Négy év után Ion Iliescu államfő visszatért a Cotroceni-palotába, ahol ünnepélyes keretek között fogadták a régi-új államfőt. A hivatalos beiktatás dec. 21-én történt. Iliescut a Cotroceni-ből távozó Emil Constantinescu volt államfő fogadta. Rövid megbeszélést tartott az új és régi államfő. A leköszönő államfő távozásakor kifejezte reményét, hogy Románia a jövőben megőrzi mindazt a jót, amit az elmúlt négy évben sikerült megvalósítani. /Iliescu visszatért Cotroceni-be Constantinescu búcsút mondott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Iliescu az ortodox egyház vezetője és a külföldi diplomaták előtt letette elnöki esküjét, majd ismertette terveit. Ezek között szerepelt a befektetések támogatása, a mezőgazdaság fellendítése. Kifejtette, hogy a szociális védőháló a román társadalom gerincét fogja képezni, elsődleges feladat az általános szegénység leküzdése, új munkahelyek létesítése. Iliescu ígérte, hogy határozottan fel fog lépni a korrupció és a bürokrácia ellen. Külpolitikai téren prioritásként pedig az EU-ba és a NATO-ba való integrációt nevezte meg, illetve a Romániával szemben támasztott vízumkényszer eltörlését. /(Szász Attila): Eskü után ígéretek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Dec. 21-én együttes ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament két háza a tizenegy évvel ezelőtti forradalomról. Az ülésen Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kijelölt kormányfő mellett részt vettek hét forradalmárszervezet képviselői, Lucian Mihai alkotmánybírósági elnök, Paul Mitroi ombudsman és a diplomáciai testület képviselői. Beszédében Iliescu kijelentette: sohasem fogják pontosan azonosítani azokat a tetteseket, akik 1989 decemberében emberek életét oltották ki, másokat pedig megsebesítettek. A fő bűnös a Ceausescu-házaspár volt, őket éppen azokban a napokban ítélték el és végezték ki - mondta. Sergiu Nicolaescu RTDP-szenátor viszont úgy vélte, a jogszolgáltatás a hibás azért, hogy mind a mai napig nem állították bíróság elé azokat, ″akik ellen 1989 decemberében harcoltunk″. Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő a temesvári forradalom fontosságáról szólt az ünnepi ülésen. /Iliescu: Soha nem fogják azonosítani az 1989. decemberi tetteseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Szilágyi Zsolt beszéde végén három nyelven - románul, magyarul és németül - köszöntötte a hallgatóságot. /A romániai rendszerváltás 11. évfordulója a parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának dec. 18-án hozott határozata alapján a zilahi Református Wesselényi Kollégium körül kialakult helyzet rendelkezése ügyében Tőkés László püspök nyílt levélben fordult Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. ″Az immár egy éve húzódó, egyházi autonómiánkat mélyen sértő ügy megoldása érdekében több rendben fordultunk az illetékes Fórumokhoz, ám mindezidáig érdemi rendezés nem történt. Az illetékes állami szervek a Vallásügyi Államtitkárság jogszerű közbelépése ellenére Egyházkerületünk testületi döntését és törvényes követeléseit sorozatosan figyelmen kívül hagyják, az ügy megoldását számunkra érthetetlen módon halogatják. Mindez oda vezet, hogy az általunk létrehozott tanintézményt gyakorlatilag kivonták Egyházkerületünk fennhatósága alól. Ma már ott tartunk, hogy az igazgatónő, akitől egyházunk megvonta bizalmát, törvénytelen intézkedések egész sorával újraállamosítja, ″egyháztalanítja″ az intézményt. Az RMDSZ vezetőségének mindezekről tudomása kell, hogy legyen, hiszen a kapcsolatos állásfoglalásokat, nyilatkozatokat és más dokumentumokat mindig eljuttattuk Önökhöz. De ha máshonnan nem, a sajtóból mindenképpen értesülhettek a zilahi ügyről. Az egyházkerületünket, az iskolaügy kapcsán lejárató sajtókampányba eléggé el nem ítélhető módon bekapcsolódtak egyes hazai magyar nyelvű lapok is. Egyházkerületünk joggal várta volna el, hogy az RMDSZ legfelső vezetése állást foglaljon a politikai dimenziókat öltő zilahi iskolaügyben, ha már a helyi és megyei vezetők tétlenül nézték, esetleg éppen ″szurkoltak″ a Zilahi Református Wesselényi Kollégium ″visszaállamosításához″. Az ″utolsó órában fordulunk Önhöz, tisztelt elnök úr, arra kérve, hogy egyértelműen foglaljon állást, ezen egyházunkat és népközösségünket érintő súlyos ügyben, és tegyen hathatós lépéseket annak megoldására″ - áll a közleményben. /Tőkés: Az RMDSZ-nek állást kellett volna foglalnia a Wesselényi-kollégium-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Dec. 15-16-án gazdasági-pénzügyi oktató programot és Forrásteremtés 2001 címmel vállalkozói fórumot szervezett a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ), Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A második napon Páll Tibor, az Európa Akadémia titkára előadásában kifejtette: ″a regionális együttműködések képezik az EU csatlakozás előszobáját″. Ebben fontos szerep jut az önkormányzatok, a civil szféra és a vállalkozók rétegének az összefogására. Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről beszélt. A fórum után az RPVSZ közgyűlést tartott, ahol elhangzott, hogy a nonprofit szervezet 1999-ben 16 tanácskozást rendezett, 2000-ben már 24-et. /Vállalkozói konferencia és fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Constantin Ostafciuc Temes megyei alelnök részt vett a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurórégió Elnökök Fórumán, amelyen a vajdaságiak bekapcsolódtak a határokon átnyúló együttműködésbe. Megszavazták a DMKT Eurórégió költségvetését (24 000 euró), amelynek 60 %-át közös fejlesztési programokra, 30 %-ot a szegedi iroda fenntartására használják, a maradékból a régió napját, ifjúsági táborokat, kulturális programokat szerveznek. Napirendre került a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal és a Bega-csatorna felújítása, amely vasúti és vízi úton teremthet összeköttetést az Eurórégió fontos települései között. (Pataki Zoltán): Szabad utazás a DMKT Eurórégióban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a vele készült interjúban kifejtette: fontos, hogy a MÁÉRT ülése sikeresen lezárta munkálatait. A Máért elé került tervezet képezte inkább vita tárgyát. Az ülés után nyilvánvalóvá vált, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénytervezet nem állampolgárságot kínál. A választás után kialakult helyzetről a nagykövet leszögezte, hogy optimista a jövőt illetően, ″hiszen mi egyebek is lehetnénk?″ Az első nyilatkozatok összhangban vannak azokkal a törekvésekkel, melyeket a magyar kormány is képvisel mind a kétoldalú, mind az összeurópai összefüggésekben. Az új kormány vállalta: meghallgatja a magyarság elvárásait. - Íjgyártó reméli, hogy a kedvezménytörvényt a román politika pozitívan fogadja. A magyarságnak juttatandó kedvezmények nem lehetnek hátrányosak Románia számára, hiszen a lakosság mintegy 7 százalékának segítenek egészségügyi, oktatási, utazási, munkavállalási - s ezáltal szociális - problémáik megoldásában. Valóban, elsősorban a magyarokra vonatkozik a jogszabály, de hát ennyi előnyt hadd biztosítson Magyarország saját határon túli honfitársainak! A nagykövetet fél éve nevezeték ki. - A két ország kapcsolatában új fejlemény a két új határátkelő megnyitása. A konzulátusok kérdésében nem történt előrelépés, az ingatlanügyekben sem. /Ferencz L. Imre: Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁNnal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Néhány évvel ezelőtt, a Magyarok Világszövetsége égisze alatt megalakult Magyar Képző- és Iparművészek Társasága (MKIT), azonban tevékenységük a kezdeti nekibuzdulást követően mintha alábbhagyott volna. A legutóbbi átszerveződés óta azonban - az MKIT elszakadt az MVSZ-től és közhasznú társaságként működik - a nagyvilág magyar képzőművészeit tömörítő társaság régiónkénti aktivitása felélénkült. Szabó Lilla művészettörténész irányításával a szervezet most kezdi teljesebben betölteni eredeti szerepét. Kolozsvárról Novák Ildikó textilművész, az MKIT vezetőségi tagja vett részt a szabadkai művészek bemutatkozó kiállításán. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke is üdvözölte a kezdeményezést, és elmondta: az MKIT nem a céh ellen, hanem azzal párhuzamosan tevékenykedik. Csak helyeselni tudja, hogy a társaság a legkülönbözőbb szemléletű alkotókat igyekszik soraiba fogadni, megteremtve ezáltal az olyannyira szükséges ″békés egymás mellett élést″, a harmóniát, amelyre olyannyira szükséges az alkotómunkához és eredményeinek érvényesítéséhez. /Németh Júlia: Új felállásban a Magyar Képző- és Iparművészek Társasága. Szabadkai művészek bemutatkozó kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

A 150-nél is több együttest számláló erdélyi Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Nagy Ferenc kifejtette, hogy a nemzeti egység gondolata mindig is munkált a kórusokban. A szétszakítottság miatt minden régióban más és más törvényszerűségek, szabályok voltak. Emiatt a régiók eltávolodtak egymástól. A 20-as években, amikor a Kodály-Bartók-féle új muzsika magyar eszméjét az anyaországi énekkarok jórészt felvállalták, a Romániai Magyar Dalosszövetség ezt megtiltotta. Emiatt történhetett, hogy Erdélyben sekélyes muzsikát, kórusműveket gyakoroltak. A rendszerváltásnak kellett jönnie ahhoz, hogy megvalósítsák az egységes magyar karéneklést. - Az évente megrendezett találkozókon több mint 400 kórus vett részt a teljes Kárpát-medencéből. /Járay Fekete Katalin: Erősödő kórusszövetség. Ügyvezető elnökség Erdélyben is. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

A Máltai Segélyszolgálat temesvári filiája megtartotta idei beszámoló közgyűlését. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Segélyszolgálat temesvári filiája vezetője tartott beszámolót. Az 1989 decemberi események után az országban elsőként Temesváron létesült Máltai Segélyszolgálat, amely azóta megszakítás nélkül bővíti tevékenységét. A szolgálat mindössze egy maroknyi fizetett alkalmazottal, valamint százhetven felnőtt és negyvenöt fiatal önkéntes segítségével oldja meg feladatait. - Az országban működő huszonhat szervezet többségének tevékenysége a külföldről kapott szeretetcsomagok szétosztásában merül ki. A temesváriak munkája a következő munkaterületekek öleli fel: a közvetlen anyagi segítség kiosztása a rászorulóknak, szociális szolgáltatások szervezése, valamint népjóléti védőháló működtetése állandó jelleggel. A temesvári máltai szolgálat önkéntesei ez év folyamán 178 ezer (!) kilogramm különféle árut kezeltek, osztályoztak, csomagoltak és juttattak el a rászorulókhoz. A közvetlenül támogatottak száma meghaladta a 3600-at. A temesváriak anyagiakkal támogatták huszonkét karitatív szervezet, alapítvány, kórház stb. működését. Összesen közel egymilliárd-nyolcszázmillió lej értékű segély jutott el a rászorulókhoz. A segélyszolgálat irodájába naponta jönnek idősek, betegek, nyomorgók, munkanélküliek, fogyatékosok, hajléktalanok stb. A Temesváron létesített szociális központnak 17 állandó lakója van, akiket minden vonatkozásban el kell látni: az étkeztetéstől az orvosi kezelésig. A konyhán száz adagot főznek, mert a szociális központban további harminc bejáró személy étkezik, ötven adagot pedig házhoz szállítanak, jobbára magatehetetlen magányosok vagy elesett családok megsegítésére. A szociális központ területén orvosi rendelő épült. A máltai orvosok receptje a helybeli patikában ingyen kiváltható. A gyógyszer is máltai segély. /Segélyszolgálat a máltai kereszt jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 22./

"A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-12. között Csíkszeredában tartotta XI. Kongresszusát. Összehívásának időszerűségét az indokolta, hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetősége, a szövetség nagyjából működésképtelenné vált. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága átvilágította a MAKOSZ teljes pénzügyi és anyagi helyzetét, s az eredményt november 10-én hozták a kongresszusi küldöttek tudomására. Kiderült, hogy a könyvelésben nincs semmi hiány, megvan az összes leltári tárgy. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot, s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai, akik még az idén megerősítik ez irányú szándékukat. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot, ahogy az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága javasolta. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevű szerveződésbe, amelynek célja, hogy a 2001-es évtől az Ifjúsági és Sportminisztériumtól egyes ügyeket és hatásköröket átvegyen. Döntöttek arról, hogy a MAKOSZ információs irodája decembertől Kolozsváron fog működni. A küldöttek új elnökséget választottak, elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyről; ügyvezető elnök: Kovács Richárd Nagybányáról; információsiroda-vezető: Székely Tünde Kolozsvárról; kultúra-szabadidő: Csuszner Ferenc Gyergyóból; külügy: Bartha Amália Tímea Besztercéről; szórványügyek: Gábor Dániel Déváról; tanügy: Norel Carmen Kézdivásárhelyről. A kongresszus utáni első MAKOSZ-rendezvényre Kézdivásárhelyen került sor december 1. és 3. között. /Kisgyörgy Réka: Decembertől Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./"

Mezőfény lakói közül az első világháborúban 47, a másodikban 26 mezőfényi férfi esett el a különböző csatatereken. A második világháború után Ukrajnába deportáltak közül 73-an sohasem térhettek haza. Az első világháborúban elhunytak számára annak idején néhai Márton József plébános által emeltetett márvány-emlékművet 1943-ban, melyet idén nyáron felújítottak. Visszahelyezték az emlékműre a turulmadár-szobrot, amilyen megcsonkítása előtt díszítette. /Boros Ernő: Emlékmű-újraavatás Mezőfényen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Az ötödik évfolyamában járó Székely Hírmondó, a Kézdivásárhelyen megjelenő hetilap most érkezett a kétszázadik számához /1996-os megjelenésétől számítva/. Példányszáma folyamatosan növekszik (jelenleg 4500 példány). /Íme, a kétszázadik! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 22. - V. évf. 51. sz./

A napokban Marosvásárhelyen bemutatták egy 16 éves szerző, Szabó Péter Tűzsugár, avagy amikor nem megy le a nap c. tudományos fantasztikus regényét. Az ifjú szerző szülei erkölcsi és anyagi támogatásával jelentethette meg élete első kötetét. Szabó Péter Gyergyóalfaluból származik, ezért a bemutatón megjelent a népes gyergyóalfalui küldöttség is. /(Máthé Éva): Szerzőavatás a Bernády Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Petre Roman leköszönő külügyminiszter dec. 21-i sajtóértekezletén ismertette intézménye négy éves mérlegét. Roman legnagyobb sikerének az euro-atlanti partnerek bizalmának megnyerését és az integrációs folyamatok visszafordíthatatlanságát tartja. Minisztériumában elsődleges cél volt az EU-ba és a NATO-ba való integráció. Az előbbivel kapcsolatban Roman megemlítette, hogy Románia az iránta támasztott feltételek közül már teljesített hatot, három fejezet tárgyalása folyamatban, négy előkészítve, négy pedig készülőben. Meggyőződése: a 2007-re tervezett csatlakozás lehetősége egyre reálisabb alakot ölt. A román állampolgárokkal szemben támasztott vízumkényszerrel kapcsolatban Petre Roman elmondta, hogy Románia rajta van a felmentendő országok listáján, és az ET álláspontja bátorító. Roman kudarcnak mondta, hogy az elmúlt négy évben a román parlament képtelen volt elfogadtatni a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényt, a külföldi állampolgárok státusára vonatkozó törvényeket, s nem szigorította meg azon román állampolgárokkal szembeni eljárásokat, akiket bűnözés vádjával tartóztattak le külföldön. A leköszönő külügyminiszter méltó utódjának nevezte Mircea Geoanat, akivel volt alkalma együtt dolgozni. /(Szász Attila): Roman és mérlege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Az 1989. évi nagy változás egy személyhez kapcsolódott. ″Tőkés László - nem szégyellem leírni, és nem én voltam az egyedüli, aki így gondolkoztam azokban a zaklatott decemberi napokban - valóságos szentté vált számomra.″ - emlékezett Máthé Éva. ″Aztán a hős körül valahogy ritkulni kezdett a levegő. Egyre több emberrel nem tudott szót érteni.″ Az újságíró egyértelműen nem állítja, hogy ″neki vagy a másik tábornak van igaza.″ Hozzátette: Az is fáj, hogy a régi rendszerrel szemben állók mára teljesen marginalizálódtak a szövetségben. Az erdélyi magyarság nagy hányada most is hősnek tekinti Tőkés Lászlót. Az egyházkerületen belül nézeteltérései vannak. Olyan politikusok nyilatkoznak ellene, mint például a felvidéki Duray Miklós. Most ″a magyar kormánnyal és az Országgyűléssel is konfliktusba került. Minekutána még a helyhatósági választások előtt is attól volt hangos a hazai és magyarországi sajtó, hogy a magyar kormány Tőkés-párti, és finoman keresztbe tesz az RMDSZ pragmatikus szárnyának. Máthé Éva megjegyezte: tizenegy éve egyszer sem hallotta azt mondani Tőkés Lászlótól, hogy "tévedtem, a hiba bennem van″. A lap munkatársa hozzátette: ″Nagyon fáj, hogy kifogytam eszményképemből.″ /Máthé Éva: Nagyon fáj! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Dr. Csiha Kálmán református püspök visszavonul, visszaköltözik Kolozsvárról Marosvásárhelyre, mert ott van a háza. ″Utódjának nem lesz könnyűdolga: Csiha Kálmán mércét állított fel, amellyel akarva-akaratlan mérni fogják a nyomdokaiba lépőt.″ -állapította meg a püspökkel interjút készítő Gál Mária. ″Óriási változás zajlott le ebben az évtizedben az egyház életében is.″ - szögezte le a püspök. ″Annak dacára, hogy egykoron elvett épületeinkből semmit nem adtak vissza, templomokat, szeretetotthonokat, gyülekezeteket építettünk. Újra vannak árvaházaink, öregotthonaink, egészségügyi gondozóink, öregbeteg gondozó illetve árvaházból kikerült fiatalokat gondozó szolgálatunk.″ A jövő legfontosabb feladata az egyház lelkiségének megőrzése lesz. Nem a sokszor hitbelileg meggyengült európai egyházat kell másolni, figyelmeztetett Csiha Kálmán. /Gál Mária: A nagy hazaérkezés. Karácsonyi búcsúbeszélgetés dr. Csiha Kálmán református püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Mint minden évben '89 decembere óta az idén is decemberben elkezdődtek a gazdaköri összejövetelek a Nagykárolyi Gazdakör szervezésében, Szabó Gábor elnök, agrármérnök irányításával. A környékbeli gazdák bevonásával zajlanak e gazdaköri találkozások. A több mint 20 falu, község gazdáit is felölelő nagykárolyi gazdaköri összejövetelek tavaszig fognak tartani. Nagykárolyban él Vénig Zoltán agrármérnök, az RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) országos elnökségének egyik tagja, akinek nem kis szerepe van a városi és környékbeli gazdálkodás fellendítésében. /Nagy Ágnes: Megkezdődtek a nagykárolyi gazdakör-találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Valamennyi erdélyi történelmi egyház jelentős összegű könyvadományt kapott a magyar államtól. A csíkszeredai római katolikus segédpüspöki hivatal 5000 kötetet kapott az Ezer Esztendő. Millenniumi olvasó- és daloskönyv című kétkötetes kiadványból. Tamás József püspök tájékoztatása szerint a köteteket a plébániák könyvtárai kapják, ahonnan majd a gyermekek kölcsönözhetik ki. A könyv a magyar millennium kormánybiztosa, Nemeskürty István megbízásából készült és irodalmunk, valamint zenei kultúránk gyöngyszemeit tartalmazza. /Millenniumi könyvadomány. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. dec. 23./

Julianus-díjat adományoz a csíkszeredai székhelyű Julianus Alapítvány az aradi Csergő Ervin minorita atyának és Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelőnek. A csíkszeredai alapítvány azoknak ítéli a Julianus-díjat, akik a szórványmagyarság védelmében, sajátos gondjainak kezelésében nyújtanak kimagasló teljesítményt. A díjat január 6-án adják át Csíkszeredában, a református templomban. A Julianus-díj idei kitüntetettjei közt van Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. /A szórványmagyarság érdekvédelméért. Julianus-díj Csergő Ervinnek és Matekovits Mihálynak. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 23-24./

Karácsonyi könyvvásárral egybekötött bemutatót szervezett Sepsiszentgyörgy rangos könyvkiadója, a CHARTA. A jelenlevők Albert Ernő új könyvével, a Szabad madár című kötetével ismerkedhettek meg. Köteteit dedikálta a nem éppen ifjú korában elsőkönyves szerző Tompa Ernő és a szintén termékeny Balogh László. A Székely nemesi családok harmadik kötete valószínűleg januárban jut a könyvesboltok polcaira. /Karácsonyi vásár - könyvbemutatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

A Korunk /Kolozsvár/ decemberi száma többek között a karácsony ünnepével, Pannonhalma jelentőségével, a múlt magyar filozófusaival foglalkozott. Nagy Mihály Zoltán-Vincze Gábor tanulmányának címe: Kolozsvár a román ″kiugrástól″ Észak-Erdély ″másodszori felszabadulásáig″. /A Korunk decemberi számából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

A Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ közösen ünnepelték a karácsonyt, az egész iskolát megmozgató Ajándéknapon. A regölés megszervezése révén - hagyományteremtés tanúi lehettek a tanárok és diákok. Előzőleg pályázatokat hirdettek meg: az elemistáknak rajz-, illetve meseíró versenyük volt, gimnazistáknak pedig vers- és prózaíró vetélkedőjük. Megalakult a kis ″regös-csapat″, akik osztályról osztályra jártak. /Szabó Csaba: Az új igazgató nevét ″regölték″ a néphagyomány felújítói. Rendhagyó karácsonyi iskolarendezvények a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Idén első alkalommal díjazták a leghűségesebb olvasókat Csíkszeredában, a megyei könyvtárban. Kopacz Katalin igazgatónő mondotta: az első tíz hónapban több mint tíz százalékkal nőtt az olvasók száma, naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. A leghűségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok, de egészen fiatal diákok, egyetemisták is. Indokolt a könyvtári olvasóterem bővítése. /(Daczó Dénes): Díjazták a hűséges olvasókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Adrian Nastase kijelölt kormányfő dec. 22-én az interneten tette közzé kabinetjének több mint kétszáz oldalas programját. A győztes Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) leginkább a téltől tart, programja több évre szóló előirányzásokat tartalmaz. - Biztosítani kívánják az országos energetikai és fűtési rendszer normális működését. A szükséges mennyiség egy részét hazai szállítóktól fogják beszerezni, s ezek tevékenységét szubvencionálják. Ugyanakkor importálni is akarnak energiahordozókat, s ennek érdekében több mint 350 millió dolláros külföldi hitelt szándékoznak felvenni. A mezőgazdasági termelőknek megművelt hektáronként egymillió lejes pénzbeli segélyt adnak. A segélyből a termelők gázolajat, műtrágyát, növényvédő szereket vásárolhatnak és mezőgazdasági munkákat fizethetnek ki. - Az adóterhek csökkentését ígérik. Csökkenteni kívánják a személyi jövedelemadót, a csupán egy ingatlannal rendelkező személyek ingatlanadóját. Ez utóbbi intézkedések a középosztály megerősödését szolgálnák. - A külföldi hitelképességet elsősorban az ország devizatartalékának a jelenlegihez képest mintegy 2,5-2,8 milliárd dollárral történő növelésével, és 2002 után a 3 GDP-százalék alatti költségvetési hiánnyal kívánják elérni. - Az új kormányprogram előírja a minimálbér fokozatos növelését oly módon, hogy ez 2004-re legkevesebb 50%-kal nagyobb legyen a 2000-ben létező összegnél. A felsőfokú oktatásban részt vevő fiatalok általános támogatási politikájának keretében bevezetik majd a keresetek esetében az adómentesítést, a fiatalok alkalmazásának első két évében. A kormány biztosítani fogja a nyugdíjak átszámítását, amelyre hároméves programot írnak elő. Ezt csupán 2001 utolsó negyedévétől kezdenék el azért, hogy megállapíthassák a különböző nyugdíjkategóriák közötti természetes arányokat. A mezőgazdasági nyugdíjakat olyan mértékben növelik, hogy 2000-hez viszonyítva 2001-ben 20%-os, 2002-ben 40%-os, 2003-ban 74%-os, 2004-ben 100%-os emelkedést érjenek el. A szegénység felszámolásáért bevezetik a megélhetési pótlékot. Bevezetik továbbá a családfejlesztési pótlékot is: ezt a vissza nem térítendő kölcsönt a 30 éves átlagéletkorú házastársaknak adják lakás vagy tartós használatú háztartási tárgyak beszerzésére. - Új módszert vezetnek be a gyógyszerek ártérítésére is, az ártérített orvosságok csoportjának kiszélesítésével. A 2001/2002. tanévben állami költségvetésből fedezni fogják az állami intézményekben tanuló egyetemisták bentlakási költségeinek 20-25%-át, a család jövedelmétől függően. - A kormánynak szándékában áll felülvizsgálni az alkotmányt. Kidolgozzák továbbá a szenátus és képviselőház tevékenységének különválasztását is: a szenátus képviseli majd politikailag a megyéket, és dönt a helyhatósági törvények tekintetében, a nemzetközi megállapodások vagy Románia külpolitikáját érintő törvények esetében. A képviselőházat illeti meg az összes többi jogszabályra vonatkozó döntés. Elemezni fogják a legjelentősebb számú kisebbség, a magyarság nemzeti identitásának megőrzésére és fejlesztésére vonatkozó lehetőségeket, ide értve az oktatást, kultúrát, anyanyelvet és vallást. Tekintettel lesznek az oktatási rendszer kiszélesítésére, biztosítják az anyanyelv használatát a köztevékenységekben oly módon, hogy ezáltal bátorítsák a multikulturalizmust és többnyelvűséget. Meg szeretnék teremteni az egyházi vagyon megőrzésének és fejlesztésének feltételeit, figyelemmel és nyitottsággal megvalósítani az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó kéréseket. A kormány külön figyelmet szentel majd a roma lakosságnak, és javasolja ezek beillesztését a társadalomba, szociális lakások építését vidéken, mezőgazdasági területek kimérését és a helyhatóságban való képviseletüket. /Interneten tették közzé az új kormányprogramot. Nastaséék leginkább a téltől tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Dec. 27-én tartja utolsó ülését az Isarescu-kabinet. A miniszterelnöki mandátum átadására dec. 28-án vagy 29-én kerül sor. Ha az új kormány megkapja a parlament bizalmi szavazatát - a két ház együttes ülésére dec. 28-án kerül sor -, az új kabinet már dec. 29-én megtarthatja első ülését - nyilatkozta Adrian Nastase, kijelölt miniszterelnök. Mugur Isarescu és Adrian Nastase dec. 23-án találkoztak, hogy a mandátum átadásával-átvételével járó feladatokban egyeztessenek. Isarescu békésnek és civilizáltnak értékelte a hatalomátadás módját. Isarescu és Nastase egyetértettek abban, hogy mandátumának lejárta után a volt miniszterelnök visszatérjen a Román Nemzeti Bankhoz, hogy az 1999 decemberében függőben hagyott ügyeit rendezze. A Román Nemzeti Bank vezetőségének megújítása csak januárban lesz esedékes, mondta Nastase. Az elmúlt napokban többször is elhangzott: az új hatalom nem kívánja Mugur Isarescu megbízatását meghosszabbítani a bank élén, utódjául Florin Georgescu volt RTDP-s pénzügyminisztert javasolja a párt vezetősége. /Békés és civilizált hatalomátvétel. Több megoldatlan feladatot ″örökölt″ a Nastase-kabinet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Dec. 28-án dönt a román parlament arról, hogy bizalmat szavaz-e a Nastase-kormánynak, vagy sem. Egyelőre még folynak a tárgyalások Nastase és a demokratikus ellenzék pártjai között azokról a feltételekről, amelyek szavatolása nélkül a liberálisok, a demokraták és az RMDSZ képviselői nem szavazzák meg a kisebbségi kormányzásra vállalkozó csapatot. Nastase miniszterelnök dec. 22-én nyilvánosságra hozta kormánya programját, valamint annak a megállapodásnak a tervezetét, amelyet az Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerdán íratna alá a liberálisokkal, a demokratákkal és az RMDSZ-szel. Ebben a parlamenti támogatásért cserébe a Nastase-kormány - többek közt - kötelezi magát az egyeztetésre a demokratikus parlamenti pártokkal a fontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben. Várható az is, hogy az RTDP ″átcsábítja″ a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselőinek egy részét, és ilyen módszerrel biztos parlamenti többséget szerez. Nastase és pártja a posztkommunistákban kételkedő Nyugatot akarja megnyugtatni. Ezt bizonyítja a kormányprogram is, amely a gazdasági, társadalmi és intézményi reform folytatására, a privatizációnak a törvényesség jegyében történő felgyorsítására, az európai integrációs folyamat sürgetésére, a belügy, és a közigazgatás decentralizációjára, a szociális védelem erősítésére, az alkotmány, a választási és a párttörvény módosítására tett ígéretet. - Eddig mind a liberálisok, mind a demokraták hangot adtak fenntartásaiknak: nem elégszenek meg a kormányprogramban megfogalmazott szándékokkal, és konkrét tervet követelnek. Így van ezzel az RMDSZ is. A szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a kormánypárt és az említett ellenzéki pártok közt aláírandó dokumentum mellett köttessék meg egy kétoldali egyezmény is, amelyben a romániai magyarságot illető konkrét kérdésekről esik szó. - Adrian Nastase kijelentette: az RMDSZ, és a romániai magyarság hiú ábrándokat kerget, ha arra számít, hogy majd ellenzékből fogja megvalósítani azt a magyar nyelvű állami egyetemet, amit kormánypozícióból nem sikerült. Ilyen összefüggésben tehát a romániai magyarság hiába is kéri számon az RTDP-n az RMDSZ ígéreteit. - Azt viszont maradéktalanul be kell hajtani, ami iránt Nastaséék kötelezik el magukat. /Székely Kriszta: Remények és kételyek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Márton Árpád képviselő, a Háromszéki területi RMDSZ elnöke elmondta, hogy a megye politikai alakulatai közül eddig még senki sem kopogtatott a lehetséges helyi együttműködés feltételeinek tisztázására a megye lakosságának meghatározó hányadát képviselő érdekvédelmi szervezetnél. /(Flóra Gábor): Még senki sem kopogtatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

Háromszéken is létrejött a Német Demokratikus Fórum sepsiszentgyörgyi fiókja. Az első közös összejövetelüket dec. 25-én tartották. Az alakuló ülésen 39-en voltak jelen, ám a létszám fokozatosan nőhet. Ősztől egy német nyelvű óvoda indítását remélik. /(Flóra Gábor): Német Demokratikus Fórum Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

Vajda Pál újvári polgármester és Bodó Barna Temes megyei tanácsos vezetésével december közepén népes, román és magyar nemzetiségű tanácsosokból álló újvári küldöttség látogatott a Szeged melletti testvértelepülésre, Algyőre. A Temes és a Csongrád megyei települések közötti közvetlen kapcsolatfelvétel lehetősége immár kézzelfogható: az újváriak a Nagycsanád-Kiszombor határátkelőn keresztül mintegy fele annyi idő alatt jutottak el Algyőre, mintha Temesvár-Arad-Nagylak felé kerültek volna!. /″A román és a magyar fiataloknak a jövőt másként kell megélni″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./