Sepsibükszádon tartották meg aug. 25-28-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ harmadik vándortalálkozóját. Az első Torockószentgyörgyön volt 1992-ben, a második Kőrösréven 1993-ban. Az idei találkozó szervezője a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az EKE társegyesülete volt. Imecs László országos elnök tartott beszámolót. Az egykori 18 menedékházas EKE-vagyonból semmit sem tudtak visszaszerezni. Megválasztották az új vezetőséget. Elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/ lett, az alelnökök: Kovács Attila /Brassó/, Máthé Gyula /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Az RMDSZ Egyeztető Tanácsa oktatási szakbizottsága szept. 2-i üléséről közleményben számolt be. Jelen voltak az oktatási szakkuratórium tagjai /elnök: Kelemen Árpád egyetemi tanár, titkár. F. Ferenczi Rita, tagok: Bíró A. Zoltán, Lászlófy Pál, Sebők Péter, Nagy F. István, Tonk Sándor, Vetési László/. A támogatások odaítéléséhez szükség van a romániai magyar oktatási hálózat sokrétű felmérésére, ennek nyomán a prioritási sorrend meghatározására. Cs. Gyimesi Éva, az oktatási szakbizottság elnöke ismertette, hogy mit kell tartalmazni a pályázatoknak, egyben javaslatot tett az elbírálás szempontjaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Alain Juppé francia külügyminiszter szept. 7-én kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, először Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélésről Melescanu a rádióban elmondta, hogy a román-francia viszony sokoldalúságáról, a magyarokkal kötendő alapszerződés távlatairól volt szó. /Magyar Nemzet, szept. 8./

Mától ismét érvénybe lép az egyszer már alkalmazott határátlépési illeték, amelyet román állampolgároknak kell fizetni, összege 15 ezer lej. /Új Magyarország, szept. 8./

A szenátus szept. 8-i ülésén Frunda György szenátor interpellációjában kifejtette, hogy a kormány visszaél a parlament nyári szünetének időszakára biztosított jogszabályalkotási felhatalmazásával, amikor újból bevezette a határátlépési illetéket, ez a döntés alkotmánysértő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./

"Melescanu külügyminiszter magyarázkodásra kényszerült a BBC-ben Funar levelével kapcsolatban. Funarnak az RMDSZ betiltására vonatkozó javaslatáról azt mondta, hogy az személyes javaslatnak kell tekinteni és az nem a Román Nemzeti Egységpárt hivatalos álláspontja. Constantinescu professzor Funar hozzá intézett levelét "minősíthetetlen terméknek" nevezte, amely nem befolyásolja a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ viszonyát. /Népszabadság, szept. 8./ "

"Melescanu magyarországi tárgyalása után megerősödtek az RMDSZ elleni támadások. Az elnöki iroda szócsöve, a Dimineata szept. 7-i száma annak a reménynek ad hangot, hogy az RMDSZ végre letesz olyan "abszurd követeléseiről", mint a belső önrendelkezés vagy a különleges jogi státus. A magyar kisebbség problémáit a bukaresti parlamentnek kell megoldania. /Magyar Hírlap, szept. 8./ "

"Az Evenimentul Zilei közli Törzsök Erika nyilatkozatát, aki a romániai magyarok helyzetéről megállapította: "a teljesen indokolt érvek mellett a vita - s ezt el kell ismernünk - eléggé bonyolulttá válik. Egyrészt támogatást kérnek a román államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvi oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek." /Irina Vainovski-Mihai: A románok és a magyarok egymásnak vannak rendelve - állítja Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatának alelnöke. = Eveninentul Zilei (Bukarest), szept. 8./ "

Mircea V_lcu szenátor több pártvezetővel együtt felsorakozott a Román Nemzeti Egységpárt szept. 8-i sajtóértekezletén Funar Constantinescuhoz írt nyílt levele mellé. Nem állja meg a helyét a kezdeti védekezés, hogy Funarnak az RMDSZ betiltását javasoló levele csak magánvélemény volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./

Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 7-i sajtóértekezletén egyetlen szót sem szólt Melescanu budapesti tárgyalásáról. Az újságírók ezt szóvá tették, a szóvivő azt válaszolta, hogy a külügyminiszter nyilatkozott erről, nincs mit hozzátennie. Mi a külügyminisztériumi álláspont Funar Constantinescuhoz írt leveléről, kérdezték az újságírók. A válasz: nem szokás kommentálni pártvezetők állásfoglalásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Az RMDSZ patformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ fájlalja, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kidolgozásába nem vonták be a platformokat, olvasható az EMK nyilatkozatában. Az EMK szerint a belső önrendelkezés megteremtéséhez a magyar kormánynak védőhatalmi szerepet kell vállalnia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Constantin Pavel cikkében Tőkés Lászlót és Funart elválaszthatatlan párosként tünteti föl, akik rossz tolmácsok magyarok és románok között. Pavel szerint közel van az az idő, amikor a magyarok és a románok félreállítják őket és közvetlenül fognak szóba állni egymással. /Adevarul (Bukarest), szept. 9./

A Vocea Romaniei bukaresti kormánylap szept. 9-i száma először kommnetálta Melescanu külügyminiszter budapesti látogatását. A vezércikk szerint a kapcsolatok normalizálásának útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. /Népszava, szept. 10./

Az Európai Unió PHARE programja keretében 21 millió ECU segítséget kap Románia, hogy korszerűsítse a román-magyar és román-jugoszláv határ felé vezető útjainak egy részét. Karen Fogg asszony, az Európai Unió bukaresti irodájának vezetője és Aurel Novac közelkedési miniszter által szept. 9-én aláírt megállapodás értelmében a Szászsebestől Déván, Aradon át Nagylakig, illetve Aradtól Temesváron át Temesmóráig korszerűsítik ebből a hitelből az úthálózatot. További 43 millió ECU térítéssmentes segélyt biztosítanak a határállomások korszerűsítésére. A felsorolásban Bors, Nagylak, Giurgiu és Calafat szerepel. /Népszabadság, szept. 10./

Szept. 9-án befejezte négynapos szlovákiai látogatását Tőkés László. A megbeszéléseken mind Tőkés László, mind Duray Miklós hangoztatta: nem kell tartani attól, hogy a magyar kormány a határon túl élő magyarok feje felett, róluk, nélkülük köt majd szerződést a szomszédos országokkal. A Horn-kabinet tisztességes párbeszédet folytat a határon túli magyarokszervezeteivel. /Magyar Nemzet, szept. 10./

Ion Iliescu elnök rövidesen találkozik Bill Clintonnal. Ezt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Brian Atwood közölte romániai látogatásán. /Magyar Hírlap, szept. 10./

A Román Nemzeti Egységpárttal létrejött szövetség veszélyeire figyelmeztetett Adrian Nastase, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, a képviselőház elnöke most közreadott tanulmányában. /Magyar Hírlap, szept. 10./

Kormányhatározattal szétosztották az 1994-es költségvetés szerint a kisebbségi szervezeteket megillető másfél milliárd lejt. Az RMDSZ 180 milliót kapott, a németek 197 milliót, az ukránok 109 milliót, a görögök 96 milliót, zsidó közösségek 87 milliót, a romapárt 78 milliót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./

Horn Gyula miniszterelnök szept. 12-én fogadta Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetségének elnökét. Csoóri Sándor kifejtette, hogy a Duna Televízió beolvasztása a Magyar Televízióba nem lenne szerencsés, mert akkor elvesztené megkülönböztetett szerepét és föladatát. /Magyar Nemzet, szept. 13./ Csoóri Sándor gondolatait a Duna Tévé jelentőségéről a Magyar Nemzetben fejtette ki Szerelem-televízió címen. /Magyar Nemzet, szept. 10./

Alain Juppé francia külügyminiszter Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel, a pártok vezetőivel, Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó Béla felhívta Juppé figyelmét a kormányba került nacionalista és idegengyűlölő pártok magyarellenességére, amely akadályozza a demokratizálódást, s határozott, egységes európai fellépést tesz szükségessé. Juppé kétnapos látogatása Melescanu külügyminiszter-rel tartott közös sajtóértekezlettel zárult. Juppé elmondta, hogy országa kivátságos kapcsolatokat óhajt Romániával és igyekszik visszaszerezni élhelyét a külföldi beruházók rangsorában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./

A kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja a román-magyar alapszerződésről kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a kisebbségek státusában az alkotmányból kell kiindulni: Románia egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a Román Nemzeti Egységpárt legutóbbi nyilatkozatát. /Magyar Hírlap, szept. 12./

Fejér Katalin moldvai csángó nyugdíjas munkásnő perében elmaradt az ítélet, a pert elhalasztották. Lakásában magyarul tanította a csángó gyermekeket, ezért folyik ellene a per. Házkutatást tartottak, elvitték az RMDSZ-től kapott írógépét, hangszalagjait. /Magyar Nemzet, szept. 12./ Előzmény: Orient Expressz (Bukarest), 1993. máj. 28., Orient Expressz (Bukarest), 1993. jún. 11.

"Romániai Kommunista Ellenzék néven új, szélsőbal csoport alakult a Marxista-Leninista Romániai Kommunista Párt kezdeményezésére. Programja szerint küzdeni fog az "ősi rög" védelméért, Moldávia visszaszerzésérét, nemet mond az újburzsoázia diktatúrájára, a monarchiára, az újkapitalizmusra, a vallásra és a pénzre. /Magyar Hírlap, szept. 12./"

Szept. 10-én Nagyenyeden emlékeztek meg dr. Szász Pál mártírhalálára, az RMGE szervezésében, egyúttal az EMGE megalakulásának 150. évfordulójáról. Az ökumenikus istentiszteletet követően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke méltatta munkásságát, majd Veres István ny. professzor vázolta fel a kommunista börtönben 1954-ben elhunyt Szász Pál életútját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a román-magyar viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György RMDSZ-szenátor a bukaresti Cronica politica hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Romániában semmibe vették a magyar kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a magyar kormányok kicsit felülről kezelték a romám kormányt. /Népszabadság, szept. 13./

Az elképzelések szerint Hargita megyének 62 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni az RMDSZ kisebbségi oktatási törvénytervezetének támogatására, valójában Csíkból 36 500, Gyergyóból /nem végleges adat szerint/ 21 ezren, Udvarhelyről 30 ezren, tehát a megyéből 87 500-an írták alá az íveket. Háromszéken 70 378-an, Bihar megyében - ahogy Varga Gábor RMDSZ-elnök tájékoztatott - 54 548-an támogatták aláírásukkal a tervezetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Több mint 700 erdélyi hallgatója van a magyarországi egyetemek erdélyi városokban történt távoktatásának. A költségeket a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány fedezte Soros György és a magyarországi egyetemek támogatásából. Soros György bejelentette, hogy támogatását beszünteti. Mégis indítanak új évfolyamot, a költségeket tandíjból fedezik, a magyarországi tartózkodás költségeit az egyetem állja. Kolozsváron ősztől önköltséges informatika szak indul budapesti egyetemi távoktatásával, azonban ez nagyon drága, keveseknek elérhető. /Új Magyarország, szept. 13./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó hivatala Valentin Gabrielescu szenátort jelölte ki a balkáni vlachok /makedonrománok/ raportőrének. A makedorománok megvédésére irányuló akciót egy olasz és francia képviselőkből álló csoport kezdeményezte. /Adevarul (Bukarest), szept. 13./

Temesváron rendezték meg szept. 12-13-án A civil társadalom építése című konferenciát. A társrendező, a hollandiai Államismereti Református Párt /SGP/ anyagi támogatásával kiadták az elhangzott előadások anyagát három nyelven. Az előadók között volt Bodó Barna /Demokrácia és jogállamiság/, dr. Bárányi Ferenc /Demokrácia és jogállam Romániában/ és Patrubány Miklós /Civil társadalom és jogállam/. /Keresztyén politika - Politica crestina - Evangelium und Politic III. /RMDSZ-SGP, 1995 (Kolozsvár)/

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Kovács László elmondta, hogy célszerű a kisebbségi jogokat külön kisebbségvédelmi megállapodásban rögzíteni. Melescanu erre kitérően reagált: nem állítja, hogy mellette vannak a külön dokumentumnak. Meg kell vizsgálni, mit tartalmazna a melléklet, meg kell beszélni és utána döntenek. Arra a kérdésre, hogy milyen javaslatokat tett a két miniszter, Melescanu a gazdasági nyitást, határátkelők létesítését, a diplomák kölcsönös elismerését, a történelemkönyvek tartalmát említette, Kovács László a főkonzulátusokról beszélt /a magyar fél nem ragszkodik Kolozsvárhoz/. Melescanu a Moldovától elválasztó határról elmondta, hogy Románia sohasem kérdőjelezte meg a határokat, az elsők között ismerte el Moldáviát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./