A Tasnádi Újság, a városi RMDSZ kiadásában lévő független közéleti lap 11. számának megjelenését a november 20-i Ady emlékünnepségre időzítették. Az újságban a deportáltakra emlékeztek, hírt adtak a debreceni Ady Endre nyári akadémia orvosi továbbképző tanfolyamáról is. /Újabb lapszám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

November 12-14 között a kilencedik alkalommal rendezték meg Szigetszentmiklóson a Regös Cserkésztalálkozót, amelyen több mint 80 cserkészcsapat vett részt, köztük Gyergyószentmiklósról a Tarisznyás Márton csapat is. /Regös cserkésztalálkozó Szigetszentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A Budapesten élő és alkotó Kalmár János festőművész kiállítása december 3-án nyílt meg a Kolozsváron, a Korunk Galériában. Bevezetőt mondott Heim András. Két éve ugyanitt volt a művész tárlata. Akik azt látták, észrevehették, hogy az itt látható alkotások egy folyamat részét képezik. Kalmár hiszi és vallja, hogy minden ember lelkében ott rejtőzik, szunnyad a szép, a tiszta utáni, Isten által belekódolt vágy. /Heim András: Korunk Galéria. A tisztaság bűvkörében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Dec. 7-én nyílt meg a Iasi-ban élő Bartos Jenő festőművész Az öröklét pillanatai című grafikai kiállítása Csíkszeredában. /Az öröklét pillanatai. Bartos Jenő kiállítása Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Megjelent a kolozsvári Szabadság napilap első évkönyve. Olvasható benne például a szamosújvári építészeti múlt emlékeiről, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium történetéről, a Barabás Miklós Céhről, a nyelvművelésről és a kertészkedésről. /11 millió lej összértékű rejtvénypályázattal. Megjelent a Szabadság évkönyv 2000! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, a Nemzeti Kisebbségek Napja /dec. 10./ alkalmából közzétett üzenetében méltatta az elmúlt időszakban elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogaira is vonatkozó törvényes rendelkezéseket, ezek között említve a kisebbségi oktatásra, valamint a kisebbségek nyelvhasználati jogára vonatkozóan, illetve egyes egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. 1999-ben jelentősen javult a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek állami költségvetésből eredő támogatása - az 1997. évinek ötszörösére nőtt, és eléri a 31,6 milliárd lejt. A hangsúlyozta, hogy a jövőben szükséges a nemzetiségi törvény elfogadása, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása, a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszajuttatásának lezárása, a gyanakvás és intolerancia megszüntetése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9. - 1618.sz./

Dec. 9-én, a szenátus és a képviselőház együttes ülésen elfogadta a földterületek és erdők visszaadását szabályozó törvényt. Az RMDSZ parlamenti csoportja a törvény elfogadása mellett szavazott, amely minden hiányossága ellenére jelentős lépés a tulajdonviszonyok rendezésének folyamatában, és többek között szabályozza a közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásának kérdését is. /A Szenátus és a Képviselőház elfogadta a földterületek és erdők visszaadását szabályozó törvényt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10. - 1619.sz./

"Nagyobb arculcsapás rég nem érte a magyarságot, mint a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház újabb eltulajdonítása, állapította meg Sylvester Lajos. Kormány-főtisztviselők ígérték meg, hogy "elfektetik az ügyet", nem óhajtanak újabb etnikai feszültséget kelteni, és így tovább. A hír hallatán hazai magyarságban megfogalmazódott, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen "partnerekkel" a koalícióban végsőkig kitartani? A Lábas Ház nem csupán azért nemzeti szimbólumunk, mert a szabadságért és függetlenségért mártírhalált halt Bartalis és Váradi siralomháza is volt, nem csupán műemlék jellege, hanem az is, hogy évtizedeken át a totalitarista diktatúra vastag falú börtöne volt, ahol történelmünkről tanúskodó okiratainkat, dokumentumainkat, a magyarság szellemi előéletét tartották fogva, s amelyekhez normális körülmények között nem lehetett hozzáférkőzni. És történik mindez azokban a napokban, amikor a román kultúra hete alkalmából Budapesten Caramitru minisztert, aki a Lábas Ház kisajátításának egyik aláírója és új tulajdonosa. A Lábas Ház elfoglalása provokáció, szögezte le Sylvester. /Sylvester Lajos: A Lábas Ház szimbolikája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./"

Második évében lépett a Szatmárnémetiben megnyílt román-magyar-német nyelvű közigazgatási főiskola. Erős magyar csoportja van és helyben biztosít továbbtanulási lehetőséget sok olyan tehetséges fiatalnak, akiknek másképpen nem volna erre módjuk. Sok értelmiségi azért nem tudott itt megragadni, mert a városnak nem volt egyeteme, főiskolája. Most a város magyarjainak kettő és fél is van: a Kölcsey Líceumban működő magyar tanítóképző főiskola, a budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskola kihelyezett tagozata, valamint a közigazgatási. Varga Attila a magyar hallgatóknak magyarul is elmondja a lényeget. Remény van arra, hogy februártól egy harmadik tantárgynál is bevezetik a kétnyelvűséget. Van gond is: halaszthatatlan a könyvtár feltöltése, alapvetően fontos szakkönyvek hiányoznak, különösen magyarul és németül. /Sike Lajos: Két okból is jó nekünk a szatmári főiskola! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Dec. 7-én kezdődött meg a Kárpát-medence falusi-tanyai vendégfogadóinak első tanácskozása Budapesten. A háromnapos szakmai fórumot megnyitva Cselőtei László akadémikus kiemelte: a falusi turizmus fejlesztésével a parasztgazdaságok jövedelme megduplázható. Csáky Csaba, a Magyar és a Közép-Kelet-Európai Vendégfogadók Szövetségének elnöke kifejtette: a magyar szövetség a vendégfogadók számára további támogatást szeretne szerezni a szaktárcáktól. Javasolta továbbá: annak a költségvetési keretnek egy részét, amelyet a parlament a határon túli magyarok fölkarolására szán, fordítsa a határon túli vendégfogadás marketingjének és képzésének a támogatására. /Kárpát-medence falusi vendégfogadói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Két napon keresztül tanácskoztak Nagyváradon a határ menti területrendezési és fejlesztési PHARE-programok résztvevői. A már 1996-ban megkezdett program a román-magyar határon lévő megyék fejlesztésének stratégiáját dolgozza ki. Arad, Bihar, Szatmár és Temes megye, magyar részről pedig Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye működik együtt, és egyforma, úgynevezett tükörterveket készítettek. A román fél tíz tervezetét az EU jóváhagyta, összesen hétmillió eurót juttatnak rájuk. Bihar megyében a Berettyó folyó szabályozása az elsődleges feladat. A teljes beruházás értéke 9,4 millió euró, ebből 2,3 millió a PHARE-támogatás. /Határ menti PHARE-programok. Hétmillió eurót adnak négy megyének. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

Megjelent az erdélyi magyar nyelvű agrárkönyvkiadás új szakkönyve Jakab Sámuel tollából: Talaj és környezet /Trisedes Press Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1999/. /Flóra Gábor: Gazdák könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Dec. 10-én Álmodónk, Vörösmarty címmel kétnapos tudományos konferencia kezdődik Kolozsváron, a Magyar Irodalomtudományi Tanszéken. Ez a Vörösmarty-év nyitórendezvénye. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Budapesten dec. 9-én mutatják be az 1977-ben Magyarországra távozott dr. Enyedi Sándor színháztörténész szerkesztésében megjelent Rivalda nélkül című színházi lexikont. Többéves kutatómunka eredménye a kötet, amely a szerző szerint a legteljesebb lexikon a határon túli magyar színészetről. Ott lesz Csiky Ibolya Nagyváradról, Ferenczi Annamária Temesvárról, Senkálszky Endre és Szilágyi Ferenc Kolozsvárról. Beregszászról a Népszínház megalapítója, Schober Ottó a meghívott. Tóth László dramaturg Komáromból és Venczel Valentin színművész Újvidékről érkezik a bemutatóra. /S. Muzsnay Magda: Rivalda nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Margócsy László ügyvéd, a felperes Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyét képviselő jogász tájékoztatott a székházper legújabb fejleményeiről. Immár három éve késleltetik a püspöki palota visszaadását. Az újabb tárgyalást 2000. január 10-re halasztották. Az ügyvéd elmondta, hogy tiltakozó iratot intéztek Valeriu Stoica igazságügy-miniszterhez, melyben nyomatékosan követelték, hogy vessenek véget a huzavonának, és hozzanak kedvező döntést a felperes számára. /Szilágyi Aladár: Volt pártfunkcionáriusok tanúskodnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

"Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én meghallgatta a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszámolóját az idei munkáról. Ezt megelőzően Németh Zsolt külpolitikai államtitkár kifejtette, lehetőséget lát arra, hogy a szomszédos országokkal el lehet fogadtatni egy civilizált nemzetpolitikai stratégiáját. Most a legfontosabb a határon túli magyarság intézményrendszerének megteremtése. A HTMH idei tevékenységének legjelentősebb mozzanata a Magyar Állandó Értekezlet Nyilatkozata, s ebben az a történelmi jelentőségű kitétel, "felkérjük a Magyar Köztársaság kormányát (...) vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését". A külügyi bizottság tagjai is elsősorban e kérdést járták körül. A vita során többször elhangzott, hogy a határon túli magyarok ügyét ne használják fel belpolitikai harcaikban. Tabajdi Csaba (MSZP) kijelentette: "megtettem, amit tennie kell egy ellenzékinek". Tabajdi Csaba képviselő vitatta Németh Zsolt államtitkár azon megállapítását, hogy egyetértés van a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában. Tabajdi Csaba elismételte egy hónappal korábban megfogalmazott kifogásait. Többek közt azt, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot, felemlegetve, hogy a MÁÉRT-ra szelektíven hívták meg a határon túliak képviselőit. Tabajdi nem érti, hogy most miért vált hirtelen támogathatóvá a nagyváradi székhelyű, bár több lábon álló egyetem. Szerinte ez az RMDSZ belügyeibe való beavatkozás. - A HTMH beszámolóját, Szabó Tibor elnökkel készített interjúban ismerteti a lap a jövő héten. A kérdésekre reagálva Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta, hogy egyetértés volt, mert minden parlamenti párt aláírta a magyar-magyar csúcsok nyilatkozatait. A történelmi egyházak vezető döntöttek arról, hogy alapítványt hoznak létre, nem egyházi, hanem alapítványi egyetemnek. És ez az egyetem nyerte el a magyar kormány támogatását, amivel az RMDSZ is egyetért. Németh Zsolt nem fogadta el, hogy vannak, akik összemossák az erdélyi alapítványi egyetemet a partiumi egyetemmel, amelyet Tőkés László püspök úr honosított meg. "Egyértelmű - jelentette ki az államtitkár -, hogy Kolozsváron kívánjuk létrehozni a több lábon álló alapítványi egyetemet. A partiumi egyetem integrálódni kíván ebbe a rendszerbe". Németh Zsolt tiltakozott az ellen, hogy a kormány megosztja a határon túli magyarságot. /Guther M. Ilona, Budapest: A HTMH jelentést tett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára közölte: a magyar kormány kemény lobbyzásba kezd azért, hogy Románia kerüljön le a vízumra kötelezett országok listájáról. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke beszámolt az Új Kézfogás Közalapítvány nyújtotta támogatásokról a határon túli magyar vállalkozóknak. Zalatnay István, az Illyés Közalapítvány képviselője elmondta: több mint 800 millió forinttal gazdálkodott az alapítvány, nőtt a pályázók száma, és létrehozták a stratégiai keretet. Tabajdi Csaba /MSZP/ a határon túli magyar szervezetek közötti "egyenlő közelségtartásra" hívta fel a figyelmet. A szocialista és szabaddemokrata képviselők az Illyés Közalapítvány pénzelosztási gyakorlatát kifogásolták. Az ellenzéki politikusok véleménye szerint a közalapítvány kuratóriumának tagjai áttekinthetetlen helyzetet teremtettek. Németh Zsolt számadatokkal cáfolta a kuratóriumot ért vádakat. /Anyaországi támogatások a határon túli magyarságnak A szocialisták és a szabaddemokraták kifogásolták a pénzek elosztási módját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

A forradalom 10. évfordulója alkalmából dec. 10-én kezdődő nagyszabású temesvári megemlékezések előtt a szervezők a sajtó előtt ismertették a végleges programot. A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA című rendezvénysorozat menetrendjében szerepel a kerekasztal beszélgetés, melyen részt vesz Eva Maria Barki (Ausztria) is. Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök, a megemlékezések főszervezője elmondta, hogy meghívták az RMDSZ-csúcsvezetését, személyesen Markó Bélát is. Volt egy olyan elképzelés is, hogy a decemberi SZKT-t a forradalom tizedik évfordulója tiszteletére Temesváron tartják meg. azonban ez mégis Marosvásárhelyen történt, Toró elmondta: csak annyit sikerült kiharcolniuk, hogy nem december 10-11-én tartották az SZKT-t, mint ahogy eredetileg kitűzték, hanem egy héttel korábban, hogy ne konkuráljon a temesvári megemlékezésekkel. Négy év alatt még egyetlen SZKT-t sem tartottak Temesváron, bár a temesváriak négy alkalommal kérték a megrendezés jogát. Toró szerint biztosan itt lesz Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Alois Mock, Molnár Gusztáv, Szőcs Géza és más neves személyiségek. Lemondta a részvételt Mircea Dinescu azzal, hogy egyetlen forradalmi megemlékezésre se megy el, mert elege van az egészből, Doina Cornea (betegségére hivatkozva), Andrei Plesu (sűrű diplomáciai programjára hivatkozva), Paul Goma nem is válaszolt. Orbán Viktor miniszterelnök eljönne a megemlékezésekre, ha a román fél is ezen a szinten képviseltetné magát. Radu Vasile kormányfőtől azonban semmilyen visszajelzés nem érkezett. /(Pataki Zoltán): A magyar kormányfő jönne Temesvárra, ha... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Dec. 10-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban ünnepelte 30 éves fennállását a Kriterion Könyvkiadó. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek a kiadó egykori és mai munkatársai, köztük a kiadó alapító igazgatója, Domokos Géza, aki kerek húsz éven át vezette a romániai nemzetiségi könyvkiadás eme rangos műhelyét. Mint H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója elmondotta, a nemzeti kisebbségek könyvkiadója most elérkezett a privatizációhoz, de eredeti céljait, küldetését a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni akarja. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek és méltatták a Kriterion munkásságát, példaerejű és - értékű tevékenységét a romániai nemzeti kisebbségek érdekvédelmi és kulturális szervezeteinek képviselői, illetve az utóbbi 10 esztendőben létrejött kisebbségi könyvkiadók képviselői. /30 éves a Kriterion Könyvkiadó. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10. - 1619. sz./

A Pro Zilah Egyesület, a szilágycsehi Tövishát Kulturális Egyesület, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány mellé újabb Szilágy megyei művelődési egyesület sorakozott fel a napokban: a zsibói Wesselényi Alapítvány. A szórványosodás útjára lépett Zsibón a magyarság áldatlan helyzete, valamint a Wesselényi-kastély - és persze, a kripta - egyre rosszabb állapotba van, ezért elkezdték a zsibói Wesselényi Alapítvány bejegyzéséhez szükséges pénzgyűjtést, mondta Mátyus Éva ideiglenes zsibói RMDSZ-elnök. - Az alapítvány céljai: a zsibói magyarság közművelődési és gazdasági életének megszervezése, valamint a Wesselényi családhoz kapcsolódó tárgyi és szellemi örökségek feltárása, ápolása és közkinccsé tétele. Tervezik a Wesselényi-múzeum létrehozását. - A Szabadság szerkesztősége 100 000 lejjel támogatja a Wesselényi Alapítvány bejegyeztetését. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Wesselényi-alapítvány A Szabadság is támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1997 óta másodszor tartottak csereháti napokat Székelyudvarhelyen, a szombatfalvi református templomban dec. 8-án és 9-én. A résztvevők a csereháti /Székelyudvarhely/ még befejezetlen épület erőszakos - kormánytámogatással történt - elfoglalására emlékeztek, és beszéltek a város számára elfogadható megoldások esélyeiről. A házigazda szerepét betöltő Hegyi Sándor lelkipásztor meghívására jelen volt Kolcsár Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott unitárius esperes, az RMDSZ egykori Maros megyei elnöke, Király Károly politikus, Kincses Előd, a város csereháti ügyvédje, Szász Jenő polgármester és Sófalvi László alpolgármester. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy a legutóbbi magyar és román miniszterelnöki találkozón, Budapesten napirenden volt a csereháti téma, és illetékes személyek szorgalmazzák az épület megvásárlását. Kincses Előd szerint ha az igazságszolgáltatást nem befolyásolná a politika Romániában, a tulajdonjog vitája egyszerű volna. Király Károly kemény hangnemben bírálta az RMDSZ egykori és mai csúcsvezetőségét. Incze Béla nyugalmazott gyárigazgató, egykori parlamenti képviselő másokhoz hasonlóan bírálta Verestóy Attila szenátort, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselőket a csereháti kérdésben tanúsított passzív magatartásukért. /Csereháti napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

Molnár József nyugalmazott református lelkipásztor megírta Magyarlapád történelmi monográfiáját. A könyvbemutatóra megtelt a templom, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök igehirdetése után Tonk Sándor, a kötet lektora, valamint Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós sajtóközpontjának igazgatója, kiadói minőségében méltatta az elvégzett munkát és annak értékét. A könyv előszavát Csiha püspök írta. /Győrfi Dénes: Magyarlapádi történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Kolozsváron dec. 8-án nyílt meg Nagy Anna Mária üvegszobrainak kiállítása. /Nagy Anna Mária üvegszobrai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

"A Polirom kiadónál megjelent Problema transilvana című tanulmánykötet azokat az esszéket foglalja magába, amelyeket magyar és neves román értelmiségiek (Gabriel Andreescu, Sorin Mitu, Liviu Andreescu, Antonela Capelle-Pogacean, Liviu Antonesei) írtak a közelmúltban, válaszképpen Molnár Gusztáv politológus Az erdélyi kérdés (Problema transilvana) című vitaindító szaktanulmányára. Molnár Gusztáv és Gabriel között zajló civilizált érvpárbaj adja a tanulmánykötet gerincét. Molnár Gusztáv szerint az erdélyiek nagy része lényegében nem a két alternatíva (a Román Demokratikus Konvenció és a nacionalista ellenzék) között akar választani, hanem egy harmadik politikai tömb felbukkanását várja: a regionális érdekeket képviselő politikai alakulatét. Gabriel Andreescu is eljutott a regionális párt gondolatköréhez. Számára viszont nem mérvadó Sabin Gherman politikai látásmódja. - Jelentős eredmény, hogy az "autonómia-fóbiában" szenvedő Romániában sikerült megjelentetni ezt a román nyelven megjelent kötetet. /Szabó Csaba: Román értelmiségiek Erdély jövőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

A kommunista diktatúra, az egyházüldözés idején több ferences szerzetest is bebörtönöztek /Boros Fortunátot, aki börtönben is halt meg, további elítéltek: Gurzó Anaklét, Écsi János, Angi Csaba, Benedek Fidél, Fodor László, Fülöp Tamás, Pöhacker Balázs, Bálint Szalvátor, Fodor Pelbárt, György Hugó, Krizogon fráter, Hajdú Leánder, Szentmártoni Odorik, Szőcs Izidor és Ferencz Ervin/. - 1991-ben az állam újra elismerte a Ferenc-rend létezését. A ferencesek Benedek Domokost megválasztották tartományfőnöknek. 1991-ben 28 rendtag volt, azóta sok fiatal jelentkezett a rendbe, jelenleg 68-an vannak. A ferencesek noviciátusa Magyarországon, Szécsényben van, a teológia pedig Szegeden. Erdélyben a ferences kolostorok nagy része még mindig állami kézben van. Egyelőre Csíksomlyó, Dés, Déva, Gyergyószárhegy és Esztelnek rendháza van osztatlanul a birtokukban, a többi helyzete rendezésre vár. Marosvásárhelyen a ferencesek szegénykonyhát tartanak fenn, Pál atya pedig cigánypasztorációt végez, Déván Bőjte Csaba három ferences társával 160 árvagyerekről gondoskodik, további húsz gyermekkel az üresen álló szászvárosi kolostort népesítették be. /Balázs János: A ferencesek Erdélyben. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

Fórika János plébános kezdeményezésére nov. 21-én megtartották Fogarason az első helyi szavalóversenyt. Jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői is. A Márkos Ervin unitárius lelkész által vezetett zsűrinek nem volt könnyű dolga. Nov. 25-én Árva Bethlen Katára emlékeztek Fogarason, a műemlék templomban, igét hirdetett Farkas Gábor tiszteletes. /Szabó Gábor: És mégis mozog... = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

Újraindul a BeMonDó, a Brassói Magyar Diákszövetség lapja. Minden érdeklődőt várank, aki segítene az újság készítésében. /Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

"Dec. 9-én Nagyváradon az EME nagyváradi fiókegyesülete és a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében tudományos ülést tartottak a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Az előadások mellett ismertették az idei eredményeket, vázolták az alapítvány és a fiókegyesület jövő évi terveit. "Háromszorosan is ünnepi alkalom a mai: 140 éve jegyezték be az Erdélyi Múzeum Egyesületet, a nagyváradi fiókegyesület négyéves múltra tekint vissza, a Sapientia Varadiensis Alapítványt pedig egy éve jegyezték be" - mondta dr. Fleisz János elnöki megnyitójában. Bejelentette, hogy dec. 8-án megalakult a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. Több előadás hangzott el. /Péter I. Zoltán: Tudományos kutatók tervei. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

Dec. 9-én a magyarországi nemzetiségi kisebbségek vezetői megvitatták a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének helyzetét, szó esett a kisebbségtörténeti és jelenorientált kutatásokról is. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy az Akadémia szakmai segítséget kíván nyújtani a magyarországi nemzetiségi kutatóműhelyeknek a kulturális és tudományos identitás, az önismeret-erősítés és a kisebbségkutatás fejlesztésében. Az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselői üdvözölték a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kezdeményezését, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kisebbségkutatásba mindenképpen be kell vonni a nemzetiségekhez tartozó szakembereket is. /Kisebbségkutatás és MTA. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői Helsinkiben dec. 10-én úgy döntöttek, hogy jövőre megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Máltával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával, és megerősítették Törökország tagjelöltségét - közölték finn források. Az EU helsinki csúcsértekezletének dec. 11-i ülésén Emil Constantinescu államfő is részt vesz. /Döntött az Európai Unió Romániával is megkezdik a tárgyalásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./