Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. április 29.
"Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese fejtette ki nézeteit az interjúban, amelyet Udvardy Zoltán, a lap munkatársa készített vele. A kormánykoalíció megbékélést ígért, "a helyzet azonban nemhogy javult volna, inkább a feszültség jelentős növekedése tapasztalható. A megbékéléstől ma távolabb van Magyarország és Románia, illetve Szlovákia, mint az elmúlt négy-öt évben bármikor." "Külpolitikánk alapvető, kialakult prioritásait is fölborította ez a kormányzat: a határon túli magyarság támogatásának alkotmányos kötelezettségét alárendelik az euroatlanti integrációnak. Ez egy rövid távú, szűk látókörű, kivitelezhetetlen politika." /Új Magyarország, ápr. 29./"
1995. április 29-30.
Román külügyminisztériumi tájékoztatás alapján számolt be a Rompres a román-magyar szakértői tárgyalás budapesti fordulójáról. Mélyreható vita volt az 1201-es ajánlásról. A két fél elhatározta, hogy újra megvizsgálja saját javaslatait. A következő, bukaresti tárgyalás időpontját később tűzik ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./
1995. április 29-30.
Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét megválasztották a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata lelkészi elnökének. A zsinat feladata, tájékoztatott a vele készült interjúban, teológiai ajánlások kidolgozása, közös istentiszteleti rend kialakítása, közös énekeskönyv összeállítása. Az egyháznak Istent kell szolgálni a politikai élettől átitatott világban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./
1995. április 29-30.
Sepsiszentgyörgyön négy magyar könyvkiadó működik: a/ Bon Ami 1994 szeptemberében született, első könyvük decemberben látott napvilágot: Magyari Lajos Út az alkonyatba című verseskötete. Terveik között tudományos munkák és a gyermekirodalom is szerepelnek. b/ A Trisedes Press előnye, hogy nagy kapacitású nyomdája van, hátránya, hogy nincs tőkéje, mondja Gajzágó Márton vezérigazgató. Megjelent könyveik között van Oltyán László Erdélyi elmebaj című regénye, Domokos Ernő Menedzsment ábécé, távlati céljuk a Politikai füzetek sorozat indítása. c/ Az Európai Idő 1991-ben kezdte meg Orbán Balázs Székelyföld leírása füzetekben való megjelentetését, a huszadiknál tartanak, még hat van hátra. Másik nagy vállalkozásuk, tájékoztat Willmann Walter főszerkesztő-helyettes, a százkötetes Jókai-sorozat, most tartanak a tizediknél. d/ Az 1991-ben alakult Castrum Kiadó, élén Szabó Bojta cégvezetővel irodalmi antológiákat hoz ki. Az első volt Isten kezében /hazai költők istenes versei/, azután a Hazahív a hűség /vallomás a szülőföldről/, a harmadik Arany és kék szavakkal /szerelmes versek/, a negyediket most szedik: Versekben tündöklő Erdély. A folytatáson most dolgoznak, erdélyi magyar költők sorsverseit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./
1995. április 30.
"A bukaresti Adevarul ápr. 29-i számában "Romániának nincsenek képviselői Strasbourgban!" címmel Dumitru Tinu főszerkesztő azt vetette az ET parlamenti közgyűlésén részt vett román küldöttség szemére, hogy hagyták, a közgyűlésen megjelent Horn Gyula miniszterelnök lehessen a közgyűlés hőse a "magyarbarát lobby által erőteljesen megdolgozott testület"-ben. A legnagyobb példányszámú napilapban, az Evenimentul Zileiben Ion Cristoriu főszerkesztő úgy vélekedik, hogy Románia az 1201-es ajánlás megerősítése esetében saját hibás számítása miatt járt pórul. /Vasárnapi Hírek, ápr. 30./"
1995. május 2.
"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége márc. 25-én Bákóban ülésezett, ahol eldöntötték, tevékenységüket kiterjesztik Moldvára is. A következő ülést ápr. 29-re tervezték, Bákóba. Előtte már feszültséget szító volt két román lap ápr. 27-i cikke a moldvai csángókról. Silviu Achim az Adevarulban "Az RMDSZ terjeszkedik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban" címmel számolt be az egységpárti sajtóértekezletről: az "RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz és az RHSZ-hez (Román Hírszerző Szolgálat) fordul néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) kóborló budapesti tisztségviselők végeznek Erdélyben?" A Cronica Romana ugyanezen a napon közzétette Emil Gopsa tanárnak, a Dr. Josif P. M. Pal Keresztény-Erkölcsi Liga elnökének Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelét, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar eredetűek lennének, hozzátéve: "mi, moldvai csángók románokként élünk." /Gyarmath János: Egy bejelentett konfliktus. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 2./
1995. május 2.
A román sajtó Borbély Imre RMDSZ-képviselőt tartja radikálisok egyik vezéralakjának. Borbély Imre szerint a radikális megoldás határmódosítás lenne, ilyen célkitűzés azonban sem Romániában, sem Magyarországon nincs. Az RMDSZ-ben a belső megosztottság az autonómiát követelők és az autonómiát nem teljesen átérzők, magukat mérsékelteknek nevezők között van. A megoldást a belső választások hoznák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./
1995. május 2.
"Bodor Pál A prédikátor című, Tőkés Lászlót elítélő cikkét publikálta, hosszan idézve Gabriel Andreescut, aki elismeri a püspök emberi nagyságát, majd hozzáteszi: "ő nem tárgyal, prédikál." Bodor Pál ezt mondja tovább, kifejtve, hogy "Tőkés László engesztelhetetlen, mert talán úgy érzi, a túlerővel szemben alulmaradt nemzet történelmét éljük. Romantikus politikus..." "Türelmetlen, mert elkéstünk." "Elhitte például, hogy Hankiss Elemér nem jó magyar, és püspöki - vagy inkább: egyszemélyi közéleti sztrájkot hirdetett ellene. Talán rádöbbent azóta, hogy megtévesztették. Vajon ugyanolyan nyilvánosan megkövette már?" Bodor így folytatja ítélkezését: "Az önvédelem szép nacionalizmusa csak akkor termő, nemes, megmentő, ha nem szektásodik. Ha a nemzeti ökuménia erősebb és türelmesebb az eretneküldözésnél." /168 Óra, máj. 2./ "
1995. május 3.
Ápr. 28-29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferenciát, melynek egyik szervezője a HTMH. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a tanácskozás jó lebonyolításához hozzájárult a polgármesteri hivatal, a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetsége és a HTMH. Az előadók között szerepelt Liviu Popescu, a bukaresti egyetem rektora, Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, Kasza József, Szabadka polgármestere, vitavezető Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Törzsök Erika elmondta, hogy a helyi közigazgatás kérdése elválaszthatatlan a nemzeti közösségek kérdésétől, s míg a hatalomcentrikus központi közigazgatás az igazgatásra teszi a hangsúlyt, addig a helyi közigazgatás a közösségek gondjainak megoldásával foglalkozik. A helyi közigazgatásnak gazdálkodási és döntéshozási függetlenséggel kell rendelkeznie. Ezt a függetlenséget autonómiaként szokták emlegetni./Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./
1995. május 3.
"Gheorghe Bush volt amerikai elnök ápr. 29-én Bukarestbe érkezett. A látogatásra a Sever Muresan üzletember által vezetett S. M. Invest csoport meghívására kerül sor, célja a Romániáról alkotott kép "dinamizálása". Ápr. 29-én Bush beszédet mondott a parlament dísztermében, melyben a privatizálás gyorsítását sürgette. Ezután Iliescu elnök fogadta Busht. A volt elnök ápr. 30-án utazott el a román fővárosból. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./"
1995. május 3.
"Ápr. 29-30-án tartották meg Kovásznán és Csomakőrösön az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Eljöttek a testvértelepülések, Nagykanizsa és Csenger küldöttei, a Budapesti Székely Kör vezetői, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselői, Szlovákiából és Kárpátaljáról érkeztek együttesek, fellépett a Hargitai Állami Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Bábszínház, és több magyarországi csoport. Képzőművészeti tárlat nyílt, A hit parancsai címen tudományos értekezés is elhangzott, Fábián Ernő, Magyari Lajos szenátor és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Nemcsak a tudóst akarja idézni, mondta Markó Béla, "hanem a törhetetlen akaratú embert is, a magyar nemzet gyökereit kereső székelyt, azt a célt akarom idézni, ami ma sokak számára korszerűtlennek tűnik." "Nemcsak hogy nem korszerűtlen ez, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, aminek teljesítése nélkül jövőnk sem lehet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"
1995. május 3.
Takács Csaba nyilatkozott az Új Magyarországnak a klézsei incidensről. A szélsőséges, nacionalista erők képviselői előzőleg a faluban jártak és félretájékoztató nyilatkozatokat tettek. Azt állították, hogy az RMDSZ a lakosság katolikusról református vallásra térítése céljából érkezik a faluba, továbbá az RMDSZ el akarja venni a pékséget, és ott magyar iskolát akar létesíteni, így kenyér nélkül maradnának a falubeliek. Azt is mondták, hogy az iskolában a jövőben mindenkinek magyarul kell tanulnia. Komoly rendőrségi erő volt jelen, de nem akadályozták meg az incidenst. /Új Magyarország, máj. 3./
1995. május 3.
A jelenlegi kormánykoalícióval nem lát rövid távon esélyt egy jó alapszerződésre Markó Béla RMDSZ-elnök. Két évvel ezelőtt írásban kötelezték el magukat a román pártok, a kormány és a képviselők az 1201-es mellett. Föl kell tenni a kérdést, mennyire lehet bízni az ilyen kötelezettségvállalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./
1995. május 3.
Székelyudvarhelyen ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, miután részt vettek a Helyi közigazgatás és európai integráció című konferencián is /ápr. 28-29./. A tanácskozáson a program-téziseket véglegesítették. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
1995. május 3.
Az Erdélyi Napló összeállítást közöl a Magyarok Világszövetségével /MVSZ/ kapcsolatos nyilatkozatháborúról. Hozza az ötvenhármak kollektív MVSZ-ellenes, jan. 20-i nyilatkozatát, az MVSZ válaszát, majd két aláíró, Donáth László lelkész és Ágoston Vilmos fejti ki ellenérveit /az MVSZ elzárkózik a kényes kérdések megvitatásától, gőgös, a szellemi és anyagi nyomor enyhítésén kellene fáradoznia/, az MVSZ mellett foglalt állást Tempfli József nagyváradi püspök és Patrubány Miklós, aki elmondta, hogy hiába kérte, neki nem mutatták meg a kollektív nyilatkozatot: csak azok láthatták, akikről feltételezték, hogy aláírják. Végül az MVSZ ápr. 21-23-i ülésén leszögezte, hogy a szövetséget alaptalanul rágalmazták gazdasági visszaélésekkel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 3./
1995. május 3.
Bagi Lajos 68 éves svájci üzletember, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának nemrég megválasztott alelnöke elmondta, hogy szükség van alapszerződésekre, de azzal a feltétellel, hogy a határon túl élő magyarok jogvédelme nemzetközi bíróságokon megoldott legyen. /Népszabadság, máj. 3./
1995. május 3.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Kulturális Egyesület négy zsebkönyvet adott ki. Ezek a következők: Hermann Gusztáv: Művelődéstörténeti séta Székelyudvarhelyen, Zepeczaner Jenő múzeumigazgató a Haáz Rezső Múzeum történetét mutatta be, Szabó András /Csíki Múzeum igazgatója/: Csíkzsögöd - Nagy Imre képtár, Veres Péter / Haáz Rezső Múzeum munkatársa/: Korond. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
1995. május 4.
Szatmárnémetiben II. Rákóczi Ferencre és korára emlékeztek ápr. 28-29-én. A már hagyományossá váló ünnepséget ezúttal is Muzsnay Árpád szervezte. Tudományos tanácskozás keretében Magyari András kolozsvári professzor, Balogh Béla nagybányai levéltáros, Görbe István szatmári tanár és Kovács Ágnes debreceni tanár tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1995. május 4.
"Fodor Gábor művelődési miniszter Bukarestbe látogatott és máj. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel aláírta a három évre szóló magyar-román oktatási együttműködési egyezményt. Az okmány aláírását követő sajtóértekezleten Liviu Maior kifejtette, hogy a dokumentum előirányozza diákok, tanárok és oktatási szakemberek cseréjét, a lektorátusok kérdésének rendezését, a nyári tanfolyamokon való részvételt. Fodor Gábor jelentősnek mondta, hogy először szerepel a jegyzőkönyvben az oktatási bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerése. Fodor Gábor tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel, az alapszerződésről volt szó. A román kormányfő nem zárkózott el az 1201-es ajánlástól, csak annak egyértelmű értelmezését tartotta fontosnak. A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen több szakértő is részt vett. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., Magyar Nemzet, máj. 3, Népszabadság, máj. 3./ A megbeszélés után a kormány szóvivője közleményt hozott nyilvánosságra az alapszerződéssel kapcsolatban, mely szerint ki kell küszöbölni az utólagos nézeteltérések keltésére alkalmas kifejezéseket. A "helyi autonómia egyes új, a román alkotmánnyal és az érvényben levő román törvényekkel összeegyeztethetetlen formáinak bevezetése nem a stabilitás erősítésére vezetne, hanem ellenkezőleg, veszélyes precedenst teremtene" - olvasható a közleményben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"
1995. május 4.
"Az RMDSZ ügyvezető elnöksége máj. 2-án közleményt adott ki az ápr. 29-i klézsei incidensről."A parlamentben interpelláció hangzott el a csángómagyar önszerveződés ellen, az országos lapokban történelemhamisító írások jelennek meg. A helyszínen felelőtlen erők magyarellenes hangulatot szítottak". Klézsén "alapvető emberi jogok gyakorlását akadályozták meg, mivel az identitás megőrzése és kinyilvánítása, valamint az egyesülési és gyülekezési szabadság a román alkotmány által szavatolt jog". Az uszító, idegengyűlölő irányzatok térhódítása összefügg kormányerővé válásukkal és azzal a törekvéssel, hogy etnikumok között ellentéteket szítsanak, s ezzel manipulálják a közvéleményt. Az RMDSZ érvényt kíván szerezni a csángómagyarok alkotmányos jogainak is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4., Új Magyarország, máj. 4./"
1995. május 4.
A klézsei incidenssel kapcsolatban Márton Árpád képviselő szóbeli kérdést intézett Doru Ioan Taracila belügyminiszterhez: kik voltak az erőszakos cselekmény szervezői, a rendfenntartó erők miért csak késve avatkoztak be, és megkapták-e a törvényes büntetést az erőszak elkövetői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
1995. május 4.
A strasbourgi ET európai helyi és regionális önkormányzati konferencia küldöttsége máj. 3-án Bukarestben sürgette, hogy helyezzék vissza hivatalukba a leváltott polgármestereket. A delegáció máj. 2-án és 3-án Romániában vizsgálta a jobbára ellenéki polgármesterek felmentését. A küldöttség találkozott Octav Cozmanca közigazgatási államtitkárral és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, akik elismerték, hogy szükséges a helyi közigazgatási törvény módosítása. A strasbourgi küldöttek sajtóértekezleten közölték, hogy vizsgálataik szerint a kinevezett prefektusok visszaélnek hatalmukkal, a megválasztott polgármesterek 4,5 százalékát, 133 főt menesztettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Magyar Hírlap, máj. 4./
1995. május 4.
"Mircea Geoana külügyi szóvivő máj. 3-án az ET 1201-es ajánlással kapcsolatos román álláspontot ismertette. "Romániának nem voltak és nincsenek elvi fenntartásai az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban." Fenntartásai csak a 11. cikkelynél vannak. Az ajánlást nem tekintik kötelezőjogi normáknak, mert valójában egy politikai dokumentumról van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Új Magyarország, máj. 4./"
1995. május 4.
Tőkés László püspök máj. 4-én véget ért tíznapos amerikai látogatásán szorgalmazta, hogy a washingtoni kormány vegye fontolóra, miként tudná előmozdítani a hivatalos keretekben megvalósuló román-magyar párbeszédet. A szenátus, a képviselőház és a kormányzat képviselőivel tárgyalt. A püspök utazását a Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány szervezte. Tőkés László utazásának legfőbb célja volt adományokat gyűjteni a református tanügyi intézetek részére, mindenekelőtt a szatmári Rákóczi Kollégium felépítésének támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Clevelandben több jótékonysági vacsorán vett részt, az egyiket a clevelandi Bocskai István Kör szervezte, élén Berta László elnökkel, ez a társaság támogatja az erdélyi református egyházat. Tőkés László washingtoni programját a Human Rights Foundation /HHRF/ szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1995. május 4.
Oliviu Gherman, a legnagyobb kormányzó párt elnöke kijelentette, hogy amennyiben a 11. szakasz nem jár az etnikai alapú önrendelkezéssel, az 1201-es ajánlás elfogadható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./
1995. május 4.
Menesztették tisztségéből Aranyosi István brassói magyar tanfelügyelőt, ezzel eltávolították a tanfelügyelőség vezetőtanácsának utolsó magyar tagját. Aranyosi a bíróságon fellebbezett az elbocsátás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1995. május 4.
Az SZKT legutóbbi ülésén a jelenlevők megkapták az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége gazdasági főosztályának rövid- és középtávú cselekvési programját. Felszínes és vázlatos, nem taglalja, hogy most mit kellene tenni, értékelte a programot Szabó István közgazdász, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1995. május 5.
"Ápr. 29-én Temesváron nemzetközi tanácskozást tartanak. Meghívott előadók: Kolczonay Katalin, az Anyanyelvi Konferencia alelnöke /Budapest/ és Lovász Gabriella, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője. A tanácskozás témái: Iskolaválasztás a szórványban, Szórvány-tömb-anyaország, oktatási stratégiák a szórványban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Temes megyében a legrosszabb a helyzet: a magyar tanulók 70 %-a román iskolába jár. Dr. Albert Ferenc professzor, a Szórványkutató Csoport vezetője tartott erről előadást. A gyors asszimiláció az ötvenes években indult meg, I. C. Bratianu még 1920-ban kidolgozott homogenizációs tervei folytatásaként, és a folyamatot máig sem sikerült megállítani. A román iskolában tanulók többsége asszimilálódik. Hogyan segíthet az anyaország? Kolczonay Katalin erről beszélt: "Ezt a folyamatot nem lehet központilag megszervezni, a Művelődésügyi Minisztériumtól, a Határon Túli Magyarok Hivatalától vagy akár az ENSZ-től várni a megoldást. A pénz is egyre kevesebb. Mi annyit tehetünk, hogy a jónak és fontosnak tartott szándékokat, amelyek beleillenek a nagy koncepcióba és csak egy pici lökésre van szükségük, támogatunk, hogy elinduljanak." "...itt elsősorban jó magyar iskolák kellenek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./"
1995. május 5.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy nem fogadja el a jelölést a szövetségi elnöki tisztségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7., Magyar Hírlap, máj. 5./
1995. május 5.
Kányádi Sándor kolozsvári költő máj. 4-én Bécsben megkapta a Herder-díjat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ A díjjal járó ösztöndíjat Kányádi Fábián Gyula kolozsvári joghallgatónak adományozta, aki javaslatára egy évig a bécsi egyetemen folytathatja tanulmányait. /Magyar Nemzet, máj. 5./