Romániának nincsenek fenntartásai az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban, az egyedüli fenntartást a 11. cikkely okozza, ismertette Mircea Geoana külügyi szóvivő a külügyminisztériumi állásfoglalást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte, hogy a kormány a romák elnevezését tiganra /cigányra/ változtatta, hogy a cigányokat ne tévesszék össze a románokkal. /Esti Hírlap, máj. 5./

Kolozsváron a Heltai Alapítvány működteti a Mikó Imre Közkönyvtárat, mintegy 40 ezer kötetes állománya van és 1500 beiratkozott olvasója. Pillich László felveti, hogy egyesíteni kellene a városban levő többi könyvtárakat, hiszen van a KMDSZ-nek, a MADISZ-nak, a Bolyai Társaságnak, a Collegium Transsylvanicumnak, az EMT-nek, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek és a Sajtóháznak is könyvtára. Egyre nehezebb több könyvtárat fenntartani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

"A magyar fél nem vitatja a határokat, az "RMDSZ is többször hangsúlyozta, hogy nem a határkérdés a probléma, hanem a jelenlegi határokon belül élő magyar közösség helyzetének rendezése. A megoldást mi az autonómia különböző lehetőségeiben jelöltük meg." - fejtette ki Markó Béla, a Respublikának nyilatkozva. A himnuszról és a zászlóról készülő törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: "Mi nem tudunk és nem is akarunk lemondani erről. A magyarországi szemlélőnek is el kell döntenie, hogy minket melyik nemzethez tartozónak ítél: a románhoz vagy a magyarhoz." Markó Béla elmondta még: "A két ország kapcsolataiban természetes, hogy beleszólunk a politikába, például az alapszerződések kérdésébe is, mert a mi sorsunkról van szó." /Respublika, máj. 5./"

"Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága."

"A Moldvai Magyar Csángómagyarok Szövetsége ápr. 29-ére Klézsében hirdette meg a gyűlését. Előzőleg márc. végén jártak Bákóban, ahol 15 csángóközösség vezetőjével találkoztak és megállapodtak a Moldvában működő szövetség létrehozásában, amely minden csángómagyar településen megszervezi saját fiókszervezetét. A tisztújító közgyűlés ápr. 29-én lett volna, Klézsén. Ápr. 26-án a parlamentben elhangzott egy interpelláció egy román nemzeti egységpárti képviselő részéről, hogy az RMDSZ erőszakos magyarosítást folytat Moldvában, bukaresti lapokban is megjelent néhány uszító cikk, a helyi lap pedig azt állította, hogy az RMDSZ a reformátusok nevében elveszi a katolikus templomot. A gyűlésre érkezők /köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke/ klézsei lakosok egy csoportjával találták magukat szemközt, akik azt kiáltozták, hogy nem akarnak magyarul tanulni, nem kell magyar istentisztelet. A tömeg bántalmazta az RMDSZ-vezetőket is. Az Erdélyből érkezettek magyar nyelvű ábécéskönyveket hoztak, azokat a tömeg máglyán elégette. A rendőrök tétlenül végignézték mindezt. A tömeg túszként fogva tartotta Erőss Pétert, a szövetség vezetőjét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Sorra megérkeztek a szövetség küldöttei Lészpedről, Bogdánfalváról, Külsőrekecsinből, Szabófalváról, Pusztináról. A tömegből egyesek magyarul is kiáltoztak: "Nekünk nem kell magyar szövetség!", mert ott még a Magyar Népi Szövetség emléke él, amely magyar iskolákat indított a moldvai csángó falvakban, így Klézsén is. Erőss J. Péter fia filmfelvevővel akarta megörökíteni a történteket, azonban a kamerát összetörték és a kazettát elvették. Takács Csaba a bákói prefektust felkereste, aki azt állította, hogy nem tudott semmiről. A faluban megjelent a Nagy-Románia párt egyik képviselője is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ A bákói rendőrség nagy erőkkel /50 rendőr és 80 csendőr/ vonult ki. A bákói újságírók megjelentek, akik előtt Takács Csaba és Kötő József ismertette a történteket. Takács Csaba kérte, hozzanak létre "csángó házat", ahol egy kulturális központ működhetne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Ebben a fogadtatásnak szerepe volt annak is, hogy az egyik helyi lap különkiadást szentelt az eseménynek, azt hangoztatva, hogy a csángók elmagyarosított románok és magyar irányú szerveződésük felháborító. Kötő József elmondta, hogy Erőss Péter testvérét leteperték, a rendőr csak akkor avatkozott közbe, amikor Kötő Józsefet kapával fenyegették. Erőss Pétert csak a bákói prefektus utasítására engedték szabadon. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége jogi személy, alapszabályzata értelmében joga van létrehoznia szervezeteit a csángók körében. Megígérte részvételét valamennyi csángómagyar település. Ha nem jönnek közbe ezek az események, akkor megszületett volna a vezetőség. Moldvában egy magyar származású nemzeti közösségről volt szó, amelyik megpróbálja egyesíteni azokat, akik vállalták és meg akarják őrizni magyarságukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ "

Máj. 3-án Bukarestben Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke Frunda György szenátorral együtt az 1201-es ajánlás megerősítése mellett foglalt állást. Elmondta, hogy Iliescu elnöknek az ajánlással kapcsolatos elutasító nyilatkozatai és a dokumentum körül kialakult hisztérikus légkör elképedést keltett az Európa Tanácsban. Radulescu Botica, a kormánypárt tagja, az ET parlamenti közgyűlésen megjelent román küldöttség vezetője és Valentin Gabrielescu ellenzéki szenátor viszont vitatta Severin nézeteit. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára máj. 5-én Iliescu elnök két új minisztert nevezett ki: a kulturális tárcát Marin Sorescu költőtől Virgil Marginean festőművész vette át, a kereskedelmi miniszter posztján Cristian Ionescu helyébe Pezru Crisan közgazdász doktor, a Romanoexport eddigi vezérigazgatója került. Mindketten kijelentették, hogy egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke amerikai látogatásáról elmondta, hogy Dodd, Lugar szenátorok, Funderbuck és Gilman és más képviselők jobban, a Fehér Háznak a térséggel foglalkozó képviselői kevésbé támogatták a püspök kérését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét ne automatikusan hosszabbítsák meg, hanem az ismert követelmények felülvizsgálata alapján. A magyar kisebbség mindig békés eszközökkel lép fel, hangsúlyozta. Tőkés szóba hozta a bebörtönzött Cseresznyés Pál és az alaptalan vádak alapján száműzetésbe kényszerített Kincses Előd ügyét. Beszélt az egyházi ingatlanok visszaadásáról és a magyar oktatás problémájáról. Daniel Fried elnöki tanácsadó ismét pontos listát kért és kapott a problémákról. Tokay Györggyel folytatott vitájáról elmondta, hogy mesterséges a mérsékelt-radikális ellentét, és ez a kongresszuson nem vezet szakadáshoz. /Füzes Oszkárnak, a Népszabadság tudósítójának beszámolója, azonos szöveggel: Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Népszabadság, máj. 6./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felszólította a titkosszolgálatot, tájékoztassák a közvéleményt, kik állnak azon román politikusok mögött, akik az 1201-es ajánlás elfogadására szavaztak. Tudor ezt hazaárulásnak nevezte. /Népszabadság, máj. 6./

"Granasztói György egyetemi tanár 1990-től 1994-ig Magyarországot képviselte az Európai Unióban, a NATO-ban és Belgiumban. Antall József eszmevilágához állt közel, aki a magyarság sorsa iránti elkötelezettséggel készült szerepére. Ennek a szellemiségnek most kisebb az időszerűsége. "A magyar társadalomban súlyos csorbát szenvedett a történeti tudat és sok minden elszivárgott belőle." Granasztói György maradt volna a választás után, de Kovács László külügyminiszter elfogadhatatlannak tartotta, hogy ő az MDF listáján indult. Ezért azután leváltották. Oroszországnak és Romániának például rossz a nemzetközi megítélése, de kiváló a diplomáciája. - Az alapvető nemzeti értékeinkhez ragaszkodni kell. "A mai hazai destruktív szemléletek azzal a veszéllyel járnak, hogy a külföld feltételezett, kivívni óhajtott rokonszenve miatt akkor is alkut kötünk, amikor nemzeti érdekeink már régen megálljt parancsolnak." /Magyar Hírlap, máj. 6./ "

Az RMDSZ képviselőcsoportja nevében Bárányi Ferenc frakcióelnök tervezetet nyújtott be az ún. zászlótörvény módosítására, amely kiiktatná az idegen államok zászlajának kitűzésével kapcsolatos korlátozásokat. Az Európai Unióban nincsenek ilyen korlátozások, érvelt a képviselő. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

Markó Béla RMDSZ-elnök is bemutatkozott elnökjelöltként. Az elmúlt években meg tudták mozdítani a romániai magyar közvéleményt, de állandóan fennáll a veszély a politikai elit és az általa képviselt tömeg szétválására. Állandó konzultációra van szükség. Az RMDSZ sikere is az ET 1201-es ajánlásának sorsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

"Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ "

Kolozsváron ápr. 29-én tartott kibővített ülést az RMGE elnöksége. Megvitatták az RMGE intézményesítésének lehetőségeit. Nagy jelentősége van a beindult országos információs hálózatnak, a magyar gazdák tájékoztatását hivatott szolgálni az Agroinfo nevű kiadvány. Az RMGE támogatja a testvérgazdaköri kapcsolatok kialakítását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 8./

Kolozsváron máj. 4-én nyitották meg az Euro Center East Fair áruvásárt, melyen többségben magyar vállalatok voltak jelen. Liviu Medrea alprefektus a megnyitón mondott beszédében kirohant Magyarország ellen, amely beolvasztó politikát folytat időtlen idők óta. A Romániáról kialakult torz kép a Budapestről irányított rosszindulat műve, miközben a romániai magyarság, hála a román nép hagyományos türelmének, valóságos előjogoknak örvend. Rudas Ernő magyar nagykövet gratulált a megjelenteknek fegyelmezettségükért, hogy végighallgatták az elhangzottakat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Másnap a magyar üzletemberek fogadásán megjelent Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus, aki elnézést kért helyettese kijelentéseiért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Gheorghe Domutza, Románia budapesti nagykövetségének gazdasági tanácsosa a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról elmondta, hogy jó szolgálatot tett az 1991. jan. 1-jétől konvertibilis valutában történő elszámolás. Az összforgalom 1991-ben 208 millió dollár, 1992-ben 259, 1993-ban 285, 1994-ben 315 millió dollár volt. /Új Magyarország, máj. 8./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület máj. 20-án tartja évi közgyűlését. Megjelent az Erdélyi Múzeum 1994/3-4-es száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Ápr. 23-a és máj. 7-e között a Nyárádmenti Kórusszövetség szervezésében 14. alkalommal került sor a Nyárádmenti Kórustalálkozóra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

"Több olvasói levél jelzi, hogy elég már a hosszú vitacikkekből. Domokos Gézának és a magyar történészeknek azt ajánlja Kopacz László, hogy inkább cáfolják meg Ion Suta Erdély az irredenta hungarizmus himérája című könyvét és a hasonló irományokat, ezeket "lefordítva több nyelvre a Kriterion kiadásában, szétküldve a nagyvilágba és az illetékes nemzetközi fórumokhoz - szerintem bizonyság gyanánt, hogy miképpen hamisítják meg a történelmet Romániában - bemutatva a különböző magyarellenes uszítási módszereket és a mesterségesen szított magyargyűlölet különböző tekervényeit, mindezekkel csak félrevezetik a jóhiszemű egyszerű román népet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"

Máj. 26-a és jún. 4-e között immár hetedik alkalommal rendezik meg a határon túli magyar színházak találkozóját. A tervek szerint tizenhárom társulat lesz jelen. A megnyitó után elsőnek a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió lép színpadra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A temesvári rendőrség letartóztatási parancsot kért Radu Tinu volt szekus /Securitate/ vezető ellen, akit társaival együtt benzincsempészettel vádolnak. Az ügyészség másképp döntött: Radu Tinu és társai szabadlábon védekezhetnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

"A határon túli magyarok csak akkor őrizhetik meg nemzeti identitásukat, ha szülőföldjükön egzisztenciálisan is boldogulnak. Ez határozza meg a koalíciós kormány kisebbségi politikáját - olvasható Tabajdi Csaba államtitkár A gazdaság a nemzeteszme fedezete című írásában. Nem lehet egyszerre három és félmillió magyar egzisztenciateremtésében lényegesen előrelépni. Ezért gazdasági-modenizációs, dinamizáló szigeteket kell kialakítani, amelyek képesek továbbadni tapasztalataikat. A modernizációhoz dinamikus gazdasági személyiségek kellenek. Különben bekövetkezik a zárványosodás, több terület leszakad az agyelszívás, elvándorlás következtében. Egy bank alapítása, amit annyiszor említenek, nem ad megoldást. "Célszerű a határ menti gazdasági együttműködést a kis és középvállalkozásokra és a helyi társadalomra alapozni." Új kisebbségpolitikai szemléletre van szükség. A regionális együttműködés élesztheti fel a korábbi természetes munkamegosztást. Az Új Kézfogás Alapítvány a megfelelő keretet adja ehhez. Információs bázist kell létrehozni, szükséges, hogy a szomszédos országokról érvényes adatok legyenek. Ezt az adatbankot a Határon Túli Magyarok Hivatalának kell létrehoznia. /Népszabadság, ápr. 28., átvette, folytatásokban közölte: Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 9./"

Máj. 6-a és 19-e között Csíkban és Gyergyóban tart bérmakörutat Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Máj. 7-én Nagyváradon az újvárosi református templomban megtartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött meg az immár negyedik alkalommal megrendezett Varadinum ünnepségsorozat. Az istentiszteleten megjelent Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök, valamint ott voltak az RMDSZ megyei és területi vezetői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Az ellenzéki Romania Libera, a kormánylap, a Vocea Romániei nem adott hírt az RMDSZ SZKT üléséről, a többi viszont a nyílt levélről számolt be. A Ziua szerint az RMDSZ radikálisai területi autonómiát követelnek, a Cronica Romana szerint a radikálisok az RMDSZ kettészakadását kockáztatják, az Evenimentul Zilei szándékosan ferdít, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ szélsőségesei Kovászna és Hargita Magyarországhoz csatolását vagy a romániai magyarság társnemzeti státusát követelik. /Népszabadság, máj. 9./

Márton Árpád képviselő a Sepsiszentgyörgyön szokatlanul nagyszámú csendőr jelenlétének okát firtatta máj. 8-án a parlamentben, és arra kért választ a belügyminisztertől, hogy hány csendőr állomásozik a városban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 527. sz./

Szeptembertől átlagosan kétezer forinttal emelik a magyarországi felsőoktatási intézményekbe járó magyar nemzetiségű fiatalok jelenleg 6500 forintos ösztöndíját, erről határozott a Határon Túli Magyarok Ösztöndíjtanácsa máj. 8-i rendkívüli ülésén. /Népszava, máj. 9./

A képviselőház máj. 8-án elfogadta a politikai üldözöttek, külföldre deportáltak vagy foglyul ejtett személyek jogaira vonatkozó törvény módosítását: a felsorolt kategóriába tartozó személyek havi 8800 lejes juttatásban részesülnek minden fogságban vagy deportálásban töltött évért, havi 6600 lejre jogosultak a hajdan kényszerlakhelyre kötelezett személyek. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Ötvenéves szünet után megindult az első rendszeres repülőjárat Budapest és Kolozsvár között. /Magyar Hírlap, máj. 9./