Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke visszautasította és rágalmazásnak minősítette Makkay József állítását /Egyházi misszió a magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./, ő ugyanis sohasem mondta, hogy az egyház ne foglalkozzon az oktatással. /Markó Béla: A válaszadás jogán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

"Niculescu Antal, a román kormány Európai Integrációs Hivatala (EIH) államtitkára számolt be tevékenységéről a Romániai Magyar Szóban. Írásának első felében hivatalban és az RMDSZ színeiben folytatott munkájáról beszélt, elmondva, hogy annak az EU-programnak a kezdeményezője, amelynek köszönhetően megreformálták a kormánypalota "public relations" irodáját, hozzájárult az EIH szerkezeti átalakításához, részt vett a regionális fejlesztésről szóló törvénytervezet előterjesztési és parlamenti megvédési folyamatában, közbenjárt a közigazgatási reformfolyamatot vezető miniszterközi csoport létrehozásában, kezdeményezője a kis- és középvállalatok bejegyzési procedúráinak leegyszerűsítését célzó PHARE-programnak, részletes, a PHARE-programok megpályázásáról és kezeléséről szóló magyar, román és angol nyelvű anyagot állított össze. Beszámolójának második felében az Európai Integrációs Hivatalt, és annak legfontosabb feladatait mutatta be. /Niculescu Antal EIH-államtitkár: A munka és az integrációs hivatal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

"Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei elnöke reálpolitikusnak tartja magát és elvbarátait, a román sajtó a "radikálisok", az RMDSZ-en belüli "kemény mag" képviselőjének nevezte őt. Az érmihályfavi rendezvény a csernátoni folytatása lesz, jelentette ki, ez az RMDSZ rendezvénye lesz, a Bihar megyei RMDSZ felvállalta a szervezését. Toró Tibor elmondta: "abban a Tőkés László tiszteletbeli elnök körüli körben" van, melynek tagjai a csernátoni és az érmihályfalvi fórum tartalmi részét megtervezték. Logikusnak tartaná, ha meghívnák Eva Maria Barki jogásznőt, "mert előadásai mindig mértéktartók és magas szintűek". /Pataki Zoltán: Csernáton után, Érmihályfalva előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

"Megjelent Veress Dániel Vékára tett mécses. Esszék a XVI-XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998/ című "egyszemélyes szellemi műhelyének" magányában született könyve. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLI. évfolyamának második száma /Kolozsvár/, amely Brassai Sámuel halálának 100. évfordulóján tartott emlékülés néhány előadását tette közzé. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Az újraindult Családi Tükör második száma napvilágot látott, a folyóirat alcíme: Minden erdélyi család lapja. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ és a Heltai Alapítvány okt. 23-án emlékező ünnepséget szervez Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén. Az esten Tamás Lajos Piros a vér a pesti utcán, Páskándi Géza Betyárrigmus 58-ban és Puskás Attila Október 23. című versek hangzanak el, majd Gagyi Balla István tart előadást. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

"Ion Iliescu, az RTDP elnöke Kolozsváron, pártjának erdélyi területi vezetőivel való találkozóján minősíthetetlen kifejezésekkel illette a jelenlegi kormánypártokat, és ezek vezetőszemélyiségeit. Kijelentette, hogy Romániát jelenleg "kreténo-demokraták" vezetik. A gyűlésen a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el az utóbbi időben felerősödő "föderalizálási és szétdarabolási megnyilvánulások miatt". Mindez a kormánykoalíció politikájának köszönhető. A koalíció másik fő bűne az RMDSZ-nek tett engedmények, amelyek az ország feldarabolódásához vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"

Okt. 22-én Chisinauban találkozik a moldovai, a román és az ukrán elnök. /Mi vár ránk a héten rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A Nagy Románia Párt a Román Televízió magyar adásának beszüntetését követelte, adta hírül a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Aradon találkozott Dávid Ibolya magyar és Valeriu Stoica román igazságügyi miniszter, áttekintették a tárcákat érintő fontosabb kérdéseket, kitértek a kisebbség helyzetére is. A magyar fél nyilvánosan sajnálatát fejtette ki a magyar-román labdarúgó mérkőzése utáni verekedés miatt, de hangsúlyozta, nem tudni pontosan, hogyan is történtek az atrocitások. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

"Okt. 19-én a szenátusban a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Szabó Károly helyettes frakcióvezető felolvasta az RMDSZ szenátusi csoportjának politikai nyilatkozatát a Nagy Románia Párt Kovászna megyei szervezete elnökének az Evenimentul Zilei c. napilap október 15-i számában közzétett kijelentéseivel kapcsolatban, amelyben a nagy-romániás vezér arról nyilatkozott, hogy a megyében felállították a Nemzeti Gárdákat, amelyek célja az RMDSZ-vezetők fizikai megsemmisítése. Az alkotmányt semmibe vevő és a demokratikus jogrendet lábbal tipró alakulatok tagjai közt vannak - mint azt a Kovászna megyei nagy-romániás pártvezér állítja - a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat tisztjei is. "Egy jogállamban - és okkal hisszük, hogy Románia - az államnak megvannak a szigorúan törvényes keretek közt működő, megfelelő hatáskörrel rendelkező intézményei az alkotmányos jogrendet fenyegető bármilyen cselekmény vagy szándék felderítésére és meghiúsítására, minden más szervezet eleve törvénytelen és alkotmányellenes, ha pedig ilyen szervezeteket pártok hoznak létre és irányítanak, e pártok önmagukat helyezik törvényen kívül" - hangoztatja az RMDSZ szenátusi csoportjának Nyilatkozata, amely rámutat arra, hogy az ilyen akciók a romániai magyarság és más kisebbségek megfélemlítését célozzák. A szerveződés törvénytelen jellegét súlyosbítja, hogy tagjai között állítólag a nemzetbiztonság szavatolásának hatáskörével felruházott intézmények képviselőit is megtaláljuk, ami azt sugallja, hogy törvényes intézményeink képtelenek betölteni hivatásukat. Mindezek alapján a dokumentum, amelyet a sajtó képviselőinek is kiosztottak, felkéri az illetékes szerveket, hogy amennyiben még nem tették meg, indítsák be az ilyen súlyos esetekben elengedhetetlen törvényes eljárásokat, és hozzák nyilvánosságra az alkotmány maradéktalan tiszteletben tartásával hozott intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21. - VI. évf. 13523. sz., Balogh Lenke: A Nagy Románia Párt megadta a jelt. Nemzeti gárda az RMDSZ-vezetők likvidálására. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./"

Okt. 19-én nyolcnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott a szenátus külügyi bizottságának delegációja. A küldöttségnek tagja Markó Béla szenátor, szövetségi elnök is. A delegáció tagjai e hivatalos látogatás során találkoznak a Kínai Nemzetgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, több vezető kínai tisztségviselővel, a kínai gazdasági élet vezető képviselőivel, nagy ipari és kereskedelmi központok vezetőivel, köztük a kínai Atomenergetikai Iparközpont vezetőségével, és ellátogatnak reprezentatív kínai kulturális intézményekbe, múzeumokba. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1351. sz./

Az 1995-ben elindított Szociálpolitikai útkeresés című program folytatásaként rendezték meg okt. 9-11-e között Nagyenyeden, a katolikus plébánia szervezésében és a Mocsáry Lajos Alapítvány, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a Családvédelem határon innen és túl című tanácskozást. A megbeszélés fő célja az információcsere és az együttműködési lehetőségek keresése. A megnyitón Nagyenyed részéről dr. Csávossy György, a minisztérium részéről pedig maga Harrach Péter miniszter köszöntötte a hallgatóságot. A romániai helyzetről Bokor Katalin /Babes-Bolyai Tudományegyetem/, a magyarországiról Lakner Zoltán szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Bányász József a gyulafehérvári Caritas, dr. Valeanu Erzsébet a kolozsvári Gondviselés Egyesület tevékenységét ismertette. Több előadás hangzott még el, így Papp Adolf sepsiszentgyörgyi CSSK vezető és Lázár Sarolta a családsegítés erdélyi kereteiről, Vízi Ildikó /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a fogyatékosok helyzetéről, Berszán Lídia /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a szociális munkáról beszélt. A megjelentek látogatást tettek Nagyenyeden a Szociális Stációnál, a Máltai Háznál és a Béthel Gyógyszertárnál. /Győrfi Dénes: Családvédelem határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Kétnapos rendezvénysorozat keretében ünnepelték meg okt. 16-án és 17-én Agyagfalván az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 150. évfordulóját. Okt. 17-én az agyagfalvi emlékműnél több ezer részvevő előtt dr. Egyed Ákos történész, Dávid Gyula, irodalomtörténész, az EMKE országos elnöke és dr. Demény Lajos történész az 1848-as forradalom és szabadságharc eszményeit, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a 150 évvel ezelőtti események tanulságát, mai üzenetét méltatta ünnepi beszédében. Az ez alkalommal tartott ökumenikus istentiszteleten Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Okt. 16-18-a között az EMKE Országos Elnökségének kezdeményezésére, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (volt Magyar Művelődési Minisztérium) anyagi támogatásával és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület vendégszeretetét élvezve közművelődési fórumot tartottak a határon túli magyar szakemberek részére. Az összejövetel célja az új magyarországi közművelődési törvénynek a bemutatása volt, valamint annak elemzése, hogy e törvénynek milyen kihatásai lehetnek a határon túli magyar közösségek közművelődési életére, kiemelten a felnőttképzésre. A részvevők záródokumentumot fogadtak el. A romániai magyarság öt személlyel képviseltette magát e fontos összejövetelen, amelyen az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége részéről Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 19., 1350. sz./

"Csíkszeredában az 1956-os forradalomra emlékezve az évfordulón "Ezerkilencszázötvenhat, te csillag" címmel Németh-Géza-emlékkonferenciát tartanak, okt. 24-én pedig Nagy Benedek volt politikai fogoly Mi vezetett 56-hoz Magyarországon és Erdélyben? címmel tart előadást, majd Bara Lajos. Jamandi Emil és Kelemen Csongor volt politikai foglyok visszaemlékezése következik, végül Csíkszeredában, az új temető bejáratánál felavatják az 1956-os forradalom emlékére állított oszlopot. /56-ra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

Okt. 17-én Kolozsváron ünnepelték az erdélyi magyar nyelvű művészeti főiskola hivatalos kereteinek megszületését, az 1948-ban létrejött Művészeti Főiskola /Kolozsvár/ megalakulásának 50. évfordulóját. A Bolyai Társaság rendezte a megemlékezést a Protestáns Teológia dísztermében. Többen mondtak beszédet, illetve emlékeztek: dr. Kötő József államtitkár, Major Ferenc zeneművész, Selkánszky Endre színművész, Murádin Jenő művészettörténész, az utóbbi felolvasta Kovács Zoltán festőművésznek, a Művészeti Főiskola egykori rektorának visszaemlékezését. Az ismert kommunista nemzetiségi politika ezt a magyar intézményt sem kímélte meg. Az azonban egyértelmű, hogy szükség van egy önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményre. /Kerekes Edit: Ötven éve alapították a Művészeti Főiskolát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Okt. 19-én benyújtotta lemondását Sorin Dimitriu privatizációs miniszter, és távozik az állami vagyonalap (FPS) éléről is. A miniszter lemondását Radu Vasile kormányfő sürgette, tekintettel a privatizáció gyászos menetére, ezzel Emil Constantinescu elnök is egyetértett. A privatizációs miniszter helyzete azután vált tarthatatlanná, hogy Radu Vasile a közelmúltban Washingtonban találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel, akik világosan értésére adták: a két nemzetközi pénzintézet hajlandó még egy kísérletet tenni, hogy segítsen Romániának, de ehhez elengedhetetlen a román privatizáció felgyorsítása, és az, hogy október végéig készüljön el a jövő évi költségvetés tervezete. Washingtonból hazaérkezve a kormányfő gyors változtatásokat helyezett kilátásba és nem titkolta, hogy az alapvető problémát a - a privatizációs miniszter vezetése alatt álló - vagyonalap jelenti. A kormány 2700 cég államosítását tervezte 1998-ra, és ebből 3,6 milliárd dollár bevételre számított. A kormány most úgy látja, hogy csak 1300 vállalat magánosítása lehetséges az idén. Tavaly ugyanennyi kis és középvállalatot privatizáltak, körülbelül 1 milliárd dollárért. Nemzetközi megítélés szerint Románia eddig túlértékelte a privatizálásra felajánlott vállalatokat, melyek jelentős részét súlyos adósságok terhelik. A sok halogatás miatt elmennek a vevők - a holland posta és az amerikai SBC Communications az idén kiszállt a RomTelecom pályázatából. Romániába 1989 vége óta mindössze 3,36 milliárd dollár külföldi működőtőke érkezett. /Lemondott a privatizációs miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

"A Reform Platform rendezvényéről jelentette ki Borbély Zsolt: "az a tény, hogy a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára megtisztelt jelenlétével rendezvényünket, önmagában rangot ad ennek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levélben üdvözölte kezdeményezésüket és magyarországi gazdasági szakemberek is itt voltak. A jelenlévők egyetértetek azzal a programmal, amelyet Borbély Zsolt így fogalmazott meg: Vissza a programhoz. Németh Zsolt mondta, hogy az RMDSZ programjának egyetlen pontja sincs, amelyet ne támogatna a magyar kormány. A románsággal kapcsolatban sikeresnek nevezhető Frunda György kampánya, hozzásegített ahhoz, hogy a román közvélemény meggyőződhessen arról, nem az a cél, amit a jelenlegi ellenfél állít. Kompromisszumra van szükség a román fél akarata és az ideális megoldás között. A román fél a beolvasztásra törekszik nyolcvan éve, a járható út az autonómia, amilyen például Dél-Tirolban van. Borbély hangsúlyozta, hogy erő felmutatása nélkül nem lehet politizálni. "Az RMDSZ erőt tud felmutatni közössége megszervezésével." A Brassóban tartott kongresszuson bekerült a programba az erők fölmérése, de ezt a jelenlegi vezetés nem teljesítette. Jelenleg az emberekben olyan mértékű a csalódottság, "hogy nagyon nehéz őket megszólítani." /Csomafáy Ferenc: Megtalálni a kölcsönös engedményeket? - Reform Platform utáni beszélgetés Borbély Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Okt. 20-án a képviselőházban a politikai nyilatkozatok során Antal István Hargita megyei képviselő az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében tolmácsolta az Agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 150. évfordulójának szentelt ünnepi megemlékezés részvevőinek üzenetét. Miután felolvasta az agyagfalvi emlékmű kövébe vésett, a székelyek, románok és szászok testvériségét hirdető szavakat, Antal István kihangsúlyozta a negyvennyolcas szabadságharc e fontos erdélyi mozzanatának mához szóló tanulságát és üzenetét. "Mi megpróbáljuk megtanulni, hogyan kerüljük el a múlt hibáit, annyi és annyi csalódás után mi hisszük, hogy közös a jövőnk, és ez a jövő Európa, amely felé reménykedve tekintünk. Megéri, hogy valamennyien felvállaljuk ezt az eszmét. Reméljük, hogy együtt sikerülni fog" - mondotta az RMDSZ-képviselő, majd Lazar Ladariu RNEP-es képviselőnek a Képviselőházban e megemlékezés kapcsán elhangzott uszító, nacionalista gyűlölettől áthatott felszólalására reagálva leszögezte, hogy Románia Parlamentjében eszméket ütköztetnek és vitatnak meg; akik ezt a szószéket arra használják fel, hogy más csoportokat sárral mocskoljanak be, önmagukat diszkvalifikálják és saját pártjukat minősítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1351. sz./"

"Történelemkönyvek - ismeretforrás és sztereotípia teremtő címmel történész konferenciát tartottak a hét végén Brassóban. Wolf Rudolf történész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója elmondotta: a jelenlévők elsősorban a történelem-tantervről tárgyaltak, ugyanis a Tanügyminisztérium által kibocsátott új tanterv szerint a líceumokban a történelmet heti egy órában kötelező oktatni. A jelenlévők erre vonatkozóan megfogalmaztak egy javaslatot, amelyben kérik a Tanügyminisztériumtól, hogy a történelmet heti két órában tanítsák. A jelen lévő magyar történészek azt szorgalmazták, hogy kerüljenek be mindegyik fejezetbe azok az alcímek, amelyek a nemzeti közösségek, a magyarság, a németek hagyományaira vonatkoznak. Így ebben a tantervben, amelyet a szakminisztérium elé fognak terjeszteni jóváhagyás végett, a kisebbségek úgymond "helyükre kerülnének" végre - mondotta Wolf Rudolf. /Javaslat új történelemtankönyvekre. "Helyükre kerülnek" a nemzeti közösségek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./"

"Románia egy olyan gazdasági és szociális katasztrófa küszöbén áll, amely az állam létét veszélyezteti - fogalmazták meg a Vatra Romaneasca Szövetség országos egyeztetőtanácsának Marosvásárhelyen tartott ülésén. A tanácskozáson a VRSZ tételesen foglalta össze következtetéseit és kifogásait aktuális belpolitikai eseményekkel kapcsolatban. A kormánykoalíció - állítják - határozataival megszegte az alkotmányt. Az úgynevezett multikulturális egyetem alapítására vonatkozó döntés az első lépés Románia nemzeti, egységes állami voltának elvesztése irányában. A NATO jugoszláviai akciójának támogatása a román nemzeti érdek elárulását jelenti. A kormányzat nem tesz semmit az ország föderalizálására irányuló törekvések ellen. Egyesített erőkkel meg kell teremteni a jelenlegi hatalom alternatíváját - röviden így összegezte véleményét a Vatra. /(pataky): A Vatra Romaneasca országos egyeztetőtanácsának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

Varga Gábor kutatómérnök márc. 13-a óta államtitkári rangban az Állami Találmányi és Védjegyvédelmi Hivatal vezérigazgatója. Az iparjogvédelmi jogszabályok területén Románia teljesítette az Európai Unió csatlakozási feltételeit. Varga Gábor beszámolt a hivatal feladatairól és a tevékenységéről. Az elmúlt fél év alatt a hivatal kétoldalú együttműködési szerződést kötött Moldáviával, Grúziával, Franciaországgal és Magyarországgal. /Varga Gábor: Kétszáz nap az állami találmányi és védjegyvédelmi hivatal élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

"Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök, államtitkár elleni bizalmatlansági indítványról szóltak a pletykák, azonban erről szó sem volt az RMDSZ Bihar megyei szervezetének okt. 17-i választmányi tanácskozásán. A meghívott vendég, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Mindnyájunkat aggaszt az eredménytelenség, nemcsak kisebbségi, hanem gazdasági szinten is, vagy éppen a korrupció elleni harc sikertelensége miatt." "Ennek az országnak nincs jövőképe, ezért kétséges a mi jövőnk is. Éppen emiatt van szükség az együttműködésre." Takács Csaba nyílt párbeszédet sürgetett az RMDSZ-en belül is. Az RMDSZ folyamatosan tárgyal Budapesttel, mondta, a magyar-magyar kapcsolatrendszer kialakításán dolgoznak. Varga Gábor megyei elnöknek csak szavazással sikerült elérnie, hogy megtarthassa beszámolóját. Kijelentette, hogy az RMDSZ "minden eddigi döntése helyes volt." "Többet tudtunk elérni az utóbbi két év során, mint addig együttvéve." Varga Gábor tarthatatlannak mondta, hogy az RMDSZ nagyváradi székházát már délután négykor bezárják. A fórumon Stark László azt kérte számon, hogy Szarka Árpád, a Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetője arra szólított fel egy magyar nemzetiségűt, hogy az irodában csak románul beszéljen. /Szeghalmi Őrs: Vívódik az RMDSZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 20./"

Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

Közel kilencesztendős tevékenységét mutatta be az 1989-es fordulat után Nagyváradon megalakult Caritas Catolica, a segítőszolgálat. Jelenlegi legnagyobb beruházásuk a Nagyváradon levő, jelenleg 30 férőhelyes Szent Márton Öregotthon. Martos Ferenc plébános, a Caritas Catolica igazgatója elmondta, hogy naponta 215 személy kap ebédet, ebből a Caritas Catolica közel 55 mozgássérült számára házhoz szállítja a meleg ételt. Havonta ezer család kap élelmiszercsomagot. Tizenkét szakorvos látja el a betegeket a Caritas Catolica 1993-ban megnyílt orvosi rendelőjében. Sokszor adományoznak ingyen gyógyszert, több nagyváradi kórházat pedig műszerekkel, ágyakkal, röntgengépekkel láttak el. A segélyszervezet Bihar megye hat településén - Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán, Belényesen, Élesden és Érmihályfalván - folytat házi betegápolást. Ezt a tevékenységét 1997 márciusában PHARE-program segítségével indította el. Martos Ferenc keserűen állapította meg, hogy az állam passzívan, sokszor ellenségesen figyeli a Caritas Catolica tevékenységét. A Caritas Catolica nyugati intézményektől nem kap segítséget azzal az indoklással, hogy Romániában hamarosan ugyanolyan állami finaszírozást élveznek a nonprofit szervezetek, mint külföldön. Valójában azonban az állam nemhogy segítene, inkább hajlandó elvenni, ezt mutatják a kivetett adók. /Rostás Szabolcs: Nagyváradi Caritas Catolica. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

Egy éve indult meg a Partiumi Füzetek sorozat a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely /PBMEB/ kiadásában. A sorozat szerkesztője a PBMEB elnöke, Dukrét Géza. Megjelent a sorozat hatodik kiadványa, Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Az ötödik volt a közismert Benedek Zoltán munkája: A nagykárolyi Károli Gáspár református templom. /Fejér László: Partiumi Füzetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

A földvári haláltábor helyén magyar emlékművet is kellene állítani, csak a szovjet katonákra emlékeztető márványtábla van a helyszínen. Erről a tervről beszélgetett a cikkíró Ungvári Barna /Hídvég/ református tiszteletessel, akinek ez szintén szívügye. - A Szatmári Friss Újság is rendszeresen közöl emlékező írásokat a táborról. Főszerkesztője, Veres István uzoni, gyakran hazalátogat. A szatmáriak külön kötetet is szenteltek a környékről elhurcolt magyarok és svábok kálváriájának, az évkönyvben is foglalkoztak a földvári haláltáborral. /Sylvester Lajos. A haláltábor határában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

A Rákóczi Szövetség rendezésében Magyar szolidaritás és történettudat a Kárpát-medencében címmel tanácskoztak Pannonhalmán az anyaországi és határon túli történelem, földrajz és magyar szakos tanárok. A háromnapos rendezvényen a meghívottak között volt Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. A konferencián elfogadott kezdeményezések között van az, hogy a magyar nyelvterület minden részén a történelmi hűséghez igazodó magyar történelem-, magyar nyelv- és irodalomtankönyvet, szövetgyűjteményt, illetve a Kárpát-medence földrajzát bemutató könyvet kell a magyar diákok kezébe adni. /Balázs Ildikó: Magyar történettudat a Kárpát-medencében. Találkoztak a magyar történelemtanárok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

Hatályban marad a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. Okt. 20-án ugyanis a képviselőházban újra napirendre került a 22-es sürgősségi kormányrendeletnek a vitája, amely - több más reformintézkedés közt - a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, illetve az anyanyelvnek a közigazgatásban való használatát is szavatolja. A Demokrata Párt ugyanis az ellenzékkel szavazott a szenátus a múlt ülésszakán, így a szenátus elutasította a sürgősségi kormányrendeletet. A sürgősségi kormányrendelet elutasításához abszolút többségre, szám szerint tehát legkevesebb 173 szavazatra lett volna szükség. Ennyi nem volt meg. A 22-es visszautasítását továbbra is az ellenzék és a Demokrata Párt támogatta. Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt a sürgősségi kormányrendelet mellett foglalt állást. A két ház véleménye meglehetősen eltér, ezért a vitát kiváltó 22-es visszakerül a szenátus szakbizottságaiba, majd pedig a plénumba újratárgyalás végett. /Hatályban marad a 22-es sürgősségi kormányrendelet. Továbbra is törvény szavatolja a kétnyelvű helységnévtáblákhoz való jogot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./