"Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa tiltakozását fejezte ki az utóbbi időben ismét elszaporodó magyarellenes megnyilatkozások miatt. Mint ismeretes, a Nagy Románia Párt egyik székelyföldi szervezete az RMDSZ-vezetők "meglincselésével" fenyegetőzött, Kolozsvár polgármestere pedig néhány héttel korábban Szászfenesen egy katonai hadgyakorlat alkalmával az RMDSZ-székházak "kilövésére" buzdította a IV. Hadsereget. "A magyar kisebbség megsemmisítésére uszító ilyen kijelentések büntetlenül mérgezik a román közvéleményt, és beláthatatlan következményei lehetnek. E magyarellenes hangvétel fokozódott az RMDSZ kormányba lépésével, koalíciós partnereink pedig - a többszöri figyelmeztetés ellenére - nem veszik figyelembe a minket ért támadásokat. Még sajnálatosabb, hogy az államelnök sem vesz tudomást e veszélyes helyzetről. A jelenlegi romániai viszonyok kísértetiesen kezdenek hasonlítani a harmincas években létezőkhöz. A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a szélsőséges, fasiszta megnyilvánulások jó termőtalaja. Figyelmeztetjük Románia államelnökét, a kormányt és az igazságszolgáltatást, hogy ébredjenek fel a szendergésből, mert a fasisztoid pártok esetleges törvényes vagy erőszakos hatalomátvétele Romániát katasztrófába sodorja" - áll a nyilatkozatban. Az MKT ugyanakkor követeli: vonják felelősségre a közszolgálati tv azon alkalmazottait, akik az adófizetők pénzén magyarellenességre hangolják a nézőket. A testület hasonló tiltakozó nyílt levelet címzett Radu Vasile kormányfőnek is. A szászfenesi esetről tájékoztatták Victor Babiuc honvédelmi minisztert is. - Eckstein-Kovács Péter szenátor bűnvádi feljelentést fontolgat mind a Szászfenesen, mind pedig a nov. 21-i kolozsvári nagy-romániás tüntetésen elhangzottak miatt, amelyek kimerítik a kisebbségellenes uszítás és fenyegetés fogalmát. Boros elnök különben meglehetősen szkeptikus Gheorghe Funar pereit illetően. Véleménye szerint mind a parasztpárt, mind a liberálisok tartanak a polgármestertől. Funarnak meglehetősen nagy a befolyása, hiszen nem egy helyi vezető zsebét tömte meg Caritas-pénzekkel - mondotta. Megtudtuk: ha az ügyészség a polgármester ellen beindított bűnvádi kivizsgálás alatt megfelelő bizonyítékot talál ahhoz, hogy pert indítson, akkor a polgármestert felfüggesztik tisztségéből, a városi tanács pedig ügyvezető polgármestert választ a jelenlegi két alpolgármester közül. A mandátum felfüggesztése a jogerős ítélet kimondásáig tart, amely akár a végtelenségig is elhúzódhat - a politikai akarattól függően. Ha felmentik, akkor Funar visszakapja mandátumát, és csak megerősödve kerül ki a "csatából". Amennyiben megfosztják tisztségétől, de erre alig egy évvel a 2000-ben lejáró mandátuma előtt kerül sor, kizárt, hogy időközi polgármesteri választást rendezzenek. Boros szerint Mircea Ionescu Quintus múlt heti közbenjárása Funar érdekében csak a magukat demokratikusnak nevező román pártok - mellesleg koalíciós partnereink - meglehetősen kétértelmű álláspontját bizonyítja Funar és szövetségesei ügyében. A Nemzeti Liberális Párt hétvégi sajtóértekezletén Anton Ionescu helyi pártvezér az esetről úgy nyilatkozott: Ionescu Quintus nem a kolozsvári polgármester, hanem a román igazságszolgáltatás makulátlanságának az érdekében lépett közbe. A pártvezér csupán azt akarja - magyarázgatta Ionescu -, hogy semmiféle szabálytalanság ne történjék ebben az igen fontos ügyben. /Figyelmeztetés a koalíciós partnereknek: Románia továbbra is jó termőtalaja a szélsőséges nacionalizmusnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"A magyarok "fóbiás" magatartást tanúsítanak a román hadsereggel szemben - fejtette ki Ioan Mos, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) Arad megyei szervezetének elnöke. A nacionalista politikus szerint a magyar vámőrség azért nem engedte be Magyarország területére a román katonai alakulatot, mivel attól tartottak, hogy "Budapestet harmadszorra is elfoglalják" - írja a Transilvania Jurnal. Ioan Mos nyilatkozatában ugyanakkor minősíthetetlen szavakkal jellemezte a magyar-román alapszerződést, pártja számára nem létezőnek titulálva azt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 23. 217.sz./"

"Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy Radu Vasile miniszterelnök november közepén a Német Demokrata Fórum ajánlására kinevezte Karl Singer temesvári és Hans Klein nagyszebeni egyetemi tanárokat, valamint Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkárt a Petőfi-Schiller egyetem szerkezetét kidolgozó bizottságba. Ez a bizottság eredetileg a magyar egyetem létrehozására vonatkozó stratégiát kellett hogy kidolgozza, de október végén egy kormányhatározattal kibővítették hatáskörét, így a magyar-német egyetem szerkezetének kigondolása is feladata. A hat román bizottsági tag - dr. Mihai Korka tanügyminisztériumi államtitkár, Constantin Bratianu felsőoktatási kérdésekkel foglalkozó tanügyminisztériumi igazgató, dr. Nicolae Bocsan, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Dan Horia Maziliu, a Bukaresti Egyetem bölcsészkarának professzora, Marius Sabau, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja; Adrian Costescu, a Bukaresti Egyetem fizika karának professzora - annak ellenére, hogy a miniszterelnök nem fogadta el lemondásukat, nem jelent meg a november 20-i bizottsági ülésen, ahol a három német képviselő első alkalommal vett részt. Tokay György elmondta, hogy ezen a megbeszélésen a német bizottsági tagok és velük együtt a Német Demokrata Fórum is - hiszen Karl Singer egyben a Német Demokrata Fórum alelnöke is - nagyon fontos lehetőségként értékelték a kormány ajánlatát. Szerintük a német kisebbség nevében elhangzott eddigi nyilatkozatok, melyek szerint nincs igény egy ilyen típusú felsőoktatási intézményre, az illető személyek magánvéleményét tükrözték. Ez a megoldás szerintük nemcsak a német kisebbség számára jelent kiváló továbbtanulási lehetőséget, hanem azoknak a más anyanyelvű fiataloknak is, akik tisztában vannak azzal, hogy a német nyelvet tökéletesen beszélők sok területen előnyben lesznek más nyelven végzett társaikhoz viszonyítva. A nov. 20-i ülésen megbeszélték, hogy az új egyetemnek ki kell egészítenie azokat a hiányokat, amelyek jelenleg a magyar és a német nyelvű felsőoktatásban léteznek. Bizonyos, hogy az egyetem német részének a központja Nagyszeben lesz, a magyar komponens két fontos csomópontja pedig Kolozsvár és Marosvásárhely. A mostani ülésről valamennyi román bizottsági tagot időben értesítették, ennek ellenére nem jöttek el, és semmiféle értesítést sem küldtek indoklásképpen. A jelentést akár nélkülük is elkészítik. Ez a jelentés, a bizottság döntései az ő részvételük nélkül is érvényesek. - Ennek a bizottságnak az is feladata, hogy a külön álló állami magyar egyetem létrehozásának módozatait is megtárgyalja. /Horváth Anikó: Szüksége van az egyetemre a romániai németeknek. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere nov. 23-án Romániába utazott, Temesváron találkozott Ion Caramitru művelődésügyi miniszterrel, a magyar-román kulturális kapcsolatok fejlesztéséről, a műemlékvédelem területén való együttműködésről és közös kulturális programok megvalósításáról tárgyaltak. Hámori József látogatása során felkeresi a Temesvár közelében fekvő Bánlakot, ahol a román fél regionális kulturális központot szeretne létrehozni. Román elképzelések szerint több közép- és kelet-európai ország - köztük Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Jugoszlávia és Bulgária - közösen venne részt az 1991-es földrengésben megrongálódott Karátsonyi-kastély helyreállításában, majd kulturális központként történő üzemeltetésében. Nov. 24-én Bukarestben folytatódnak a két miniszter megbeszélései. Bukarestben Hámori József és Ion Caramitru aláírja a két ország műemlékvédelmi megállapodását. A magyar miniszter kíséretében van Entz Géza, a magyar Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke is. /Magyar-román együttműködés a műemlékvédelemben. Ion Caramitru, a művelődésügyi tárca vezetője Temesváron fogadta Hámori Józsefet, a magyar nemzeti kulturális örökség miniszterét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

"Gavril Dejeu román belügyminiszter pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Szatmárnémetiben rendezett hét végi tanácskozásán szólalt fel. Kifejtette: "A Romániában élő nemzeti kisebbségek számára biztosítani kell a kisebbségekről szóló keretegyezményben foglalt jogokat, de óvakodni kell az olyan túlzásoktól, amelyek veszélyeztetnék a román állam egységét és integritását" - hangsúlyozta Dejeu. A nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van saját erőből bármilyen oktatási formát létrehozni maguknak. Semmi sem írja elő, hogy egy államnak kötelező lenne állami oktatási intézményeket létrehoznia a kisebbségeknek. Minden kisebbségnek joga van, hogy saját nyelvén tanuljon, de annak az államnak a nyelvén is, amelynek részét képezi - mondta. Dejeu szerint a kisebbségi kérdés másik oldala az, hogy a románokat asszimiláció fenyegeti az országnak azokban a térségeiben, ahol ők alkotnak kisebbséget. "Itt a románok már alig tudnak románul. A templomban nehezen válaszolnak románul a szertartást végző papnak, és aztán ahogy kilépnek a templomból, ismét magyarul beszélnek" - panaszolta. A miniszter szerint a keretegyezmény azt mondja ki, hogy "ha egy adott helyen a nemzeti kisebbség alkotja az ott élők többségét, tiszteletben kell tartani az (ország) többségéhez tartozók jogait". "Semmilyen esetben nem tűrhetjük el, hogy az ország egyes részein a románok elnemzettelenítése történjen. El kell ismerni a kisebbségek önazonossághoz való jogát, de ez nem érintheti annak az államnak az alapvető értékeit, amelyben élnek. Ezeket az értékeket pedig az állam szuverenitása, egysége és területi integritása jelenti" - nyilatkozta a belügyminiszter. /Dejeu: nem tűrhetjük el a román elnemzettelenítést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ internetes egyetemet /BINET/ tervez. A leendő önálló Bolyai Egyetem kiszemelt fiatal tanárai sorra elhagyják Erdélyt. A kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai magyar nemzeti közösségnek kevés az esélye a magyar egyetemre. Emiatt született az internetes egyetem ötlete. Az ügynek megnyerték Szabó T. E. Attila hajdani kolozsvári, jelenleg szombathelyi egyetemi professzort. Az ő vezetésével dolgoznak a terven. - Különben Németországban is kísérleti szakaszban van egy internetes egyetem beindítása. Ez természetesen nem helyettesíti az erdélyi magyar egyetemet, arra továbbra is szükség van. /Gazda Árpád: Kikezdhetetlen magyar egyetem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./

"A képviselőház nov. 25-i ülésén megszavazta a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról szóló törvénytervezetet. A koalíciós pártok és a Szövetség Romániáért Párt (mely az ellenzéki pártok bojkottja ellenére részt vett az ülésen) képviselői szavazatával a törvény végső formájáról a parlament két házának egyeztető bizottsága hivatott dönteni, írta a Cronica Romana. A Szabadságnak nyilatkozó Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, az oktatási bizottság alelnöke rámutatott: "A végső szöveg nem a mi szakmai és politikai hozzáértésünket fogja tükrözni, hanem mindenképpen a hazai demokrácia jelenlegi szintjét és a társadalomnak a kisebbségi kérdéshez való magatartását". Amint arról már tájékoztattunk, a legvitatottabb, az anyanyelvű felsőfokú oktatásra vonatkozó 123-as cikkely a képviselőházi változatból kimaradt."

"A kulturális tárca vezetőjeként nov. 24-én első alkalommal találkozott Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere a RMDSZ vezetésével. A találkozót követően Markó Béla szövetségi elnök elmondta: "Röviden, de meglehetősen tárgyszerűen áttekintettük azokat a romániai magyarság számára fontos területeket, amelyeken a magyar művelődési minisztérium eddig is nyújtott támogatást és amely területeken mi nagyon fontosnak tekintjük a támogatást. Szóba került részletesen a könyvkiadás és a színházi támogatás kérdése, a műemlékvédelem ügye" - mondta. Az RMDSZ vezetése javaslatot tett arra, hogy a jövőben külön, önálló területként kezeljék a képzőművészetet, s próbálják meg annak támogatását minél hatékonyabbá tenni. Markó szerint ígéret van arra, hogy a támogatás minden területen bizonyos mértékben növekedni fog, ugyanakkor a támogatások odaítélése továbbra is romániai magyar szakemberek bevonásával fog történni. "A támogatási pályázatokat elsőként elbíráló bizottságokban vagy részt vesznek romániai szakemberek, vagy pedig csak itteni szakemberekből állnak" - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./"

Romániai privatizációs és befektetési lehetőségek címmel a budapesti Economix Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával konferenciákat szervez. A legutóbbit nov. 20-án, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartották. Romániából két előadót hívtak meg, Tudorel Dumitrascut, az Állami Vagyonalap külkapcsolatokkal foglalkozó igazgatóját és Pécsi Ferenc parlamenti képviselőt, a parlament reformügyi, privatizációs és integrációs bizottságának tagját. Dumitrascu nyíltsággal és őszinteséggel beszélt a romániai privatizáció eredményeiről és eredménytelenségéről, a privatizációt követő káros jelenségekről, sőt a visszaélésekről is. Külön kitért rá, hogy a politika, a pártok marakodása rányomja bélyegét a magánosításra, akadályozza fontos gazdasági egységek eladását. Példaként a fővárosi Bucuresti szálloda és a Neptun-Olimp tengerparti üdülő privatizálása körüli botrányokat említette. De nem hallgatta el az állami vagyonalap vezetésében tapasztalható bajokat, problémákat sem. Egy esztendőben 2800 igazgatót kellett leváltani, mert rossz menedzsernek bizonyultak vagy éppen összefonódtak, együttműködtek a helyi maffiával. A nacionalista román sajtó könnyen a nemzeti érdek feladásának, mi több árulásának nevezhette volna Dumitrascu nyíltságát, holott egyáltalán nem volt az. Dumitrascu 40 romániai szálloda és 38 kereskedelmi társaság privatizációs ügycsomóját hozta magával és kínálta fel az érdeklődőknek. /Sike Lajos: Budapesti tanácskozás a romániai privatizációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Aradon aláírták a helyi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a békéscsabai Körös Főiskola /az újságban így szerepelt, helyesen: Kőrösi Csoma Sándor Főiskola/ közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Dr. Köteles Lajos rektor elmondta, hogy a békéscsabai főiskola angolszász elveken alapuló oktatási rendszert valósít meg. Nincsenek tanszékek, hanem pályázatot hirdetnek egy-egy szakra. A román egyetemmel együtt szeretnének pályázni Brüsszelben egy közös program anyagi támogatásáért. Dr. Aurel Ardelean rektor kifejtette, hogy a tanár- és diákcseréket rendszeresítik. /Együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

"Bencze Mihály agyonhallgatásnak minősítette, hogy Brassóban 1990 óta nem rendezték az akkori megállapodásnak megfelelően az Áprily Lajos Középiskola helyzetét, azt, hogy a román tagozatot a másik iskolába helyezzék. A legutolsó iskolaügyi megbeszélésről távol maradt a Brassói Lapok is. Bencze hibáztatta a helyi RMDSZ-t, mert "a funkcióban való túlélésre kényelemesedett", és nem áll ki a város magyar középiskolája ügyének rendezéséért. /Bencze Mihály: Nyílt levél az Áprily Lajos Középiskola igazgatóságához és vezetőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

Kuszálik Péter folytatta ironikus kötekedését, visszautasította Borbély Zsolt Attila írását /A fagylalt visszanyal, Romániai Magyar Szó, nov. 17./ és igyekezett nevetségessé tenni a Reform Tömörülést, továbbra is Ref. Töm.-öt írva. /Kuszálik Péter: Bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Mátis Jenő képviselő nov. 25-én politikai nyilatkozatban tiltakozott a szélsőséges nacionalista politika egyre vehemensebb megnyilvánulásai ellen. A képviselő rámutatott: a magyarellenes hangulatkeltés főleg az RMDSZ-nek a kormányba való lépését követően erősödött fel. Felhívta az államfő, a kormány és az illetékes hatóságok figyelmét a fasiszta jellegű politikai pártok esetleges hatalomátvételének a veszélyére, amely katasztrofális lenne Románia számára. A képviselő ugyanakkor a magyar és a többi nemzeti közösség ellen bujtók megbüntetését kérte, illetve a közszolgálati televízió azon munkatársainak a felelősségre vonását, akik szándékosan manipulálják a nézőket, magyarellenes hangulatot teremtve. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

"Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke rádióinterjújában kifejtette: aggódik a román-magyar viszony alakulása miatt, mert - mint mondta - Magyarországon a választások után új politikai erők alakítottak kormányt, illetve amiatt, hogy mélyül a Romániát Magyarországtól elválasztó gazdasági szakadék. A lapok ismertették véleményét, szerinte: "Aggodalomra ad okot a magyar kormányfő számos megnyilatkozása" - hangoztatta Melescanu, aki szerint a jelenlegi magyar miniszterelnök nyilatkozatai "bizonyos fokú agresszivitásra vallanak a Romániával megkötött alapszerződést aláíró korábbi magyar kormány magatartásához képest". A másik aggasztó jel Melescanu szerint az, hogy egyre romlik a külgazdasági egyensúly Románia és Magyarország között, mégpedig a románok kárára. /Melescanu aggódik a magyar?román viszony alakulása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"November 24-én az Igazságügyi Minisztérium aláírta azokat az iratokat, amelyek értelmében három ingatlan - a bukaresti Petőfi Ház, a kolozsvári Erdélyi-Múzeum Egyesület volt székháza és az Erdélyi Református Egyházkerület épülete- jogutódai immár megköthetik a "régi" tulajdonosokkal az átvételhez szükséges egyezményt. A visszaszolgáltatás módjáról Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal Jogi Főosztályának vezetője tájékoztat a lapban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

A román képviselőház nov. 25-én jóváhagyta a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések egyenértékűségének kölcsönös elismerését tartalmazó magyar-román ekvivalencia-egyezményt. Miután a román szenátus ezt a jóváhagyást már korábban megadta, a megállapodás a ratifikálásról szóló törvény kihirdetése után életbe lép. Az ekvivalencia-egyezményt még 1997. június 7-én írta alá Bukarestben a két ország oktatási minisztere. Az akkor mindkét fél részéről rendkívül fontosnak minősített megállapodást a román szenátus oktatási bizottságának volt elnöke, George Pruteanu szenátor olyan gondosan elfektette, hogy arra csak 1998 márciusában bukkantak rá az RMDSZ törvényhozóinak kitartó kezdeményezéseire, s ezt követően kezdődhetett meg a román törvényhozásban a ratifikálás hosszas procedúrája. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

Itt az ideje, hogy Romániában betiltsák a szélsőségesen nacionalista pártokat - írta Doina Cornea Ion Diaconescuhoz, a parasztpárt elnökének címzett levelében. Véleménye szerint behatóan meg kell vizsgálni a Nagy-Románia Párt elnökének, Corneliu Vadim Tudornak november 21-én Kolozsvárott elmondott beszédét, valamint más állásfoglalásait, amelyekben szélsőséges megtorlásokkal fenyegetett meg különböző személyiségeket és a kisebbségek - elsősorban a magyarok - képviselőit. Tudor idegengyűlöletről, antiszemitizmusról tanúskodó megnyilatkozásai elegendő okot szolgáltatnak arra, hogy a kormány kezdeményezze a szélsőséges politikai alakulat betiltását, amint azt a román alkotmány is megköveteli. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

"Csipor Ildikó válaszolt Ábrahám Dezsőnek, aki úgy reagált "Szemléltető" című cikkére, hogy kétségbe vonta létezését, mondván: ilyen nevű személyt nem ismer. Aki "elolvassa Ábrahám Dezső legutóbbi förmedvényét (RMSZ, 1998. október 21.) annak bizonyára feltűnik, hogy a Nagy Lejárató eszköztára végzetesen kimerült." Bemutatkozott: "Csipor Ildikó vagyok. Születtem 1968. január 10-én, Temesvárott. Címem a szerkesztőségben." "1986 óta ismerem Tőkés Lászlót." "Megtiszteltetés számomra, hogy akkor reménytelennek tűnő küzdelmében mellette, mögötte állhattam, másokkal együtt." Csipor azt kéri, hogy Ábrahám Dezsőnek válaszoljon arra, "volt-e valaha valamilyen bűncselekmény miatt elítélve? Ha igen, mi volt ez a bűncselekmény és mikor követte el?" Hogyan kapott útlevelet? Miért éppen akkor rágalmazza meg a Transsylvania Alapítványt, amikor Sabin Gherman a nyilvánosság elé lépett a Pro Transilvania Alapítvány nevében? /Csipor Ildikó: Cogito ergo sum ? vagy mégsem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"Szilágyi József a Postafiók rovatban felháborodottan reagált Egressy László Meddig? /Romániai Magyar Szó, nov. 11./ című írására. Ilyen írás még nem jelent meg ebben a lapban, "csak Funar és Vadim kitalációiban." Egressy nem írta ki, hogy Tőkés László püspök ellen szól olvasói levele. Szilágyi rágalomnak minősítette, hogy Isten házát politikai hordónak használják. /Szilágyi József, Magyaró: Egy elkésett írásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság alelnöke, Molnár Szabolcs, a Hungarológia Tanszék vezetője háromszéki körutat szervezett a tagság részére. Sepsiszentgyörgyön jelen voltak gróf Mikó Imre szobrának leleplezésénél, jártak Csomakőrösön, Kézdivásárhelyen, Alsócsernátonban és Dálnokon. Hiányolták, hogy Csomakőrösről és Dálnokról nincs tájékoztató anyag. /Bakó Mária: Vissza a gyökerekhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

"Nov. 21-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Temes megyei szervezete. Toró T. Tibor megvonta az eltelt két év mérlegét. A Területi Képviselők Tanácsa /TKT/ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a szervezési alelnöki tisztséget két év alatt nem vállalta senki. A koalíciós egyeztetés után a megyei RMDSZ-nek egyedül egy főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget sikerült kiharcolnia. Kétnyelvű tábla egyetlen magyarlakta településen sincs. Az oktatás helyzete riasztó: idén négy magyar első osztály szűnt meg a megyében. Szász Enikő szerint a bánsági magyarság a csángósághoz hasonló állapotba jutott nemzeti öntudat szempontjából, ezen csak az iskola, az egyházak, az RMDSZ és a civil szervezetek összefogása segíthet. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő a kormányban maradás mellett érvelt. Toró T. Tibort újraválasztották a szervezet megyei elnökének. Borbély Imrét jelölték TKT-tagnak, Bárányi Ferenc képviselő ellenezte a megválasztását. Végül Borbély Imre nem kapta meg a szükséges szavazatot. /RMDSZ-tisztújítás Temesváron. A bánsági magyarok "elcsángáltak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Emil Constantinescu elnök nov. 25-én Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkárral és a szövetség tagországainak nagyköveteivel találkozott. Leszögezte, hogy Románia számára a NATO-csatlakozásnak nincs alternatívája. Azzal a határozott szándékkal érkezett Brüsszelbe, hogy előrevigye a román tagság ügyét, jelentette ki. Az államfő úgy vélte, hogy Románia teljesíti a belépéshez szükséges feltételeket, beleértve a politikai és gazdasági elvárásokat is. Külön említette meg a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának romániai eredményeit. A román vezetés egyebek között a telefontársaság, a nagybankok és a kőolajfinomítók privatizációjából kíván félretenni a védelmi kiadásokra. Javier Solana a találkozót követő sajtótájékoztatón arra helyezte a hangsúlyt, hogy a NATO a bővítés során továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja. Kifejtette: még nem született. /Emil Constantinescu Brüsszelben. Nincs alternatívája a NATO-csatlakozásnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

"Az RMDSZ közleményt adott ki Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával, ebben tiltakozott a Nagy-Románia Párt által nov. 21-én Kolozsváron megrendezett szabadtéri nagygyűlésen elhangzott sovén, magyarellenes és kisebbségellenes megnyilatkozások ellen, amelyek nyíltan támadják az ország alkotmányos rendjét, a demokrácia alapvető értékeit, a jogállamiságot. "Rendkívül veszélyesnek és az ország valós érdekeivel szöges ellentétben állónak tartjuk azt, hogy a demokrácia alapelveit, az európai értékeket felvállaló politikai tényezők, elsősorban a koalíciós pártok, az ország alkotmányos rendjén őrködni hivatott intézmények, a kormány, az illetékes minisztériumok, valamint az elnöki intézmény tétlenül szemlélik ezeket a súlyosan alkotmányellenes megnyilatkozásokat. A Nagy Románia Párt elnökének Kolozsváron elhangzott kijelentései egyértelműen kimerítik a nemzeti kisebbségek elleni nacionalista uszítás és gyűlöletkeltés bűncselekményének ismérveit." Az RMDSZ felkéri "Románia főügyészét, az igazságszolgáltatás szerveit, az illetékes minisztériumokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket e törvénytelenségek kivizsgálása és a törvényszegők felelősségre vonása érdekében. Ugyanakkor felkérjük Románia elnökét, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelezettségeinek, és foglaljon állást az állambiztonságot, az ország politikai stabilitását és Románia külföldi megítélését súlyosan veszélyeztető folyamattal szemben." /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"

Háromnapos budapesti hivatalos látogatása befejeztével együttműködési megállapodást írt alá nov. 25-én Budapesten Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa és Szabó Lajos, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. Az egyezmény értelmében a felek - többek között - kicserélik tapasztalataikat a középszintű államigazgatási szervek koordinálásáról, illetve a köztisztviselők továbbképzésének formáiról. A két ország közigazgatási hivatalai elősegítik a gazdasági kamarák és az önkormányzatok kapcsolatfelvételét. Utóbbiak együttműködésére példa a Hargita megyei Tusnádfürdő és Budapest XVIII. kerületének szándéknyilatkozata, amelyben egy tusnádfürdői telken az önkormányzatok üdülőt készülnek építeni - tartalmazza a közlemény. /Kovászna megyei kormányhivatal prefektusa Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Nov. 26-án háromnapos nemzetközi történelmi szimpózium kezdődött Szatmárnémetiben A román-ukrán kapcsolatok - múlt és jelen címmel. A munkálatokat Riedl Rudolf prefektus nyitotta meg. Neves román, ukrán, magyar és nyugat-európai történészek tartanak előadást az etnoregionális kapcsolatok historikumáról. /Nemzetközi szimpózium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

A Székelyudvarhelyen működő Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány hagyományt szeretne teremteni azzal, hogy köszöntik az éppen hetvenéves erdélyi magyar írókat. Idén Benkő Samu, Dávid Gyula, Domokos Géza és Szőcs István tölti be ezt az életkort, őket nov. 28-án köszöntik. Az ünnepség után kihirdetik az alapítvány novellapályázatának eredményét. /Nagy nap a szombat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1956-os emlékérmet adományozott Göncz Árpád köztársasági elnök a gyergyószentmiklósi Bajkó Mártonnak. Bajkó Mártont 1958-ban ítélték el, mert éltette az 1956-os forradalmat. A börtönből négy év múlva szabadult, súlyos betegen. 1956-ot követően a román kommunista vezetés keményen megtorolta a magyar forradalom melletti kiállást, s csak két-három éve kezdődött meg annak feltárása, hogy Romániában hányan szenvedtek börtönt, kényszermunkát, kitelepítést ezért a magatartásukért. /Bajkó Márton emlékérme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Nov. 26-án Romániába látogatott Bukarestben Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Bukarestben Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével a közép- és kelet-európai parasztpártok együttműködéséről folytatott megbeszélést. Torgyán József szerint rendkívül hasznos, tárgyszerű volt a találkozó, egyetértettek abban, hogy célszerű lenne megteremteni a közép-és kelet- európai parasztpártok erős együttműködését. Ennek érdekében az érintett pártok vezetői számára a magyar Független Kisgazdapárt Budapesten találkozót szervez. Torgyán József az RMDSZ bukaresti székházában megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ vezetőivel, minisztereivel. Erről a találkozóról Torgyán József elmondta, hogy az RMDSZ részéről megfogalmazták az új magyar polgári kormánnyal szembeni elvárásaikat, kifejtették, milyen területeken várnak konkrét segítséget, és az együttműködés mely formáit tartják hasznosnak. /Torgyán József Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Testes mű, 600 A4-es oldalnyi monumentális munka Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között /Pro Print Kiadó és a Teleki László Alapítvány közös kiadása, 500 példányban Csíkszeredában nyomták. A könyv tanúsítja, hogy egy 4-5000 főnyi magyar falu hogyan csökkent két-három emberöltő alatt 40-50-re. /(Willmann): Csontok és számok. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 28. - dec. 11. - 24. sz./

Gonda László a Bánságból telepedett ki Németországba. Sokszor hazalátogat. Nyáron jelen volt Tusnádfürdőn, a szabadegyetemen. Tusnádfürdőn feltette a kérdést Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének, hogy miért nem áll ki Tőkés László tiszteletbeli elnök mellett, amikor annyian támadják és rágalmazzák a püspököt. Választ nem kapott. Gonda hangsúlyozta, hogy az RMDSZ vezetőinek kötelességük lenne kiállni egymás mellett. /Az Olvasó nem érti. Miért Tőkés László? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 28. - dec. 11. - 24. sz./