Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. augusztus 3.
Az RMDSZ közleményben jelentette be, hogy a nemzetközi közvéleményhez fordul a Mátyás-szobor ügyében, mert a próbaásatás politikai szándékokat takar és a kezdeményezők nem mondtak le magyarellenes, kultúraellenes céljaikról. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 3./
1994. augusztus 3.
A nagy többségében magyarokból álló Megyei Tanács Hargita megyében gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja érvényesíteni akaratát. Az oktatásügy például nem tartozik hozzájuk, hanem a prefektúrához, a rendőrség ügyeibe szintén nem szólhatnak bele. Csíkszeredán az ortodox püspökség létrehozása politikai döntés volt, nyilatkozta Sántha Pál megyei tanácselnök. /Új Magyarország, aug. 3./
1994. augusztus 4.
"Az alapszerződésben a határgarancia-követelés "tulajdonképpen egy burkolt gyanúsítás, koholt rágalom, mely azt sugallja, hogy Magyarországnak revizionista, irredenta szándékai vannak" - állapította meg Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült interjúban. "Meggyőződésem, hogy a román kormány hallgatólagosan, ha nem titkos utasítások útján, mögötte áll a Funar-féle diverziónak. Ezt a feltételezést alátámasztja az a tény, hogy a Vacaroiu-kabinet bennünket, magyarokat vádolt társadalmi engedetlenségi mozgalmunk miatt. A kolozsvári megmozdulásainkat a főtér védelmében törvényellenes bűncselekménynek minősítette." "Újra az áldozatokat kiáltják ki bűnösnek." /Magyar Fórum, aug. 4./"
1994. augusztus 4.
Tőkés László püspök úgy tudja, hogy a júl. 16-án Triesztben tartott magyar-román találkozón a román fél felvetette, milyen visszhangot váltana ki, ha az ősszel esedékes püspökválasztás során személye megválasztásának esetleges megakadályozása. Ez jelzi a posztkommunista-nacionalista román hatalom restaurációs törekvését. Széleskörű propaganda- és diverziós hadműveletek folynak ellene /zsinati panaszok, Transsylvania Alapítvány, cigány-diverzió, hazai és külföldi lapokban indított sajtóhadjárat/. /Tőkés László: Tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
1994. augusztus 4.
"Murvay Miklós élesen kirohan Tőkés László püspök ellen, felsorolva bűneit, így a Transsylvania Alapítvány gazdasági ügyeinek elhanyagolása, az etnikai tisztogatás szóból a "szellemi" jelző kihagyása, a magyar médiaháborúban, a magyarországi választási kampányban való "agresszív részvétel", stb. Ugyancsak vehemensen elmarasztalja a cikkíró Katona Ádámot is. Murvay szerint a két nép közötti megbékélésre van szükség, kézfogásokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./"
1994. augusztus 4.
Romániában nincsenek magyarok, itt mindenki román állampolgár, helyesítette a Magyar Narancs riporterét Georghe Funar kolozsvári polgármester, amikor nyilatkozott a budapesti hetilapnak. Az RMDSZ-nek nincs jogi alapja ahhoz, hogy beleszóljon az ásatásokba. Az RMDSZ Budapestről kapja az utasítást, hogy provokáljon etnikai konfliktust, magyarázta Funar. /Magyar Narancs, aug. 4./ A Magyar Narancs megszólaltatta Bogdan Cerghizan kolozsvári tanácsi képviselőt is, aki elítélte Funar tevékenységét, mert az Ceausescu nacionalista politikájának folytatása. /Magyar Narancs, aug. 4./
1994. augusztus 4.
Csernátonban 1973 óta működik a népfőiskola, akkor még csak nyári táborozásnak lehetett nevezni. Minden évben ápr. 15-én nyitnak a múzeumot is vezető Haszmann testvérek, és nov. 15-én zárnak. /Magyar Nemzet, aug. 4./
1994. augusztus 4.
Magyarországon Csáfordjánosfán rendezték meg a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját, nagyon sok cserkészcsapat képviselői is eljöttek a magyarlakta vidékekről. A találkozó a Forráshely Alapítvány támogatásával jött létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
1994. augusztus 4.
"Az Unitárius Világszövetség /IARF/ háromévenként rendez kongresszust. Most Kolozsváron tartotta Vallás és emberi jogok témájú európai konferenciáját. Az IARF /International Association for Religious Freedom/ 94 éves fennállása óta hirdeti Dávid Ferenc eszméit. Tagjai nemcsak unitáriusok, hanem mindazok, aki hisznek abban, hogy egy az Isten. Az unitáriusokon kívül mintegy hétmillió buddhista is tagja a szervezetnek, Dr. Erdő János, az Unitárius Egyház főjegyzője elmondta, hogy nem tagjai a Protestáns Világszövetségnek, mert nem hisznek abban, hogy Jézus Isten és Megváltó. Az IARF Konferencia nyilatkozatot adott ki, ebben szerepel, hogy Románia elfogadta a nemzetközi egyezményeket, ennek ellenére Romániában "az egyéni és kollektív jogok tiszteletben tartása mégsem valósul meg". Kérik a kormányt, hogy a törvény igazságos elveit terjesszék ki a "nemzeti és vallási kisebbségekre is." A konferencia támogatásáról biztosította "az elkobzott egyházi javak visszaadását vagy kárpótlását, a gyermekek anyanyelven való nevelését, a vallási és kulturális műemlékek, a vallási közösségek jogainak törvény előtti egyenlő védelmét." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"
1994. augusztus 4.
Beke György visszatért a Tőkés László püspök által jelzett értesülésre, miszerint a júl. 16-i trieszti magyar-román kormányfői találkozón a román fél az iránt érdeklődött, milyen visszhangja lenne az ősszel esedékes püspökválasztás megakadályozásának. Ez azt jelenti, állapította meg Beke György, hogy a román kormányzat külföldi társakat keres ahhoz, hogy visszaállítsa hatalmát az egyházak fölött. Bukarest arra számított, hogy az új magyar kormányzat neheztel Tőkés László egyes nyilatkozatai miatt. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Tőkés László írása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4.
1994. augusztus 5.
Ünnepélyes, diadalittas írásokkal emlékezett meg több bukaresti napilap a román csapatok 1919. aug. 4-i Budapestre bevonulásának 75. évfordulójáról. /Magyar Hírlap, aug. 5./
1994. augusztus 5.
"Bányai Péter reagált Nits Árpád cikkére /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./, visszautasítva azt, hogy ő visszasomfordálna az SZKT-ba, hiszen annak idején csak azt jelentette be, hogy felfüggeszti SZKT-tagságát. Nem igaz Nits Árpád állítása, hogy Bányai Péter addig nem vesz részt az SZKT ülésén, amíg annak tagja Borbély Imre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ A pontosság kedvéért: Bányai Péter írásában ez állt "...maradhatok egy szövetségben olyan emberekkel együtt, akik így politizálnak, így gondolkoznak. A válasz egyértelmű nem. Egyelőre nem mondok le SZKT-tagságomról." "Abban a reményben, hogy személyesen kevésbé érintett társaim felébrednek, és megtisztítják ezt a remélhetőleg nem csak nevében demokratikus szövetséget a szélsőséges jobboldaliaktól." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 24./"
1994. augusztus 5.
Kilencedik napja tart az olténiai és erdélyi bányászok bérsztrájkja, egyrészt az olténiai szénmedence központjában, Tirgu-Jiuban és a dévai bányaközpontban. Aug. 3-án Tirgu Jiuba érkezett az iparügyi miniszter és azonnal tárgyalni kezdett. A sztrájkolók 50 %-os béremelési követelését 25 %-kal fogadták el. Aug. 4-én több tucat éhségsztrájkoló szakszervezeti vezetőt kórházba kellett vinni. /Új Magyarország, aug. 5./
1994. augusztus 5.
Sződemeteren, a református templom kertjében aug. 6-án ünnepélyesen felavatták Kölcsey Ferenc szobrát, Kő Pál alkotását. A szoboravatón megjelent többek között Szatmár megye prefektusa és tanácselnöke, Markó Béla, Tőkés László, Tempfli József nagyváradi, valamint Kocsis Elemér debreceni püspök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ Előzmények: 1990. aug. 6-án a két ország művelődési minisztériuma állított emléktáblát, azonban azt ismeretlenek 1990. aug. 8-án összetörték. 1992 augusztusában újabb emléktáblát állított fel a Kölcsey Kör, két hét alatt ezt is összetörték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
1994. augusztus 6-7.
Tóth Károly Antal a hetvenes-nyolcvanas években meghatározó egyénisége volt az Ady Körnek, de Nagyvárad akkori magyar kulturális életének is. Az erdélyi magyarság egyik legbátrabb szószólója volt, az Ellenpontok szamizdat folyóirat szerkesztője. Tóth Károly Antal 1984-ben Nagyváradról Budapestre települt, bekapcsolódott az ellenzék tevékenységébe. Meghívták 1987-ben a lakitelki sátorba, ahol felszólalt. Svédországban él, a stockholmi Magyar Ökumenikus Kör és a szombathelyi Savaria University Press jóvoltából megjelent könyve Hova tovább? címen, alcíme: az Ellenpontok dokumentációja. /Szombathely, 1994./ Könyve esszéket, tanulmányokat is tartalmaz. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 6-7./
1994. augusztus 9.
Aug. 5-én kezdődött az Európai Régiók Kisebbségi Folklórfesztiválja Jászberényben. Az immár negyedszer összehívott találkozó célja a Kárpát-medencében élő kisebbségek kulturális hagyományainak, valamint a határon túli magyarság értékeinek bemutatása. A fővédnökök: Göncz Árpád köztársasági elnök és Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A program Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére tartott szentmisével kezdődött. Kiállításokat tartottak és kerekasztal-beszélgetés folyt a Kárpát-medence magyar népművészetéről, ahol többek között Andrásfalvy Bertalan, Csoóri Sándor és Kallós Zoltán szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1994. augusztus 9.
"Richard Schifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatója Budapestről érkezett Romániába aug. 6-án. A kormány privatizációs elképzeléseit az amerikaiak jelentős összeggel támogatják. Tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9., Magyar Hírlap, aug. 8./ Románia stabilizáló tényező lehet Európának ebben a részében, állapította meg aug. 6-i bukaresti sajtóértekezletén Richard Shifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó igazgatója, méltatva a román gazdasági reformokat. Washington késznek mutatkozik a közbenjárásra Bukarest érdekében a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél. Shifter idén harmadszor látogatott Romániába. A Reuter elemzése szerint három évi elzárkózás után Washington szívesen látna Romániában szövetségest. John R. Davis távozó amerikai nagykövet búcsúbeszédében kifejtette: "Romániának minden esélye megvan arra, hogy a virágzás és a siker modellországa legyen, ahol minden állampolgár - függetlenül etnikai hovatartozásától" egyenlő lehet. A román-amerikai kereskedelem mértéke az idén egyharmadával nő, 442 millió dollárról 600 millióra és a külföldi befektetők listáját már az USA vezeti. /Magyar Nemzet, aug. 9./"
1994. augusztus 9.
Aug. 8-án Budapestre érkezett az RMDSZ szakértői bizottsága, hogy megbeszéléseket folytasson a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársaival az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ részéről Bakk Miklós, a politikai osztály referense, Varga Attila jogász, parlamenti képviselő, Béres András egyetemi tanár, marosvásárhelyi tanácsos. Markó Béla RMDSZ-elnök és Tabajdi Csaba államtitkár júl. 29-i budapesti tárgyalásán megállapodtak abban, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége négy munkacsoportot hoz létre a romániai magyarság és a magyarországi intézmények közötti kapcsolatok elemzésére /költségvetési támogatás, ösztöndíjrendszer, önkormányzati és gazdasági együttműködés/. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
1994. augusztus 9.
Az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testületének múlt heti, Marosvásárhelyen tartott értekezletén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, továbbá a parlamenti frakciók elnökei, az SZKT állandó bizottságának elnöke. Ezen az értekezleten az alapszerződésről is tárgyaltak. /Népszabadság, aug. 9./
1994. augusztus 9.
Folytatásokban közölte a Romániai Magyar Szó Tőkés László összegezését, aki a megbékélési politika hangoztatása mellett történő magyarellenes akciókra figyelmeztetett. /Pécs-Gyula-Szeged-Neptun via Marosvásárhely-Kolozsvár-Arad, avagy a magyar-román megbékélési politika buktatói = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9,10,11,12, 13-14./
1994. augusztus 9.
"Fey László ellenzi az RMDSZ stratégiaváltás programját. "A román tömegekkel való kapcsolat szükségessége nem tudatosodott a vezetőinkben." - írja. A többi kisebbséggel is ki kell építeni a kapcsolatot, ahogy azt Király Károly kezdeményezte 1990 májusában, azonban ez meghiúsult egyes RMDSZ-vezetők ellenállása miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"
1994. augusztus 10.
"Tabajdi Csaba politikai államtitkár elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjét, Entz Gézát felmentették, utóda Lábody László, helyettese pedig Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségi szakértője. A kollektív jogok fogalma tisztázatlan, hangsúlyozta, de azt a tartalmat, amit ez a fogalom takar, a magyar kormány támogatja. - Ahhoz, hogy az emberek szülőföldjükön boldogulhassanak, egzisztenciát kell teremteni számukra. Két fő irány van: az egzisztenciateremtés és a jogvédelem. - Tabajdi kifejtette: "nem köthető meg olyan alapszerződés, amely nem biztosít kellő garanciát a kisebbségi jogokra vonatkozóan." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 10./"
1994. augusztus 11.
Aug. 9-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Véglegesítették a kisebbségi oktatási törvénytervezetet és foglalkoztak az EBEÉ kisebbségi főbiztosának, Max van der Stoelnak átnyújtandó RMDSZ-dokumentummal is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1994. augusztus 11.
Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke nemrég tért haza az Egyesült Államokból, ahol kongresszusi és külügyi képviselőket tájékoztatott a romániai kisebbségi helyzetről, továbbá emberjogi szervezetek képviselőivel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1994. augusztus 11.
"Jugoszláv típusú nacionalista vita fenyegeti Romániát, miután a balkáni állam nagy számú magyar kisebbsége önkormányzati jogot követel, jelentette a Reuter aug. 10-én Bukarestből. A brit hírügynökség ezzel utalt a Meridian napilap összeállítására, amelyben többen válaszoltak Markó Béla nyilatkozatára. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, regionális autonómia alatt azt érti: ahol a magyarság tömbben él, rendelkezzék külön státussal, például hivatalosan is használhassák anyanyelvüket. Ion Manzatu, a kormánypárt alelnöke szerint az autonóm magyar körzet "sztálinista diverzió". Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint a kisebbségeknek a nemzetközi dokumentumokba foglat minden jogot meg kell adni., az autonóm terület megadásába azonban nem mennek bele. /Magyar Nemzet, aug. 11./ "
1994. augusztus 12.
"A határon túli magyarok költségvetési támogatását nem kívánja csökkenteni az új koalíció, de a segélyeknek jóval átláthatóbbakká kell válniuk, jelentette ki Tabajdi Csaba a rádióban. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére, hogyan indulhat meg a "kutatómunka" a 2 milliárd forint körülire becsült összeg után, Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy nem nyomozónak szerződött, mégis erőfeszítéseket tesz a múlt megvilágítására. Tabajdi Csaba felvette Fodor Gábor művelődésügyi miniszternek, hogy fel kellene tárni a tárcától a határon túlra áramlott pénz útját, azonban Tabajdi "nem biztos benne, hogy az írásos nyomok fellelhetők-e még a minisztériumnál." /Magyar Hírlap, aug. 10./ A Bihari Naplóban hozzászóltak ehhez: "Hogyan lehet például kijelenteni, hogy a dokumentumok esetleg nem hitelesek, amikor még meg sem vizsgálták azokat? " /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./"
1994. augusztus 12.
A Moldovában állomásozó orosz csapatokat az erre vonatkozó egyezmény aláírása után, három éven belül vonják ki, erről született megállapodás aug. 10-én, Chisinauban, az orosz-moldovai csapatkivonási tárgyalások tizedik fordulóján. Az orosz többségű, ún. Dnyeszter Menti Köztársaság azonban továbbra is ellenzi a csapatkivonást. /Magyar Hírlap, aug. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1994. augusztus 12.
Demokrata Centrumpárt néven új párt alakult, életrehívását aug. 10-én Bukarestben jelentette be George Muntean elnök. A pártot megjelenése pillanatától a kormánypárt csatlósának tekintették. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./ A párt kiemelt célja Románia újraegyesítése történelmi határai között. Megfigyelők szerint az új párt a hatalom közreműködésével jött létre, feladata a Petre Roman-vezette Demokrata Párt gyengítése. /Magyar Hírlap, aug. 12./
1994. augusztus 12.
"Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt sokadik ultimátumát fogalmazta meg /most szept. 1-je a határidő/: bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik, ha addig nem kerül be a kormányba. Ezzel a Caritas-botrányról akarják elterelni a figyelmet. Az ügyészség sikkasztás vádjával indított eljárást az "önsegélyező játék" vezetője, Ion Stoica ellen. /Népszabadság. aug. 12./"
1994. augusztus 12.
Újabb diplomáciai sikert könyvelhet el az RMDSZ: júl. 31-i hatállyal felvette tagjai sorába a hágai központú Unrepresented Nations and Peoples Organization /UNPO/, az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete. Az RMDSZ - az UNPO tagjaként - augusztusban részt vesz az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága ülésein, ennek keretében aug. 12-én Bíró Annamária, az RMDSZ képviselője előadást tart a romániai magyar kisebbség helyzetéről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./