Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1998. november 12.
Peter Sztojanov bolgár államfő nov. 10-én Romániába látogatott, nov. 11-én közös sajtóértekezletet tartott Emil Constantinescu elnökkel, ahol beszámolt tárgyalásairól. Románia és Bulgária korrektnek tartja az Európai Bizottság országértékeléseit, de úgy látja, hogy korai lenne megkülönböztetéseket tenni az Európai Unióba jelentkezett államok között. A két államfő megállapította, hogy a jugoszláviai válság leginkább Romániát és Bulgáriát érintette. /Román-bolgár államfői találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
1998. november 12.
"Nov. 12-én több tiltakozó tüntetést és sztrájkot szerveztek Bukarestben a szakszervezeti szövetségek. A gépkocsivezetők autóbuszokkal és teherautókkal elállták a forgalmas utakat, így megbénították a közlekedést. A közlekedési szabálysértések miatt kiróható bírságok emelése és az útadók ellen tiltakoztak. A vasmunkások a veszteséges vállalatok bezárásának terve ellen tiltakoztak. Közben folytatódott az egyetemisták sztrájkja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13., Ismét megtelt az "Egyetem tér" Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"
1998. november 12.
Az elmúlt három esztendőben több mint kétezerrel csökkent a tanulólétszám Háromszék megyében, ez száz osztály megjelenését jelenti. Az óvodai és technikumi oktatást kivéve minden szinten évről évre kevesebb a tanuló. Az elmúlt évhez képest 1000 I-IV. osztályos és 600 középiskolással van kevesebb. A diáklétszám csökkenése két-három év múlva megáll, mivel az óvodákban emelkedik a létszám. /Csökkenő tanulólétszám. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
1998. november 12.
Kolozsváron a tanács utcanévadásért felelős bizottsága legutóbbi ülésén újabb 24 utca nevének megváltoztatásáról tárgyalt, köztük volt két magyar utca neve is: a Bem és a Gaál Gábor utcáké. Dr. Gaál György, a bizottság tagja tiltakozott a Bem utca átkeresztelése ellen, Camil Muresan történész csatlakozott hozzá. A bizottság szerint a marxista Gaál Gáborról nem lehet utcát elnevezni. Végül elfogadták dr. Gaál György javaslatát, hogy helyette egy másik magyar személyiségről nevezzék el az utcát, hamarosan összeállít egy névsort. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
1998. november 12.
Leváltották Sabin Ghermant, a Román Televízió kolozsvári stúdiójának osztályvezetőjét. Magyarázatot nem kapott, nyilatkozta, de valószínűleg a leváltásban közrejátszott nagy vihart kavart Elegem van Romániából című írása. Csép Sándor, a magyar adás kolozsvári szerkesztőségének vezetője elmondta, hogy nem a kolozsvári igazgatóság döntött a leváltásban, hanem a tévé vezérigazgatója, Ioan Muslea. /Veszélyes szólásszabadság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
1998. november 13.
Nov. 12-én felújította munkáját Bukarestben a román-ukrán vegyes bizottság, erre azért volt szükség, mert nem készült el a bizottság működési szabályzata sem. A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról az 1997 júniusában aláírt román-ukrán alapszerződés rendelkezett. A határon túli románok államtitkárságának képviselője elmondta, hogy Ukrajnában igyekeznek a románok nemzeti tudatát rombolni azzal, hogy lebeszélik a román szülőket arról, hogy román iskolába adják gyermeküket. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
1998. november 13.
Nincs olyan lista, amely a bezárásra ítélt veszteséges vállalatokról készült volna, közölte Radu Vasile miniszterelnök. Előzőleg a Nemzetközi Valutalap képviselőinek átfogó reformtervről beszélt, melynek része a veszteséges vállalatok megszüntetése. Néhány héttel ezelőtt pedig a kormányfő Washingtonban közölte a nemzetközi pénzintézet képviselőivel, hogy minden veszteséges vállalatot bezárat. /Vasile áthárítja a felelősséget. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
1998. november 13.
"Bársony András, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, az Európa Tanács politikai bizottságának elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: megalapozatlannak tartja a Mediafax hírügynökség által közölt azon nyilatkozatot, amelyben kijelentette volna, hogy a romániai magyar nemzeti közösség számára jelenleg nem létfontosságú az önálló állami magyar egyetem kiharcolása, valamint azt a neki tulajdonított állítást, hogy a kisebbségek minden felsőoktatási intézményben tanulhatnak, függetlenül attól, hogy ez multikulturális-e vagy sem, csak az a fontos, hogy biztosítassék az anyanyelvű oktatáshoz-tanuláshoz való jog. Bársony András szerint az újságíró nem az általa fenntartott álláspontot ismertette a tudósításban. Bársony András pontosított: "Szerintem egy olyan egyetem - mint a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem -, amely találkozik az RMDSZ által is elfogadható kompromisszum szándékával, megoldást jelent a mai romániai körülmények között. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy két jog és két etika találkozik ennek a kérdésnek az értékelésekor. Az egyik a kisebbség elidegeníthetetlen joga az anyanyelven való tanuláshoz, a másik az adott ország hivatalos nyelvének opcionális felvétele egy tanintézetben. Nem minősítem a multikulturális jelzőt, mert számomra egy ilyen jelző tartalmatlan, és akkor használják, amikor ki akarnak bújni egy probléma tényleges értékelése alól. Meggyőződésem azonban, hogy ebben a kérdésben olyan megoldás képzelhető el, amely egyrészt kielégíti a kisebbség, jelen esetben az RMDSZ által képviselt álláspontot, másrészt pedig egyfajta kompromisszum a kisebbség és a többség között. Számomra nem az a kérdés, hogy az önálló magyar egyetem szükséges-e vagy sem, hanem hogy olyan megoldás szülessék, amelyet mind a magyar, mind a román közösség és az ezeket megjelenítő politikai erők kompromisszumként el tudnak fogadni" - mondotta Bársony András. /Magyarországi képviselő a magyar egyetemről. Bársony András (MSZP) kompromisszumos megoldást javasol. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"
1998. november 13.
Kovásznán augusztusban kezdték meg a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ építését. A tervrajzot Makovecz Imre irányításával Csernyus Lőrinc magyarországi építőművész készítette. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője, Gazda József által kezdeményezett létesítményben helyezik majd el a nagy tudós emlékét őrző tárgyakat, az itteni könyvtár összegyűjti a róla szóló munkákat, ide kerülnek a róla készült szobrok, grafikák és itt fogják tartani a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezvényeit: szimpóziumokat, tudományos ülésszakokat, kulturális műsorokat. /Épül a Kőrösi Csoma Sándor-központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
1998. november 13.
Nov. 5-7-e között Budapesten tartották az Erdélyi és Pest Megyei Orvosok V. Kongresszusát. Dr. Horváth Szabolcs főorvos fölvázolta az előzményeket. A rendszerváltás után Patrubány Miklós, Török István és ő volt a kezdeményező. Maroknyi elszánt magyarországi orvos végiglátogatta Erdély nagy kórházait, keresték a kapcsolatteremtés lehetőségeit és a segítségnyújtás módozatait. A Magyarok Világszövetség, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága és Pest megye támogatása tette lehetővé a rendszeres találkozást, az együttgondolkodást a nemzet egészségügyi sorskérdéseiről. A mostani kongresszus fővédnöke Orbán Viktor miniszterelnök volt, a védnökök között a SOTE rektora és Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke is szerepelt. A tanácskozást támogatta a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége és több megyei önkormányzati vezető. Ezen a mostani kongresszuson 127 előadás hangzott el. Az Erdélyi és Pest Megyei Orvosok V. Tudományos Tanácskozása nyilatkozatot adott ki. Ebben megállapították, hogy a magyarságot sújtó népbetegségek határon innen és túl sok hasonlóságot mutatnak. A nemzet jövője szempontjából a legtragikusabb tény a magyarság fogyása. A legsürgősebb tennivaló a családok megerősítése és az élveszületések számarányának növelése. /Napi Magyarország, nov. 13./
1998. november 14.
"Nov. 13-án Zilahon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén az újonnan választott tisztségviselők esküt tettek. Előzőleg több magyar intézmény postaládájába Tőkés-ellenes cédulákat dobtak be. Az ünnepi istentiszteletet követő egyházkerületi közgyűlés célja a tisztújítás, az új igazgatótanács megválasztása volt. Az ünnepélyes püspökbeavató istentiszteletet előtt Tőkés László nyilatkozott a Szabadságnak: "Nem örömünnep számomra ez a nap, hanem inkább a viszonylagos megnyugvásé. A tiszai árvízhez hasonlatosan kavarodtak fel az utóbbi hetekben az egyházkerületünkben, a magyarságunk körében élő ellentétek, de ma egy fegyelmezett gyűlés keretében mindezeket az indulatokat sikerült mederbe terelni. Sokan azt hiszik, püspöknek lenni csak dicsőséget jelent: ez nem így van. Ez a funkció egy nagy terhet, keresztet is jelent. Én sokszor állok azon a ponton, hogy visszavonuljak, de a felém áradó bizalom miatt végső soron nincs jogom megtenni ezt." A zsúfolásig megtelt templomban az újraválasztott püspök nagyszabású beszédet tartott, melynek alapgondolata a hamis prófécia és a báránybőrbe bújt és bújtatott farkasok kérdésköre volt. Szavainak különleges súlya volt itt, ebben a református templomban. A beszédet egy mondatban talán így lehetne summázni: szövetség a jövendőért. Virág Károlynak kellett felolvasnia a választásról szóló jelentést, ezt először megtagadta, majd a szünet után mégis felolvasta. A közgyűlés ezt elfogadta, tehát a püspökválasztás eredménye végleges. Gavrucza Tibor lelkész megbékélésre szólított fel. A közgyűlés megszavazta, hogy indítsanak segélyprogramot a máramarosi és kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a magyar kormány nevében üdvözölte a közgyűlést, a püspököt és bejelentette, hogy létrehozzák az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság oktatásügyének támogatására. - Egy-egy mondat a laudációkból: Molnár Kálmán esperes: "A szavazatok mögött ott van Isten akarata". Forró László zilahi lelkipásztor: "A szinte csodamód megmaradott egységért köszönet mindenkinek". Németh Zsolt: "a magyar állam az erdélyiek szülőföldön való maradásáért minden eszközzel harcolni fog". /Kerekes Edit, Szabó Csaba: Beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14., Itt az alkalom az ébredésre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./"
1998. november 14.
Nov. 13-án Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. 1993-ban az RMDSZ brassói kongresszusa úgy döntött, hogy a szövetségnek a két kongresszus közötti legmagasabb döntéshozó fórumát, a Szövetségi Képviselők Tanácsát belső választások során válasszák meg. A belső választások kérdésének szabályozását az SZKT hosszú viták után 1996 máciusában fogadta el. A szabályzat a képviselők számát 127-ben állapítja meg, amelynek kétharmadát a területi szervezetek, egyharmadát pedig a pártok és platformok jelölésével választják meg. A választásokon részt vehetnek az RMDSZ-tagok, a szabályzat azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a választási jogokkal élni akarók közvetlenül szavazatuk leadása előtt is felvétethessenek a választói névjegyzékre. A belső választás közvetlen, állóurnás, és helyzettől függően több napot is tarthat. Az 1997-es dévai SZKT-n az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) javasolta a belső választások kiírását, ezt azonban a Szövetségi Képviselők Tanácsa nem tartotta időszerűnek és elvetette. Takács Csaba ügyvezető elnök összehívta a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát, amelyre hivatalosak voltak a pártok és platformok vezetői is. A fő napirendi pont a belső választások voltak. Az ÜE a decemberi SZKT-ra javasolni fogja a belső választások kiírását. /Belső választásokra készül az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
1998. november 14.
A Bihari Naplóban Tőkés László mellékelte a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyi elszámolási hiányosságairól szóló 1992. dec. 3-án készült jelentést. A jelentés szerint az alapítvány ügyintézését Ábrahám Dezső végezte, azonban a naplófőkönyvbe nem jegyzete be a pénzmozgást, pénztárkönyvet nem vezetett, bevételi és kiadási pénztárbizonylatot nem állított ki, adóbevallási kötelezettségének nem tett eleget. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./
1998. november 14.
Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Szabadság kérésére elmondta: megbotránkozással vette tudomásul az újságok hasábjain nyilvánossá tett egyházi ügyeket. Ezért körlevélben figyelmezteti a lelkipásztorokat, hogy az egyházi ügyeket ne vigyék a nyilvánosság elé. /Papp Annamária. Nyilvánosság nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
1998. november 14.
"Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke írásában Balogh Béla lelkipásztor vádaskodó megállapításaival kapcsolatban leszögezte: "Október 31-én, a Farkas utcai templomban, Luther Márton reformátorra való utalással közzétett böjti felhívásával kapcsolatban két dolgot állapíthatunk meg: Balogh Béla személye úgy viszonylik a Luther Mártonéhoz, mint az Antikrisztusé a Krisztuséhoz. Nevezett lelkipásztor egyházkerületünk és püspöke vonatkozásában hirdetett "böjtje" sokkal inkább nevezhető fekete mágiának, vagy legalábbis református szektás elhajlásra vall. Balogh tiszteletes heroista, "újreformátori" kirobbanásának hitelét már indulásból nagymértékben megkérdőjelezi az a körülmény, hogy történetesen annak a Balogh Barnabás királyhágómelléki lelkipásztornak a testvérbátyja, aki a Tőkés László elleni királyhágómelléki buktatási kísérletnek egyik szellemi vezetője, s aki testvérével egy időben, Nagyváradon szintén "böjtöt" kezdeményezett. Máskülönben Balogh Béla kezdettől fogva kiveszi részét abból az eszközökben nem válogató, ellenséges CE-szövetségi hadjáratból, melynek szintén feltett szándéka tisztségemből való eltávolításom." Tőkés László a továbbiakban megállapította: "Rendkívül furcsa, hogy egyházkerületünket és annak püspökét az a Balogh Béla támadja a leghevesebben, aki az Erdélyi Egyházkerület püspöki templomának a parókus lelkésze. Megjegyzésre méltó, hogy kolozsvári testvér egyházkerületünk mind ez ideig nem foglalt állást ebben az egész egyházunk egységét, a két egyházkerület jó viszonyát romboló ügyben." "Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály" - tartja a Példabeszédek könyve (26, 20). Jelen esetben a kérdés csak az: Honnan a "fa", mellyel Balogh Béla a viszály tüzét táplálja? Kik állnak a háta mögött? Vannak-e megbízói, akik magyarral veretik a magyart, s belső viszály gerjesztésével kívánnak egyházunkban meghasonlást támasztani, és velünk leszámolni?" - írja Tőkés László. Balogh Barnabás, Csernák Béla, Borzási Gyula és Kállay László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljáróinak Alternatív tájékoztatás című írásával kapcsolatban, Tőkés László leszögezte: "Akárhogy is nézem, mégha a kisebb-nagyobb nézeteltéréseket is figyelembe veszem, főmunkatársaim ellenségességbe átcsapó bizalmatlanságára nem szolgáltam rá. Még kevésbé befeketítő iratukba foglalt vádjaikra, minősítéseikre és rágalmaikra. Közös fellépésükre egyházi helyzetünkön belül és egymáshoz fűződő viszonyainkban nem találok elégséges és racionális magyarázatot. Magatartásuk motivációjának forrását nem találom, és mibenlétét nem értem, hátterét éppen azért tisztátalannak és talányosnak tartom." Tőkés László püspök a továbbiakban az írás szövegét elemezve - felsorolva a személyét ért vádakat - megállapította: "a gyalázkodó iratot" "igaztalan kifejezések" minősítik. "A vádak ellenőrizhetetlen és bizonyítatlan halmozása, a féktelen indulatossággal áradó mondatok kilátástalanná teszik a védekezést - folytatja. - Azzal a tipikus, az igazságszolgáltatás számára is elfogadhatatlan módszerrel találjuk szemben magunkat, amikor is nem a vádoló bizonyítja állításainak igazát, hanem a vádlottat kényszerítik arra, hogy ártatlanságát igazolja." "Az Alternatív Tájékoztatás egyetlen bizonyítékkal sem támasztja alá durván becsületsértő vádaskodását. Az indulatoktól elhomályosult látású elvtelen támadóknak szinte valamennyi állítása éppen ilyen alaptalan" "Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért - számukra vereséggel felérő - választási eredményekbe." "A sort folytathatnám. Sőt, minden okom megvolna arra, hogy én hozzam nyilvánosságra a megromlott munkatársi bizalom egyházkerületi műhelytitkait, hogy megalapozott viszontvádjaimat a közvélemény elé tárjam. Nem teszem. Nem akarok megsemmisítő indulatú és igaztalanul vádaskodó egykori munkatársaim szintjére leszállni. Nem akarom a világ előtt ?feljelenteni? őket, amiképpen ők tették velem. Nem vagdalkozni, hanem gondolkozni kell" - fejezte be írását Tőkés László. /Tőkés László: Válasz a vádaskodásokra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ "
1998. november 14-15.
"A romániai magyar történelmi egyházak püspökei nov. 12-én megbeszélést folytattak a Bethlen Kata Diakóniai Központban Kolozsváron. A találkozón jelen volt Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. A több órán át, zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen elsősorban a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az egyházi oktatási intézmények létesítését szavatoló szakaszáról tanácskoztak, amelynek értelmében a felekezetek csak a magánoktatás szférájában működtethetnek tanügyi intézményeket. Mint ismeretes, a képviselőház plénuma múlt héten ennek a cikkelynek az oktatási szakbizottság által elfogadott változatát szavazta meg. A magyar történelmi egyházak közös nyilatkozatot fogadtak el, ebben szorgalmazták az oktatási törvény módosítását, hogy tegye lehetővé az állami felekezeti oktatást, kizárva minden megkülönböztetést. A nyilatkozatot eljuttatják a nemzetközi szervezetek képviselőihez is. /Egyházak felhívása. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14-15., Egyházi tiltakozás az oktatás korlátozása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Tőkés László püspök kijelentette, hogy "részjogokkal mit sem érünk. Mindaddig, amíg az országban élő adófizető polgárok vagyunk, elvárjuk, hogy az állam kellőképpen segítse az egyházak iskolaalapító szándékait." /Mindent vissza! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./"
1998. november 14-15.
"Az Esperesek Kollégiuma "megütközéssel tekint Balogh Béla kolozsvári lelkipásztor Egyházkerületünkkel kapcsolatos illetéktelen megnyilatkozásaira" és a Tőkés László püspök elleni vádaskodásaira, ezek ugyanis nem méltók egy felszentelt lelkipásztorhoz, durva beavatkozást jelentenek az egyházkerület belső ügyeibe. Az Esperesek Kollégiuma hivatalos megkereséssel fordul az Erdélyi Református Egyházkerülethez, kérve, hogy intézkedjenek Balogh Béla megnyilvánulásaival kapcsolatban. Előzőleg ugyanezt kérte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa. /Határozati állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14-15./"
1998. november 14-15.
II. János Pál pápa Jean-Claude Perisset-t nevezte ki pápai nunciusnak Romániában. Perisset 1939-ben született Svájcban. Az új nuncius az 1995 januárjában kinevezett Janus Bolonek érseket váltja fel, akik egészségügyi okokra hivatkozva már régebben bejelentette lemondását. - II. János Pál a jövő évre tervezi, hogy Romániába látogat. /Új pápai nuncius Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./
1998. november 14-15.
II. János Pál pápa Jean-Claude Perisset-t nevezte ki pápai nunciusnak Romániában. Az új nuncius dec. 3-án érkezik új állomáshelyére, Bukarestbe. /Az új pápai nunciusra várva. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Perisset 1939-ben született Svájcban. Az új nuncius az 1995 januárjában kinevezett Janus Bolonek érseket váltja fel, akik egészségügyi okokra hivatkozva már régebben bejelentette lemondását. /Új pápai nuncius Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./
1998. november 16.
Nov. 14-én Sepsiszentgyörgy központi parkjában felavatták gróf Mikó Imre bronzszobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Az ünnepségen Egyed Ákos történész Mikó Imre elévülhetetlen érdemeiről beszélt, Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet a mai Mikók közösségépítő munkájához kívánt sok sikert. Az ünnepség második részében a városban levő Székely Mikó Kollégium dísztermében felavatták Mikó Imre arcképét, melyet Barabás Miklós festménye alapján Kiss Béla tanár készített. /Gróf Mikó Imre figyelő tekintete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1998. november 16.
"Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum új elnöke szerint a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozása nem tartozik a német közösség halaszthatatlan feladatai közé. Véleménye szerint a romániai németeknek az anyanyelvű oktatásra vonatkozó igényeit kielégítik a jelenlegi felsőoktatási intézmények biztosította keretek. "Amennyiben konzultációkra kerül sor a kormány és a német közösség képviselői közt, előfordulhat, hogy olyan kollégiumok létrehozását fogjuk kérni, ahol óvónőket, tanítókat képeznek" - mondotta Wittstock. Hangsúlyozta: a román nyelvet nem szabad kizárni semmiféle multikulturális felsőoktatási intézményből /Nem jelent prioritást a Petőfi-Schiller egyetem a romániai németek számára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"
1998. november 16.
Nov. 15-én Egzisztenciateremtés-98 címmel szervezett vállalkozói fórumot a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége. A félszáz részvevő több olyan érdekes előadást hallgathatott meg, amelyek a gazdasági válság mélypontján levő Romániában különösen megszívlelendő adatokkal szolgáltak minden kisvállalkozó számára, akik tenni akarnak valamit a kilábalásért. Kerekes Gábor, a kolozsvári Tipoholding Rt. igazgatója A teremtés ellentmondásai a romániai valóságban címmel a romániai gazdasági haladás buktatóiról beszélt, kifejtve: a kisvállalkozóknak, a multinacionális cégekkel szembeni egyre erősödő versenyben az előnyei a helyismeret, a személyi kapcsolatok, a piac helyes ismerete. A román mezőgazdaság helyzete Kelet-Közép- Európában - erről dr. Vincze Mária, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora tartott előadást. Manapság Románia sokban függ a mezőgazdaságtól (aktív lakosságának 40%-a dolgozik itt), az agrárkülkereskedelem sok éve deficites, és importvámokkal nem orvosolható ez az ágazat. A megoldás: versenyképessé kell válni. A hazai kisvállalkozónak már nem elegendő a helyi piacot ismerni, hanem távolabbra kell figyelnie - az európai piac alakulására. /Ördögh I. Béla: Vállalkozói Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
1998. november 16.
"Molnár Gusztáv "Birodalmak és pszeudo-birodalmak..." címmel közölt a bukaresti román 22 hetilapban tanulmányt, melyben H.-R. Patapievici nemrégi, "Birodalmi kisebbségek" című cikkére válaszolt, kétségbevonva Patapievici fő következtetését. Molnár Gusztáv írásának egyik figyelemreméltó gondolata az, hogy a román nemzetállam valódi ellensége nem a magyar közösség, hanem a túlságosan Bukarest-centrikus román politikai berendezkedés. Szerinte a román baloldal esetleges újabb hatalomrajutása és annak erőltetetten újraközpontosító ténykedése egy valódi regionális politikai mozgalmat indíthat el Erdélyben. Úgy látszik, a szerkesztőség nem merte egyedül útjára engedni Molnár cikkét, ezért felkérte Dinu C. Giurescu történészt, elemezze a tanulmányt. Giurescu különféle adattal próbálja azt bizonyítani, hogy 1918-40 között Románia nem asszimilálta tudatosan a kisebbségeket. Érdekes az a megállapítás, hogy az 1923-as Alkotmány "egységes és oszthatatlan nemzetállamra" vonatkozó megfogalmazása azért helyes, mert "a románok az összlakosság 71,9 %-át képezték" és "a román nemzet abszolút többsége az állam határain belül élt". Az is érdekes, hogy a román történész írása terjedelemre pontosan kétszer akkora, mint Molnár cikke. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 16. 212. sz./"
1998. november 16.
"1996 karácsonyán fényképezőgépek villogtak, amikor Cseresznyés Pál kilépett a marosvásárhelyi börtön kapuján. Sokan felajánlották a segítségüket, azután lassan mindenki eltűnt. Hónapok óta a most vele interjút készítő az egyetlen ember, aki érdeklődik a sorsa felől. Senkit sem érdekel, hogy kevés a betegnyugdíja. A szeme alatti sebet egy szegedi szemorvos sem tudta eltüntetni. - Mihaila Cofariu a magyarok "megleckéztetésére" jött Marosvásárhelyre. Bűn, ha valaki saját népét védelmezi? - kérdezte Cseresznyés Pál. Szabadlábra került ugyan, de Mihaila Cofariunak fizetnie kell az életjáradékot. Cseresznyés Pál 1941-ben született Vármezőn. Munkavállalásnál csak előjön: börtönviselt. A románok szemében pedig ő a legnagyobb ellenség. - Cseresznyés Pál keserűen állapította meg, hogy ma nem mennének el az emberek tüntetni, "Ilyen erkölcsi erózió ritkán zajlik le egy népcsoport életében..." /Tófalvi Zselyke: A szabadság börtöne. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azzal vádolták, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Az akkori események miatt 1992. márciusáig 43 személyt ítéltek el, kizárólag magyarokat és cigányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. márc. 17./ Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék 1992. júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./ "
1998. november 16.
Nov. 13-án kezdődött a X. Sepsiszentgyörgyi Népzene- és Néptánc-találkozó, az első napon a Magyar Állami Népi Együttes vendégszerepelt. A következő nap néptánc-tanítással telt el. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1998. november 16.
Bakos István körlevélben búcsúzott négy év után a Magyarok Világszövetsége főtitkári tisztségéből, miután az MVSZ elnökségi ülésén főtitkárrá választották dr. Chikán Gábor vegyészmérnököt. A főtitkári pályázatra 41 pályázat érkezett, köztük az övé is. Az MVSZ öttagú elnöki kollégiuma végül kiválasztotta a meghallgatandó öt-hat jelöltet. Az elnöki kollégium négy tagja, Csoóri Sándor, Patrubány Miklós, Dobos László és Kurucz Gyula nem vette fel Bakos Istvánt a listára, míg a nyugati régió alelnöke, Papp László és a hivatali érdekképviselők listáján első helyen szerepelt. Bakos István körlevelében beszámolt arról, hogy négy évi főtitkári munkájáért egy köszönő szót sem kapott az elnökségtől. Négy év során számos javaslatot tett a problémák megoldására. Az utóbbi években az áldatlan hatalmi harcok ütközőpontja lett az MVSZ-ben. Bakos visszapillantásában említette az általa alapított Magyar Figyelőt és más kiadványokat, ő kezdeményezte a kihelyezett elnökségi üléseket, amelyeket Nagyváradon, Ungváron, Szabadkán, Bécsben, Csíksomlyón, Dunaszerdahelyen, legutóbb Eszéken tartottak. Az MVSZ-ben megmaradtak a kicsinyes viták. /Bakos István: Elköszönő levél, nov. 16./
1998. november 17.
Ioan Gavra, az RNEP parlamenti frakcióvezetője kijelentette, az ellenzéki pártok között megállapodás értelmében az ellenzéki pártok parlamenti sztrájkot hirdetnek meg, amennyiben az alsóház jóváhagyja a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányhatározatot, amely lehetővé teszi a magyar egyetem létrehozását. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./
1998. november 17.
"Gheorghe Funar hivatalosan is belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP) - adják hírül a mai lapok. A kolozsvári polgármester, miután kizárták a Román Nemzeti Egységpártból, sikertelenül próbált meg új pártot bejegyeztetni, és ezután elszánta magát, hogy elfogadja a neki fölajánlott főtitkári tisztséget. Tegnap sajtótájékoztató keretén belül vette át az NRP zászlóját és a funkciójának dukáló pecsétet; a Monitorul de Cluj idézi Corneliu Vadim Tudor fogadó-szólamát: "Isten hozott testvér, egy ezredéve várunk". Az NRP elnöke megígérte, hogy a Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választások jelölőlistáin, az Adevarul pedig jegyzi a még nagylelkűbb ígéretet is: "Ha a Jóisten úgy dönt, hogy én leszek Románia elnöke, Gheorghe Funar Románia miniszterelnöke lesz". Vadim Tudor szerint, írja a lap, birtokában van egy felmérés, melynek eredményei azt mutatják, hogy ha jövő tavasszal lennének választások, az NRP 21%-t szerezne (az RMDSZ 6%-t). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 17. 213. sz./"
1998. november 17.
"Nov. 17-én befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája, minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt a döntés. A nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyó állami főiskolai oktatásról szóló cikkely megrövidült. Elvetették az első bekezdését, tehát a szenátusi változatot is és a képviselőházi szakbizottság szövegét is. Mint ismeretes, a szenátusi változat már nem tette lehetővé önálló karok és főiskolák, egyetemek létesítését a kisebbségek számára - pontosabban a kisebbségek nyelvén folyó állami oktatás keretében. Megállt a kollégiumoknál. A képviselőházi szakbizottság szövegében már a kollégiumok sem szerepeltek, a kisebbségi diák számára csak csoportok és szakok működhetnek anyanyelvén De mi az, ami megmaradt ezek után? - tette fel a kérdést az újságíró. A cikkelyhez hozzábiggyesztett (2.) bekezdés, miszerint "Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát, hogy a törvénynek megfelelően saját magánfőiskolai intézeteket létesítsen." Ez sem semmi... - Nov. 17-én a parlamentben megismételték az egy héttel ezelőtti szavazást - és most már minősítetté vált az első bekezdés elutasítása. Ezután sorra vették a szakbizottság által elvetett javaslatokat. Kezdték a Iuliu Furoéval, aki kizárólag román nyelvű főiskolai oktatást kért. Elvetették. Aztán Asztalos Ferenc ismertette Varga Attila szabályosan benyújtott - és képviselőházi szakbizottsági szinten elvetett javaslatát, amely a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveg visszaállítását szorgalmazza, amely biztosítja a romániai nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön működő önálló állami egyetem létesítését is. Indoklása közismert: a romániai magyarság ezt kívánja - 500 000 aláírás bizonyítja ezt a kívánságot; az 1989-es hatalomváltás utáni helyzet lehetővé teszi ezt: benne van a kormányprogramban a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatással szembeni korlátozások megszüntetése, a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás keretének bővítése - a teljes vertikum megvalósulásáig; mert a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények és megállapodások szerint való ez. Mindez süket fülekre találtak a román képviselőházban. Most viszont nem a xenofóbiát nyíltan hirdető, zászlójukon hordó nemzeti-kommunista utódpártok: a PRM, PUNR, PDSR vagy a Melescanu-féle "független" politikai csoportosulás volt süket ezen érvek hallatán, ők ugyanis ott sem voltak a teremben. A teremben csak a kormánykoalícióbeli partnerek voltak: a parasztpárt, a liberális párt, a demokraták stb. És ők egyhangúlag és egyöntetűen elvetették a magyar javaslatot. Ez elgondolkoztató és - nyílt színvallás. A két ház közötti egyeztető bizottság hozhat ezután úgynevezett "közös szöveg"-et, amit aztán megszavaz vagy elvet majd a két ház. /Zsehránszky István: Ez sem semmi... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ Az RMDSZ képviselőházi frakciójának döntése hibának bizonyult, hogy az addig frakció alelnöki tisztséget betöltő Asztalos Ferencet éppen erre az időszakra nem választották újra. A román lélek alapjában tekintélytisztelő, ezért Asztalos többre jutott volna a bizottságban. Feltűnő volt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem szólt hozzá a vitához. Úgy tűnt, hogy az RMDSZ frakció vezetősége magára hagyta Asztalos Ferenc és Garda Dezső küzdelmében. Megszólalhattak volna a nagy tekintélynek örvendő képviselők, mint Kovács Csaba, Birtalan Ákos, Vida Gyula és mások. Nem érezte kötelességének részt venni a vitán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bolyai Társaság, de távol volt Kötő József államtitkár is. A magyar püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán, így Jakubiny György érsek és Csiha Kálmán püspök, akik kötelességüknek tartották a részvételt és azt, hogy nyilatkozzanak a magyar oktatás ügyéről. /Béres Katalin: Befejeződött az oktatási kormányrendelet vitája. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 17./"
1998. november 17.
"Egyre inkább nyilvánvaló - legalábbis számunkra, erdélyi magyarok számára, hogy még a második évezred végén is - a közélet minden területén - alapvetően és általánosan érvényes nemzetstratégia csak a magyarként és magyarnak való megmaradásért folyó élethalálharc maradt. - olvasható Szabó György Pálnak az erdélyi magyar közművelődésről írott eszmefuttatásában. "Megette a fene az olyan "megtartó" közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik - csak ezek érdekében hajlandó anyagi áldozatokra - és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben." A századvégen Romániában azt, hogy a huszadik századvég Romániájában élő nem román nemzetrészek s így a magyarság számára is csak a szimpla megmaradásért folyó küzdelem lehet és kell legyen az alapvető és mindent meghatározó nemzetstratégia...", hangsúlyozta, ezt a román alkotmány első mondata Románia egységes nemzetállam. Valójában az ország egynegyede más nemzetiségű, illúzió tehát nem lehet. "A megmaradás azonban mindenekelőtt ifjúságot jelent. Ifjúságot, mert a nemzet számára az ifjúság jelenti a folytatást és a jövendőt egyaránt. Amilyen egy nemzet ifjúsága, olyan lesz a jövendője is." "Nem elég csak köldöknéző előadásokat tartani róluk a legkülönbözőbb elit értelmiségi körök svédasztalai körül. Tenni is kell gyakorlatilag valamit ezen a területen." "Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden magyar fiatal minden szakon és minden fokon továbbtanulhasson, képezhesse magát, tehetsége vonalán bajnokká, egyéniséggé válhasson. Ne hagyjuk elkallódni ilyen értelemben többé egyetlen magyar gyermeket sem!" /Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke: Az erdélyi magyar közművelődés stratégiája és prioritásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"