Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2972 tétel
1999. február 25.
Dan Zaharia, védelmi minisztériumi államtitkár és Kárász János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára febr. 24-én Bukarestben aláírta a két ország 1999-re szóló haditechnikai együttműködési megállapodását. A magyar küldöttséget fogadta Victor Babiuc védelmi miniszter is. Román részről nagy érdeklődést mutattak a múlt héten Veszprémben átadott ASOC egységes légtérfigyelő rendszer iránt. A román fél felvetette a kérdést, hogy miként lehetne azt a megfelelő román rendszerrel összekapcsolni. /Magyar-román haditechnikai együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./
1999. február 25.
A brassói ügyészségre beidézettek közül végül is Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő megjelentek. Kónya-Hamar Sándor a kolozsvári Szabadságnak ezután elmondta, hogy a feljelentő Gheorghe Funar valójában alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. - Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről, az illető rendezvényen semmi olyan nem hangzott el, ami ellentmondana az alkotmánynak vagy a hatályban levő törvényeknek - mondotta Kónya. - Maga az a tény, hogy az érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit. Úgy érezzük, hogy nyilatkozataink rávilágítottak a vádak alaptalanságára, hogy sikerült véget vetnünk a további vizsgálatnak, és megóvnunk azokat is a további kihallgatásoktól, akik nem rendelkeznek parlamenti immunitással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 25.
Az esőzések, illetve a hóolvadás következtében Temes megye több településén kiömlött a Bega és a Temes. Víz alá került Facsád környéke, Rékáson mintegy 70 ház, de olyan települések is részben víz alá kerültek, mint Buziásfürdő. /Árvíz a megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Árvízveszély van több megyében. A Berettyó kilépett a medréből, több faluban egyes házakat elöntött a víz. A hóolvadás további árvíz veszélyét rejti. /Árvízveszély a nyakunkon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 25.
"Több román lap azt írta, hogy Tőkés László püspök szexuális botrányba keveredett. Felesége rajtakapta egy nővel a püspöki irodában, olvasható román napilapokban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület febr. 23-án kiadott nyilatkozatában felháborodottan elutasította a nagyváradi Vest napilap, majd az Evenimentul Zilei és az Adevarul című napilapok nemtelen támadását, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke személye ellen intéztek. Valótlan, pikáns történetekről van szó. Azonban az ízléstelen módszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. "Közösségünk szilárdan kiáll püspöke mellett" - olvasható a nyilatkozatban. /Szilárdan kiállnak püspökük mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./"
1999. február 25.
Febr. 26-án, 90. születésnapján a temesvári Csiky Gergely Színház köszönti fel Anavi Ádám költőt. Az ünnepségen a költővel Pongrácz Mária újságíró, Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője, dr. Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke beszélget, majd bemutatják Anavi Ádám új verseskötetét. /Anavi Ádám 90 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 25.
Nagyváradon bemutatták a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság hetedik kiadványát: Hol sírjaink domborulnak - Partiumi temetők. A könyv válogatást tartalmaz az 1997 szeptemberében Biharon megtartott honismereti konferencia előadásaiból. /Partiumi temetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 25.
Elekes Gyula /Székelyudvarhely/ zománcművész többször kiállított Magyarországon, különböző városokban, Spanyolországba háromszor hívták meg kiállításra. Városában, Székelyudvarhelyen még nem volt alkalma arra, hogy bemutassa munkáit. /Oláh István: Zománc és tűz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1999. február 26.
"Február 23-ára beidézték az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit kihallgatásra a Brassó megyei ügyészségre. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, Kolcsár Sándor Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Király Károly, Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform vezetője, Molnos Lajos, Vekov Károly és másokról van szó, azonban az idézésen nincs feltüntetve, hogy milyen ügyben kell tanúskodniuk. Tőkés László korábban már értesítette az ügyészséget: emiatt nem kíván megjelenni a kihallgatáson, és koncepciós per beindítását gyanítja az ügy mögött.- Meg nem erősített értesülések szerint Gheorghe Funar polgármester volt a feljelentő. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt a hírt, miszerint ő tett volna feljelentést. Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal igazgatója viszont elmondta, röviddel az alsócsernátoni RMDSZ-fórum után az "egységes román nemzetállam polgára minőségben", Gheorghe Funar valóban feljelentést tett a főügyészségen, és kérte, vizsgálják ki a Tőkés László királyhágómelléki református püspök által szervezett rendezvény törvényességét. /Kiss Olivér: Kolozsvár polgármestere kérte az Alsócsernátoni Fórum törvényességének kivizsgálását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Febr. 23-án a beidézettek hárman /Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő/ jelentek meg a brassói ügyészségen. Kónya-Hamar Sándortól elmondta, hogy alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. "Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről", jelentette ki a képviselő. Az "érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit." - nyilatkozta. /Székely Kriszta: Ügyészségi vizsgálat tárgya Alsócsernáton. Államellenes tevékenység a vád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Az ügyészség lopás ügyében tanúként idézte meg az alsócsernátoni fórum résztvevőit, ezt Benga Sorin megyei főügyész megerősítette. Miután a beidézettek közül hárman megjelentek az ügyészségen, azután Benga főügyész kijelentette: nincs szó lopási ügyről. /Balázs János: Zaklatás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./"
1999. február 26.
Sebestyén Spielmann Mihály mentette meg a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 23-i ülését. A meghívott előadó, Ormos Mára magyarországi történész ugyanis az időjárási viszonyok miatt nem tudott eljönni. Előadása Trianonról szólt volna. Helyette vállalta az előadást Sebestyén Spielmann Mihály. Farkas Ibolya színésznő Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét szavalta el, majd Jánosházy György költő átadta a társaság által meghirdetett diákpályázat nyerteseinek a díjakat. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
1999. február 26.
"Az Erdélyi Naplóban Tőkés László püspök a kifejtette: "A kettős állampolgárság tekintetében az RMDSZ hivatalos álláspontja meghatározó jellegű. A magyar miniszterelnök, a magyar külügyminiszter többrendben is jelezte, nem mehetnek tovább az RMDSZ által megfogalmazott célokon, mert az egyfajta beavatkozást jelentene az erdélyi magyarság belső életébe. Azt támogathatják, amit a romániai magyarság legitim képviselete fenntart és képvisel." Tőkés László szerint az lenne a leghelyesebb, "ha egy szakemberekből álló bizottság megvizsgálná szakmai, jogi, politikai szempontból a kettős állampolgársággal kapcsolatos igen bonyodalmas kérdéseket". /Kitől függ a kettős állampolgárság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"
1999. február 26.
Szászrégenben tíz éve plébános Pakó Benedek. Ez elmúlt években létrehozta az öregek otthonát, a diákkollégiumot és most épül az árvaház a kallódó magyar árvagyermekek számára. A kollégiumban tíz moldvai csángó gyermeket helyeztek el, szállásukat és tanításukat ingyen biztosítják. Nem könnyű a csángó gyermekekkel való foglalkozás, erről Borbáth Erzsébet tud bővebben beszélni, aki Csíkszeredában kilenc éve foglalkozik ott tanuló csángó gyermekekkel. Ma már csak Szászrégenben és Csíkszeredában tanulnak moldvai csángómagyar gyermekek, a kezdeti lelkesedés ugyanis alábbhagyott. Az a tapasztalat, hogy az Erdélybe hozott csángó fiatalok tanulmányaik befejezése után nem mennek vissza szülőfalujukba, annak ellenére, hogy ott nagy szükség lenne rájuk. /Balázs János: A vándorbot felette kényszerű viseletéről. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./
1999. február 27.
Victor Babiuc védelmi miniszter Horvátországba utazott, febr. 25-én a horvát-román katonai együttműködésről tárgyalt Zágrábban horvát kollégájával. Bukarest Zágrábhoz hasonlóan repülőgép-korszerűsítési megállapodást kötött Izraellel. /Horvát-román katonai együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./
1999. február 27.
Az Agache-perben Fazakas Forró Csilla védőügyvéd benyújtotta a fellebbezést az ítélet ellen. Az egyik elítélt, Paizs Ottó idegösszeroppanást kapott, az öngyilkosság határán állt, kórházba kellett vinni, a másik, Héjja Dezső gyakorlatilag mozgásképtelen volt eddig is, kórházba kellett szállítani. Az ítélet elrendelte az elítéltek három napon belüli letartóztatását. Febr. 23-án Paizs Ottó felesége, Paizs Margit és fia, Paizs Ferenc, továbbá Boldizsár Béla kézdivásárhelyi lakossal együtt bejelentették, hogy az igazságtalan ítélet elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdenek. Tiltakozó nyilatkozatot adott ki Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke győzelemként fogadta az ítéletet, hasonlóan Petre Turlea képviselő. Elmondták, hogy pártjuk adott pénzt Agache özvegyének a perköltségekre. /Béres Katalin: Az Agache-per újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Kézdivásárhelyen Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az Agache-perben vádlottak támogatására. Egyelőre függőben marad a letartóztatási parancs, ezért a négy kézdivásárhelyi febr. 26-án felfüggesztette az elítéltek védelmében indított éhségsztrájkját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
1999. február 27.
"Sabin Ghermant, a Torkig vagyok Romániával kiáltvány szerzőjét, a Pro Transilvania Alapítvány vezetőjét febr. 24-re a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás, az alkotmányos rend, a román állam nemzeti és oszthatatlan jellege veszélyeztetése címén. Ghermant Nicolae Popa, a Szövetség Romániáért Párt parlamenti képviselője, továbbá a Nagy-Románia Párt, a Román Nemzeti Egységpárt és az SZDRP jelentette fel. Sabin Gherman kihallgatása után nyilatkozott Transilvania Jurnal című lapnak. Kénytelen megállapítani, hogy torkig lenni Romániával súlyos bűncselekménnyé lépett elő anélkül, hogy valami is elhangzana azok felelősségéről, akik lejáratták a reform eszméjét, állapította meg. Nem érzi magát sem árulónak, sem politikai üldözöttnek. Emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás, a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező elve. "Kevés román tudja azt, hogy Spanyolországban 17 autonóm tartomány található, hogy Olaszország ugyanezt az elvet alkalmazza, hogy Franciaország, amely a nyugati központosított állam mintája, kétszáz év után visszatért az autonóm történelmi tartományokhoz." - érvelt. /Azok vádolnak, akiknek tíz éve fizetem inkompetenciájukat - vallja az ügyészség elé idézett Sabin Gherman, a "Torkig vagyok Romániával" című kiáltvány szerzője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./"
1999. február 27.
"Marosvásárhelyen ülésezik ferb. 27-én és 28-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A napirenden a májusi kongresszus előkészítése, az RMDSZ költségvetésének megvitatása, illetve a régóta esedékes átvilágító testület létrehozása szerepel. A korábbi gyakorlattól eltérően a mostani SZKT együtt ülésezik az egyházi vezetőket, értelmiségieket és civil társadalmi személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanáccsal. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: a marosvásárhelyi SZKT napirendjén szereplő ügyek közül a legnagyobb hangsúly bizonyára a kongresszusi előkészületekhez kapcsolódó javaslatok vitájára esik. - Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselő szerint az SZKT súlypontját a kongresszus és a belső választások előkészítése kell hogy képezze. Arra a kérdésre, hogy a kongresszusig hátralévő időszakban folytatni kívánják-e az Alsócsernátonban megkezdett fórumsorozatot, Kónya-Hamar Sándor kijelentette: "Szerintem a csernátoni fórum ünnepi magaslatot jelentett, amelyet nem kellene arról a magaslatról . Az ott elkészült dokumentumok mindmáig az SZKT asztalán hevernek. Ezeknek a dokumentumoknak az RMDSZ belső politikájának a megvitatását és értékelését kellett volna előidézniük, tehát végeredményben a szövetség programjának a módosítását vagy kiegészítését. Amíg tehát megvitatása nem történik meg, minden további fórum csak rontana az RMDSZ megújulását célzó politikai kísérleten. Nem vagyok ennek híve, s nem voltam már Csernáton után sem, s a történtek azt igazolták, amitől féltem". A belső választások időpontjára és formájára vonatkozó kérdésre Kónya-Hamar elmondta: a korábban elfogadott választási szabályzatot a kongresszus még módosíthatja. Hogyha csak az általános tagnyilvántartásban szereplők szavazhatnak, azt jelentené, hogy kizárólag az RMDSZ-tagok döntenek, s nem pedig az erdélyi magyarság. Márpedig Kónya-Hamar szerint az lenne a jó, hogy az erdélyi magyarságnak is legyen szava ebben a kérdésben. Amennyiben a kongresszuson nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnának, könnyen előállhatna a magyarországi román önkormányzat körüli botránnyal azonos helyzet: erre az alkalomra mások is erdélyi magyarnak vallhatnák magukat, s szavazatukkal lehetetlen helyzetet teremthetnének. Ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni - tette hozzá. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-kongresszus szempontjából a Székelyföldön lenne a sor Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"
1999. február 27.
"Burányi Nándor felvetette a régi és az új nemzedék ellentétét: amit évek óta "a vajdasági magyar társadalom érdekében odaadással csináltunk" írta, arra a feljövő fiatalok "szánakozva, gúnnyal, iróniával" tekintenek. Kétségbeejtő, hogy "a közösségnek, amelyhez tartozunk, egyre vészesebben romlik a helyzete, s hogy ezt mi elsősorban" külső tényezőkkel magyarázzuk, s nem látjuk be, "milyen szerepet játszottak közösségünk sorsának ilyeténre fordulásában a mi tévedéseink, balfogásaink". Mindez a családon belül is összeütközésekhez vezet: az eszmék, amelyekért a szülők küzdöttek, "ez a küzdelem töltötte ki egész életüket", ezek az eszmék ma senkinek sem kellenek. /Burányi Nándor. Témák imamalomszerű mormolása. = Magyar Szó (Újvidék), febr. 27./"
1999. február 27-28.
"Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke felszólította híveit, verjék le a kétnyelvű táblákat, hiszen azok Erdély "magyar térhódítását" kívánják legalizálni. Szavait megfogadták, mert a Kolozsvár-Szatmárnémeti útvonalon, a kalotaszegi falvaktól Szilágyballán át Ákosig mindenütt festékkel befújták a kétnyelvű táblákat. /Tabara uszítása bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./"
1999. február folyamán
Márton Áron püspökké szentelésének 60 éves évfordulója alkalmából a Szövétnek több írással emlékezett a püspökre. Márton Áront 1939. február 12-én Cassulo Andrea apostoli nuncius szentelte püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban. A társszentelő püspökök: Pacha Ágoston - Temesvár és Fiedler István - Szatmár-Nagyvárad. /Szövétnek (Arad), febr. - III. évf. 1. sz./
1999. február folyamán
Ódry Mária /sz. Arad, 1953. febr. 16./ festőművész Temesváron végzett, az egyetem rajz fakultásán. Több kiállítása volt, többek között Budapesten és Torontóban. /Szövétnek (Arad), febr. - III. évf. 1. sz./
1999. március 1.
"A Szövetségi Képviselõk Tanácsa febr. 27-én és 28-án Marosvásárhelyen tartotta ülését. Bevezetõjében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet a koalíciós állapot pillanatnyi helyzetérõl, a magyar-magyar csúcsról, amely Magyar Állandó Értekezlet néven a kapcsolattartás intézményes fórumává vált. A szövetségi elnök külön hangsúlyozta az RMDSZ kezdeményezésére létrejött kis- és középvállalatokkal foglalkozó ügynökség jelentõségét, amelynek élére Birtalan József volt szállításügyi államtitkárt nevezték ki. Ezzel a kezdeményezéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy nemcsak a kisebbségpolitika, hanem más, országos jelentõségû kérdések is foglalkoztatják. A kettõs állampolgárság ügyérõl elmondotta: többszöri éles felvetéseire nem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSZ vezetõsége kérné ezt, a magyar kormány megadná a kettõs állampolgárságot. Markó beismerte, hogy az RMDSZ-en belül igenis léteznek egymásnak feszülõ, egymásnak ellentmondó vélemények. " Én magam is számos tisztségviselõvel nem értek egyet, de senkinek sem szabad a nézetkülönbségeket szembeállítania az RMDSZ egységével." "Miközben a kormánykoalíció kilábalni igyekszik a bányászjárásokból, nem tekinthetünk el attól, hogy körvonalazódik egyfajta háttér-magyarellenesség" - figyelmeztetett Markó Béla és határozott állásfoglalást kért az SZKT-tól a kézdivásárhelyi '89-es eseményekben való részvételért nemrég alapfokon hozott ítéletek ügyében, az úgynevezett Agache-féle perben, éppúgy, mint a csernátoni fórum egyes résztvevõinek a brassói ügyészségre való beidézése esetében Tõkés László tiszteletbeli elnök megköszönte a Tokay György helyébe lépett új kisebbségügyi miniszternek, hogy az utóbbi években elsõ alkalommal hivatalosan felvette a kapcsolatot a vallási vezetõkkel és február 19- én Kolozsvárott találkozott püspökökkel és egyházi fõgondnokokkal. Tokayról viszont úgy nyilatkozott, hogy a leköszönt miniszter távozásának ódiumát rá, a tiszteletbeli elnökre akarta vetni. Igaz ugyan, hogy két évvel ezelõtt felvetette Tokay eltávolítását, mely kezdeményezéssel akkor magára maradt, ám két év után azt mondani, hogy Tõkés László miatt volt eltávolítva, ez politikai lejáratással, egyúttal visszautasított minden, általa kezdeményezett fórummal kapcsolatos vádat is és a magyar-magyar csúcs kapcsán a kettõs állampolgárság ügyét érintve úgy fogalmazott: az anyaországban "elnyilatkozták magukat egyes vezetõk, ahelyett, hogy az RMDSZ-szel kimunkáltak volna egy közös álláspontot." Az ülésen Markó-Tõkés pengeváltásra is sor került, mert a szövetségi elnök megkérdezte hogy az órákig húzódott vitának tulajdonképpen mi volt a célja? Mert végülis ugyanazok a személyek, önmagukat idézve, ugyanazt ismételték el, ami a már elhíresült fórumokon is elhangzott, és a kettõs állampolgárság érzelmi hátterét kihasználva ne próbálja senki kettéosztani a szervezetet. Tõkés László érve erre: amit nem kértünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Ami elhalkul az RMDSZ-en belül, az elhalkul odaát is. Tokay György azt hangoztatta: felelõs romániai magyar politikus nem nyilatkozhat oly módon a kettõs állampolgárság kérdésérõl, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a nemzetközi szerzõdéseket, amelyek Magyarországra szigorú kötelezettségeket rónak. Katona Ádám a kettõs állampolgárság kérdésének a szõnyeg alá seprésével vádolta az RMDSZ vezetõségét. Kijelentette: felelõsségre kell vonni azokat a "régi rendszer" maradványaiként tovább tevékenykedõ magyar külügyi szakértõket, akik egykor "legyúrták" a magyar-román alapszerzõdést, most meg "rossz tanácsokat adnak a jóhiszemû magyar vezetõknek". "Ezen a parton" a püspök úr eddig második személynek érezte magát a szövetségben, most már harmadik. Markó: Nem errõl szól az RMDSZ, hogy ki hányadik helyen áll, hanem arról, hogy aki elöl van, az mit tesz. Febr. 27-én délután a kongresszust elõkészítõ dolgokkal foglalkozott az SZKT. A vita végeredménye: a kongresszuson részt vesz az SZKT meg a Szövetségi Egyeztetõ Tanács mind a 181 tagja, 228 mandátum jut a területi szervezeteknek, 36 a pártoknak, platformoknak, 26 az ifjúsági szervezetek (MIT) képviseletének. A febr. 28-án folytatódó ülésen az SZKT kijelölte tagjait a program-, illetve alapszabályzat-módosító bizottságban Szatmári Tibor, Tamás Sándor, Székely Ervin, illetve Ráduly Róbert, Bulyovszkij Loránd, Márton Árpád személyében. Kijelölték az átvilágító bizottságot. A testület elfogadta a SZET döntését az átvilágító bizottság összetételérõl, amelynek tagjai Szabó Árpád unitárius püspök, Csávossy György SZET-elnök és Antal Attila. Az SZKT ugyanakkor elfogadta egy új, szociális kérdésekkel foglalkozó fõosztály létrehozására vonatkozó javaslatot. Az SZKT úgy döntött, hogy Csíkszereda legyen a következõ RMDSZ-kongresszus színhelye. - A tanácskozás több nyilatkozat és állásfoglalás elfogadásával ért véget: az SZKT elítélte az elmúlt idõszakban "az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselõ koncepciós pereket", lásd a kézdivásárhelyi rendõrlincselés elítéltjeit, a brassói ügyészség beidézett RMDSZ-politikusokat, vagy az úgymond "rágalmazási" perben súlyos pénzbüntetésre ítélt Kolumbán Gábort, Hargita megye tanácselnökének esetét. Az SZKT állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országos Audiovizuális Tanács túllépte jogkörét, és alkotmányos jogokat korlátozott, amikor határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós mûsorok szinkrontolmácsolását, illetve román nyelven való feliratozását. Az SZKT megbízta a szövetség vezetõit, hogy járjanak el Eva Maria Barki bécsi jogász Romániából történt kiutasításának visszavonása érdekében. Az SZKT zárt ülést rendelt el a költségvetés megvitatására, amelyet azonban elhalasztott a testület áprilisra tervezett ülésére. /Marosvásárhelyen: Mi fõ a kondérban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Székely Kriszta: Csíkszereda az RMDSZ-kongresszus színhelye Nem az RMDSZ-en múlik a kettõs állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"
1999. március 1.
"A Szabadságnak nyilatkozott Eckstein-Kovács Péter a kézdivásárhelyi elítéltek ügyében, akiket az 1989-es forradalmi események nyomán pereltek be egy milicista őrnagy meggyilkolásának vádjával. A miniszter kijelentette, hogy az 1989-es decemberi események kapcsán "a jogalkalmazás bizonyos esetekben szelektíven történik", ugyanis amikor áldozatok és tettesek ugyanazon nemzetiségűek voltak, nem történt felelősségre vonás. A lap szerint az ügyben aláírásgyűjtést kezdeményeztek, amit az SZKT egyöntetűen támogatott. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"
1999. március 1.
Csávossy György, a SZET elnöke az SZKT-n kifogásolta, hogy a SZET nem rendelkezik azokkal a döntéshozatali jogokkal amelyek megilletnék. Szerinte e testületben összpontosul a romániai magyar szellemi élet elitje, ezért újra kell gondolni annak szerepét. Elmondotta: mindenképpen szükség van az alapszabályzat módosítására. A történelmi egyházak intézménye a legstabilabb intézmény Erdélyben még a mai napig is. Az utóbbi időben azonban képviselőik mind ritkábban vesznek részt a SZET ülésein, valószínű úgy érzik, hogy nem ez az a fórum, amelyen híveik érdekeit igazán képviselni tudják. Újra kell gondolni a Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét. Vagy meg kell szüntetni a SZET-et és egyesíteni kell az SZKT-val, vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSZ döntéshozatalában - állította Csávossy. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
1999. március 1.
"A nemzetvédelmi kollégium hallgatóinak tartott előadásában Teoctist ortodox pátriárka kifejtette: Az ortodox egyház nem halogatta, hanem alaposan elő akarta készíteni II. János Pál pápa meghívását és romániai látogatását. Teoctist elmondta, hogy a pápalátogatás révén Románia sokat nyerhet "vallási szempontból". - Radu Vasile miniszterelnök a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségi ülésén elmondta: román ortodox egyházi körökben ellenállás tapasztalható azzal a tervvel kapcsolatban, hogy a pápa Erdélybe is ellátogasson. /Teoctist pátriárka a pápalátogatásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./"
1999. március 1.
A New Yorkban székelő Magyar Emberi Jogi Alapítvány saját szerverén rendre helyet biztosított előbb a magyar határon túli kisebbségi szervezeteknek, majd a kisebbségi magyar sajtónak. Így jelenleg a http://www.hhrf.org/ címre lépve, elérhető már a világhálón Romániából: a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, az Romániai Magyar Szó, a nagyváradi Erdélyi Napló, a kolozsvári Magyar Közélet, a kolozsvári Korunk folyóirat, legújabban nagyváradi Bihari Napló, az Erdély című internetes magazin, az RMDSZ sajtófigyelője és az RMDSZ Tájékoztató, de megtalálható rajta a szlovákiai Új Szó című napilap, a Vasárnap hetilap, továbbá közös dobbantó a fő magyarországi lapok felé, magyar Sajtóközpont címmel. Ugyanakkor, a már ismert Internettó mellé most új internetes lap sorakozott föl: a Magyar Netlap, amely febr. 26-a óta újságként, hírügynökségként, televízióként és rádióként érhető el a világhálón a http://www.netlap.hu/ címen. Az induló rovatok között természetesen helyett kapott a hír, a gazdasági, a sport, a szolgáltatási, a szórakozás, az életmód, a fórum, valamint a virtuális áruház ajánlatainak ismertetője. /Gazdagodó világháló(nk). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1999. március 1.
"Kolozsváron Méliusz József-emlékszoba készül. Erre a hírre Nagy László megjegyezte: "van néhány nagy kolozsvári író, akiknek nincs emlékszobája, mint Reményik Sándor, Kós Károly, Dsida Jenő, Tamási Áron, Bánffy Miklós." Méliusz nem tartozik a nagy írók közé. /Nagy László: Méliusz József-emlékszoba Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"
1999. március 2.
Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök kétnapos látogatásra Romániába érkezett, febr. 28-án fejezte be Sinaián tárgyalásait Radu Vasile miniszterelnökkel. Ivan Kosztov kijelentette, hogy bolgár parlamenti delegációt küld Belgrádba és Pristinába. Javasolta, hogy román parlamenti képviselők is tartsanak a küldöttséggel. Radu Vasile hasznosnak minősítette a javaslatot, de hozzátette, hogy azt még el kell fogadnia a parlamentnek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
1999. március 2.
"Viorel Catamara a közelmúltban távozott a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Liberális Pártból és már megválasztották a "mérsékelten nacionalista" Román Nemzeti Párt elnökének. Ezt a pártot Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ volt elnöke jegyeztette be. Egyes lapok szerint hajdan mindketten a Securitate tisztjei voltak. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./"
1999. március 2.
"A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT végül mégsem az utolsó a kongresszus előtt - határozott febr. 28-án a testület, április 18-ban jelölve meg a következő SZKT időpontját, a helyszínről viszont nem döntöttek. Alapszabályzat-ellenesnek ítélt döntés miatt mondott le febr. 28-án az SZKT-n Bodó Barna és Somai József az SZKT állandó bizottsága alelnöke és titkára. Õk ugyanis 1998. október 20-án beadvánnyal fordultak az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságához. Mint ismeretes, az SZKT október 3-i, rendkívüli tanácskozásán tárgyalta az RMDSZ további kormányban maradását, illetve kilépését. Akkor három javaslat volt: a kolozsvári megyei szervezet kilépést indítványozott; Szilágyi Zsolt képviselő a bennmaradást újabb határidős feltételekhez kötötte javaslatában; az Ügyvezető Elnökség a Petőfi-Schiller egyetemre vonatkozó kormányhatározat miatt a kormányban maradást javasolta. A név szerinti szavazás elvi kérdésre vonatkozott: a bennmaradásra. A szavazat ennek értelmében csak igen, illetve nem lehetett. Ez a kérdésfeltevés viszont az SZKT kétharmados támogatottságát feltételezi, az alapszabályzat szerint. Az ismert 59-37 eredményű, név szerinti szavazás nem elegendő tehát a kilépés-bennmaradás kérdésének eldöntésére - érveltek október 20-i beadványukban Bodó Barna és Somai József és hangsúlyozták: a fentiek értelmében az október 3-i SZKT-döntést nem tekinthetik a kormányzati szerepvállalás kérdésében érvényesnek. Kérték a Szabályzatfelügyelő Bizottságot, foglaljon állást a jelzett kérdésben. Ez meg is történt, mint ahogy azt a Szabályzat-felügyelő Bizottság 1/1998-as határozata tanúsítja, mely szerint a SZFB megalapozottnak tekinti a Bodó Barna és Somai József által előterjesztett beadványban foglaltakat, s az Alapszabályzat 47. szakasza értelmében, formai és eljárási szempontból alapszabályzat-ellenesnek minősíti az SZKT-nak a kormányzati szerepvállalás tárgyában hozott szeptember 5-i és október 3-i határozatát. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet két, soron következő SZKT lejártáig lehet előterjeszteni. Bodó Barna és Somai József február 23-án élt is e fellebbezési jogával. Bodó Barna és Somai József lemondó nyilatkozata így rögzíti a tényeket: az SZKT 1999. február 28-i tanácskozásán az SZFB elnöke ismertette a helyzetet, vagyis hogy fellebbezést nyújtottunk be a testülethez, de az SZKT nyilvánossága előtt nem azt jelentette be, ami a határozatuk lényege, hogy indítványunkat elfogadta, hanem azt, hogy elutasította azt. Nyilvánvalóan valótlan és tendenciózus kijelentését másodszori hozzászólásában sem igazította ki. A SZFB elnöke, Markó Attila eljárása minősíthetetlen. /Bögözi Attila: Mégsem volt az utolsó SZKT a marosvásárhelyi! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"
1999. március 2.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ 1990-ben újjászerveződött, az EME Bihar megyei szervezetének megalakítását 1995 májusában kezdeményezte dr. Fleisz János történész. A szervezés eredményeképpen 1998. jan. 1-jén bejegyezték az Erdélyi Múzeum-Egyesület Nagyváradi Fiókegyesületét. A római katolikus egyház jóvoltából néhány napja egyszobás székhelyük is van a Barátok temploma melletti egyházi ingatlanban. Egyelőre se telefon, se számítógép, se könyvtár nincs benne. Időszerű volt ez a lépés, mert magyar nyelvű kutatóintézmények nincsenek Nagyváradon. Az EME Nagyváradi Fiókegyesületének 116 tagja van. Dr. Fleisz János elmondta, hogy várostörténeti, helytörténeti kutatásokat folytatnak. Tervezik Nagyvárad monográfiájának kiadását. Bejegyeztették a Sapientia Varadiensis Alapítványt, az alapítvány révén már pályázhatnak anyagi támogatásra. /Gittai István: A váradi magyar tudományosság épülő szellemi műhelye. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 2./
1999. március 2.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeit vendégszereplére hívta márc. 5-re Bécsbe az Ausztriai Magyarok Egyesületeinek Központi Szövetsége. Molnár Ferenc Játék a kastélyban című színművét adják elő. /Kiss Éva: Játék a kastélyban, előadás a Császárvárosban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./