Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. április 10.
Ápr. 7-én a Demokrata Párt bukaresti székházában tartott sajtóértekezlettel zárult az MSZP Szabó Vilmos vezette küldöttségének romániai látogatása, ahol mind Szabó Vilmos, mind Victor Bostinaru, a DP alelnöke hangsúlyozta, hogy megerősítik pártközi kapcsolataikat az ET-ben is. A két párt érdeke a két ország közötti történelmi megbékélés. Az MSZP ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1995. április 10.
Nagy Benedek képviselő reagált két őt elmarasztaló olvasói levélre, Lőrincz Lászlót felszólítja, adja meg a címét, a kongresszus után válaszol, Kálmán Gyulával viszont, aki őt senkinek nevezte, már nem hajlandó polemizálni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Előzmény: 794, 803. sz. jegyzet.
1995. április 10.
A Romániai Magyar Szó márc. 25-26-i számában Szász János arról ír, hogy milyen üldözött volt a Ceausescu-rendszerben. Gödri Imre másképpen tudja: amikor Sütő András, Méliusz József, Kányádi Sándor nem közölhettek, akkor Szász Jánosnak egymás után jelentek meg könyvei, külföldön utazgatott, ösztöndíjjal fél évig alkotott az USÁ-ban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1995. április 11.
Ápr. 7-én tartotta második ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége. Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök, az Önkormányzati Tanács elnöke beszámolójában foglalkozott az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével. A napirenden törvények, rendeletek ismertetése szerepelt, megvitatták az RMDSZ-program önkormányzati fejezete kidolgozásának módját, továbbá az önkormányzati munka feladatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
A kormány ápr. 7-i ülésén határozatot hozott azokról a mutatókról, melyek alapján emelni lehet az állami tőkéjű kereskedelmi társaságok alkalmazottainak fizetését. A mutatók a termelékenység növelését, a profit növelését tartalmazzák. Jórészt veszteséges nagyvállalatokról van szó, ezért tüntetnek a rendelet ellen a szakszervezetek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
"Ápr. 10-én Luxemburgban tartották meg az Európai Unió és a társult kelet-közép-európai hatok külügyminiszteri értekezletét. Az értekezleten tárgyalt egymással Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter. A megbeszélés után Melescanu kijelentette, hogy optimista. "Néhány napon belül szakértői szinten folytatódik a tárgyalás, és nagyon remélem, hogy hamarosan véglegesíthetjük a magyar-román alapszerződés szövegét." - jelentette ki. Az esti órákban pedig Melescanu Alain Juppé francia külügyminiszterrel tárgyalt, majd közös sajtóértekezletet tartottak, ahol Melescanu kijelentette: a magyar-román alapszerződési tárgyalások hamarosan megkezdődnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Melescanu "megfeledkezett" a sajtóértekezlet előtt egy órával Kovács Lászlóval közösen elhatározott hírzárlatról. /Új Magyarország, ápr. 11./"
1995. április 11.
A kormány sürgeti a terrorizmus elleni törvényt. A sajtó kedvezőtlenül fogadta ezt a kezdeményezést, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában, mert nem a terroristák, hanem az ellenzék felé tartalmaz majd megszigorító intézkedéseket. /Magyar Nemzet, ápr. 11./
1995. április 11.
Ápr. 11-16-a között Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke vezetésével Erdélyben tesz látogatást egy MSZP-küldöttség. Ápr. 11-én Kolozsváron, ápr. 13-án Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, ápr. 14-én Csíkszeredában, ápr. 15-én Nagyváradon tartanak megbeszéléseket az RMDSZ képviselőivel, Nagyváradon Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspökökkel is találkoznak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
Több mint kéthónapos olaszországi vendégszereplésről tért vissza nemrég a kolozsvári Állami Magyar Opera. A 66 napos olaszországi turné 49 előadással az eddigi leghosszabb volt, tájékoztatott Simon Gábor, az operaház igazgatója. Olaszországban 25 városban léptek föl, a tévében kétszer szerepeltek, fő műsoridőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
Sepsiszentgyörgyön márc. 27-e és ápr. 1-je között rendezték meg a magyar amatőr színjátszók III. fesztiválját, a Concordia Napokat. Összesen 21 társulat jelent meg 23 előadással. A zsűri négy társulatnak adott különdíjat, a szucsági Randevúnak, a sepsiszentgyörgyi Concordiának, a brassói Harag György Társulatnak és a kézidvásárhelyi Népszínháznak. A legjobb előadás díját a kolozsvári Maszkura csoport kapta. Érthetetlen volt a csíkszerdaiak és székelyudarhelyiek távolmaradása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./
1995. április 12.
"Az elmúlt hetekben alakult meg Bukarestben az Armonia /Harmónia/ Alapítvány, amely ápr. 6-án országos találkozót hívott össze, hogy a vegyes házaspárok képviselőivel megvitassa idei munkatervét. Az összejövetelen 148 házaspár mellett jelen voltak román politikai vezetők, külföldi diplomaták és Iliescu elnök is, aki beszédében kijelentette, hogy a román politikai élet olyan demokratikus, hogy semmilyen megkülönböztetést nem tűr meg, elfogadhatatlannak nevezte az etnikai autonómiát. A Harmónia Alapítvány vezetője Matei Vintila mérnök kezdeményezését így indokolta: "A rádióban és tv-ben hallgatva az RMDSZ egyes vezetőinek a románokra szórt sértéseit, nagyon felháborodtam." Az alapítványban a Hajdu Győző vezette Együtt-Impreuna című, a román hatalom által támogatott magyar és román nyelvű kirakatlap szimpatizánsai foglalnak helyet. Vintila mérnök elmondta, hogy találkozott Viorel Hrebenciuc-kal, a kormány főtitkárával és Iliescu elnökkel is, akik támogatták az alapítvány gondolatát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8., Magyar Nemzet, ápr. 8./ Vajnovszky Kázmér hiába közölte, hogy az Erdélyi Napló munkatársa és ő is vegyes házasságban él, nem engedték be, csak Iliescu beszéde után. Az újságíró sok tartalékos ezredest látott a teremben. Az alapítvány elnöke, Vintila mérnök eddig munkásságát ecsetelte: moldvai diákoknak ad ösztöndíjat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./"
1995. április 12.
Ápr. 7-8-án Csíkszeredán tanácskozott az RMDSZ SZKT rendkívüli ülésszaka. A napirenden a belső választások alapelveinek kidolgozása és az autonómia-statútumok kidolgozása szerepelt. A belső választásokról eltérőek voltak a vélemények. Markó Béla elmondta, hogy a belső választások és a statútumok kérdésében egyre halasztják a döntést. Vállalni kell a felelősséget, a józan döntést, sürgette. Végül abban állapodtak meg, hogy egy éven belül lesznek a belső választások. Hosszas vita után arra szavaztak, hogy a jelölés csak területi listákon történjék. Tőkés László javaslatára az SZKT határozatot fogadott el, szorgalmazva az Atlantában elkezdett román-magyar párbeszéd folytatását. Ezután az autonómia-statútumok megvitatása következett. Öt tervezet született /Dr. Csapó József, a statútum-bizottság, a politikai főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete, Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete/, az SZKT nem döntött, hanem a politikai főosztályt bízta meg a tervezetek további előkészítésével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
"Az SZKT ülésének második napján Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtóértekezletet tartott. A román fél már nem érdekelt a párbeszéd folytatásában, jelentette ki, mert az atlantai találkozóval demonstrálta a világ előtt nyitottságát és a kisebbségek iránti pozitív magatartását. - A nemzeti kérdésben hatalom és ellenzék egyetért. A román ellenzék felkészületlen, kiszolgáltatott. Az SZKT tanácskozásáról megállapította, hogy a "belső választások megszervezésének tudatos akadályoztatásával állunk szemben". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./ Székelyföldnek a romániai magyar politizálás természetes politikai centrumává kellene válnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"
1995. április 12.
Miguel Ángel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke ápr. 10-én Bukarestbe érkezett, fogadta Iliescu elnök. Martínez egy hetet tölt Romániában. Kijelentette, hogy a kisebbségi probléma Romániában jóval összetettebb kezelést igényel, mint más országokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1995. április 12.
Iliescu szóvivője helyett ápr. 11-én maga jelent meg a sajtóértekezleten. Nem tartja jónak, hogy a politikai erők idő előtt kirobbantották a választási kampányt. Románia csatlakozni akar a NATO-hoz. Nagy teret szentelt a magyar-román alapszerződésnek, értehetetlennek nevezte, hogy a magyar fél ragaszkodik az 1201-es ajánláshoz. Elismerően szólt a Harmónia Alapítvány megalakulásáról. /Magyar Nemzet, ápr. 12./
1995. április 12.
Iliescu sajtóértekezletével egyidőben Bukarest utcáin 50 ezer /mások szerint 90 ezer/ ember tüntetett a Fratia szakszervezet felhívására a Vacaroiu-kormány bérbefagyasztó politikája ellen. A tüntetést 10 ezer rendőr, karhatalmista figyelte, este vízágyúkkal oszlatták fel a tömeget és a kormány ígéretet tett, hogy visszavonják a bérek befagyasztására hozott kormányhatározatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13., Népszabadság, ápr. 12./
1995. április 12.
Miguel-Angel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Romániában van kisebbségi probléma. /Magyar Hírlap, ápr. 12./
1995. április 12.
Ápr. 12-én Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben eltemették Sinkó Zoltán RMDSZ-képviselőt. Emlékbeszédet mondott Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök és Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A sírnál Kónya Hamar Sándor képviselőtársai nevében búcsúztatta az elhunytat. A Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József, a nagykövetség nevében Balázs Ádám sajtóattasé volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 12., 511. sz./
1995. április 12.
Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa évek óta folytat magánnyomozást a titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Ismeretei szerint kilenc titkosszolgálat létezik Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ Magureanuval az élen, az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével (ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Decebal Ilina tábornok irányításával, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, vezetőjük Victor Negulescu tábornok, Külföldi Hírszerző Szolgálat, élén Ioan Talpes altábornaggyal, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0215/ és a közelmúltban alakult Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügyminisztériumi szolgálat a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0400/, élén Chis vezérőrnagy, valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat, Coman ezredes irányításával. - Minden jel szerint most alakul a tizedik titkosszolgálat, az antiterrorista alakulat, bár az SRI-n belül is működik egy ilyen részleg. Tirgu-Jiuban beindult az SRI iskolája, a Hírszerzési Líceum. Ebben a kilenc szolgálatban több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozik. Cornel Ivanciuc szerint a primér információkat - minden állampolgárról - az SRI, illetve a katonaság őrzi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
"A 22 hetilap a Jane`s Intelligence Rewiev című lapból vette át Marko Milivojevicának, az amerikai bradfordi egyetem professzorának a tanulmányát. A szerző szerint a Román Hírszerző Szolgálatot, az SRI-t 1994-ben átszervezték: az alkalmazottak majdnem egynegyedét kicserélték. Virgil Magureanu igazgató menesztette mindazokat, akik utódaiként számba jöhettek volna és vezető állásokba a volt szeku /Securitate/ kemény magjának tagjait nevezte ki. A szeku rehabilitálásában nagy szerepet játszott a másik titkosszolgálat, az UM 0215, melynek alapítója Gelu Voican Voiculescu. Az UM 0215 titokban anyagi támogatást nyújt a szélsőséges nacionalista és neokommunista pártoknak, elsősorban az ellenzék diszkreditálása és a választások meghamisítása céljából. Az SRI Iliescu elnöknek tartozik engedelmességgel. Az UM 015-öt "megtisztították" Petre Roman szimpatizánsaitól. /22 (Bukarest), ápr. 12-18./ "
1995. április 12.
Székelyudvarhelyen felavatták a 130 ágyas Református Diákotthont, amely nemcsak református tanulókat fogad be. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
Márc. 5-én Csíkszeredában a rendőrök megállítottak egy autót is igazoltatták utasait. Péter Lukács és Csató Imre közölték, az autó papírjai nincsenek náluk, erre a rendőrök nekiestek a két fiatalembernek és összeverték őket, gumibottal és puskatussal, majd bevitték őket a rendőrségre, ahol tovább verték a két férfit. Törvényszéki orvoshoz fordultak és orvosi látleletet kaptak a verésről. Chicea Ioan ezredes, Csíkszereda rendőrparancsnoka Forró Miklós újságírónak erről azt mondta, hogy Csató Imre nekiment az igazoltató rendőröknek, akik ekkor avatkoztak közbe. A parancsnok szerint jogszerű volt az erőszak alkalmazása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
"Szükség van az alapszerződésre, hangsúlyozta Smaranda Enache, nyugtalanító, hogy "öt év elteltével Románia nem írt alá egyetlen kétoldalú szerződést sem szomszédaival." A felhozott kifogások gyermetegek, tette hozzá. Iliescu bantusztanizálódás kifejezése elfogadhatatlan, hiszen a decentralizáció elutasítását jelenti, mely az egyesült Európa alapelvei közé tartozik. Az autonómia megvalósítása nem sérti az ország egységét, hiszen ez nem más, "mint a magyar kisebbség fennmaradásához szükséges biztosíték, olyan körülmények között, amikor Románia még nemzetállam." Elégedetlen az ellenzékkel. "Véleményem szerint tanúi vagyunk a Konvenció RNEP felé csúszásának." Létrejöhet "egy furcsa nacionalista ív, amely összekötné a szélsőbalt a szélsőjobbal." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./"
1995. április 12.
Kilakoltatási per indult Vajdahunyadon a római katolikus plébánia, az RMDSZ és a Német Fórum ellen. Előzmény: 1948-ban a római katolikus iskolát államosították, majd az épület egy kisebb részébe 1990-ben beköltözött a plébánia és a két szervezet. Az épületben a Mérnökképző Kar működik és tanteremhiányra hivatkozva indítottak pert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1995. április 12.
Megjelent az Erdélyi Gyopár, az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönyének idei első két száma, felelős szerkesztője Ajtay Ferenc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1995. április 12.
A Kiss Gy. Csaba vezetése alatt álló Közép-Európai Intézet elemző és feltáró munkát végez a térség történelmének, kultúrájának és szociológiai kérdéseinek körében. Kiadványaik nagyrészt egyetemi előadások, illetve tudományos konferenciák anyagait tartalmazzák. Ilyen egyetemi sorozat a Közép-európai Mitológiatörténet, ennek egyik darabja a román bárányos mítosz feldolgozása: a Lélek és titok című kötet, amely a román identitástudat problémáit vizsgálja. /Magyar Hírlap, ápr. 12./
1995. április 12.
Az országban működő kilenc titkosszolgálat közül egyedül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működését szabályozza törvény. Most elkészült a Külügyi Hírszerző Hivatalra vonatkozó törvényjavaslat is. Szabó Károly RMDSZ-szenátor tucatnyi módosító indítványt fűzött ehhez a tervezethez. Az újságíró kérdésére most erről beszélt. A hatalom arra törekszik, hogy törvénnyel hitelesítse a jelenlegi helyzetet. A múltban gyökerező szabályozási rendszerrel működő szervezetet nehéz parlamenti kontroll alá venni. Helytelen a tervezetben az, hogy a működéséhez szükséges pénzforrások nem áttekinthetőek. A megfigyelések egy része fölösleges. Itt is föllép az önigazolás igénye. Szabó Károly el akarja érni, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal feladatait és hatáskörét ne a Legfelső Védelmi Tanács, hanem a parlament szabja meg, továbbá tartozzék a Külügyminisztériumhoz és vezetője kisebb ranggal rendelkezzék, mint most, amikor miniszteri ranggal tevékenykedik. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./ 865. sz. jegyzet: A Külügyi Hírszerző Hivatal élén Ioan Talpes altábornagy áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
A kormányőrség, másnéven az elnökség mellett működő testőrség, a Servicul de Protectie si Plaza /SPP/ hivatalos közleményben ismertette, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke a Securitate ügynöke volt és hogy lapja, a Romania Mare a Securitate kompromittált elemeinek gyülekezőhelyé vált. A közlemény előzménye, hogy a Romania Mare hasábjain Tudor rágalomkampányt folytatott Dumitru Iliescu tábornok, az SPP vezetője és annak több munkatársa ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ Az SPP a kilenc titkosrendőrség egyike. Felsorolásuk: 865. sz. jegyzet /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
1995. április 12.
"A megyei tanács hozzájárult ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön nyolcvan csendőrlakás épüljön. Kormányhatározat adta át erre a célra a volt "földstadiont". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ "
1995. április 13.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő interpellált a Székelyudvarhely környéki falvak cigány és magyar lakosai ellen elkövetett rendőrségi törvénysértések ügyében, tételesen említve a márc. 10-én Nyikómalomfalván és márc. 21-én Betfalván történteket, kérve, hogy a Belügyminisztérium tíz napon belül írásban közölje a törvénysértések kivizsgálásának eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./