A parlament vizsgálta a korrupciót, ennek eredményeképpen külön anyagot készített a kormánypárt, külön az ellenzék és egy harmadikat a Demokrata Párt. Az anyagokat átadják az igazságszolgáltatásnak, szorgalmazták a korrupció ellenes törvényeket, mindössze ennyi történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Margittán havi magazin látott napvilágot Margitta és Vidéke címen, a helyi RMDSZ támogatásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Csóti György, az MDF külügyi és biztonságpolitikai kabinetjének vezetője kifogásolta Kovács László külügyminiszter kijelentését, a magyar konzulátust nem érdemes Temesváron megnyitni, annak Kolozsváron lenne a helye. Illúzió az, hogy gyorsan rendezhető a magyar-román viszony. /Új Magyarország, okt. 7./

"Balogh Edgár ismételten kiáll Kolozsvár német megszállás alóli felszabadulása történetének hitelességéért: úgy történt, ahogy szemtanúként emlékirataiban szerepel. Vitába szállt vele Francisc Pacurariu, aki a "Horthy-kamarilla" románellenes fondorlatának mondta a Teleki Béla köré tömörülő csoport, majd a helyükbe lépő Erdélyi Magyar Tanács szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

"1944. október 8-án a "Maniu-gárdisták" Csíkszentdomokoson megöltek 11 ártatlan magyar embert. A román szabadcsapatok rémtettei a szárazajtai mészárlással kezdődtek, majd rablás és fosztogatás kíséretében tovább gyilkoltak, Csíkmadarason két, Csíkkarcfalván egy, Gyergyószentmiklóson három embert végeztek ki, utána érkeztek Csíkszentdomokosra. A magyar áldozatokra emlékezve okt. 8-án Csíkszentdomokoson emlékművet avattak, Bara Barnabás alkotását. Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek celebrálta a misét, majd az emlékműnél többek között Magyari Lajos szenátor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ "

Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 7-i sajtóértekezletén élesen visszautasította az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa legutóbbi ülésén megfogalmazott követeléseit. Nem ismerte el, hogy Románia többnemzetiségű állam, azt sem, hogy a magyar nyelvet hivatalosan elismerjék Erdélyben, szélsőséges követelésnek nevezte a magyar oktatási rendszer meghonosítását. /Népszabadság, okt. 8./

Okt. 7-én Mihály volt román király repülőgépen Bukarestbe utazott, párizsi felszállása előtt nyilatkozott, hogy nem rendelkezik vízummal a romániai beutazáshoz. A repülőtéren összegyűlt tömeg éltette a királyt, a román hatóságok azonban Hohenzollern Mihályt nem engedték be az országba, ezért visszafordult. /Új Magyarország, okt. 8./

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek, az RMDSZ nevében Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, a magyar kormány nevében Szent-Iványi István külügyi államtitkár, az aradi magyarok nevében Tokay György képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője mondott beszédet. A magyar kormány bizonyította jó szándékát, mondotta Szent-Iványi István, ehhez azonban Magyarországnak partnerekre van szüksége. Biztosítani kell, hogy e folyamatot ne akadályozzák meg szélsőséges erők. A magyar kormány koszorúját Szent-Iványi István, a Határon Túli Magyarok koszorúját Törzsök Erika elnökhelyettes, a Magyarok Világszövetségéét Beke György helyezte el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./ Nagyváradon okt. 6-a alkalmából Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

Szent-Iványi István külügyi államtitkár okt. 6-án Aradon a megyei prefektussal, Avram Craciummal folytatott megbeszélést a határ menti együttműködésről és a határátkelőkről. Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter 1993 őszén három határállomás megnyitásáról írt alá jegyzőkönyvet. A magyar fél teljesítette a kötelezettséget az előírt határidőig, jún. 30-ig. Román oldalon azonban nem fejeződtek be a beruházások, ugyanakkor a román fél másik négy határátkelőhely megnyitására tett javaslatot. Szerencsés lenne az erőfeszítések összehangolása, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

A tanügyi törvénykezés ellentmondásaira, helytelen értelmezésére hívta fel a figyelmet Murvai László. Az utolsó, 1978-as tanügyi törvény 1989 után érvénytelen lett, helyette évente adtak ki egy-egy kormányhatározatot. Ezekről kaphattunk képet a cikkből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

Iliescu elnök okt. 8-án népes kíséretével megjelent és beszédet mondott Brassóban, a román-magyar polgári fórumon, amelyet a pécsi Román-Magyar Baráti Társaság szervezett. Kifejtette, hogy az ellentétek, a feszültségek a két nép, a két ország között mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok. A kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Romániában az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Magyar-Román Baráti Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache felszólalásában azt ajánlotta, hogy az európai normákat minimumnak kellene tekinteni. Végül a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Vita alakult ki egy mondatról, mely szerint pozitívnak tartják, hogy a szélsőséges erők a magyar választáson vereséget szenvedtek, ám sajnálatos, hogy ilyen erők részt vesznek a román kormányban. Szavazás után a többség elvetette ezt a megfogalmazást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11., Magyar Nemzet, okt. 10./

Okt. 8-án Washingtonba érkezett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes amerikai körutat tesz az Egyesült Államokban. Találkozik Richard Schifterrel, az elnök egyik főtanácsadójával, a nemzetbiztonsági tanács közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatójával, képviselőkkel, külügyi és nemzetbiztonsági szakemberekkel, az amerikai magyar és román közösség tagjaival, továbbá előadásokat fog tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12., Népszabadság, okt. 10./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének okt. 6-i ülésén meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla közölte, hogy okt. 8-a és nov. 1-je között látogatást tesz az Egyesült Államokban. Távollétében az Elnöki Hivatal felügyeletével Takács Csaba ügyvezető elnököt bízta meg. Markó Béla amerikai útjának célja: tájékoztatni az amerikai politikai közvéleményt és a helyi magyar emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Okt. 7-én Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter fogadta Markó Béla szövetségi elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, valamint Kötő József és Cs. Gyimesi Éva alelnököket, az RMDSZ művelődési és oktatási főosztálya képviselőit. Az RMDSZ vezetők ismertették a művelődési élettel és az anyanyelvi oktatással kapcsolatos alapvető gondokat, megfogalmazták álláspontjukat az együttműködéssel és az anyaországi támogatással kapcsolatban. Külön foglalkoztak a könyvkiadás támogatásának nagymérvű csökkentésével és a diplomák honosításával. Fodor Gábor válaszában kiemelte, hogy az új magyar kormány kisebbségpolitikai elképzelései nagymértékben egyeznek az RMDSZ részéről megfogalmazott igényekkel. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

"Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke felszólalt okt. 10-én a Kolozsvár "Horthy-fasiszta megszállás alóli felszabadítása" 50. évfordulójának szentelt tanácskozáson. Kijelentette, hogy a román-magyar alapszerződésbe kötelezően bele kell foglalni két cikkelyt. Az egyikben Magyarországnak bocsánatot kell kérnie "Észak-Erdély 1940 és 1944 közötti megszállásáért", a másik pedig előírná, hogy kártérítést fizet Romániának és azoknak a románoknak, akik elszenvedték "a megszállók atrocitásait." /Magyar Hírlap, okt. 11./"

Okt. 10-én az RMDSZ-honatyák több interpellációval éltek. Szabó Károly szenátor Liviu Maior tanügyminiszterhez intézte szavait. Iliescu elnök strasbourgi kijelentésével ellentétben a magyar nemzetiségű diákokat a legkülönbözőbb módszerekkel akadályozzák abban, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Példának idézte a szatmári 3. sz. Líceumot, ahova sikerrel felvételizett 18 tanuló, de még mindig nem alakították meg részükre a magyar osztályt. Antal István képviselő a pénzügyminisztertől kért választ arra, hogy mikor módosítják az 1954-ből, Gheorghiu Dej idejéből származó, a privatizációt fékező törvényt. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

Teodor Melescanu külügyminiszter a parlament okt. 10-i ülésén kizárta annak lehetőségét, hogy az RMDSZ képviselői részt vegyenek a román-magyar alapszerződésről folytatott tárgyalásokon. Ez nem zárja ki azt, hogy konzultációt folytassanak az RMDSZ-szel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Iliescu elnök okt. 11-i sajtóértekezletén amerikai és strasbourgi útjának jelentőségét hangsúlyozta, a volt király látogatásával kapcsolatos incidenssel kapcsolatban kijelentette: senki sem boríthatja fel az ország alkotmányos rendjét. Funar előző napi kijelentéséről, követeléseiről nincs tudomása, mondta, de megjegyezte, ezért nem szabad az alapszerződést belpolitikai kérdések függvényévé tenni, mert ilyen fejleményekig lehet eljutni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem udvarán elhelyezték a két névadó tudós szobrát. Az ünnepélyes tanévnyitón Magyari András rektor-helyettes a román nyelvű köszöntő után magyarul is szólt megjelentekhez. Andrei Marga rektor elmondta, hogy az elmúlt években az egyetem négy új karral bővült, köztük van a Protestáns Teológiai Intézettel közösen megalakított Protestáns Hittanári Kar. Az oktatók számára kötelezővé tették a nyelvvizsgát és a számítógépek kezelésének elsajátítását. Magánegyetemen nem kaphat felelős állást egyetemi oktató. Még nincs végleges adat az egyetemekre bejutott magyar hallgatókról. A kifüggesztett listák alapján megállapítható, hogy a kolozsvári egyetemekre csaknem 800 magyar nemzetiségű jutott be, ebből a Babes-Bolyaira 640, közülük 408-an tanulnak magyar nyelven. A legtöbb magyar diák - 62 - a matematika szakra jutott be, közülük 50-en magyar nyelvű csoportba, a történelem szakra felvételt nyert 27 főből 25-en tanulnak anyanyelven. A magyar szak 50 fős létszámmal indul. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 12./

A stratégiaváltás azt jelenti, hogy aktívabban kell részt venni a román belpolitikai életben, jelentette ki Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Az RMDSZ tanügyi törvénytervezetét támogató félmillió aláírás összegyűjtése a kelet-európai országok történetében példátlan polgári kezdeményezés. A választók kiábrándultak, a romániai demokratizálódás elakadt. Az RMDSZ-képviselők elsősorban a szakértelemmel kelthetnek bizalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Át kell írni a történelmet, mert Kolozsvárt nem az orosz, hanem a dicső román hadsereg szabadította fel, hangzott el a város felszabadulásának 50. évfordulóját köszöntő okt. 11-i szimpóziumon. Kolozsváron a Hősök emlékművénél koszorúzott a kormány, a szenátus, a polgármesteri hivatal. Avram Iancu szobránál Funar polgármester beszélt. Megígérte, hogy jövőre állni fog a román katona alakját dicsőítő emlékmű. Jelen volt Gheorghe Tinca honvédelmi, Chiuzbaian igazságügyi miniszter és Paul Cheller tábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A Szövetség, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége 1994. januárjában indult folyóiratának eddig megjelent számait ismertette Kovács Ferenc. Nem pártjellegű kiadvány, mindenkihez szól. Jobban meg kellene szervezni a terjesztését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

A Neptun üdülőhelyen a közelmúltban megtartották a balkáni kereskedelmi kamarák konferenciáját. Albán, bolgár, szerb, görög, török, makedón, montenegrói és román kereskedelmi és ipari kamarák képviselői tanácskoztak az együttműködés lehetőségeiről és egy közös adatbank létesítéséről. A konferencián egyezményt írtak alá. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke meghívására okt. 13-án Budapestre látogattak az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai. Találkoztak meghívójukkal és Tabajdi Csaba államtitkárral, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel, továbbá a szenátusi és képviselőházi frakció vezetői Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Tompa Sándorral, az MSZP frakcióvezető-helyettesével. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása, az egyházi vagyon visszaadása és a Duna Televízió helyzete szerepelt. Az RMDSZ delegációja találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságával, a megbeszélésen a román-magyar kapcsolatokról volt szó, továbbá arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen a romániai magyarság érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16., RMDSZ Tájékoztató, 390. sz., okt. 14./ A tárgyalás után Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője kijelentette, hogy az alapszerződés megkötése az alapja annak, hogy mindkét ország az Európai Unió tagja legyen. Tokay György a problémák között felsorolta az anyanyelvi oktatás nehézségeit, a kétnyelvű feliratok kérdését. Egyetértenek azzal, hogy a magyarság támogatási rendszerét úgy kell átalakítani, hogy ellenőrizhető legyen. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője fontosnak tartja, hogy a szakbizottságok legalább kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. /Új Magyarország, okt. 14./

1942 óta gyűjti a székelység történetére vonatkozó anyagokat Imreh István történész, így születtek meg könyvei /Székely falutörvények, Székelyek a múló időben, A törvényhozó székely falu stb./. A ránkmaradt falusi jegyzőkönyvek a demokrácia működését mutatják. Van tehát hagyománya a székelység önigazgató, önrendelkező életének. Egy életet szánt arra, hogy ezt a történelmi tényt kutassa, feldolgozza és közreadja. A jelenkori román autonómiatörekvések nem szeparatizmust jelentenek, hanem a közös társadalmi forma gyakorlatáról van szó. /Új Magyarország, okt. 14./

Az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban Markó Béla, az RMDSZ elnöke Richard Schifterrel, az elnök egyik főtanácsadójával, a nemzetbiztonsági tanács közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatójával, továbbá kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják a magyar anyanyelvi oktatás igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14., Népszabadság, okt. 14./

A Magyarok Világszövetsége keretében működő Baross Gábor Társaság, amely a magyar vállalkozók szervezete, Marosvásárhelyen kétnapos tanfolyamot szervezett a magyar vállalkozók részére. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

"Az alapszerződés alkalmas lesz arra, hogy oldja a két ország közötti gyanakvást, jelentette ki Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. Nyugaton elvárják tőlünk, hogy rendezzük viszonyunkat szomszédainkkal - számunkra az alapszerződés az európai integráció kötelező penzuma. A szerződést csak akkor írják alá, ha az erdélyi magyarokat nem hozzák hátrányos helyzetbe. Romániában a meglevő gazdasági és szociális feszültségeket nemzeti feszültségek, ezeket pedig országok közötti feszültségek formájában jelenítik meg. A román vezetésnek erre szüksége van, ez legitimálja hatalmát. A játékban "sajnos olykor az RMDSZ is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet." /Népszava, okt. 14./ "

"A román állam nagyobb figyelmet szentel a határon túli románok kérdésének. 1993. jan. 1-jétől a Külügyminisztérium keretében kialakították a határon túli románokkal való kapcsolatok ápolásának igazgatóságát. 1993. januárjában az Oktatásügyi Minisztériumban is külön osztály létesült a határon túli románok számára. Már előzőleg a kormány az 1992/93-as tanévre a következő létszámot állapította meg külországi diákok romániai iskoláztatására: Bulgária 70, Jugoszlávia 210, Magyarország 125, Albánia 70, Görögország 35 hely. 1993 februárjában megalakult a Bulgáriai Vlachok Egyesülete. 1993. okt. 8-án a rádióban Sandu Criestea-Timoc író és történész, a bulgáriai és jugoszláviai vlachok vezéregyénisége kijelentette: "Csak azok a népek maradtak fenn, amelyeknek volt anyaországuk, és az támogatta is őket." - 1993. szept. 29. - okt. 3-a között zajlott le Mamaia fürdőhelyen a keleti románság első konzultatív összejövetele a Román Kulturális Alapítvány szervezésében, ahol tizenegy országból érkezett negyven küldött. Megállapították, hogy a környező államok hibájából az ott élő románokat a teljes asszimiláció fenyegeti. 1993. okt. 9-én pedig Herkulesfürdőn nyílt meg a Román Szellemiség I. kongresszusa, tizenhat ország ötszáz küldöttjével. A díszelnökségben ült - többek között - Adrian Nastase, Gheorghe Funar, Adrian Paunescu, Gheorghe Dumitrascu, Vasile Vacaru és Doru Ioan Taracila /jelenleg belügyminiszter/. A Cuvantul vezércikke /1993/43./ szerint azért volt szükség erre a másodikra Herkulesfürdőn, hogy szaboltálja az elsőt, a hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt. Herkulesfürdőn az elnökségben az agresszív nacionalisták jelen voltak. /A Hét (Bukarest), okt. 14./ "

"Fábián Ernő Egy vita margójára címmel fűzte gondolatait a Dávid Gyula és D. Lőrincz József közötti vitához. Nem tudja elfogadni D. Lőrincz József azon állítását, hogy a "kulturális nomenklatúra" hozta volna létre az "etnikai pártot", mely eredendően konzervatív volt és befelé intoleráns. Nem új az etnikai pártok létjogosultságának kétségbe vonása, mert az etnikai pártok a homogenizáló pártoknak útjában álltak. Elhangzott a vitában a kisebbségi fundamentalizmus kifejezés és az, hogy a radikális álláspont nem vezet eredményre. Vajon mi vezetett volna eredményre, kérdezi Fábián Ernő. Árulja el valaki, mit jelent Romániában a magyar kisebbségi fundamentalizmus? A kulturális és területi önkormányzatot fundamentalizmussal azonosítják. Ami természetes Svájcban, Finnországban, Dél-Tirolban, az "mifelénk fundamentalizmus". /A Hét (Bukarest), okt. 14./ Előzmény: szept. 16-i jegyzet."