"Közösen tiltakozik Csíkszereda és Székelyudvarhely a megyei önkormányzat azon határozata ellen, mely szerint a két megyejogú város ez évben nem részesül a költségvetés újraosztásra kerülő alapjából. A megyei költségvetés közel nyolcvan százalékát (Csíkszereda 61 %, Székelyudvarhely 19,5%) a két megyejogú város adja. Ez a két város jelentősen hozzájárul a költségvetéshez, ezért jogosan tart igényt a neki járó összegre. A város az elmúlt években vállalta több olyan intézmény működtetését is, melyek megyei jelleget töltenek be. Köztük a Csíki Székely Múzeumot, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, a Megyei és Városi Könyvtárat, a Vérközpontot, valamint a Megyei Katonai Központot./Daczó Dénes: Jussukat követelik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője a kisebbségi nyelvek használatáról beszélt. A 20 %-os kisebbségi lakossági arányszám országos szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a magyar nyelv használata is megengedett. Továbbá 308 olyan közigazgatási egység van, amelyben a törvény feltételei mellett a magyar nyelv használható az intézmény keretén belül: tanácsüléseken, ügyvitelben, beadványozásban, hivatalos válaszadásban stb. Fehér megyében 37 helységről van szó, közülük 31-ben a magyar, 4-ben a roma, 2-ben a német nyelv is használható. Arad megyében a 30 helységből 26-ban a magyar, 1-ben a szerb és 4-ben a szlovák is beszélhető. Arges megyében 1 helységben a roma nyelvet is, Bákó megyében 6-ban a magyart, 3-ban a romát is használhatják. Bihar megyében 119-ből a magyar nyelv 95-ben, a roma 13-ban, a német 1-ben nyert polgárjogot, Beszterce-Naszód megyéről már említést tett a lap csütörtöki száma, Botosani-ban 2 helységben a roma, 1-ben az ukrán nyelv használható, Brassóban 28 helységből 24-ben magyarul, egyben roma nyelven, 4-ben németül lehet majd megnyilvánulni, Buzauban 2 helységben kapnak nyelvi jogokt a romák, Krassó-Szörényben 40 helységben roma (6), német (8), ukrán (4), szerb (10), horvát (7), cseh (5) nyelvek jutnak közéleti szerephez, Calarasi-ban 2 helységben a roma. Kolozs megyében 90 helységet érint nyelvileg a törvény, 85-ben a magyarság, 6-ban a roma lakosság javára is. Konstanca megye 12 helységéből 8 a török, 3 a tatár, 1 az orosz kisebbségi nyelveknek ad megnyilvánulási jogot, Kovászna megyében 106 helységben a magyar is polgárjogot nyer. Dambovitában 3 helységben a roma, 1-ben a bolgár nyelv is szerephez jut. Doljban 3 helységben, Giurgiuban 2 helységben, Gorjban 1 helységben a romák, míg Hargita megyében 231 település a magyar és 2 a roma kisebbségnek is kedvez. Hunyad megyében 5 magyar és 1 roma, Ialomitában 2 roma, Iasi-ban 2 roma, Máramarosban 19 magyar, 2 roma, 14 ukrán, Mehedinti-ben 1 magyar, 3 roma, 1 szerb, 2 cseh, Marosban 219 magyar, 28 roma, 5 német, Oltban 1 roma, Parahovában 1 roma, Szatmárban 107 magyar, 2 roma, 6 német, Szilágyban 54 magyar, 4 roma és 4 szlovák, Szeben 4 roma és 12 német, Suceava 3 roma, 23 ukrán, 4 orosz, 6 lengyel, Teleorman 1 roma, Temes 27 magyar, 2 roma, 1 német, 10 ukrán, 14 szerb, 4 szlovák, 2 bolgár, Tulcea 7 ukrán, 9 orosz, 1 görög, Valcea 2, Vrancea 1 roma nyelvet is jogerőre emelő helységgel találkozunk. Három nyelv nyer használati jogot 1 Arad megyei helységben (magyar és szlovák), 5 Bihar megyeiben (2 magyar és roma, 1 magyar és német, 2 magyar és szlovák), 1 Brassó megyeiben (magyar és roma), 1 Kolozs megyeiben (magyar és roma), 1 Hargita megyeiben (magyar és roma), 1 Máaramaros megyeiben (magyar és roma), 18 Maros megyeiben (17 magyar és roma, 1 magyar és német), 5 Szatmár megyeiben (1 magyar és roma, 4 magyar és német), 1 Szilágy megyeiben (magyar és roma), 1 Temes megyeiben (magyar és roma). /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. Szándékunkban áll a jogsértésekről szóló információkat összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Project on Ethnic Relations szervezésében tartották meg A közigazgatási törvény életbeültetése az anyanyelvnek a közigazgatásban való alkalmazására vonatkozóan című szemináriumot. A szervezők a parlamenti, kormány- és önkormányzati képviselők mellett jó néhány kisebbség vezetőit is meghívták. A pillanat a legmegfelelőbb arra, hogy Románia megtegye azon lépéseket, amelyek az európai országokhoz közelítik - szögezte le Livia Plaks, a PER ügyvezető igazgatója. Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette, hogy elsősorban a gazdasági jellegű gondok megoldását tartja elsődlegesnek, mert "csak így lehet túllépni az érzelmi problémákon" és hogy a megyeszékhelyen minden feltétel adott a közigazgatási törvény alkalmazására. Ezután Florea elsietett, és nem is tért vissza a tanácskozásra. Mit tegyünk a helységnevekkel? - kérdezte Ionel Flesariu közigazgatási minisztériumi államtitkár. Frunda György válaszolt: a hagyományos neveket kell használni, amelyekről egyébként a Tudományos Akadémiának létezik nyilvántartása. Emil Pop, a Kolozs megyei tanács képviselője úgy nyilatkozott, hogy "a probléma törékeny, időre van szükség". Szerinte a hagyományos helységnevekhez való visszatérés feszültségekhez vezet egyes helységekben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: az RMDSZ-nek sikerült egy olyan jogszabályt elfogadtatnia, amilyenre eddig Romániában nem volt precedens. Jóindulatúan kell a törvényt alkalmazni - vélekedett Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki a közigazgatási törvényt a demokratikus erők egyetértése eredményének nevezte. /A közigazgatási törvény megszületett, a nehézségek ezután kezdődnek. Jóhiszeműen kell alkalmazni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./ A szeminárium végén kiadott közlemény szerint a nemzeti kisebbségek szervezetei a következőket kérik: a törvényt jóhiszeműen alkalmazzák, közöljék azon helységek listáját, melyekben valamely kisebbségnek 20 százaléknál nagyobb a részaránya, valamint a Román Akadémia nyilvántartásának megfelelően a tradicionális helységneveket, tegyék közzé azon közhivatalok listáját, melyek elnevezését a nemzeti kisebbségek nyelvén is meg kell jeleníteni. Vezessék be az olyan köztisztviselők alkalmazásának kötelező voltát, akik ismerik azon kisebbség nyelvét, melynek részaránya meghaladja a 20 százalékot az illető helységben. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Máj. 18-19-én Lenni vagy nem lenni a világhálón mottóval e-business konferenciát szervezett Kolozsváron a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúság Frakciója (RMKT - RIF) és a Közgazdász Klub (KGK). Varujan V. Pambuccian, a képviselőház IT és kommunikációs bizottságának elnöke beszámolt arról, hogy az elektronikus aláírásra vonatkozó törvényt megszerkesztették, készen áll a parlamenti elfogadásra. Most készül van az elektronikus közjegyzői és az elektronikus archívumok és dokumentumokra vonatkozó törvény. A képviselő szerint az e-business fejlődését a román kormány és a görög állami kézben levő OTE telefontársaság között megkötött "szerencsétlen szerződés" is gátolja. - A 2003-ra tervezett liberalizáció komoly megpróbáltatás elé állítja a RomTelecomot. /Kiss Olivér: E-businessről elméletben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"A Hargitai Kereskedelmi és Iparkamara meghívására a megyében járt a magyarországi Kereskedelmi Kamara népes küldöttsége. Kifejtették, hogy Székelyföldön komoly hátrány a távolság, és az infrastruktúra hiánya. A magyar vállalkozások jönni fognak, tőkét fognak ide hozni, de csak rájuk építeni nem elégséges. /(Daczó Dénes): Székelyföld kiesik a vonzáskörből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartottak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. A néprajzi konferencia kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a megyei kulturális központ és a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai együttműködési szerződést kössön. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen, majd a Csíkszeredában bemutatták a közelmúltban megjelent erdélyi néprajzi köteteket. A konferencia máj. 19-én kezdődött. Sipos József (Szentendre) az erdélyi fazekasközpontokat ismertette, Szalay Emőke (Debrecen) a Déri Múzeum kerámiaanyagáról tartott előadást, majd Csupor István (Budapest) a nagybányai, Suba László pedig a tordai kerámiáról értekezett. Szőcs Károly (Fogaras) az erdélyi kályhacsempékről tartott előadást, Szőcsné Gazda Enikő a háromszéki fazekasközpontok kutatási problémáit ismertette, Farkas Irén a csíki fazekasság történeti áttekintését adta. Mult Melinda (Bukarest) a csíkdánfalvi kerámiáról beszélt, Fülöp Lajos és Benkő Elek (Budapest) a székelykeresztúri fazekasság kutatásában elért eredményeket elemezte, Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) a sóvidéki, Molnár Endre (München) a siklódi kerámiáról értekezett, István Lajos pedig a korondi, kerámiából készült gyermekjátékokról és hangszerekről tartott előadást. /Konferencia az erdélyi fazekasságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rámutatott, a konferencia célja az volt, hogy felmérje az erdélyi kerámiával kapcsolatos kutatásokat, és kijelölje a jövőbeni feladatokat. A rendezvényre erdélyi román, magyar, szász kutatókat, régészeket, néprajzosokat, művészettörténészeket hívtak meg, akik az Erdélyben kialakult sajátos kerámiavilágot kutatják. Rendkívül fontos az eddig létrejött gyűjtemények szakszerű feldolgozása is. Az eddig egymástól elszigetelt kutatásokat jó lenne összehangolni - összegezte Pozsony Ferenc, aki elmondta, a Kriza János Társaság Erdélyben felvállalja ezt a feladatot. Csíkszeredában tartotta közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek legfontosabb napirendi pontja az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak felmérése volt. Tavaly három-négy tudományos konferenciát szerveztek, tíz kiadványt jelentettek meg, nagy horderejű kutatási programokat szerveztek az erdélyi magyar szórványközösségekben. Kolozsvári székházukban dokumentációs központot rendeztek be, ahol naponta könyvtárszolgálatot biztosítanak. /Az erdélyi kerámiaművészet nyomában. Konferenciát és közgyűlést rendeztek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 19-én A váradi magyar költészet századai címmel tartottak irodalmi estet a Varadinum programjának záróaktusaként. Tempfli József római katolikus megyés püspök vallott az irodalomhoz, a vershez fűződő érzelmeiről. Az esten jelen volt Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke, aki elsősorban a szervezet tevékenységéről, feladatairól beszélt. Ezután 15 kortárs költő /Dénes László, Szűcs László, Ferenc Zsolt, Szőke Mária, Nagyálmos Ildikó, Kinde Annamária, Goron Sándor, T. Szabó Edit, Tüzes Bálint, Fábián Sándor, Barabás Zoltán, Gittai István, Morvay László, Pataki István, valamint a Felvidékről érkezett Hodossy Gyula/ olvasott fel verseiből. Az est második részében többek között Janus Pannonius, Zsámboki János, Pázmány Péter, Nadányi János, Dutka Ákos, Miklós Jutka és Reményik Sándor költeményei hangzottak el. /Költészet az ezredvégen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"A jubileumi Festum Varadinum rendezvénysorozat utolsó napján ökumenikus istentiszteletet tartottak a Nagyváradon. Bejelentették, hogy a Tőkés Lászlóról elnevezett kisvárdai alapítvány kuratóriuma az idén Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspököt tünteti ki. A díjat június 24-én adják át a kisvárdai Szent László napok keretében. - Hivatásunknak kell tekinteni, hogy azokat szolgáljuk, akiket az Isten ránk bízott - hangsúlyozta igehirdetésében Tőkés László. /Ünnepségzáró istentisztelet. "Szólj, cselekedj és szolgálj" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./"

"1935-ben szervezték meg első alkalommal Szárhegyen a Gyergyói-medence gyermekkórusainak vándortalálkozóját, a kezdeményező Domokos Pál Péter volt. 1992-ben Gyergyószentmiklóson Pál Ibolya tanárnő keltette életre azt a kórustalálkozót, amiről Domokos Pál Péterék álmodtak. Máj. 19-én kezdődött az idei találkozó Gyergyóremetén. A 13 kórus fellépését Petres Lajos, a Seprődi János Dalosszövetség gyermekkórusokért felelő vezetőségi tagja értékelte. /Gyermekkórus-találkozó Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./"

"Máj. 19-én Mákófalván megszervezték az első Nádas menti Ifjúsági Találkozót. A vendégek Mérából, Magyarvistából, Türéből, Bogártelkéről, Nádasdarócról, Inaktelkéről érkeztek, de lelkipásztorukkal együtt eljöttek a fiatalok a szórványban lévő Bodonkútról is, melynek református közössége a szomszédos Magyarmacskáséval együtt alig számlál száz lelket. Énekelt a mákófalvi leánykórus, majd Vér István nyugalmazott tanító ismertette a Nádas menti települések demográfiai helyzetét. /Kerekes Edit: Nádas menti Ifjúsági Találkozó Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Bánffyhunyadon máj. 20-án került sor a Tavaszutó Bánffyhunyadon elnevezésű háromnapos ünnepség zárórendezvényére. A szabadtéri színpadon követték egymást a román és a magyar együttesek, közöttük a Bánffyhunyad testvérvárosából, a magyarországi Enyingről érkezett iskolások. /Bánffyhunyadi népünnepély. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 20-án Marosvásárhelyen, a dr. Juhász András Ifjúsági Központban neves vendégek - dr. Aszalós Adorján orvos az Amerikai Egyesült Államokból, dr. Aszalós János elméleti matematika-doktor Magyarországról - a Pax Romana Katolikus Értelmiségiek Társaságának elnöke jelenlétében negyedik alkalommal adták át a dr. Aszalós János Emlékalapítvány emlékérmet. A díjazottak: a marosvásárhelyi K. Nagy Olga magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a 80. életévét betöltő székelyudvarhelyi nyugalmazott pedagógus, Finta Béla, a szintén vásárhelyi Szombat Attila, a Mentőöv szolgálat helybeli kezdeményezője, valamint a szecselevárosi Fodor Levente gyógyszerész. A Budapesten létrehozott emlékalapítvány kettős célt szolgál: egyrészt ápolni az erdélyi származású dr. Aszalós János (1910-1939) emlékét, másrészt különböző, Erdélyben született és ilyen hatókörű egészségügyi, szociális és művelődési-kulturális kezdeményezések anyagi, erkölcsi támogatásának a biztosítása. /(járay): Soha nem késő a szolgálatot felvállalni! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./"

"Tavaszi színek címmel zenés-táncos előadást szerveztek Szamosújváron a kultúrházban. Százötven amatőr művész csillogtatta meg tehetségét. Kiválóan szerepelt a Sipos Márton irányította modern tánccsoport is. /Erkedi Csaba: Színpadon a szamosújvári műkedvelők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 19-én Sepsiszentgyörgyön tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Ötvenhatosok Bajtársi Társasága. Az egyesület új elnököt választott, és döntött arról, hogy együttműködési kapcsolatra lép a magyarországi '56-os Szövetséggel. Koszorúkat helyeztek el a főtéri parkban a kommunizmus áldozatainak és meghurcoltjainak emlékére állított kopjafánál. A Társaság alelnöke, Puskás Attila és a hírhedt Szoboszlay-perben életfogytiglanra ítélt Ferencz Béla Ervin ferences szerzetes felidézte a múltat. A résztvevők ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba, megnézték az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcot felidéző korabeli fényképekből, dokumentumokból összeállított kiállítást. A magyarországi '56-os Szövetség képviseletében Sinkovics Gyula országos elnök, Schütter Tibor ügyvezető elnök és dr. Czeglédi József szóvivő, a politikai foglyok országos szövetsége (POFOSZ) debreceni szervezetének nevében Kondor Zoltán üdvözölte az erdélyieket, akiknek részéről több javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy létre kell hozni az egész Kárpát-medencét átfogó ötvenhatos bajtársi társaságot. A közgyűlés a mezőfelei Kacsó Tibor leköszönő elnököt tiszteletbeli elnökké kiáltotta ki, helyébe Józsa Csaba bibarcfalvi születésű, Sepsiszentgyörgyön élő nyugalmazott tisztviselőt, volt ötvenhatos elítéltet bízta meg az elnöki teendőkkel. /(benkő): Ötvenhatosok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./ "

"Máj. 18-án Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban bemutatták Ferenczy György Erdély Golgotája című, 1941-ben kiadott, és a Sedan Kiadó által román nyelven újra közölt könyvét. A hírhedt mű témája a magyar sovinizmus 1940-44 közötti erdélyi román mártírjai. Gheorghe Funar polgármester kijelentette: "Ezer éves ellenségeink újból megismételhetik a könyvben leírt atrocitásokat, ezért intézkedem, hogy a városban minden illegálisan tartott fegyvert idejében elkobozzanak, és hogy ebben az országban ne alkalmazzanak idegen törvényeket". /Könyvbemutató a városházán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ A könyvben olvasható: "Erdély szent földje mártírjainak állít emléket, akik a szélsőséges és soviniszta magyarok intoleranciájának, a vak gyűlöletének, valamint gyilkos indulatának váltak áldozataivá." 1940-44 időszakát akarják ezzel a "művel" ismételten átírni. Történelemhamisításról van szó, a kiadvány hemzseg a sok hazugságtól, csúsztatástól, abból a politikai célból, hogy a nemzetállam keretében egy közösség ellen tömeghangulatot teremtsenek. Mostanra időzítették ezt a kiadást, mert közeledik a közigazgatási törvény életbe léptetésének ideje, egyre aktuálisabbá válik a magyar státustörvény elfogadása. A könyv a bécsi döntés nyomán Észak-Erdélyt visszafoglaló "barbár és állati ösztönökkel felruházott, vandálok módjára viselkedő" magyarokról szól, akiknek tetteire "Európa civilizált országainak történelmében nincs példa". - Iuliufurok és hajdúgyőzők, sajnos egyre többen vannak, rájuk épít a mindenkori román hivatalos és nemhivatalos propagandaszerkezet. A kolozsvári polgármester jelenlétében lezajlott könyvbemutatóról, a Szabadság kivételével, láthatóan egyetlen helyi lap sem tudósított. /Ördög I. Béla: Könyvek és szponzoraik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"Május 11-13. között tartották meg Székelyudvarhelyen immár második alkalommal a turisztikai vásárt, amelyen több mint negyven cég képviseltette magát. Jelen volt a Magyar Turizmus Rt., valamint a román Turisztikai Minisztérium képviselője is. Szász Jenő polgármester méltatta a rendezvényt, azt hangsúlyozva, hogy a turizmus "húzó gazdasági ágazatává" válhat az egész Székelyföldnek. Dr. Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. és a kolozsvári magyar konzulátus képviselője azt mondta el, hogy a világon a turizmus több profitot termel, mint a kőolajtermelő vagy hadiipar, és a magyar állam ezután szakmailag és anyagilag is jelentősen segíti a székelyföldi turizmus kibontakozását. /Nagyszabású turisztikai kiállítás és vásár. "Húzó gazdasági ágazattá" válhat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./"

"A Pro Európa Liga néprajzköre elnyerte a Kárpátok Eurorégió kilencvenmillió lejes támogatását A lakodalmi szokások, mint az erdélyi multikulturalitás bizonyítékai című projektjük kivitelezéséhez. /Összehasonlító néprajzkutatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./"

"A kettős állampolgárság intézménye önmagában biztosan nem helyettesítené a státustörvényt, most ez utóbbira kell koncentrálni - vélekedtek a határon túli magyar szervezeteknek a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában máj. 20-án, vasárnap este megszólaló vezetői. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy Romániában például kettős állampolgár nem lehet közhivatalnok, ahogyan választott tisztségviselő sem. Szerinte inkább a státustörvényre kell koncentrálni. Hasonlóan vélekedett Kvarda József, a Csemadok elnöke is. A státustörvénnyel kapcsolatos reakciókról szólva a politikusok mindegyike úgy fogalmazott: a fenntartások, elutasító vélemények belpolitikai indíttatásúak, mind Romániában, mind Szlovákiában. Emlékeztettek arra is, hogy mindkét országban létezik olyan jogi forma, amely lehetőséget nyújt a külföldön élő szlovákok, illetve románok támogatására. /Határon túli magyar szervezetek a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"Öt RMDSZ-képviselő törvénytervezetet nyújtott be a képviselőház állandó bizottságához azon gazdák kártalanítására, akiknek a 2000/1-es törvény előírásai szerint még nem mérték ki visszaigényelt erdőterületeiket. A törvénytervezet értelmében a gazdák törvényesen visszaigényelt erdeit használó Romsilva köteles lenne a kitermelt fa ellenértéket kifizetni a gazdáknak. Az RMDSZ-frakció a törvénytervezetet sürgősségi eljárással szeretné megvitatni a képviselőházban. /Haszonrészt kér az RMDSZ a jogtalanul használt erdőkért. Új törvénytervezet a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"A helyhatósági törvénnyel kapcsolatos nézeteit fejtegette ismét máj. 21-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere. Ismét hangsúlyozta: a városban nem alkalmazhatóak a törvénynek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó előírásai, hiszen az 1992-ben végzett népszámlálás -véleménye szerint - már nem érvényes, a magyar nemzetiségű kolozsváriak aránya pedig nem haladja meg a 11 százalékot - állította. - Úgy értesültem, hogy keddről szerdára virradóan az RMDSZ Erdély-szerte kétnyelvű táblákat helyez el. Az akciót az éj leple alatt akarják végrehajtani - mondta. Véleménye szerint a táblák elkészítésének és kifüggesztésének költségét az RMDSZ, a magyar történelmi egyházak és a budapesti kormány alapjaiból állják. /Éjszakai RMDSZ-akciótól tart a polgármester Szerdától lép életbe a helyhatósági törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"A Ioan Marinescu nagy-romániás kolozsvári városi tanácsos az általa gyűjtött és szerkesztett antiszemita vicceket megjelentette a Hiparion kiadónál. Marinescu Funar polgármester hűséges támogatója. A kiadvány ellen a bukaresti izraeli nagykövetség is tiltakozott. Gheorghe Funar polgármester, aki egyben a Nagy-Románia Párt (NRP) főtitkára is, sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy antiszemita viccek megjelentek a gyűjteményben. Szerinte figyelmetlenségből közölték azokat. Corneliu Vadim Tudor közleményben fog bocsánatot kérni az izraeli nagykövetségtől és a zsidó néptől a sajnálatos eseményért - tette hozzá. Rafael Hekman, a Hiparion kiadó koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a cég egyetlen példányt sem vont vissza a forgalomból. A könyv 20 ezer példányban jelent meg. /Kiss Olivér: Antiszemita vicceket gyűjtő NRP-tanácsos C. V. Tudor nyilvánosan kér bocsánatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"Nagyváradon a Varadinum újdonsága volt, hogy a helyi Szigligeti Társulat helyett két magyarországi vendégegyüttes lépett fel. A Debreceni Csokonai Színház művészei Taar Ferenc Géza nagyfejedelem című egyfelvonásos drámáját adták elő, Porcsin László rendezésében. Ezután a budapesti Honvéd férfikara adta elő Liszt Ferenc Reqiuemjét. Az ünnepi hét szervezői nevében dr. Fleisz János történész és Kapy István alpolgármester méltatta a 10. Festum Varadinum eseményeit, értékfelmutató szerepét. /Ünnepzáró színházi gálaest. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./"

"Máj. 20-án Bánffyhunyadon, a református templomban ünnepi istentisztelet keretében avatták fel a második világháborúban elesett hősök tiszteletére készített emléktáblát, melyet Pap Géza református püspök leplezett le. Az ünnepségen jelen volt többek között Alföldi László főkonzul, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke. - Az ünnepségen az RMDSZ nem helyezhetett el koszorút, sőt az RMDSZ képviselőit nem hívták meg az ünnepségre. Ez ellen nyilatkozatban tiltakozott a bánffyhunyadi RMDSZ. /Emléktábla a második világháború hőseinek. - Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"Tizennégy, magyarországi óvodapedagógus látogatott meg máj. 21-én Nagyváradon két óvodát. A Berettyóújfaluban és környékén tevékenykedő nevelők látogatásának célja az ismerkedés, tapasztalatcsere volt. - Több mint kétéves kapcsolat eredménye ez a látogatás. 1999-ben, majd 2000-ben Bihar megyei pedagógusokat hívtunk meg a Bihari Óvodapedagógiai Napok elnevezésű rendezvényünkre. Testvérintézményünk is van: elsőként a nagyszalontai Hófehérke óvodával létesítettünk ilyen kapcsolatot - tájékoztatott Bazsó Sándorné, a berettyóújfalui 2-es számú óvoda igazgatója. A bemutatkozó műsor után szakmai tanácskozással folytatódott a találkozó. /Nagyváradon óvodapedagógusok találkoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./"

"Május 18-19-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Építéstudományi Szakosztálya szervezett építéstudományi konferenciát. A rendezvényen több mint 150 hazai, magyarországi (mintegy 80-an), jugoszláviai, hollandiai és svájci kutató, neves szakember, valamint több építkezési cég képviselője vett részt. Az első napon Csíkszereda - Tusnád - Kézdivásárhely - Brassó - Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda útvonalon tanulmányi kirándulásra került sor, másnap volt a konferencia, ahol 25 magas szakmai színvonalú értekezés hangzott el. /Nemzetközi építéstudományi konferencia.= Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./"

"A temesvári Bartók Béla Kórus 1971 elején kezdte meg tevékenységét, kihasználva az akkori, sajnos csak rövid ideig tartó, kedvező belpolitikai légkört. A kezdeményezők, Temesvár magyar értelmiségi elitjének képviselői magyar kultúregyüttest kívántak létrehozni, hogy legyen folytatója a temesvári magyar kórushagyományoknak, egyben közösségformáló, a magyarság együvétartozását ápoló fórum legyen. A rendszerváltásig valóban egyetlen magyarul éneklő, műkedvelő felnőttekből álló kórusa volt Temes megyének. Nehéz lenne felsorolni az eltelt harminc év jelentős eseményeit, előadásait, kórusversenyeit. A harminc éve működő kórus művészeti vezetését elsőként Teleki László (1971-1973), a Banatul Filharmónia tagja, majd Csizmarik László (1973-1989), a temesi kórusmozgalom lelkes irányítója, az 1989-es decemberi események egyik első mártírja látta el. Több mint tíz éve Elekes András, a kórus karmestere, aki a szervezési gondokat is felvállalta. /Harminc éve énekel a Bartók Béla kórus. Évadzáró fellépés a szabadfalusi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./"

""Ilyen még nem volt Simonyifalván " - hangzott el máj. 19-én, az először megtartott Simonyi-napok első rendezvényén, melyen a falu szülöttére, Simonyi Imre költőre is emlékeztek. Krasznahorkai Géza, a gyulai könyvtár igazgatója barátként, műveinek egyik legbeavatottabb ismerőjeként beszélt a költőről, és a gyulaiak nevében azt is megígérte: gyűjtést kezdeményeznek a szülőház megvásárlása, felújítása, emlékházzá való átalakítása érdekében. A kiállításon az aradi magyar képzőművészek mutatkoztak be. Az utcán vonultak végig a táncegyüttesek a több településről verbuvált népizenekarral. Ezután felléptek az együttesek. A pécskai Búzavirág együttese, mint annyiszor az elmúlt két évtizedben, ezúttal nagy sikerrel ropta a táncot. A nagyzerindi Ibolya először mutatkozott be idegenben. Meglepetés volt az erdőhegyi Bokréta "csikócsapata" - mindez a Borgya házaspárnak köszönhető. Máj. 20-án, vasárnapi következett a millenniumi zászló jelenlétében megtartott ökumenikus istentisztelet. Délután futballmeccs volt. /Hagyomány született. Simonyi-napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadásában jelent meg a Partiumi Füzetek 16. száma, amely különböző települések monográfiáját tartalmazza. A legutóbbi István király Szent Jobbját, valamint a Berettyó jobb partján található Szentjobb község történetét mutatja be. A szerző, Csilik József nyugalmazott mérnök. /Megjelent a Partiumi füzetek 16. száma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./"

"Máj. 20-án negyedik alkalommal rendezték meg a Roma Kultúra Napját, amelyre ebben az évben Csíkszentsimonban került sor. A látványos felvonulást és előadást három hónapos szervezőmunka előzte meg - számolt be munkájukról Sinka Tibor, a Hargita Megyei Romaszövetség alelnöke. Több, mint 500 hazai és magyarországi roma előadó ünnepelt együtt a nagymisét követően. Délután szemináriumra került sor, a Hargita Megyei Romaszövetség elmúlt évi tevékenységéről hangzott el beszámoló. /(Hátsekné Kovács Kinga): Vérpezsdítő cigányfesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Budapesten május 8-10 között rendezték meg a nemzetközi Kós Károly konferenciát. A szervezők célja: ráirányítani a figyelmet Kós Károly örökségére. A nemzetközi konferencia munkálatai három szekcióban zajlottak: Építészet, műemlékvédelem - Művészet, néprajz - Irodalom. Az Egyed Ákos történész, akadémikus (Kolozsvár) vezette plenáris záróülésen a művészeti-néprajzi szekció munkájáról Gráfik Imre néprajzkutató (Budapest-Szombathely) számolt be, az irodalmi szekcióéról Sas Péter művelődéstörténész (Budapest) és az építészeti-műemlékvédelmi szekcióról Ritoók Pál építész (Budapest). Az előadások kötetben is megjelennek. - A konferencia szervező bizottsága elnöke, Visy Zsolt régész záróbeszédében Kós Károly életművét így foglalta össze: ő volt AZ ÉPÍTŐ, a szó legtágabb értelmében. Az anyag, amiből építkezett: az a sok száz éven keresztül kialakult erdélyi kultúra. Egyed Ákos kiemelte: Kós Károly értékmentő és értékteremtő. - A konferencia végén a résztvevők meglátogatták a budapesti Wekerle-telepet (Kispest), melynek megépítésében, a múlt század elején Kós Károlynak jelentős szerepe volt. Főtere Kós Károly nevét viseli, 1987-ben itt állítottak neki szobrot. A szobor megkoszorúzásánál beszédet mondott dr. Boross Péter, a miniszterelnök főtanácsadója és Tímár Béla polgármester. - Az Anthony Gall szerkesztette - Kós Károly műhelye című - életműalbum csak júniusban jelenik meg. Anthony Gall építész, aki egész munkásságát Kós Károly építészeti életművének kutatására tette fel, betegség miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Ezt az angol embert Kós Károly bűvölete hozta Magyarországra, Erdélybe, jelenleg Budapesten él családjával, magyar feleségével. /Guther M. Ilona: Kós Károly konferencia. Az Építő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"