Markó Béla elnökletével ápr. 3-án Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. A szaktestületek elnökeivel, illetve képviselőivel közösen tartott ülésen elosztották a rendelkezésre álló keretet a különböző szaktestületek között. Ugyanaznap külön is ülésezett az alkuratórium. Mivel az eddigi titkár, Somai József más elfoglaltságára való tekintettel kérte felmentését, a testület Tibád Zoltán személyében új titkárt nevezett ki. - A Magyar Ifjúsági Tanács előterjesztésének alapján az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége javasolta, az alkuratórium pedig jóváhagyta az Ifjúsági Szaktestület új összetételét. Meghívottként az ülés mindkét felében részt vett Veres László, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának újonnan kinevezett irodavezetője. /Új titkára van az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Ápr. 6-án magyar tiszteletbeli konzulátus nyílt Konstancán. A tiszteletbeli konzul feladatát Cezea Manole Armeanu, a konstancai tengeri árutőzsde elnöke látja el. A konzulátus székhelyének megválasztását elsősorban a gazdasági szempontok határozták meg. Konstancán nem egészen 1500 magyar nemzetiségű lakos él. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az egyre nehezebb anyagi helyzetben a színházaknak igazodniuk kell az új pénzügyi kihívásokhoz, kommerszdarabokkal kell elébe menni a gondoknak, fejtette ki Interjú Béres András, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója. A zenés előadásoknak is művészi színvonalon kell megjelenniük. Marosvásárhelyen járt Caramitru miniszter, Béres András azt szorgalmazta, hogy a költségvetés összeállításánál vegyék figyelembe, hogy itt két társulatról, egy magyarról és egy románról van szó. - A társulat Kolozsváron fog vendégszerepelni, majd ápr. 25-én Budapesten. /Lokodi Imre: Interjú Béres Andrással, a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatójával. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

"Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség körkérdéssel fordult a világ magyarságának jeles személyiségeihez, választ várva arra, hogy milyen élményből táplálkozik anyanyelvi tudata, veszélyben van-e anyanyelvünk, továbbá milyennek látja az anyanyelv jövőjét. Péntek János egyetemi tanár, nyelvészprofesszor válaszát közölte a lap. Õ Kalotaszeg szülötte, ott tanulta meg azt a táji változatot, amelyet később mint dialektológiai anyagot fedezett fel. Nagyváradon járt gimnáziumban, akkor még a város "magyar volt nyelvében, szellemében". A végső tudatosságot Kolozsvár alakította ki benne. - "Az egész magyar nyelvterületen, minden magyar közösségben szükség van a nyelv karbantartására, a nyelvi minta felmutatására, szükség van a kodifikáció érvényesítésére..." Kellő nyelvi és nemzeti önérzet és tudat nélkül nem maradhatunk meg azok, akik vagyunk. /Péntek János: A magyar nyelv helyzete az ezredfordulón. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7. - átvétel az Édes Anyanyelvünk folyóiratból/"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készített interjúban az RMDSZ májusi kongresszusának előkészítéséről nyilatkozott. A programmódosító bizottság már vizsgálja a beérkezett javaslatokat. Az alapszabályzat módosítására szükség lenne olyan értelemben, hogy az értelmiségi rétegeknek, az egyházak, és a szakmai szervezetek képviselőinek (akik a Szövetségi Egyeztető Tanácsban vannak jelen) nagyobb szerep jusson a politikai döntéshozás folyamatában. Tekintve az RMDSZ-t ért kihívásokat, a kongresszusnak a politikai összefogás jegyében kell létrejönnie. A jugoszláviai események jól mutatják: "nem igaz, hogy ebben a régióban a kártyák már le vannak osztva", Románia esetében ugyanis sajnos még nyitott az alternatíva, "hogy Nyugat felé fog-e haladni, vagy Kelet felé". Az RMDSZ és a románság viszonyáról nyilatkozó Markó elmondta: az RMDSZ részéről világos az az üzenet, hogy a romániai magyarság csakis politikai eszközökkel kíván küzdeni jogaiért. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek, mint országos politikai pártnak "dialógusban kell lennie az országgal". Ennek érdekében "a románokkal való párbeszédet programszerűen kellene folytatni". Ha a kisebbségi problémák politikai eszközökkel való megoldását tekintjük, az egyetlen valós vita az ilyen módszerek hatékonysága körül alakulhat ki - mondta Markó. Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, "annak felelnie kellene arra is, hogy most hol tartanánk?". Az RMDSZ üzenetének világosnak kell lennie: a magyar közösség maradjon meg szülőföldjén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., folyt.: ápr. 8./"

Emil Constantinescu államfő ápr. 7-re összehívta a politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi képviselőit, hogy nyilvánosan megvitassák a kormány válságkezelő programját. A megbeszélésen résztvett: a kormányfőt betegsége idején helyettesítő Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, Radu Berceanu iparügyi, Alexandru Athanasiu munkaügyi, Decebal Traian Remes pénzügy-, Valeriu Stoica igazságügyi, illetve Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Radu Sarbu, az Állami Vagyonalap elnöke, a parlamenti pártok vezetői, üzletemberek, szakszervezeti konföderációk elnökei, központi napilapok főszerkesztői és neves közéleti személyiségek. Constantinescu megnyitó beszédéből kiemelte: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a tulajdon kérdésének megoldását, a magánosítás és a gazdaság szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. Petre Roman szenátusi elnök politikai paktumot javasolt a kormányprogram támogatására. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke szerint szükség van egy konzultatív tanács létrehozására, amely kidolgozza a gazdasági stratégiát. A szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy gyors intézkedések meghozatala nélkül nincs esély a sztrájkok elkerülésére. /Nyilvános cotroceni-i vita a válságkezelő programról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Ápr. 7-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén Szilágyi Aladár ismertette a sajtóban már közzétett döntését: lemond főgondnoki tisztségéről. Elsősorban saját tehetetlenségét vette figyelembe, amikor így határozott. Döntéséről nem nyilatkozik bővebben, annak ellenére, hogy erre többen felkérték, az Evenimentul Zilei laptól a dán Politikonig. A következő választásig a rangidős egyházmegyei főgondnok, Kovács Zoltán tölti be ezt a tisztséget. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

Románia is megpróbál segítséget nyújtani a jugoszláviai menekültek számára. A World Vision Romania körülbelül 20.000 dollár értékű segélyszállítmányt juttatott el Tiranába. James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a román kormány felvállalta 6.000 koszovói menekült befogadását az országba. /Romániai segélyszállítmány jugoszláv menekülteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Nagyváradon egy ismeretlen férfi fényes nappal felmászott Szent László bronzszobrára és letörte a korona keresztjét. /Szoborgyalázás fényes nappal. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

Zoe Petre, az államfő politikai főtanácsadója ápr. 8-án a rádiónak nyilatkozva kijelentette: a koszovói helyzet román megítélése szorosan összefügg Románia euroatlanti törekvéseivel, tehát ebben a kérdésben az ország nem lehet semleges. A globális semlegesség nem lehet a román külpolitika célja, az ország számára továbbra is az euroatlanti integráció a legfontosabb. /A semlegesség kizárt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

"A kolozsvári ügyészség írásban értesítette Sabin Ghermant, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást ellene abban a "hazaárulás-ügyben", amelyet az RTDP, NRP és RNEP helyi szervezete próbált meg a fiatal tévészerkesztő nyakába sózni. Vasile Chis, Kolozsvár főügyésze kiemelte, hogy az Elegem van Romániából kiáltvány és általában Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy Románia területi egységét veszélyeztetnék. - Mivel az ügyészség "ártatlannak" talált - mondta Gherman -, elhatároztam, hogy most én verem el a port a "hivatásos nemzetmentőkön": Húsvét után beperelem őket becsületsértés, rágalmazás és zaklatás vádjával. Kíváncsi vagyok, milyen képet fognak vágni hozzá? /Szabó Csaba: Már nem "hazaáruló" Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Dr. Anghel Andreescu dandártábornok, országos csendőrparancsnok Marosvásárhelyen jelen volt a csendőrség intervenciós hadosztályának megalakulásakor. Kijelentette, hogy ezen belül olyan speciális alegységek is lesznek, amelyeket "a szeparatista akciók elleni fellépésre" képeznek ki. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly kérdést tett fel a belügyminiszternek: vajon ez a csendőrparancsnok egyéni kezdeményezése, továbbá azt, hogy milyen szeparatista akciók tették ezt szükségessé? /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 9./"

Románia szeretné a román-orosz kereskedelmi mérleg egymilliárd dolláros hiányát csökkenteni. A tavalyi forgalom több mint egymilliárdos összegéből a román kivitel mindössze 81 millió dollárt ért el. Románia ugyanakkor nem tudja visszafogni a kőolaj- és földgázszállításból származó importot. /Román-orosz kereskedelem. Egymilliárdos hiány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

"Nicolae Ionaescu Galbeni, a parasztpárt egyik ideológusa arra figyelmezetett, hogy bármely nyugati eszmekör, így a kereszténydemokrácia is csak nagy nehézségek árán verhet gyökeret ott, ahol a keleti kereszténységből kinőtt észjárás a meghatározó. Ulm Spineanu, a párt reformpolitikusa pedig leszögezte, hogy a "nyugati modellek" Romániában csak jelentős módosításokkal vehetők át, ha egyáltalán igény mutatkozik átvételük iránt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./"

"A két egymással szinte összenőtt falu, Iriny és Érdengeleg kétnyelvű helynévtábláin a magyar nevet ismeretlenek fekete festékkel bemázolták. /Kereskényi Sándor: "Nyugati stílus" a román politikában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./"

"Ápr. 8-án Bukarestben bemutatták az RMDSZ megrendelésére készített felmérés eredményét, melyet a romániai magyarság körében készített a kolozsvári székhelyű Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja. A közvélemény-kutatás a romániai magyarok közérzetét, jelenlegi életkörülményeit, politikai opcióit, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának megítélését, a szövetség döntéshozó és végrehajtó testületeiről, a román-magyar viszony alakulásáról, a Bolyai-egyetem ügyéről alkotott véleményét mérte fel. a romániai magyarság 67 %-a úgy véli, hogy az ország rossz irányba halad /az össznépességre vonatkozóan hasonló választ adott a megkérdezettek 74 %-a/. Egyre nehezebb mozgósítani a magyar közösséget, ugyanis a megkérdezettek 45 %-a nem jelenne meg a következő vasárnap megrendezett választásokon; ugyanakkor a szavazni szándékozók döntő többsége (88%) az RMDSZ-re szavazna. A romániai magyarok döntő többsége a kormányban maradás mellett foglalt állást" (78,8%); csak 9,1% szeretné a kormányból való kilépést. Ezen felül, a megkérdezettek 71%-a úgy véli, hogy amióta az RMDSZ kormányon van, nagymértékben a romániai magyarság gondjaival foglalkozik. A magyarság a legjobban az egyházakban /85 %/, a magyarországi tévéadókban és az RMDSZ-ben /77 %/ bízik. A megkérdezettek 65 %-ának fogalma sincs az RMDSZ-ben levő platformokról. A megkérdezettek a magyar tisztségviselők közül Markó Béla elnök tevékenységével a legelégedettebbek /74 %/, őt követi Tőkés László tiszteletbeli elnöke /59 %/, az RMDSZ parlamenti frakciója /59 %/, Takács Csaba ügyvezető elnök /51 %/. Az RMDSZ-politikusok között a sorrend: Frunda György /56 %/, Markó Béla /55 %/, Tőkés László /39 %/ és Verestóy Attila /25 %/. A Bolyai Egyetemet illetően a megkérdezettek 79,3 %-a szerint az önálló magyar egyetem létrehozásáról nem szabad lemondani. A romániai magyarok 31 %-a olvas rendszeresen helyi magyar napilapot. /Felmérés = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9., 10./"

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A parlamentben két parasztpárti - görög katolikus vallású - politikus támadta a román ortodox egyházat, amiért kisajátítja a pápalátogatást. Matei Boila, a görög katolikusoktól 1948-ban elkobzott templomok visszaszolgáltatását régóta kitartóan követelő szenátor kérte, hogy a parlament rögzítse, a pápa ellátogathat az ország bármelyik részébe. Ioan Moisin szerint megengedhetetlen, hogy megakadályozzák a pápa erdélyi látogatását. /Viszály. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

A Romania Libera napilap munkatársa azt vizsgálta meg, hogy 1996 óta melyik képviselő hányszor szólalt fel. Az RMDSZ 25 képviselője összesen 464 alkalommal kért szót. Közülük egyetlen képviselő soha sem szólalt fel: Vajda Ferenc Attila. Hat magyar képviselő 1-5 alkalommal járult a szószékhez: Böndi Gyöngyike /2/, Kakassy Sándor /2/, Kelemen Attila /1/, Nagy István /3/, Pécsi Ferenc /1/, Rákóczi Lajos /1/, Tokay György /5/. Utóbbi miniszterként nyilván már nem gyarapíthatta képviselői hozzászólásainak számát. Ugyanakkor a Román Nemzeti Egységpárt 15 képviselője szólalt fel a legtöbbször, összesen 710 alkalommal, közülük nincs olyan, aki csak 1-5-ször kért szót. /Némán lapulók. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

Victor Ciorbea volt miniszterelnök lemondott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöki tisztségéről, és kilépett a pártból. A volt kormányfő várhatóan csatlakozik azokhoz, akik néhány hete szintén kiléptek a pártból és egy másik, kereszténydemokrata orientációjú pártot karnak létrehozni. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar megyei fiókszervezete ápr. 8-án tartotta közgyűlését. Szél Sándor elmondta, hogy az informatikai szakosztály működését anyagiak gátolják. Az építészeti szakosztály képviselője a nagyfokú érdektelenségről számolhatott be. Az ipari kémiai részleg nem is működik. /Kulcsár Andrea: Válságban az EMT? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10-11./

Öt éve iktatták be hivatalában Jakubinyi György gyulafehérvári érseket. Ebből az alkalomból nyilatkozott a katolikus hetilapnak, visszatekintett papi életútjára. Rómában végezte tanulmányait, 1974 és 1992 között Gyulafehérváron, a Hittudományi Főiskolán volt a szentírástudomány tanára. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 11./

Továbbra is Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, miután a szervezet küldötteinek kevesebb mint kétharmada szavazott leváltása mellett a zárt ajtók mögött tartott kétnapos budapesti küldöttgyűlésen. A titkos voksolást azon bizalmatlansági indítvány alapján tartották, amelyet az MVSZ nyugati régiójának több tagja fogalmazott meg. Az anyaországi régióból öten igennel, 41-en nemmel voksoltak. A nyugati küldötteknél ugyanez az arány 73, illetve 15 szavazat. A kárpát-medencei régióban 19-en támogatták, 41-en ellenezték Csoóri Sándor felmentését. A kezdeményezők négy pontban összesen 30 kifogást fogalmaztak meg Csoóri Sándor személye ellen. Ezek között szerepel a vezetésre való alkalmatlanság, a szövetség működésének akadályozása, a nyugati régió egyenlőtlen kezelése, valamint több pénzügyi probléma, például vélelmezett pénzpocsékolás, felülköltekezés, indokolatlannak tartott kifizetések. Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy a felvetett vádak mindegyikét dokumentumokkal tudja cáfolni. Utalt arra: az 1996 előtti ügyeket is érintő felvetések közül több igaz ugyan, de már jó ideje megoldódott. Egyelőre nem nyilatkozott arról, tervez-e jogi lépéseket a személye elleni támadás kapcsán. Megjegyezte, az anyaországi régió több tagja javasolta, hogy indítson pert az elhangzottak visszautasítására. Csoóri megbízatása hivatalosan 2000-ben jár le. /Magyarok Világszövetsége: Csoóri Sándor marad. = Új Szó (Pozsony), ápr. 12./

"Ferenczes István író, a Székelyföld főszerkesztője a februári magyar-magyar csúcsot követően nyílt levelet intézett a magyar kormány vezetőihez, amely elsőként az Erdélyi Naplóban jelent meg, majd bejárta a kerek világot. A levél szerzője hiányérzetének adott hangot, amiért a budapesti csúcson nem vett részt a moldvai magyarság képviselője, a csángókérdés pedig nem is került napirendre. Emlékeztetett: 1989 után sem történt semmi érdemleges a csángómagyarok egyéni és kollektív nemzetiségi jogainak helyreállítása, biztosítása érdekében, a következetes, többé-kevésbé erőszakolt román beolvasztási politika nem retirált, az RMDSZ sem ellenzékben, sem hatalmon nem volt képes és hajlandó erélyesen fellépni az érdekvédelem és közképviselet terén, a Vatikán a moldvai katolikusokat mint magyarokat leírta, az anyanyelvű hitélet érdekében semmit sem tett, a jelek pedig azt mutatják, hogy a mindenkori magyar kormányok sem fordítanak kellő figyelmet a népcsoport súlyos, identitásvesztő helyzetére, agóniájára. A nyílt levélre reagálva az egyik címzett, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár kifejtette az MTI-Pressnek, hogy a jelenlegi vezető magyar kormánypárt, a Fidesz már az 1989-es romániai fordulatot követően is támogatta a csángómagyarok ügyét, s ezt minden lehetséges fórumon folytatja. A polgári magyar kormány is megteszi a tőle telhetőt, mindenekelőtt a szomszéd országoknak mutat példát korszerű kisebbségpolitikából (lásd a magyarországi ortodox egyház irigylésre méltó helyzetét), de a diplomáciai csatornákat is igénybe veszi - pl. a Vatikán irányába. Az államtitkár ugyanakkor világosan és félreérthetetlenül leszögezte: elsősorban magának az RMDSZ-nek a feladata a moldvai magyarság érdekeinek messzemenő képviselete és érvényesítése. A budapesti csúcson életre hívott Állandó Magyar Értekezlet keretében az RMDSZ-nek minden lehetősége megvan arra, hogy fölvesse a romániai magyarság gondjait-bajait - Kárpátokon innen és túl -, közösen munkálva ki a megoldási stratégiákat. Ha tehát a csángómagyaroknak és szószólóiknak (nyilván jogosan) hiányérzetük van, azt mindenekelőtt az RMDSZ felé kellene közvetítsék. Annál is inkább, mert ez a szervezet a romániai összmagyarság széles körű és feltétlen támogatásával kérkedik, ennek tudatában politizál. Közmegelégedésre- Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában például úgy tudják, hogy "hitelesen és felelősségteljesen képviseli az RMDSZ az egész romániai magyarság ügyét". Talán ha a csángókat is megkérdezték volna Szabó Tiborék... Meg az RMDSZ-vezetőkön kívül másokat is. Egy friss felmérés szerint ugyanis csupán a romániai magyarok 48 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha most lennének a választások... /Az RMDSZ-re tartozik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

"Szászrégenben a harmincas években egyenlő arányban éltek magyarok, szászok és románok. A szászok közül az 1945 utáni megtorlások, majd a Ceausescu-rendszerben folytatott emberkereskedelem következtében alig maradt néhány. A magyarság viszont máig megőrizte egyharmados arányát. A negyvenezer lakosú kisvárosban tizennégyezren vallják magukat magyarnak. Fél évszázados szünet után márciusban újraindult - Szászrégen és Vidéke címen - a magyar folyóirat. A Csernátoni József által szerkesztett lapban Márk Endre, a helyi RMDSZ elnöke emlékeztetett: "céltudatosan történt a magyarság szellemi, erkölcsi és anyagi elsorvasztása..." Megállapította, hogy az RMDSZ életében hiányát érzik a fiatalságnak. - Szászrégenben élénk magyar közösségi élet folyik. Tavaly szobrot állítottak az 1956-os mártír Horváth László református lelkész emlékére. A szobor alkotója id. Jorga Ferenc helyi művész. Idén júl. 31-én tervezik a Petőfi-szobor /szintén id. Jorga Ferenc munkája/ avatását a katolikus templom cintermében. A nemrég szentté avatott Apor Vilmos mártír püspök szobrát /a marosvásárhelyi Hunyadi László alkotása/ a katolikus templom előtti téren szeretnék felállítani. - Szászrégen magyarsága az 1992-es helyhatósági választásokon hét, míg az 1996-oson hat RMDSZ-képviselőt juttatott be Szászrégen huszonegy tagú önkormányzati testületébe. Ez sem elégséges ahhoz, hogy a magyarság érdekeit szolgáló határozatokat megszavazzák. Nem sikerült elérni, hogy a köztereken állítsák fel a szobrokat. - Szászrégen Nagykőrössel alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A magyar közösség kulturális életét a Kemény János Művelődési Társaság fogja össze, élén Böjte Lídia magyar szakos tanárnővel. - Az idős görög katolikus egyházfő, Alexandru Todea bíboros is a városban él. Vele a római katolikusok testvéri szeretetben élnek együtt. /Szentgyörgyi László: Egy életképesnek tűnő magyar közösség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

"A Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlését, a több mint 15 millió forintba került rendezvényt tulajdonképpen azért hívták össze, hogy megvitassák a szervezet feladatáról és működéséről szóló törvényjavaslatot és a szövetség alapszabályzatának a módosítására vonatkozó indítványt. Továbbá a 2000-ben esedékes tisztújító közgyűlés előkészítéséről, valamint a világszövetség által rendezendő millenniumi programokról is kellett volna tárgyalniuk. A nyugati régió többsége azonban egy 5 fő pontból álló bizalmatlansági indítványt nyújtott be Csoóri Sándor ellen, s kijelentették: addig nem hajlandók a napirendi pontokról tárgyalni, míg nem döntenek az elnök menesztéséről. A bizalmatlansági indítványban Csoóri Sándort vezetésre való alkalmatlansággal, a Világszövetség működésének az akadályozásával, az országos tanácsok belügyeibe való beavatkozással, a nyugati régió mellőzésével, kijátszásával, egyenlőtlen kezelésével és pénzügyi problémák okozásával vádolták. A rágalmakra reagálva Csoóri Sándor a folyosón elmondta: főleg -96 előtti dolgokkal vádolják, noha 1996-ban nagy többséggel újraválasztották. Az elhangzott vádakkal a nyugati régió megsértett egy csomó könyvvizsgáló céget és kétségbe vonta az Állami Számvevőszék korrektségét is - utalt az elnök a pénzügyi kérdésekre. A Világszövetség első embere ugyanakkor elismerte, hogy sok minden igaz abból, amit a nyugatiak a fejére olvastak, de ezeket a résztvevőknek "drámaként kellett megélniük". A bizalmatlansági indítványról ápr. 10-én szavaztak. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához 151 szavazatra lett volna szükség, ezzel szemben arra a kérdésre: Egyetért-e az elnök leváltásával, 97-en igennel, 97-en nemmel voksoltak, hatan pedig tartózkodtak.- Nagyon természetesnek tartom, hogy valaki ellen, aki már 8-9 éve elnökösködik, mindenféle érveket hoznak fel - nyilatkozta Csoóri Sándor. De azt gondoltam volna, hogy a Magyarok Világszövetségében sokkal inkább szellemi dolgokkal foglalkozunk. Bizonyos értelemben én mélypontnak tartom ezt az eseményt, de a mélypont azt is jelenti, hogy ennél lennebb már nem lehet zuhanni - mondta az elnök. /Gui Angéla: Mélyponton a Magyarok Világszövetsége? A szövetség küldötteinek a fele nem támogatja Csoóri Sándor elnököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./"

Ápr. 9-én a kormányülésen a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt. A helyébe kinevezték az RMDSZ által javasolt Winkler Gyula vajdahunyadi mérnököt Hunyad megyei alpefektusnak. Winkler Gyula /sz. Vajdahunyad, 1964. márc. 14./ Temesváron szerzett mérnöki diplomát 1998-ban. Több továbbképző tanfolyamot végzett el az utóbbi években Franciaországban, Szombathelyen és Déván. 1996-tól fejlesztési igazgatója volt egy cégnek. Alapító tagja és alelnöke a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak és az EMKE helyi szervezetének. 1996-tól RMDSZ-tanácsos a Hunyad megyei tanácsban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Ápr. 7-11-e között rendezték meg Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, az 1989-es fordulat óta tizedszer. Ennek keretében számos hazai és külföldi kutató vett részt a Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság török /ázsiai/ eredete című kétnapos tudományos ülésszakon. Gazda József, az emlékező napok és kiállítások lelkes szervezője minden évben meghirdet egy témát és arra érkeznek a művészek alkotásai. /Bodor János: Csoma és kapocs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./ Ápr. 11-én tartották a Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét. Dr. Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke hivatalosan megnyitotta a VMSZ által meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor emlékévet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szülőföld iránti elkötelezettségről beszélt. A Kőrösi Csoma Sándor Napok felemelő pillanata volt egy hatvanöt évvel ezelőtt született terv megvalósulása, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház ünnepélyes felavatása. Az 1991-es alapkő-letételen is jelen volt Csiha Kálmán, aki most megáldotta az épületet. /Flóra Gábor: Emlékházat avattak Csomakőrösön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Ápr. 8. és 10. között tartották meg Székelyudvarhelyen a VII. Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Az ODIF rendezvényén 11 erdélyi város 17 magyar színjátszó csoportja vett részt. Kovásznaiak nyerték el a fesztivál nagydíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Hubert Védrine francia külügyminiszter ápr. 14-én kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, elsősorban a koszovói kérdés lesz a tárgyalások középpontjában. Párizs támogatásáról biztosította Románia NATO-törekvéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./