"A máj. 25-i telekonferencián Adrian Nastase kormányfő kitért Gheorghe Funar sajátos törvényértelmezésére is, hangsúlyozta: az 1992-ben végzett népszámlálás adatai a jövőre szervezett cenzus elkészítéséig érvényesek. Mivel Vasile Soporan prefektus nem vette észre, hogy Funar fel szeretne szólalni, a telekonferencia végén a polgármester felháborodva elmondta: a kormányfő említette nevét és kijelentéseire szeretett volna válaszolni. Több telekonferencián nem vesz részt. Bejelentette, hogy mivel 14 tanácsos tisztsége összeférhetetlen a városi tanács hatáskörébe tartozó önálló vállalatok vezetőtanácsi tagságával, mandátumuk megszűnt. Ez azt jelenti, hogy 17 tanácsos marad. Nincs meg a többség, a tanács nem ülésezhet. Ő nem alkalmazza a kétnyelvű táblákra vonatkozó előírást. Amennyiben valaki kétnyelvű táblát tesz fel, ezeket le kell szedni, a tettesek pedig szigorúan büntetendők - mondta Funar polgármester. - A sajtó jelenlétében Vasile Soporan próbálta meggyőzni a polgármestert, hogy alkalmazza a törvényt, de Funar hajthatatlan maradt. /Kiss Olivér: Nastase megleckéztette Funart Csak egyféleképpen értelmezhető a törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Szakértői szintű konzultációt folytattak román kezdeményezésre a státustörvény-javaslatról a magyar és a román külügyi tárca illetékesei. A magyar és a román külügyi szakértők egyetértettek abban, hogy a továbbiakban, illetve a törvény elfogadását követően a végrehajtásra vonatkozólag újabb tájékoztatásra kerüljön sor. A román Külügyminisztérium azt várja, hogy a készülő státustörvényről folytatott román-magyar konzultáción megfogalmazott javaslatok tükröződjenek majd a törvény tervezetében. Megállapodtak abban, hogy a megvitatott kérdéseket, a kifejtett álláspontokat mindkét ország illetékesei elemezni fogják. /Szakértői konzultáció a státustörvényről Román javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Máj. 26-án tartja IV. kongresszusát Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ nemzeti-liberális platformja, a Reform Tömörülés. A Szövetség jelenlegi politikai vonalvezetését élesen bíráló RT sikeres évet tudhat maga mögött: a tavalyi helyhatósági és parlamenti választások alkalmával megsokszorozta önkormányzati tanácsosainak és parlamenti képviselőinek számát. Toró T. Tibor, a platform elnöke nyilatkozott a Szabadságnak. A megújulási folyamat elkezdődött: egyre többen érzik, hogy alternatíva a Reform Tömörülés. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ úgy köt szövetségeket a különböző politikai pártokkal, hogy nincs stratégiája. Ma már egyre többen nem találják meg helyüket a szövetségben. Ha ez így folytatódik, az RMDSZ egyre kevésbé fogja az erdélyi magyarságot képviselni, érdekeit megjeleníteni, ehelyett egy többé-kevésbé kompakt kis csoport eszköze lesz. Az RT által kezdeményezett strukturális reformok épp e folyamatnak feltartóztatását célozzák. Nehéz az RT-nek elképzeléseit érvényesítenie a parlamenti frakciókban, mert a frakciószabály szerint a minősített többséggel hozott döntések minden frakciótagra nézve kötelezőek. Toró T. Tibor szerint a kormánypárttal kötött egyezség szövege annyira általános, hogy nehezen lehet egyezségnek nevezni. Hiba volt, hogy a költségvetés vitájában, frakciófegyelemre hivatkozva, nem tudtak a saját régiójuk érdekeit sértő kitételek ellen szavazni. Az RT legutóbbi kifogását az államtitokra vonatkozó törvény kapcsán fogalmazta meg. A rosszul értelmezett pártfegyelem itt is erősebb volt az RT szakmai érveinél. Végül az Alkotmánybíróság újratárgyalás végett visszaküldte a törvényt, s a frakcióvezetésnek főhetett a feje megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Toró T. Tibor egy éve képviselő, Bukarestből nézve még jobban látja a rendszer hiányosságait. /Székely Kriszta: Toró: Kátyúban az RMDSZ szekere Kongresszust tart a Reform Tömörülés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

" Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő jelentést készített a moldvai csángókról. Jelentésében meghatározta, hogy kik a csángók /Moldvában élő, magyar eredetű, nem homogén közösséget alkotó római katolikus népcsoport /. A csángók a magyarság egy archaikus csoportja, akik külön nemzettudattal, nyelvi sajátosságokkal, ősi hagyományokkal rendelkeznek, népművészetük és kultúrájuk pedig igen gazdag. A csángók az asszimiláció utolsó stádiumába jutottak. Népcsoportjuk évszázadok óta román többségi környezetben élt. A csángó kultúra mára a megsemmisülés peremére sodródott. A 260 ezer csángó közül mindössze 60-70 ezren beszélik a csángó nyelvjárást. Európai szintű összefogásra van szükség e műveltség megmentésére. - A legjelentősebb szaktekintélyek elfogadják a csángók magyar eredetét, valamint azt, hogy nyugat felől érkeztek Moldvába. A csángóknak saját püspökségük volt, saját püspökökkel, sokan közülük pedig fontos tisztségeket töltöttek be a moldvai vajdaság államvezetésében. A csángó nyelv a magyar nyelv egyik formája. Ez a népcsoport elszigetelődött a magyarság kulturális fejlődésétől. Legrégebbi aldialektusa, az északi csángó a késő középkori magyar nyelv számos elemét megőrizte. Az anyanyelvüket még beszélő csángók megértik a ma beszélt magyar nyelvet. A magyar nyelven sugárzó Duna TV vételére alkalmas antennák széles körű elterjedtsége is erre utal. Moldvában ma az iskolákban és a templomokban kizárólag románul beszélnek. Ennek eredményeként a csángók anyanyelvük írását egyáltalán nem ismerik. A csángók népdalai és balladái a magyar népzene legősibb rétegeinek elemeit tartalmazzák. A közelmúltig a moldvai csángók népdalai és balladái a magyar népzene legélőbb változatát képviselték. Ugyanakkor megőrizték a román népdalok és balladák néhány elemét is. 1884-ben a bákói püspökséget föloszlatták, és Bukarestben hoztak létre egy érsekséget, Iasi-ban pedig egy püspökséget. 1895-ben törvény útján tiltották be a kétnyelvű katekizmusok használatát. A csángók ma ismét énekelni szeretnék ősi vallásos himnuszaikat, ahogy ezt az 50-es évekig tették, és szeretnék elérni a magyar nyelvű misék bevezetését is. A bukaresti és a iasi-i katolikus vezetők elutasítják e kérések teljesítését. - A csángók (és szervezeteik) követelik az anyanyelven való tanulás jogának tiszteletben tartását. Az irodalmi magyar nyelv oktatásának bevezetése nem lesz ártalmas hatással a csángó nyelvjárásra, ugyanúgy, mint ahogy a hochdeutsch sem vette át a többi német dialektus helyét. /A csángó kisebbségi kultúra Moldvában. Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő jelentése. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./ Az Európa Tanács kidolgozta ajánlását a csángókról. Felidézte a hasonló kérdésekben elfogadott szövegeket, jelesül a 928-as Ajánlást (1981), amely az európai kisebbségi nyelvek és nyelvjárások oktatási és kulturális problémájáról szól, az 1203-as Ajánlást (1993), amely az európai cigányságról szól, az 1283-as Ajánlást (1996), amely a történelemről és a történelem oktatásáról szól Európában, az 1291-es Ajánlást (1996), amely a jiddis kultúráról szól, valamint az 1333-as (1997) ajánlást, amely az aromán kultúrával és nyelvvel kapcsolatos. - Az európai szintű segítségnyújtás, amelynek főképp az Európa Tanács részéről kell érkeznie, minden egyes esetben igazolt, amikor egy sajátos kultúra megmentéséről van szó, így a csángók esetében is szükséges. Az Európa Tanács az anyanyelven tanulás lehetőségét a román alkotmány és az oktatási törvények szellemében kell biztosítani. Ugyanakkor a helyi iskolákban osztálytermeket valamint fizetést kell biztosítani azoknak a tanároknak, akik a falvakban dolgozva a csángó nyelvet tanítják. Lehetőséget kell biztosítani a csángó nyelven tartott római katolikus misék hallgatására a csángó falvak templomaiban, valamint arra, hogy templomi énekeiket a csángók saját anyanyelvükön énekelhessék. Pénzügyi támogatást kell biztosítani a csángó szervezeteknek, hogy saját identitásukat aktív módon kinyilváníthassák (főleg egy havi kiadvány és egy helyi rádióadó működtetése révén). A csángók egyedülálló nyelvi és néprajzi sajátosságait a megfelelő módon rögzíteni kell. /Az Európa Tanács ajánlása a csángókról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26."

"Az Eötvös Kollégiumhoz hasonló diákközpont létesítését tervezi a Szórvány Alapítvány, és ehhez szeretné megnyerni a Sapientia Alapítvány támogatását. Amint Bodó Barna elnök a Szórvány évi közgyűlésén elmondta: "A kollégium magja is lehetne a Tudományegyetem Temesvárra kihelyezett tagozatainak, amelyet a Sapientia szintén fontolóra vesz". - A nyelvek éve elnevezésű program keretében az Interkulturális Központtal, a Német Fórummal és a helyi roma szervezettel közösen a Bánság legszínesebb nemzetiségi összetételű községének, Temesrékásnak a szociográfiai feltérképezését tervezik. - Bodó jelezte, hogy néhány hónap múlva elkészül a Romániai Magyar Évkönyv legújabb száma, és kilátásban van egy szórványkötet megjelentetése is. /Gurzó K. Enikő: Eötvös-féle kollégiumot tervez. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Tamás Sándor kézdivásárhelyi RMDSZ-képviselő elmondta, hogy május 24-én rendőrök jelentek meg Héjja Dezső lakásán: elviszik, hogy a 4 év börtönbüntetést letöltse. Héjja Dezső egészségi állapota nagyon súlyos, gyakorlatilag mozgásképtelen, mindkét lába lebénult. Kórházba kellett utalni. Egyúttal kérte a büntetés végrehajtásának elhalasztását.. Kérésére az első fokon eljáró bíróságnak, azaz a bukaresti törvényszéknek kell választ adnia. /(Szonda Szabolcs): A büntetés letöltésének elhalasztását kérik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"A Márton Áron Szakkollégium kutatást végzett az 1998-ban, illetve 1999-ben Magyarországon egyetemet vagy főiskolát végzett határon túli magyar fiatalok körében. A kutatás során 107 egykori magyarországi ösztöndíjas hallgatóval készítettek mélyinterjút; ebből 52-t Magyarországon, 25-öt Erdélyben, 5-öt Kárpátalján, 15-öt a Felvidéken és 10-et a Vajdaságban vettek fel. Kiderült, hogy amíg 1996-ban az összes Magyarországon tanuló határon túli hallgató több mint fele részesült ösztöndíjban, 1999-ben kevesebb, mint egyharmados volt a támogatási arány. A kilencvenes évek második felében, a határon túliak létszámának növekedésével egyidőben csökkent az ösztöndíjasok aránya. Az elmúlt 10 évben javult a Magyarországon szerzett felsőfokú diplomák otthoni honosításának rendszere. Erdélyben 1995-től 2000 májusáig 560 ilyen kérelmet nyújtottak be, ebből 453 diplomát honosítottak. /Határon túli magyar fiatalok életpályája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"A Kolozsvár-szamosújvári görög katolikus egyházmegyét keresi fel ezekben a napokban. Jean-Claude Périsset érsek, az Apostoli Szentszék romániai nunciusa. Ez az első hivatalos lelkipásztori látogatás ezen püspökség területén vatikáni nagykövet részéről az 1989-es rendszerváltás óta. Máj. 27-én érkezik Kolozsvárra, másnap találkozik Vasile Soporan prefektussal, Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával, Kolozsvár polgármesterével, majd Bartolomeu Anania ortodox érsekkel. /Fodor György: A pápai nuncius-érsek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Bánffyhunyadon hónapok óta puskaporos a hangulat az RMDSZ választmánya és a református egyház presbitériuma között. Május 20-án az egyház nemkívánatosnak nyilvánította az RMDSZ-vezetőket emléktábla-avató ünnepségen. A helyi RMDSZ-szervezet közleményben nehezményezte, hogy a rendezvényen, amelyre Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul is hivatalos volt, a választmányt megakadályozták koszorúzási szándékában. Kusztos Tibor tiszteletes 1994-ben került Kovásznáról Bánffyhunyadra, magával hozta azt a Hollandiából érkezett nyomdagépet is, melyet Kovásznán az egyházi épületben szereltek fel A Kalotaszeg folyóirat ebben a nyomdában készült. Péntek László, a Pro Kalotaszeg elnöke kifogásolta, hogy kétszer állítottak ki nyugtát ugyanarra a szolgáltatásra. A könyvelési rendellenességek miatt egyesület elnöki tisztségéből Péntek 1999-ben lemondott, sőt kilépett a tagok sorából is. A konfliktust tetézte a Kós Károly Kulturális Társaság és a református egyházkerület közötti, a Ravasz László emlékház tulajdon- és használati joga körüli vita. 1999-ben a Kós Károly Egyesület kuratóriuma Péntek Attilát - Péntek László fiát - választotta elnökké. A Ravasz-emlékház körüli gondok ott kezdődtek, hogy a fiatalok összejövetelei nyomán károk keletkeztek az ingatlan berendezésében. A református egyházközség kitiltotta Péntek Lászlót és Péntek Attilát a Ravasz-házból, valamint a parókiáról és az imateremből. A Kós Károly Egyesület eldöntötte, írásban fogja tájékoztatni az Illyés Közalapítvány magyarországi kuratóriumát a bánffyhunyadi szórványmagyarság kulturális központjának szánt Ravasz László emlékház körül kialakult helyzetről. /Meghúzták a Ravaszt az emlékház ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Szatmár megyében a magyar anyanyelvű általános iskolások (tehát az I-VIII-beliek) 22,5 százaléka román osztályokban tanul! Ez számszerűen több mint sok, közel háromezer gyermeket jelent! Legalább 120 osztályra való iskolás, ami legalább 70-80 magyar tanítónak és tanárnak biztosíthatna állást, azaz kenyeret. Idén Szatmár megyében 57 magyar IX. osztály várja a magyar fiatalokat, több mint az elmúlt évtizedekben bármikor! Megannyi szakmát, hivatást lehet tanulni magyarul, csak legyen elég beiratkozó. /Sike Lajos: "Magyar osztályba tessék írni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Máj. 24-én a Nagyváradi Magyar Diákfesztivál keretében mentálhigiénés konferenciát szervezett a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), valamint az Albin Alapítvány. Céljuk az volt, hogy ismerkedési lehetőséget teremtsen a diákoknak, másrészt szerették volna számba venni a Nagyváradon és környékén mentálhigiénével foglalkozó egyesületeket, alapítványokat és szakembereket. /A magyar mentálhigiénéről. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./ Negyedik alkalommal szervezték meg a mentálhigiénés konferenciát. Kiderült: Nagyváradon és környékén számos szervezet a legkülönfélébb segítő szolgáltatást igyekszik nyújtani - a személyiségfejlesztő programoktól kezdve a családterápiáig, a játszóházak szervezésén, szegény családok segítésén át a hajléktalanok támogatásáig. Megállapították, hogy fontos a kapcsolattartás, elengedhetetlen egy információs központ létrehozása, létre kellene hozni egy hivatalos, bejegyzett ernyőszervezetet. /Családterápiától játszóházakig. Mentálhigiénés konferenciát szervezett a diákszövetség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Közel hatvan magyar, román, szlovák, bolgár és ukrán egyetemi tanár, kutató, akadémikus vett részt máj. 25-én azon az interdiszciplináris konferencián, amelyet negyedik alkalommal tartottak meg Nagybányán. A nagybányai Északi Egyetem, valamint a Magyar Professzorok Világtanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testülete és a nyíregyházi főiskola Kárpát-medencei tudományos konferenciát szervezett Nagybányán. A bemutatott előadások többek között a gépgyártás-technológia, a mikrobiológia, elektrotechnika, súrlódástan, államigazgatás, fizika, közgazdaság, kémia, agrártudomány és környezetvédelem területeit érintették. Kecskés Mihály professzor, az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének elnöke javaslatára szervezték meg 1996-ban az első hasonló, Kárpát-medencei összejövetelt a különböző területeken tevékenykedő szakemberekkel. Öt ország egyetemeinek elitje jött össze, mellettük sok fiatal doktorandus szakember is eljött. A konferencia alkalmából, akárcsak az elmúlt években, egy Tudományos Közlönyt is kiadtak, amely 350 oldalon 101 szerző 51 angol nyelvű szakdolgozatát tartalmazza. /Fiatal kutatók újdonságai. Kárpát-medencei tudományos konferenciát szerveztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Január 16-án alakult meg a Kisküküllő Térségi Társulás. Borbély Emma ügyvezető elnök elmondta, céljaik között elsőrendű a területfejlesztés és rendezés lehetőségeinek kiaknázása. A régiófejlesztési céllal alakult társulás állandó kiállítással csalogatna üzletkötőket, befektetőket a Kisküküllő menti falvakba. Gyulakután és Szovátán egy-egy üzletember-találkozót is szerveztek. A Kisküküllő menti polgármesteri hivatalok képviselői találkoztak a budapesti Szent István Egyetem gazdasági karának tanáraival, diákjaival. Felajánlották az egyetemistáknak, amennyiben térségfejlesztésből írják az államvizsga-dolgozatukat, szívesen látjuk őket ebben a régióban. Amennyiben sikerül kidolgozni a stratégiát, számíthatnak a SAPARD támogatásra is. /Állandó kiállítást akarnak. Társulás a térségfejlesztési stratégiáért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Festett, rajzolt, metszeteket készített, írt a predeali laktanyában a 18 éves volt Imecs László. Apja 1989. december 18-án felkereste, Imecs László elkeseredett volt, búcsúzáskor ezt mondta: "bármi történjen, én emberre nem lövök soha". Azután távirat érkezett: "Imecs László december 23-án, katonai szolgálat teljesítése közben, Brassó városában meghalt." Emlékére létrehozták az Imecs László Alapítványt a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskolában. Minden évben pályázatot hirdetnek tehetséges fiatalok számára. Az idén 78 képzőművészeti és 21 irodalmi pályamunka készült el. /Alapítvány tehetséges fiatalokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"

"Kolozsváron az Apáczai-napok keretében rajzversenyre-, illetve kiállításra került sor. Az apáczaisok mellett beneveztek a zsoboki szórványiskola, a Waldorf, a Montessori iskola, a Báthory István Elméleti Líceum, a kolozsvári hallássérült és a magyarlónai iskolák tanulói is. /Apáczai-napok - 2001 Kulturális környezetünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Máj. 24-én sportbemutatóval kezdődtek a Bethlen-napok Nagyenyeden. A hivatalos megnyitón, máj. 25-én Markó Béla szövetségi elnök, Simon János iskolaigazgató és Pásztori Kupán István református lelkipásztor köszöntötte a jelenlevőket. A gazdag programban volt történelmi vetélkedő, vidám tavaszi vásár és könyvbemutató. A Nagyenyed szóban-képben című művet Hantz Lám Irén állította össze. A rendezvénysorozat máj. 27-én istentisztelettel ér véget. /(mezei): Zsibvásár és vetélkedők. Gazdag kínálat a Bethlen-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Mihály Ferenc szülővárosában, Szovátán él, közel öt éve végzi különböző erdélyi templomok fából készült berendezéseinek felmérését, kutatását és restaurálását. Ez év őszén adják át az általa felújított gelencei római katolikus templom 1628-ból származó restaurált kazettás mennyezetét és oltárait. Konzerválás után tavaly a XVII. századi csíkszenttamási oltár, és a XV. századi csíkmenasági Mária-szobor került szovátai műhelyéből eredeti helyére. A restaurátor előadássorozatot indított az erdélyi oltárokról, templomi faberendezésekről, kazettás mennyezetekről, bútorokról és falképekről a szovátai Teleki Oktatási Központban. Egyik előadásában hangzott el, hogy Erdélyben jóval több középkori szárnyas oltár maradt meg, mint például Magyarországon. A katolikus templomok esetében négy kis úgynevezett szentföld maradt, ahol a katolikus vallás közel ezer éven át folytonos volt, így a templomok és a történelmi, művészettörténeti jelentőségű kegytárgyak is megmaradhattak. Ezek közül Csík és Gyergyó vidéke a nagyobbik terület, aztán Háromszéken Gelence és Kézdivásárhely környéke, a harmadik Székelyudvarhely és környéke, végül - a legkisebbik - a Nyárádmente, azaz Mikháza, Köszvényes, Nyárádremete vidéke, ahol találhatók középkori fából készült templomi berendezések. A másik rész, ahol ugyancsak sok hasonló kegytárgy van, az egykor protestáns szászok által lakott terület. Itt a kimondottan katolikus ikonográfiájú oltárokat nagyrészt eltávolították, de sok helyen megőrizték a maradékot. Sajnos lopások történtek, folyik a fekete műkereskedelem: jövedelmező üzletággá lett az elnéptelenedett települések templomait kirabolni. A restaurálás nagyon drága dolog. A restaurátorok kérhetnek a román műemlékvédő szakhivataloktól is pénzt, azonban a lényeges céltámogatások a mai napig anyaországi és más külföldi forrásokból érkeznek Erdélybe. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tervezi gyűjtemények kialakítását. Evangélikus részről már történt egy viszonylag eredményes műkincs-átcsoportosítás, a megszűnt gyülekezetek árván maradt templomaiból a műtárgyakat átszállíttatták védettebb, nagyobb templomokba: Szebenbe, Medgyesre, Segesvárra, Brassóba. /Zilahi Imre: Beszélgetés Mihály Ferenc szovátai restaurátorral. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"A Csík Területi RMDSZ tájékoztató jellegű folyóiratot kíván indítani júniustól, amelyben a területi szervezet tevékenységéről szóló információk mellett a helyi egyházakat, a sportéletet és a csíki közösségeket is bemutatnák. Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ elnök elmondta, a tájékoztatóhoz azok jutnának hozzá, akik fizetik az RMDSZ tagsági díjat. /Kiss Edit: RMDSZ-havilap a fizető tagoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Kolozsváron volt egy magyar diákrádió, a Visszhang /heti egy órás adás/, ahol, többek között, Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője meghatározó jellegű tevékenységet folytatott. A Visszhang a hetvenes évek elején alakult meg, az alapítók között volt Nagy Gyula, Gáspár Sándor és Patrubány Miklós. Zsigmond Emese volt az irodalmi és a nyelvművelő rovat felelőse. A múlt rendszerben kevesebb volt a szórakozóhely, önképző-, színjátszó, irodalmi, és tánckörök működtek. A matek, fizika, filológia, biológia karnak színjátszó köre, más karoknak tánccsoportja volt. Egy-egy csoport előadása az egész kolozsvári diákságot megmozgatta. Jó volt a kapcsolatuk a kolozsvári napilappal, amelyet akkoriban Keszthelyi Gyula vezetett, és külön oldalt biztosított a diákeseményeknek. A Visszhang intézmény volt, mert a rádióadásokon túl havonta egyszer híres személyiségeket hívtak meg, olykor magyarországiakat is. Évente gálaestet tartottak. A hetvenes évek végefelé alakult meg a Visszhang-kórus. Mindez már a múlté, már nincs Visszhang. /Márton Éva: Elnémult a Visszhang Beszélgetés Zsigmond Emesével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Domokos Pál Péter emlékét idéző műsort tartott Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség május 23-án, a Szentegyház utcai székházban. Dr. Almási István népzenekutató méltatta Domokos Pál Péternek, a csángó nép nagy pártfogójának életét és munkásságát. /Darvas Annamária: In memoriam: Domokos Pál Péter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Máj. 25-én megnyílt Kondrák Károly nagybányai festőművész tárlata Kolozsváron, a Korunk Galériában. /Korunk Galéria. Nagybányai üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"A holokausztra emlékezik a marosvásárhelyi zsidó hitközség június 3-án a zsinagógában, majd a zsidó temetőben. A megemlékezésen a glasgow-i izraelita hitközség küldöttségét fogadják. A megemlékezés napja egybeesik a környék zsidóságának 1944-ben történt deportálásának időpontjával. Ausch Sándor, a hitközség titkára elmondta, a mintegy 250 lelket számláló marosvásárhelyi izraelita közösség minden évben megemlékezést szervez. A titkár szerint a hitközség a holokauszt emlékére tervez szobrot állítani; Izsák Márton marosvásárhelyi szobrászművész alkotása már 1947-ben elkészült. /A glasgow-i rabbit is elvárják. Holokauszt-emlékszobrot állítana a marosvásárhelyi zsidó hitközség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Tamás György műgyűjtő, az EMKES elnöke elmondta, hogy az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület rövidítése, a végén az S Stockholmot jelenti. Az egyesület vezetősége Stockholmban van. A vezetőségnek van öt póttagja (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács Gábor művészettörténész (Szentendre). Az egyesület kétévenként tart közgyűlést. - Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállítást rendeztek. A kiállítások nagy része csoportkiállítás, melyen egyszerre 40-50 képzőművész szerepel, évente rendeznek egyéni kiállítást is, továbbá alkotótábort. Az EMKES művészettel kapcsolatos könyvek kiadatásában is részt vett. Ezek között volt: Banner Zoltán: Teremtő önvédelem; Murádin Jenő: Nagybánya, a Festőtelep művészei; Petkes József: Néprajzi barangolások a Partiumban. Az EMKES segíti a Házsongárd Alapítványt is. /Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./"

"Jókai Anna Kossuth-díjas író május 22-23-án Zilahon Ady iskolájában, illetve a református kollégiumban olvasókkal, irodalombarátokkal találkozott Simonfy Irén, a megyei EMKE elnöke meghívására. Előadását követően a 12. kiadást megért Ne féljetek című könyveit dedikálta sorbanálló vásárlóknak. Első könyve "4447" címmel 1968-ban jelent meg, szabadúszóként azóta húsz kötete látott napvilágot. 1990 után három évig volt a Magyar Írószövetség elnöke. Elmondta, hogy nagy csalódás érte: hitte, hogy a Kádár-rendszer után a jónak kell jönnie, hazugságok nélküli világnak. A gonoszság viszont nem kíméli az új rendszert. Az új évezred veszélyes, e veszély alól a magyarság sem kivétel, ezt illetően a globalizációra gondolt. Erre utalt budapesti példákkal, az eluralkodott idegen nyelvű feliratokkal, a magyar nyelv szégyenlésével a globalizáció ürügyén a sajátosság elnyomásával, a magyar tapasztalatok lenézésével. Az írónő zilahi üzenete: "A fiatal lehet szétszórt és a maga szintjén mégis eredményes, az öregnek azonban szüntelenül összpontosítania kell. Az öregség nem nyugalom, hanem megfeszített akarat. Két mankónk: az önirónia és a bátorság. Energiánk pedig az eszközként használt szenvedés. A hova nem rajtunk áll. A miért az Isten titka. A hogyan a mi szabadságunk". /Jókai Anna zilahi üzenete "A hogyan a mi szabadságunk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./"

"A nagyváradi római katolikus egyházmegye területe összlakosságából /1 014 420 fő/ római katolikus 108 012 lélek. 2000-ben az anyakönyvek tanúsága szerint 639 keresztelés, ugyanakkor 924 temetés volt. A keresztelések és a halálozás közötti különbséget figyelembe véve, 2000-ben 285 lélekkel csökkent a nagyváradi püspökséghez tartozó hívek száma. /A váradi egyházmegye a statisztika tükrében. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 27./"

"A magyar státustörvény-javaslatot kicsit elhamarkodottnak, az "elkülönülési törekvéseket bátorítónak" nevezte Ion Iliescu román államfő a Magyar Televíziónak adott interjújában, melyet máj. 27-én sugároztak. Iliescu úgy vélekedett, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben az együtt élő etnikumoknak túl kell magukat tenniük a szembenállásokon. Az anyanyelvhasználati lehetőségekről szólva a román elnök hangsúlyozta: az állam hivatalos nyelve a román, ugyanakkor a bukaresti kormány a "kisebbségek saját identitását és kulturális örökségét az ország közös kincsének tekinti". Ion Iliescu ennek kapcsán méltatta az RMDSZ politikáját. A magyar státustörvényt kicsit elhamarkodottnak mondta. Az államfő szerint a magyar igazolvány "nem is igazán demokratikus és egyáltalán nem európai". Iliescu ugyanakkor dicséretesnek mondta a magyar vezetésnek azt a törekvését, hogy nagy figyelmet szentel a határon túli magyaroknak. Románia és Magyarország kapcsolatairól szólva Iliescu Németország és Franciaország példáját említette: hogyan lett két korábban ellenséges országból az Európai Unió alappillére. - Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette, hogy a testület elé idézik a máj. 29-én Budapesten tárgyaló Mircea Geoana külügyminisztert, akitől tájékoztatást várnak a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációk eredményéről. /Iliescu-interjú a Magyar Televíziónak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Az RMDSZ meghívására máj. 26-27-én látogatást tett Erdélyben az MKP négytagú küldöttsége: Bugár Béla pártelnök, a szlovák parlament alelnöke, Farkas Pál, az MKP országos tanácsának elnöke, Köteles László parlamenti képviselő, az MKP országos tanácsának tagja és Vörös Péter, a párt központi titkára. Megállapodtak abban, hogy az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) a jövőben szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A két szervezet közösen kezdeményezi a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását a státustörvény alkalmazásának és a támogatási rendszerek megvitatása végett. A vendégek máj. 26-án Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel és az ügyvezető elnökség más tagjaival tartottak megbeszélést Kolozsváron, majd találkoztak kolozsvári RMDSZ-vezetőkkel és közéleti személyiségekkel találkoztak. Máj. 27-én, vasárnap az MKP-küldöttség Gyulafehérvárra látogatott, ahol az érseki templomban misén vett részt, Nagyenyeden helyi RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, majd felkereste Torockót és Torockószentgyörgyöt. Markó Béla elmondta, hogy rendkívül hasznos az, ha a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül élő magyar közösségek pártjai, szervezetei minél szorosabb kapcsolatot tartanak egymással. Sok szempontból hasonló tapasztalatokat éltek meg az elmúlt években. Az RMDSZ 1996. és 2000. között tagja volt a romániai kormánykoalíciónak. 1998-ban hasonló vállalkozásba fogott az MKP, s most, ebben az időszakban része a szlovák kormánynak. - A következő hónapokban a két szervezet parlamenti csoportja találkozik. Bugár Béla szerint mindkét párt mozgatórugója, motorja az adott országban zajló integrációs folyamatoknak. Bugár hozzátette: azért is döntöttek a kapcsolatok bővítése mellett, mert a két ország között sok a hasonlatosság, többek között a státustörvény kapcsán. /Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a Kárpát-medence magyar szervezetei között. Erdélybe látogatott a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"A magyar kormány továbbra is rendelkezésére áll azoknak, akik pontosításokat kérnek a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke a Reform Tömörülés RMDSZ-platform máj. 26-i sepsiszentgyörgyi kongresszusán. Az RMDSZ-Fidesz kapcsolatot Kövér jónak minősítette, és reményét fejezte ki, hogy az RT is otthon érezheti magát az erdélyi magyarság egészének érdekeit képviselni hivatott szövetségben. Kövér elmondta, hogy a magyar ellenzéki pártok egy idő óta igyekeznek túllicitálni egymást a határon túli magyarok sorsának jobbítása terén. Az SZDSZ a magyar igazolvány helyett pénzt, évi több milliárdot osztana szét, az MSZP pedig a határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti biztos kinevezését, és három hónap helyett hat hónapos legális munkavállalási engedélyt javasol. Kövér László megjegyezte: "Biztosak voltunk abban, hogy ameddig csak lehet, az MSZP és az SZDSZ a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozására fordítja minden energiáját. Amikor viszont a Magyar Állandó Értekezleten felismerték, hogy ezzel a politikájukkal szembe kerülnek nemcsak a magyar közvéleménnyel, hanem a határon túli magyar szervezetekkel is, akkor taktikát változtattak. Megpróbálják lekicsinyelni a törvény jelentőségét, különböző javaslatokkal azt próbálják bizonyítani, hogy ők is vannak olyan jó magyarok, mint a kormánypártiak." /Székely Kriszta: "Fantáziadús" magyar politika Kövér László a státustörvényről, a magyar ellenzékről és az RMDSZ-ről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"A népnevelő író, lelkész Balázs Ferencre /1901-1937/, a Mészkőn maradandót alkotott személyiségre emlékeztek, születésének 100. évfordulóján, máj. 26-án Kolozsváron, az unitárius egyház dísztermében megtartott ünnepségen. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök az ünnepelt népszolgálati munkásságát emelte ki. Kötő József (EMKE) a transzilván szellemiség keretében is társadalomban gondolkodónak nevezte a nagy elődöt, akinek emléke, dr. Egyed Ákos szerint, különleges helyet foglal el történelmi örökségünkben. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke Izlandtól Mészkőig című előadásában párhuzamot vont a dán népfőiskolák megalapítójának, Nicolai Frederic Severin a munkássága és a Balázs Ferencé között. Előadást tartott még Vallasek Júlia, Cseke Péter, Keszegh Vilmos és Kötő József. Délután Mészkőn folytatódott az emlékezés az ünnepi istentisztelettel, az unitárius templomban, majd megkoszorúzták a templomkertben álló Balázs Ferenc mellszobrot /Ördög I. Béla: Balázs Ferenc centenáriumi ünnepség Kolozsváron és Mészkőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ Kötő József kiemelte: "Balázs Ferenc európai szemmel és erdélyi lélekkel építette létünket". Dáné Tibor Kálmán hangsúlyozta: nem lehet Erdélyben népfőiskoláról beszélni Balázs Ferenc nevének említése nélkül. /Balázs Ferencre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"

"A dél-lengyelországi Tarnówban máj. 26-án felavatták a Bem-Petőfi emlékkaput és a lengyel-magyar történelmi emlékparkot. A városban áll Petőfi Sándornak, Bem segédtisztjének a mellszobra, amelyet Kecskemét városa 1985-ben ajándékozott Tarnównak. A szobor előterében felavatták fel a sepsiszentgyörgyi székely mesterek által faragott kopjafákat, rajtuk Bem tábornok erdélyi csatáinak dátumaival. A park bejáratánál emelkedik a szintén sepsiszentgyörgyi mesterek által faragott, 5 méter magas székelykapu, a kétnyelvű felirat tanúsága szerint Bem és Petőfi emlékkapuja. Rajta Petőfi egyik Bemről írott verse - Az erdélyi hadsereg - két versszaka olvasható magyar és lengyel fordításban. Az ünnepségen jelen volt Kovács István krakkói főkonzul (az esemény főszervezője) is. Mintegy 100 tagú magyar csoport érkezett az avatásra, megjelent a település két testvérvárosának, Sepsiszentgyörgynek és Kiskőrösnek a polgármestere. Az ünnepségeken korhű öltözékben, lovon részt vettek több hagyományőrző magyarországi huszárezred tagjai és a 15. székely határőr gyalogezred gelencei szakasza. A tarnówi székelykapu a második ilyen emlékmű Dél-Lengyelországban. 1999 júniusában, II. János Pál pápa legutóbbi lengyelországi zarándoklata alkalmával állították fel Stary Saczban (Ószandecen) a gelencei székely mesterek által faragott, a tarnówinál is nagyobb székelykaput abból az alkalomból, hogy a pápa szentté avatta a városka kolostorában élt Árpád-házi Kingát. /Székelykapu Bem apónak. Lengyel-magyar emlékpark Tarnówban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"