Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a rossz hangulatot a szakszervezeti vezetők szítják, akik a dolgozók pénzén hónapokat töltenek külföldön. Az éhségsztrájkoló Dumitru Iugát pojácának nevezte. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Az RMGE egész Erdélyt átszövő hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal, ismerteti tevékenységüket Kulcsár László, az RMGE gyergyószentmiklósi információs központjának irodavezetője, Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja az erdélyi gazdálkodók feltérképezése, a másik cél az adatbank, a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének megteremtésére. Eddig öt ilyen információs központ működik: Nagykárolyban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Folyamatban van a hálózat bővítése, a közeljövőben ilyen központ lesz Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Zilahon, Gyulafehérváron, Aradon, Temesváron és Besztercén. Januárban megjelent az Agro-Info, amit az RMGE országos kiadványának lehet tekinteni. Egyelőre üzleti információkat tartalmazó újság, a tagság körében terjesztik. Az RMGE anyagi bázisát az anyaországban elnyert pályázatok, támogatások jelentik. Az információs iroda kiállításszervezéssel is foglalkozik, Budapesten is szerveztek kiállítást, közösen a Kézfogás Alapítvánnyal. A budapesti egy hosszabb kiállítássorozat első láncszeme, amit a Pécsett febr. 27-márc. 7-e közötti folytatott és ez a kiállítás végigmegy Magyarország nagyobb városain, de Ausztriába, Szlovákiába és a Vajdaságba is eljut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Bucur Ildikó kifogásolta, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban kevés hír jut el a tagsághoz. Kevés szó esik az alapszabály kérdéséről. A kinyilatkoztatott autonómiához nem társul semmiféle jogrend. Az RMDSZ szervezeteiben hiányzik a belső ellenőrzési mechanizmus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

"A Romániai Magyar Szó átvette a budapesti Kurír márc. 1-jei számából József Ilona A vízcsapból alapszerződés című cikkét, melyet Németh János RMDSZ-képviselő kommentál, elutasítva a durva hangú cikket /"a lélekben tizenötmilliós szuperbődlin felhergelt kevesek valami nagy-nagy bulit éreznek kicsúszni a kezeikből.", szó esik benne fajmagyarokról és kibic magyarokról, stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./"

Az utóbbi években nyilvánvaló a budapesti Nemzeti Színház törekvése, hogy színházi kapcsolataival, játékrendjével a magyar kultúra egységét tükrözze színpadhoz juttassa a magyarországi és határon túli szerzők műveit, állapította meg Páll Árpád színikritikus. Ezt példázza az, hogy a színház meghívásos drámapályázatot írt ki. Három egyforma díjjal jutalmazta a zsűri Sütő András Balkáni gerle, Hubay Miklós Lavina és Páskándi Géza Diana és a róka című drámáját. A díjkiosztás márc. 16-án történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Tovább tart a kivándorlási hullám, kritikus szintre apadt a magyar pedagógusok és orvosok száma, alacsony a főiskolások száma is. Az 1993/94-es tanévben az orvostanhallgatók 2,56 %-a volt magyar nemzetiségű, amikor a magyarok részaránya az országban 7,2 %. 1994-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen 2571 hallgató kezdte meg tanulmányait, közülük 590 magyar /22,9 %/. Magyar szakra 50 főt vettek fel, az 590-ből 215-en hallgathatnak egyes tárgyakat magyarul. A többi kolozsvári egyetem közül a műszakin 116, az orvosin 22, az agráron 42 magyar nemzetiségű tanul, a képzőművészeti főiskolára 18, a Zeneakadémiára 29 magyar hallgatót vettek fel, a két főiskolán kiemelkedően magas volt a magyar elutasítottak aránya /40,1, illetve 66,6%/. A magyar színházak tragikus színészhiánya miatt Kolozsváron is megkezdődött a színészképzés, 1993-ban nyolc főt vettek fel, ösztöndíjat egyikük sem kapott. Ebben az évben a többszáz Babes-Bolyaira járó magyar hallgatóból egyetlen egy kapott helyet az egyetemi kollégiumban. /Beszélő, ápr. 6./

Máj. 5-én Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSZ SZKT utolsó ülése a kongresszus előtt. Megvitatják az autonómia-tervezetet. /Magyar Nemzet, ápr. 6./

Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Ápr. 5-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök találkozott a Demokrata Párt meghívására Romániába érkezett MSZP-küldöttséggel. A delegációt fogadja Petre Roman, a DP elnöke, találkoznak a Román Szociáldemokrata Párt vezetőivel is. Szabó Vilmos, a delegáció vezetője elmondta, hogy a jövő héten Csintalan Sándor vezetésével érkezik MSZP-küldöttség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Gheorghe Tinca védelmi miniszter ápr. 5-én Moszkvában tárgyalt Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel. Tinca kifejtette, hogy Románia tervezett NATO-tagsága nem befolyásolja Bukarest Moszkvához való viszonyát. Gracsov szerint az EBESZ-nek koordináló szerepet kell játszania az európai biztonság megteremtése területén. Gracsov a megbeszélés után kifejtette: teljes mértékben egyetért a katonai együttműködésre vonatkozó, Tinca által előterjesztett javaslatokkal. A tárgyalásokon fegyverek, haditechnikai eszközök és alkatrészek kölcsönös szállításáról volt szó. Tárgyaltak orosz, illetve román tisztek egymás országában történő képzéséről is, továbbá megállapodtak közös hadgyakorlatokról is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Az Egyesült Államok meggyőződése, hogy Románia elkötelezte magát az atomsorompó-szerződés tiszteletben tartása mellett, olvasható a bukaresti amerikai nagykövetség ápr. 5-én kiadott közleményében. Ennek előzménye az, hogy az Evenimentul Zilei átvette a bolgár Trud cikkét, miszerint Románia képes atomfegyvert előállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

"A bukaresti tisztiházban ápr. 5-én mutatták be Ioan Suta történész, tartalékos ezredes Erdély - az irredenta hungarizmus kimérája /Katonai Akadémia Kiadója/ című munkát, amely három részből áll: Erdély és a magyar revizionizmus; Erdély és az 1940. évi fegyverszünet feltételei; A hungarizmus a második világháború után. A szerző szerint a könyv "elsősorban vádirat a történelem előtt, amelynek valóságon alapuló igazságos és megalapozott ítéletet kell mondania az erdélyi románok szenvedéséről - azok szenvedéséről, akik attól fogva, hogy a magyarok betörtek Európába, harcra és nagy áldozatokra kényszerültek, hogy megőrizhessék románságukat és létük folytonosságát a dákorománok formálta hazában". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., Magyar Hírlap, ápr. 7./"

Szász Jánost ápr. 5-én Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. Szász János a díjat a román-magyar közeledést szolgáló román nyelvű lapra kívánja fordítani. Az általa alapított Foaia című hetilap próbaszáma a tervek szerint májusban jelenik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Kovács László külügyminiszter ápr. 5-én Eszéken horvát kollégájával, Mate Graniccsal aláírta a magyar-horvát kisebbségvédelmi egyezményt. Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a két ország kapcsolata rendezett, 1992 decemberében alapszerződést írtak alá és Horvátország is csatlakozott a magyar-ukrán kisebbségvédelmi nyilatkozathoz. A kisebbségvédelmi megállapodás az alapszerződésben röviden rögzített kisebbségi jogokat részletezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6., Népszabadság, ápr. 7./

A Vacaroiu miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen a Demokrata Párt a kormányt tette felelőssé azért, hogy nem kötötték meg az alapszerződést, ez növeli az ország elszigetelődését, ismertette Victor Bostianu alelnök pártja álláspontját. /Új Magyarország, ápr. 7./

A gyergyói medencében Gyergyóditró kivételével minden településen működik gazdakör, a szántóterület hetven százalékát szövetkezeti formában művelik a gazdák. Ezek önkéntes társulások. Egy magyarországi vállalkozó, Koncz Jenő arató- és cséplőgépeket hozott a gazdáknak. A katolikus egyház gépköröket alapít. Már vannak eredményes vállalkozások, a falvakban hús- és tejfeldolgozó üzemek. Az Agrofraternitas és elődje, az Agrocaritas fontos szervezője a térségnek. A fiatal gazdák kiutazhatnak három hónapra bajorországi munkára. Vendéglátóiktól rendszerint használt gépeket kapnak és azokat hazahozhatják. /Új Magyarország, ápr. 7./

A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban az Egyed Albert vezette határon túli magyarok főosztályának elődje, az etnikai és nemzetiségi főosztály hozta létre a határon túli magyarok ösztöndíjtanácsát, melyben részt vesznek a kinti magyar szakmai szervezetek. A költségvetésből 1992 óta különítenek el erre a célra egy összeget, 1994-ben ez 167 millió forint volt, 1995-ben ennyi. Az idei tanév első félévében teljes képzésben 1656 határon túli magyar diák tanul Magyarországon /Romániából 595, Jugoszláviából 474, Ukrajnából 240, Szlovákiából 218, Szlovéniából 5, Horvátországból 10, Kazahsztánból 3, Ausztriából, Litvániából és egy ujgur diák Kínából/ és 108 olyan egyetemista és főiskolás, akikről a minisztériumban nem tudják, milyen állampolgár, mert a nyilvántartás hiányos. A helyzetet bonyolítja, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány szintén ad ösztöndíjat, idén 108 főnek. /Magyar Nemzet, ápr. 7./

A Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke, a marosvásárhelyi Kiss Kálmán az RMDSZ-től eltérő irányvonalat tűzött ki. Kiss Kálmán kijelentette, hogy a vezető kormánypárttal való szoros közreműködésben látja a jövő útját. A kollektív jogokkal szerinte nem érdemes foglalkozni, hiszen a magyarság elégedett lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint ezen párt aktivizálódása mögött diverziós célok lapulnak meg. /Mai Nap (Budapest), ápr. 7./

Rozsnyón rendezték meg márc. 31.- ápr. 1-jén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok I. Országos Találkozóját, amelyen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét /RMPSZ/ Szőcs Judit tanárnő, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke képviselte. Elmondta, hogy a tanácskozás idején belépett a terembe Lydia Bencová minisztériumi főosztályvezető és követelte, hogy a tanácskozást szlovákul folytassák. Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a SZMPSZ alapszabályzata szerint tárgyalásaik nyelve magyar és felajánlotta Bencovának a fordítást. Bencova ezt elutasította és távozott. Ezután jött a megtorlás: Tóth Sándor rozsnyói iskolaigazgatót és a helyi tanfelügyelőség magyar tagjait elbocsátották. Szőcs Judit a Szabadságnak nyilatkozva kifejtette, hogy szolidaritást vállal a tiltakozó szülőkkel és kollégákkal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

"Domokos Gézával Bíró Béla beszélgetett arról, hogy Domokos Géza veszélyesnek tartja a radikális kisebbségi politizálást. "Az elmúlt két esztendőben érezhetően romlott a román közvéleményben az erdélyi magyarság megítélése." Dialógusra van szükség. Domokos újból támadta Tőkés Lászlót: értékes akar lenni. "Mondhatnám: bármi áron." Mit számít egy másik ember, Nagy Benedek. "De ha egy embert föláldozhatunk, mi akadályozhatna meg abban, hogy föláldozzunk másokat is? S máris ott vagyunk, ahonnan elindultunk: Marosvásárhelyen." /Respublika (Budapest), ápr. 7./ "

"Nagy Benedek képviselővel Ágoston Vilmos beszélgetett. Az etikai bizottság - tagjaik többségében Tőkés László hívei - kizárta Nagy Benedeket az RMDSZ-ből, állapította meg Ágoston Vilmos, továbbá: "A radikális szárny javaslatára belső választásokat akarnak tartani és felszámolni a kongresszust." Nagy Benedek megfogadta, hogy a kongresszusig nem nyilatkozik ezekről a kérdésekről, ezért személyes sorsáról kérdezte. 1956. okt. 25-én bekerült a Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőségébe. Nov. 17-én letartóztatták Koczka Györgyöt, Kelemen Kálmánt és Várhegyi Istvánt, a képzőművészetiről előzőleg vitték el Balázs Imrét /ma festő Vácon/ és Tirnován Videt /jelenleg ő is Magyarországon él/. A diákok sztrájkolni akartak, de Bányai László, aki akkor alminiszter volt és Takács Lajos rektor megígérte, hogy segítenek. Hamarosan Nagy Benedeket is elvitték. Várhegyi Istvánt hét, Nagy Benedeket öt, a többieket három évre ítélték. Letartóztatták később Páskándi Gézát, Dávid Gyulát és másokat. Rettenetes volt a börtönélet, az 1958 júliusi börtönlázadást újabb megtorlás követte. Sokan belehaltak a sok verésbe. Mindig találtak ürügyet a verésre, erre elég volt például az, ha valaki nappal ledőlt az ágyra. Nagy Benedeket 1958-ban addig verték, amíg elájult. Utána három hétig nem tudott felkelni. A verés rendszeres volt a börtönökben. /Respublika (Budapest), ápr. 7./ "

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ápr. 6-án fogadta az MSZP Bukaresten tartózkodó képviselőit. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Markó Béla RMDSZ elnök és az RMDSZ parlamenti csoportjainak több tagja találkozott az MSZP képviselőivel az RMDSZ bukaresti székházában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

"Dumitru Iuga, a televíziósok szabad szakszervezetének elnöke ápr. 6-án véget vetett 36 napos éhségsztrájkjának. Elmondta, hogy a 36 nap alatt ország-világ láthatta, hogy a hatalom nem akar jószántából lemondani arról, hogy ellenőrzése alatt tartsa a "tömeg-félretájékoztatásnak ezt az eszközét, amelynek révén bármikor meg lehet nyerni egy választási küzdelmet." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"

Ápr. 7-én meghalt Sinkó Zoltán jogász, kolozsvári RMDSZ-képviselő. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

A londoni székhelyű Európai Beruházási és Fejlesztési Bank /EBRD/ 28 millió dolláros hitelt nyújt Brassó, Craiova, Temesvár, Marosvásárhely és Iasi közműveinek fejlesztéséhez. /Vocea Romaniei (Bukarest), ápr. 6., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

"Fey László figyelmeztető cikkében /Ne ismételjük meg a hibákat/ azt javasolja, hogy időben kell kiadni az anyagokat, hogy a májusi RMDSZ-kongresszusig legyen idő mindegyiket áttanulmányozni. Szerinte az RMDSZ III. kongresszusán a tagság "úgyszólván ki volt rekesztve az előkészületekből." A küldötteknek nem volt elég idejük áttanulmányozni az anyagot. Az ellenséges hangot kerülnünk kell, írja. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Egyes román lapok támadják a szatmárnémeti Partium Alapítványt, nem a céljáért, hanem a nevéért. Az alapítvány célja a vidéken élő falusi fiatalok gazdaképzése, mondta Muzsnay Árpád, az alapítvány elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./

Az RMDSZ Bihar megyei választmányának a belső választásokkal kapcsolatos döntését ismertette Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nem tudják garantálni a belső választások sikeres lebonyolítását, ehelyett az elektoros választásokra voksolnak. A szórványban a hatalom olyan légkört teremthet, hogy az embereket nem lehet majd urnák elé hívni, érveltek. A tömbmagyarság területén sem biztosított a siker, eluralkodott a közömbösség, a fásultság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./

Óriási szükség lenne nemzetközileg is számottevő kisebbségi szakértői kör kialakítására, mely az európai intézmények döntéselőkészítését megalapozott érvekkel, tanulmányokkal segítené. Ezt a feladatot kellene az 1991-ben létesített Teleki László Alapítványnak ellátnia. Az alapítványt joggal érheti bírálat, ismerte el dr. Diószegi László, az alapítvány ügyvezető igazgatója, de figyelembe kell venni, hogy itt tudományos kutatásról van szó, amely nem mindig egyezik a napi politika prioritásaival. Az alapítvány célja Magyarország nemzetközi kapcsolatainak kialakításának tudományos megalapozása, a világfolyamatok, integrációs tendenciák elemzése, a közép- és kelet-európai térség kapcsolatainak vizsgálata, az emberi jogok érvényesülésének irányzatainak és a kisebbségek helyzetének figyelése. Nem kevés az a feladat, amit az alapítvány három intézete, a Magyar Külügyi Intézet, a Közép-európai Intézet, a Könyvtári és Dokumentációs Szolgálat összesen hetven embert foglalkoztat évi nyolcvan /korábban száz/milliós keretből. /Vasárnapi Hírek, ápr. 9./

"Az új rendelt szerint bűncselekmény idegen állam zászlajának kitűzése és himnuszának eléneklése közterületen. A templom közterületnek számít? - kérdezte az Új Ember munkatársa Tempfli József nagyváradi püspököt. "Természetesen közterületnek számít. Tudjuk, hogy ez a törvény elsősorban ellenünk, magyarok ellen irányul. Ezentúl nem énekelhetjük el a szentmisék után a magyar himnuszt, s nem tűzhetünk ki ünnepkor magyar zászlót sehová." /Új Ember, ápr. 9./ "