A februári magyar-magyar konferencián részt vett határon túli magyar szervezetek vezetői márc. 23-án ismét Budapestre érkeznek - közölte Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A határon túli magyar vezetők abból az alkalomból kaptak meghívást, hogy a magyar országgyűlés ezen a napon tárgyalja a Magyar Állandó Értekezletről szóló határozattervezetet. - Mint ismeretes, a február 20-án tartott konferencián nyolc szervezet képviselte a határon túli magyarságot: az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), az ugyancsak vajdasági Keresztény Demokrata Tömörülés (KDT), valamint a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség. - A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan megbeszélést folytat a többi szervezet képviselőivel is, de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. /Határon túli magyar vezetők ma ismét Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

"Élesen bírálta a nacionalista sajtó Emil Constantinescu államfőt a NATO koszovói beavatkozását helyeslő nyilatkozatáért. "Az államfő nyilatkozatát Belgrád hadüzenetnek tekintheti" - írta kommentárjában az Adevarul. A koszovói válságban egyértelműen a szerb fél álláspontját támogató Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy "az államfő egyetért a NATO koszovói beavatkozásával - bár senki nem kérdezte a véleményét". A Ziua közölte a Romániai Szerbek Szövetségének nyilatkozatát, mely szerint "a szerbek az utolsó emberig harcolni fognak szent földjükért, Koszovóért". "A románok ugyanezt tennék, ha az ő szent földjük kerülne veszélybe, s erre kellene gondolniuk a román politikusoknak, akik azt tanácsolják a szerbeknek: hagyják, hogy idegen csapatok szállják meg őket" - hangsúlyozta a nyilatkozat. /Lapkommentárok. Constantinescu hadat üzent Belgrádnak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

"Egymás után kap ajándékba a kormánytól ingatlanokat a csíkszeredai ortodox püspökség. 1998 márciusában a kormány a püspökségnek adományozta az egyik kereskedelmi társaság ingatlanjait. Az RMDSZ vezetői szerint ezt a döntést nem a kormányzásban részt vevő RMDSZ-nek kellett volna megvétóznia, hanem a helyi önkormányzatnak. Később a kormány a Román Kereskedelmi Bank csíkszeredai volt székházát is az ortodox püspökségnek ajándékozta. Az RMSZ helyi szervezete közleményben tiltakozott, de ezzel nem változott semmi. Amennyiben Hargita megye térképén bejelöljük az ortodox egyház szerzeményeit, akkor látni kell, "hogy jól kifundált stratégia szerint rakják le a székelyföldi tömbmagyarság kellős közepén az elrománosítás pilléreit." Marosfőn görögkeleti kolostor épül. A Gyimesekben szintúgy. A csereháti példa ismert. Szentegyházán ortodox templomot akarnak építeni. Székelyföldön a belügyi, katonai /laktanyák/ és gazdasági téren is látható az előnyomulás. /Román Győző: Püspökség a bankban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"

"Borbély László Közmunkaügyi és Területrendezési államtitkár a vele készült interjúban kiemelte: annak ellenére, hogy Románia családjainak 94 %-a lakástulajdonos, ez a probléma nincs megoldva, hiszen ezen lakások nagy része nagyon rossz állapotban van, és feljavításuk komoly anyagi megterhelést fog jelenteni tulajdonosaik számára, ugyanakkor a fiatalság számára gondot jelent a lakásvásárlás. Az Országos Lakásügynökség koordinációs bizottsága munkájáról, előkészíti az ügynökség, előreláthatóan májusban vagy júniusban megkezdődő munkáját. Az ügynökség hiteleket nyújt "lakások építésére, vásárlására, rehabilitására, konszolidálására és bővítésére". Az ügynökség hatáskörébe tartozik szerződések megkötése a helyi közigazgatási szervekkel telkek megvásárlása vagy koncesszionálása érdekében, ahova különböző építővállalatok lakásokat építhetnek. Ezen lakások megvásárlására az ügynökség "hosszú távú, valamivel mérsékeltebb kamatú kölcsönöket nyújt". Az ügynökséghez "bárki fordulhat hitelért". /Gyarmath János: Románia a lakástulajdonosok országa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének megyei küldöttei Bethlenben üléseztek márc. 20-án, kijelölve küldötteiket a májusi RMDSZ-kongresszusra: Szilágyi János megyei elnök, dr. Kerekes Zoltán MKT elnök, dr. Szántó Árpád mezőgazdasági alelnök, Székely Pál MKT alelnök, Toók Katalin MKT alelnök, Köő Márton, Árpástó polgármestere, dr. Fehér Gábor MKT-tag. A küldöttek egyhangúlag Markó Béla szövetségi elnökké jelölése mellett szavaztak. /Beszterce Markó Bélát támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

"A nagybányai területi RMDSZ választmányi gyűlésén a felszólalók kiemelték, hogy több településen is megvannak a kétnyelvű helységnév-táblák, de a helyi elöljárók feltételükre nem látják elérkezettnek a pillanatot; ugyanakkor szó volt az oktatásügyi gondokról is. A lap szerint "a szervezet egységének megőrzése végett" a választmány Markó Béla jelölését javasolja a szövetség elnöki tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

"Székelyudvarhelyen az RMDSZ tisztújító közgyűlésén egyes körzeti küldöttek nem kaptak szavazásra jogosító kitűzőt. A körzetekben megszavazott 46 küldött mellett még 30 fő kapott szavazati jogot, holott az csakis a körzetek és a társult szervezetek küldötteit illeti meg. A tiltakozásra Verestóy Attila szenátor bejelentette, hogy ő hívta meg a régi választmányt. Szász Jenőt kigolyózták azzal az indoklással, hogy nem fizetett időben tagdíjat. Valójában egy társult szervezet tagjaként fizetett. Sófalvi László leköszönő elnök megvonta a szavazati jogot a társult szervezetektől és platformoktól, kizárták a pedagógusok, a közgazdászok és a történelmi egyházak képviselőit is. Verestóy Attila kijelentette: "én tudom, mi a célja egyeseknek, de ezt a játékot én már nagyon régóta játszom". Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Péter vállalkozó visszaléptek a közgyűlés legitimitásának hiányára hivatkozva visszaléptek és kivonultak a teremből. Ettől fogva úgy folytak a dolgok, mint egy jó pártgyűlésen, megválasztották Antal Istvánt városi RMDSZ-elnöknek. A felszólalók lepatkányozták, illetve lebolsevikozták /Verestóy/ a kivonulókat. - A kiszorítottak az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordultak. /Botrányos tisztújítás Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolt március 15-e alkalmából a horvátországi Csúzán tett látogatásáról, majd kiemelte: "az a néhány tízezres [horvátországi] kisebbség azt üzeni nekünk, hogy van túlélés, van megmaradás, hogy a szülőföldön meg lehet és meg kell kapaszkodni". Az RMDSZ politikájára vonatkozó kérdésre válaszolva Markó leszögezte: "nem lehet rózsaszínű üzeneteket fogalmazni saját közösségünknek, de azt sugallni, hogy nem mentünk semmire, és nem is fogunk semmire menni, véleményem szerint hazugság". Arra a felvetésre, hogy egyes román politikusok a koszovói és az erdélyi helyzet között párhuzamot vonnak, Markó hangsúlyozta: "nem hasonlítgatni kell a két helyzetet, hanem méltányolni azt, hogy a romániai magyarság politikai eszközökkel kíván a maga helyzetén változtatni". /Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./"

"A Szabadság napilap májustól csak "mellékletként" és nem független kiadványként láthat napvilágot. Megbízható forrásokból származó hírek szerint ugyanis az országos napilapot is kiadni szándékozó tőkecsoport ajánlatot tett a Szabadságot kiadó kft-nek, mely szerint a tulajdonosok kedvező döntése nyomán átvenné a lap kiadási jogát. Ez esetben a Szabadság az újabban Krónika névre hallgató, leendő országos napilap Kolozs megyei mellékleteként kerülne piacra. Az elképzelés sikere és a Szabadság sorsa végül is a kft-t létrehozó személyek, azaz a társtulajdonosok kezében van. A kérdés csupán az, mi kell a ?krónikásoknak?, a lap vagy az az infrastruktúra, amelyet az elmúlt kilenc évben kiépített? Mert ha csak az utóbbi, akkor a ?melléklet? igen hamar felszívódhat, a Szabadság pedig sajtótörténeti fogalommá válhat. /Melléklet lesz a Szabadság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

Csángóföldi barangolása során alig volt olyan helyen, ahol Gyergyina páter nevét ne emlegették volna, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Szeretet és csodálat övezte. Magyarul mondta a misét. Gyergyina páter 1915-ben született, ferences szerzetes volt. Szabófalván, majd egy másik faluban volt káplán, onnan helyezték Lészpedre, plébánosnak, 1947-ben. Gyergyina pátert sokszor megfenyegették a kommunista hatóságok. Bebörtönözték őt is, mint annyi más papot is. Gyergyina pátert tizenhét évre ítélték, ebből nyolcat letöltött. A börtönben is gyóntatott, titokban misét is mondott. Gyergyina páter rendszeresen felkereste a csángó falvakat, magyarul beszélt az emberekkel, mindenki szerette őt. Gyergyina pátert élete utolsó éveiben is megfenyegették. Amikor például az elmúlt években meglátogatta őt Jáki Teodóz győri bencés szerzetes, akkor megfenyegették a pátert, hogy elveszik a nyugdíját. Gyergyina páter 1998 decemberében halt meg. Temetésére két püspök is eljött: Gergely Péter és Kósa Demeter, ahogy a páterre emlékező Zöld Lajos /Lészped/ mondta, hivatalos nevükön Petre Ghergheli és Cosa Dumitru kisinyovi püspök. /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ /Sylvester Lajos: Gyergyina páter halála. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Háromszék legkeletibb községe, Bereck is önálló lapot indított. Idén indult a havi rendszerességgel jelentkező Berecki Harangszó, havi rendszerességgel, eddig három száma jelent meg. A független közéleti lapot a település történetét is kötetbe foglaló Balogh András szerkeszti. /Harangszó Bereckből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A Magyar Professzorok Világtanácsa és a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja mutatkozott be közös rendezvényen Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. A találkozó célja az 1300 magyarországi és a külföldön eddig számba vett 800 magyar egyetemi tanár együttműködésének kimunkálása volt. Dr. Kecskés Mihály, a Világtanács elnöke elmondta: igaz, még egy éve sincs, hogy a munkát elkezdték, de máris találkozókat tartottak a Kárpát-medence országaiban élő magyar professzorokkal. A nyáron Genfben rendezik meg az Európában élő magyar professzorok találkozóját, 2000-ben pedig világtalálkozót rendeznek. A világtanácsnak egyelőre két szlovákiai magyar tagja van. Egyikük, Bauer Győző akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) tagja éppen a napokban tartotta székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián, melynek első szlovákiai magyar tagja lett. Bauer Győző, aki a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjának elnöke is, elsődleges célnak a megfelelő szakmai felkészültséggel bíró egyetemi oktatók felkutatását tartja. Olyan magyar tudósokat hívnak egy fedél alá, akik közösen tudnak tenni azért, hogy a lehető legtöbb magyar fiatal végezze el az egyetemet. Az sem mellékes cél, hogy a tudományos tevékenységet folytató emberek a saját anyanyelvükön tudják megszerezni a szaktudást. /Magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Márc. 23-án a szenátus megvonta Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt elnöke/ mentelmi jogát. A mentelmi jog felfüggesztését Valeriu Stoica igazságügyminiszter kezdeményezte. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

"Az ellenzéki román pártok márc. 22-én hevesen bírálták Emil Constantinescu román államfőt, aki márc. 21-i nyilatkozatában szükségesnek és törvényesnek nevezte a NATO beavatkozását Koszovóban, ha a párizsi tárgyalások kudarccal végződnének. Ion Iliescu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja vezetője úgy vélekedett, hogy "felelőtlen az ilyen elkötelezettség". Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke szerint az államfő nyilatkozata "haszontalan gesztus" volt, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa még nem adta hozzájárulását a koszovói katonai beavatkozáshoz. A Szövetség Romániáért Párt (PAR) szerint az államfő nyilatkozata mögött "nincs semmiféle támogatás", ráadásul senki nem kérte, hogy Románia kifejezze csatlakozási készségét egy koszovói katonai beavatkozáshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"

"Márc. 23-án a szenátus 55 pro, 52 kontra szavazat és 3 tartózkodással elfogadta a helyi közigazgatási törvény azon szakaszának törlésére vonatkozó javaslatot, amely arról rendelkezik, hogy a helyi tanácsok döntéseit a nemzeti kisebbségek nyelvén is tegyék közzé azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az RMDSZ-frakció hevesen tiltakozott, és a szavazás megismétlését követelte. Ehhez csatlakozott a liberális frakció is, azzal érvelve, hogy a szenátorok listája hiányos volt, egyes kormánypárti szenátorok pedig "nem figyeltek oda, amikor a szavazásra került sor". Ulm Spineanu, a szenátus alelnöke az ellenzék tiltakozása közepette bejelentette: a szavazást az említett szakaszról jövő héten megismétlik. Az RTDP frakciója határozottan elutasította az újraszavazás lehetőségét, és azzal fenyegetett: amennyiben erre sor kerül, tiltakozása jeléül kivonul a szenátusból. /Ülve alusznak a szenátorok Újraszavazzák a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó szakaszát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, a VET, melynek Országos Tanácsában a tagok mintegy felét a négy erdélyi történelmi magyar egyház - római katolikus, református, unitárius, evangélikus - papjai alkotják, közöttük hat püspöki rangú főpap, nyílt levelet intézett II. János Pál pápához. Arra kérték, hogy tervezett romániai látogatása során látogasson el Erdélybe is. Amennyiben a pápa romániai útja során nem látogatna el Erdélybe, inkább maradjon el a tervezett pápai út, javasolta a VET. /Nyílt levél Õszentsége II. János Pál pápához, Szent Péter utódjához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

A bukaresti ítélőtábla március 22-én helyt adott a Nagy-Románia Párt megkeresésének az önálló magyar egyetem elutasítására vonatkozóan, a kormány ezért harmadszor is fellebbezni fog. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Megjelent a VI. és VII. osztályosoknak szánt A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című tankönyv, László László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok írták a könyvet. A tankönyvet Csetri Elek egyetemi tanár ellenőrizte. A 20 ezer példányban megjelenő tankönyvet ingyen kapják meg a tanulók. Ennek a tankönyvnek szellemi kiötlője Tőkés Elek, aki a kolozsvári tanfelügyelőség inspektora volt, amíg ki nem tették onnan. Ekkor alapította meg a Stúdium Kiadót. /Csomafáy Ferenc: Egy magyar nyelvű tankönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

"A Romániai Magyar Szó aláírás nélküli hír közölt arról, hogy a kolozsvári Szabadság napilap a Krónika helyi mellékleteként "és nem független kiadványként láthat napvilágot". A hír hamis, és ellenőrizetlen információn alapul, de nem légből kapott. Való igaz ugyanis, hogy az országos napilapot kiadni készülő magyarországi befektetőcsoport megkereste ajánlatával a lapot, de erre a Szabadság választ még nem fogalmazott meg, és nem is biztos, hogy fog. Emiatt az RMSZ híroldalában közölt anyag első mondata nemcsak valóságtartalmánál fogva kifogásolható, hanem szakmailag azért is, mert kétértelműséget tartalmaz. Pontatlan a cikkben az, hogy a Szabadság Kft.-t létrehozó személyek lennének a kft. jelenlegi társtulajdonosai. A legfájóbb az, hogy a Szabadság vezetőségét az RMSZ nem kereste meg a kérdésben, annak álláspontját nem foglalta bele az írásba. Az RMSZ sajtóetikából elégtelenre vizsgázott. Egy biztos: Kolozsvárnak és környékének továbbra is lesz napilapja, nem mellékletként. A Szabadság Szabadság marad. /Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője: A Szabadság Szabadság marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

Illyefalván pénzintézet felállításáról határoztak. A cél a gazdák támogatása ? általában a hitelfolyósítás ? intézményes kereteinek megteremtése. A LAM Alapítvány biztosította hitelek ügyvitele ugyanis túlnőtte egy civil kezdeményezés nyújtotta lehetőségeket. Ezért határoztak hitelszövetkezeti alapon létrejövő pénzintézet megalakításáról. A kezdeményezés létrejöttéhez minimálisan 100 fizető tagra van szükség (az alapító tagsági díj 500 ezer lej), ami különösebb erőfeszítés nélkül biztosítható. A pénzintézetbe betársul a LAM Alapítvány is, ám túl ezen, a rendelkezésre bocsátandó háromezer dollár révén megalapozzák az induláshoz szükséges forgótőkét is, ugyanakkor a közismert alapítvány kölcsöneit a hitelszövetkezeten keresztül folyósítja a gazdáknak. A szervezés szakaszában lévő gazdabank az ősszel kezdi meg konkrét tevékenységét, és úgy tervezik: a jelenlegi követelményekhez igazodva alapozzák meg a hitelszövetkezet hatékony munkáját. /Gazdabank Illyefalván? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

"Márc. 23-án a magyar parlament napirendre tűzte a Magyar Állandó Értekezletről szóló határozati javaslat vitáját. Németh Zsolt államtitkár arról beszélt, hogy a február végi budapesti találkozónak ? amelyen döntöttek az értekezlet felállításáról - , kedvező visszhangja volt mind a határon túli magyarságnál, mind a környező államok kormányainál, mind nemzetközi szinten. Az államtitkár a fórumot a nemzetpolitikának az euroatlanti integrációval és a szomszédságpolitikával történő összehangolásának helyeként említette. A vitában Csapody Miklós (MDF) azt közölte, hogy frakciója az indítványt "magáénak érzi és támogatja", kifejezve egyben reményét, hogy az értekezlet biztosítja az egyenrangú és tartalmas konzultáció lehetőségét. Szent-Iványi István (SZDSZ) sikeresnek értékelte a februári magyar-magyar konferenciát, amelyen ? szavai szerint ? józan kompromisszumok születtek. Közölte: a megalakuló bizottságok jelentik annak a garanciáját, hogy az értekezlet gyakorlatban is ki tudja fejteni tevékenységét. Surján László (Fidesz) meg van győződve, hogy az értekezlet felelősséggel fogja végezni munkáját. Csurka István (MIÉP) az összetartozás gondolatára hívta fel a figyelmet: Minden magyar felelős minden magyarért! Horváth Béla (FKGP) a kisgazdapárt nevében azt javasolta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet őszi találkozójának napirendjén szerepeljen a millenniumi rendezvények ügye. Tabajdi Csaba (MSZP) támogatva az állandó értekezlet megalakulását, kijelentette: a februári magyar-magyar konferencia ? többek között ? azért lehetett eredményesebb az 1996-os hasonló rendezvénynél, mert a jelenlegi román, illetve szlovák vezetés nem a kisebbségek feje felett dönt. Az Országgyűlés 303 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet megalakulásához kapcsolódó feladatokról szóló határozati javaslatot. Eszerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit. Évente legalább egy alkalommal számoljon be az Országgyűlésnek a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, beleértve a Magyar Állandó Értekezlet ajánlásainak végrehajtását is. - Orbán Viktor miniszterelnök, szokásos szerda reggeli rádióinterjújában örömtelinek nevezte, hogy az Országgyűlés márc. 23-án egyhangúlag, pártpolitikai különbségek nélkül döntött a Magyar Állandó Értekezlet felállításáról. Elmondta: a bizottság feladata az lesz, hogy egy-egy fejleményt, kormányzati, vagy parlamenti döntést a kárpát-medencei magyarság egésze szempontjából elemezzen és szükség esetén változtatásokat is javasoljon. A legfontosabb célkitűzések közül a határon túli magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvi oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. /Az Országgyűlés jóváhagyta a Magyar Állandó Értekezlet intézményét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"

"A februári magyar-magyar csúcs után ismét találkoztak Budapesten az azon résztvett kisebbségi magyar szervezetek vezetői, hogy egyrészt jelen legyenek a márc. 23-i parlamenti vitán a Magyar Állandó Értekezlet felállítása elfogadásáról, illetve hogy a magyar kormány illetékeseivel megbeszéljék az ezutáni teendőket. Az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselték. A vendégeket fogadta Áder János, az Országgyűlés elnöke, illetve Martonyi János külügyminiszter. Ez utóbbi reményét fejezte ki aziránt, hogy a Vajdaságban a koszovóihoz hasonló feszültséggóc nem fog kialakulni. Elmondta továbbá, hogy az állandó értekezlet létrehozása után hamarosan gazdasági, szociális, kulturális, tudományos, jogi és önkormányzati, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó szakbizottságok fognak megalakulni, amelyekben a szakértőkön kívül helyet kapnak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a magyar kormány számára. Ezzel kapcsolatban Tőkés László, újságírók előtt kifejtette: az illetékes szakbizottság feladata lesz kidolgozni egy olyan különleges jogi státuszt a határon túli magyarok részére, amely - a nemzetközi normákba illeszkedve - lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. Az eseménnyel kapcsolatban Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke elmondotta: a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása olyan korszakalkotó lépés, amely új lehetőséget teremt a kisebbségi magyarság és az anyaország kapcsolatában, anélkül, hogy kétségbe vonná az európai status quot. A Magyar Állandó Értekezletről szóló határozat meghozatalát a jelenlévő határon túli magyar szervezetek képviselői - Tőkés László (RMDSZ), Ágoston András (VMDP), Tóth Horti Gábor (KDT), Pozsonec Mária (Szlovén Nemzetgyűlés), Józsa László (VMSZ), Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja), Tomka György (MMNÖK), Jakab Sándor (HMDK), Takács Csaba (RMDSZ), Dobos László (MVSZ), Kovács Miklós (KMKSZ)- az alábbi nyilatkozatban üdvözölték: "A Magyar Köztársasággal szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek közképviseleti, érdekvédelmi és politikai szervezeteinek az Országgyűlés 1999. március 23-i ülésén megjelent képviselői megelégedéssel és örömmel üdvözlik a közelmúltban megalakult Magyar Állandó Értekezlet határozatba foglalását, a magyar nemzeti egyeztetés intézményes keretei megteremtésének az Országgyűlés általi megerősítését. Különleges örömünkre szolgál az a körülmény, hogy nemzeti közösségünk felemelkedésére irányuló törekvéseink szervesen beleillenek az euroatlanti integráció folyamatába, ugyanakkor teljes összhangban állnak a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közeledési szándékaival. Bízunk benne, hogy a Magyar Állandó Értekezlet eredményesen szolgálhatja a térség stabilitását és a még meglévő békétlenségek oldását, különös tekintettel a vajdasági magyarság helyzetére. Az egész Kárpát-medencében a minap megünnepelt nemzeti ünnepünk által hirdetett testvériség szellemében, békességre való igyekezettel tekintünk a küszöbönálló új évezred elébe." /Határon túli magyar szervezetek vezetői Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"

Bukaresten márc. 24-én százezres tömeg tüntetett az életszínvonal csökkenése, a gazdasági reform elszabotálása miatt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"A NATO katonai gépei márc. 24-én megkezdték a légitámadást Jugoszlávia ellen, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A bombázás során találat ért célpontokat Újvidéken, Zomborban, Belgrádban és Pristinában. - Szlobodan Milosevics elnök nyilatkozatában üdvözölte a képviselőház március 23-i döntését, hogy nem fogadja el külföldi csapatok jelenlétét az országban. Kifejtette, hogy "az igazság a mi oldalunkon áll" és megvédik az országot. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 25./"

"Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy-központban megkezdődött a stúdiószínházak első kárpát-medencei fesztiválja. A nagyváradi Kiss Stúdió által Középen a színész címmel szervezett fesztivál egybeesik a magánszínház születésének ötödik évfordulójával. Dobos László, a Magyarok Világszövetségének kárpát-medencei elnöke beszédében kiemelte, hogy a "jövőben is fóruma, pódiuma kell legyen a határon túli magyarság színházi törekvéseinek". /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

"Belgrád márc. 22-én "a Jugoszlávia elleni NATO agresszió lehetséges politikai és katonai következményeire" figyelmeztette Bukarestet. Javier Solana NATO-főtitkár márc. 25-én a Radu Vasile miniszterelnöknek küldött üzenetében elfogadhatatlannak minősítette a Románia címére küldött jugoszláv fenyegetést. Constantin Degeratu tábornok, vezérkari főnök elmondta, hogy továbbra is érvényben van az a határozat, amelyet a román parlament tavaly október végén hozott a NATO esetleges koszovói beavatkozásával kapcsolatban. A parlament többséggel jóváhagyta, hogy a NATO légiereje rendkívüli esetekben igénybe vegye a román légteret, illetve elvi felhatalmazást adott ahhoz, hogy Románia fegyvertelen alakulatokkal részt vegyen az esetleges koszovói békefenntartó és humanitárius akciókban. Ugyanakkor Ioan Mircea Pascu, a képviselőház védelmi bizottságának RTDP elnöke kifejtette: Románia nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, s a tavalyi elvi döntést a parlamentnek most a konkrét helyzetet figyelembe véve ismét meg kell erősíteni. Az ellenzéki pártok közül a Román Nemzeti Egységpárt márc. 23-án ismételten leszögezte, hogy Románia semmilyen formában nem vehet részt egy Jugoszlávia elleni támadásban. /Jugoszláv fenyegetés Romániának A NATO védelméről biztosított Solana főtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a szenátus március 23-i döntése, Corneliu Vadim Tudor /Nagy-Románia Párt elnöke/ mentelmi jogának megvonása "pozitív és rendkívül fontos jele annak, hogy a többség eltökélt szándéka a sovén, nacionalista és szélsőséges megnyilvánulások megszüntetése". /Az RMDSZ értékeli C. V. Tudor mentelmi jogának megvonását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

Andrei Marga tanügyminiszter jóváhagyta az Országos Oklevélhonosító Hivatal működési szabályzatát. Az oklevelek automatikus elismerésére, melynek procedúrája 60 napra is kitolódhat, érvényben levő országközi oklevélhonosítási megállapodás szükséges. Ugyanakkor, ha az automatikus honosítás nem lehetséges, a válaszadás 90 napra is kitolódhat. /Intézmény az oklevélhonosításért . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: meglepődve értesült a sajtóból arról, hogy Csurka István, a MIÉP vezetője őt szeretné a magyar államfői posztra jelölni. Cáfolta azt, hogy erről a kérdésről előzetesen egyeztetett volna Csurka Istvánnal vagy bárki mással. Csurka István a Népszavának viszont azt állította, hogy Tőkés Lászlóval megbeszélték ezt a kérdést, és a református lelkész megtisztelőnek tartotta ezt a gondolatot, illetve felvetést. /Tőkés: nem beszéltem Csurkával. Csurka: beszéltem Tőkéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1997. máj. 20-án alakították meg a Pro Zilah Egyesületet, ismertette történetüket Kerekes Edit, az egyesület titkára. Forró László lelkipásztort választották meg elnöknek. Az egyesület megszervezte 1997-ben és 1998-ban a Zilahi Napokat. A hivatalos bejegyzést csak most tudták elintézni, mert eddig nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. A márc. 18-i közgyűlésükön megválasztották az új elnököt /a lelkész ugyanis lemondott/ Fodor István személyében. /Szabó Csaba: Bejegyezték a Pro Zilah Egyesületet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./