A BBTE teológiai karának célja olyan teológiailag képzett világiak felkészítése, akik hitoktatóként, történelem- vagy nyelvtanárként, illetve különböző más egyházi és civil intézményekben szolgálatot teljesítő értelmiségiként a keresztény értékeket képviselik a társadalomban. A végzettek feladata a bekapcsolódás a helyi egyházi közösségek megújítására irányuló munkába. A kar hallgatói teológiai tanulmányaik mellett egy második szakot is végeznek: történelmet, illetve magyar vagy egy idegen – angol, német, francia – nyelvet és irodalmat tanulnak. A teológiai alapképzés négy éves. Az alapképzés befejezése után lehetőség van igény szerint doktorátusi tanulmányok végzésére. /Felvételi tudnivalók a kolozsvári teológiai karon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./

Hesz Márta SJC (Jézus Szíve nép-leánya) szívből fakadó írásait évek óta közölte a Vasárnap hetilap. Szívhangon /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad/ címen megjelent könyvét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatta. /Szívhangon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./

Nagyváradon a tanács RMDSZ frakciója tervezetet készített elő a városháza melletti Antonescu utca nevének megváltoztatására. A május 30-i tanácsülésen dühödten támadták pártszínüktől függetlenül a városatyák az RMDSZ-javaslatot. Kézről kézre adták az Antonescu-életrajzot, a több oldalas összeállításban a nagyváradi egyetem történésze, dr. Mihai D. Drecin ecsetelte a "nemzeti hős" tetteit. Egyes felszólalók szerint Antonescu háborús bűnössége és fasiszta mivolta nem bizonyított, a napokban e téma megvitatásáért összeül a Román Akadémia. Néhány tartózkodás mellett az egész tanács elutasította az RMDSZ javaslatát. Az Antonescu utca megmaradt. /Balla Tünde: Nemzeti össztűz Antonescuért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Romániának a Fekete-tenger térségében fekvő országokban levő képviseleteivel való találkozó olyan esemény, mely a Fekete-tengert állítja a román diplomácia középpontjába, nyilatkozta jún. 1-jén Mamaián Mircea Geoana külügyminiszter a román nagykövetekkel való találkozóján. Geoana szerint a Fekete-tenger maximális jelentőségre tett szert Európa és Románia számára. A külügyminiszter kijelentette, a román nagykövetségek segítségével azt szerette volna megítélni, milyen módszerekkel lehet célratörőbben képviselni a gazdasági és politikai együttműködési román exportokat a Fekete-tenger térségében levő országokkal, számot vetve ugyanakkor azzal is, hogy Románia "a Nyugat kapuja a Kaukázus és Közép-Ázsia térsége felé". A román hivatalos személyek azt is elemezték, hogyan lehetne a Fekete-tenger partját és Konstancát "a román befolyás igazi tevékenységi hálózatává tenni a Fekete-tenger térségében és tovább". /Hatékonyabb együttműködést a Fekete-tenger térségének országaival. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Demeter János a Romániát képviselő öt küldött egyike lett volna a Helyhatóságok Európai Kongresszusán, amely az EU égisze alatt jún. 3—5-e között ülésezik az ismert francia városban. Az ülésszak napirendjén a romániai közigazgatási reform helyzetéről szóló jelentés megvitatása is szerepel. Tekintve, hogy Háromszéken a központi hatalmat képviselők sorozatosan keresztbe tesznek az önkormányzatnak, úton-útfélen fékezik a regionális politika megvalósulását, gáncsoskodásaikkkal akadályozzák a helyhatósági döntések alkalmazását, Demeter János úgy véli: ő maga nem szavazhatja meg tiszta szívvel a Strasbourgban előterjesztendő jelentést. Ezért úgy döntött, nem utazik el, részletes feljegyzést küld az államvezetésnek, a törvényhozás két háza elnökeinek, a kormányfőnek, amelyben kifejti álláspontját a prefektúra, illetve a megyei tanács, a közigazgatás és a kormányszervek kapcsolatáról. Amennyiben beterjesztésére sem kap érdemi választ s tovább folytatódik a regionális törekvések elleni politika, akkor a dokumentumot eljuttatja az Európai Régiók Közgyűlése vezetőtestületéhez. /(Flóra Gábor): Nem utazott Strasbourgba Demeter János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Tudomány és önismeret Erdélyben, 1990–2001 címmel első tudományos konferenciáját tartotta jún. 1-jén a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézete. Tonk Sándor fejtette ki véleményét a mai erdélyi tudományosság helyzetéről. Létezik erdélyi, magyar és egyetemes tudományosság, ezt pedig egységben kell elfogadni. Feladat: működtetni a tudományos műhelyeket, szorgalmazni az egységes erdélyi magyar tudományos munkát. Ugyanakkor elérkezett az ideje az anyaországi és az európai tudományos élettel való integrációnak. A kolozsvári születésű, New Yorkban élő és 95 éves kora ellenére ma is aktívan dolgozó dr. Óváry Zoltán immunológus professzor, a szakma elismert nagysága, szülei emlékére és az erdélyi magyar tudományosság iránti elkötelezettsége jeléül 21 ezer dollárt adományozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. Részt vesz az egyetem nemzetközi védnöki testületének megszervezésében. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetéről tartott ismertetőt. A tíztagú Tudományos Tanács által vezetett intézet célja az erdélyi magyar kutatási tevékenység elősegítése, a magánegyetemi hálózat nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása. Jelenleg a három színhelyen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) 40 oktatóval, 14 magánegyetemi hálózati kutatási program bonyolódik le. A külső kutatási programok száma 50, ezeken 137 személy (zömükben fiatalok) vesz részt. A doktori ösztöndíjprogram 57 személyt érint (30 Magyarországon, 1 Nyugat-Európában, 26 pedig itthon doktorál). A Scientia Kiadó eddig 6 szakirányban összesen 9 kötetet jelentetett meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés színvonalának erősítése érdekében vendégtanári program és szakkollégiumok működnek. Eszményük a teljes szerkezetű erdélyi magyar társadalom. A konferencia plenáris előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: Megtartotta első konferenciáját a Kutatási Programok Intézete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Jún. 1-jén II. János Pál pápa fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihail Dobrét. A pápa kifejtette, reméli: hogy a romániai ortodox és katolikus egyházak között aláírt egyezményekben foglalt kitételek megvalósulnak. Arra van szükség, mondotta a pápa, hogy a hatóságok megfelelő megoldást találjanak az elkobzott egyházi javakat visszaszolgáltatásra, amelyek lehetővé teszik a katolikus egyháznak a restitúciót. Erre azért van fokozottan szükség, hogy e javak birtokában az egyház betölthesse hivatását. /Restitúciót sürget a pápa. II. János Pál fogadta Románia új vatikáni nagykövetét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

"Kifelé a románokkal az iskolából!" – olvasható a Monitorul de Brasov máj. 29-i számának címoldalán. "Az Áprily Lajos Középiskolában tanuló magyar diákok szülei a román osztályok kilakoltatását kérik"- írta a brassói lap, a magyar szülők arra panaszkodtak, hogy az épület túlzsúfoltsága káros hatással van az oktatásra és a diákok egészségére. A román szülők is beadványt küldtek az oktatási tárcához, mivel a magyarok meg akarják szüntetni iskolájukat. A cikk ismerteti az Áprily igazgatója, Nedeczky László állásfoglalását is a magyar szülők kezdeményezte beadványhoz mellékelt aláírásgyűjtés kapcsán: "Nem ismeretlen számomra a szülők indítványa, egyetértek velük, de igazgatóként nem tudok ebbe belekeveredni." Az RMDSZ sajtótájékoztatón Kovács Attila Brassó megyei elnök ismertette az érdekvédelmi szervezet álláspontját: nem szegregációról, szeparatizmusról van szó, csupán azt kérjük, ami a mienk. Emlékeztetett rá: egyezségük a kormánypárttal az iskolakérdés megoldására és ez folyamatban van. A magyar szülők 1990 óta készítettek beadványokat. Azt kérték, hogy Áprily Lajos Középiskola önálló magyar iskola legyen. Brassó megyében még ma sincsenek magyar nyelven kiírva az intézménynevek, a települések határába tett táblákat pedig ismeretlen tettesek lemázolják. /(Tóásó Áron Zoltán): Sajtóprovokáció indult Brassóból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Máj. 31-én és jún. 1-jén tartották a Szabédi-napokat nevű rendezvénysorozatot, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében. A Házsongárdi temetőben a koszorúzásnál Fodor Sándor mondott beszédet. Kolozsváron, a Tranzit Házban a jelenlévők megtekinthették a Felmentő levél című dokumentumfilmet. A film forgatókönyvét Csiki László írta, Kántor Lajos Erdélyi sorskerék című kötete alapján, a költő szerepében pedig Bíró József színművészt láthattuk. A Szabédiről szóló film után levetítették a Video-Pontes Filmstúdió Wass Albertről szóló dokumentumfilmjét is. Jún. 1-jén megkoszorúzták a Szabédi Emlékházat. Az emlékház az EMKE tulajdonában van, és a Szabédi László kéziratos hagyaték mellett itt őrzik a Méliusz József, Balogh Edgár, és részben a Kacsó Sándor írói hagyatékát is, számítógépes rendszerbe szedve. Kötő József, az EMKE elnöke, hangsúlyozta: napjaink kisebbségi önépítésének egyik legfontosabb problémája az intézményépítés. Az emlékházban levő közgyűjtemény évenként gazdagodik, és "erre nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen a múltunkat eltüntették a levéltárakban, a jelenünket nem gyűjtik, és ezáltal elvesztődik a jövőnk is", mondotta Kötő József. Kántor Lajos szerint ha arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy ki képviseli méltóképpen a magyarságot, akkor a Szabédi-féle tanulságok, törekvések — negatív és pozitív értelmükben is — értékben a legfontosabbak. /Köllő Katalin: Véget értek a Szabédi-napok. Eszmeiségét minden időben a magyarság sorsához kötötte... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Jubileumot ünnepelt jún. 1-jén a magyar újságírás a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: 10 éve, főleg dr. Cseke Péter kezdeményezésére indult be a szak, a hatodik végzős évfolyam 13 fős. /Somogyi Botond, Nagy Vajda Zsuzsa, Nagy Ildikó, Kolozsvári Emese, Csurulya Szidónia, Sándor Boglárka Ágnes, Balázsi-Pál Előd, Szilágyi Erzsébet, Forrai Réka Szerénke, Kiskasza Kinga, Rácz Éva, Orbán R. Katalin és Kiss Olivér - mindegyikük közölt már a Szabadságban/. A negyedéves újságírók ballagásán dr. Cseke Péter, a kar dékánhelyettese a pálya nehézségéről és szépségéről beszélt, Csép Sándor, a MÚRE elnöke a tanintézmény fontosságára tért ki. /Póka János András: Tizenhárom újságíró búcsúzott a diákévektől. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Jún. 1-től interneten /www.radiomures.ro/ is élőben hallhatók a Marosvásárhelyi Rádió műsorai. Egyelőre a román és magyar nyelvű internetoldalak készültek el, nemsokára a német, angol változat is működőképes lesz. A rádiók hallgatottságáról készített közvélemény-kutatás szerint a Marosvásárhelyi Rádió a leghallgatottabb a többi rádióhoz viszonyítva. A legjobb vitaműsorok is a Marosvásárhelyi Rádióban vannak, a legnépszerűbb a Rádióújság rovat. A magyar szerkesztőségnek 50 órája van hetente, ez a magyarul legtöbbet sugárzó közszolgálati rádió Romániában. /Antalfi Imola: Világszerte hallgatható a Marosvásárhelyi Rádió. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Új minőség az oktatásban címmel a kolozsvári BBTE Tanártovábbképző Intézete szervezésében jún. 1-jén, a Báthory-líceum dísztermében nagyszabású tantárgy-módszertani konferenciára került sor. Az egynapos értekezleten hazai és belföldi előadók szólaltak fel. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a rámutatott: mivel a román oktatási rendszerben összemosódik a tudományos és a pedagógusképzés, szükség van e régióban a színvonalas pedagógus-továbbképzőkre. A plenáris előadások sorát Staar Gyula, a Természet Világa, és Herczeg János, az Élet és Tudomány főszerkesztője nyitotta meg. /Sz. Cs.: Sikeres tantárgy-módszertani konferencia. Új minőség az oktatásban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Szatmárnémetiben 200-225 hely várja azokat, akik a líceum után is magyarul szeretnék folytatni tanulmányaikat. A Babes-Bolyai Egyetem Közigazgatási Főiskolájának magyar tagozata mellett ott van a magyar (angol) tanítóképző főiskola, aztán vagy négy-öt posztliceális tagozat. A református gimnáziumnál könyvelés-adminisztráció szak, a Hám János Katolikus Líceumnál könyvelési és egészségügyi, a Kölcsey Főkollégiumban ősztől földmérő- topográfus és idegenvezetői szak indul. Mindegyik szakra általában 25 hallgatót vesznek fel, s a tanulmányi idő két-három esztendő. /(sike): Nyolc magyar főiskolai (posztliceális) tagozat Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Sepsiszentgyörgyön a képtárban bemutatták három fiatal költő munkáit: Fekete Vince harmadik, A Jóisten a hintaszékből című kötetét, Szonda Szabolcs Vagyontárgyalás című - immár második - verskötetét, és Kudelász Nóbel Megy az élet haza c. vers-próza debütkötetét. Mindhárom könyv az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szervezete (FISZ) gondozásában jelent meg, az Előretolt Helyőrség sorozatban. /(Éltes Enikő): Három költő, három könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Jún. 2-án Hórea úti neológ zsinagógában gyűlt össze Kolozsvár megmaradt zsidó népe, politikai és közéleti személyiségekkel együtt, hogy meggyászolják az 58 éve deportáltakat. A hat évtizeddel ezelőtti Kolozsvár körülbelül százezer lakosának közel húsz százaléka volt zsidó hitű, ha a legtöbben magyar anyanyelvűek is voltak: mára a megmaradottak számát mindössze 400 körülire becsülik. Eckstein-Kovács Péter képviselő magyarul mondott néhány szót, hangsúlyozva, hogy Románia parlamentjében, mialatt a háborús bűnösöket és fasiszta jelképeket tiltó törvényt vitatták, voltak olyan hangok, amelyek máig sem akarják elismerni a bűnösséget, nemhogy bocsánatot kérjenek. /Jakab-Benke Nándor: A holokauszt áldozataira emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Önkormányzati és Gazdasági Főosztályainak közös szervezésében, máj. 31-jún. 2. között, Szovátán zajlott az "Önkormányzatok felkészítése az európai integrációra" oktatási program második része. Gergely András, a Hargita Megyei Tanács munkatársa bemutatta a csíkszentmártoni vízhálózat kérdésének megoldását. Mikus István (Közhasznú Alapítvány, Magyarország) ismertette az uniós pályázatok megírásának alapelveit. Ezt követően került sor a SAPARD programot bemutató előadásra. /Az önkormányzatok felkészítéséről az EU-integrációra Szovátán.= RMDSZ Tájékoztató, jún. 3. – 2215. sz./

Máj. 31 és jún. 2. között a medgyesi MADISZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szervezésében képzés-hétvégére került sor, amelyen a helyi szervezet képviselőin kívül vajdahunyadi, aradi és nagyszebeni fiatalok vettek részt. Kovács Péter, az RMDSZ-el együttműködni kívánó szervezeteket tömörítő MIÉRT elnöke az ifjúsági szervezetekről tartott előadást. /MIÉRT képzéshétvége szórványban működő szervezetek képviselőinek.= RMDSZ Tájékoztató, jún. 3. – 2215. sz./

Krisztus szeretete sürget minket. Ez a jelmondata a Kolozsváron /Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 6. szám/ működő Római Katolikus Szent Mihály Caritasnak. Tevékenységük elsősorban a lelki segítségnyújtás, de nagy hangsúlyt fektetnek az orvosi, jogi, pszichológiai tanácsadásra, alkalmanként kisebb anyagi segítséget is nyújtanak. /Bors László: Caritas Christi urget nos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A Református Mentőmisszió és a Bonus Pastor Alapítvány szervezésében tartották máj. 31-jún. 2-a között a mentőmissziók országos találkozóját Székelyudvarhelyen. A találkozón az udvarhelyi csoport alakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelték. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a magyarországiak meghívták az erdélyi, a felvidéki és kárpátaljai mentőmissziókat. Ezúttal, a találkozók történetében először az anyaország határain kívüli találkozóra került sor. /Bágyi Bencze Jakab: Református mentőmissziók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

Gazdag műsora volt a Barót Napok ünnepségsorozatnak. Kiss István tanította az erdélyi táncokat a fiataloknak. A sepsiszentgyörgyi Fabatka csángó muzsikát adott elő, majd Ségercz Ferenc tanított moldvai táncokat. Örömet szerzett a megzenésített gyermekverseket játszó Kelekótya együttes. A színházkedvelők a Csíki Játékszín Csipike mesejátékát tekinthették meg, majd a Kelemen Antal karnagy vezette rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenélt. /(hecser-benkő): Barót Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada jún. 1-2-án ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Felidézték a kovásznai diákszínjátszás múltját 1972-től napjaikig. Voltak előadások is, felléptek az Orbán Balázs Általános Iskola tanulói, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium diákszínpada, a kovásznai diákszínpad, majd a brassói Áprily Lajos Gimnázium Grimasz diákszínpada zárta az előadások sorát. /(bodor): Kovásznai Diákszínpad. A harmincadik évforduló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

A Nyugati Jelen munkatársai máj. 31-én Resicabányán, az RMDSZ székházában találkoztak olvasóikkal, köztük a helyi magyar közösség egyházi, oktatásbeli képviselőivel. Elhatározták: ha törik, ha szakad, a Govondár negyedben beindítanak egy magyar óvodai és elemi csoportot. Tiba Katalin óvónő vállalta, aki házról házra járva igyekszik majd összegyűjteni a két csoport létrehozásához szükséges magyar gyermeket. Resicabányán ugyanis a magyar gyermekek többsége román tagozatra jár. Páll József  katolikus főesperes, Makay Botond református lelkész, valamint a Nyugati Jelen  fölvállalta a magyar nyelvű oktatás megszervezéséhez, beindításához szükséges feltételek megteremtését. /A helyi közösség és a Jelen összefogott. Legyen magyar óvodai és elemi csoport Resicabányán! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Jún. 1-jén találkoztak Temesvár egykori és mai magyar nyelven tanuló diákjai. Idén kevesebben jöttek el a "véndiákok" hagyományos találkozójára, mint tavaly. A házigazda, a Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége képviseletében Nemes András igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A Bartók Béla Alapítvány kuratóriuma kiosztotta az alapítványi díjakat. A líceumi osztályok szavalói Haza a magasban címmel adtak elő Illyés Gyula-verseket. /SZ. I.: Nemzedékek találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Rendszeressé kívánja tenni az Areopolis Történelmi és Társadalmi Kutatócsoport /Székelyudvarhely /a történelmi témájú előadásokat. Néhány hete Balogh Béni történész a második bécsi döntés különböző hatásait vizsgálta előadása során, majd Kordé Zoltán a középkori székely társadalomról tartott előadást. Vincze Gábor fő szakterülete a romániai magyarságnak a második világháborútól napjainkig tartó korszakának kutatása. Tervei közt szerepel ennek a korszaknak a teljes, dátumokra bontott feldolgozása, de ez a megkezdett munka még többévi kutatást igényel. A Székelyföld 1944-46-ban című előadása az 1944. augusztus 23-i, román kiugrásként is emlegetett "királypuccs" és az 1946 februári párizsi békekötések közt eltelt időszak eseményeit elemezte. Ebben a korszakban történt Székelyföld és a romániai magyarság egyik legnagyobb huszadik századi tragédiája, a Gavril Olteanu vezette román szabadcsapatok (Maniu-gárdák) szárazajtai és csíkszentdomokosi vérengzései, valamint ezreknek a földvári haláltáborba való hurcolása. Az oroszok az Országos Demokrata Arcvonal vezetőit, a kommunistákat juttatták hatalomra. /Katona Zoltán: Egy előadás a sorozatból. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

A ferencesek csaknem hétszáz évvel ezelőtt telepedtek meg Marosvásárhelyen. 1951. augusztus 19-én éjjel elhurcolták a városból a ferences szerzeteseket, telkeik, ingatlanjaik, épületeik a Városi Néptanács használatába kerültek. Telkükön a néptanács épületeket bontott, átrendezett. Marosvásárhelyen főtéri templomukat lebontották, mert a főtér ama részére színházat építtetett a hatalom. A központban levő, csaknem 10 ezer négyzetméteres telek helyett a külvárosban 2668 négyzetméteres területet kaptak, ott épült fel mai templomuk, melyet harminc éve: 1972. máj. 29- én szenteltek fel. Ezt a dátumot a rendház minden évben megünnepli. Az idén sem volt ez másként. Az ünnepség főcelebránsa Csató Béla főesperes volt, valamint Pál József, azaz Leó atya, az Erdélyi Ferenc Rendtartományi főnöke mondott prédikációt. A templomrombolás, és - építés történetét a marosvásárhelyi házfőnök, Bakó Béla, alias Pál atya ismertette. Leó atya szerint "a ferences atyák "nem a középkor ittfelejtett csodabogarai". Isten országának jelei ők, kik megtanítanak derűsen élni. Ma az élet nagy versenyfutás. A szerzetes feladata meglátni a jót, szépet és felmutatni azt. Szent Ferenc annakidején nem állt be a keresztes hadseregbe, hanem a szultánnal tárgyalt, kereste a megbékélés lehetőségét. A közelmúltban a palesztinok a betlehemi ferences kolostorban kerestek menedéket az izraeli katonák elől, s a ferences atyák nem hagyták el a születés templomát, azért, hogy ne mészárolják le a palesztinokat... A ferencesek nem ítélkeznek senki fölött, ez nem az ő dolguk. Szigorú szabályok szerint zajló életük során teljesen szabadok, nem rabjai az italnak, cigarettának, pénznek, hatalomnak, televíziónak... semminek. A ferencesek nem állnak a világ fölött, de nem akarnak semminek, senkinek rabjai lenni. Mindennek örülni tudnak, de bármiről képesek lemondani - mondotta az erdélyi provinciális. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere mindig szívén viselte a marosvásárhelyi ferences rendház sorsát. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a rendház szociális és oktató tevékenységet végez, felkarolja az öregeket, szegényeket, roma gyermekeket. /Máthé Éva: Templomrombolás, templomszentelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Jún. 2-án a Nagykárolyban, a múzeumban megnyílt az a helyi kékfestés történetét bemutató kiállítás. A megnyitón dr. Németi János, a múzeum vezetője a kékfestő ipart Nagykárolyban meghonosító, majd három generáción át folytató, Lukácsovits család történetét foglalta össze. /boros: Kiállításmegnyitó Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./

Lőrincz György írásaiban felismerhető a magyarsághoz való töretlen ragaszkodását. Az elveszített sziget című, nemrég megjelent novelláskötete fontos állomása a székelyudvarhelyi prózaírónak. Érett formanyelve, a székely ember sorsát művészi magasságba emelő írói állásfoglalása Tamási Áronhoz és Nyírő Józsefhez rokonítja. /Bereczki Károly: A magyar nyelv bűvöletében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./

A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzi következő ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), nyilatkozta jún. 3-án Adrian Nastase miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogyan szabályozzák az ügynökség működését, a kormányfő azt mondta: "Úgy, ahogyan a CSAT következő ülésén döntünk". Az utóbbi két héten a kormány elfogadta az Államtitkok Nemzeti Nyilvántartási Hivatala működésére és szervezésére vonatkozó határozatot, amely a kormánynak alárendelt szerv és az egyetlen olyan kormányzati szervezet, amely felelős az államtitkok védelmi standardjaihoz való egységes alkalmazkodásért. A hivatal létrehozásával egyidőben a Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség, amelyet kizárólag a NATO-titkokért illetett felelősség, befejezi működését. Az ANS megszüntetésére vonatkozó határozat előírásait a kormány a CSAT tagjaival együtt tárgyalja meg. /A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Cristian Niculescu külügyi államtitkár a múlt hét végén járt Magyarországon, ahol Benedek Fülöppel, a magyar mezőgazdasági minisztérium államtitkárával folytatott megbeszéléseket. Mint mondta, a találkozón a magyar államtitkár átadta azt az üzenetet, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök küldött a román kormánynak. Niculescu hangsúlyozta: az új magyar kormány politikájának rendkívül jelentős vonása az a tény, hogy Medgyessy Péter a Magyarországon élő tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát, és csak segíteni kívánja a határokon túl élő ötmillió magyart, s elődjétől, Orbán Viktortól eltérően nem a 15 millió magyar képviselőjének nevezte magát. - Mi is ugyanígy igyekszünk eljárni, a következetes kölcsönösség alapján közösen gondoskodunk a Romániában és Magyarországon élő magyar, illetve román nemzeti közösségről — mondta a román államtitkár. /Medgyessy Péter üzenete a román vezetésnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Ha a parlament véglegesíti az erről szóló törvénytervezetet, az év végéig visszaszolgáltathatják a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanvagyont — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 3-án a bukaresti ortodox pátriárka palotájában. A kormányfő ezzel a kijelentésével II. János Pál pápa ezirányú sürgetésére reagált. Az európai közösségnek is ígéretet tettünk e kérdés megoldására — mondotta a miniszterelnök. A román ortodox egyház vezetősége azt kérte a kormányfőtől, hogy a hatóságok mielőbb véglegesítsék a törvényt annak érdekében, hogy az egykor elkobzott ingatlanokat az egyházak mielőbb ismét birtokukba vehessék. Ion Iliescu államfő jún. 3-án Bukarestben Az egyház és az euroatlanti értékek című konferencián, az ortodox pátriárka palotájában kijelentette: vallásunktól függetlenül el kell ismernünk azokat az értékeket, amelyek az embert és az emberi szolidaritást helyezik előtérbe. Az elnök szerint az egyházak meghatározó szerepet játszhatnak az euroatlanti értékekhez történő felzárkózási folyamatokban. /Az év végéig visszaszolgáltatják az egyházi vagyont? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./