Dec. 21-én a parlament két házának együttes ülésén Mugur Isarescu kormányfőjelöltként ismertette az új kormány gazdasági programját és beiktatták a kabinetet. Az RTDP parlamenti frakciója bejelentette, hogy nem szavazza meg az új kormányt. A bemutatkozó miniszterelnök nem tett különösebb ígéreteket. Leszögezte, hogy cél a gazdasági reform felgyorsítása és az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkenése. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem hajlandó populista követeléseknek engedni. /Isarescu bemutatta programját. A kormányfő megígérte: nem enged a populista követeléseknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Sem Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, sem Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ellen nem emeltek kifogást a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A bizottság tagjai üdvözölték Hajdúnak miniszterelnök-helyettesi tisztségbe emelését. /Nem emeltek kifogást az RMDSZ-miniszterek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Petre Roman, az új kormány külügyminisztere bemutatkozott a parlamentben. Hangoztatta: fontos feladat Románia integrációja az európai struktúrákba és bejelentette: tanácskozni fog Románia l989 utáni külügyminisztereivel, Sergiu Celackal, Adrian Nastaseval, Teodor Melescanuval, Adrian Severinnel és Andrei Plesuval. /Petre Roman külügyminiszteri céljai Elsődleges cél az EU-csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Dec. 22-én a Mugur Isarescu miniszterelnök által vezetett új kormány tagjai letették a hivatali esküt Emil Constantinescu államfő előtt. /Az új kormány letette a hivatali esküt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

A magyar kormány úgy döntött, hogy az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására a magyar költségvetésből elkülönített kétmilliárd forintot az erdélyi magyar történelmi egyházak védnöksége alatt álló alapítványnak juttatja. Tibori Szabó Zoltán cikke szerint a szakma megállapította: mivel egyetemre nem elég az összeg, a támogatást olyan kiegészítő intézmények létrehozására kellene fordítani, amelyeket az állami és a majdani magánegyetem hallgatói egyaránt használhatnak. Tibori támadta a jelenlegi magyar kormányt, amely - szerinte - egyes RMDSZ-en belüli csoportokat pénzelve, meg akarja változtatni a szövetségen belüli erők arányát. A Fideszhez, írta Tibori Szabó Zoltán, nem Markóék állnak közel, hanem a velük szemben álló Reform Tömörülés. Az újságíró azt állította, hogy a kétmilliárddal a magyar kormány határon belüli és kívüli politikai klientúrájának a pénzelése folyik. Feltette továbbá a kérdést: "ha a magyar szellemi elitet nyugati egyetemeken készítik fel, nekünk miért ajánlják erre a célra magyarországi felsőoktatást"? Az újságíró megjegyezte: Orbán Viktor Oxfordban tanult, hozzátette: Soros pénzén. /Tibori Szabó Zoltán: Szavak és tettek = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság tudósítója, aki a Horn-kormányt sohasem támadta. Ellenkezőleg, segített nekik az egyik támadássorozatukban. Amikor a Magyarok Világszövetségét támadták, Tibori Szabó Zoltán /akkor a Szabadság főszerkesztője/ azt írta, hogy szerinte a szövetségben "csak a svihákság világméretű". /Világméterek. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. jún. 22. - átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 4./ A cikk felháborodást keltett, Szabó Piroska, a lap szerkesztője is vitába szállt saját főszerkesztőjével /júl. 1./ Tibori Szabó Zoltán válaszában /Szabadság, júl. 6./ mindent visszautasított. Szerinte az MVSZ jobboldali, mégis az összmagyarságot képviselni akaró szervezet kíván lenni. A svihákságot az MVSZ-re vonatkoztatta, közölte. - A VET védnöki testülete, a magyar történelmi egyházak vezetői nyilatkozatot adtak ki /júl. 11./, ebben kiemelték, hogy aggodalomra ad okot a Szabadság főszerkesztőjének hangja, aki sértő minősítésekkel igyekezett a Világszövetség kongresszusáról hamis képet nyújtani az olvasóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 17./

"Budapesten a Magyarok Világszövetsége képviselői beszámoltak a jövő évi , május 21-23-a között tartandó V. MVSZ-világkongresszus előkészületeiről. A Magyar Állandó Értekezlet megalakítása miatt a Magyarok Világszövetsége céljait újra kell fogalmazni, hangzott el ismertetésekor. Ugyanakkor a szervezeti megújulás sem kerülhető el. A világkongresszus központi gondolata az élet szentsége, a család, a gyermek, és a magyarság jövője lesz. A 80 millió forintba kerülő találkozóra az MVSZ saját forrásból 50 milliót különített el, a fennmaradó 30 milliót pályázati úton, egyéb alternatív forrásokból szeretnék megszerezni. A találkozó fővédnökeinek Orbán Viktor miniszterelnököt, Áder János Országgyűlési elnököt és Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét kérték fel. A kongresszuson tisztújító gyűlés is lesz. Az MVSZ-nek szervezetileg is át kell alakulnia. A magyarság ugyanis még tovább osztódik: lesznek olyanok, akik az Európai Közösségbe tartoznak majd, és olyanok is, akik e közösségen kívül maradnak. Az elnök hangsúlyozta: világszövetségnek az lesz a szerepe, hogy e kétféle magyarság között is összekötő kapocs legyen. A legnagyobb feladat a "magyarok kataszterének" megteremtése. Ebbe beletartozik a magyarországi népszámlálás, de Csoóri Sándor szerint el kell indítani egy hosszabb folyamatot, amely nyomán kiderül: ki az, aki magyarnak vallja magát. - Az MVSZ tervei között van a Magyar Videotéka, mely az elmúlt 60 év fontos magyar filmjeit tartalmazza. A gyűjtemény 130 darab 90 perces kazettából állna és 5 kontinesen lenne elérhető. A másik fontos terv, az identitáskötet elkészítése, mely 14 magyar esszéíró írásait tartalmazná. /Megújuló MVSZ? 2000-ben tisztújítást terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

Iochom István, a Háromszék napilap Kézdivásárhelyen élő munkatársa dec. 20-án lehallgatókészüléket fedezett fel lakásában. Ennek előzménye az, hogy Iochom István 1989 után az azóta megszűnt Székely Újságban cikksorozatot közölt a Securitate felépítéséről, módszereiről. A szerzőt telefonon többször megfenyegették. 1994. dec. 14-én két ismeretlen betört az újságíró lakásába, ahonnan több kilónyi iratot vittek magukkal. Semmi mást nem vittel el, csak a szekuval kapcsolatos dokumentumokat. Iochom István idén két könyvet jelentetett meg, amelyek felkelthették az illetékesek figyelmét. Az egyik: Kísért a múlt Székelyföldön - Az Ageche-ügy története /Székely Hírmondó kiadása/, a másik: Pisztoly az Olt vizében . Ez a könyv a szeku, illetve a jelenlegi titkosszolgálat /SRI/ ügyeivel, továbbá a rendőri visszaélésekkel foglalkozott. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tud a lehallgatásról. /Gazda Árpád, Kocsis Károly: Lehallgatókészüléket találtak egy kézdivásárhelyi újságíró lakásán. Jogtalan lehallgatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Kolozsváron ünnepség keretében második alkalommal vehették át diplomáikat a Gábor Dénes Főiskola végzős diákjai. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs igazgatója elmondta, hogy idén beindult a csíkszeredai tagozat is, tehát Erdélyben a GDF-nak hét tagozata van, 550 hallgatóval és 120 oktatóval. Nagy eredménynek számít, hogy a megszerzett oklevelet a Nemzetnevelési Minisztérium elismeri. Különbözeti vizsgák nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak a hallgatók, melyet a bukaresti számítástechnikai kar ad ki, informatikus mérnök megnevezéssel. További nyolc román nyelven letett különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a GDF által kiadott diplomát. /Csomafáy Ferenc: Átvették a diplomákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Erdélyi magyar népzene címmel kazettára és CD-re készített hangfelvételt a magyarországi Fonó Records, melyet a sepsiszentgyörgyi Tempo Kiadóval közösen forgalmaznak a Corvina könyvesboltokban. A kazetta Panek Kati előadásában mutat be gyimesi és moldvai balladát, keservest, magyarózdi, magyarszováti, kalotaszegi és magyarlapádi dalokat. /Karácsonyi ajándék. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

"Ion Iliescu megjelent dec. 18-án a Vatra Romanesca marosvásárhelyi kongresszusán és bejelentette, hogy pártja, a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja választási szövetséget kötött a nyíltan magyarellenes Vatra Romanescaval. Iliescu a sajtónak azt állította, hogy ő maga is a VR alapító tagjai közé tartozik. "Utólag viszont, hogy az ország elnöke lettem, nem engedtem meg magamnak, hogy nyilvánosságra hozzam e minőségemet, abból a pártból is, amelyet én hoztam létre, vissza kellett vonulnom... " Bögözi Attila találóan jegyezte meg: most már tudjuk, kinek volt benne a keze 1990-ben a szélsőséges magyarellenes szervezet létrehozásában. És milyen hevesen tagadta ezt a tényt az akkori hatalom! /Bögözi Attila: Aki az ördöggel is cimborálna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./"

Tízéves a Hargita Népe napilap, 1989. dec. 23-án jelent meg az első száma. /Tízéves a Hargita Népe. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

Az utóbbi években a temesvári könyvesboltokból fokozatosan eltűntek a magyar nyelvű könyvek. Ezt a hiányt pótolja a Heti Új Szót is kiadó Reflex KFT, amely a Temesvári Magyar Házban működik. Itt az újságírás, az RMDSZ képviselői iroda, az RMDSZ Temes megyei irodái, a TEMISZ iroda mellett, a könyvárusítás is folyik egy ideje. A kommunizmus feletti győzelem tizedik évfordulójára szervezett hatnapos ünnepségsorozat keretében - dec. 14-én - megnyílt a temesvári Mária-téren, a Református Egyház épületében bérelt önálló magyar könyvesbolt. /Magyar könyvesbolt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

A Csíki Játékszín /Csíkszereda/ társulata a szatmárnémeti Harag György társulattal közösen bemutatta a Ludas Matyit. /Ludas Matyi Csíkországban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

Dec. 22-én negyedik alkalommal adták át a Bálint András Alapítvány nívódíját, melyet a Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Kinga, a Cimbora című folyóirat szerkesztője kapta. A díjátadó ünnepségen mutatták be Bálint András cikkeinek válogatását /Menetközben, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 1999/. A kötet előszavát Gálfalvi György írta, a cikkgyűjtemény végén Ferencz Imre és Ferenczes István búcsúztatója olvasható. /Bálint András emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

Dec. 20-án tartotta meg Merő Béla, a Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/ művészeti vezetője a társulat munkájának éves értékelését. Előadásaikat mintegy 7500 személy látta, idén 540 személy váltott bérletet. A költségvetés jóváhagyása után a tizenhárom fős társulat munkához látott. Ebben az évben 63 előadást tartottak, köztük öt bemutató is volt. A turnékat is belevéve tizenhatezer ember látta az előadásokat. - Udvarhelyen negatívumok is vannak, nem minden sikerült úgy, ahogy tervezték. A társulatot a következő év elejére két fesztiválra is meghívták, egy szűkebb stáb pedig az Egyesült Államokból, Svédországból és Ausztriából kapott meghívást. Természetesen a magyarországi turnék sem maradnak el. Időközben létrejött a Színházpártoló Egylet is. A Magyar Kulturális Nemzeti Örökség Minisztériuma 700.000, az Illyés Alapítvány pedig 400.000 forinttal támogatta a társulatot. Egy magyarországi vállalkozó, Rábaközi István a jövő év elején 800.000 forinttal támogatja a színházat. /A színháznál nem minden sikerült úgy, ahogy eltervezték. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./

Garda Dezső könyve /Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban, Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999) témakörét egyetlen székely székre, Csík-Gyergyó-Kászonra szűkítette le, és elemzése 1750-ig terjedő időszakról szól. Bereczki Károly recenziójában vitatta, hogy Garda általános mondandókat sajtolt ki a könyvben közölt statisztikáiban, megfeledkezve arról, hogy a Székelyföld társadalma a középkor során legalább annyira differenciált volt, mint manapság. Viszont Garda Dezső a csík-gyergyói tájat irigylésre méltó statisztikai alapossággal mutatta be. Garda Dezső történelemkönyvéből is egyértelműen megfejthető az a talány, hogy miként maradhatott tömbmagyar népnek a székely. Székelyföldön a sajátos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai viszonyok egyfajta autonómia létrejöttét eredményezték, amely máig közkincse a székely társadalomnak. A nemzettudat máig való fennmaradását alapozták azok a falutörvények is, amelyeket bőven elemez könyvében Garda Dezső. Ha meg is bontották sokszor ezt a belső székely rendet, szellemi világa máig sugároz, és tartalma lehet egy majdani, a civilizált európai jogrendbe épülő székely autonómiának. Ez a tanulsága Garda Dezső nagyszerű könyvének! /Bereczki Károly: A megtartó székely társadalom. Főnépek, lófők, gyalogkatonák könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./ Ugyanerről a könyvről: dec. 15.

"Máig sem tisztázott annak a másfélmilliárd forintnak a sorsa, amit az Antall-kormány annak idején létrehozott Kézfogás, később Új Kézfogás Közalapítvány hétéves pályafutása során a határon túli magyarok vállalkozásaira áldozott. A különböző gazdasági ágazatokban tevékenykedő cégek ugyanis feneketlen zsákként nyelték el a magyar költségvetésből származó pénzeket. A visszaélésektől sem mentes alapítványra időközben ráragadt a "kézmosás" név, az idén megfogalmazott új támogatási stratégia azonban remélhetőleg elriasztja a kalandor vállalkozókat." /Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

Fábián Imre gyűjtését tartalmazza a Bihari találós mesék, találós kérdések, mesetalányok /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1999/ bővített kiadása. Öt évvel ezelőtt - ugyancsak a Literator Könyvkiadónál - jelent meg (ugyanilyen címmel) a hetvenes évek közepétől gyűjtött anyag. Faragó József néprajzos irányításával a gyűjtés valóságos mozgalommá terebélyesedett - hatvankét település több száz adatközlőjének és gyűjtőjének neve található a forrásjegyzékben. /A humor gyógyírként erősítheti az embert. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./

A Kolozsvári Magyar Demokraták Tanácsa megalakulásának 10. évfordulója alkalmából dec. 23-án szervezett találkozón közéleti személyiségek, politikusok, egyházi vezetők az 1989-es forradalmi események tanulságaiból kiindulva a hogyan tovább kérdésre keresték a választ. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke vitaindítójában elmondta: azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek, illetve emlékeztessenek a tíz évvel ezelőtti történésekre, megállapítva azt, hogy a kezdeti elképzelésekből, sajnos, mára, nem minden valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek 1989. december 23-án megfogalmazott kiáltványát, a Hívó Szót, amely a romániai magyar közösség alapvető célkitűzéseit tartalmazta. Somai József, az MKT elnöke Bodó Barna levelét olvasta fel, aki annak idején első elnöke volt a Bánsági Magyar Demokrata Szövetségnek. Üzenetében Temesvár és Kolozsvár szerepét emelte ki: míg Temesváron Tőkés László törte meg a hallgatás falát, addig Kolozsváron a magyar értelmiség próbált ellenállni még 1989 előtt a kommunista rendszernek. Mózes Árpád evangélikus püspök a találkozón személyesen jelenlévő Tőkés Lászlónak mondott köszönetet 1989-ben tanúsított helytállásáért. A püspök hozzászólásában kiemelte: a tíz évvel ezelőtti események kirobbanásában a kolozsváriak 1989-et megelőző tevékenysége, a falurombolás ellenes közös fellépés, a határon túl, a térségben érlelődő folyamatok egyaránt szerepet játszottak. Tőkés szerint az RMDSZ akkori elnökének felfogásában nem igazán tapasztalta az 1989-es események folytonosságát, annak markáns jelenlétét. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár kifejtette, hogy nem teremtődtek meg a szellemi tőke felhalmozásához szükséges intézmények, a szellemi élet nem jövő, hanem múltorientált volt. /Papp Annamária: RMDSZ-jubileum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

Szamosardó iskolájában Fóris Gabariella tanítónő 45 évig oktatott ugyanazon a helyen, amellett a falu kulturális életéből is kivette részét, mint előadások szereplője, vagy rendezője. /Negyvenöt év a katedrán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 24 ?30. - 661. szám/

A Temesvári Rádió bővítette nemzetiségi műsorait az ukrán nyelvűvel. Egyelőre csak havonta egy órában jelentkezik információs, kulturális műsorral az ukrán adás. /Ukrán nyelvű rádióműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Dec. 21-én Csíkszeredában bemutatták Papp Kincses Emese Virrassz velem című könyvét. A Székelyföld szerkesztőségének gondozásában megjelent dokumentumregény az elmúlt 10 év eseményeit mutatja be, az átvirrasztott éjszakák monológként fogalmazódtak meg a könyv lapjain - mutatta be a könyvet Ferenczes István. /Kik fognak együtt virrasztani? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

A Hunyad megyei Borosjenő kis szórványgyülekezete újra élni kezd, ugyanúgy a Brassó megyei Szentágota városában gyarapodik a református gyülekezet, adta hírül a Diaszpóra Alapítvány Levél című kiadványa. Sárkány Ferenc, a dési egyházmegye főgondnoka vallja: csak az Istenbe vetett erős hit tarthatja meg a szórványban a nemzeti öntudatot és anyaszentegyházat. A Levél további tudósításokat is közölt. Vajdahunyad megyében, Kitid községben már csak egy magyar él. - Temesváron egyetemisták misszionálnak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

"Böjte Csaba ferences testvér 1992 óta él Déván, a kolostorban. 1992-ben elhagyatott, romos volt a ferences kolostor, amely az 1970-es árvíz után 22 évig lakatlan volt. Böjte Csaba maga is árva volt, elkezdte az árvagyermekek összeszedését. A dévai és szászvárosi kolostor ma már több mint 200 gyermeknek jelent állandó otthont. A gyermekeink az ország különböző városaiból, plébániáiról, egyházközségeiről jönnek, a legkisebb egy és fél éves, a legnagyobb már egyetemista. Az intézeten belül van egy-egy hatosztályos iskola, jövőre szeretnék beindítani a hetedik osztályt is. "A hét év meggyőzött arról, amit mindig is hittem, hogy mindeniket gyermeket Isten teremtett és minden gyermeket jó anyagból." - vallja Böjte Csaba. Az ország minden részéről jön időnként adomány. "Minden hónap pénzügyi mérlege egy csoda, hét év után sem értem igazán, hogy kerül ki mindenre a pénz." A Szent Ferenc Alapítványnak több mint 50 fizetett munkatársa van és több mint 50 segítő önkéntese. Ez az egyetlen erdélyi kollégium, amely árvaházként is működik, ezért sok gyermeket irányítanak hozzájuk. /Szőcs Andrea Enikő: Dévai árvák egyházi gondozásban. Az emberi összefogás gyönyörű példája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./"

Tovább fogy Magyarország lakossága. Október végén a magyarországi népesség száma 10 millió 55 ezer fő volt. 1990 óta minden évben csökkent a népesség száma Magyarországon. 1990-ben a természetes fogyás mutatója 1,9 ezrelék volt, ami azóta szinte folyamatosan, évről-évre növekszik, és 1998-ra elérte a 3,8 ezreléket. /Tovább fogy a magyar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Megjelent az Erdélyi Gazda decemberi és a 2000. januári összevont száma. Olvasható benne írás a Besztercén lezajlott tanácskozásról, az aranyosegerbegyi második gazdanapról, továbbá tizenkét új minősítésű burgonyafajtát ismertet a lap. /Erdélyi Gazda. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 27./

Emil Constantinescu dec. 26-án a Cotroceni-palotában fogadta a három hete romániai látogatáson tartózkodó I. Mihályt, Románia volt uralkodóját. - A kilencvenes évek első felében többször is politikai botrányba fulladt Mihály volt királynak az a kísérlete, hogy Romániában töltse a karácsonyt. 1996 óta azonban a volt uralkodó évente egy-két esetben zavartalanul hazalátogatott. /I. Mihály Emil Constantinescu államelnöknél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

Victor Babiuc védelmi miniszter dec. 27-én kétnapos munkalátogatásra Moszkvába utazott. Babiuc megbeszéléseket folytat majd Igor Szergejev orosz védelmi miniszterrel és fogadja Vlagyimir Putyin miniszterelnök is. A moszkvai megbeszéléseken szó lesz a délkelet- és közép-európai államok közötti katonai együttműködésről is. /A védelmi miniszter munkalátogatása Moszkvában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

"A Központi Statisztikai Hivatal szerint Romániában 1995-ben 5,7 millió, '97-ben 7 millió, az idén pedig 7,6 millió szegény él. Jelenleg a román állampolgárok egyharmada hivatalosan is szegény, akikhez még hozzá kell számolni azt a kb. 20%-ot, akik a "szerény jövedelmûek" kategóriájában szerepelnek. A legnagyobb fizetés már a 26-szorosa a legkisebb jövedelemnek. - A szegények tábora elsõsorban a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a nagycsaládosok és a csonka családok körébõl verbuválódik. Az sem titok, hogy a szegények között a kisebbségiek száma nagyobb, mint azt az országos arányok indokolnák. A munkanélküliek között mindig több a kisebbségi. /Karmazsin Ferenc: 7,6 millióan. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./"

Tíz év alatt Románia külkereskedelmi hiánya elérte a húszmilliárd dollárt, adta hírül a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) elnöke bejelentette, hogy az erdélyi történelmi magyar egyházakkal karöltve egy kisebb népszámlálást végeztek, melynek során mintegy 6500 sokgyermekes család adatait regisztrálták. Karácsony éjszakáján egy újszerű honlap nyílik meg a világhálón http://www.mvsz.hu/vet/csalad címen. Itt zajlik ezután a magyar nagycsaládok világméretű társkereső mozgalma. Szeretnék elérni, hogy találjanak valahol nagyvilágban valakit, aki mintegy keresztszülőként gondjába fogadja a bemutatott nagycsaládok közül azt, amelyiket magához közelinek érez. /Weboldal az erdélyi nagycsaládoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Az RMDSZ helyi képviselői december 22-én, Temesváron ünnepelték a szervezet megalakulásának kerek évfordulóját. A sajtókonferencián a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapító tagjai közül dr. Bárányi Ferenc, Bodó Barna, dr. Bárányi Ildikó, dr. Albert Ferenc, id. Toró Tibor elevenítették fel azt, hogy 1989. december 22-én a temesvári értelmiségiek létrehozták a posztkommunista időszak egyik első civil szerveződését. Az RMDSZ csak néhány nappal később alakult meg. Az alapító nyilatkozat Tőkés László református lelkipásztort már akkor a szervezet tiszteletbeli elnökének nevezi (azokban az órákban Temesváron mit sem tudtak a Securitate által elhurcolt lelkész sorsáról). A BMDSZ 1990. január 11-én tartotta nyilvános alakuló ülését, első elnöke Bodó Barna (jelenleg temesi RMDSZ tanácsos) lett. Szót kaptak a későbbi elnökök közül Dukász Péter (aki 1989 decemberében családjával éppen emigrálni készült, de a forradalom hatására meggondolta magát) és Toró T. Tibor, aki elmondta, hogy a BMDSZ-ből ugyan később Temes Megyei RMDSZ szervezet lett, de az eltelt tíz év alatt mindvégig megőrizte sajátos, egyedi vonásait és önállóságát. /Csak az első tíz év volt nehéz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./