A Kriterion Kiadó fennállásának harmincegyedik évfordulója alkalmából felelevenítették a hagyományt: régen december volt a Kriterion hónapja, találkozókat, bálokat rendeztek ebből az alkalomból. Most dec. 8-án és 9-én zajlottak a Kriterion-napok Kolozsváron. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta, kíváncsi arra, mit ér a könyvkiadó a mai huszonévesek szerint. Erre a feladatra a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának harmadéves diákjai vállalkoztak, dolgozataikban azt vizsgálták, egy adott témakör milyen formában és mennyiségben volt jelen a harmincévi könyvtermésben. Ex libris-kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, Gábor Dénes Művelődés-szerkesztő jóvoltából. Ismertettek egy szociológiai felmérést a kolozsvári magyar lakosság olvasási igényeiről. Kiderült, hogy a kolozsvári magyar családok többségénél a családi könyvtár több mint 500 kötetből áll. A legkedvesebb könyvek listáját Az aranyember vezeti, míg a kedvenc írók között Jókai Mór és Jules Verne állnak az első helyen. Bemutatták a Téka sorozat legújabb kötetét, Bándi Péter énekeskönyvét, majd kolozsvári szerzők frissen megjelent köteteit. Palocsay Zsigmond posztumusz kötetét, A Változó népi kultúra című tanulmánykötetet, a Fodor Sándor-sorozat harmadik darabját és Király László legújabb verseskötetét. /A Kriterion-jelenség harminc esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Fazakas László /sz. Szilágynagyfalu, 1957. febr. 21./ margittai református lelkész bejelentette, hogy lemond elnyert parlamenti képviselői mandátumáról, mert az átvilágító bizottság szerint kapcsolatban állt a szekuval. Lemondó levelében ártatlanságát hangsúlyozta. /Lemondási nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, dec. 11. -1868. sz./ Fazakas László helyét a Bihar megyei listán őt követő Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jelenlegi főgondnoka foglalja el. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./ A Szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság szerint Fazakas László tevékenysége politikai rendőrségi jellegű tevékenységnek tekinthető /amikor valaki olyan információkat szolgáltatott a Szekuritáténak, amelynek következtében a megfigyelt személynek baja eshetett/. Fazakas beismerte, hogy információkat szolgáltatott. Tagadta viszont azt, hogy ebből bárkinek valamilyen baja esett volna. /Fazakas László lemondott képviselői mandátumáról. Felfüggesztik a további kivizsgálást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Emil Constantinescu államfő dec. 11-re összehívta az újonnan alakult képviselőházat és szenátust. A parlamentbe bejutott pártok képviselőházi, illetve szenátusi frakciói megválasztották vezetőiket. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Kelemen Attila Maros megyei képviselő maradt, alelnökök Márton Árpád (Kovászna megye) és Ráduly Róbert (Hargita megye). Titkár: Szilágyi Zsolt (Bihar megye). A szenátusi frakció vezetésével ebben az ülésszakban is Verestóy Attilát (Hargita megye) bízták meg. Alelnök: Szabó Károly (Szatmár megye), titkár: Sógor Csaba (Hargita megye). /Sz. K. [Székely Kriszta]: Tegnap tartotta első ülését az új parlament. Kelemen és Verestóy maradtak a frakcióvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

A választás eredménye a román nép érettségének és felelősségtudatának győzelme - jelentette ki Ion Iliescu, Románia újonnan megválasztott államfője a dec. 10-i szavazás első exit poll eredményeinek közzététele után. Iliescu az ország lakosságához intézett beszédében hangsúlyozta, az eredmény fontos politikai üzenet mind az ország, mind a nemzetközi közvélemény számára: azt jelzi, hogy a románok határozottan elutasították a szélsőséget, az idegengyűlöletet, a totalitárius kísérleteket. Szerinte a választáson a román állampolgárok megbüntették az állandó válságban lévő koalíció rossz kormányzását. A korrupció, a bürokrácia, a szakmai hozzá nem értés megfojtotta az országot, annak gazdaságát, szétbomlasztotta a társadalmi és nemzeti összetartást. Iliescu gazdasági, társadalmi, nemzeti újjáépítésre szólított fel mindenkit. A legfontosabb feladatnak a gazdaság fellendítését, az ipar és a mezőgazdaság újjászületését nevezte. - Eljött a megbékélés, az egység, az együttműködés ideje - hangsúlyozta. Mint mondta, a román külpolitika az európai integrációt és a jószomszédi kapcsolatokat fogja szolgálni. Az ország gyorsítani kívánja a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Az ország legfontosabb szövetségesének a NATO-t nevezte. Külön kiemelte az Egyesült Államokkal tartott stratégiai kapcsolatok jelentőségét. /Iliescu megbékélést, egységet és együttműködést ígér. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Magyarország gratulál a romániai elnökválasztáson győztes Ion Iliescunak, illetve a törvényhozás legerősebb pártjává választott Szociális Demokrácia Romániai Pártjának - nyilatkozott Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. A magyar fél konkrét lépései alapján fogja megítélni az új román vezetést, és ennek alapján alakítja Romániához fűződő viszonyát. Horváth Gábor kiemelte: Budapest bízik abban, hogy a Szociális Demokrácia Romániai Pártja vezetőinek korábbi megnyilatkozásai szerint a szélsőséges erők és nézeteik semmilyen formában nem jelennek meg az új román vezetés programjában és gyakorlati lépéseiben. Magyarország változatlanul támogatja Románia euroatlanti integrációs felzárkózását. Utalt arra, hogy a romániai magyarság helyzetének javítása érdekében számos fontos lépés történt, ám több kérdés megoldatlan maradt. A magyar fél elvárja, hogy a romániai magyarság érdekeit a választások után hivatalba lépő kormány figyelembe vegye figyelembe. Budapest támogatja az anyanyelv használatára, a magyar nyelvű állami egyetem visszaállítására, valamint a kommunista időkben elkobzott ingatlanok visszajuttatására vonatkozó megalapozott igényeket. Hasonlóképpen támogatja a magyar fél a romániai magyarok lakta területek gazdasági fejlesztésére, a határ menti együttműködés előmozdítására és a határrégiók fejlesztésére irányuló törekvések megvalósítását. /Magyarország bízik az új román vezetésben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

A nemzetközi sajtó megnyugvással vette tudomásul, hogy az első részeredmények szerint Ion Iliescu fölényes győzelmet aratott a vasárnapi elnökválasztáson. Iliescu első sajtónyilatkozatából kiemelték: "gyorsítani fogjuk a reformokat, amelyek lehetővé teszik az ország mihamarabbi csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz″. A CNN szerint a szavazópolgárok elvetették a szélsőségesen nacionalista C. V. Tudort, akinek zsidó- cigány- és magyarellenes kirohanásai veszélyeztették Románia európai integrációját. A New York Times azokat a szekértői véleményeket idézi, miszerint Románia szavazópolgárai politikai érettségről tettek tanúbizonyságot, amikor harmadszorra is újraválasztották Iliescut, elutasítva a nacionalista C. V. Tudort. A romániai elnökválasztás eredményei szerint a lakosság egyértelműen elvetette a szélsőségességet, xenofóbiát és a totalitárius rendszert - írta a brit The Independent című lap. Egy hírelemző szerint a romániai elnökválasztás második fordulója nem több, mint választani az AIDS és a rák között″ - írta az angol újság. A Guardian szerint C. V. Tudor második fordulóba kerülése felébresztette azokat a romániai szavazópolgárokat, akik az első fordulóban kétségbeesésükben a nagyromániás pártvezérre adták szavazatukat. "Az egzaltált, éleseszű politikus-költő rájátszott a lakosság korrupcióval szembeni undorára, amely megbénítja az igazságszolgáltatást, stadionokban tartott nyílt pereket ígért a "cigánymaffia ellen"″ - állapította meg a brit baloldali lap. /A nemzetközi sajtó dicséri a romániai szavazások eredményét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Dec. 12-én Markó Béla szövetségi elnök tanácskozott a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiba delegált RMDSZ-képviselőkkel. A megbeszélés résztvevői elemezték és megtették a módosító javaslatokat A szomszédos államokban élő magyarokról rendelkező törvény-tervezetre vonatkozóan. A MÁÉRT budapesti ülésén az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint Tőkés László tiszteletbeli elnök képviseli. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 12. - 1869. Sz./

A leköszönő kormány egyik utolsó rendelkezése az a kormányhatározat, amely 2,5 milliárd lejt ad a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének ingatlanvásárlásra /A Csíkszeredán levő ingatlan megvásárlására/. /Kormánypénz a katolikus egyháznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./

Egy sürgősségi kormányrendelettel a Csíkszeredán /Szabadság tér 3./ található, 245 m2 felületű ingatlant fizetség ellenében átadták a Kovászna-Hargita Ortodox Püspökségnek. A püspökség jelenleg az épületet bérbe adja. /Ezek szerint nem is használja./ /Hecser Zoltán: Juttatás... a juttatásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./

A magyar kormány három közalapítványán keresztül közel 2,8 milliárd forintot fordított 2000-ben a határon túli magyarok támogatására, a pénzösszegek közel felét erdélyi pályázók nyerték el, hangzott el dec. 11-én, a Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Az Illyés Közalapítvány kiemelten az infrastrukturális jellegű pályázatokat támogatta, az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli vállalkozókat segítette, míg az Apáczai Közalapítvány az oktatásban nyújtott jelentős támogatást. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ismertette: 2001-ben a támogatások mértéke azonos szinten marad, ellenben 2002-ben a határon túli magyaroknak járó kedvezményekről szóló törvény gyakorlatba ültetése után ez a támogatás jelentősen növekedni fog. /Vass Enikő: Közel 3 milliárd forint határon túlra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Nyílt levéllel fordult négy személy a nyugdíjba vonuló püspökhöz, dr. Csiha Kálmánhoz, valamint az új püspököt megválasztani hivatott testülethez. Megköszönték a püspök fáradozását, kitűnő tevékenységét. A választótestületektől azt kérték, hogy pártatlanok legyenek. /Köszönet és felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Dr.Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalomba vonuló püspöke a vele készült interjúban visszatekintett az eltelt tíz esztendőre. ″Trianon után is nehéz volt az egyház újraszervezése, de akkor megvoltak az iskoláink, épületeink, tanári karaink, a mecénások, a főurak. Volt egy erős, öntudatos középosztály, amely segítette az egyházat. A 89-es változások után mindez hiányzott. Az épületeinket nem kaptuk vissza, az iskoláink megszervezéséért nagyon sokat kellett küzdeni.″ ″Isten kegyelméből 34 új templomot építettünk és több, mint 40 új gyülekezetet szerveztünk az eltelt tíz évben″, de építettek öregotthonokat, árvaházakat és gyülekezeti otthonokat is /összesen 218 épület/. - Tíz év alatt mindig igyekezett az ellentéteket tompítani. - Magyarország majd bekerül az egyesült Európába, a határok jelentéktelenekké válnak. A leköszönő püspöknek sok terve van: szeretné megírni a börtöntől a püspökségig vezető korszakot. Prédikációs kötete is készül. A jövőben igehirdetéssel szeretne szolgálni, Marosvásárhelyre visszavonulva. /Fábián Tibor: "A legfontosabb az egyház lelkülete″ Interjú Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Az elmúlt tanévben harminckilencen végeztek idegenforgalom-földrajz szakon a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kirendeltségén. Dombai István, a főiskola aligazgatója elmondta, hogy a harminckilenc végzősből harmincöten sikeresen államvizsgáztak, és közülük öten folytatják tanulmányaikat Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karán. Tizennyolcan pedig munkába álltak. Két diák külföldi továbbtanulási lehetőséggel próbálkozik. Azok a végzettek, akik munkába álltak, többnyire szülővárosukban helyezkedtek el. Legfőképpen az idegenforgalmi iparban, vagy a tanügyben adódott számukra munkalehetőség. Ugyanis az itt szerzett oklevéllel a turisztika adta lehetőségeken kívül V-VIII. osztályban is taníthatnak földrajzot és idegen nyelvet. Ősztől 299-en nyertek felvételt a gyergyószentmiklósi főiskolára. Két szak indult: idegenforgalom-földrajz 186 hellyel, illetve kartográfia-topográfia-kataszter 113 hellyel. A két szakra összesen 202 magyar és 97 román fiatal jutott be. - A közeljövőben létre szeretnének hozni egy könyvtárat olvasóteremmel együtt, mert a jelenlegit már kinőtték. /Jánossy Alíz: Gyergyószentmiklós. Kis város, kis főiskola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

Hollanda Dénes egyetemi tanár /Marosvásárhely/ 1998-ban létrehozta a Hollanda Alapítványt, amelynek célja a magyar nyelvű magánegyetem megteremtésének elősegítése volt. Ez a lépése dékáni tisztségébe került. Arra viszont nem gondolt, hogy erdélyi magyarok között is lesznek olyanok, akik nem támogatják. Az 1999-ben az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott pályázatát az RMDSZ csúcsvezetésének a nyomására utasították vissza. Földterület vásárlására, annak telekkönyveztetésére kértek anyagi segítséget. Ez lett volna az alapfeltétele annak, hogy a legrövidebb időn belül elkezdhessék az építkezést. Az elutasításnál arra hivatkoztak, hogy Marosvásárhelyen nincsenek meg az egyetemalapításhoz szükséges feltételek. Valójában itt adott a jól képzett tanári kar: a Petru Maior Műszaki Egyetemen húsz tanár magyar, ami az összlétszám egyötödét jelenti. A diákok között pedig harmincöt százalék ez az arány. Vásárhelyen magyar tanárok oktatnak magyar diákokat - román nyelven. - Április 9-én, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének két tagja, Frunda György és Borbély László az egyetem rektoránál puhatolózott a magyar nyelvű oktatás bevezetésének lehetőségéről. Az egyetem vezetősége ezt visszautasította. Ezután Marga tanügyminiszter javasolta: engedélyez egy új szakot, a másik hármon megduplázza a beiskolázási keretszámokat, ha az egyetem szenátusa beleegyezik abba, hogy ugyanazon szakokon ugyanolyan - ötvenes - létszámú magyar csoportokat indítsanak. A szenátus ezt az ajánlatot is visszautasította. - Az RMDSZ hallgat. Markó Béla fél éve halogatja, hogy leüljön Hollandával tárgyalni. - A Hollanda Alapítvány ezután beszüntette működését. Amikor létrejött a Sapientia Alapítvány, azt gondolták, hogy a marosvásárhelyi műszaki kar minden nehézség nélkül beépülhet a majdani erdélyi magánegyetembe. Erre elkészítették a tervet. Hollanda szerint évi kétmilliárd forintnyi befektetéssel már három év után beindítható a műszaki karon az oktatás. /Szentgyörgyi László: Elképzelés már van, pénz még nincs. Beszélgetés Hollanda Dénes egyetemi tanárral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetségnek magyarországi és a szlovákiai tagozata van, dec. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a szövetség erdélyi tagozata is. Az erdélyi kórusszövetség l54 énekegyüttest fog össze. Nagy Ferenc, a szövetség elnöke kifejtette, hogy ma már a teljes Kárpát-medence magyar kórusmozgalmának fejlődéséről beszélhetünk. E nemzetközi szövetség lassan 13.000 ember önként vállalt közösségét jelenti, 1997 óta tagja már az Europa Cantat dalosszövetségnek is. - A mostani ülésen Hajdó Károly, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria ökumenikus együttes karvezetője ismertette a megalakulandó újabb tagozat alapszabályzat- tervezetét, melyet elfogadtak és megválasztották a vezetőséget. Az Erdélyi Tagozat elnöke Dénes Előd lelkész-karnagy, alelnöke Mészáros Ildikó, titkára Szász Annamária karnagy. A különböző szakosztályok - ifjúsági, egyházzene, illetve a női karok - vezetőinek - Orosz Pál-József Székelyudvarhely, Csíki Ágnes Marosvásárhely és Ferenc Csaba Nyárádszereda - évi beszámolója következett. /Járay Fekete Katalin: Az erdélyi szellemiség nevében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

Ahelyett, hogy büszkék lennénk a csángókra, gyakran lenézzük őket, vagy egyszerűen tudomást sem akarunk venni a Gyimesekben és Moldvában élő testvéreinkről - rótta fel minden magyarnak Csoma Gergely a december 3-ai Csángó Nap nagyváradi rendezvényén. Az erdélyi származású, Budapesten élő csángószakértő történelmi csodának nevezte e közösség fennmaradását, hiszen a lelki terror és az elszigetelés ellenére évszázadokat éltek túl. Csoma Gergely a hetvenes-nyolcvanas években sokat járt a csángók között, akiket "élő őskövületeknek″ nevezett. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az eseményt szervező Participatio Alapítvány elnöke leszögezte: "Úgy érezzük, hogy segítünk a csángókon, de néha sajnos többet ártunk, mert rosszul nyúlunk a témához. Egyébként a romániai magyarság helyzetén csak úgy javíthatunk, ha segítünk a csángóknak is.″ Az esten a klézsei Kotis Mihály nagyváradi orvostanhallgató is beszélt, egyike azon kevés csángó fiatalnak, akik tanulmányaik befejeztével haza szeretnének térni. Róka Szilvia, a bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodavezetője az elnyomás kapcsán elmondta, hogy nagyon sok csángó család például azért nem írta alá az anyanyelvi oktatást igénylő ívet, mert gyermekeiket román társaik és tanáraik megfenyegették, s tartottak a megtorlástól. - Szilágyi Zsolt felvetette a Csángó Baráti Társaság megalapításának ötletét, zenés előadás és tanítással egybekötött moldvai csángó táncház zárta a délutánt. /(pataky): Csángók - élő őskövületek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere még december folyamán 55 személlyel akarja csökkenteni a polgármesteri hivatal személyzetének létszámát. A hivatalban dolgozók elbocsátásának megkönnyítésére sajátos módszert talált ki. Bárki a lakosok közül, akinek valamilyen panasza van az ott dolgozók valamelyikére, sérelmét előadhatja a polgármesternek. Másik eredeti ötlete a polgármesternek az utcai újságárudák esztétikai alapú megregulázása. /Antal Erika: Marosvásárhely. A polgármester eredeti ötletei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

Megjelent az Erdélyi képek. Makoldy József rajzai, a Művelődés folyóirat kiadásában. A kiadvány Makoldy József (1890-1957) festő- és építőművész életművének állított emléket. Nyolcvan éve jelent meg az erdélyi művész legjelentősebb képzőművészeti-építészettörténeti munkája, a Pictures of Transylvania (Képek Erdélyből), egy jellegzetes erdélyi tájakat és műemlékeket ábrázoló rajzoskönyv. Makoldy rajzainak üzenete ugyanolyan mozgósító erejű volt, mint Kós Károly Kiáltó szója. /Erdélyi képek. Makoldy József rajzai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Dec. 11-én Kolozsváron tartott megbeszélést a Duna Televíziót felügyelő tulajdonosi testület, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának küldöttsége. A vezetőség erdélyi tájékozódó körútjának végállomása a kolozsvári, amelyet más erdélyi városokban rendezett hasonló találkozók előztek meg. Jelen volt Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke is. Pálfy G. István elmondta, hogy az adó magyarországi nézettsége nagy mértékben esett, de már a határokon túl is csökken népszerűsége. A televízió új vezetősége a Duna Tv e napokban megújuló arcélében látja a megoldást. /Egy nézettebb Duna Televízióért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ A Duna TV-t működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma dec. 9-én Marosvásárhelyen helyi értelmiségiekkel találkozott. Jelen volt a kuratórium két erdélyi tagja: Gálfalvi György és Vetési László, valamint a magyar Országos Rádió és Televízió Testület egyik tagja is. Köztudott, hogy néhány hónapja új vezetősége van az intézménynek, mely főként hozzánk, határon túl élő magyarokhoz szóló adásokat készít. Magyarországon csökken a Duna-adások nézettsége. Többen több optimizmust igényeltek a műsoroktól, azt, hogy ne csak a nehézségeket, de az értékeket mutassa fel. A Duna leghűségesebb közönsége a gyermeksereg és a nyugdíjasok tömege, tehát adásszerkesztéskor feltétlenül gondolni kell rájuk. A kuratórium főként azt tekinti az intézmény küldetésének, hogy otthonmaradásra ösztönözze a határon túli magyarokat, és hozzájáruljon biztonságérzetük erősödéséhez. /(Máthé Éva): A Dunáról - a Maros partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

A Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) interregionális fórumot szervezett Nagyváradon. Szabó József, az NMD elnöke elmondta, a fórum elsődleges célja az öt régióban - Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék, Magyarország és Erdély - működő magyar diákszervezetek külügyi kapcsolatainak összehangolása. "Haladásnak tartom, hogy sikerült elkészíteni egy 2001 augusztusáig szóló, közös programnaptárt. Jövő nyáron a Vajdaságban találkozunk. Ott Kárpát-medencei kultúrhetet szeretnénk rendezni, ezzel is megismertetve a régiók jellegzetességeit. Szeretnénk, ha ez a fórum vándorgyűléssé válna, ezért a következő alkalommal egy másik városban fogunk tanácskozni, előreláthatóan tanügyi kérdésekről″ - tájékoztatott az NMD elnöke. /Interregionális kezdeményezés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Dec. 2-án Bihar községben rendeztek civil akadémiát Teleház - lehetőségek, feltételek és nehézségek Romániában címmel. A teleházak képviselőinek és egyéb szervezetek vezetőinek tapasztalatcseréje zajlott. A teleházmozgalom Romániában több mint egyéves múltú: 1999. július 21-én nyílt meg Székelyudvarhelyen az első teleház, idén március 25-én pedig Tasnádon megalakult az országos szövetség is. A teleház kapcsolat a modern információs társadalom és a település polgárai között. Fontos, hogy megőrizze függetlenségét az egyháztól és a politikától - figyelmeztetett Tóga István, a Romániai Teleházak Szövetségének elnöke -, de együttműködhet a helyi elöljárósággal az adott település fellendítése érdekében. Teleház működik Székelyudavrhelyen, Tasnádon, Érmihályfalván és /dec. 1-jétől/ Szalacson. A mostani megbeszélésen megjelentek a Temes megyei csákovai és újszentesi román teleházak munkatársai is. /P. L. Zs.: Ötletbörze teleházasoknak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

Erdélyben a reformátusok ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) a '89-es rendszerváltást követően alakulhatott újra. Mindkét református egyházkerületben működnek IKE-szervezetek. Az IKE különböző módon próbálja megszólítani a fiatalokat, a hagyományos bibliaórák mellett vannak sport-, zenei és kézművesprogramjaik is. /Fábián Tibor: Keresztyén fiatalok missziója - fiatalok között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

A nagyváradi születésű Miklóssy Gábor (1912-1998) festőművész már pályakezdésekor nagyméretű képeivel hívta fel magára a figyelmet. A váradi pályakezdés esztendeiben figyelmét továbbra is az egyházi és történelmi témák kötötték le. Miklóssy Nagyváradon 1948-ban elnyerte az 1848-49-es szabadságharc centenáriuma alkalmából kiírt pályadíjat. Későbbi útja Kolozsvárhoz kötötte. Mindvégig hű maradt ifjúkori festészeti ideáljaihoz: tradíciókat összegező, a nemzeti romantikát vállaló, a formákat és az erőteljes kontúrokat egyéni módon kezelő kiváló kolorista volt. A szülővárosban, Nagyváradon most az Unitárius Egyházközség rendezett a neves művész szakrális képeiből kiállítást. /Indig Ottó: Miklóssy Gábor hazatérése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

Nagy Iván Zsolt a Romániai Magyar Szóban rendszeresen jelentkezik Nagykörút rovatával, melyben a magyarországi állapotokról írja meg véleményét. A cikkíró kifejezetten ellenséges Orbán Viktorral és kormányával, egyoldalú balliberális szemléletű cikkeit mindig közli a lap, de a másik oldal nem juthat szóhoz. Nagy Iván Zsolt nyíltan elfogult, igyekezett nevetségessé tenni a miniszterelnököt, aki kifogásolta, hogy egyes liberális vagy baloldali személyiségek lejáratják a kormányzatot. A cikkíró szerint az említettek ″fenntartásaikat és rosszallásaikat fejezték ki a magyar kormánypolitikával szemben.″ Nagy Iván Zsolt egyértelműen kiáll a bírálók mellett /de nem idéz egyetlen bírálatot sem/. /Nagy Iván Zsolt: Nagykörút. A lista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

A Magyar Nemzet szerint Széles Gábor, a magyarországi Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke hamarosan azt javasolja a kormánynak, hogy fontolja meg: az elhagyatott alföldi tanyákra települjenek át határon túli magyarok. Király Zoltán, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökhelyettese erre reagálva kifejtette, hogy a határon túli magyarok anyaországba való telepítése helyett kívánatosabb lenne olyan gazdasági környezetet teremteni a magyar közösségek által lakott szomszédos országokban, amely lehetővé tenné a szülőföldön való boldogulásukat. /Elutasítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 12./

A romániai elnökválasztás dec. 10-én tartott második fordulójának eredménye: Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja jelöltje a szavazatok 66,83 százalékát kapta. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt jelöltje a szavazatok 33,17 százalékát szerezte meg. A részvételi arány alacsony, 57,5 százalékos volt. A valamivel több mint 10 millió érvényes szavazatból Ion Iliescu közel 6,67 milliót, Corneliu Vadim Tudor pedig 3,33 milliót kapott. Ez utóbbi az ország 42 választókörzetéből csak egyetlenben, Beszterce-Naszód megyében előzte meg Iliescut. A PDSR elnöke az első, 1990-ben tartott választások óta mindegyiken indult, de mostanáig soha nem sikerült Erdélyben győznie, alulmaradva a demokratikus ellenzék jelöltjével szemben. A mostani választáson Erdély a szélsőséges nacionalizmus ellen szavazva, meghozta Iliescu számára az első erdélyi győzelmet. A romániai magyarok jóval kisebb arányban mentek el szavazni, mint két héttel korábban, de az RMDSZ felhívásának köszönhetően Ion Iliescu a döntő többségében magyarok lakta két székelyföldi megyében érte el arányaiban a legjobb eredményt: Hargita megyében a szavazatok valamivel több mint 90, Kovásznában pedig a szavazatok közel 90 százalékát kapta meg. /Megvan az elnökválasztás hivatalos végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Emil Constantinescu elnök dec. 11-re hívta össze a parlament nemrég megválasztott két házát. Mindegyik parlamenti csoport megválasztotta elnökét: a PDSR csoportját Viorel Hrebenciuc, az NRP-ét Augustin Lucian Balcas, az NLP-ét Valeriu Stoica, a DP-ét Alexandru Sassu, az RMDSZ-ét Kelemen Atilla fogja vezetni. Adrian Nastase bízik az új parlament hatékonyabb tevékenységében, a kormány és a parlament eredményesebb együttműködésében. A szenátusban szintén megalakították a parlamenti frakciókat. Az RMDSZ-frakció elnöke Verestóy Attila lett. /(Szász Attila): Jelentés a sokszínű parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Az új kabinet beiktatására valószínűleg karácsony és új év között kerül sor - nyilatkozta a Szabadságnak Vasile Dancu, a tájékoztatási tárca várományosa. A jövőben ezen minisztérium hatáskörébe tartozik majd a Kisebbségvédelmi Hivatal is. Dancu kifejtette: ″Három minisztériummal lesz több mint előzőleg, de lecsökken a nagy bérezésű tisztségek a száma. Eddig a kormányfőnek alárendelve több államtitkársági rangú ügynökség működött. Ezeket az új kabinet beépíti különböző minisztériumokba, és ez létszámcsökkentést, vagyis költségcsökkentést is jelent. Minden eddigi tervben minimálisan 30 százalékos költségcsökkentéssel számoltunk.″ /Gál Mária: Karácsony utánra várható az új kormány beiktatása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./