"Ant falu 800 éves fennállását ünnepelte. A faluban felújították az omladozó református templomot. Tőkés László püspök hirdetett igét. Kijelentette, élő kövekből épülő templomokra van szükség. Az istentiszteletet követő ünnepi beszédében dr. Csapó I. József szenátor elmondta: "Egyetlen sorompót, egyetlen béklyót se fogadjunk el, ami sérti nemzeti önazonosságunkat." Ezután Anton megnyitották az iskolamúzeumot, majd bemutatták a település monográfiáját, Nikolits Árpád munkáját, akinek Tőkés László átadta az Erdőháti Napok vándordíját, a dokumentumkönyv szerzőjének. Az ünnepség végén Tőkés püspök leleplezte a megmaradást jelképező kopjafát. /Pálfy Török László: Erdőháti Napok a 800 éves Anton. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

Nov. 22-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban konzultációt tartottak az erdélyi magyar nyelvű egyetem telepítésének tárgyában. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Nagy F. István oktatási ügyvezető alelnök és Antal Attila ifjúsági főosztályvezető a székelyföldi önkormányzatok képviselőivel és felsőoktatási szakemberekkel tanácskoztak. A megjelentek javasolták, hogy annak a tizenegy erdélyi városnak a képviselői, ahol magyar nyelvű felsőoktatási intézmény már működik, kapjanak helyet az egyházi hátterű erdélyi magyar egyetem létrehozására megalakuló kuratóriumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23. - 1608. sz./

Nov. 22-én Nagyváradon mintegy másfél százan jöttek el Ady Endrére emlékezni a költő születésnapján: megkoszorúzták a szobrát, többek között az Ady Emlékmúzeum, az Ady Társaság, az Ady Kör nevében. A Kiss Stúdió Színházban azonban már csak vagy harmincan hallgatták végig Az Illés szekerén című Ady-estet. /Ady Endrével születésnapoztunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

"Nov. 22-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki Senkálszky Endre színművészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját és Benkő András zenetörténészt, zenepedagógust, a kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott tanárát. Az ünnepségen Benkő Samu, az EME elnöke köszöntötte a kitüntetetteket. Senkálszky Endre 1947-től a kolozsvári társulat helyettes igazgatója, majd 1964 és 1969 között igazgatója volt. 1957-től érdemes művész. Benkő András zenetörténész egyszemélyes erdélyi magyar zenetörténeti "intézetként" mindent felvállalt, ami ebbe a munkakörbe belefér, dokumentumok fölkutatásától, közlésétől és zenetörténeti értékelésétől a zenetörténeti múlt népszerűsítéséig. A laudációk után Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul átadta a Göncz Árpád köztársasági elnök adományozta kitüntetéseket. /Papp Annamária: Kitüntették Senkálszky Endrét és Benkő Andrást Alföldi László főkonzul adta át a magyar állami kitüntetéseket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

Németh Zsolt külügyi államtitkár nov. 22-én Budapesten fogadta az RMDSZ Reform Tömörülés nevű nemzeti liberális platform vezetőit. Németh Zsolt elmondta, hogy a magyar kormány támogatja a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magyar magánegyetem létrehozását. Kijelentette: a partiumi magyar egyetemről a budapesti kormány nem kíván konzultálni az RMDSZ-szel, kész viszont velük tárgyalni a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magánegyetem ügyében. Hangsúlyozta: a magyar kormány minden esetben abban érdekelt, hogy a fontos ügyekben egységes álláspontot képviseljenek a határon túli magyar szervezetek. /A magyar kormány elvárja. Fontos ügyekben egységes álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Köln város polgármestere, Hary Blumm a kolozsvári polgármesteri hivatalba küldött levélben tiltakozott az ellen, hogy a helyi tanács Ion Antonescu marsallnak akar szobrot állítani. Kolozsvár német testvérvárosának polgármestere feltette a kérdést: miként emelhetnek Romániában egy olyan embernek szobrot, aki 150 ezer zsidó és 25 ezer cigány haláláért felelős? /Német tiltakozás az Antonescu-szobor ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége állásfoglalásában sértőnek minősítette Tőkés László püspök állítását, miszerint kommunista jellegű pártnak mondta az RMDSZ-t. Ezzel kapcsolatban Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette a Bihari Naplónak, hogy ezeket az ügyeket az RMDSZ-nek meg kell beszélnie a tiszteletbeli elnökkel. Takács Csaba nem tartja bírálatnak mindazt, amit Tőkés László állított, sokkal inkább egyszerű minősítéseket lát benne. Elmondta, hogy személyes levélben fordult a tiszteletbeli elnökhöz, kérve, hogy egyeztessenek egy időpontot a megbeszélésre, addig nem kíván érdemben nyilatkozni az ügyről. /Szeghalmi Örs: Megbeszélést sürget az RMDSZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

"Nov. 19-én ülésezett az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa. Ezen az ülésen került volna sor Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor tanácselnök és Csedő Csaba polgármester meghallgatására, viszont az érintettek nem jelentek meg az ülésen. Az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa egy korábbi ülésén megvonta bizalmát a megye, valamint a város vezetőitől: Dézsi Zoltán prefektustól, Kolumbán Gábor tanácselnöktől és Csedő Csaba polgármestertől, a csíkszeredai kétnyelvű főiskolai tagozat beindításában játszott közreműködésük miatt. /Dézsi, Kolumbán és Csedő. A "vádlottak" nem jelentek meg. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./"

"Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./"

A közoktatás Romániában hét nemzeti kisebbség nyelvén folyik, kezdve az iskola előtti oktatásról egészen a líceum utáni oktatásig és a mesteriskoláig. A magyar tanulók 2.410 iskolai és iskola előtti egységben tanulnak. Összesen 197.279-en vannak, a hazai tanulók összlétszámának 4,67 százalékát teszik ki. A második helyen a németek szerepelnek 282 oktatási egységgel. Számuk 20.602. Őket követik a szlovákok, számuk 1.281 és 37 iskolában tanulnak. A 823 szerb 31 iskolában tanul, míg a 21 ukrán iskolában 733 tanuló van. Az utolsó két helyen a csehek (138 diák és hat iskola) és a horvátok (40 tanuló és három iskola) szerepelnek. /Statisztika az anyanyelvű közoktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

Nov. 22-én Nagyszalontán ülésezett a Nagyszalonta-Sarkad határ menti kistérségi szerveződés operatív bizottsága. Elhatározták, hogy december 15-én Nagyszalontán rendezik meg a Konzultatív Tanács megbeszélését, ahová több minisztérium szakembereit is meghívják. Beindították a Nyelvi híd néven ismert programot, amelyre pályázat útján szereztek pénzt. Ennek alapján mintegy 12.000 eurót költhetnek arra, hogy a román tisztségviselők elsajátítsák a magyar nyelv alapjait, és hasonlóképpen tegyenek a határ túloldalán élő rész elöljárói is. /Nagyszalonta?Sarkad. Magyarul tanulhatnak a tisztségviselők. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

Nov. 22-én kezdődött Kolozsváron a Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek háromnapos tanácskozása. A rendezvény célja a kapcsolatteremtés. Dr. Bartha Zoltán, a Tinivár lapkiadó igazgatója, a rendezvény fő szervezője a Szabadság kérdésére elmondta: Erdélyből jelen vannak a Napsugár, a Diákabrak, a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a kolozsvári Géniusz szerkesztői, s várható a nagyváradi Szemfüles érkezése is. Magyarországról a pécsi Gyermekház, illetve a szegedi Kincskereső munkatársai jöttek el. A határokon túlról megérkeztek az újvidéki Mézeskalács és Jó Pajtás, a horvátországi Barkóca, a burgenlandi Hírhozó szerkesztői is. /Erdei Róbert: Gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

November 20-án Besztercén az RMDSZ Ügyvezető elnöksége, az RMGE országos elnökségével közösen mezőgazdasági tanácskozást szervezett. Két témát tűztek napirendre: szövetkezeti mozgalmak jogi hátterét, valamint a civil szervezetek részvételét az agrárpolitikában. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: a szövetkezet életképességét a hitelszövetkezetek biztosítják, ezekhez pedig helyi és külföldi támogatókat kell szerezni. Pete István államtitkár helyzetelemzést tartott a román agrárpolitikáról. Elmondotta: a mezőgazdasági kuponok a jövőben a termelőket illetik. A támogatási törvénytervezet biztosítja a keretet a mezőgazdasági kölcsön felvételére, valamint a kamat egy részének visszafizetésére. A legfontosabb feladat a hitelszövetkezetek létesítése. Dr. Szigeti János az RMGE és a magyar szaktárca közti együttműködés megalapozásáról szólt. /(Kresz Béla-Brodács Magdolna): Mezőgazdasági tanácskozás Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Margittán nov. 21-én emlékeztek Ady Endrére, születésének 122. évfordulója alkalmából. A rendezvény vendége volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, továbbá Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, valamint Rákóczi Lajos parlamenti képviselő. Isten megsegített bennünket, s most itt vagyunk együtt örülni, együtt ünnepelni Margitta magyarságával - fejtette ki beszédében Dudás Károly. A margittai középiskolások és a Szabadka melletti kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rövid műsorral idézte a költőóriás emlékét. /Ady Endrére emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

"November 20-án a tizedik alkalommal megrendezett érmindszenti Ady-zarándoklat alkalmából Adyfalvára sokan érkeztek a Vajdaságból, Magyarországról is. Az Ady-szobor előtt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, a zarándoklat szervezője ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 1990-ben, amikor első alkalommal gyűltek össze, nem gondolták, hogy reményeiknek csak csekély hányada valósul meg. Gheorghe Buboi, Érkávás polgármestere a "Dunának, Oltnak egy a hangja" költőjének internacionalizmusát méltatta román nyelven. Carol König, a román művelődési minisztérium osztályvezetője kifejtette, hogy csak úgy lehet egészséges bármely ország képzeletbeli teste, ha benne a kisebbségek szabadon lélegezhetnek. Soltész Levente kolozsvári konzul az anyaország nevében köszöntötte az ide elzarándoklókat, majd Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszélt, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke arra az Adyra emlékezett, aki látnoki erejével előrevetítette a 20. századi magyarság tragikus sorsfordulóit, az anyaországról leszakított testrészek magyarjainak vergődő harcait is. Számos szervezet, intézmény koszorúzott. /Érmindszenti zarándoklat - tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

Nov. 20-án mezőgazdasági tanácskozást rendezett Besztercén az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya és a Romániai Magyar Gazdák Országos Elnöksége. A mezőgazdaság időszerű kérdéseit vitatták meg. Dr. Kelemen Attila parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke a módosított földtörvényt ismertette. Pete István államtitkár felvázolta a román agrárpolitika és a mezőgazdasági tárca stratégiájának legfontosabb jellemzőit. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke ismertette a romániai terméktanácsok alakítására vonatkozó stratégiát. /Besztercén országos tanácskozást tartottak. A mezőgazdaság helyzetéről és a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

Az 1989-es fordulat óta negyedszer szervezték meg a Ki mit tud? vetélkedőt november 20-án Máramarosszigeten a helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet, a kisebbségügyi tárca, valamint helyi támogatók segítségével. Zahoránsznky Ibolya, az egylet elnöke bevezető szavaiban kiemelte: először sikerült az egész történelmi Máramaros magyarlakta településeinek műkedvelőit összehozni. Közel 200 műkedvelő mutatta be helyi népi dal-, tánc- és játék-szokásait, a szép verseket, továbbá a modern tánc példáit. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen Máramaros megyében 15 ezer magyar él - a több mint nyolcezres Máramarossziget és a jó kétezer lelkes Hosszúmező kivételével - 10-15 településre szétszóródott, pár száz fős közösségekben, Sziget és Hosszúmező kivételével azonban a többi településen magyar nyelvű iskola, óvoda nem létezik, a gyermekek csak az egyház keretében, vagy fakultatív órakon tanulhatják anyanyelvüket. A szünetben Felsővisó csapatának tagjai egymás között csak románul vagy németül beszéltek, mert ott magyar nyelvű oktatás csak az RMDSZ-székházban folyik, annak ellenére, hogy a községnek 650 magyar lakója van a 13 ezer román mellett. A borsabányai, vagy akár az aknasugatagi résztvevők magyar kiejtése már nem volt tiszta. Tíz település képviselői vetélkedtek, Tiszavörösmart, Hosszúmező, Nagybocskó, Kistécső, Kövesláz, Aknasugatag, Rónaszék, Felsővisó és Borsabánya és a helybeliek. /Farkas E. Zoltán: Ki mit tud a történelmi Máramarosban ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Végvári vetélkedő 200 résztvevővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 26. ? dec. 2./

A Romániai Magyar Szó felhívására, hogy az RMDSZ legfontosabb, kinevezett tisztségviselői írják meg gondolataikat Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentéséről, miszerint az RMDSZ egy kommunista típusú pártszervezet, megjött az első válasz. Czédly József bukaresti alprefektus és Szatmári Tibor szintén visszautasította azt, hogy az RMDSZ-t kommunista típusú pártszervezet lenne. Utóbbinak a vezetés intoleranciájáról, a másság eltiprásáról az egyik egyházkerület jutott eszébe. /Az első fecske. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

"A kormány újabb egykori kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály előkészítésén dolgozik. A helyi közigazgatást felügyelő kormányhivatal november elején felkérte Kolozs megye prefektúráját, hogy szerezze be és készítse elő 39 olyan kolozsvári és Kolozs megyei ingatlan tulajdonjogi dokumentációját, amelyek egykor "a Romániában élő nemzeti kisebbségi közösségek tulajdonát képezték". A jelenlegi tulajdonjogi helyzet feltérképezésének az a célja, hogy lehetővé váljon az ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály előkészítése. Az ingatlanok listáját az érintett egyházak és kisebbségi szervezetek kérései alapján állították össze. /Újabb 39 Kolozs megyei egyházi ingatlan? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ állásfoglalást adott ki a külhoni magyarok jogállása kérdésében. Az állásfoglalásban a VET visszatekintett arra, hogy az MVSZ 1998. április 5-én társadalmi méretű vitát kezdeményezett a világon bárhol élő magyarok magyar állampolgársághoz való alanyi jogáról. A szokatlan intenzitású vita jótékony hatásúnak bizonyult, mert jól kidomborította a kérdéskör neuralgikus elemeit. A vita anyagát a VET kiadásában megjelenő Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle 1999/2-3. száma ismertette. A külhoni állampolgárság intézményére vonatkozó javaslatát a VET az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szeptemberben, Bécsben megtartott felülvizsgálati konferenciáján ismertette. A javaslat a külhoni státuszhoz nem rendel választójogot, továbbá nem jelent automatikusan le-, illetve áttelepedési jogosultságot, ezzel megakadályozza az exodus-veszélyt. A külhoni állampolgárság fogalma értelemszerűen magába foglalja a külhoniak magyarországi státuszának rendezését is. - A részletes kimunkálásra váró külhoni állampolgárság intézménye jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország euro-konform megoldást találjon a magyar nemzet számára megkerülhetetlen, az állampolgárság fogalmát is érintő kérdésben. /Patrubány Miklós: Állásfoglalás a külhoni magyarok jogállása kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet. Funar polgármester kijelentette, kérni fogja, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. A Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekkönyvezte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tőkés Elek, az egyházkerület oktatási főosztályának vezetője azt javasolta, hogy az iskola igazgatósága elsőnek engedje be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen működő Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére, 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak, 5-10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek nyolcvannégy tanterme van. /Papp Annamária: Tiltakozik a Sincai-líceum a Református Kollégium visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron, november 20-án tartott választmányi ülésén meghatározta álláspontját a romániai magyar felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a nemzeti közösségnek a Kolozsvár központú, önálló, állami magyar egyetemhez való jogát és igényét. Az egyetemépítést olyan háttérintézményekkel (pl. kollégiumokkal) kell kezdeni, amelyek a majdani önálló egyetem keretében fontos funkciót tölthetnek be. Addig is alapvető fontosságú a jelenlegi intézményes keretek bővítése mind a kolozsvári egyetemen, mind a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemen és a színművészeti főiskolán. Ennek feltétele az egyetemek és főiskolák kari szintű önállósodása. A magyar nyelvű oktatás kereteit és feltételeit minden olyan intézményben javítani kell, ahol magyar nyelvű egyetemi oktatók és hallgatók vannak. Végig kell gondolni Székelyföld és a Partium felsőoktatási igényeinek szakmai hátterét. Az oktatáspolitikai döntésekben tekintettel lenni a szakmabeliek véleményére. - Az aláírók között van Benkő Samu, Bocskay István, Dávid Gyula, Imreh István, Jenei Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Nagyváradon nov. 24-én a Kiss Stúdió Színház irodalmi estjének vendége Kocsis István. A Kolozsvárról 1984-ben Budapestre áttelepült író, drámaíró a Szent Korona-tanról tart előadást. A szerzői esten részletek hangzanak el az író Bolyai János estéje, Széchenyi és Árva Bethlen Kata című monodrámáiból. /Kocsis István szerzői estje. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 24./

Az Erdélyi Tankönyvtanács kiadásában 300 példányban megjelent a Magyar népi kultúra című tankönyv /Kolozsvár, 1999/, mely mindenekelőtt a középiskolai oktatás számára készült. A tankönyv szerzői a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének tanárai. Mivel a jövő egyetemi tanévtől kezdődően a néprajz szakra felvételizők számára ez a tankönyv előreláthatóan kötelező vizsgaanyag lesz, kívánatos volna , ha a magyar nyelvű iskolák könyvtárai beszereznék a kézikönyvet. /Néprajz szakra felvételizők figyelmébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Az elhunyt dr. Székely József helyett Muhi Miklós fizikatanárt nevezték ki Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ igazgatói székébe, ideiglenes jelleggel. Muhi Miklós /sz. 1942/ évek óta a Gábor Dénes Szabadegyetem szatmárnémeti fiókjának a vezetője, a lelke. /[Kereskényi Sándor] (kereskényi): Muhi Miklós lett a Kölcsey Ferenc Kollégium ideiglenes igazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

Az 1994-ben külföldi kezdeményezésre és a katolikus egyház anyagi támogatásával elindított romániai gépköri mozgalom hivatalos szakmai elismerése késlekedett. Gyergyószentmiklóson országos méretű szimpóziumot szerveztek. Anyagi gondok miatt a Bajor Gépkörök Kuratóriumával együtt Phare-pályázaton nyertek és új gépkörök alakultak. A támogatások megszűntével a gépkörök válságos helyzetbe kerültek. Az újabban meghirdetett SAPARD SPP pályázat segítséget jelenthet. /SAPARD-fényben a gépkörök. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

A MOL Romániában a harmadik legnagyobb kúthálózattal rendelkezik. A társaság nov. 23-án MOL Marosvásárhelyen nyitotta meg 39. romániai üzemanyagtöltő állomását, és idén decemberben átadják a 40. állomást is. /Terjeszkedik a MOL. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

"A Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, november 4-i és 11-i szám) hasábjairól megtudható, hogy a KMDSZ közgyűlésén a diákszervezet új elnököt választott Boda Szabolcs Levente közgazdász hallgató személyében. A Suli Lapi (Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót diáklapja, novemberi szám) nyári élménybeszámolóknak és irodalmi próbálkozásoknak adott helyet. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, november 3-i szám) az 1956-os magyar forradalom romániai "elszenvedőire" emlékezett. - A Kis Tükör /a romániai CE Szövetség kiadványa, református missziói lap/ szeptember-októberi száma hírt adott arról, hogy közös táborozást szerveztek a magyarországi Bethánia CE szövetséggel. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, idei június-szeptemberi, összevont szám) beszámolt a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ küldöttgyűléséről. /Hónapzáró lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23., folyt. : nov. 24./"

Nov. 20-21-én kétnapos konferenciát tartottak Szamosújváron az erdélyi örmény-magyar szervezetek. A csíkszeredai Szentháromság Alapítvány elnöke, Ajtony Gábor elmondta, hogy mintegy száz résztvevő képviselte Brassó, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyó, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Szamosújvár örmény-magyarságát. A konferencia első napján tudományos ülés keretében az előadók elemezték az örmény katolikus egyház, az identitástudat, múlt és jelen helyzetét. A második napon a résztvevők Szamosújvár örmény vonatkozású történelmi színhelyeit keresték fel. A konferencia résztvevői intézőbizottságot alakítottak, amely kidolgozza az örmény szervezetek szövetségének keretét. /Szövetségbe tömörülnek az örmény szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform küldöttsége hazatért két napos budapesti útjáról, amelynek célja a platform és a FIDESZ, illetve az állami intézmények közötti kapcsolat kiépítése. A küldöttség kiegészült Borbély Zsolttal, az RT SZKT-küldöttjével. A küldöttség találkozott Németh Zsolt államtitkárral is. "A megbeszéléseken a Reform Tömörülés politikusai a további együttműködésről is tárgyaltak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke furcsállotta, hogy a látogatás pártjellege összemosódott az állami jelleggel. Németh Zsolt kijelentette: "A magyar kormány időnként kényelmetlen helyzetben találja magát, ugyanis bizonyos esetekben közvetítőként kell fellépnie az RMDSZ-en belül szemben álló felek között." Markó Béla erre reagálva elmondta: nem kérték az államtitkárt, hogy közvetítőként lépjen fel. Ha az RMDSZ-nek vannak belső konfliktusai, azokat meg tudja oldani. /A Reform Tömörülés küldöttsége visszatért Budapestről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"