kicsengetést. Így a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceum, a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Líceum, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, a Mezőgazdasági Líceum, a Kereskedelmi Iskolaközpont, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont valamint az erdővidéki Baróti Szabó Dávid Líceum, a kézdivásárhelyi Református Kollégium végzősei már ballagtak. Jún. 14-én a Nagy Mózes Líceum, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolacsoport és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum szaktanulóit, valamint a bodzafordulói Nicolae Balcescu Líceum diákjait csengetik ki, 15-én pedig a sepsiszentgyörgyi Szövetkezeti Iskolaközpont, a Művészeti Líceum, a Kós Károly Iskolaközpont, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, az Apor Péter, és a Gábor Áron Líceumok, valamint a bányászváros Baróti Szabó Dávid Líceumának szaktanulóit búcsúztatják el diáktársaik, tanáraik. A megye középiskoláinak nappali tagozatain 1168 tanuló, az estiben 10 osztályban 245 diák, míg a 25 szakiskolai osztályban 530-an végez. A megyében összesen 3112 nyolcadikos végez az idén, 2173 magyar és 939 román diák. /Némethi Katalin: Ballagás 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

Régi bányászati eszközöket, kordokumentumokat, a sóbánya régi és jelenlegi termékeit bemutató múzeum nyílik jún. 14-én a parajdi sóbányában. Seprődi Zoltán, a sóbánya vezérigazgatója elmondta, a múzeum elsődleges célja az, hogy az idelátogatók a korabeli eszközök, fotók, rajzok és helytörténeti ismertetők révén minél teljesebb belátást nyerjenek a székely sóbányászat több évszázados történelmébe. /Múzeum-megnyitó a parajdi sóbányában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Tiba Katalin óvónő fölvállalta: őszig Resicabánya govondári negyedében magyar óvodai és iskolai csoport beindításához szükséges gyermeket toboroz. Resicabányán vergődik a magyarság, kevés a magyar esküvő, kevés a magyar keresztelés. Resicabányán egyelőre magyar gyermek nélkül működik a 10 romagyermekből álló magyar nyelvű elemi. A magyar óvodai csoportba egyetlen magyar gyermek jár. Ciubotaru Simon katolikus plébános bejelentette: az induló magyar óvodai és elemi iskolai csoport rendelkezésére bocsát két, központi fűtéssel ellátott helyiséget a Govondár negyedi plébánián. A Nyugati Jelen fölajánlja a napi uzsonnát a leendő óvodásoknak, elemistáknak. /Gujdár Gabriella: Resicabányán elhatároztuk: lesz magyar oktatás Govondáron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Jún. 7-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a Plugor Sándor korai alkotásait bemutató kiállítás. /Rejtett kincsek közszemlén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Kézdivásárhelyi iskolák hírei szerepeltek a hetilapban. Jún. 6-án az Apor Péter Szakközépiskolába látogatott az ohioi Northern University egyetem tanára, dr. Ludányi András, kapcsolatteremtési szándékkal jött a mezőgazdasági szakközépiskolába. Az intézmény távoktatási központként is működni fog, ugyanis a bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem a következő tanévtől két szakot indít: közgazdasági menedzsment (6 év) és élelmiszer-ipari, minőség ellenőr-képzést (3 év, kollégium). - A Honismereti Szövetség, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A tudás forrásai címmel rendezett vetélkedő régió-szakaszán, Kolozsváron a Bod Péter Tanítóképző háromtagú csapata I. díjat szerzett. /(orbán-dimény): Kézdivásárhelyi iskolák hírei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

A koltói Általános Iskola tanári kara kollektív levélben elutasította az "etikátlan támadássorozatot", mely a tanárokat érte Erdélyi Naplóban (május 14-én, a "Tenni akarunk falujuk jövőjéért" című írásban) és a múlt heti Bányavidéki Új Szóban az "Oktatási fórum: tartjuk a formánk" című cikk révén. A két cikk szerint kizárólagosan a tanárokat illeti a felelősség az ottani állapotokért. Valójában a tanárok minden áldott reggel egy valakinek a jóvoltából ingáznak, mert koltói busz két éve egyszerűen nincs. Az iskolában nincs egy korszerű illemhely, a koltói polgárok fösvények arra, hogy akár közadakozásból egy egyszerű illemhely építtessék. "Alávaló rágalom", miszerint a tanárok késnek az iskolából, délidőben már távoznak s nem foglalkoznak a tanulókkal. Valójában a tanárok minden évben szerepeket taníttatnak be és előadásokat tartanak a gyermekekkel tanévkezdéskor, karácsonykor, tanévzáráskor, illetve a Petőfi-ünnepség alkalmával. /Replika: fájó igazságok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 7./

Az előző kormány egyik utolsó ülésén megtárgyalta és elfogadta a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó előterjesztést - derül ki a kormány hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának legutóbbi számából. A május 24-i dátummal, Orbán Viktor miniszterelnök által szignált kormányhatározatból kiderül: az előző kabinet megtárgyalta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztést, és azt a Magyar Állandó Értekezlettel folytatandó egyeztetés alapjául fogadta el. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek elmondta: az átadás-átvétel során ezzel kapcsolatban szóban semmilyen információ nem hangzott el. - Egyelőre nyomozunk azután, hogy mi a dokumentumok tartalma és miért nem került az ügy eddig nyilvánosságra - közölte az államtitkár. Hozzáfűzte: a külügyi tárca illetékes területi főosztálya egyelőre nem tud a dologról. Az MTI megtudta, hogy a kedvezménytörvény módosításával összefüggő kormányhatározatot a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) közösen terjesztette az Orbán-kabinet elé. A HTMH-nál az MTI érdeklődésére csak annyit közöltek, hogy egy vitaanyagról van szó, amelynek tartalma egyelőre nem nyilvános. /Kedvezménytörvény. Az előző magyar kormány módosítást készített elő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

A jún. 6-án és 7-én Bukarestben zajlott stabilitási paktum értekezlet résztvevői fontosnak tartják a jelenlegi államhatárok és a területi integritás elismerését a térség stabilitása szempontjából. A stabilitási paktum égisze alatt biztonsági kérdésekről rendezett parlamenti értekezlet résztvevői hangsúlyozták a regionális együttműködés fontosságát a térségbeli államok fejlődése érdekében, nyilatkozta a konferencia végén Adrian Severin. Emma Nicholson bárónő, Románia európa-parlamenti jelentéstevője hangsúlyozta: mind az Európa Parlament, mind pedig a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Paktum szempontjából Romániának egyedi fontossága van, tekintettel arra, hogy Bukarestben létrejött a szervezett bűnözés elleni harc központja. "Románia volt az egyetlen ország, amelyet kihangsúlyoztunk jelentésünkben és javasoltuk, hogy nyerjen felvételt az euro-atlanti struktúrákba", fejtette ki Nicholson bárónő. /Stabilitási paktum konferencia Bukarestben. A jelenlegi államhatárok elismerése nagy fontossággal bír Dél-Kelet-Európa stabilitása tekintetében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Kétséges, hogy Románia és Bulgária teljesíti a politikai stabilitásra vonatkozó NATO-követelményt, hadseregeik pedig túlméretezettek és korszerűsítésre szorulnak, írta az Economist Intelligence Unit a NATO-bővítésről készített jelentésében. "Vannak azonban olyan geostratégiai meggondolások, amelyek a NATO dél-kelet-európai bővítése mellett a Fekete-tenger térségében való bővítést vonja maga után. A térséget a szövetség egyik tagjához (Törökországhoz) "csatolja" és ezzel jobb lehetőséget biztosít a NATO ama törekvéseinek, hogy megőrizze a békét a Balkánon", áll az elemzésben. /Ingatag Románia és Bulgária politikai stabilitása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A decemberben, Koppenhágában megrendezésre kerülő értekezleten Dánia javasolni fogja az EU tagállamainak, hogy az unió nyújtson kiegészítő pénzügyi támogatást Románia és Bulgária csatlakozási erőfeszítéseinek, továbbá állapítson meg egy új menetrendet és hivatalos befejezési időpontot a csatlakozásra történő felkészülés tekintetében, jelentette ki Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő azt követően, hogy jún. 7-én találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A román csatlakozási folyamat támogatását Adrian Nastase is szükségesnek látja, szerinte ezáltal csökkenthetők a tagállamok és a tagjelöltek közti gazdasági különbségek. /Dánia csatlakozási határidőt javasol. Adrian Nastase a dán kormányfővel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Sógor Csaba szenátor beszámolt arról, hogy a szenátusban Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora Antonescu mellett állt ki. Erre Sógor Csaba szenátor reagált. Beszédében Antonescutól idézett: "Személy szerint a teljes besszarábiai és bukovinai zsidó elem erőszakos migrációja mellett vagyok, át kell dobni őket a határon"; illetve "teljesen mindegy számomra, hogy a történelemben barbárnak könyvelnek-e el, vagy sem". S még azt is mondta: "Ha szükséges, gépfegyverrel lőjetek". A szenátor által idézett szövegrészek a minisztertanács 1941. július 8-i ülésén hangzottak el. A kormánypárt részéről Adrian Paunescu kapcsolódott be a vitába, védve Antonescut. Paunescu a hazai magyar sajtó ellen is kirohant: Elfogadhatatlannak tartom, hogy a szenátusban az RMDSZ vezetőinek feltett sorozatos kérdéseimre és felkéréseimre, miszerint határolódjanak el a magyar nyelvű sajtó gyalázatos túlkapásaitól, elzárkóznak a válaszadástól. E túlkapások megkérdőjeleznek mindent, ami maradandó a mi alkotmányunkban, alapjában véve a mi létformánkat. Követelem, hogy Frunda úr válaszoljon nekik egy újság hasábjain, öv alatti ütésekkel. Azon a tájékon, ahol – megkérném – többet ne támadjon, mert én még akarok gondot okozni a sajtónak azon gyermekek által, akiket ezután szándékszom csinálni...". Paunescu a szenátusban Frunda Györgyhöz intézte a következő szavakat: "Azt szeretném mondani az ügyvéd úrnak, nem lehetetlen, hogy megérje azt az átkot, hogy történelmi távlatban lábjegyzetben azt írják neve mögé: Jó és rossz ügyek ügyvédje Adrian Paunescu korából." /Sarány István: Napirenden Antonescu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

A román politikai pártok eltérő véleménnyel, a román sajtó pedig elutasítással fogadta, hogy a szenátus megszavazta a válaszadás jogáról és a helyreigazítási kötelezettségről szóló törvény tervezetét. Az írott sajtóra és a hírügynökségekre vonatkozó törvény kezdeményezője Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter volt, aki a kezdeményezést követő viták során egy "tréfásnak" szánt nyilatkozatában arra figyelmeztette az újságírókat, hogy "az élet rövid, az egészség pedig drága kincs". A miniszter meggyőződését osztották a Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) szenátorai, így a szenátus máj. 6-án elsöprő többséggel megszavazta a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) szenátorai nemmel szavaztak. A törvény szerint mindazok a természetes személyek, akik úgy érzik, hogy jó hírnevüket veszélyeztette a sajtó, bármilyen formában jogosultak válaszadásra, illetve helyesbítés kérésére. A jogszabály szerint az írott sajtó köteles a választ, illetve a helyesbítést közzétenni. A válaszadás jogának elutasítása esetén a bíróság kötelezheti az érintett sajtóorgánumot a közlésre 25 millió lejtől 100 millió lejig terjedő bírság kiszabása mellett. A válaszadás, illetve a helyesbítés kérésének joga akkor illet meg valakit, ha a sajtó "valótlan állítást" közölt róla. A törvény nem tér ki arra, hogy mi különbözteti meg a valótlan állítást az újságírói véleménytől. A román lapok - pártállástól függetlenül - antidemokratikusnak, a sajtószabadságot durván sértőnek minősítették a szenátusban megszavazott tervezetet. A tervezetet némileg enyhébb formában fogadta el a képviselőház, ezért a két változatot egyeztetni kell, hogy törvény születhessen belőle. /Súlyosan sérült a sajtószabadság. A román lapok szerint a replika törvénye demokráciaellenes. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A Világbank 246 ezer dolláros vissza nem térítendő támogatást nyújtott Romániának a szegénység felmérési módszereinek kifejlesztésére, valamint a kormányfőnek alárendelt megyei szegénységellenes bizottságok műszaki felszerelésére. Az összeget kizárólag az alacsony jövedelmű személyek támogatására és a szegénység csökkentésére használják. A 246 ezer dollár kiegészíti azt az 50 millió dollárt, amit a Világbank a szociális ágazat fejlesztésére utalt ki, valamint a kormány 52 ezer dollár értékű hozzájárulását a szegénységet csökkentő programok kidolgozásához. /Szegénységcsökkentési programot finanszíroz a Világbank. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jún. 5-én oktatási fórumot rendezett a Nyugati Jelen napilap Aradon. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta, hogy nehéz helyzetben van az Arad megyei magyar nyelvű oktatás. A megyében 58 oktatási egységben folyik magyar nyelvű oktatás, kezdve a négygyermekes nagylaki elemi iskolától a 800 fős Csiky Gergely Iskolacsoportig. Létszámban a Csikyt követi a pécskai iskola százegynéhány tanulóval és az aradi huszonegyes iskola. A járható út továbbra is a kis létszámú osztályok, magyar iskolában. A szakszervezetek aláírtak a kormánnyal egy megállapodást, amely szerint a pedagógusok fizetését megemelik, ugyanakkor csökkentik a pedagógus-létszámot. Arad megyében szeptemberig 240 állást kell leépíteni, mert ennyivel kevesebb a béralap. Jelen folyik az osztályok összevonása. Három nagy gond van: az elvándorlás, a vegyes házasságok, végül az, hogy nem magyar iskolába adják a gyermekeket, ez főleg Aradon és Pécskán gyakori. Egyes magyarországi iskolák toborozzák a gyermekeket.  Több tanár megpróbálja meggyőzni a gyermeket és szülőt arról, hogy román tagozatról átjöjjenek a magyar tagozatra. – A peremvidéki iskolák előbb-utóbb el fognak tűnni. Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója: idén 400 családot látogattak meg, összesen huszonnyolc gyermeket tudnak toborozni.  Király András megyei RMDSZ-elnök: Arad megyében kb. 55 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Arad Vlaicu negyedének csaknem 4000 magyar lakója van, az iskolában mindössze száz gyermek tanul magyarul. Ugyanabban az iskolában 67 magyar gyermek román tagozatra jár.  Murvai Miklós mérnök megjegyezte: Szomorú, hogy tizenkét éve sem az RMDSZ-nek, sem a tanügyi vezetőinknek nincs kidolgozott stratégiája az oktatásra vonatkozóan. Éder Ottó tanár leszögezte: mindent megtett a minőségi oktatás érdekében. Akivel nem volt elégedett, máshová tanácsolta. Megkapta az értékelést, hogy ellenségeskedést szít a tantestületen belül. Az RMDSZ elszabotálta a 3 millió forint értékű tanfelszerelést, személyesen Tokay Györgyöt kérte rá, hogy hagyassa jóvá. Nem tette. Az Alma Mater Alapítványnál puccskísérlet történt. "Én kényelmetlen voltam, mert beleláttam a kártyákba, s ezért le kellett engem váltani" – jelentette ki. Tokay György pontosított: Éder Ottó nem tudta, a papír elkerült Markó Bélához, érdeklődtek a HTMH-nál, azt ígérték, hogy rendben lesz. /Jelen-fórum. Felelősséggel oktatásunk jelenéről, holnapjáról (I.). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8., II.: jún. 11./

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

Czegő Zoltán költő, szerkesztő, esszé- és újságíró, az erdélyi második Forrás-nemzedék tagja 1966-tól publikál verseket. Első verskötete a Pogány liturgia (1970). Ezt követte a Titkos délután (1973), Ezen a parton (1978). Publicisztikai írásgyűjteménye: Ember a Kénostetőn (1981). Lírai vallomáskötet a Nyár, köd alatt (1983). Az 1988-tól Magyarországon élő költő Lelkek világzuhatagba (1996) című verskötete után jelent meg a Muskátlis Európában című lírai publicisztikai és esszégyűjteménye (2000). Legújabb könyve a Hetednap után című verskötet. Költői világképére jellemző bizonyosság: a kegyelem hite az emberi történelemben, az emberiség üdvösségtörténetében. /Cs. Varga István: ,,A lélek nem oxidálódhat". = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

Vajdasági orvosok egy csoportja érkezett a Szilágyságba. Dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság elnökségi tagja, több éve rendez orvostalálkozókat, amelyeken ezúttal nem a szakmai megbeszélések, hanem a személyes emberi kapcsolatok ápolása a cél. A magyar tájegységek történelmének és kultúrájának jellegzetességeit szeretnék megismerni és megismertetni a kollégákkal is. Jún. 6-án érkezett Szilágysomlyóra a 21 vajdasági orvos — családostól —, másnap Erdély hajdani fővárosával, Kolozsvárral ismerkedtek. Jún. 8-án a Szilágyságot járják, Zilahon, Zsibón Ady Endre és Wesselényi emlékeit kutatva. Dr. Széman Péter a Magyar Egészségügyi Társaság segítségével tíz éve szervezi Szilágysomlyón a szakmai orvoskonferenciákat. A kárpátaljai látogatások és az ottani orvosok szilágysági fogadása után most a délvidékiekkel akarnak megismerkedni, barátkozni. /Farkas F. Lajos: Magyar orvosok határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Immár tizenkettedik esztendeje, hogy minden év május utolsó hétvégéjén megrendezik Kolozsváron az iskola névadójáról, Apáczai Csere Jánosról APÁCZAI NAPOKNAK keresztelt rendezvénysorozatot. A megnyitón filmezett a Duna Televízió. A rendezvények, vetélkedők nagy részét nem a tanárok, hanem a diákok szervezték. Minden évben Wolf Rudolf igazgató köszöntőjével és az Apáczai-szobor megkoszorúzásával veszi kezdetét a rendezvénysorozat. Az Erdélyben egyedülálló magyar általános iskolai képzőművészeti V. osztály tárlatmegnyitója következett. Volt – többek között - környezetvédelmi és másfajta vetélkedő, irodalmi előadóest, a Szarkaláb néptánc együttes is fellépett. /Széman E. Rózsa (X. A.), Adorjáni Anna (XI. A.): Apáczai Napok 2002 — Visszapillantó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Kolozsváron, a Korunk Galériában állította ki Bencsik János grafikus munkáit. A jelenleg Magyarországon élő művész a Korunk Galériába valamelyest hazajött, hiszen mindjárt a szerkesztőségi tárlatok indulásakor, 1973-ban, majd jó tíz év múltán 1984-ben is volt itt kiállítása. /Németh Júlia: A vonalak fogságában. Bencsik János kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

73 esztendős korában, Trelleborg kórházában elhunyt Erdős Irma /Nyárádkarácsonyfalva, 1929. szept. 8. - Trelleborg, Svédország, 2002. máj. 2./, a marosvásárhelyi, erdélyi, majd a nyugati szórványmagyarság egyik legjelentősebb színművésze. A magyar versmondás apostolaként szolgálta nemzeti kultúránkat a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és Amerikában egyaránt, férje, dr.Bartha István oldalán és támogatásával. Sok kortárs magyar költőt ő szólaltatott meg először a szórványmagyarság színpadain, nemegyszer Erdélyben is. Ravatalánál Molnár-Veress Pál, a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetek Közösségének lelkésze szolgált a feltámadást hirdető igével. Hamvait a nyár folyamán a marosvásárhelyi református temetőben helyezik örök nyugalomra. Erdős Irma a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult. 1952-től a marosvásárhelyi Székely Színház tagja és a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola beszédtechnika tanára lett. 1973-ban házasságkötése révén került ki Svédországba, ahol "egyszemélyes színházat" alapított, azaz versműsorokkal, esszékkel, elbeszélésekkel kereste fel a nyugati szórványmagyarság közösségeit, sok-sok verset, esszét, elbeszélést vitt el a magyarok elszórt szigeteire. Így jutott el 1997 során Erdély több településére, többek között Zilahra is, ahol hosszasan ünnepelte közönsége. /Gáspár Attila: Erdős Irmára emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Megjelent Papp Annamária Szögesdrót /Háromszék Lap- és Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című riportkötete. A hadifogság és a nem katona létükre is rabságba hurcoltak gyötrelmeit elszenvedett erdélyi magyar emberek visszaemlékezéseit tartalmazó írások az elmúlt hét év alatt jelentek meg a Szabadság hasábjain. A könyv három nagy fejezetre oszlik: Magyar honvédek szovjet fogságban; Magyar honvédek nyugati fogságban; Polgárok szovjet fogságban. /Ö. I. B.: Szögesdróttal a szabadságért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jelenleg a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán tanuló kispapok összlétszáma 109. Ebből első éven 23, másodéven 20, harmadéven 10, negyedéven 17, ötödéven 8, hatod-éven 13, a gyakorlati éven 18 növendék van. Az egyházmegyék szerinti eloszlás a következő: gyulafehérvári főegyházmegye 64, a temesvári és a szatmári egyházmegye egyaránt 18, váradi egyházmegye 7, kárpátaljai apostoli kormányzóság 2 fő – a kispapok Mégis című folyóiratának "népszámlálása" szerint. /Kispapok létszáma. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 9./

Harminc évvel ezelőtt alakult meg a Vox Humana, a híres sepsiszentgyörgyi kórus. A jún. 8-i jubileumi ünnepségen a Vox Humana útjára bocsátja első, Laudate Dominum című CD-jét, és zászlót is avat. Szilágyi Zsolt karnagy, a Vox Humana ,,lelke" alapító tagja a kórusnak, az indulástól kezdve irányítja a ,,csapatot". A Megéneklünk, Románia fesztiválsorozaton a legelsőtől egészen addig, ameddig tartott, tehát 1977-től 1989-ig, mindig első díjat nyert a Vox Humana. Emellé aztán jöttek a csíkszeredai régizene-fesztiválok, majd a kiszállások, énekeltek Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Déván, Temesvárt, Bukarestben, Brassóban, a megyében sokszor. Voltak rádió- és tévéfelvételek. A vidéken az egyedüli együttes volt, amely 1989 előtt el tudott jutni kétszer is Olaszországba, ahonnan a két versenyről három díjat hoztak haza. 1982-ben egy arezzói verseny után Rómába is eljutottak, ahol fogadta őket II. János Pál pápa — és magyarul szólt hozzájuk. Emiatt a belügyi szervek kihallgatták, zaklatták őket. /Váry O. Péter: 30 éves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./ A Vox Humana kamarakórus fennállásának harmincadik évfordulóján rendkívüli hangversenyre került sor a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Fellépett a Csiky Csaba vezette marosvásárhelyi Musica Humana kamarakórus, valamint a sepsiszentgyörgyi Pro Musica és a Cantus Firmus vegyes kar. Az ünnepi hangverseny keretében megszentelték a kórus zászlóját és bemutatták az együttes első önálló CD-jét. /(Ferencz): Harmincéves a Vox Humana. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Jún. 8-án tartotta az aradi RMDSZ-szervezet közgyűlését, amelyen Király András elnök megtartotta egyéves beszámolóját. A küldöttgyűlés fő témái között volt a Csiky Gergely iskolacsoport igazgatóváltása. A Reform Tömörülés /RT/ tagjai, szimpatizánsai kiálltak Éder Ottó mellett. Király András kijelentette: az RMDSZ jónak látta megvonni a politikai támogatást a Csiky volt igazgatójától, Nagy István művelődési alelnök szerint tulajdonképpen kirúgták Éder Ottót. Az RT támogatók elérték a napirend módosítását, így a küldöttek szavaztak: visszavonja-e az RMDSZ Éder Ottó tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását. 53-19 arányban az RT hívei diadalmaskodtak, így várhatóan a napokban korrigálják a volt igazgatóról készített jellemzést. - Egyelőre megvizsgáltatjuk a szabályzat-felügyelő bizottsággal, mennyire jogos ez, nyilatkozta a gyűlést követően Király András elnök. Azonban Éder Ottómak nem sikerült elnyernie az RMDSZ oktatási alelnöki posztját. Ellenjelöltje, Nagy Gizella (a 10-es számú iskola aligazgatója) 17-11 szavazati aránnyal győzte le a Csiky Gergely volt vezetőjét. A küldöttgyűlésen elhangzott egy megdöbbentő kérdés: kit képvisel a megyében az érdekvédelmi szervezet? Az Arad megyében élő mintegy 55 000 magyarból alig 4400 RMDSZ-tag. A megyeszékhelyen 2600, vidéken 1800 személy rendelkezik tagsági könyvvel. Jóval kisebb azoknak a száma, akik eleget is tesznek az ezzel járó kötelezettségeknek: 12 olyan település van, ahol az elmúlt években egyáltalán nem fizettek tagsági díjat. Egyre inkább románok is a magyarok érdekvédelmi szervezete felé húzódnak Aradon. Ez abból is kitűnik, hogy a megye egyike annak a két választási körzetnek, ahol az RMDSZ által szerzett szavazatok száma nem csökkent az 1996., illetve 2000. évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Az elnökség nem tartja kizártnak, hogy rövid időn belül román polgárok is igényeljék az RMDSZ-tagságot. Ennek "oka" a szervezet által nemrég beindított önsegélyező pénztár, amely akár 10 millió lejes kölcsönt is kész szolgáltatni az érdekvédelmi szervezet tagjainak. Búza Gábor szociális és jogi alelnök szerint több román nemzetiségű aradi lakos is érdeklődött már az RMDSZ-nél, hogyan juthatna hozzá a pénzkölcsönhöz. /Andó András: Románok pénzért kacsingatnak az RMDSZ felé. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese leszögezte: a református egyházkerületben 550 épületet igényelnek vissza. Mindegyik egyházközség visszakéri az egykor tulajdonában lévő földterületeket, erdőket és épületeket. Az egyházfők közelmúltban tartott tanácskozásán a kormány azon törvénytervezetéről volt szó, amelyet a parlamentben tesznek le az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Sajnos e tervezet hiányos. Az egyházfők úgy találták, hogy a szövegben elrejtették a halogatás, vagyis a soha vissza nem adás lehetőségét. Ezért egységesen arra az elhatározásra jutottak, hogy az eltulajdonított középületeket nem tíz év múlva, hanem tizedrészüket azonnal visszakérik, a többit pedig a következő öt évben. Az RMDSZ felé is megfogalmazódott, hogy ezt az álláspontot kellene képviselni. Az egyházak azokat az ingatlanokat sem kapták vissza, amelyeket kormányrendelettel visszaadtak. /L. M.: A reformátusok 550 épületet igényelnek vissza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 10./

Jún. 8-án az RMDSZ Maros megyei szervezete által összehívott A magyar nyelvű oktatás és kihívásai Maros megyében című tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok tisztségviselői, az egyházak és a pedagógusszervezet képviselői vettek részt. Nagy F. István, az RMDSZ Oktatásügyi Főosztályának vezetője, Dónáth Árpád, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere tartott előadást. Nagy F. István kiemelte: bár 1989-hez képest 2001-ben a felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók száma is megháromszorozódott, a román hallgatókéhoz hasonlóan, arányuk változatlan maradt, tehát az összes romániai egyetemi hallgatóknak ma is csak a 4,3 százaléka magyar nemzetiségű, ezen belül pedig a tanulmányaikat magyar nyelven végző egyetemisták száma mindössze 1,4 százalék. Azt a tendenciát, miszerint csökken a magyar egyetemi oktatás hallgatói utánpótlása, a közoktatás, a középiskolai képzés mennyiségi és minőségi fejlesztésével lehetne megállítani - vélekedett az előadó. Az 2000-2001-es tanévben összesen 2367, az országos hálózat 9,7 százalékát jelentő iskolai intézményben folyt magyar nyelvű oktatás, ezeknek egy részét a minimális gyermeklétszámmal működő falusi iskolák jelentik, amelyek közül sok a megszűnés határához közelít. A tagozatos iskolákban a magyar diákok részére kifejezetten előnytelen, mert a tantárgyak egy részét - nyelvek, zene, ének, rajz, testnevelés stb. - román anyanyelvű pedagógusok tanítják, a tagozatok önállóságát illetően nem működik az intézményi autonómia, az iskola élén illetve a vezetőtanácsban nem biztosított a magyar tanerőknek a gyermeklétszámmal arányos képviselete. A magyar lakosság körében az országosnál is kisebb természetes népszaporulatot a kivándorlás és az asszimiláció is súlyosbítja. Maros megyében az iskolai népesség 31 százalékát képezik a magyar ajkú diákok, s számuk 2001-02-ben 2109-cel csökkent. A líceumi osztályok száma a tervezett 47 helyett az osztályonkénti tanulólétszám felemelésével 42-re csökkent (+15 szakiskolai és 3 inasiskolai osztály), ami a nyolcadikat végzett diákok 75 százaléka számára biztosít helyet. A 19 marosvásárhelyi általános iskolából 18-nak román nemzetiségű igazgatója van, 18 líceumból 15-nek szintén, s a tanfelügyelőségen a 20-ból mindössze négy szakfelügyelő magyar. /Látlelet az oktatásügyről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ Dáné Károly arról tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen az Unirea Líceumban a magyar osztályok száma csökkent, a pedagógiai líceumban pedig - ahol eddig is több román osztály volt, mint magyar, mostantól még nyilvánvalóbb lesz az eltolódás a román osztályok javára. Több helyen volt túljelentkezés, azonban egyedül a román tagozaton adtak még egy osztályt. Az A. Persu sofőriskolában tavaly indult egy magyar szakiskolai osztály, az idén már nem. Marosvásárhelyen 19 általános iskolából egynek van magyar igazgatója, a többiben magyar aligazgató van. 18 líceumból háromnak van magyar igazgatója, a többiben nem mindenütt van magyar aligazgató. Sőt létezik négy olyan iskola, ahol nincsenek magyar osztályok, például a kereskedelmi líceumban, ahol gazdasági és közigazgatási szakembereket képeznek. Tehát létezik az új közigazgatási törvény, de nem képeznek magyar középkádereket. Egész Maros megyében nincs ilyen profilú magyar osztály. Egyetlen magyar mezőgazdasági osztály sincs, pedig Szászrégenben, Segesváron, Ludason, Radnóton és Marosvásárhelyen működnek ilyen profilú líceumok. – A felmérésekben magyar tagozatokról beszélnek, de ilyenek nincsenek, csak magyar osztályok vannak, pontosabban vegyes tannyelvű osztályok. A román nyelv, irodalom mellett Románia földrajzát, történelmét, a szaktantárgyakat, az idegen nyelvet, a sportot románul oktatják a magyar gyermekeknek. Az is előfordul, hogy a román igazgató szigorú utasítására a magyar tanár a magyar gyermekeknek az informatikát román nyelven adta elő. Maros megyében jelenleg a nyolcadik osztályt végzett román gyermekek 64 %-a kap helyet líceumban, a magyar osztályt végzett gyermekeknek mindössze 49 %-a tanulhat tovább magyar tagozaton, a többi román osztályba fog menni. Marosvásárhelyen tíz román informatika osztály indul, magyar nyelvű mindössze három. /Máthé Éva: Furcsa jelenségek a Maros megyei tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./