Orbán Csaba vízaknai református lelkipásztor elhatározta, hogy gyermekházat létesít az elhagyott gyermekek megmentésére. A holland reformátusok anyagi segítséget nyújtottak. Egy romos épületet kellett felújítani. A kis magyar közösség összefogott. Aki tehette, szerszámot fogott a kezébe, 5 hónap alatt befejezték a ház újjáalakítását. A ház felavatására nov. 26-án került sor, melyet találóan Árvácskának neveztek el. /Kalmár Zoltán: Árvácska. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban megrendezték az erdélyi református kollégiumok első bibliaismereti vetélkedőjét, melyre a vendéglátó marosvásárhelyi kollégium mellett kézdivásárhelyi, kolozsvári, nagyenyedi, szatmárnémeti, székelyudvarhelyi és zilahi református kollégiumok csapatai neveztek be. Első helyen a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata végzett, második a szatmárnémeti, harmadik a Kolozsvári Református Kollégium csapata lett. /Bibliaismereti vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A hagyományos szavalóverseny /A nyelv élve tündököl/ második szakaszát tartották meg dec. 5-én Besztercén. A megye 10 helységéből, 80 tanuló vett részt a versenyen, 25 pedagógus kíséretében. A rendezvény támogatói az EMKE országos szervezete, a Láncszem nőegylet, a megyei és városi RMDSZ, a városi református egyházközség. /A nyelv élve tündököl... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A Duna Televízió pályázatot hirdetett határon kívül élő, magyar nyelven filmet készíteni szándékozó alkotók, alkotóközösségek számára. /Magyar filmpályázat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi művészettörténettel foglalkozik. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemezte, egyúttal visszatekintett a Csoma-kiállítások múltjára is, a nagy közönségsikerű Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére. A hatalmi szóval megszüntetett képzőművészeti fórum 1992-ben indult újra, a tematikus tárlatok megnyitóit a Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg. Az idén megrendezett tizedik tárlat témája: Az idő arcai... Kövek... Az idei Csoma-tárlaton 125 művész vett részt. Dr. B. Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában, felleltározásában szerzett tapasztalatait osztotta meg az olvasóval. /Az Erdélyi Művészet harmadik száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

A helyi lapokat szemlézi időnként a Romániai Magyar Szó. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, főszerkesztő: Silimon-Várday Zoltán) utóbbi számaiban irodalmi összeállítás volt, Tóga István, a Romániai Teleház Egyesület elnöke nyilatkozott. Interjút közöltek Lendvay Zoltán nagykárolyi festőművésszel. Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) - erre a kiadványra a groteszk humor jellemző, lehetne mondani, hogy posztmodern. Mindenről ironikusan beszél. Az okt. 23-i budapesti ünnepségekről például: ″igenis, elítéljük Vladimir Sergej Fjodorov közkatonának a forradalom során tapasztalható furcsa magatartását!″ Érted Szól (Temesvári Magyar Diákszervezet lapja) beszámolt a tizedik TMD Gólyafesztiválról és a második Temesvári Táncháztalálkozóról. - (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele, november 7-i szám) hozta az érdekvédelmi szervezet programjának a szociálpolitikát és az egészségügyet taglaló fejezetét és bemutatta a fogyatékos személyekkel foglalkozó kolozsvári Gondviselés Egyesületet. /(Szonda Szabolcs): Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Balázs Imre József esszéjében az utóbbi évek erdélyi magyar irodalmával foglalkozott. Szerinte az ″1994 és 1995 a fiatal irodalom olyan besűrűsödését jelenti Erdélyben, amilyent azelőtt is, azután is igencsak ritkán lehetett tapasztalni. 1994-ben jelent meg Vida Gábor, Jánk Károly és Demény Péter első kötete a Mentor Kiadónál, 1995-ben Kelemen Hunor verseskötete a Kriterionnál, illetve az Előretolt Helyőrség három év eleji száma után az első négy Helyőrség-könyv: az Orbán János Dénesé, a Sántha Attiláé, a László Noémié és a Fekete Vincéé.″ És ekkor látott napvilágot György Attila első könyve is Csíkszeredában. Vida és Jánk közelebb állnak a magyarországi irodalom egy visszafogottabb vonalához. Kelemen Hunor és László Noémi szintén ide sorolhatók. Demény Péter nem áll messze Orbán János Dénes vagy Varró Dániel néhány szövegétől, csak más hagyományhoz nyúl vissza, szinte kizárólagosan: a századelő heltais-sanzonos mentalitásához. Az Előretolt Helyőrség szerkesztői-szerzői (Orbán János Dénes, Sántha Attila, s a háttérben Fekete Vince) viszont nem kitalálják, megtervezik színreléptüket. Bedobnak a köztudatba egy fogalmat - a transzközepet -, amiről vitázni lehet, s amelyről "kikérik″ a szakma véleményét. A "szakma″ (többek között Cs. Gyimesi Éva és Berszán István) közli, hogy a transzközép egy jelentés nélküli szó, amely azonban a róla szóló beszédben jelenvalóként szimulálódik. Ezt a csoport azzal a logikával fordítja a szó javára, hogy "ha a transzközép olyasvalami, hogy a szakma is foglalkozik vele, akkor bizonyára nagyon fontos dolog″. - ″Igazából a posztmodern világ első komplex feltűnése ez a magyar irodalomban és körülötte. A posztmodern mentalitásnak, írásmódnak (amely igazából többes számban, írásmódoknak értendő) voltak már előzményei a magyar nyelvterületen, a posztmodern marketingtechnológiáknak és az explicit fogyasztói-szolgáltatói ideológiának viszont nem.″ A transzközép kiáltványok a saját újszerűségük, "világalapító″ gesztusuk legitimálása érdekében egészen más képet festenek a posztmodernről. Sántha Attila legelső kiáltványa például egyenesen a posztmodernre való nemet mondás gesztusából eredezteti a transzközépet: "Az antiposztmodern egyaránt modern- és posztmodern-ellenes, a posztmodernséget a modernitás záróakkordjaként értelmezi. A NEM szaltószabadságot nyújtó lázadása jelen esetben egyaránt irányul a modernitásnak az egymásba játszó mindkét véglete, a modern és a posztmodern ellen. Az irodalmi antiposztmodern egy időben veti el a Nagy Történet, illetve a Nagy Történet Hiányának mítoszait.″ Ezután a nemet mondó gesztus után nevezi el új néven az "antiposztmodern-t″ transzközépnek: "A kezdeti "nem" fölött lebegve, a transzközép többé nem tagad, territóriuma voltaképp a tagadáson túl kezdődik″. Sántha úgy tesz tehát, mintha a transzközéphez nem tartozna hozzá a tagadás, hiszen az, ami tagadott, még más néven neveztetett. - Később azután több interjúban és felolvasóesten elhangzott, hogy a transzközép egy blöff volt, egy fogalom, amely körül vitázni lehet. /Balázs Imre József Az erdélyi magyarirodalom neve. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

"Nagy port kavart fel a román sajtóban Méray Tibor Párizsban élő magyar újságíró Budapesta 1956. Atunci si dupa 44 de ani című könyve, amely nemrég jelent meg a bukaresti Compania Kiadónál, Marilena Alexandrescu, Vlad Ranetescu és Tibori Szabó Zoltán fordításában. A mű eredeti (francia nyelvű) változata 1966-ban látott napvilágot a Robert Laffont Kiadó gondozásában. A szerző kibővítette könyvét olyan információkkal, amelyekre az eltelt 44 év alatt derült fény. Könyve írásakor Méray felhívást intézett a forradalom résztvevőihez, hogy tanúvallomásokat, dokumentumokat küldjenek neki. A felhívás eredményeként egy vaskos füzetet kapott, Sámson Mihály egykori egyetemista feljegyzéseit, ennek tartalmát a könyv megírásakor felhasználta. Sámson Mihály a forradalom áldozata lett, még október 23-án. A szerző kitért Romániára is. Nemcsak azért, mert Nagy Imrét Snagovra hurcolták, hanem azért is, mert a magyar forradalomnak romániai következményei is voltak. Az akkori román vezetőség határozatot hozott egy főparancsnokság alakításáról, amelynek feladata a rend fenntartása volt a Román Népköztársaság területén; intézkedéseket hoztak, hogy a magyar nyelvű lapokat (Előre, Utunk) "megbízható aktivisták″ őrizzék. - Méray többször említést tett Valter Roman (Petre Roman DP-elnök apja) forradalom utáni szerepéről. A könyvből kiderült az is: Valter Roman csupán halála előtt merte elmondani fiának, hogy magyar származású. /Mezei Kinga: A hitelesség hullámhosszán. Kényelmetlen történelmi "tanúvallomás″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

Szegedy-Maszák Mihály terjedelmes tanulmányában a magyarságtudományról írt, a magyarságtudományról szóló vita tükrében.Szegedy-Maszák Mihály szerint a magyarságtudományt jórészt Trianon hívta életre, afféle szükségmegoldásként hozták létre. Jönnek az ilyen tanulmányokban szokásos idézgetések. Kulcsár Szabó Ernő szigorúan ítélkezett: ″a hungarológia régóta semmi jelét nem mutatja annak, hogy akárcsak hajlama volna saját tárgyának - régtől időszerű - újraértékelésére.″ Kulcsár Szabó Ernő vélekedésével szembefordult Jankovics József-Monok István közös tanulmányában /A hungarológiáról és magyarországi intézményeiről, Hungarológia, 2000/1-2./, de elismerték, hogy ″nincs mindenki által elfogadott hungarológia-fogalom″. Ennek oka a magyar társadalom eszmei megosztottsága: néhányan egyszerűen badarságnak tekintik a magyarságtudományt. Szegedy-Maszák Mihály kifejtette: ″Bármi legyen is a véleményünk Németh Lászlóról vagy Bibó Istvánról, elképzelésük nem illik az egységesülés felé haladó mai világhoz.″ /Szegedy-Maszák Mihály: ″Van, ami nincs″ Magyarságtudomány: elmélet vagy föladat? = A Hét (Bukarest), dec. 8./ Németh László tehát könnyűnek találtatott Szegedy-Maszák Mihály mércéjén.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) anyaországi régiójának elnöksége nem tartja törvényesnek a szabálytalanul és diszkrimináló módon összehívott decemberi küldöttgyűlés határozatait - tudatta Szíjártó István régióelnök dec. 7-én az MTI-vel. Az anyaországi régióelnökség állásfoglalása szerint csak a magyar törvényeknek megfelelő elnöki, elnökségi és küldöttgyűlési működést tudnak támogatni. ″Az elnök és köre által hat hónapja szorgalmazott kizárásokat nem tekintjük jogszerűnek, mert hamis vádakon, illetve téves jogértelmezésen alapulnak″ - szögezték le a közleményben. Szíjártó István, az anyaországi régió elnöke 2001. jan. 12-re összehívta a régiótanács ülését, jan. 26-án pedig az anyaországi küldötteket várják a Magyarok Házába, ahol személyi kérdéseket vitatnak meg. /Törvénytelennek tartják az MVSZ küldöttgyűlését. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, aki éveken át vezető tisztségeket töltött be a Magyarok Világszövetségében, a pozsonyi Új Szó dec. 6-i számában keményen bírálta a Magyarok Világszövetségében /MVSZ/ uralkodó állapotokat. Személyesen nem vett részt a dec. 2-án Siófokon megtartott rendkívüli küldöttgyűlésen, szerinte az MVSZ május óta "feltartóztathatatlanul csúszik lefelé a lejtőn... Ez a szervezet minden magyarnak a szövetsége, de abban a pillanatban, amikor úgy kezd működni, hogy kirekesztővé válik, akkor már nem világszövetség″. Kijelentette, hogy azok a szlovákiai magyarok, akik korábban tagjai voltak az MVSZ-nek, ma is vitathatatlanul tagjai annak, hiszen a szövetség jelenlegi vezetői közül senkinek sem áll jogában bárkit is kizárni. Az MVSZ jelenlegi vezetőiről szólva úgy fogalmazott, hogy "ma a világszövetség a jóhiszemű naivak, az őrültek, valamint a gazemberek világszövetsége″. "Duray Miklós olyan kijelentéseket enged meg magának, amelyek eddig hiányoztak a magyar közélet szereplőinek szótárából″ - állapította meg még aznap a Magyarok Világszövetségének Elnöki Kollégiuma, a szövetség tagjaira vonatkozó minősítésre reagálva. Az állásfoglalásáról Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese nyilatkozott, mondván: az Elnöki Kollégium csak sajnálni tudja Duray Miklóst. /Nincs béke a Magyarok Világszövetségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A Pro Transilvania Egyesület washingtoni fiókja, az Egyesült Államokba szakadt erdélyi románok és magyarok csoportja tüntetéssel tiltakozik a szélsőséges erők romániai hatalomra jutása ellen. A tüntetők a washingtoni román nagykövetség elé vonulnak. A tiltakozók Erdély több etnikumú területi jellegének megtartását, a C. V. Tudor vezette NRP hatalomra jutásának megakadályozását, Erdély közigazgatási autonómiájának kiharcolását, valamint a magyar nyelvű iskolák és egyetemek visszaszolgáltatását követelik. Ismeretes, hogy Romániában az igazságügyi miniszter felkérésére illegálisnak minősítették a Sabin Gherman alapította Pro Transilvania Egyesületet, amely Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájáért szállt síkra. Gherman ellen másfél évvel ezelőtt indított pert az RTDP, az RNEP és az NRP. A washingtoni tüntetők, akik magukévá tették Gherman azon kijelentését, hogy ″Elegem van Romániából, saját Erdélyemet akarom″, tiltakozásukat fejezik ki az egyesület törvényen kívül helyezése ellen. - A washingtoni tüntetéssel egy időben Székelyudvarhelyen is tüntetésre kerül sor az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek szervezésében. A székelyudvarhelyiek többek között Székelyföld elrománosítása ellen tiltakoznak. /Tüntetések Washingtonban Erdélyért. Tiltakozó megmozdulás a Székelyföldön is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Emil Constantinescu államfő is részt vett dec. 7-én a Nizzában megrendezett Európai Konferencián, amely megelőzi az unió csúcsértekezletét. Visszaérkezésekor kijelentette, hogy az európai integrációs politikának nem létezik egyetlen alternatívája sem Románia számára. Az államfő hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a konferenciára a jelölt országok képviselőit is meghívták, amely egy demokratizálódási, nyitási folyamatot jelent. /Emil Constantinescu: Nincs alternatívája a csatlakozási folyamatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter és Ilie Dinca, a romák nem kormányzati szerveinek képviselője dec. 8-án közös sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy a dec. 7-i kormányülésen elfogadták a romák helyzetével foglalkozó memorandumot, melynek kitételei a roma kisebbség életkörülményeinek javításával foglalkozott. Eckstein-Kovács Péter nagyon fontosnak tartja azt a kormányhatározatot, amely megtilt mindennemű megkülönböztetést a kisebbségekkel szemben. Eckstein kijelentette: ha fel is ajánlja az új hatalom a kisebbségi tárca vezetését, magán- és politikai okokból nem vállalja el. Nem tudna úgy együttműködni egy RTDP-s kormánnyal, amint azt a koalícióval tette. Nehezen elképzelhető, hogy az RMDSZ minisztert adjon egy olyan kormánynak, melyben nem vesz részt, mondta a miniszter. /Nánó Csaba: A legutóbbi kormányülés döntése után Javulhat a romák helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Dec. 8-án tartották az RMDSZ törvényhozói képviselői első munkamegbeszélésüket. Jelzésértékű az, hogy az RMDSZ újonnan megválasztott képviselői és szenátorai Marosvásárhelyen tartják első munkaülésüket. Ez ugyanis összhangban van a szövetség regionális érdekképviseleti politikájával, az Erdély-központúsággal - hangsúlyozta Markó Béla elnök. A megbeszélés napirendjén az RMDSZ törvényhozói frakcióinak működését érintő szervezési kérdések szerepeltek. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta a jó választási eredményeknek köszönhetően gyakorlatilag igen kevés kellett volna ahhoz, hogy a két képviselői és egy szenátori mandátummal bővülő RMDSZ-képviselet a parlament harmadik legnagyobb politikai erejévé váljon. /Csernik-Vass Attila: Bemutatkoztak az RMDSZ új képviselői Egységes fellépésre van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság újból meghallgatta azt a három RMDSZ-es politikust, akiknek a múltjában korábban a bizottság tisztáznivalót talált. Mint ismeretes, Fazakas László református lelkész, megválasztott Bihar megyei képviselő, Rákóczi Lajos és Aranyosi István volt képviselőjelöltek óvást emeltek a bizottság döntése ellen. Mindhárman azt szeretnék, hogy a korábbihoz képest enyhébb besorolást nyerjenek. Fazakas László - akire rábizonyosodott, hogy tevékenysége politikai rendőrségi jellegűnek minősíthető - azt kérte, hogy azok közé sorolják, akiket a Szekuritáté információk szolgáltatására kényszerített. Rákóczi Lajos és Aranyosi István ugyancsak azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz, hogy azoknak a kategóriájába helyezzék, akiknek a nevét nem hozzák nyilvánosságra. /Enyhébb besorolást kérnek az RMDSZ képviselői. Az átvilágító bizottság hatvan napon belül közli válaszát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Dec. 7-én Csíkszeredában, a Hargita Megyei Tanács épületében nyújtották át a november 26-ai választásokon mandátumot szerzett képviselőnek és szenátoroknak a mandátumot igazoló levelet Verestóy Attila és Sógor Csaba szenátoroknak, valamint Asztalos Ferenc, Antal István, Garda Dezső, Kelemen Hunor és Ráduly Róbert Kálmán képviselőnek. /(Daczó Dénes): Átvették a megbízó levelüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Kereskényi Sándor az RMDSZ új, Szatmár megyei szenátora. A megye szenátori listájának második helyéről, Szabó Károly után befutó lett. Eddig ezt nem sikerült elérni a megyében. Kereskényi Sándor tanár, újságíró, politikai elemző. Markó Bélával együtt végezte az egyetemet. Néhány éve a Szatmári Friss Újság szerkesztője. 1995-ben jelentkezett először önálló kötettel, címe: Római délután, melyben elsősorban kultúrtörténeti esszéket közölt. Az új képviselő kijelentette: ″A magyar nemzetnek volt, van és lesz világtörténelmi hivatása. Ahhoz, hogy ezt a hivatását teljesíteni tudja, meg kell erősíteni a nemzet gyökereit, a magyar családot. Elképzelhetetlennek tartom a nemzet erkölcsi és szellemi megújulását családpolitikánk radikális megújulása nélkül.″ Az általa elképzelt családpolitikát három pillérre kell építeni: az egyházakra, a civil szervezeteikre és a vállalkozókra. Megfelelő programok és pályázatok révén jelentős forrásokat biztosíthat az EU is. ″Arra kell törekednünk, hogy Magyarország európai integrációja lehetőleg egybeessen a magyar nemzet szellemi integrációjával, aminek fontos eszköze lehet mind a státustörvény, mind a regionális gazdasági együttműködés.″ - állapította meg. /Sike Lajos: Bemutatjuk Kereskényi Sándor új szenátort. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem idén ilyen megállapodást kötött a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Ennek előnyeit egyelőre a jogi kar diákjai élvezhetik. A szerződés értelmében a két egyetemen a diákok párhuzamosan végezhetik tanulmányaikat, majd diplomát is szerezhetnek ilyen módon. Emellett be lehet iratkozni egy másik európai egyetemre is. Az érdeklődők négy lezárt félévvel vagy az egyetem elvégzése utáni két évben kérvényezhetik felvételüket a testvéregyetemre, ahová az e célra fenntartott helyek számának függvényében veszik fel őket. - A hallgatóknak csupán a kötelező tantárgyakból kell mindkét egyetemen vizsgázniuk, a többi tárgy esetén szabadon választhatnak a két egyetem között. Továbbá a megállapodás értelmében a tanulmányok befejezése után mindkét egyetemen jogi licenciátusi vizsgára kerül sor. A BBTE chartája szerint a licenciátusi vizsgát bármikor le lehet tenni az egyetem elvégzése után; a PPKE-en csupán az egyetem elvégzését követő három évben nyílik erre lehetőség. - Az egyezménybe foglaltakat még jóvá kell hagyni a két egyetem szenátusának, de a PPKE-n való tanulást már lehet kérvényezni. /Kokoly Zsolt: Új lehetőségek a jogon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

Pusztinai csángó női közösség látogatta végig december első napjaiban a Székelyföld néhány kisvárosát. Karácsonyi és Mária-köszöntgető énekeket csendültek fel. A szenvedésből teremtetett ez a sajátos énekkultúra, írta Kisgyörgy Réka. S ha a csángómagyarságot sikerül tényleg "átmentenie″ a jelenbe az erdélyi magyar választott képviseletnek, elmondhatjuk azt is, hogy nem volt hiábavaló a küzdelem: értük. /Kisgyörgy Réka: Pusztinai látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A keresztény felekezetek között sincs meg a kellő béke: görögkeletiek hadakoznak görög katolikusokkal, neoprotestánsok a történelmi egyházakkal, állapította meg Gál Mária. Az unitarizmust elítélte a katolikus-ortodox párbeszéd bizottsága. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök hangsúlyozta, hogy ezt a többezer éves kultúrát a reformáció folytonossága jellemezte. A protestantizmus, mint a veszélyeztetett igazság elleni tiltakozás, a vallásnak igen fontos részét képezi. A püspök szerint a protestantizmus egyik legszebb példája az ószövetségi próféták esete. A próféták korukban veszélyeztetve látták Isten akaratának érvényesülését, és ez ellen felemelték szavukat. A prófétai hagyomány továbbvitele mutatkozik meg Jézus nyilvános működésében és tanításában. A Hegyi Beszédben megfogalmazott jézusi protestálásból született meg később az új vallás, amely az Isten és a felebarát szeretetét helyezte középpontba. A 16. századi reformáció abból a felismerésből indult ki, hogy veszélyeztetve van az ember üdvössége. A radikális reformáció - az unitarizmus - is egyfajta tiltakozás eredménye. Dávid Ferenc és kortársai indították útjára a reformációt, amely evangéliumi alapon eljutott Isten atyaságáig, az egyisten eszméig. Gál Mária közbevetette, hogy az unitarizmus keresztény mivolta megkérdőjelezett. Szabó Árpád püspök szerint az unitarizmus nagyon szoros kapcsolatban érzi magát a kereszténységgel. Az unitarizmus a kereszténységen elsősorban Jézus tanítását, az evangéliumot érti és ezt fogadja el történelmi alapnak. A püspök szerint a keresztény egyházat nem Jézus alapította. ″A keresztény egyház elsősorban Pál apostol munkásságának az eredményeként jött létre, még akkor is, ha az alapok az első pünkösdhöz nyúlnak vissza.″ Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? /Gál Mária: Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc fotóművészek kiállítása. Ami tematikailag közös vonás a három kiállító mostani bemutatóján, az elsősorban a népi kultúra, a népi építészet, Kalotaszeg kimeríthetetlenül gazdag szín- és formaváltozatainak művészi megjelenítése. /Németh Júlia: Fény - Kép a Reményik Sándor Galériában. Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Radnóti Miklós életművéből találhatók versek Száll a tavasz címmel a Kriterion Könyvkiadó Kincses Könyvtár sorozatának új kötetében. Kovács András Ferenc válogatása felöleli a költő teljes munkásságát. /Sándor Boglárka: Vers mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

″Mi az, hogy "színvonal"? A lapot el kell adni!″ - jelentette ki az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ főszerkesztője. A cikkíró, Nyulas Ildikó megállapította: ennek a szórakoztató lapnak is vannak erényei. Az olvasó könnyed, közérthető stílusban megírt anyagokat találhat benne. Az emberek szeretnek hihetetlen, elérhetetlen dolgokról olvasni. - Egészen más az A Hét /Bukarest/ című kulturális hetilap. Közérdekű témák vetődnek fel. ″Ebben a lapban valahogy minden a helyére kerül″ - nyugtázta elismerően a kis írás. /Nyulas Ildikó: ″Mi az, hogy "színvonal"? A lapot el kell adni!″ = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Az INSOMAR által végzett exit poll szerint az elnökválasztások második fordulójában a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok 70,5 százaléka a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja jelöltjére, Ion Iliescura, 29,5 százaléka pedig a Nagy-Románia Párt elnökére, Corneliu Vadim Tudorra szavazott. A Központi Választási Bizottság adatai szerint Erdélyben és Havasalföldön kicsi volt a részvételi kedv, a Ion Iliescut támogató Moldovában viszont sokkal többen mentek el szavazni. Általános érdektelenség és nagyarányú távolmaradás jellemezte az elnökválasztás második fordulóját. A 21 órás adatok szerint az országos részvételi átlag 39 százalékos volt. Vagyis 6 százalékkal kisebb mint a november 26-án és 20 százalékkal kisebb mint az 1996-os elnökválasztás második fordulójában. Országos viszonylatban a falusi szavazópolgárok 43 %-a járult az urnák elé, míg városon csupán 36 %. A hagyományosan legfegyelmezettebb Hargita megyei szavazók ezúttal nem lettek országos listavezetők, hanem az erdélyi átlaghoz igazodtak. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: arra szavazott, hogy Románia ne forduljon vissza azon az úton, amelyen elindult. Corneliu Vadim Tudor szerint a győzelmet csak csalással lehet elvenni tőle. /Győzött a ″kisebbik rossz″ Az INSOMAR szerint Ion Iliescu 70,5 százalékot ért el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter az elnökválasztás második fordulójának eredményét kommentálva kijelentette: nehéz időszak következik, amely elsősorban azon fog múlni, hogy az RTDP mennyire változott meg az elmúlt négy év alatt, amíg ellenzékben volt. A szenátor szerint a Nastase-kormány az elkövetkező időszakban kénytelen lesz megszorító intézkedéseket hozni, amely az elégedetlen tömegeket a Nagy-Románia Párt felé közelítheti. /Eckstein-Kovács: Nehéz időszak következik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: az a tény, hogy a két rossz közül kellett választani, önmagáért beszél. - Ez nem jelent mást, mint a politikai kényszerhelyzet valóságát. Számunkra azt jelzi, hogy következetesen ki kell tartanunk amellett, amit tíz évvel ezelőtt felvállaltunk. Újra ellenzéki helyzetben, ugyanazzal a politikai párttal, a nacionalizmus rejtett, bujtatott arcával kell szembenéznünk most is, és ilyen körülmények közt megvédenünk kisebbségi értékrendünket, jogainkat. Az a tény, hogy tíz év után onnan kell folytatnunk, ahol 1990-ben elkezdtük, ismételten azt jelzi: az RMDSZ csak önmagában bízhat, az erdélyi magyarság csakis önmagára számíthat. /Kónya-Hamar: Az erdélyi magyarság csakis önmagában bízhat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője kommentálta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményét. Nem értette, hogy a püspök miért volt dilemmában akkor, amikor elment szavazni, illetve annak előtte miért szólította fel ″egyházunk híveit és egész magyarságunkat a lelkiismeretük szerinti és magyar érdekeink szerinti szavazásra″. Később ugyanis már azt állítja, hogy ″a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt az elmúlt tíz évben a legerőteljesebb képviselője, megtestesítője a romániai demokratikus értékeknek, politikai erőknek és fejlődésnek.″ A püspök ugyanis fenntartással volt az RMDSZ-szel szemben, aggasztónak tartotta, hogy az RMDSZ-en belül is ugyanaz a balratolódás ment végbe az utóbbi években, ami a román politikai palettán tapasztalható. Gyarmath közbevetette: ha balra tolódott volna, az miért akkora bűn? Gyarmath szerint inkább az volt a baj - ezzel a püspökre célzott: hogy felelőtlen nyilatkozatokkal ″hergeltük″ a másik felet. Tőkés László hibának tartotta Csapó József volt szenátornak a jelöltek közül való kibuktatását. - Gyarmath szerint éppen Tőkés László és eszmetársai voltak azok, akik mindent elkövettek az RMDSZ-be vetett bizalom megingatásáért, vezetőségének lejáratásáért. /Gyarmath János: Püspöki dilemmák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Dec. 9-én Székelyudvarhelyen harmadszor emlékeztek meg az 1997. nov. 8-ról 9-re virradólag Csereháton történtekre. A megemlékezés szervezője ezúttal is Hegyi Sándor tiszteletes volt. Elmondta, hogy 1997-ben az önkormányzathoz, 1998-ban a történelmi egyházakhoz és az RMDSZ Operatív Tanácsához fordultak segítségért az épület megmentése érdekében. Mostanra úgy tűnik, hogy teljesen magukra maradtak. Távolmaradt a meghívottak nagy része is. Közülük kivétel az Erdélyi Civil Társadalomért Polgári Szervezet, valamint az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. A megemlékezésen kiderült, hogy sem az RMDSZ Operatív Tanácsa, sem a helyi sajtó nem segíti az ügyet. Jelenleg 33 gyermek van az épületben, Bardóczy Csaba a letartóztatás elől Magyarországra bujdosott. A 33 gyermek közül kettő magyar, akiket valószínű, hogy csak azért hoztak ide, hogy a román sajtóban jelezzék: a csereháti épület magyar gyermekeknek is nyújt menedéket. Szász Jenő polgármester úgy látja, hogy a perek csak akkor fognak véget érni, ha a nagypolitika ebbe beleszól. Véleménye szerint a város rendelkezésére áll az összeg az épület megvásárlásához. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke tájékoztatása szerint a székelyudvarhelyivel egy időben hasonló tiltakozó akcióra került sor a washingtoni román nagykövetség előtt is, ahol ezzel felhívták az amerikai közvélemény figyelmét Székelyföld elrománosítására. /Csereháti nap Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Csíkszeredában dec. 9-én a romániai középszintű művészeti oktatásban tevékenykedő magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületét. Zsigmond Márton festőművész, Hargita megye Tanfelügyelőségének képzőművészeti szaktanfelügyelője kezdeményezte a találkozót, melyen közel harminc képzőművészeti, illetve zene szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi, kolozsvári, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai művészeti középiskolák tanárain kívül, szatmárnémeti, kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi tanítóképzők és általános iskolák is képviseltették magukat. A tervezett egyesület a magyar művészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónőktól az egyetemi tanárokig. /Művészpedagógusok szervezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

Fodor Sándor, aki december 7-én ünnepelte 73. születésnapját, Csutakfalván és Gyergyóremetén találkozott olvasóival. A házigazdák mind a két helyen verssel köszöntötték a szülőföldjére, Székelyföldre, hazalátogató közkedvelt írót. A találkozó idején villanyáram nélkül maradtak a medence észak-nyugati települései, az író ajánlásait gyertyafényben írhatta be az igénylők könyveibe. Mintha 1989 előtti találkozón lettek volna.. /Bajna György: Gyergyóremetére látogatott Fodor Sándor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./