"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen dec. 3-4-én megtartott ülésén nyilatkozatot adott ki az 1989. decemberi népi megmozdulás tizedik évfordulója alkalmából. Kegyelettel emlékeznek meg a mártírokról, akik a diktatúra-ellenes tüntetések során életükkel fizettek bátor kiállásukért. Tőkés László akkori temesvári lelkész következetes szembeszegülése a diktatúrát fenntartó elnyomó gépezettel szikrája volt az általános elégedetlenség forradalmi mozgalommá válásának. - Azóta jelentős lépések történtek Románia demokratikus fejlődésében, létrejött és működik a többpárti parlamenti rendszer, megteremtődtek a piacgazdaság csirái, valós tény a szólás- és a gyülekezési szabadság, van valamelyes előrehaladás a kisebbségek jogok biztosítása terén. Ugyanakkor az utóbbi tíz évet számtalan visszalépés, látszatintézkedés, megtorpanás jellemezte. Ennek következménye a külföldi tőke viszonylag gyenge jelenléte a romániai gazdaságban, a magánosítás elhúzódása, a nacionalizmus és az idegengyűlölet erőteljes megnyilvánulása a közéletben és az életszínvonal csökkenése. Késik a kisebbségi egyházak javainak visszaszolgáltatása, amit sürgősen teljesítendő feltételként jelölt meg az Európai Tanács Románia felvételekor. A kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló helyi közigazgatási törvény elfogadása évek óta húzódik. Az önálló magyar egyetem állampolgári jogon igényelt visszaállítása hamis politikai tétté torzult. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./

A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen dec. 3-4-én megtartott ülésén a Magyar Ifjúsági Tanács képviselője nyilatkozatot olvasott fel. Ebben jelezte, hogy az RMDSZ vezetése és az RMDSZ által partnerként elismert ifjúsági szervezetek között romlik a viszony. Az elmúlt évben nem érkezett igény az RMDSZ országos vezetése részéről a közös megbeszélésre. Az RMDSZ szövetségi elnöke a Magyar Ifjúsági Tanácsot nem tájékoztatta arról, hogy az RMDSZ regionális ifjúsági tanácsadó irodát nyit. A nemrég lezajlott MISZSZ Kongresszust az RMDSZ csúcsvezetése figyelemre sem méltatta. A magyar egyetem ügyében és a MÁÉRT kapcsán a Magyar Ifjúsági Tanácsot nem vonták be a munkálatokba. Mindez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az RMDSZ-vezetés a Magyar Ifjúsági Tanács frakcióját a Reform Tömörülés platform nyúlványának tekinti. /A Magyar Ifjúsági Tanács SZKT-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./

Dec. 6-án reggel hét órakor országszerte meghatározatlan időre szóló általános vasúti sztrájk kezdődött Romániában. A tiltakozó megmozdulás első két órájában Romániában teljesen leállt a vasúti közlekedés. A sztrájktörvény értelmében fenn kell tartani a járatok egyharmadát. A közlekedési minisztérium képviselői 20 százalékos béremelést és gyermekenként 500 ezer lejes karácsonyi támogatást ígértek a vasutasoknak. A szakszervezet ellenben a fizetések 70 százalékos emelését követeli, és azt szeretné, ha a vasút minden dolgozója 1,5 millió lej karácsonyi támogatást kapna. Traian Basescu közlekedési miniszter szerint ez elfogadhatatlan. /Papp Annamária: Országszerte megbénult a vasúti forgalom A flotta tönkretétele után most a vasút következik? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

"A kolozsvári Civitas Alapítvány felbontja azt a megbízási szerződést, amelyet a Magyar Televízió Rt-vel kötött egy médiatanulmány technikai lebonyolításáról - jelentette ki dec. 6-án Kolumbán Gábor, az alapítvány kuratóriumának elnöke, aki szerint a kuratórium a szerződés létezéséről és annak tartalmáról az aláírás után szerzett tudomást. "Mivel a Civitas alapítvány nonprofit és apolitikus szervezet, a szerződés körül kialakult helyzet ilyen mérvű átpolitizálása az alapítvány számára elfogadhatatlan." - szögezte le a közlemény. A Magyar Televízió Rt. szeptember 20-án kötött szerződést a Civitas Alapítvánnyal A Duna Televízió Rt. integrálásának lehetőségei a Magyar Televízió Rt.-be című tanulmány kidolgozására. /A Civitas szerződést bontott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma az erdélyi alkuratórium működését példásnak tekinti, annak munkáját 1993-ban történt létrehozása óta semmilyen bírálat, megjegyzés nem érte - hangsúlyozta Kelemen Hunor, az alkuratórium tagja, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZET) elnöke, miután a SZET ülésén jóváhagyták az erdélyi alkuratórium hét szaktestületének személyi összetételét, elfogadták a szaktestületek jövő évi stratégiáját. A magyarországi és az erdélyi magyar sajtóban jelentek meg olyan cikkek, amelyek szerint az Illyés Közalapítvány pénzeit, nem a megfelelő módon osztották el, nem volt átláthatóság. Ezt a budapesti kuratórium már cáfolta, Kelemen Hunor is visszautasította. /Hogy lehet valamit megszüntetni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1992-ben Erdélyben már kezdeményezték egy erdélyi felekezetközi egyetem létrehozását, erre az Illyés Közalapítvány akkor 2,5 millió forintot utalt ki, a pénznek azonban nyoma veszett. A Népszabadság kérdésére a legtöbben már nem emlékeznek pontosan, arról pedig, hogy erre a célra különböző pénzeket utalt volna az Illyés Közalapítvány, csak az említett lapból értesültek. A nyolc évvel ezelőtti egyetemalapításra kiutalt összegről egyedül Szőcs Géza tudott részletekkel szolgálni, aki nyolc évvel ezelőtt az RMDSZ főtitkári tisztségét töltötte be. Elmondta: a pénz megvan, az Illyés-alapítvány vezetőivel folytatott konzultáció után úgy döntött, hogy a felekezetközi egyetemre kiutalt összeget ingatlanvásárlásba fekteti. A Szabadság kérdésére Szőcs Géza nem volt hajlandó megnevezni, hogy melyik is az a kolozsvári ingatlan, amelybe a pénz befolyt, kinek a tulajdonában van jelen pillanatban, és mi lett azóta az épület sorsa. Szőcs mindaddig nem kíván az ügyben részletesebben állást foglalni, amíg az Illyés Közalapítvány nem nyilatkozik: valóban adósa-e a két és fél millióval, vagy sem. Szőcs Géza elmondta: tájékoztatta az Illyés Közalapítványt az egyetem számára kiszemelt ingatlan áráról, amely meghaladja a 2,5 millió forintot, a kiutalt összeg ezért csak az épülettel kapcsolatos felmérésekre, a restaurálási terv elvégzésére volt elegendő, amiről számlák készültek. - Szőcs Géza, aki tagja mind a Duna Tv, mind pedig a Civitas Alapítvány kuratóriumának, a Duna Tv integrálásáról-beolvasztásáról készített tanulmányról kifejtette: nincs szó a Duna tv-t megszüntetéséről, csupán arról: hogyan lehet a két, sőt három televízió potenciálját egyesíteni. A hétmilliós összeget nem tartja túlzottnak. /Székely Kriszta: Szőcs Géza: Mivel 1992-ben nem volt felekezeti konszenzus egyetemügyben, a kiutalt pénzt másra fordították. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Az 1996-1999. közötti átalakulások során mintegy ötven százalékkal csökkent a Kolozsvári Televízió adásideje. A nemzeti televízió vezetősége kilátásba helyezte a Kolozsvári Televízió kettes műsoron sugárzott magyar adásának felfüggesztését. A Kolozsvári Televízió vezetősége elzárkózott a hír kommentálásától, többek szerint azért, mert ehhez Bukarest engedélye szükséges. Megérkezett a stúdióba az az átirat, amely megszünteti a pénteki kettes műsoron sugárzott 30 perces kolozsvári magyar nyelvű műsort. Amennyiben ez érvénybe lép, az eddig heti 85 perces kolozsvári magyar nyelvű adás 55 percre zuhan vissza. A változtatást azzal magyarázták, hogy Bukarestben a 30 perces kolozsvári magyar műsort kevesen nézik. Ez az érvelés azonban megengedhetetlen, mert a Nemzeti Televízió közszolgálati jellegű. A világon mindenütt feljövőben van a vidéki média-intézmények csillaga. Romániában ez fordítva történik. /Szabó Csaba: Harc a megmaradásért Bukarest árnyékában Fél órával csökkentik a Kolozsvári Televízió magyar adását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

A múlt hét végén tartották Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola második végzős nemzedékének diplomakiosztó ünnepségét. Ez főiskola a magyar nyelvű műszaki informatikus képzés romániai meghonosítója. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke a diploma honosításáról tájékoztatott: a végzettek további vizsga nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak, és ezt a bukaresti automatizálási és számítástechnikai kar adja ki. Ebben az áll, hogy informatikus mérnök. A négyéves főiskolát almérnökként fogadják el. Nyolc különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a Gábor Dénes Főiskola által kiadott diplomát. 1998-ban 27, idén 40 végzősük volt. - A Gábor Dénes Főiskola összesen, Kassától Újvidékig, húszezer hallgatóval rendelkezik. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Csíkszeredában összesen 550 hallgatójuk van. - A tavaly végzettek 95%-a a szakmában helyezkedett el. Van olyan is, aki már különböző főiskolákon oktat. Jelenleg 95 végzős hallgatójuk van. A főiskolán idén a tananyagrendszer 30%-ban megújult, gyakorlatilag tehát három év alatt teljesen kicserélődik, ez az informatikában normális. /Ördög I. Béla: Magyar nyelvű informatikai távoktatás romániai elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

"Theodor Stolojan exkormányfő kijelentette, hogy az egyik legrosszabb, ami Romániát a gazdasági zülléshez vezette, a koalíciós algoritmus szerinti káderkiválasztás és a politikai megbízottak megjelenése a gazdaságban. A bársonyszékbe került pártmegbízottak nem tudják, mi a feladatuk, őket csak a jutalékok, osztalékok stb. felvétele érdekli, a gyors meggazdagodás. Nem idegen ez az RMDSZ-ben sem. "A mind zártabb körű magyar politikai elitnek a köztisztviselői, párthivatalnoki fizetésen kívül az RMDSZ igyekszik pluszpénzeket is kijárni. Így kerültek számosan a részben vagy teljesen állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaiba, részvényesi közgyűléseibe" magyar tisztségviselők, állapította meg Román Győző. Ezek a megbízottak időnként elmennek egy-egy gyűlésre, ahol a fennálló hatalom érdekei szerint kell szavazniuk - és ezért felvesznek milliós summákat. Ismert Borbély László államtitkár esete, aki a Bancorexet boldogította, vagy Seres Dénes és Vida Gyula honatyák, akik jó pénzért többszörös állami részvényfelügyelőkké váltak. Végül a felháborodás hatására lemondtak vagy lemondatták őket. Az állítólag Verestóy Attila szenátor gyámkodását élvező Birtalan József, aki előbb a nagyiparban bizonyította párthűségét, majd a tengerhajózáshoz ment államtitkárnak: újabb és újabb jól fizetett tisztségekbe helyezik, jelenleg a Román Kereskedelmi Bank igazgatótanácsának tagja. Birtalan József mindig oda szavaz, ahová kell. A legutóbbi kinevezéséről az RMDSZ honatyáinak többsége sem tudott. /Román Győző: Szövetségi polihisztorok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

"A ploiesti-i táblabíróság elutasította az első fokon 11 évi börtönbüntetésre ítélt két magyar kamionsofőr fellebbezési kérelmét. Debreczeni Ferencet és Ulicsnyi Ferencet csempészés, sikkasztás, lopás, valamint a vámtörvények megsértése miatt ítélték a súlyos büntetésre. A két sofőr másfél évvel ezelőtt a magyar-román határ borsi vámparkolójában hagyta azt a kamiont, amellyel nagy mennyiségű kávét szállítottak Romániába, s a kocsinak másnap már csak hűlt helyét találta. Az ügyben első fokon hat személyt ítéltek el. A két magyar állampolgár mellett egy magyar nemzetiségű román állampolgár szintén 11 évi börtönbüntetést kapott, a többi vádlottra ennél jóval enyhébb ítéletet szabtak ki. Szász Zita védőügyvéd elmondta: fellebbezést nyújt be a román Legfelsőbb Bíróságnál. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után tíz fellebbviteli tárgyalást is meghirdettek, majd elhalasztottak, mire az elutasító döntés megszületett. A szintén magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián jelenleg is egy romániai börtönben sínylődik, noha az évek óta zajló meghurcoltatás következtében elméje gyakorlatilag elborult. Román vámtisztek jogosulatlan intézkedésének állt ellen a petei határátkelőnél, emiatt ráfogták: okozója az egyik vámos napokkal később elszenvedett, maradandó károsodást okozó agyvérzésének, amelyet orvoskonzíliumi közreműködéssel hoztak összefüggésbe az incidenssel. A fiatalember nyilvánvalóan bűnbak, akitől az "áldozat" hozzátartozói csillagászati összegeket követelnek fájdalomdíjként. A kézdivásárhelyi magyarok ügye közismert. Az ún. Agache-per egyenes folytatása azon nacionalista indíttatású, kimondottan politikai hátterű megtorlásoknak, amelyeket az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, illetve Cseresnyés Pál és társai szenvedtek el az 1989-es Hargita megyei, illetve az 1990-es marosvásárhelyi események után. /Magyarellenes perek Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

Az RMDSZ támogatottsága - a legújabb közvélemény-kutatás szerint - városon négy, falun hat százalék, az értelmiség körében két százalék. Gazda József leszögezte: egyetlen román párt sem hirdette meg, hogy kiáll a nemzetiségi jogok mellett. Ezért marad továbbra is az RMDSZ vezetőiben a magabiztosság, az önhittség: a szavazók minket támogatnak! Markó Béla a Tőkés László által hangoztatott vádakat azzal utasította vissza, hogy a választók nem az ő vonalát támogatták a kongresszuson, s ismételten elmondta, hogy ők élvezik továbbra is az erdélyi magyarság bizalmát. Félő, hogy a magyar választók nem mennek el - vagy csak kis számban - szavazni. - Tőkés László szerint az RMDSZ kommunista jellegű szervezet. Sok jel mutat arra, hogy tényleg az. Többek között azért is, a bírálatnak mindig ellenséges szándékot tulajdonítanak. Az RMDSZ-nek tisztességtelen partnerei vannak a kormány-oldalon, akik következetesen megszegik ígéreteiket. Az RMDSZ vezetői feladták az autonómiatörekvéseket - pedig saját programjuk kötelezi rá őket -, félnek a megmérettetéstől, ezért szabotálják már több mint hat éve a belső választásokat. /Gazda József: Aggodalmak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

Néhány héttel ezelőtt nagy meghökkenést keltett, mikor Jean Claude Perisset bukaresti pápai nuncius Szatmárnémetiben kijelentette, Romániában nincs csángókérdés, az csak erdélyi és magyarországi értelmiségi körökben mesterségesen felnagyított ügy. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége levelet írt a nunciusnak, kérve, látogassa meg Moldvában őket. A Vatikán romániai küldötte dec. 6-án Bákóba látogatott, s a helyi római katolikus esperességre hívta találkozóra a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőit. A találkozón tizennyolc szervezeti tag jelent meg Pusztináról, Klézséről, Lészpedről, Forrófalváról Nagypatakról, Trunkból és Szabófalváról. A nuncius fogadta Csicsó Antalt, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét és Duma Andrást, a klézsei szervezet elnökét. Duma András úgy látta, hogy a nuncius közvetíteni akar a szervezet és a iasi-i püspökség között. Csicsó Antal hangsúlyozta, nagy eredmény volt, hogy a csángó szövetség képviselői találkozhattak az apostoli nunciussal. Perisset felajánlotta, közvetítő szerepet vállal a csángó-magyar szövetség és a iasi-i püspökség közti konfliktusban. /A pápai nuncius közvetíteni kíván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

"Khell Istvánról, a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnázium tanáráról és címzetes igazgatójáról írt könyvet Péter Attila: In memoriam KHELL ISTVÁN. 1889-1972 /Pandion Kiadó, Székelyudvarhely 1999/. Péter Attila elmondta, hogy nyolc évig tanára, négy évig kollégája volt Khell István iskolatörténész, irodalomtörténész, irodalmár. - Péter Attila nyugdíjas tanár az utóbbi néhány esztendőben négy könyvet is publikált, és mindegyik városáról, Székelyudvarhelyről szól, tanárairól, temetőiről, keresztjeiről, ipartörténetéről. /Oláh István: "Véletlen fölfedezés?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

Dec. 4-én tartották meg az Apáczai Csere János Líceumban Kolozsvár, valamint Kolozs megye magyar tagozatos iskolái részvételével az Aranka György Helyesírási Versenyt. Százzal több V-XII-es diák vett részt az idén a vetélkedőn, mint tavaly, összesen 223-an voltak. A nyertes diákok továbbjutnak a regionális döntőbe, majd Magyarországon részt vehetnek a nagyobbak februárban Gyulán, az Implom József Helyesírási Versenyen, a kisebbek májusban, Budapesten, a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen. /Szabó Csaba: Százzal több diák vett részt, mint tavaly Sikeres volt az Aranka György Helyesírási Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Csíkszeredában a Művészeti Népiskola ebben a tanévben 146 tanulót iskolázott be a Csíki medencéből. A nyár folyamán Balogh László, a Népi Alkotások Házának új igazgatója helyet kért ebben az épületben az általa vezetett intézménynek, majd később az egész emeletet igényelte. Ez vitát szült a két intézmény között. Kőrössy Orsolya, a Művészeti Népiskola igazgatója szerint ugyanis ők egyetlen berendezett szakteremről sem tudnak lemondani. /Hátsekné Kovács Kinga: Kultúrberki vitákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

"Nov. 27-én bensőséges ünnepséget tartottak Marosvásárhelyen, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, a VET kitüntette a Kinga szentté avatása alkalmából a nyáron Ószandecen felállított székely kapu faragóit és támogatóit. A meghitt ünnepséget beárnyékolta egy ismétlődő szabotázsakció. Patrubány Miklós, a VET elnöke ismertette a történteket: erre az ünnepségre plakátokat készíttettek. A "Ránk bízták" címet és "Székelykapu Árpád-házi Szent Kingának" alcímet viselő plakátok egyenként mintegy százezer lejbe kerültek. A kinyomtatott száz darab plakátot kiragasztották. A járókelők jelezték, hogy városszerte zajlik a Szent Kinga plakátok leragasztása. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Nagy Romulus előadást hirdető plakátot éppen a Szent Kinga plakátokra ragasztották. Ezeket eltávolították, azonban másnap, az ünnepség előtt, újra leragasztották a Szent Kinga plakátokat. A leragasztó plakátok és a tettes is ugyanaz volt. A történtek jól érzékeltetik, hogy a romániai magyar közéletet mennyire súlyosan terheli az ateista-kommunista örökség, a mai napig közéleti tisztséget betöltő volt kommunista pártfunkcionáriusok tettei, állapította meg Patrubány. /Okos Márton: Megfertőzött romániai magyar közélet? Szentek és kommunisták plakátharca Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./"

"A Magyarországon élő Mérő Béla vállalkozott rá, hogy Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban létrehozza a színházat. A színházalapítás sikerült, a Tomcsa Sándor Színház az első hivatásos színiévadot 1998. nov. 6-án a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabbal nyitották. Mérő kifejtette: nagyszerű szakembereket sikerült megnyerniük az ország minden tájáról, de az egykori Népszínház tagjairól sem feledkeztek meg. Jelenleg már tizenegy színészünk van és egy rendezőjük, Szabó K. István, aki most végez Marosvásárhelyen. Magyarországról két színháztól kaptak komoly támogatást, a Békés Megyei Jókai Színháztól és az egri Gárdonyi Géza Színháztól. - Vannak problémáik is, hiszen az irodalmi titkárt menesztették, a közönségszervezőknek fel kellett mondani, rossz munkát végeztek. Mérő Béla emlékeztetett: ő magyarországi, és "csak a fél életemet tudom itt élni." - A mentalitással van itt némi baj, jellemezte a viszonyokat, ha ő nincs itt, megbénul a munka. - Udvarhely olyan végvár, ahonnan nincs hová visszamenni. Ráadásul Mérőt feljelentették a magyar minisztériumban, hogy miért akar Udvarhelyen színházat vezetni? Azért, mert rajta kívül más nem vállalta. /Nagyálmos Ildikó: Csak a fél életemet tudom itt élni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

A Gyergyószentmiklóson működő Esély Alapítvány Finn Rolighed Andersen dán egyetemi tanár támogatásának köszönhetően létrehozta a Demokrácia Alapot a Gyergyói-medence középiskolás diákjai számára, melynek hat hónapos programja végén, 2000 júniusában 1 000 000 lejes pénzjutalommal díjazza azt a diákot, aki a legjobban teljesítette a pályázati kiírás feltételeit. A pályázónak jelen kell lennie a havi találkozókon, januárban minimum 10 óra önkéntes munkát kell végeznie egy választott civil szervezetnél. /Demokrácia-díj a fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Dec. 2-án Molnár Dénes erdélyi grafikusművész 63 munkájából nyílt kiállítás Erdélyi templomok címmel Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlatot az Erdély Művészetéért Alapítvány támogatta. /Erdélyi templomok - Molnár Dénes kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

"Dec. 7-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: A romániai rendszerváltozás kezdetének 10. évfordulóján kísérletet kell tenni arra, hogy az ellopott forradalmat visszaszerezzük, és az eltérített átalakulási folyamatokat a rendes mederbe tereljük. Tőkés László az egység helyreállításának és a magyar-román nemzeti megbékélés szükségességét hangoztatta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese az utóbbi napok Tőkés Lászlót érő sajtóbírálatai kapcsán kijelentette: "a püspök következetes szolgálatát nem lehet kétségbe vonni egyetlen pillanatig sem". /Temesvár üzenete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./"

Dec. 6-án megérkezett Sepsiszentgyörgy város vezetőinek a kormány határozata: a Lábasházat a Keleti Kárpátok Múzeumának adományozta. Ez a döntés a lakosság többségét mélyen sértette. A határozatot annak ellenére hozták, hogy a Lábasházra a megyei tanács és a városi tanács egyaránt tulajdonosként jelentette be igényét. /Flóra Gábor): Döbbenetet keltett kormánydöntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Dec. 7-én elfogadták a nyugdíjrendszert szabályozó törvényt. A nyugalmazási korhatár fokozatos növelésének első szakaszára 2001-ben kerül sor. 2001-ben a férfiak 62 évesen, a nők pedig 57 évesen vonulhatnak nyugdíjba. /Elfogadták a nyugdíjtörvényt 2001-ben a férfiak 62, a nők 57 évesen mehetnek nyugdíjba. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Dec. 7-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői küldöttsége érkezett Bukarestbe, hogy a 2000. évi román költségvetés makrogazdasági vetületeiről tárgyaljon az illetékesekkel. A pénzügyminisztérium egyelőre nem dolgozott ki költségvetés-tervezetet, mivel becslései sincsenek arról, hogy mennyi külföldi hitelt kaphat Románia jövőre. /IMF-küldöttség Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

"Közel kétéves tárgyalás, vita, véleményezés, elemzés előzte meg a Constantin Ticu Dumitrescu szenátor által javasolt törvénytervezet véglegesítését, amelynek eredményeként az eredeti szöveg jóval eltér a szenátor elképzelésétől. A "saját iratcsomó" (dosszié) hozzáférhetőségének, és a Szekuritáté politikai rendőrség szerepének leleplezési törvényét Emil Constantinescu államfő dec. 6-án írta alá. Nyilatkozatában kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amelyben elismerik, hogy az 1945. március 6-a utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és a Szekuritáté tulajdonképpen politikai rendőrségként tevékenykedett. Sokan bírálták a törvényt, az államelnök szerint még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter kifejtette: amint a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hatályba lép. A törvény azonban olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nem teszik lehetővé, hogy egyszerre alkalmazni lehessen előírásait. A dossziékhoz ugyanis a volt Szekuritáté irattárának tanulmányozó tanácsa révén lehet hozzájutni, a tanácsot egy bizottság vezeti, és ez kezeli majd a szóban forgó dossziékat is. Valószínűleg csak a tavaszi ülésszakon történik a bizottság kinevezése és megválasztása. Az előírások itt még a német törvénynél is engedékenyebbek, ugyanis nem csupán betekintést engednek, hanem az iratokat ki is kérhetik, és felfedhetik a besúgók kilétét. Amennyiben egy tisztségviselőről bebizonyosodik besúgói múltja, a bizottság felkéri, hogy mondjon le, ellenkező esetben felfedik korábbi tevékenységét. /Constantinescu: nincs szó bosszúállásról Az államelnök aláírta a Szekuritátét leleplező törvény közzétételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

Az SZKT legutóbbi ülésén Kerekes Károly képviselő javaslatára a 105/1999-es számú kormányrendelet hiányossága során előálló helyzetet is megvitatták. A képviselő hangsúlyozta, a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezte kormányrendelet nem teszi lehetővé a romániai magyarság számára is a történelmi igazságtételt, a kormány ezzel a gesztussal csak a romániai zsidóságnak szolgáltatott történelmi igazságtételt. A jogszabály az 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. közötti időszakban nemzetiségi okokból üldözött személyek kárpótlását írja elő, és nem vonatkozik az 1944. augusztus 23-át követően egészen 1945 márciusáig súlyos sérelmeket szenvedett romániai magyarságra is. Emlékeztetett: abban az időszakban értelmiségieket, diákokat internáltak a Targu-Jiu-i koncentrációs táborba, a román hatóságok Erdély-szerte hurcolták el a békés lakosság ezreit a földvári haláltáborba, és súlyos, véres megtorlásokra került sor. A képviselő szerint figyelembe véve, hogy a kormányrendelet kezdeményezője éppen a Kisebbségvédelmi Hivatal, nem kiterjeszteni a kárpótlást a romániai magyarságra is, több mint hiba, egyenesen bűn. Kerekes Károly felvetésére Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter válaszolt: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. március 6-ig. Az így megfogalmazott kormányrendelet azonban lehetőséget teremtett arra, hogy legalább Dél-Erdélyben üldözött magyarokat, illetve más nemzetiségűeket is kárpótlásban részesítsék. /Papp Annamária: Történelmi igazságszolgáltatást a romániai magyarságnak is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ nyilatkozatban erősítette meg, hogy igazságtalannak és diszkriminatívnak tartja a bukaresti táblabíróság által, az úgynevezett Agache-per fellebbviteli tárgyalásán hozott ítéletet. Ez az ítélet azt a korábbi szemléletet tükrözi, amely a Hargita és Kovászna megyékben 1989 decemberében lezajlott forradalmi eseményeket Románia más régióiban történt hasonló eseményektől eltérően kezeli a magyar résztvevők esetében. Azokat szolgálja, akiknek politikai érdeke az etnikai ellentétek szítása, a konfrontáció légkörének fenntartása, valamint 10 év eltelte után is az 1989 decemberi események teljes és valós feltárásának megakadályozása. Az RMDSZ támogatja a döntés ellen benyújtott fellebbezéseket. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

Az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi kerületeinek, valamint Marosvásárhely II. számú és V. számú körzeteinek választmányai véleménycserét folytattak a Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ nov. 26-i ülésén kialakult helyzetről, közös álláspontjukat nyilatkozatban tették közzé. A területi elnök /Kincses Előd/ jelentésének meghallgatása a küldöttgyűlés hatásköre. A TKT túllépte hatáskörét, amikor a területi elnök beszámolójának elfogadásáról szavazott. A területi szervezet alapszabályzatának elfogadása szintén a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Így a TKT döntése, a TET létszámának 30%-os felső plafonjára vonatkozóan szintén meghaladja hatáskörét, és mint ilyen szabályzatellenes. A tisztségviselők anyagi hozzájárulásáról a küldöttgyűlés döntött, ezzel szemben a TKT az alapszabályzatból a küldöttgyűlés határozatát törölte. A tanácskozáson megállapították, hogy a területi képviselők sorozatos szabálysértései a hitelesség garanciáját jelentő jogszerűséget veszélyeztetik, hogy a TKT 1999 februári megalakulása óta nem foglalkozott a megye magyarsága számára alapvető fontosságú kérdéssel (a felekezeti oktatás visszaállítása, önálló magyar iskola stb./ ezzel szemben a megyei szervezet vezetésének lejáratását kísérelte meg. Mindezek miatt kezdeményezik a rendkívüli küldöttgyűlés összehívását. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

"Az RMDSZ Marosludas kerületi szervezete nov. 19-én tartott kerületi önkormányzati konferenciáján Kincses Előd megyei elnök és a megye parlamenti képviselőinek jelenlétében megemlékezett az 1989-es temesvári népfelkelés 10. évfordulójáról. Dr. Kincses Előd egykori védőügyvéd méltatta Tőkés László és a temesvári református gyülekezet történelemformáló szerepét. A jelenlévők egyértelműen kinyilvánították, hogy történelmi önvizsgálat szükséges: milyen mértékű az erdélyi magyarok felelőssége sorsuk alakulásában az elmúlt tíz esztendő alatt? "Mi bátorítja ellenségeinket az időről időre megújuló támadásokra", ami már nemcsak a romániai magyarság, hanem az összmagyarság, sőt a magyar állam ellen is irányul? A magyar nyelv nyilvános használata még vád lehet, amikor a román kormány tagjai között vannak magyar tisztségviselők? A konferencián ezeket a kérdéseket feltéve fordultak nyilatkozatukkal Tőkés Lászlóhoz. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./"

A csíkszeredai székhelyű Keresztény Segítség Alapítvány idén is pénzbeli segítséget nyújt a Csíkban született egyetemisták részére. Bíró Albin alpolgármester, az alapítvány vezetője kifejtette, hogy jó képességű gyerekek továbbtanulásást segítik. Az alapítvány tavaly és idén is egyszeri segélyt tudott nyújtani, a Határon Túli Magyarok Hivatalának tartalékalapjából kaptak - pályázat útján - tavaly és idén is 350 000 forintot. Az összeget 60 diák között osztották szét. /Támogatás egyetemistáknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./