"Victor Bostinaru, az alsóház külügyi bizottságának elnöke NATO-nagykövetekkel találkozott, akik "kiegyensúlyozottnak" nevezték a román parlament által elfogadott, a koszovói válsághelyzetre vonatkozó nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./"

Murvai László, az Oktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója kifejtette, hogy a közvéleményben még nem tudatosodott a valóság: 1990 után a minisztérium már nem ellenőrzi a tankönyveket, mondván, a kiadónak van lektora a szakmai követelmények ellenőrzésére. A Világbank 1992-től anyagi segítséget nyújt új tankönyvek kiadásához, ezt a minisztérium reformnak nevezte el, holott csak a tankönyvek kicseréléséről volt szó. A Világbank egészséges versenyszellemet is bevezetett: bárki beküldhetett tankönyv-kéziratot, melyet azután a szakértők értékeltek. - Magyarországi tankönyv akkor használható, ha az megfelel a romániai tanterveknek és megkapta a minisztérium engedélyét. /Barabás István: A selejt leckéje. Tankönyvkiadásunk néhány égető kérdése. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./

"Seres László rendkívül durván támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Kirohanásának az oka: Csurka István kijelentette: szeretné, ha Tőkés László lenne a jövőben a magyar köztársasági elnök. Seres véleményt mond a püspökről: "Tőkés László az utóbbi időben azzal múlatta szabad idejét, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az RMDSZ és elnöke ellen, a szervezet kormányzati részvétele ellen, valamint Székelyföld elszakadása /na jó: -autonómiája- mellett szervezett etnocentrista baráti piknikeket, felbecsülhetetlen szívességet téve a Román Igazság és Élet Pártjának." Seres Csurka Istvánt karlendítő pártelnöknek nevezte és hozzátette, ha a jelölést Tőkés László megtisztelőnek vette, akkor "ez az ember és ez a párt megérdemlik egymást, csak minket hagyjanak békibe." /Seres László: Dekóder. = Mancs (Budapest), ápr. 1./"

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság meghívta Pálffy Gézát, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársát, aki Erdély önállóságának fénykoráról tartott előadást. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Dr. Kovács Ferenc Vilmost, a temesvári Műszaki Egyetem professzorát, a Romániai Robotikai Társaság /ARR-ROMSIR/ elnökét az 1998-1999-es év Nemzetközi Emberének nyilvánította a cambridge-i székhelyű Nemzetközi Életrajz Központ /International Biographical Center/, a díjazottnak a kutatásban elért eredményei elismeréseként. /Szakmai elismerés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Elhunyt Palotás Dezső /1951. márc. 11. - 1999. márc. 7./ író és képzőművész. Négy könyve jelent meg, két verseskötet /Negyedik kívánság, 1979, Incidens, 1982/ és a két prózai kötet /A ház, 1983, Ég veled, pokol leánya, 1985/. 1976-ban fejezte be tanulmányait az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Kolozsváron, majd Calarasi-ba helyezték tanárnak, a 80-as években pedig Gyulakután volt tanár. Grafikusként is dolgozott. Az egyik szerkesztőségben munkára jelentkezett, de nem kellett. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezért 1990. jan. 1-jén elhagyta Romániát. Magyarországon volt újságíró, parlamenti tudósító, rajzait közölték lapok. /Egyed Péter: Búcsú. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./

Magyarország nagyon komolyan veszi a nyitott kapuk politikáját, és pontosan tudja, hogy NATO-tagságából adódóan növekedett a felelőssége a román?magyar kapcsolatok kedvező alakulásáért - jelentette ki ápr. 1-jén Bukarestben Gyuricza Béla, Magyarország politikai államtitkára, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági főtanácsadója, aki márc. 29-én érkezett Bukarestbe. Az államtitkár rámutatott, hogy a koszovói válságot illetően jó és megfelelő a román és a magyar kormány nemzetbiztonsági együttműködése. A két fél véleménye megegyezik abban, hogy a NATO katonai fellépésére szükség volt. /Gyuricza Béla Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Gyuricza leszögezte: látogatásának célja az volt, hogy félreérthetetlenül közölje a román állam biztonságáért felelő tisztségviselőkkel, hogy Magyarországnak - amióta NATO-taggá vált - nem változott meg a Romániával való kapcsolata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Akisz Aposztolosz Cohacopulosz görög védelmi miniszter Bukarestbe érkezett és tárgyalt román kollégájával. A Jugoszlávia elleni NATO-csapás nem megoldás a koszovói válságra, csupán a nyomásgyakorlás eszköze a kérdés politikai-diplomáciai megoldásához vezető tárgyalások felújítása érdekében - jelentette ki ápr. 1-jén Bukarestben Victor Babiuc és Akisz Aposztolosz Cohacopulosz görög védelmi miniszter. A görög védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Délkelet-Európa három országát - Romániát, Bulgáriát és Szlovéniát - fel kell kérni Washingtonban a NATO-csatlakozásra, mivel ezeket az államokat hátrányosan érinti a térségbeli válság. /Görögország és Románia a politikai megoldás híve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"A 17 romániai nemzeti kisebbség képviselői márc. 31-én úgy döntöttek, hogy módosító indítványt terjesztenek a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága elé a választási törvényre vonatkozólag. Ennek a kezdeményezésnek az elfogadása lehetővé tenné, hogy a romániai nemzeti kisebbségek több választási körzetben is elhelyezhessék jelöltjeik listáját. /Több parlamenti képviselőt óhajtanak a romániai nemzeti kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ Márc. 31-én három fontos problémát tárgyalt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa: a faji, nemzeti, nyelvi, etnikai eredet vagy vallási hovatartozás alapján történő (hátrányos) megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló törvénytervezetet; a nemzeti kisebbségek jelenlétét a romániai tömegkommunikációban; valamint az országos választási törvény módosítását a nemzetiségek parlamenti képviselőinek jelölésével és megválasztásával kapcsolatosan. A törvénytervezetről folytatott vita fölvetette a kérdést: a nemzetiségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés kihágás-e, vagy bűntett? A törvénytervezet készítői kihágásnak tekintik. Erőszakos kitelepítésért, áttelepítésért, asszimilációért például bírságot írnak elő, amit az elkövető vidáman kifizet, s folytatja művét zavartalanul. A tervezet csak az állami tisztviselőket, hatósági közegeket szankcionálja, holott az új kisebbségügyi miniszter véleménye szerint is e szankciók hatályát ki kell terjeszteni természetes személyekre, sőt, ami nagyon fontos, csoportokra, illetve csoportosulásokra is. Eckstein-Kovács Péter hiányosságként említette azt is, hogy alacsony a tervezet szerint megítélhető jóvátétel: maximum 3 havi fizetés. Arra is figyelmeztetett a miniszter, hogy a készülő jogszabály ne zavarja a gazdasági tevékenységet. Például alkalmazás esetén valóban ki kell zárni a nemzeti megkülönböztetést, de érintetlenül kell hagyni a lehetőséget, hogy a vállalkozó azt vegye fel, aki szakmai rátermettség tekintetében a legmegfelelőbb, illetve annak ígérkezik. Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint a megkülönböztetés bűntettként való besorolását meg lehet oldani a Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása keretében is. Itt kell bevezetni azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni megtorlás terjedjék ki a fizikai személyekre és csoportokra is. A második kérdés vitája során két megállapítás kristályosodott ki: a közszolgálati televízió és a nemzeti kisebbségi szervezetek kapcsolatai korrektek, viszont elégtelenek. Továbbá: az alkalmazott nem nézheti a nemzetiségeknek szóló adást, mert azt továbbra is a 2. műsoron, a déli órában sugározzák, amikor ő még a munkahelyén van. A harmadik kérdésben a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai megegyeztek: kérik a választási törvény megváltoztatását olyan értelemben, hogy a kisebbségi szervezetek számára lehetővé tegyék az egységes országos lista szerinti jelölést, illetve szavazást is, a megyei listák szerinti mellett. Így nem vész el a nemzetiségi jelölteknek járó szavazat; s valóban a nemzetiségi szervezetek jelöltjeinek jut az - nem pedig másoknak, miként 1996-ban az albánok és a görögök szavazataival történt. /Törvény - a hátrányos megkülönböztetés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

Gheorghe Dumitrascu, a magyarellenességéről ismert szenátor felhívta az Országos Audiovizuális Tanácshoz és a Román Hírszerző Szolgálathoz, hogy figyeljék a tévé magyar adását. A szenátor szerint a magyar adásban az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekre való emlékezés felbujtó hatású volt. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

A Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT), az RMDSZ területi vezetőszerve megválasztotta azon személyeket, akik az övezet tagságát a szövetség májusi, csíkszeredai kongresszusán fogják képviselni. A résztvevők, többségi szavazattal, Markó Béla szövetségi elnökké való újraválasztása mellett foglaltak állást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

A Szabadság dr. Brendus Gyulával, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének március 26-án újraválasztott elnökével közölt interjút. Brendus a megyei szervezet legfontosabb feladatának a jövő évi helyhatósági és általános választásokra való felkészülést, valamint az RMDSZ társadalomszervezői szerepének növelését tartotta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Markó Béla, március 30-án, a parlament koszovói helyzettel kapcsolatos vitáján elhangzott felszólalását közölte a lap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Gheorghe Dumitrascu, a magyarellenességéről ismert szenátor felhívta az Országos Audiovizuális Tanácsot és a Román Hírszerző Szolgálatot, hogy figyeljék a tévé magyar adását. A szenátor szerint a magyar adásban az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekre való emlékezés felbujtó hatású volt. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

B. Kovács András sürgette a székelyföldi napilap megindítását. Az egyes megyei lapok valósággal feldarabolják a nyilvánosságot. Mindegyik lap csak a megyében történtekről ír. /B. Kovács András: Egy székelyföldi napilap szükséges voltáról. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

A MÚRE Szovátán tartotta tisztújító közgyűlését márc. 27-28-án. Makkai János, a Népújság főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a román tőkével működő magyar lapok veszélyesek, mert szakmailag igénytelenek, s a magyar nyelv romlását, beolvadását segítik elő. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 2./

Jún. 10-én Kaffka Margit születésnapján, Nagykárolyban szeretné leleplezni a Kaffka Margit Társaság az írónő mellszobrát. A szobrot Deák Ernő nagyváradi szobrászművész készíti. /Nagykároly. Kaffka Margit-szobrot állítanak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 2./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke április 8-án az RMDSZ bukaresti székházában tart sajtóértekezletet. Ápr. 8-án este Budapesten, Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel együtt részt vesz a Friedrich Ebert Alapítványnak A határon túli magyarság kormányzati stratégiái című vitaestjén, Ápr. 11-én pedig a Kőrösi Csoma Sándor emlékünnepségen lesz jelen Csomakőrösön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Jugoszlávia bombázása miatt működésképtelenné vált a négy romániai, négy magyarországi megyét, illetve a Vajdaságot magába foglaló Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió. A szervezet soros elnöke, Viorel Coifan Temes megyei tanácselnök bejelentette, hogy a NATO-támadás miatt lemondták a soron következő eurorégiós találkozót, melyre Kecskeméten került volna sor. Az Eurorégió temesvári elnöke - mint mondotta - rokonszenvéről biztosította Bosko Perovics vajdasági vezetőt, aki válaszában felrótta, hogy a bombázók a magyar légtérből támadják Jugoszláviát. - A román-szerb határállomásokról olyan hírek érkeznek, miszerint a háborús állapotok ellenére újból beindult a Romániából Jugoszláviába irányuló üzemanyag- csempészet. /A jugoszláviai konfliktus hatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

"Tízéves a Korondon megjelenő Hazanéző folyóirat. Ambrus Lajos főszerkesztő írta: "a Sóvidék hungarológiai folyóirataként jelezzük: kik vagyunk és milyen kincset rejtegetünk." "Elkerülhető-e a csapda, hogy törekvéseink ne csupán öncélú múltidézgetőkké sekélyesedjenek", tette fel a kérdést. A lap tíz évfolyama igennel válaszol. Az 1990-től megjelenő Hazanéző egyéni hangjával könnyen felismerhető a többi folyóirat között. Az egyes számok megszületésében közel másfél száz munkatárs működik közre önzetlenül, akik legfeljebb egy tiszteletpéldányt kapnak. /Tízéves a Hazanéző. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3. Múzsák mell./ "

A Magyarok Világszövetsége soros küldöttgyűlését tartja Budapesten, ápr. 9-10-én. A rendezvényre a szervezők várják a világ 52 országában működő szövetség 300 küldöttjét és tisztségviselőit. A küldöttgyűlés ápr. 9-én megtárgyalja az MVSZ alapszabályzatára vonatkozó módosító indítványokat és szavazással dönt. Ápr. 10-én a Világszövetségről szóló törvénykoncepció tervezetét vitatják meg. E nap témája lesz a 2000. évi tisztújító közgyűlés előkészítése és a Magyarok V. Világkongresszusa szabályzatának megvitatása. A közelgő millenium jegyében születő MVSZ-programok általános vitájával és feltehetően azok elfogadásával zárul a program. /MVSZ-küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Ápr. 4-én, 70. életévében elhunyt Balogh Dezső nyugalmazott egyetemi tanár. Ápr. 8-án temették el a Házsongárdi temetőben. Marosvásárhelyen végezte a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen, magyar szakon szerzett diplomát. Az akkori kolozsvári napilap, az Igazság szerkesztőségében kezdte pályafutását, majd az egyetemen a magyar nyelvészet tanára lett. Doktori disszertációját Horváth István szókincséből írta /ezzel az erdélyi magyar irodalom első teljes körű költői szótárát készítette el/. /László Ferenc: Búcsú a magyar nyelv szerelmesétől, dr. Balogh Dezsőtől /1930-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Balogh Dezső /Mezőcsávás, 1930. jan. 22. - Kolozsvár, 1999. ápr. 4./ az egyetemen tanított 1959-től 1995-ig.

"A nyugati politika "mindig csak az események mögött kullog", nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a koszovói válság kapcsán. Megítélése szerint változtatni kell a nyugati világ értékrendjén, hogy inkább a békés, biztonságot szavatoló kisebbségi magatartást kellene értékelniük, mint ami a romániai magyarságot jellemzi. Azt azonban tendenciózus beállításnak tartja, hogy Erdély Koszovó sorsára juthat. Csak azok a magyarellenes politikusok hangoztatják ezt, akik ütni akarnak a magyarságon. - Nem kell kettős mércével mérni, az autonómia nemcsak Koszovónak jár. /Fodor István: Tőkés László szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./"

Az Apáczai Közalapítvány a szülőföldön maradást támogatja, fejtette ki a vele készült interjúban dr. Kroó Norbert professzor, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkára. Az Apáczai Közalapítvány vezetője az Erdélyből elszármazott Csete Örs. Máris több pályázat érkezett, mint az idei évre rendelkezésre álló pénzalap. Jelenleg folyik a közalapítvány bejegyzése. A kuratórium elnöke Berényi Dénes professzor Debrecenből, titkára pedig Pósán László parlamenti képviselő. A kuratóriumot Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban, Szlovéniában élő jeles személyiségekből álló tanácsadó testület segíti. - A lehetséges támogatás mintegy felét nagyobb dolgokra szánják, így például vendégházak vásárlására, hogy a vendégprofesszorokat fogadni tudják. /Gui Angéla: Szülőföldön való oktatást támogat az Apáczai Közalapítványt. Interjú dr. Kroó Norbert professzorral, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

Ismeretlen tettesek garázdálkodtak Mezőterem római katolikus temetőjében, tönkretették a keresztúti stáció képeit: 6 eltűnt, 8-at pedig megrongáltak. /Mezőterem. Tönkretett keresztúti stációs képek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

Érszentmihályon is megjelent a kétnyelvű helységnévtábla, de nem sokáig, mert máris lefestették a magyar elnevezést. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes Románia látogatott, ápr. 5-én Andrei Plesu külügyminiszterrel tárgyalt a jugoszláv válságról. Románia mintegy 6000 menekültet képes befogadni, de ehhez támogatásra - menekültenként és naponta 15 dollárra - van szüksége, jelentette ki Plesu. Plesu kifejtette, hogy a NATO-hadműveletek a menekültek hazatérését és nem a jelenlegi határok megváltoztatását célozzák. /Nyugat kész anyagilag is támogatni Románia humanitárius akcióit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az Adevarul ápr. 5-i száma közölte, hogy Zivadim Jovanovics jugoszláv külügyminiszter Andrei Plesu külügyminiszternek írt levelében arra szólított fel, hogy Románia követelje a NATO-akciók azonnali leállítását és függessze fel azon döntését, amellyel légterét a NATO rendelkezésére bocsátotta. A román külügyminisztérium megerősítette a levél tényét, hozzátéve, hogy hasonló tartalmú levelet kaptak a Jugoszláviával szomszédos összes országok. Simona Miculescu külügyi szóvivő visszautasította azt az alaptalan feltételezést, miszerint Románia engedélyezte volna légterének használatát a Jugoszlávia elleni NATO-csapásokhoz. /Jugoszlávia felszólította Romániát: követelje a NATO-akciók azonnali leállítását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

"Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezete tiltakozott dr. Anghel Andreescu dandártábornok, országos csendőrparancsnok Marosvásárhelyen elhangzott kijelentése ellen, melyet a helyi román sajtó közölt. Andreescu szerint a mozgó egységek keretében "a szeparatista akciók elleni, különlegesen felkészített alegységeket hoznak létre, válaszként egyes radikális RMDSZ-vezetők szeparatista tevékenységet kezdeményező kijelentéseire." Az RMDSZ ellenzi a magyar lakosság megfélemlítését és követeli, ne léptessék életbe a különleges alegységek létrehozását. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./"