Dec. 4-én Bukarestben a román kulturális központ román-magyar értelmiségi csúcsot rendezett, melyen olyan személyiségek vettek részt, mint Andrei Plesu, Sorin Antohi, Horia Radu Patapievici és Mircea Cartarescu (román részről), illetve Göncz Árpád, Konrád György, Hankiss Elemér és Molnár Gusztáv (magyar részről). Az Értelmiségi elitek Kelet és Nyugat között című vitát Sorin Antohi vezette. Jelen volt Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete is. A vita befejeztével bemutatták Andrei Plesu magyar nyelven nemrég megjelent könyveit: a Madarak nyelve (Limba pasarilor, ford. Horváth Andor - Jelenkor, Pécs, 2000) és a Tescáni napló (Jurnalul de la Tescani - Koinónia, Kolozsvár, 2000) címűeket, amelyekből Mircea Cartarescu és Esterházy Péter írók olvastak föl egy-egy részletet. A rendezvény támogatói a bukaresti művelődési, illetve külügyi tárcák voltak. /(Anamaria Pop, Budapest): Értelmiségi csúcs Románia bukaresti Kulturális Központjában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Bondici Nicolae batizi, Panea Alexandru halmi, Koczán Levente túrterebesi polgármesterek és Duma Ovidiu erdődi alpolgármester vett részt a napokban a Budapesten megrendezett Határ Menti Települések Konferenciáján, amelyen Magyarország és a vele szomszédos országok határ menti régióinak képviselői voltak jelen. A tanácskozást a Közösségszolgálat Alapítvány kezdeményezte, az Európai Unió megbízásából. A konferencia végén állásfoglalás és nyilatkozat került elfogadásra ″a határ menti kapcsolatok fejlesztését célzó együttműködés közös szándékáról és feladatairól″, illetve megalakult a Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Fóruma. Az új szerv munkacsoportjának feladatköre lesz a határ menti községek, települések közötti állandó kapcsolattartás, befektetőkkel való kapcsolatteremtés, illetve érdekképviselet az uniós szervek felé. /Határ menti települések fóruma alakult Budapesten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

Csíkszeredában dec. 3-án, vasárnap egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei. Dr. Csedő Csaba polgármester valamikor a moldvai csángómagyarok körében kezdte pályáját. Borbáth Erzsébet nyugdíjas tanárnő az a pedagógus, akit a csángó gyermekek és a csángó szülők leginkább ismernek, hisz az utóbbi évtizedben a csíkszeredai József Attila iskola volt az egyik erdélyi központja a csángó fiatalok magyar nyelvű oktatásának. Ádám Gyula csángó fotóit már többször is kiállították és kötetekben is megjelentek. A Székelyföld folyóirat és annak főszerkesztője, Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság című havilap további kiadását, amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. Megjelent a gyimesbükki Deáky András, akinek szívós és kitartó munkája nélkül a Bákó megyei községben bizony aligha lett volna újra magyar oktatás, továbbá Berszán Lajos gyimesközéploki plébános, akinek köszönhető a katolikus középiskola a Gyimesekben. - Csíkszeredában és Erdélyben 1990 után áttörésnek számító kísérlet kezdődött: alapítványok, pedagógusok, politikusok, a papság támogatásával magyar iskolákban tanítottak csángó gyermekeket, hogy ők majd Csángóföldre visszatérnek. Azonban nem ez történt. Csángóföldön szinte lehetetlen az elhelyezkedés. Borbáth Erzsébet megállapíthatta sorsukat: ″Kevés kivétellel visszaasszimilálódnak, vagy Székelyföldön és Magyarországon próbálnak munkahelyet találni, letelepedni″. Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életéről, történelméről, eredetéről, talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. Az egyének pedig szétszóródnak, írta Székedi Ferenc. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Haza az otthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

A genfi székhelyű Reformátusok Világszövetségének (RVSZ) Európai Területi Tanácsa szeptember 15-18. között Párbeszéd vagy konfrontáció címmel nemzetközi kisebbségügyi értekezletet rendezett Szovátán. Az RVSZ európai régiója negyven református egyház mintegy tízmillió tagját tömöríti magában. Az értekezlet részvevői egyetértettek abban, hogy a Reformátusok Világszövetségének a jövőben hatékonyabb szerepet kell vállalnia tagegyházai kisebbségi problémáinak megoldásában. Ennek értelmében a Reformátusok Világszövetsége Európai Területi Tanácsa nevében Krister Andersson elnök írásbeli megkereséssel fordul Románia, Jugoszlávia, Litvánia és Ukrajna kormányaihoz, melyben az európai jogrendszer, a vonatkozó ENSZ-határozatok és nemzetközi egyezmények alapján az alapvető emberi és kisebbségi jogok, valamint a vallásszabadság betartására szólítja fel őket. A Romániai Református Egyház nevében Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok átfogó dokumentációt mellékeltek a román kormányhoz írott megkereséshez, mely tételesen kitér a romániai kisebbségi történelmi egyházak legfőbb nehézségeire: a vallásügyi törvény és a kisebbségügyi törvény elszabotálására, a tanügyi törvénynek az egyházi oktatást diszkrimináló voltára, az egyházi épületingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény megakadályozására és késleltetésére, a hívek emberi és közösségi jogainak sérelmeire, a Román Ortodox Egyház egyeduralmi - ″nemzeti egyházi″ - törekvéseire. A melléklettel kiegészült megkeresését az elnök tájékoztatásképpen az Egyházak Világtanácsának, az Európai Egyházak Konferenciájának, az Európai Unióhoz és az Európai Emberjogi Törvényszékhez is elküldi, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. /Párbeszéd és konfrontáció. Nemzetközi kisebbségügyi értekezlet Szovátán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Dec. 13-án választ püspököt az Erdélyi Református Egyházkerület. A tisztségre Pap Géza /Kolozsvár/ tiszteletest jelölte a legtöbb egyházmegye. A másik jelölt dr. Molnár János teológiai professzor. Pap Géza a munka megosztására, az egyházi testületek megerősítésére helyezné a hangsúlyt, Molnár János pedig az egyházi diplomáciára. Mindkét jelölt kijelentette: szívesen állna az átvilágító bizottság elé. /Gazda Árpád: Kolozsvári jelöltek közül választja ki vezetőjét az Erdélyi Református Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

"A szlovák parlament november 30-án ratifikálta a Vatikánnal kötött alapszerződést (konkordátumot). Eduárd Kukan külügyminiszter a négy éve formálódó szerződést alaposan előkészített dokumentumnak minősítette. /Szerződés a Szentszékkel. = Szabad Újság (Pozsony), dec. 6./"

A kolozsvári magyar konzulátus telefonja egyfolytában cseng, amióta a szélsőségesen nacionalista Vadim Tudor bejutott az elnökválasztások második fordulójába. "Tízszeresére növekedett a telefonhívások száma, az emberek tudni akarják, hogyan távozhatnak innen, mit kell ennek érdekében tenniük″ - idézte Financial Times dec. 5-i számának kolozsvári riportja Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét. Vadim Tudor ugyanis vitriolos támadásokat intézett a kisebbségek, köztük a magyarok ellen. Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette, hogy ha Tudor nyeri a választásokat, feloszlatja a magyar pártot. Funar kijelentette az angol lap munkatársának, hogy "a magyar párt vezetése szélsőséges és románellenes... Románia egyik városában élünk, lehetséges, hogy a magyarok ezt nem tudják. Hihetetlen, hogy román állampolgárok ilyen magatartást tanúsítanak a nemzeti zászlóval szemben, az ilyen embereknek mentális problémáik vannak″. Nem véletlen, hogy sok befektető más térségekre vetette szemét a viszonylag gazdag Erdélyi térségben, és Temesvár vagy Arad manapság gyarapodik - írta a brit üzleti körök lapja. /A Financial Times kolozsvári riportja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja cáfolta a Financial Times értesülését. Semmilyen érzékelhető változás nincs sem a vízumforgalomban, sem a letelepedési kérelmeket illetően, se az érdeklődők között - jelentette ki a magyar főkonzul. Ebben az évben mintegy 250 ember adta be kérelmét, ezeknek a 80 százaléka olyan nyugdíjas, aki a gyermekeihez megy Magyarországra. A főkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy a kép nem ilyen rózsás, mert Magyarországon a közigazgatási hivatalokban körülbelül ennek a tízszeresét nyújtják be a romániai magyarok. /Alföldi László cáfol: Nem ostromolják a főkonzulátust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dec. 4-én tartottak megbeszélést Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetői a Magyar Állandó Értekezlet december 13-14-én Budapesten sorra kerülő 3. ülésének előkészítéséről, jelen volt Németh Zsolt, Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. A magyar kormány olyan státustörvény-tervezetet kíván letenni a Magyar Állandó Értekezlet asztalára, amely a határátlépés problémájára is megoldást ajánl határon túli magyaroknak. Németh Zsolt szerint ebben a jogszabályban kell biztosítani a határátlépéssel és a magyarországi tartózkodással kapcsolatos jogosultságokat is. A felajánlott jogokkal azok a Magyarország határain kívül élő magyar nemzetiségű személyek élhetnének, akik megszerzik a határon túli magyar igazolványt. Markó Béla szerint a határon túli vezetők mindannyian kedvezően fogadták a magyar kormány kibővített, új ajánlatát. Markó Béla hangsúlyozta, hogy ez az okmány nem helyettesíti a romániai magyarok román útlevelét. "Az igazolvány arra szolgál, hogy tulajdonosa az akkor éppen létező lehető legkedvezményesebben lépje át a határt. Kapjon vízummentességet, ha ez lehetséges, de ha nem, kapjon illetékmentességet, hosszú lejáratú vízumot″- tette hozzá. /Határon túli magyar igazolvány a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Az egyeztetésen kiemelten foglalkoztak a MÁÉRT napirendjére kerülő, a ″szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény″ végleges szövegtervezetének kidolgozásával is. Az egyeztetésen elhangzott érdemi hozzászólások és felvetések alapján a HTMH és a Külügyminisztérium szakértői az elkövetkezendő napokban véglegesítik a törvénynek a MÁÉRT jóváhagyására bocsátandó szövegtervezetét, amelyet véleményezésre eljuttatnak a határon túli magyar szervezetekhez. /A MÁÉRT decemberi tanácskozásáról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

Dec. 4-én Fugyivásárhelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyházmegyéinek harminc lelkészi és világi tisztségviselője megalapította a Református Megújulási Közösséget. A kezdeményezőket ″az évek óta tartó egyházi törvényességi válság legújabb fejleményei″ késztették erre a lépésre. A válság egyik forrása - állapították meg -, hogy az egyházi vezetés által kezdeményezett fegyelmi ügyek többnyire személyes vonatkozásúak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága nem volt hajlandó kiszolgálni az egyházkerületi vezetés elvárásait. Ez volt feloszlatásának valódi oka. A kezdeményezők szerint a közgyűlésen elnöklő püspök ″megengedhetetlen hangnemben, trágár szavakat használva″ késztette ilyen döntésre a közgyűlés résztvevőit. ″A Református Megújulási Közösség kielemezte az általános választásokkal kapcsolatos püspöki (RMDSZ tiszteletbeli elnöki) megnyilvánulásokat, és megállapítja: azok nélkülözték a reálpolitikai meggondolásokat, és elbizonytalanítva az RMDSZ választói táborát, veszélyeztették a szövetség választási eredményeit. Ez a kétértelmű viszonyulás odáig vezetett, hogy megrontotta az egyházkerület eddig közismerten jó ökumenikus kapcsolatait is.″ A Megújulási Közösség szerint a krisztusi örömüzenet helyét átvette a nemzetieskedő populista politizálás, a törvényesség helyét a centralista önkény. A közösség fájdalommal állapította meg, hogy sem a Romániai Református Egyház Zsinata, sem a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, sem a Magyarok Világszövetsége keretében nem valósult meg az egységesülési törekvés. A Megújulási Közösség dec. 13-án az érmihályfalvi református templomban fórumot tart. A találkozó napirendjén az egyház megújulásának programtervezete szerepel. /Megalakult a Református Megújulási Közösség. Nemzetieskedő, populista politizálással vádolják Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Kállay László fugyivásárhelyi lelkész, a Közösség egyik alapítója szerint elsődleges céljuk, hogy a szeretetlenség lelke kikerüljön az egyházból. Tőkés László püspök szerint a megújulás csak ürügy az egyházkerület és püspöke elleni támadásra. Összehívják az esperesek kollégiumát, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. ″Megítélésem szerint ez olyan egyházi belügy, amelynek megvitatását nem a világi sajtó hasábjain kellene elkezdeni″ - nyilatkozta a püspök. A szöveg megfogalmazói az egyházon belül is benyújthatták volna javaslataikat, tette hozzá. /Az esperesek tanácsa elé kerül a Református Megújulási Közösség ügye. Tőkés ürügynek tekinti a megújulást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

A román politikusokra nem jellemző összefogásról, szolidaritásról ad hírt a bukaresti sajtó. A katonai diktatúrával fenyegető Corneliu Vadim Tudorékkal szemben a korábbi ellenfelek ma arra biztatják választóikat, hogy a ″kisebbik rosszra″, az RTDP-jelöltre szavazzanak. /Szavazzunk a diktatúra ellen! Társadalmi összefogás az utolsó órában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dec. 10-én lesz az elnökválasztás második fordulója. A magyar történelmi egyházak vezetőit kifejtették, hogy a magyarságnak a két rossz közül a kisebbik rosszat kell választania. Ezt hangsúlyozta Jakab Gábor római katolikus plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője. Ugyanezen a véleményen voltak a többi egyházak képviselői is. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: Hitlerrel is úgy kezdődött, hogy nem voltak elegen, akik ellene voksoljanak. ″Az erdélyi magyarnak bíznia kell Isten hatalmában, nem szabad kétségbe esnie és lemondania.″ - mondta a püspök. Tőkés László királyhágómelléki református püspök szerint mindenkinek a lelkiismeretére kell bízni a döntést. Hasonlóan vélekedett Szabó Árpád unitárius püspök és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Meggyőződésük szerint cselekedjenek a magyar szavazók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dec. 11-ére hívta össze Emil Constantinescu elnök a választások nyomán kialakult új parlamentet. /Hétfőn ül össze az új parlament. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

C.V. Tudor a BBC-nek adott interjújában azt ígérte, hogy 48 óra alatt börtönbe veti ellenfeleit, nyilvános pereket rendez a stadionokban, tudósított a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Dec. 6-án Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban emlékplakettel és elismerő oklevéllel tüntették ki azokat a református lelkészeket, illetve gyülekezeteket, amelyek az eltelt tíz évben öregotthonokat, árvaházakat, templomokat építettek. Az ünnepségen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület leköszönő püspöke hirdetett igét. Az elismerésben részesülők egyházmegyék szerint vehették át a jutalmat. A kolozsvári egyházmegyében az elmúlt tíz évben egész sor épületet emeltek. Györgyfalván felépült a Bethlen Ház, Kisbácsban templom és parókia, Szucságban gyülekezeti terem, Mérában kibővítették az imatermet. A kolozsvári felsővárosi egyházközségben öregek otthona, a monostori egyházközségben gyülekezeti központ és templom, a Bulgária telepen templom és gyülekezeti ház, a Tóvidéken templom, parókia stb. épült. - Az ünnepségen fellépett a kolozsvári Református Kollégium kórusa Székely Árpád igazgató, karnagy vezetésével. /Református lelkészeket és gyülekezeteket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Nyílt levéllel fordult az erdélyi református egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez három lelkész, Pap Géza, Kató Béla és Ötvös József. Pap Géza megköszönte a bizalmat, hogy püspöknek jelölték, majd ismertették a közösen készített, egyeztetett programjukat. Problémákat kell megoldani, ellenkező esetben az egyház ″középkori állapotokban maradva fog belépni a harmadik évezredbe.″ Nem hatalmas püspökre és elhanyagolható közösségre, hanem kicsi püspökre és erős testületre van szükség. A püspök hatáskörét korlátozni kell, feladatkörét munkatársai között kell megosztani. /Az Erdélyi Református Egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez! = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Érdekes, hogy szinte egyidőben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben megalakult a Református Megújulási Közösség, a másikban, az Erdélyi Református Egyházkerületben pedig színre léptek a hasonlóan változtatást akarók.

Dec. 8-án nyílik Kolozsváron, a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. Két nagy rézkarc-sorozata, a Hatvan főember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent. Végakaratának megfelelően Alsócsernátonban vannak grafikái. A megnyitón fellép Boér Ferenc színművész és Ruha István hegedűművész. /Korunk Galéria. A főemberek között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Ion Iliescu államfőjelölt dec. 7-én, bukaresti sajtóértekezletén megerősítette, hogy kisebbségi kormányt tervező pártja, az RTDP együttműködik majd a parlamentben a szélsőségesen nacionalista NRP-vel. Úgy fogalmazott, hogy bár a két párt politikája és programja egymással összeilleszthetetlen, a parlamentben lesz együttműködés a két párt között "egyes törvények elfogadása érdekében″. - Ha akarjuk, ha nem, az NRP 3 millió szavazót képvisel, és az RTDP-nek teljesítenie kell azt a küldetést a törvényhozás területén, amellyel választói megbízták - fogalmazott Ion Iliescu. - Az RTDP mostanáig kizárta az együttműködést Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista pártjával, s azt hangsúlyozták, hogy a párt kisebbségi kormánya számára a demokratikus parlamenti ellenzék - a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és esetleg az RMDSZ - külső támogatását igyekeznek megszerezni. Az RTDP a hét elején felfüggesztette a demokratákkal és a liberálisokkal kezdett tárgyalásokat, majd Ion Iliescu kijelentette: államfőként "nem fog engedni az RMDSZ zsarolásának″. /Iliescu: az RTDP együttműködik majd az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A dec. 7-i kormányülésen újra napirendre tűzték a minimálbér szintjének megállapításáról szóló törvénytervezetet - jelentette ki a Szabadságnak Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter. Napirenden szerepelt annak a kormányhatározatnak a megvitatása is, amely egyes egyházi és közösségi ingatlanok visszajuttatásáról rendelkezik. A jogszabály-tervezet kizárólag csak a zsidó hitközségektől elkobzott ingatlanokra vonatkozott, a kisebbségvédelmi miniszter ezért visszaküldte az indítványt azzal a javaslattal, hogy azt a többi egyházra is terjesszék ki. /Újabb ingatlanokat ad vissza a kormány? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, államelnök-jelölt, Ceausescu hajdani udvari költője, aki a választás második fordulóján, dec. 10-én Iliescuval mérkőzik az elnöki címért, híres szélsőséges, uszító kijelentéseiről. Ebből idéz néhányat a Magyar Nemzet: ″Hatalomra jutásom esetén a magyaroknak egyik szemükkel bőröndjükön, a másikkal a határvonalon kellene lenniük.″ ″Jó lesz golyóálló mellénnyel járni az országban, mert gépfegyverrel fogom kormányozni az országot.″ ″Gheorghe Funart nevezném ki miniszterelnöknek.″ ″Törvényen kívül nevezném a szegregacionalista RMDSZ-t, és meglincseltetném annak vezetőit.″ ″A magyarokat, akik Európa idegbeteg emberei, állandó jelleggel nyugtatókkal injekcióznám.″ ″Militarizálnám Hargita és Kovászna megyét.″ ″A multikulturális egyetemnek Horthy-Hitler nevet adnám.″ /Vadim Tudor ″aranyköpéseiből″. = Magyar Nemzet, dec. 8./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) december 13-i és 14-i ülésén vitatják meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetet, mellyel 80 éves adósságot törleszt a magyar állam a határon túli magyarokkal szemben - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Budapesten, a dec. 6-i sajtóbeszélgetésen. Elkészült a törvénytervezet normaszövege, ezt egyeztetik a parlamenti pártokkal, valamint a diplomáciai képviseletek vezetőivel is. "Minden valószínűség szerint a jövő esztendő elején az Országgyűlés elé kerül a tervezet, de annak hatályba lépése csak 2002. január 1-jén történhet meg leghamarabb″ - közölte. A törvénytervezet koncepciója szerint a szomszédos országokban élő magyarok fényképes igazolványt kapnak majd, amellyel különböző kedvezményeket vehetnek igénybe az anyaországban. A határon túli magyar szervezetek ajánlása alapján, egy anyaországi szerv adná ki az igazolványokat mindazoknak, akik nem magyar állampolgárok és nem rendelkeznek állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel. A szomszédos államokban élő állampolgárok magyarságukat több kritérium szerint igazolhatják: a magyar nyelv ismeretével, az elvégzett magyar nyelvű iskolával, egyházi nyilvántartással vagy egyéb módon is. Kedvezményekben részesülnének az oktatás, az egészségügy, az utazás és a munkavállalás terén, de az érintettek kedvezményes beutazásra is jogosultak lennének a schengeni rendszer bevezetése esetén. "A kormány kész érdemi vitát folytatni a Magyar Állandó Értekezleten a kettős állampolgárság kérdéséről, de azt külön kezeli a törvénytervezettől″ - jelentette ki a külügyi államtitkár. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke egy korábbi közvélemény-kutatás eredményeit ismertette, melyből kiderült, hogy a szomszédos országokban élő magyarok mintegy 70-80 százaléka jelentette ki, hogy szeretné igénybe venni a törvénytervezet által biztosított jogosultságokat. - A tanácskozáson képviselteti magát az RMDSZ, Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Vajdasági Magyarok Szövetsége , a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Szlovéniából a Muravidéki Magyarok Nemzeti Önigazgatási Közössége, a nyugati magyarságot pedig a Magyar Nyugati Tanács. /Kétnapos MÁÉRT-ülést terveznek Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Megtartotta ez évi utolsó kuratóriumi ülését a felekezetközi magánegyetem alapítását irányító Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. A kétéves magyar költségvetés tervezet újabb támogatást biztosít az egyetemnek, ami nagymértékben megkönnyíti a jövőtervezést. Döntöttek a magyar országgyűlés által 2000-re megszavazott támogatás felhasználásáról, közölte Tonk Sándor a Sapientia Alapítvány elnöke. Az összeg legnagyobb részét ingatlanberuházásra fordítja az alapítvány, mivel szükség van oktatási célt szolgáló épületekre, központi egyetemszékhelyre és könyvtárépületre egyaránt. Ezen kívül a kuratórium tetemes összeget szánt arra, hogy a marosvásárhelyi és csíkszeredai kihelyezett irodák el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. Az elkövetkező napokban az alapítvány a sajtóban is meghirdet egy saját doktori ösztöndíjpályázatot valamint egy tudományos kutatómunkát támogató pályázatot is. A marosvásárhelyi és csíkszeredai karokról az alapítványi elnök úgy vélekedett, hogy minden reményük megvan a kérvényezett 6 tanszék akkreditációjára. /Gál Mária: Reményteljes évzáró a Sapientiánál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A lakosság legkevésbé a parlamentben bízik az állam intézményei közül, ez pedig elgondolkodtató kell legyen számunkra - jelentette ki Verestóy Attila újraválasztott RMDSZ-szenátor dec. 7-én Csíkszeredán, a megyeházán, amikor Dragomir Cornelia bíró, a választókerületi választási iroda elnöke ünnepélyesen átadta a megye hét törvényhozó testületi tagjának a megválasztásukat igazoló okiratot. Verestóy kifejtette, hogy a megye szenátorai és parlamenti képviselői valamennyien az RMDSZ jelöltjeiként nyertek mandátumot. ″Ez is azt igazolja, hogy mi nem veszítettük el választóinkat, mint koalíciós partnereink - mondta, hozzáfűzve: úgy kell dolgoznunk, hogy négy év múlva is hitelesek legyünk a választók előtt.″ Asztalos Ferenc képviselő magyarul szólt a jelenlévőkhöz, hangsúlyozva: "a törvényhozás lejáratásának nem voltunk aktív részesei″. Jelen volt Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Biró Albin, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke, Kontesveller József prefektus, Sarca Mihai alprefektus éd Romfeld Mária Magdolna, a prefektusi hivatal főtitkára is. /A parlament hitelét kívánják visszaszerezni. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

A háborús veteránok, hadifoglyok kárpótlására vonatkozó 2000. évi 189. számú törvény azon román állampolgároknak nyújt kárpótlást, akiket 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között nemzetiségi mivoltuk miatt üldöztek. A törvény kezdeményezője, Kerekes Károly parlamenti képviselő szerint a kérdésnek rendkívüli történelmi és politikai jelentősége van, hiszen ezáltal Romániában a törvényhozás szintjén ismerték el azokat a sérelmeket, amelyeket az erdélyi magyarság szenvedett el az akkori román hatóságok részéről. Ez a törvény kárpótlást nyújt azon áldozatok túlélő házastársának, akik a szárazajtai, csíkszentdomokosi, gyergyói, egeresi és gyantai vérengzések áldozatai voltak 1944 őszén, valamint azon személyeknek, akiket zsidó származásuk miatt koncentrációs lágerekbe hurcoltak. A dél- erdélyi magyar közösség számos tagját, főként értelmiségieket és diákokat a Tirgu Jiu-i internálótáborba hurcoltak 1944-ben. A törvény értelmében ezek a személyek is kárpótlásban részesülnek, vagy ha már nem élnek, a túlélő házastársaik jogosultak erre. A törvény értelmében az érintett személyek havi 130.000 lejes juttatásban részesülnek minden, fogságban, deportálásban, kényszerlakhelyen töltött évért. A kényszermunkára hurcoltak havi 55.000 lejes juttatásban részesülnek minden letöltött év után. Ugyanennyit kapnak a halálvonatok túlélői. Az érintett személyek több kedvezményt kapnak, úgymint ingyenes orvosi ellátást, díjmentes utazást a közszállításban, 6 menet-jövet vasúti utazást I osztályon. Évente 1 alkalommal ingyenes kezelési jegyet kapnak, mentesülnek a rádió és televízió bérleti díjának fizetése alól, előnyt élveznek a telefon bekötésénél, és nem kell fizetniük a bérletért, kérésükre díjmentesen sírhelyet biztosítanak. A kérések benyújtási határideje 2001. március 31. - Ez nem egyenlő a nyilvános bocsánatkéréssel, mégis nagy jelentősége van, hiszen törvényszinten ismerték el azokat az atrocitásokat, amelyeket az erdélyi magyarság szenvedett el az akkori román hatóságok részéről - nyilatkozta Kerekes Károly képviselő. /Antalfi Imola: Újabb kárpótlási törvény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

Székelyudvarhelyen dec. 8-án lesz a helyi román tannyelvű Marin Preda Gimnázium és a Campulung Moldovenesc-i Stefan cel Mare katonai szakközépiskola közötti együttműködés keretében az első közös tevékenységre. A két iskola nemrégiben együttműködési szerződést írt alá, ami vitát, ellenérzést váltott ki Székelyudvarhelyen. A tanfelügyelőség részéről Beder Tibor főtanfelügyelő tudta nélkül írták alá a dokumentumot. A protokollumot ellenjegyezte Sorin Frunzaverde védelmi és Andrei Marga közoktatási miniszter. ″A tanfelügyelőség aláírását semmisnek tekintjük azon egyszerű oknál fogva, hogy nem a mi illetékességünk az iskolák közötti együttműködés kialakítása″ - jelentette ki Beder főtanfelügyelő, hozzáfűzve: minden iskola maga dönti el, hogy kivel akar együttműködni. Beder Tibor felhívta a székelyudvarhelyi iskola vezetőségének figyelmét, hogy tevékenységükkel ne keltsenek feszültséget. - A mostani közös programon katonai és civil személyiségek vesznek részt - írja a közlemény. /Együttműködés román iskolák között. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Ábrahám Lajos, Csíkszentmárton idén megválasztott polgármestere aggodalmát fejezte ki, ugyanis egy román alapítvány, a Napsugár Alapítvány (Raza Soarelui) tervezetet készített egy csíkszentmártoni "sokoldalu gyermeksegito kozpont″ /az eredeti helyesírás szerint/ létesítéséről. Ion Proca, a megyei gyerekvédelmi hivatal igazgatója és Marius Gambrea, az alapítvány képviselője közölte: az alapítvány megvásárolta Szentmártonban a volt gyerekotthonnal szembeni ingatlant, itt szeretnék említett központjukat működtetni, ehhez kérték a helyi polgármesteri hivatal jóváhagyása. "Nem kapták meg, és elmondtam nekik is, hogy miért: a község nem akar egy második Cserehátot″ - mondja a polgármester. Az alapítvány óvodát is kíván működtetni, az alkalmazottaknak pedig szállást akar. Ábrahám Lajos feltette a kérdést: miért van szükség két ilyen jellegű intézményre Szentmártonban? Az aggodalom a tervezett központ majdani nyelvhasználatával kapcsolatos. /Szondy Zoltán: Aggodalmak Csíkszentmártonban. Újabb Csereháttól félnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

" A november 25-én lezajlott Treiber János-konferencia zárta az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának 2000. évi tudományos programját és egyben a szakosztály újraalapításának 10 éves évfordulóját. Dr. Uray Zoltán, a szakosztály elnöke leszögezte, hogy a szakosztály főbb céljai: előadói és szakmai vitafórumot biztosítani a romániai magyar oktatók és kutatók számára, felolvasóülések, kerekasztal-megbeszélések és tudományos ülésszakok szervezésével; ugyanakkor a Múzeumi Füzetek szakfolyóirat újraindításával anyanyelvű szakmai publikációs lehetőséget biztosít, és támogatja a magyar anyanyelvű szakkönyvek megjelentetését/kiadását; emellett szakkönytárakat alapít, megőrzi a visszavonult vagy elhunyt szakemberek könyv- és kézirathagyatékát; támogatja a kolozsvári egyetemek diák kutatócsoportok munkáját, pályázati lehetőséget, szakkönyvtárakat, előadótermet, vendégszobát biztosít számukra, és a meghívott előadóknak a lehetőségekhez mérten a szakmai műhelyeket; végül kölcsönös segélynyújtási kapcsolatokat épít ki a romániai magyar és magyarországi természettudományokkal foglalkozó civil szervezetek, kutatóintézetek és egyetemek között. - 1990 és 2000 között a szakosztály 97 havi felolvasóülést tartott, 74 hazai és 23 magyarországi előadó részvételével, 1994 és 2000 között 7 alkalommal évi tudományos ülésszakot rendezett. Eddig a Múzeumi Füzetek 9 száma jelent meg, főleg a hazai, de néhány külföldi kutató közleményeivel. Az EME közreműködésével két kémia-, egy fizika- és két biológiakönyv jelent meg magyarul. A diákcsoportok közül az 1995-ben alakult, biológusokból álló Öko-Stúdium a Collegium Biologicum három számát, az 1996-ban alakult geológusokból álló GEKKO csoport a Collegium Geologicum két számát, és az 1998-ban alakult földrajz szakos hallgatókból álló Cholnoky csoport a Collegium Geographicum első számát jelentették meg. A természettudományi könyvtár fejlesztése és számítógépes feldolgozása folyamatos. 12 alkalommal rendeztek megemlékező előadásokat, könyvbemutatókat és közös tudományos ülésszakokat más civil szervezetekkel (EMT, EKE, Bolyai Társaság). - A szakosztály publikációs tevékenysége volt a legsikeresebb. A Múzeumi Füzetek rendszeres évi megjelenése, a természettudományos szakkönyvek megszerkesztése és kiadása jelentősen hozzájárultak a romániai magyar anyanyelvű tudományos irodalom fejlesztéséhez. A havi felolvasóülések jól szolgálták a tudománynépszerűsítést és a magyar szaknyelv gyakorlását. A tudományos ülésszakok jó alkalmat teremtenek a hazai és külföldi magyar kutatók eredeti munkáinak megismerésére és új szakmai kapcsolatok létesítésére. - Megfogalmazódott az igény az a jövőben egy szakterületet öleljenek fel az értekezletek. /Tíz év mérlege. Interjú Uray Zoltán szakosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

Tőkés László püspök közleményében leszögezte: "Megszívlelem Tempfli József bírálatát, és ezúton kérek elnézést tőle. Jó lelkiismerettel kijelentem, hogy nem volt szándékomban megsérteni. Nagyon remélem, hogy sok küzdelemben kipróbált évtizedes baráti szövetségünk és közös szolgálatunk nem szenved kárt ezen a sajnálatos ellentét miatt.″ Emlékezetes, hogy Tőkés László kifogásolta Templi József megjelenését egy nagyváradi RMDSZ-kampánygyűlésen, amire a katolikus püspök neheztelésének adott hangot. - Tőkés László kifejtette: ″Az országunkban végbemenő meredek balratolódás - és visszarendeződés - körülményei között viszont aggodalommal tapasztalhatjuk az RMDSZ-ben is érvényesülő baloldali tendenciákat, amelyek ez esetben éppen az utódkommunista MSZP, vagy a vele koalícióban volt SZDSZ által részesülnek támogatásban.″ A püspök leszögezte: az egyház nem fordult szembe az RMDSZ-szel, másfelől viszont azt sem tehette meg, hogy jogos fenntartásait elhallgassa. /Tőkés László elnézést kér Tempfli Józseftől. Egyháza nem fordult szembe az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

December első napjaiban tíz Nyárád menti település polgármesterei találkoztak Nyárádszeredában, s egy kisrégiós társulás létrehozásáról határoztak. A társulás a Nyárádmente sajátos érdekeinek összehangolt képviseletét tűzte ki céljául. /Kisrégiós társulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Az elmúlt napokban Zala megye önkormányzatának küldöttsége látogatott Hargita megyébe, ahol több megyei intézmény vezetőjével, valamint a megyei tanács vezetőségével folytattak megbeszélést. 1993 óta építik a kölcsönös kapcsolatokat, amelyek mára túllépték az egyszerű protokoll-találkozások határát. A mostani Hargita megyei látogatás egyik konkrét eredménye, hogy januártól kezdődően a kistérségi társulások vezetői háromhetes magyarországi képzésen vesznek részt. /Zala megyei küldöttség Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Újabb közművelődési évadot indított szeptemberben a Téka Művelődési Alapítvány. A Téka-alapítvány oktatóit, infrastruktúráját felhasználva, sikerült a népi műveltség oktatását a helyi 2. Számú Iskolában választott tantárgyként bevezetni, nemcsak magyar, hanem román osztályokban is. Heti egy óra alatt a gyerekek néptánccal, népdalokkal, népi mesterségekkel, néprajzi alapfogalmakkal ismerkednek. Összesen kb. 370 I-VIII. osztályos gyerek vesz részt ezeken az órákon. Azok a gyerekek akik néptánccsoportban akarnak szerepelni, továbbra is délutánonként próbákon vesznek részt, ahol több mint tíz oktató, a Kaláka néptáncegyüttes tagjai tanítják be a műsorokat. Az alapítvány ingyenes informatikakört is indított 60 gyermek részére. Most készül az ötéves Téka Házat bemutató fotó, sajtó, emléklap, kollázs. A könyvtár és folyóirattár mindennap nyitva van a több mind 400 beiratkozott olvasó előtt. /Öt gyertya a Téka Ház születésnapi tortáján. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./