Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2001. május 16.
"Máj. 13-án Bihar megye harmadik turul-madaras emlékművét szentelték föl Bihar nagyközség református templomának kertjében. Lerombolása előtt az eredeti turul Ménmarót híres bihari földvárának közepén, egy óriási halmon állott. Bihar megye másik két Turulját padláson bújtatták, évtizedeken keresztül. A székelyhídi körülbelül fél éve került vissza eredeti helyére a község központjában. A másik, albisi bronzszobrot pedig 1989 után merték előhozni rejtekhelyéről és elhelyezni a református templomkertben. /Védőszárnyaik alatt: ezer esztendő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"
2001. május 16.
"Szatmárnémeti napja egyik rendezvénye a székesegyházi szimfonikus hangverseny volt. Fátyol Rudolf hegedűművész, a helyi filharmónia igazgatója szorgalmazta, hogy ünnepi hangversenyt adnak a jeles napon. A városnapon az igényesség utat tört magának. S ebben általában a székelyek jártak elöl. Nagy sikere volt a Hargita együttesnek, a marosvásárhelyi kürtőskalácssütőknek, a korondi kerámiának, a székelyföldi faragásoknak. /A székelyek megmentették Szatmárnémetit! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"
2001. május 16.
"Máj. 13-án tanácskoztak a Hunyad Megyei Magyar Pedagógusszövetség képviselői Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban. Zörgő Éva kolozsvári pszichológus előadása után Bőjthe Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke ismertette az Apáczai Csere János Közalapítvány beiskolázási- és szórványprogram-pályázatára kidolgozott tervet. Hasonló programot készülnek kidolgozni a Zsil-völgyi magyar oktatás fejlesztésére is. A találkozón Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök visszatekintett az elmúlt tíz évre. /Az anyanyelvű oktatás fennmaradásáért. A Hunyad megyei RMPSZ szilárd talajra épít. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./"
2001. május 16.
"Több mint kéthetes turnét kezd Szerbia és Szlovákia magyarlakta vidékein a kolozsvári magyar színház, amely máj. 13-án zárta a hazai évadot. A korai évadzárás oka az, hogy a kicserélik az épület hőközpontját. A társulat máj. 17-én tizennégy előadásból álló vendégjáték-sorozatba kezd, melynek teljes költségét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram fedezi. A Délvidéken Nagybecskerek, Zenta, Kikinda és Újvidék, a Felvidéken Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom közönsége tekintheti meg A fátyol titkai, A mizantróp és a Kvartett című előadásokat. Hazaérkezése után a társulat máris továbbindul Kisvárdára. /Kolozsvári színészek külföldi körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"
2001. május 16.
"Máj. 13-án római katolikus egyházmegyei ifjúsági találkozót tartottak Temesváron. Magyar, román, német, bolgár, szlovák, horvát fiatalok több százan jöttek össze. Roos Márton temesvári püspök fogadta őket. A Pécskáról érkezettek magyar népi táncokat mutattak be. Összesen tizenhét csoport állt közönség elé, hogy egyházi énekekkel, népdalokkal, modern tánccal, vallásos témájú pantomimmel vagy rövid előadással örvendeztesse meg az egybegyűlteket. Ez volt az egyházmegye első nagy ifjúsági rendezvénye. /Az Egyház bennünk és általunk él. Egyházmegyei ifjúsági találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./"
2001. május 16.
"Erdélyi körútja során máj. 14-én Marosvásárhelyre látogatott a Duna Televízió küldöttségre. Tájékoztatást adtak műsortervükről. /Antal Erika: Értékrendjük szempontjait értelmezték. Marosvásárhelyre látogatott a Duna Televízió. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"
2001. május 16.
"Máj. 15-én nyílt meg Nagyváradon, a Kanonok sori pincegalériában Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina festményeinek közös kiállítása. A megnyitón Hunyadi Mátyás nagyváradi költő olvasta fel a tárlat ihlette saját versét. /Egymást kiegészítő nézőpontok. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./"
2001. május 16.
"Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ "
2001. május 17.
"Ha a magyarság számára kellene egy nemzetstratégiai programot készítenem, akkor Németh László könyveit venném elő - mondta Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a Székelyudvarhelyen tartott, Németh László üzenete a XXI. századnak című előadásában. Az írószövetség elnöke kifejtette, hogy a nemzeti stratégiai gondolkodás a magyarságon belül nem annyira a politikusokat, mint inkább az írókat, költőket, gondolkodóinkat jellemezte. A magyar társadalomban változást, reformot sürgető Ady Endre, az európai normákat felmutató Babits után sorjáznak Illyés Gyula, Bibó István, Németh László nemzeti stratégiái. /Üzenet a XXI. Századnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Pomogáts Béla emlékeztetett: Németh László A minőség forradalma tanulmányban vázolta fel a harmadik út gondolatát. Az író elképzelése nem érvényesült 1989 után. A harmadik út mondhatni gyanússá vált, a bartóki modell sem valósult meg, a magyar kultúra kettészakadt posztmodern és hagyományos, népi áramlatra. /Pomogáts Béla Udvarhelyen. A magyaroknak a szabadság társadalmát kell választaniuk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 17./"
2001. május 17.
"A jövő héten Budapesten folytatódik a határon túli magyarokról szóló státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú román-magyar konzultáció - jelentette be Tatiana Maxim román külügyi szóvivő. Ion Iliescu elnök felszólította az ország politikai erőit, hogy a készülő magyar státustörvényt ne használják ürügyként szélsőségesen nacionalista álláspontok megfogalmazására, a többség és a kisebbség közötti feszültség növelésére. /Bukaresti álláspont magyar a státustörvényről "Igen bonyolult kérdésekre" várnak választ.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"
2001. május 17.
"Mircea Geoana külügyminiszter Csehországba utazott, máj. 15-én tárgyalt Milos Zeman cseh kormányfővel, aki kijelentette: Prága jelenleg nem számol azzal, hogy vízumkényszert vezessen be a látogató román állampolgárok számára. Csehország az utóbbi években román állampolgárok ezreit toloncolta vissza hazájukba, mert egy részük a cseh-német határon át megpróbált illegálisan Nyugatra jutni, míg mások loptak, koldultak és különféle bűncselekményeket követtek el az ország területén. A cseh kormány ezért még 2000-ben felszólította Bukarestet, hogy vessen gátat a Csehországba irányuló "álturizmusnak", különben Prága vízumkényszert vezet be a román állampolgárok számára. Zeman Geoanával arról is tárgyalt, hogy Csehország fegyvereket szállíthatna a román hadseregnek. /Románia cseh fegyverek iránt érdeklődik Prága nem vezet be vízumkényszert.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"
2001. május 17.
"A készülő státustörvénnyel kapcsolatos újabb állásfoglalásokat mutatta be a lap. Az Ukrajina Moloda c. populista ukrán napilap Te már jelentkeztél magyarnak? című cikke szerint a szomszéd államok attól tartanak, hogy a kedvezmények reményében egyre több lakos kezdi keresni magyar gyökereit és tömegesen "magyarrá válik". Kijev támogatja Magyarország alapvető kezdeményezéseit. A nagyváradi Varadinum ünnepség keretében Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, bírálta az RMDSZ-t, úgy vélte, elsősorban az egyházak hivatottak a státusztörvényhez az ajánlásokat kibocsátani. Székely Ervin képviselő bírálta a státustörvényt. Szerinte méltatlan dolog igazolványt kibocsátani a nemzethez tartozásról. Varga Gábor államtitkár azt hangsúlyozta: a státustörvény sikeressége azon is múlik, "sikerül-e megértetni, mit akarunk". Szerinte nacionalista felhangok várhatók. Szilágyi Zsolt képviselő szerint a státustörvény "a nemzeti egység kodifikációja", amelyet számos kritika ér majd. Constantin Jurca nagyváradi alpolgármester úgy vélte, hogy a törvény az egységes Európa kialakításának eszköze lehet. Dr. Hende Csaba magyar politikai államtitkár hangsúlyozta: az ajánlás, amelyet csak az adott közösség hivatott kibocsátani, kizárná, hogy valaki üzleti megfontolásból vallja magát magyarnak. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, melyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. - "A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja aggódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan kialakult kormányközi viták miatt - hozta nyilvánosságra az Országos Sajtószolgálat. - Félti a határon túli magyar közösségeket...A kormány többszöri sürgetésünk ellenére sem folytatott megfelelő szintű és érdemi tárgyalásokat a szomszédos országok kormányaival." /Státustörvény határokon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"
2001. május 17.
"Máj. 17-18. között ülésezik Bukarestben a román-ukrán vegyes bizottság, amely az Ukrajnában élő román nemzeti kisebbség helyzetéről folytat tárgyalásokat. A két fél egyezményt ír alá az ukrajnai románok és a romániai ukránok etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása megőrzésére foganatosított intézkedésekről. Romániában az 1992-es népszámlálási adatok szerint 65 764 ukrán él, ami az összlakosság 0,3 százalékát teszi ki. Az ukrajnai románok száma 378 000 (1990-es adatok szerint), ez az összlakosság 0,8 százaléka. /Románia gondjaiba veszi az ukrajnai románokat.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"
2001. május 17.
"A máj. 23-án életbe lépő helyi közigazgatási törvény előírásai értelmében Beszterce-Naszód megyében hét községben alkalmazhatóak a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások: Apanagyfaluban, ahol a magyarság aránya 28,83 % (hozzátartozó falvakon: Apanagyfalu 25,8 %, Vice 94,74, Nyírmezőtanya 53,33, Almásmálom 48,13), Árpástón (67,18 - hozzátartozó falvakon: Árpástó 51,55, Magyardécse 99,77), Felőrön (27,37 - hozzátartozó falvakon: Felőr 64,08), Kékesen (25,37 - hozzátartozó falvakon: Kékes 34,59 , Magyarborzás 46,79, Mezőveresegyháza 93,68, Szászzsombor 21,79), Mezőkecsed (24,49 - hozzátartozó falvakon: Mezőköbölkút 65,26), Rettegen (20 - hozzátartozó falvakon: Retteg 20, Baca 45,64), Szentmátén (33,33 - hozzátartozó falvakon: Szentmáté 75,39, Újős 61,61). - A felsorolásból kimarad Tacs, Zselyk és Cegőtelke, itt már a régi törvény alapján fölállították a kétnyelvű táblát. E jogukkal nem élt Teke, Komlód, Magyarnemegye, Magyarberéte, Somkerék és Sajószentandrás, ahol községi szinten nem, de a település magyarsága meghaladja a 20 %-ot. Dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint eddig sem volt s a törvény alkalmazásakor sem lesz ellenállás közigazgatási és politikai síkon. (Kresz Béla): A helyi közigazgatási törvény és Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"
2001. május 17.
"Alig zárult a turisztikai vásár, máj. 16-án Székelyudvarhelyen megnyílt a Faipar - 2001 elnevezésű nemzetközi kiállítás. Több mint 36 fa- és bútoripari, fafeldolgozási gépgyártó mutatja be termékeit. A szervezők - az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság Faipari Szakosztálya és az Intarzia szaklap - a négynapos rendezvényt gazdag programmal telítették. A kiállításon érzékelhető a megye bútoriparának előbbre lépése. /Újabb sikeres vásár Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"
2001. május 17.
"Paskal Milo albán külügyminiszter nyitotta meg Tiranában máj. 16-án a Délkelet-Európai Együttműködési Folyamat (SEECP) tagállamainak értekezletét, amelyen a résztvevők a balkáni helyzetet, a térség stabilitását vitatják meg. A tanácskozáson a SEECP tagállamai - a soros elnök Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia, Jugoszlávia és Törökország - valamint megfigyelőként Horvátország vesz részt, külügyminisztereivel, vagy azok helyetteseivel. A külügyminiszterek a tervek szerint közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben szó lesz a macedóniai ellenségeskedésekről is. /Balkáni konferencia Tiranában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./"
2001. május 17.
"A Varadinum-ünnepség keretén belül a Sapientia Varadiensis Alapítvány meghívására a Magyar Tudományos Akadémia - Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Nagyváradon tartotta meg kihelyezett ülését. Dr. Berényi Dénes akadémikus-elnök üdvözölte a közönséget, és röviden ismertette a MTA határokon átnyúló támogatási-együttműködési programjait. Tarnóczy Mariann titkár beszámolójából a hallgatóság megtudhatta, hogy az MTA már a 80-as években hozzákezdett a határon túli magyar tudományosság feltérképezéséhez, majd 1990-ben megkezdődött a határon túli magyar tudósok bekapcsolása. Létrejött a Határon Túli Köztestület, amelynek tagjai lehetnek a tudományos fokozattal rendelkező határon túli magyar kutatók is. A Magyarországgal szomszédos országokból eddig mintegy 500-an jelentkeztek és lettek tagjai a Köztestületnek, a jelentkezés folyamatos. Szarka László titkár, a Kisebbségi és Etnikai Kutatások Intézetének igazgatója a támogatásokról számolt be. A Domus Hungarica intézménye a kutatók számára megteremtette a munka feltételeit - dolgozhatnak, előadásokat tarthatnak, Domus-délutánokon vitázhatnak és megbeszéléseket folytathatnak. A következő két évben 100-100 millió forintot különítettek el a határon túli tudomány támogatására. Az eddig beérkezett 118 pályázat közül 62 Romániából érkezett. Ugyanakkor támogatni kívánják a határon túli műhelyek munkáját, kutatóállomásokat szeretnének létrehozni, és biztosítani szeretnék az egyes műhelyek közötti információáramlást. /T. Szabó Edit: A Tudomány Napja. Magyar akadémikusok érkeztek Nagyváradra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./ Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke elmondta: újdonságnak számít az, hogy a Varadinum keretében a magyar tudományosság is fontos szerepet kapott, neves külföldi vendégek részvételével. Bemutatta a meghívottakat: dr. Berényi Dénes atomfizikus, a MTA-MTK Elnöki Bizottságának elnöke, Görömbei András irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Szarka László, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, történész és Kolozsvárról Faragó József népköltészeti kutató, folklorista. Dr. Berényi Dénes Hogyan tekint a világ a magyar tudomány eredményeire című előadása, dr. Görömbei András A minőség forradalma - Németh László, majd dr. Pomogáts Béla Az erdélyi gondolat az idő mérlegén, dr. Szarka László Mire jó a kisebbségkutatás?, dr. Faragó József Száz éve született Domokos Pál Péter, dr. Bíró Károly Az erdélyi műszaki kutatásról, majd dr. Fleisz János Társadalomtudományos kutatás a Partiumban című értekezése következett. /Váradi tudományos műhelyekkel ismerkedte. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./"
2001. május 17.
"Szilágysomlyón két ingatlan ad helyet a magyar jellegű rendezvényeknek: az RMDSZ-székház és a Csorgó utcai megyei EMKE-székház. Az előbbiben működik a szenátori iroda, a Báthory Alapítvány, valamint az alapítvány sokezer kötetes könyvtára is, amelynek többszáz olvasója van. A szilágysomlyói magyar művelődési élet fellendülésével mindkét "magyar háznak" megnőtt a szerepe. A Báthory Alapítvány egyes rendezvényekre igénybe vette volna az EMKE-ház helyiségeit is. A két "magyar ház" között azonban nem alakult ki jó együttműködés. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke közölte: a helyzet tisztázódik, ugyanis az EMKE a napokban meghirdetett egy adminisztrátori állást, s így megszűnhetnek azok az okok, amelyek a viszony elhidegülését lényegében kiváltották. /Szabó Csaba: Megoldódni látszik az EMKE-székház ügye.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"
2001. május 17.
"Péter Tünde tanfelügyelő részvételével Kolozsváron magyar óvónők tanácskoztak. A magyar csoportok megszűnésének veszélye elsősorban Kolozsvárt érinti, ezért is volt az eszmecsere. /(balázs): Magyar óvónők találkozója Már most írassuk be az óvodásokat! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"
2001. május 17.
"A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartanak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen bemutatják a Hála József-Cseke Péter szerzőpáros A Homoród füzes partján című monográfiáját, este pedig Csíkszeredában Lőrincz Etelka Fejezetek Árapatak népi életéből, Szőcsné Gazda Enikő Erkölcs és közösség, valamint dr. Pozsony Ferenc Adok néktek arany vesszőt című könyveit. Máj. 19-én tartják a konferenciát, 15 előadó dolgozata hangzik el. Ugyanaznap kerül sor a Kriza János Néprajzi Társaság évi közgyűlésére, másnap a Csíki Székely Múzeum kiállításait tekinthetik meg a résztvevők. /Néprajzi Konferencia. Az erdélyi fazekasság múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"
2001. május 17.
"Dr. Mihail Nicolae Rudeanu, a Hunyad Megyei Tanács elnöke és Winkler Gyula, Hunyad megyei parlamenti képviselő megyei küldöttség élén kétnapos látogatást tett a magyarországi Vas megyében, Markó Péter önkormányzati elnök meghívására. A két megye közötti testvérkapcsolat 1998-ban kezdődött. 1990 óta Szombathely testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Vajdahunyaddal, hasonló kapocs fűzi össze Vasvárt és Hátszeget, jelenleg pedig Algyógy és egy Vas megyei kistérség közötti társulás van alakulóban. /Megszilárdult a Vas és Hunyad testvérmegyei viszony. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./"
2001. május 17.
"Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Az előzménye: a 80-as években Zsigmond Győző magyartanár évről évre anyanyelvi versenyeket szervezett az iskolásoknak. A diktatúra idején a szekuritáté döntésére ezért Zsigmond Győzőnek távoznia kellett Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyön kötött ki. Ott szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny (rövidítve: KAV). Ezeknek a versenyeknek a tapasztalatai vezettek el az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) megalakulásához, sepsiszentgyörgyi székhellyel. Első elnöke Tulit Ilona sepsiszentgyörgyi magyartanár volt, őt követte Zsigmond Győző (ma egyetemi adjunktus), néhány éve pedig Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár tölti be az elnöki tisztet. A két alelnök: Török Katalin magyartanár, Ördögh-Gyárfás Lajos villamosmérnök, művelődési felügyelő; titkár: Nagy Zsuzsanna újságíró. A szövetség szakmai, tudományos irányítója az első perctől kezdve Péntek János volt. Az AESZ-nek ma már van alosztálya is Kolozsvárott: az Aranka György Nyelvművelő Kör. /Komoróczy György: Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Nyelvművelés magas fokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"
2001. május 17.
"A rendszerváltás óta soha ennyi magyar IX. osztály nem várta az általános iskolát végző fiatalokat Szatmár megyében: összesen 23 líceumi, 15 szakközépiskolai és 19 inasiskolai osztályba iratkozhatnak a végzősök, vagyis minden magyar gyermek helye biztosított. Az utóbbi időben azt hallani, hogy Nagykárolyból és környékéről mind többen Magyarországon akarnak továbbtanulni, kihasználva azt az előnyt, hogy rövidesen megnyitják a város alatt a Csanálos - Vállaj közti határátkelőt és akkor akár naponta is ingázhatnak odaátra. /57 magyar IX. osztály indul(hat) Szatmár megyében! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"
2001. május 17.
"Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa megtárgyalta azt a javaslatot, amelyet Pap Géza püspök terjesztett elő az egyházi diakóniai munka átszervezésére. A püspök beszámolt erről az átszervezésről. Létezik a Diakóniai Alapítványuk, azonban a háziorvosi rendszer megjelenésével az alapítvány kicsúszott az egyház ellenőrzése alól. Ezért az alapítványt át kell szervezni. A Diakóniai Központ sok mindennel foglalkozik, de igazi diakóniai munkát, a szó bibliai értelmében nem végez. Gyógyszertáruknak szintén nincs kapcsolata intézményeikkel. A kolozsvári posztliceális diakonissza képző a Református Kollégium keretében működik, fizetéses rendszerben. Ez azt jelenti, hogy az állam nem járul hozzá ennek az oktatási formának a fenntartásához. A marosvásárhelyi diakóniai központ felépítése óta az egyháznak két központtal, két tanári karral és kétszeres kiadásokkal kell szembenéznie. Amikor megpróbálta a két intézményt összevonni, hatalmas ellenállásba ütközött. A püspök úgy látja, hogy a diakóniai munkában a hangsúlyt a házi beteggondozásra kell helyezni, össze kell vonni a Diakóniai Központ és a Diakóniai Alapítvány munkáját. A diakonisszaképző intézet igazgatójává a testület dr. Sárosi Artúr orvost nevezte ki. /Papp Annamária: Átszervezik a diakóniai munkát az Erdélyi Református Egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"
2001. május 17.
"1999 októberében alakult a csíkszeredai Harmónia Kórus, mutatta be kórusukat Gergely-Simon Ibolya karvezető, tagjai javarészt a csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola zenepedagógusai. Felléptek a XXV. Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvényein is: a nyitókoncerten, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében, másnap a budai Mátyás templomban. /Sarány István: Harmónia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"
2001. május 17.
"Július 30-a és augusztus 5-e között az aradi Videoklip Stúdió eurorégiós médiatábort szervez Kisiratoson 14-16 éves diákok számára. A táborba VIII-X. osztályos tanulók jelentkezhetnek, elsősorban a szórványból, Arad, Temes és Hunyad megyéből. Jön néhány diák Magyarországról és a Vajdaságból is. A rendezvény célja a szórvány magyar nyelvű írott és elektronikus sajtójának utánpótlás-gondjait enyhíteni. A rendezvény támogatói a Nyugati Jelen napilap, a Temesvári Rádió, a makói Videoműhely és a Duna Televízió. /Médiatábor 14-16 éves diákoknak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./"
2001. május 17.
"A Bernády Alapítvány és a Project on Ethnic Relations szervezésében május 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tartanak A helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén címmel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tart előadást, a törvény életbe léptetéséről Octav Cosmanca közigazgatási miniszter beszél. /Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./"
2001. május 17.
"Kilenc esztendeje tartják Érmihályfalván a Nyíló Akác Napokat. A helyi kulturális örökség bemutatása, valamint a közösségformálás a rendezvény célja. Már létezett a hasonnevű néptáncegyüttes, s az ő produkciójuk köré szerveződtek a programok. Tízezrek zarándokolnak határon innen és túlrúl a Nyíló Akácra, mely fesztivállá nőtte ki magát. Az idei rendezvénysorozat máj. 17-én kezdődik és 20-án ért véget. Közben lesznek kiállítások, táncprogramok, színielőadások, komoly és könnyűzenei koncertek. /Nyíló Akác Napok - Érmellék ünnepel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"
2001. május 17.
"Május 30-a és június 1-je között tarták Székelyföld-szerte a Lármafa-találkozót, melyet a Magyarok Székelyföldi Társasága a csíkszeredai Julianus Alapítvánnyal közösen szervez. A találkozón Erdély 48 olyan helységének képviselete vesz részt, ahol még megvan, illetve bizonyíthatóan megvolt a legendás szentnek, Szent Lászlónak a tiszteletére készített freskó a helyi templomban. Részt vesznek a magyar nyelvterület olyan helységei is, melyek Szent László nevét viselik. /Lármafa-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"
2001. május 17.
"A környezetkímélő fejlődés valamint az integrált vízgazdálkodás volt a témája annak a kisrégiós találkozónak, melyre a Maros megyei Kisadorjánban került sor, s melyen a Nyárád menti települések képviselői vettek részt. A megbeszélésen a megyei tanács, a prefektúra valamint a vízügyi igazgatóság képviselői is jelen voltak. Folyamatban van a Nyárád Menti Kisrégiós Társulás bejegyzése, aminek egyik célja a természeti értékek környezetkímélő hasznosítása. /Kisrégiós találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"