A temesvári reformátusok nevében Gazda István lelkész kiállt Tőkés László püspök mellett, aki újra heves támadások célpontja. Nem értik az ellne már az egyházon belül is fellángolt indulatokat. /Gazda István: Nyilatkozat. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3. - Postafiók rovat/

"A képviselőház állandó bürójának dec. 2-i határozata értelmében a nemzeti közösségek nyelvén oktató felsőfokú tanintézetek alapításáról dönteni hivatott egyeztető bizottságban öt koalíciós párti és két ellenzéki képviselő vesz részt: két-két parasztpárti és RTDP-s, valamint egy-egy demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő. A parlamenti frakciók hamarosan kinevezik jelöltjeiket. A szenátorok közül szintén heten vesznek részt a bizottságban, de ennek a csoportnak az összetételéről még nem született döntés. Az egyeztető bizottság összetételének döntő szerepe lehet az önálló állami tanintézetek létesítését szavatoló jog számunkra kedvező elbírálását illetően. A képviselőház és a szenátus közti egyeztetést az váltotta ki, hogy a képviselőház eltörölte a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvi felsőfokú tanintézetek létesítését szavatoló sokat vitatott bekezdését, és semmiféle más szövegváltozatot nem állapított meg. Az állandó büró döntése értelmében tehát a Nagy Románia Párt (NRP), a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) és a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) képviselőházi frakciója részéről senki nem lesz jelen a bizottságban. Így Anghel Stanciu képviselő, az oktatási szakbizottság nagy-romániás elnöke sem vehet részt a bizottság munkálatain. Az NRP képviselőházi frakciója már jelezte is, hogy ez ügyben tiltakozást juttat el a képviselőház állandó bürójához. Stanciu rámutatott: az NRP-t sokkal inkább megillette volna egy hely az egyeztető bizottságban, mint a Nemzeti Liberális Pártot. Szerinte teljesen világos, hogy a koalíció azzal a szándékkal állította félre őt, az oktatási szakbizottság elnökét, hogy tiszteletben tartsa az RMDSZ-nek tett ígéreteit. Az ellenzéki politikus továbbá hangsúlyozta: ragaszkodik az egyeztető bizottság összetételének négy per hármas számarányához, mert különben az ellenzék csak "szimbolikusan" vehet részt a bizottság ülésén. Ha az NRP végül mégis kimaradna a bizottságból, Stanciu jelenléte "formális" lenne. A házszabály értelmében ugyanis az egyeztető bizottságot a képviselőház oktatási bizottságának elnöke, tehát Anghel Stanciu kell hogy összehívja, mivel a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet utoljára a képviselőházban vitatták meg. Nemzeti Liberális Párt parasztpárti képviselő a Mediafaxnak azt nyilatkozta, hogy nem kötelező az összes parlamenti csoport jelenléte az egyeztető bizottságban, mivel a helyek elosztása a különféle parlamenti csoportok nagysága, a képviselők száma szerint történik. /Koalíciós többségű egyeztető bizottság. Az NRP-t, RSZDP-t és RNEP-et senki sem képviseli. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"

Bukarestben dec. 3-án megkezdődött a frankofon (francia nyelvű) országok közössége állandó tanácsának 31. ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson a közösség dec. 4-én megnyíló miniszteri konferenciáját készítik elő. Románia, mely megfigyelőként tagja a frankofon országok közösségének, első alkalommal ad otthont a mozgalom miniszteri konferenciájának. /Frankofonok Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Dec. 3-án kétnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Szulejmán Demirel török miniszterelnök, aki fejtette: a két ország között rendkívül jók a kapcsolatok. A romániai török beruházások 350 millió dollárt tesznek ki, a folyamatban levő befektetésekkel ez az összeg elérheti a 750 millió dollárt. Demirel tárgyalt Emil Constantinescu elnökkel. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

A magyar kormány dec. 4-i ülésén döntött arról, hogy 30 millió forint alaptőkével létrejön a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Közalapítvány, amely a Kárpát-medencében élő és szórványmagyarság anyanyelvi és kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését lesz hivatott segíteni. A közalapítvány a jövő évben 500 millió forint támogatásban részesül a költségvetésből. /Alapítvány a Határon Túli Magyarok Oktatásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Radu Vasile román miniszterelnök lemondta december 6-8-ra tervezett hivatalos magyarországi látogatását, amelyre egy későbbi időpontban kerül majd sor. Gottfried Péter, a magyar Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője viszont december 5-én és 6-án Bukarestben részt vesz az Európai Unióba felvételre jelentkezett országok európai ügyekért felelős vezető kormánytisztviselőinek kötetlen találkozóján, eleget téve Alexandru Herlea, a román kormány európai ügyekért felelős tagja meghívásának. /Gyanúnk beigazolódott! Radu Vasile lemondta magyarországi látogatását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A kormány dec. 2-i ülésén elfogadta pótköltségvetést: 36,3 milliárd lejjel csökkentette a kiadásokat. Ez nem befolyásolta a tervezett költségvetési deficitet és az infláció várható mértékét /45 %/ sem befolyásolta. A költségvetési pénzek minisztériumok közötti átcsoportosítása miatt kevesebb jut az egészségügyi, az igazságügyi és a mezőgazdasági tárcának, több jut viszont az oktatási, védelmi, belügyi és szállítási minisztériumnak. Az idei költségvetést szeptemberben már módosították, most újból változtatni kellett, mert a tervezett bevétel nem folyik be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Afrikába utazott a hét elején Tőkés László püspök. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Zimbabwe fővárosában, Hararéban vesz részt a református egyházak világtanácsának konferenciáján. Távollétében a püspököt a nemrég megválasztott generális direktor, Csűry István helyettesíti. Időközben az egyházkerület tájékoztatási szolgálatától két személyi változás történt: a püspök javaslatára az Igazgatótanács a zilahi Forró Lászlót a közigazgatási osztály, míg Orbán Zoltán hegyközújlaki lelkészt a gazdasági osztály vezetésével bízta meg, egyelőre három hónapos próbaidőre. /Tőkés püspök Zimbabwéban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

C. V. Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette, hogy Verestóy Attila szenátor annak idején együttműködött a Securitate-val, mégpedig egy Ovidiu Soare összekötő tiszt révén. Verestóy Attila követelte, hogy Tudor bizonyítékokkal támassza alá állítását. Verestóy ugyanis a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottságba való beválasztásakor felesküdött arra, hogy nem volt kapcsolatban a diktatúra titkosszolgálatával. /Verestóy: Nem voltam besúgó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

A két hónapja megalakult orvosi munkacsoport dec. 4-én Gyergyószárhegyen, a Szárhegyi Kulturális Központban orvosi tanácskozást tartott. Dr. Barta Tibor magyarországi idegsebész, a Kocher Alapítvány elnöke tartott előadást. A tervek szerint az orvosok hat-nyolchetente fognak konferenciát rendezni. /Rokaly Zsolt: Orvosi konferencia Gyergyószárhegyen. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./ A Gyergyói Kisújság főszerkesztője Kedves Tamás Gyopár, főszerkesztő-helyettes: Szondy Zoltán.

"Tamás Gáspár Miklós osztozik a szabaddemokrata lelkületben: "ő is kétségbeesetten gyűlöli Orbánt és pártját." Ez mutatja Új osztálypolitika /Népszabadság, nov. 18., 19./ című írása, állapította meg Debreczeni István. Tamás Gáspár Miklós írásában úgy fest, mintha Orbán Viktor a baloldalról sunnyogott volna át a jobboldalra. Nem írja ki, de hát mi lehet a jobboldal ellenpólusa? Ne feledjük, írta Debreczeni, hogy Orbán Viktor nem a jobboldal ellenfele volt, hanem a baloldalé. És ebben mindvégig következetes maradt. "Tamás Gáspár Miklós és elvbarátai annyira gyűlölik a tékozló fiút", aki "nem fogadta el az SZDSZ ifjúsági szervezete vezérének szerepét, hogy minden lehetséges rosszat" elmondanak róla. Tamás Gáspár Miklós programot hirdet: "szemben az egyesült jobboldal kihívóan nyílt polgári osztálypolitikájával, amelynek hosszú távú fönntartása csak rendőrállami eszközökkel, a nyilvánosság brutális korlátozásával és fajgyűlölő propagandával képzelhető el", "a liberális baloldali értelmiségnek baloldali fordulatra van szüksége". Mindez ismerős a Kommunista Kiáltványból. "Marx kísérlete félelmetes volt - a Tamás Gáspár Miklósé csak szánalmas." - fejezte be cikkét Debreczeni. /Debreczeni István: Új Kommunista Kiáltvány? = Népszabadság, dec. 4./"

Immár negyedszer adta ki a szatmári püspökség a kalendáriumot /Római Katolikus Naptár 1999/. A naptár bemutatta az egyházmegye életét, az összefogással megteremtett egyházi intézményeket, az azok támogatására létrehozott Pax Alapítványt, továbbá az egyházi könyvtárakat. /Szatmári kalendárium. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./

Nem hivatalos tanácskozást kezdtek Bukarestben az Európai Unióba felvételüket kérő országok integrációs miniszterei, felelősei. A találkozón magyar részről Gottfried Péter, Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője vesz részt. A tagjelöltek első alkalommal tartottak ilyen jellegű megbeszélést. A találkozót Alexandru Herlea, a román kormány integrációs ügyekért felelős minisztere kezdeményezte. Román részről azt szerették volna, ha elfogadnának egy olyan közös dokumentumot, mely azt tükrözné, hogy a jelöltek egységesek a felvétel kérdéseit illetően. A Bukarestbe szóló meghívót Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia egyaránt elfogadta. A résztvevők jelentős része, így Magyarország is, a bukaresti találkozó nem hivatalos, kötetlen eszmecsere jellegére helyezte a hangsúlyt. A találkozó résztvevőit dec. 5-én fogadta Emil Constantinescu román államfő. /EU-tagjelöltek Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

"Tőkés László püspök szerint nagyon félnek a romániai magyarok attól, hogy Magyarország az EU-csatlakozás után bevezeti a román állampolgárok számára a vízumkényszert, s ezzel nehezebbé válik a beutazás az anyaországba. A bécsi Kurier bulvárlapban megjelent cikk szerint, amennyiben Magyarországot felveszik az Európai Unióba, akkor ez a helyzet valósággá válhat. A cikkíró szerint ez az Ukrajnában és a Szerbiában élő magyarokat is sújtaná. Az osztrák lap idézi Orbán Viktor kormányfő kijelentését, miszerint a nemzet határai nem azonosak az ország határaival. Ennek jegyében küldtek államilag finanszírozott segélyszállítmányokat a kárpát-ukrajnai árvízkárosultaknak - jegyzi meg a cikkíró. Németh Zsolt külügyi államtitkártól azt a kijelentést idézi az osztrák lap, miszerint "támogatjuk a magyarok szervezeteinek autonómiára irányuló törekvéseit". Tőkés László szerint már a politikai gesztusok is sokat segítenek a kisebbségben élő magyaroknak. "Olyan volt számunkra, mint az evangélium, amikor Antall József kijelentette: ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke" - mondta Tőkés. /Kurier: A romániai magyarok vízumkényszertől tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./"

Még szorosabb együttműködésről állapodtak meg Románia, Moldávia és Ukrajna titkosszolgálatai a dec. 4-én Cernauti városban tartott megbeszélésükön. A tárgyaláson Romániát Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke és Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője képviselte. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./

"Dec. 5-én a kormány tagjai találkoztak Emil Constantinescu államfővel és felkérték az elnököt, hogy szólítsa fel a koalíciós pártokat a kidolgozott reformprogram valóra váltására. Radu Vasile miniszterelnök, a kabinet tagjai és az államfő a kormány által a következő hat hónapra kidolgozott reformintézkedések életbe léptetésének körülményeiről folytattak megbeszélést. A kormánytagok felkérésének célja "a reform iránti bizalom visszaállítása" A kormánytagok tájékoztatták az államfőt a dec. 5-i kabinetülésen egyeztetett intézkedések életbe léptetésének stádiumáról. A szóban forgó kormányülésen - először mandátuma alatt - maga Constantinescu elnökölt. Ugyanakkor a miniszterek ismertették a kis és közepes nagyságú vállalkozások, valamint a létrehozott fejlesztési zónák támogatására előkészített programokat is és a szociális intézkedéseket. Az államelnökkel történt találkozó előtt a miniszterelnök egyeztette a kidolgozott reformprogramot a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségével, amely azt javasolta, hogy arra a kabinet kérjen bizalmi szavazást a parlamenttől. A tervezett program lényege a ráfizetéses nagyüzemek bezárásával a gazdasági veszteségek csökkentése, a magánosítási folyamatok felgyorsítása és a privatizációs törvény módosítása. A program legkényesebb pontja kimondja, hogy az év végéig be kell zárni a legnagyobb veszteségeket felhalmozó 20 nagyvállalatot. A kormány máris felhatalmazta az Állami Tulajdonalapot, hogy az érintett üzemekben a munkát állítsa le. /Radu Vasile célja: Visszaállítani a reform iránti bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

"Elmúlt-e már a kommunizmus sajátos gyermekbetegsége, a baloldaliság? - tette fel a kérdést Kristóf Attila. Idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki a Népszabadságban így írt: "A demokrácia aktív híveink tábora /különösen szemben az egyesült jobboldal kihívóan nyílt polgári osztálypolitikájával, amelynek hosszú távú fönntartása csak rendőrállami eszközökkel, a nyilvánosság brutális korlátozásával és fajgyűlölő propagandával képzelhető el a politikai korrupció változatlan virágzása mellett/ csak akkor mentheti meg a szabad társadalmat /és persze önmagát/, ha türelmesen és perspektivikusan átalakítja politikáját, és ez a politika - ha tetszik, ha nem - a jelenlegi körülmények között csak baloldali színezetű lehet." TGM tehát azt javasolja, hogy az SZDSZ próbálja elfoglalni a baloldalon az MSZP helyét. Erre "postafordultával" reagált Eörsi István Az osztályelemzés dicsérete címmel, Igazi összhangzat alakult ki. Eörsi így kontrázott TGM-nek: "A demokratikus értelmiség és politikai képviselete - amelyre a jelen körülmények között kizárólag az SZDSZ vállalkozhat - valójában csak arra törekedhet, hogy a szegények és kirekesztettek mind nagyobb rétegét vonja be a politizálásba, és ezt úgy teheti meg, ha az egyenlőtlenséget spontánul növelő piacgazdaság logikájával szemben annyi szociális érzékenységet vonultat fel, amennyit a kapitalista rendszer még el tud viselni." /Kristóf Attila: Én nem tudom... /Hol a baloldal/. = Magyar Nemzet, dec. 8./ Az említett cikkek: Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika /Népszabadság, 1998. nov. 18., 19./ - Eörsi István Az osztályelemezés dicsérete /Népszabadság, 1998. nov. 27./"

"A törvényhozásból kivonult három ellenzéki párt felfüggesztette a parlamenti sztrájkot. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a Nagy Románia Párt (NRP) törvényhozói már dec. 7-én részt vettek a képviselőház munkájában. A parlamenti krízis feloldására összehívott pártvezetői értekezletet követően Ion Iliescu RTDP-elnök kijelentette: a hatalmi és az ellenzéki pártok megegyeztek abban, hogy a képviselőház állandó bürója vizsgálja meg, milyen körülmények között fogadott el a ház a sztrájk idején 18 jogszabályt. C. V. Tudor NRP-elnök azt követelte, hogy Emil Constantinescu mielőbb tegyen jelentést a törvényhozásban "a nemzet állapotáról". Tudor szerint a Vasile-kabinetnek le kell mondania, s az előrehozott választások előkészítésére technokrata kormányt kell mielőbb megalakítani. A Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) vezetői dec. 7-én úgy döntöttek, hogy ők is visszatérnek a parlamentbe. A párt vezetői azt is követelik, hogy kezdje meg munkáját az a különbizottság, amely a kormányerők és az ellenzék közti viszony szabályait hivatott kidolgozni. Az ellenzéki pártok nem egészen három héttel ezelőtt vonult ki a törvényhozásból, mivel véleményük szerint a kormánytöbbség semmibe veszi a demokratikus játékszabályokat. A parlamenti pártok vezetői megállapodtak abban, hogy három bizottságot hoznak létre. Ezek feladata a jogszabály-prioritások megállapítása, a többség és az ellenzék viszonyát szabályozó normarendszer kidolgozása, illetve annak megvizsgálása, hogy milyen körülmények között tárgyalhatná újra a parlament az ellenzék által kezdeményezett "jogállam-indítványt". Ez utóbbit mind a liberálisok, mind pedig az RMDSZ alkotmányellenesnek tartja. /Vége a parlamenti sztrájknak. Az ellenzék feltételekkel tér vissza a törvényhozásba. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

"Az RTV magyar szerkesztősége közleményben számolt be arról, hogy az Országos Audiovizuális Tanács átiratban szólította fel a Román Televízió Vezető Tanácsát, hogy indítson vizsgálatot a Bukarestből sugárzott magyar nyelvű műsor ellen, mert az utóbbi időben több ízben is áthágta a törvényes normákat. Ezek az esetek: 1. "1998. október 19-én tendenciózusan sokat mutattak egy olyan csoportot, amely azt skandálta, hogy "ki a magyarokkal az országból", mintha minden román soviniszta lenne, és mintha ezek magatartása igazolta volna a magyar huligánok replikáját." /Valójában a riportban semmi általánosítás nem hangzott el./ 2. "Idén november 9-én egy olyan képsor után, amely Németországot mutatta be közvetlenül a náci uralmat megelőző korszakban, Márton Árpád úr azt állította, hogy "Romániában a nemzeti kommunizmus helyét a nemzeti szocializmus fogja elfoglalni?." /Márton Árpád képviselő megismételte tévényilatkozatában parlamenti felszólalásának lényegét: az egyik nagy-románia párti képviselő fegyveres nemzeti gárdák felállítását kérte a székely megyékben "a magyarok elhallgattatására". Ez vészesen emlékeztet a nácizmus kialakulása előtti időkre./ 3. "1998. október 26-án épp azokban a kényes pillanatokban hiányzott a román felirat, amikor egy egyházi személyiség Erdélynek a második világháború utáni elvesztéséről beszélt." /Valóban. A primitív feliratozó kizárólag ilyenkor szokta beadni a kulcsot./ - A vádirat az OAT elé idézte dec. 10-ére az RTV vezető tanácsa, valamint a magyar szerkesztőség képviselőit. /Újabb támadás az RTV magyar nyelvű műsora ellen = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

A Román Nemzeti Bank /BNR/ valutatartaléka november végén 1,8 milliárd dollár volt. Tavaly júliusban még 2,6 milliárd volt a tartalék összege. A BNR aranytartaléka viszont a tavaly év végi 95,3 tonnáról 99,4 tonnára nőtt. /Csökkenő valutatartalék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Dec. 1-jéhez kötődő erdélyi látogatása során Emil Constantinescu elnök nov. 28-án Nagyenyedre látogatott. Első útja a polgármesteri hivatalba vezetett, majd a helyi ortodox templomba ment, ahol Andrei gyulafehérvári ortodox püspök fogadta, majd a helybeli ortodox pópa, Emila Galea beszédében megbocsáthatatlan bűnnek nevezte, hogy a bukaresti Madrigal kamarakórus nem az ortodox templomban, hanem a katolikusban lép fel ünnepi műsorával és az elnök meghallgatja előadásukat. Az országnak eddig csak kommunista, illetve neokommunista elnökeik voltak, állapította meg a pópa. Constantinescu reagált erre a támadásra és magyarázkodott: ő nem diktátor, hogy utasítsa a kórus tagjait. Azért játszanak a katolikus templomban, mert annak a legjobb az akusztikája. Ez a román pópa egyébként nemzeti lobogót húzott a templom tornyára, nyáron pedig megtagadta egy román-magyar ifjú pár esketését, mondván, amíg ő itt van, magyar ember nem teszi be a lábát az ortodox templomba. Constantinescu elnök ezután a magyar római katolikus templomba ment, ahol nem játszották a magyar himnuszt, ahogyan azt a helyi Unirea lap hírül adta. A templomban Gál Alajos főesperes köszöntötte. Először látogatott magyar templomba Románia elnöke. /Győrfi Dénes: December 1 fényei és árnyai Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Dec. 4-5-6. évek óta Gyergyószentmiklós ünnepe. Dec. 4-én hősei előtt rótta le kegyeletét a város, a Kossuth- és Petőfi-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál. Dr. Garda Dezső mondott beszédet. A Figura Stúdió színházi napokat szervezett. Tanácskozást tartottak a vidék fejlesztéséről. Bogos Zsolt és Várdai György előadásaiból kiderült, hogy a Gyergyó vidék gazdaságát a Hargita megyei átlagnál is jobban sújtották a változások, nagy a munkanélküliség. Fellépett a Szent Miklós Kamarakórus. A főtéren hagyományosan felvonultak a huszárok, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség daliás képviselői, a tekerőpataki fúvósok és több néptáncegyüttes, a sort a cserkészek zárták. Dec. 6-án ünnepi szentmisén Benedek Domokos, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője mondott beszédet, majd a hagyományos búcsús körmenet következett a keresztaljákkal. A múzeumban bemutatták dr. Garda Dezső A falutörvénytől a közbirtokosságig című tanulmánykötetét, majd megnyílt a képzőművészeti kiállítás, fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus és a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai verseiket olvasták fel. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9., Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./

"Makkay József ironikus hangsúllyal tudósított a jelenlegi helyzetről, ahogy ő látja. Marosvásárhelyen díszebédre készülnek az SZKT-tagok /"eszkátézó választottjaink"/, hosszú, unalmas és betanult szövegeket ezzel ellensúlyozzák. A nép majd okulhat: RMDSZ-körökben minden rendben. "Miért csak mi követelőzünk állandóan? Miért ne lehetnénk egy kis megértéssel azok iránt, akik maguk közé fogadtak." A lapok rakoncátlanok. Már készül a "mindent elsöprő új napilap, ami majd a helyes útról fogja meggyőzni a romániai magyarságot." Az új lap kiiktatja a konkurenciát. Pénz van hozzá. A radikálisokat el kell különíteni. "Mert ők a nép ellenségei." /Makkay József: Képzelt riport egy eszkátéról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

"Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én a határon túli magyarság helyzetével foglalkozott és a Határon Túli Magyarok Hivatalának működéséről volt szó. A HTMH a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzése alól átkerült a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt felügyelete alá. A hivatal céljáról tájékoztatta a külügyi bizottságot Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Németh Zsolt. A jövő évi költségvetési javaslatban összesen mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására - közölte Szabó Tibor. A HTMH működéséről beszámoló Szabó Tibor kiemelte: a hivatal új vezetésének egyik legfontosabb feladata, hogy hatékonyabbá tegye a határon túli magyarság gazdasági támogatását. E feladatra egy elnökhelyettesi posztot hoztak létre. Elhangzott, hogy EU-forrásokat is felhasználnak a határon túli magyarság támogatására. Németh Zsolt kifejtette, hogy a HTMH beillesztését a Külügyminisztériumba az egységes nemzetpolitika megvalósításának szándéka indokolta. A jövő év első negyedében létrejöhetnek a feltételek a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére - közölte a tárca politikai államtitkára. Hozzátette: ebben a kérdésben folyamatos az egyeztetés a határon túli magyarság szervezeteivel. Mint elhangzott, az Illyés Közalapítvány az idei 506 millió forintos költségvetési támogatás helyett jövőre 818 millióval számolhat. Szintén a határon túli magyarság támogatását szolgálja az Apácai Csere János Alapítványnak szánt 500 millió forintos, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány számára adni tervezett 300 milliós támogatás. Szabó Tibor elmondta: ad hoc szakmai munkabizottság alakul a Külügyminisztériumban abból a célból, hogy megvizsgálja, milyen következményekkel járhat a határon túli magyarságra nézve Magyarország majdani csatlakozása a schengeni egyezményhez. E bizottságban a HTMH, valamint a határon túli magyar szervezetek szakértői is részt vesznek. - Meg kell vizsgálni a kettős állampolgársággal járó előnyöket és hátrányokat, ám valószínűsíthető, hogy román és szlovák viszonylatban annak lehetővé tétele érzékenységet váltana ki - szögezte le a schengeni probléma kapcsán Németh Zsolt. A kialakuló vitában Tabajdi Csaba szocialista képviselő kifejtette: a szerkezeti változtatásokkal fennáll a veszély: a Külügyminisztérium "le fogja darálni" a HTMH-t. A bizottság SZDSZ-es elnöke, Szent-Iványi István úgy vélte, hogy a hivatal az új rendszerben alsóbb szintre került. Válaszában Németh Zsolt kifejtette: a strukturális változtatás oka éppen az volt, hogy a határon túli magyarok ügye jobban előtérbe kerüljön, s egyensúlyba jusson a magyar külpolitika többi prioritásával. /Mit kapnak a határon túli magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"

Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó- és kulturális tanácsosa pár éve Virrasztó fenyvesek címmel erdélyi riportkönyvet adott ki /Zika Klárával/ a megtartó magyarság állapotáról. Idén jelent meg Balázs Ádámnak a nyugati magyarokról szóló írásait tartalmazó Minden szegleti felől ez világnak /Kriterion, 1998/ című könyve. A szerzőt inkább az érdekli, hogyan magyar külföldön a magyar. A kötetben az egyik tanulmány /Nevemről nem hullt le az ékezet/ nyugati magyar költőknek az anyanyelvről szóló vallomásait tartalmazza. /Ferencz Zsuzsanna: Minden szegleti felől ez világnak. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./

"A hazai politikai életben nincs helyük a felelőtlen, szélsőséges politikusoknak - hangsúlyozta Emil Constantinescu államfő dec. 8-án, az alkotmány napján tartott ünnepi beszédében. Az elnök elsősorban a demokráciát, az alkotmányos értékeket fenyegető veszélyekre figyelmeztetett. Kijelentette: "Vannak olyan politikai erők, amelyek távolról sem a demokratikus intézmények tekintélyének erősödésében érdekeltek, éppen ellenkezőleg, azok hitelességének lerombolásán fáradoznak". "Vannak politikusok, akik nyíltan beszélnek arról a szándékukról, hogy koncentrációs táborokat akarnak felállítani, rögtönítélő bíráskodást akarnak, be akarnak tiltani egyes politikai pártokat, és politikai ellenfeleiket börtönbe akarják zárni. Arról beszélnek, hogy a stadionokat bírósági tárgyalások és kivégzések színterévé kell változtatni, vagyonelkobzást terveznek" - folytatta Constantinescu. Az államfő szerint ezek a politikusok konfliktusokat akarnak az országon belül, és konfliktusokat akarnak a szomszédos országgal, azt szeretnék, ha az együttműködést és megértést a soviniszta gyűlölet váltaná fel. Az "ilyen felelőtlen személyeknek nincs keresnivalójuk a politikában. Ha pedig hisznek is abban, amiről beszélnek, akkor olyan súlyos felelősséggel találjuk szemben magunkat, ami az egész felelősségteljes politikai osztály azonnali és határozott válaszát követeli meg, függetlenül attól, hogy valaki hatalmon van vagy ellenzékben. Azonnali és határozott választ kell adnia a civil társadalomnak is, mivel ez a magatartás éppen azt fenyegeti" - állapította meg az államfő /Anélkül, hogy Vadim Tudort vagy Funart említette volna, Emil Constantinescu a szélsőségesek ellen foglalt állást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Constantinescu elnök a Nagy-Románia Pártra célzott, ugyanis ez a párt politikai programként hirdette meg, hogy az RMDSZ-t fel kell oszlatni, az RMDSZ vezetőit ki kell végezni, s a romániai magyar tőkebefektetéseket el kell kobozni. "

Dec. 8-án Bukarestben rendkívüli sajtóértekezletet tartott az RMDSZ az egészségügy helyzetéről. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy pénz nélkül nem lehet az egészségügy tervezett reformját végrehajtani, kivált akkor, ha a kormánykoalíció pártjai nem egy egységes egészségügyi politikát támogatnak. Az ágazat lehetetlen helyzetbe került: míg a költségvetés szeptemberi, első módosításakor sikerült kivédeni a tervezett lefaragásokat, a kormány december elején az újabb pótköltségvetési tervezetben már 265 milliárd lejt elvont az egészségügyi minisztériumtól. A miniszter és Markó Béla szövetségi elnök emellett kitért arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció eredeti programja alapján biztató kezdetet vett az egészségügy reformja, de a koalíciónak mostanra már nincs egységes egészségügyi koncepciója. Az egyes kormánypártok egymástól eltérő elképzelésekkel állnak elő, a kölcsönös vádaskodások mögött mind élesebben fogalmazódnak meg az eltérő csoportérdekek. /A koalíciónak már nincs egységes koncepciója. Hajdú Gábor és Markó Béla rendkívüli sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Dec. 8-án Békéscsabán, a két ország szakembereinek részvételével a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Közhasznú Társaság szervezésében romániai befektetési és gazdasági fórumot tartottak. Románia exportjában Magyarország a 11-ről a 9., az importban a 9-ről az 5. helyre lépett előre. Romániában jelenleg több mint két és félezer magyar-román vegyes vállalat működik, s Magyarország már Románia tíz legfontosabb gazdasági partnereinek egyike. A két ország közti kereskedelmi forgalom az év első 9 hónapjában 535 millió dollár volt, amiből 106 százalékos emelkedéssel, 403 millió dollár a Magyarországról származó behozatal. Magyar befektetők eddig 85 millió amerikai dollárt fektettek be a szomszéd országban, s ezzel Magyarország a 20.-ról a 11. helyre lépett elő Románia külföldi beruházóinak listáján. Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitó beszédében vázolta Magyarországnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítését célzó erőfeszítéseit. Programjának megfelelően a kormány támogatja a Kárpát-medence magyar közösségei lehetőségeinek javítására irányuló erőfeszítéseket, mert e térségek gazdasági fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy a magyarság a szülőföldjén maradjon - mondotta az államtitkár. /Határmenti fórum a magyar-román együttműködésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Radu Vasile kormányfő bejelentette, hogy lemond abban az esetben, ha nem kapja meg a koalíciós partnerek és saját pártjának támogatását a gazdasági reformok megvalósításához. A reformokra szükség van, ha az ország új hiteleket akar kapni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy ne késlekedjen jövőre a külső adósságfizetésekkel. Vasile reméli, hogy a kormány képes lesz meggyőzni az IMF-et az új hitelek nyújtásáról. Ehhez a kormánynak be kell zárnia a veszteséges állami vállalatokat. A gazdaság tavalyi 6,6 százalékos csökkenés után az idén a hazai össztermék várhatóan 4 százalékkal esik vissza. 1999-ben Vasile számításai szerint 2 százalékkal zsugorodik a hazai gazdaság. A kormány nemrégiben megígérte, hogy 15 százalékkal csökkenti a 60 billió lejes veszteséget azáltal, hogy a vagyonalap által ellenőrzött 37 vállalat egy részét bezárja vagy eladja. A veszteségek csökkentése is szerepel az IMF hitelnyújtási feltételei között. A kormány jövőre további 15 százalékkal akarja csökkenteni az állami vállatok által termelt veszteségeket. Az IMF segítsége nélkül jövőre esetleg nem tudják időben törleszteni a külföldi adósságból esedékessé váló 2,2 milliárd dollárt, bár ezt az értesülést a kormány több tagja is cáfolta a közelmúltban. /Radu Vasile ismét lemondással fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

"1996-ban azt hittük, írta Sipos János, hogy a koalíciót alkotó pártok, a közös megegyezésen alapuló programot tiszteletben fogják tartani, és azt semmilyen személyi, csoport- vagy pártérdek nem fogja megváltoztatni. Azonban "nagyot csalódtunk, ugyanis az iliescui rendszertől örökölt politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi válság az új hatalom helyben topogása miatt tovább folytatódott. Most már bizonyossá vált, hogy a változáshoz szükséges politikai akarat általában hiányzott." Sok politikusnak a hatalom fontosabb, mint az ország sorsa. "Ez a mentalitás megmételyezte a koalíciós partnerek egy részét is, ami sok esetben oda vezetett, hogy egyet mondottak és mást cselekedtek, illetve, amit ma mondottak, másnap megmásították, vagy szemrebbenés nélkül lehazudták. Példa erre az a húzd meg ereszd meg" politika, ami a magyar, illetve a "Petőfi-Schiller" egyetem létrehozását illeti, s ami "nem más, mint mézes madzag az RMDSZ kormányban (koalícióban) való maradásáért. Ez ugyanis nagy szolgálatot tesz (tett) Románia nemzetközi megítélésében." Általános a káosz és erősödnek a nacionalista tendenciák. "Nap mint nap, nacionalista csoportosulások (nemzeti gárdák, legionárius fészkek, halállal fenyegető brigádok stb.), valamint szélsőséges bal- és jobboldali nacionalista érdekszövetségek jönnek létre." Sipos kevésbé ismert tényre, hasonlóságra emlékeztetett: "Hasonló érdekszövetségre, hazai viszonylatban, már volt példa 1944/45-ben, amikor a kommunisták toborozták a legionáriusokat, s így a Panaitescu-féle "keresztény-szocialista" (?!) csoportosulással, valamint a szovjetek által Németországból repatriált vasgárdával "protokollt" kötöttek, amelyet, a Román Kommunista Párt részéről Teohari Georgescu, míg legionárius részről Nicolae Patrascu "alvezér" írt alá." "Bátran ki kell mondanunk, hogy jelenleg a nemzeti szocializmus elvetemedettebb formája - a fasisztoid nemzeti kommunizmus veszélyezteti Romániát!" A szélsőséges erőket tehát meg kell fékezni, sürgette Sipos János. /Sipos János: Fasisztoid nemzeti kommunizmus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"